• Tartalom
Oldalmenü

6/2016. (III. 24.) EMMI rendelet

a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosításáról1

2017.01.01.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés a)–c), k) és m) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 1. és 5. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: Nmr.) 4/A. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A mini bölcsőde, a munkahelyi bölcsőde, a nem hálózatban működtetett családi bölcsőde, a nem hálózatban működtetett napközbeni gyermekfelügyelet és az alternatív napközbeni ellátás esetén nem kötelező szervezeti és működési szabályzatot készíteni.”

2. §2 Az Nmr. II. Fejezet 3. Címe helyébe a következő cím lép:

„3. CÍM
A GYERMEKEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSA
Bölcsődei ellátás
34. § Ha a települési önkormányzat nem biztosít bölcsődei ellátást, – a Gyvt. 94. § (3a) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében –
a) minden év március 1-jéig a helyben szokásos módon felhívást tesz közzé arról, hogy a szülő vagy más törvényes képviselő (e Cím alkalmazásában a továbbiakban együtt: szülő) április 15-éig jelezheti a települési önkormányzat felé a bölcsődei ellátás biztosítása iránti igényét, és
b) minden év március 31-éig megvizsgálja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adott év január 1-jei adatai alapján a település 3 év alatti lakosainak száma meghaladja-e a negyven főt.
35. § (1) Ha a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató sajátos nevelési igényű gyermek napközbeni ellátását biztosítja, a gyermek bölcsődei nevelésének, gondozásának megkezdését követő legalább három hónap elteltével
a) bölcsődében és mini bölcsődében – az intézmény orvosának, gyógypedagógusának, kisgyermeknevelőjének, valamint a család- és gyermekjóléti központ munkatársának a véleménye alapján – az intézmény vezetője a szülővel együtt,
b) munkahelyi bölcsődében és családi bölcsődében a gyermek orvosa, a család- és gyermekjóléti központ munkatársa, a szolgáltatást nyújtó személy vagy a kisgyermeknevelő a szülővel együtt
értékeli a gyermek beilleszkedését, és dönt a gyermek további neveléséről, gondozásáról.
(2) Ha a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató sajátos nevelési igényű gyermek napközbeni ellátását biztosítja, együttműködik a gyermek korai fejlesztését és gondozását vagy a fejlesztő nevelését ellátó, területileg illetékes pedagógiai szakszolgálati intézménnyel.
(3) A sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődei ellátás keretében való nevelése, gondozása történhet
a) a nem sajátos nevelési igényű gyermekekkel közös csoportban, vagy
b) speciális bölcsődei csoportban.
(4) Egy kisgyermeknevelő, szolgáltatást nyújtó személy a speciális bölcsődei csoportban
a) bölcsőde, mini bölcsőde és munkahelyi bölcsőde esetén legfeljebb három gyermeket,
b) családi bölcsőde esetén legfeljebb kettő gyermeket
nevelhet, gondozhat.
(5) A sajátos nevelési igényű gyermekek szükségleteihez igazodóan a (4) bekezdésben foglaltnál kevesebb számban is meghatározható az egy kisgyermeknevelő, szolgáltatást nyújtó személy által nevelhető, gondozható gyermekek száma.
(6) Ha a bölcsődei nevelési év közben állapítják meg a gyermek sajátos nevelési igényét, a bölcsődei ellátás egyes formáinál az e rendeletben meghatározott sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására vonatkozó csoportlétszám legfeljebb a bölcsődei nevelési év végéig túlléphető.
36. § Ha a fenntartó eltérően nem rendelkezik, a keresőtevékenységet folytató vagy folytatni kívánó szülő legkésőbb a gyermek bölcsődei ellátásának megkezdését megelőző két héttel a bölcsődei ellátást nyújtó intézménynek, szolgáltatónak munkáltatói igazolást nyújt be, vagy bemutatja a leendő munkáltatójának igazolását arról, hogy a szülő nála alkalmazásban fog állni, megjelölve annak kezdő időpontját is.
37. § (1) A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató a fenntartó által meghatározott napi nyitvatartási időn belül biztosítja a gyermek bölcsődei ellátását.
(2) A Gyvt. 42. § (1) bekezdése szerinti bölcsődei ellátás esetén a gyermek napi gondozási ideje legalább négy óra és legfeljebb tizenkét óra. A sajátos nevelési igényű gyermek napi gondozási ideje négy óránál kevesebb időtartamban is meghatározható.
(3) A fenntartó minden év február 15-éig tájékoztatja a szülőket a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató nyári nyitvatartási rendjéről. A nyári zárva tartás időtartamát a fenntartó legfeljebb öt hétben határozhatja meg.
(4) A bölcsőde, mini bölcsőde vezetője, valamint a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde fenntartója minden év április 30-áig tájékoztatást küld a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének azon harmadik életévüket betöltött gyermekekről, akikről a Gyvt. 42/A. § (2) bekezdése szerint, a szülő egyetértésével megállapították, hogy óvodai nevelésre nem érett. A települési önkormányzat jegyzője a tájékoztatást minden év május 15-éig megküldi a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjének.
(5) A (4) bekezdés szerint lejelentett gyermek szülője mentesül a gyermek óvodai beíratásának kötelezettsége alól.
(6) Ha a (4) bekezdés szerint lejelentett gyermek ellátására vonatkozó megállapodás a bölcsődei nevelési év közben megszűnik, arról a bölcsőde, mini bölcsőde vezetője, valamint a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde fenntartója haladéktalanul tájékoztatja a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét.
38. § (1) Nem gondozható bölcsődei ellátást nyújtó intézményben, szolgáltatónál a fertőző beteg gyermek mindaddig, amíg a házi gyermekorvos vagy a háziorvos nem igazolja, hogy ez az állapot már nem áll fenn.
(2) A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató a Gyvt. 42/A. § (4) bekezdése szerinti orvosi szakvélemény beszerzése előtt – nem sajátos nevelési igényű gyermek esetén – kikéri a gyógypedagógus, pszichológus, a gyermek nevelését, gondozását ellátó kisgyermeknevelő vagy a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy véleményét a gyermek bölcsődei ellátása megszüntetéséről.
39. § A bölcsődei ellátást nyújtó intézményben, szolgáltatónál a bölcsődei csoportszoba hasznos alapterülete gyermekenként legalább három négyzetméter.
40. § (1) A Gyvt. 42. § (4) bekezdése szerinti szolgáltatások biztosítása nem veszélyeztetheti a bölcsődei ellátás keretében kötelezően nyújtandó, a Gyvt. 42. § (1) bekezdésében foglalt ellátás biztosítását. A Gyvt. 42. § (4) bekezdése szerinti szolgáltatásokért külön térítési díj kérhető.
(2) Az időszakos gyermekfelügyelet a gyermek számára a szülő által igényelt alkalommal és időtartamban, az e célra kialakított csoportban vagy a bölcsődei ellátást nyújtó bölcsődei csoport üres férőhelyein nyújtható szolgáltatás. Ha a bölcsődei csoport üres férőhelyein nyújtják a szolgáltatást, a bölcsődei ellátást és az időszakos gyermekfelügyeletet azonos időben igénybe vevő gyermekek száma nem haladhatja meg az e rendeletben meghatározott, egy bölcsődei csoportban ellátható gyermekek maximális számát.
(3) A gyermekhotel olyan gyermek részére nyújt a szülő által igényelt időtartamú, de akár huszonnégy órás folyamatos ellátást, akiről szülője elfoglaltsága miatt átmeneti ideig nem tud gondoskodni. A szolgáltatás hétvégén és ünnepnapon is biztosítható, időtartama azonban gyermekenként egy nevelési éven belül nem haladhatja meg a tíz ellátási napot.
(4) A Gyvt. 42. § (4) bekezdése szerinti más gyermeknevelést segítő szolgáltatás a játszócsoport, a nevelési tanácsadás, valamint a játék- és eszközkölcsönzés. A játszócsoportban a gyermek és a szülő együttes játéklehetősége – a kisgyermeknevelő, bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy segítségével – biztosítható
a) a bölcsődei ellátást nyújtó bölcsődei csoporton kívül önálló csoportban, vagy
b) a bölcsődei ellátást nyújtó bölcsődei csoportban, de nem a bölcsődei ellátás nyújtásával azonos időben.
41. § (1) A bölcsődei ellátás keretén belül a nevelés és a gondozás a 10. mellékletben meghatározott Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja alapján folyik.
(2) A Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja alapján a bölcsődei ellátást biztosító intézmény, szolgáltató helyi szakmai programot készít.
(3) A bölcsődei ellátáshoz szükséges, kötelezően biztosítandó eszközök és felszerelések jegyzékét (a továbbiakban: felszerelési jegyzék) a 11. melléklet tartalmazza.
(4) A bölcsődei ellátás keretében a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelően biztosítani kell
a) a nevelés és gondozás feltételeit, így különösen
aa) a szülő közreműködésével történő fokozatos beilleszkedés lehetőségét,
ab) a felszerelési jegyzékben az adott ellátási forma tekintetében meghatározott textíliát, bútorzatot, egyéb eszközöket és felszerelést,
ac) a játéktevékenység feltételeit,
ad) a szabadban való tartózkodás feltételeit; és
b) a gyermek élettani szükségleteinek és az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkeztetést azzal, hogy
ba) a bölcsődében és a mini bölcsődében az étkeztetést a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelően kell biztosítani,
bb) a saját otthonban nyújtott családi bölcsődei szolgáltatás keretében biztosított étkeztetés családi étkeztetésnek minősül.
A bölcsődére és a mini bölcsődére vonatkozó közös rendelkezések
42. § (1) A gyermek bölcsődébe és mini bölcsődébe történő felvételét a szülő hozzájárulásával
a) a körzeti védőnő,
b) a házi gyermekorvos vagy a háziorvos,
c) a család- és gyermekjóléti szolgálat,
d) a gyámhatóság
is kezdeményezheti.
(2) Ha a bölcsődei nevelési év közben a gyermek bölcsődébe, mini bölcsődébe történő felvételére veszélyeztetettsége miatt kerül sor, a bölcsődére, mini bölcsődére az e rendeletben meghatározott csoportlétszám legfeljebb a bölcsődei nevelési év végéig 1 fővel túlléphető.
(3) Ha a többcélú óvoda-bölcsődeként működő bölcsőde vagy mini bölcsőde az óvoda épületében kerül kialakításra, az udvaron elkülönített játszórészt kell kialakítani a három éven aluli gyermekek számára.
43. § (1) A bölcsődében és a mini bölcsődében az április 21-én vagy ha az heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, az azt követő legközelebbi munkanapon tartott Bölcsődék Napja minden évben nevelés-gondozás nélküli munkanap.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nevelés-gondozás nélküli munkanap célja a bölcsődében és a mini bölcsődében dolgozók szakmai fejlesztése.
(3) A nevelés-gondozás nélküli munkanapon a bölcsődei ellátás keretében – erre irányuló szülői kérés esetén – a gyermek felügyeletét és étkeztetését biztosítani kell.
(4) A szülőket február 15-éig tájékoztatni kell a nevelés-gondozás nélküli munkanapról és a nevelés-gondozás nélküli munkanapon a gyermek felügyelete és az étkeztetés biztosítása iránti igény bejelentésének lehetőségéről.
44. § (1) Bölcsődében és mini bölcsődében bölcsődei dajka munkakörben az alkalmazható, aki eredményesen elvégezte a bölcsődei dajka képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyamot.
(2) A bölcsődében és a mini bölcsődében a bölcsődei dajka munkavégzését a nyitvatartási időn belül nyolcórás munkarendben kell megszervezni. Ha a bölcsődében, mini bölcsődében kettőnél több bölcsődei csoport működik, a bölcsődei dajka munkarendje két műszakos munkarendben is megszervezhető.
(3) A bölcsőde és a mini bölcsőde a 37. § (1) bekezdése szerinti napi nyitvatartási időn kívül is biztosíthatja a gyermekek felügyeletét ügyelet keretében. Az ügyelet igénybevételére a fenntartó külön térítés díjat állapíthat meg. Az ügyelet időtartama a napi három órát nem haladhatja meg azzal, hogy az ügyelet délután legfeljebb 19 óráig biztosítható.
45. § (1) A bölcsődében és a mini bölcsődében a kisgyermeknevelőnek és a bölcsődei dajkának a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 2. számú melléklete szerinti, érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal (a továbbiakban: Egészségügyi Nyilatkozat) kell rendelkeznie.
(2) A bölcsődében és a mini bölcsődében kisgyermeknevelő, bölcsődei dajka, intézményvezető, vezető és szaktanácsadó munkakörben dolgozó személyeknek a munkaruha juttatás keretében legalább a 12. mellékletben foglaltakat kell biztosítani. A további munkakörökben dolgozó személyek részére a bölcsődében és a mini bölcsődében a fenntartó a 3. § (6) bekezdése alapján biztosítja a munkaruhát.
A bölcsődére vonatkozó külön rendelkezések
46. § (1) A bölcsődében egy bölcsődei csoportban legfeljebb tizenkét gyermek nevelhető, gondozható, kivéve, ha a bölcsődei csoportban
a) valamennyi gyermek betöltötte a második életévét, vagy
b) sajátos nevelési igényű gyermeket is nevelnek, gondoznak.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben egy bölcsődei csoportban legfeljebb tizennégy gyermek nevelhető, gondozható.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben egy bölcsődei csoportban, ha
a) egy sajátos nevelési igényű gyermeket látnak el, legfeljebb tíz gyermek,
b) kettő sajátos nevelési igényű gyermeket látnak el, legfeljebb nyolc gyermek,
c) három–hat sajátos nevelési igényű gyermeket látnak el, legfeljebb hat gyermek
nevelhető, gondozható.
47. § (1) A bölcsőde működhet bölcsődének épült épületben vagy a bölcsődei funkciónak megfelelően átalakított épületben.
(2) A bölcsőde tervezésénél, illetve más épületből történő kialakításánál, átalakításánál az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet előírásainak és a nevelési intézmények tervezési előírásairól szóló MSZ 24210 szabványnak vagy azzal egyenértékű más műszaki megoldásnak az alkalmazásával kell eljárni.
(3) A bölcsőde egészségügyi tevékenysége tekintetében a hatósági ellenőrzést a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal végzi. A népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal feladata ellátása érdekében közreműködésre felkérheti a gyermekek napközbeni ellátása tekintetében bölcsődei módszertani szervezetet vagy az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékben szereplő bölcsődei ellátás, csecsemő- és kisgyermekgondozás-, nevelés vagy gyermekek napközbeni ellátása szakterületre bejegyzett szakértőt.
48. § (1) A bölcsődében a kisgyermeknevelő és a bölcsődei dajka munkarendje igazodik a gyermekek napirendjéhez.
(2) A bölcsődében az ügyelet időtartama alatt
a) ha egyidejűleg több mint tizenkét gyermek tekintetében igénylik a szülők az ügyelet biztosítását, legalább két fő kisgyermeknevelő,
b) az a) pont alá nem tartozó esetben legalább egy fő kisgyermeknevelő és egy fő bölcsődei dajka
biztosítja a gyermekek felügyeletét.
A mini bölcsődére vonatkozó külön rendelkezések
49. § (1) A mini bölcsődében egy bölcsődei csoportban legfeljebb hét gyermek nevelhető, gondozható, kivéve, ha a bölcsődei csoportban
a) valamennyi gyermek betöltötte a második életévét, vagy
b) sajátos nevelési igényű gyermeket is nevelnek, gondoznak.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben egy bölcsődei csoportban legfeljebb nyolc gyermek nevelhető, gondozható.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben egy bölcsődei csoportban, ha
a) egy sajátos nevelési igényű gyermeket látnak el, legfeljebb öt gyermek,
b) kettő vagy három sajátos nevelési igényű gyermeket látnak el, legfeljebb három gyermek
nevelhető, gondozható.
50. § (1) A mini bölcsőde működhet bölcsődének épült épületben vagy a bölcsődei funkciónak megfelelően átalakított épületben.
(2) A mini bölcsőde tervezésénél, illetve más épületből történő kialakításánál, átalakításánál az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet előírásainak az alkalmazásával kell eljárni.
51. § (1) A mini bölcsődében a kisgyermeknevelő és a bölcsődei dajka munkarendje igazodik a gyermekek napirendjéhez. A mini bölcsőde fenntartója úgy szervezi a napi munkát az intézményben, hogy a kisgyermeknevelő és a bölcsődei dajka a gyermekek ellátásáról megfelelően gondoskodni tudjon.
(2) A mini bölcsődében az ügyelet időtartama alatt legalább egy fő kisgyermeknevelő vagy egy fő bölcsődei dajka biztosítja a gyermekek felügyeletét.
(3) A mini bölcsőde fenntartója biztosítja, hogy a kisgyermeknevelő vagy a bölcsődei dajka betegsége vagy egyéb váratlan esemény bekövetkezése esetén a helyettesítés megoldott legyen a 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” cím 2.2. pontjában az adott munkakörhöz meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személlyel.
(4) A (3) bekezdés szerinti helyettesítő személynek rendelkeznie kell érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal.
Munkahelyi bölcsőde
51/A. § (1) A munkahelyi bölcsődében egy bölcsődei csoportban legfeljebb hét gyermek nevelhető, gondozható, kivéve, ha a bölcsődei csoportban
a) valamennyi gyermek betöltötte a második életévét, vagy
b) sajátos nevelési igényű gyermeket is nevelnek, gondoznak.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben egy bölcsődei csoportban legfeljebb nyolc gyermek nevelhető, gondozható.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben egy bölcsődei csoportban, ha
a) egy sajátos nevelési igényű gyermeket látnak el, legfeljebb öt gyermek,
b) kettő vagy három sajátos nevelési igényű gyermeket látnak el, legfeljebb három gyermek
nevelhető, gondozható.
51/B. § Munkahelyi bölcsőde elsősorban a munkavégzés helyszínéül szolgáló épületben, a foglalkoztató tulajdonában álló ingatlanban vagy a foglalkoztató által e célra bérelt ingatlanban működhet.
51/C. § (1) A fenntartó döntése alapján a munkahelyi bölcsődében a szolgáltatást nyújtó személy foglalkoztatására a 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” cím 2.3. pontjában meghatározott munkakörök létesíthetők. A szolgáltatást nyújtó személy munkakört betöltő személynek eredményesen el kell végeznie a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyek képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyamot. A kisgyermeknevelő munkakört betöltő személynek rendelkeznie kell a 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” cím 2.3. pontjában a kisgyermeknevelő munkakör betöltéséhez előírt képesítéssel.
(2) Ha a fenntartó nem létesít a 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” 2.3. pontjában meghatározott kisgyermeknevelő munkakört, a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személynek eredményesen el kell végeznie a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyek képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyamot.
(3) A hat-, a hét- vagy a nyolcfős munkahelyi bölcsődei csoportban segítő személy működik közre a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy irányítása alapján a naponta rendszeresen előforduló tevékenységekben. A segítő személy munkaidejét a gyermekek napirendjéhez igazodóan kell megszervezni.
(4) A bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy melletti segítő tevékenységet szociális gondozói díjban részesülő személy, illetve munkaviszonyban vagy más foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban foglalkoztatott személy is elláthatja általános teljes napi munkaidőben vagy részmunkaidőben.
(5) A munkahelyi bölcsődében a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személynek és a segítő személynek érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal kell rendelkeznie.
(6) A munkahelyi bölcsőde fenntartójának igazolnia kell, hogy betegség vagy egyéb váratlan esemény bekövetkezése esetén a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy helyettesítése megoldott olyan személlyel, aki megfelel a Gyvt. 44. § (3) bekezdésében, valamint az (5) bekezdésben foglaltaknak és a 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” cím 2.3. pontjában a szolgáltatást nyújtó személy tekintetében előírt képesítési feltételnek. A helyettesítésre szociális gondozói díjban részesíthető személy is alkalmazható.
51/D. § A munkahelyi bölcsődében a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személynek háromévente legalább egy alkalommal részt kell vennie a bölcsődei módszertani szervezet által kijelölt szervezet által tartott
a) szakmai továbbképzésen, vagy
b) sajátos nevelési igényű gyermeket is ellátó munkahelyi bölcsőde esetén speciális szakmai továbbképzésen.
51/E. § (1) A munkahelyi bölcsőde feladatainak ellátására csak száraz, világos, jól szellőztethető és fűthető épület alkalmas.
(2) A munkahelyi bölcsődében az esetleges balesetek megelőzése érdekében a gyermekek tartózkodására szolgáló helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy azok megfeleljenek a gyermekek életkorának és ártalmaktól mentes, testi épséget nem veszélyeztető körülményeket biztosítsanak.
(3) A munkahelyi bölcsődében a csoportszoba a szolgáltatás nyújtásával azonos időben más célra nem használható.
Családi bölcsőde
51/F. § (1) A családi bölcsődében – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel, a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermeket is beszámítva – legfeljebb öt gyermek nevelhető, gondozható.
(2) A családi bölcsődében, ha
a) egy sajátos nevelési igényű gyermeket látnak el, legfeljebb három gyermek,
b) kizárólag sajátos nevelési igényű gyermeket látnak el, legfeljebb két gyermek
nevelhető, gondozható.
(3) A családi bölcsődében, ha a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy mellett segítő személyt is alkalmaznak,
a) az (1) bekezdésben meghatározott létszámon felül még két gyermek,
b) a (2) bekezdésben meghatározott létszámokon felül még egy-egy gyermek
nevelhető, gondozható.
(4) A bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy melletti segítő tevékenységet szociális gondozói díjban részesülő személy, illetve munkaviszonyban vagy más foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban foglalkoztatott személy is elláthatja általános teljes napi munkaidőben vagy részmunkaidőben.
51/G. § (1) A fenntartó döntése alapján a családi bölcsődében a szolgáltatást nyújtó személy foglalkoztatására a 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” cím 2.4. pontjában meghatározott munkakörök létesíthetők. A szolgáltatást nyújtó személy munkakört betöltő személynek eredményesen el kell végeznie a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyek képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyamot. A kisgyermeknevelő munkakört betöltő személynek rendelkeznie kell a 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” cím 2.4. pontjában a kisgyermeknevelő munkakör betöltéséhez előírt képesítéssel.
(2) Ha a fenntartó nem létesít a 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” cím 2.4. pontjában meghatározott kisgyermeknevelő munkakört, a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személynek eredményesen el kell végeznie a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyek képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyamot.
(3) A családi bölcsődében a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személynek és a segítő személynek érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal kell rendelkeznie.
(4) A családi bölcsőde fenntartójának igazolnia kell, hogy betegség vagy egyéb váratlan esemény bekövetkezése esetén a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy helyettesítése megoldott olyan személlyel, aki megfelel a Gyvt. 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a (3) bekezdésben foglaltaknak és a 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” cím 2.4. pontjában a szolgáltatást nyújtó személy tekintetében előírt képesítési feltételnek. A helyettesítésre szociális gondozói díjban részesíthető személy is alkalmazható.
51/H. § (1) A Gyvt. 44/A. § (1) bekezdésének alkalmazásában saját otthon alatt a szolgáltatást nyújtó személy életvitelszerű tartózkodására szolgáló lakást, illetve a szolgáltatás nyújtására alkalmas, a szolgáltatást nyújtó személy által igazoltan e célra használható más lakást kell érteni.
(2) A Gyvt. 44/A. § (3) bekezdésének alkalmazásában saját gyermek alatt annak a szolgáltatást közvetlenül nyújtó személynek a törvényes képviselete alatt álló gyermeket kell érteni, aki a Gyvt. 5. § s) pont sc) alpontjában foglaltak alapján egyben a szolgáltatás fenntartója is.
(3) Ha a családi bölcsődében a szolgáltatást nyújtó személy az életvitelszerű tartózkodására szolgáló lakásban nyújtja az ellátást, az ellátás megkezdésekor, azt követően pedig évente háziorvosi igazolással igazolja, hogy a vele közös háztartásban élő személy egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermekeket.
(4) A családi bölcsődében a szolgáltatást nyújtó személynek háromévente legalább egy alkalommal részt kell vennie a bölcsődei módszertani szervezet által kijelölt szervezet által tartott
a) szakmai továbbképzésen, vagy
b) sajátos nevelési igényű gyermeket is ellátó családi bölcsőde esetén speciális szakmai továbbképzésen.
51/I. § (1) A Gyvt. 44/A. § (4) bekezdése szerinti családi bölcsőde hálózat fenntartója a telephelyeken működő családi bölcsődében szolgáltatást nyújtó személyek munkáját folyamatosan figyelemmel kíséri, biztosítja számukra a szakmai tanácsadást, valamint kapcsolatot tart az ellátást igénybe vevőkkel és igényeiket figyelembe véve segíti a családi bölcsődében szolgáltatást nyújtó személyeket a szolgáltatások szervezésében, összehangolásában és a helyettesítés megszervezésében.
(2) A családi bölcsőde hálózat fenntartója az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátására legalább egy fő koordinátort alkalmaz. A koordinátori feladatokat ötnél kevesebb családi bölcsőde működtetése estén a hálózatba szervezett bármelyik családi bölcsődében dolgozó szolgáltatást nyújtó személy vagy a hálózatban más munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja, ha eredményesen elvégezte a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyek képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyamot.
51/J. § (1) A családi bölcsőde feladatainak ellátására csak száraz, világos, jól szellőztethető és fűthető épület alkalmas.
(2) Az egy épületben működő családi bölcsődék közül legfeljebb három használhatja közös helyiségként a konyhát és a fürdőszobát, feltéve, hogy azok tárgyi feltételei megfelelnek a felszerelési jegyzékben foglaltaknak.
(3) A családi bölcsődében az esetleges balesetek megelőzése érdekében a gyermekek tartózkodására szolgáló helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy azok megfeleljenek a gyermekek életkorának és ártalmaktól mentes, testi épséget nem veszélyeztető körülményeket biztosítsanak.
(4) A családi bölcsődében a csoportszoba a szolgáltatás nyújtásával azonos időben más célra nem használható.
Napközbeni gyermekfelügyelet
51/K. § (1) Napközbeni gyermekfelügyelet keretében – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel, a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermeket is beszámítva – legfeljebb hét gyermek napközbeni ellátása biztosítható.
(2) A napközbeni gyermekfelügyelet keretében ellátható gyermekek száma
a) egy sajátos nevelési igényű gyermeknek a többi gyermekkel azonos időben történő ellátása esetén, legfeljebb öt fő,
b) két vagy három sajátos nevelési igényű gyermek azonos időben történő ellátása esetén, legfeljebb három fő.
(3) Ha a napközbeni gyermekfelügyelet keretében sajátos nevelési igényű gyermek napközbeni ellátását biztosítják, a gyermek ellátásának megkezdését követő legalább három hónap elteltével a gyermek orvosa, a család- és gyermekjóléti központ munkatársa és a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személy a szülővel együtt értékeli a gyermek beilleszkedését, és dönt a gyermek további neveléséről, gondozásáról.
(4) Ha a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó sajátos nevelési igényű gyermek napközbeni ellátását biztosítja, együttműködik a gyermek korai fejlesztését és gondozását vagy a fejlesztő nevelését ellátó területileg illetékes pedagógiai szakszolgálati intézménnyel.
51/L. § (1) A napközbeni gyermekfelügyelet keretében szolgáltatást nyújtó személynek érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal kell rendelkeznie.
(2) A napközbeni gyermekfelügyelet fenntartójának igazolnia kell, hogy betegség vagy egyéb váratlan esemény bekövetkezése esetén a szolgáltatást nyújtó személy helyettesítése megoldott olyan személlyel, aki megfelel a Gyvt. 44/B. § (5) bekezdésében, valamint az (1) bekezdésben foglaltaknak és a 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” cím 3. pontjában a szolgáltatást nyújtó személy tekintetében előírt képesítési feltételnek. A helyettesítésre szociális gondozói díjban részesíthető személy is alkalmazható.
51/M. § (1) A Gyvt. 44/B. § (3) bekezdés a) pontja alkalmazásában saját otthon alatt a szolgáltatást nyújtó személy életvitelszerű tartózkodására szolgáló lakást kell érteni.
(2) Ha a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személy az életvitelszerű tartózkodására szolgáló lakásban nyújtja az ellátást, az ellátás megkezdésekor, azt követően pedig évente háziorvosi igazolással igazolja, hogy a vele közös háztartásban élő személy egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermekeket.
(3) A napközbeni gyermekfelügyelet keretében az ellátás a bölcsődei módszertani szervezet szakmai iránymutatása alapján folyik. A bölcsődei módszertani szervezet a szakmai iránymutatást a honlapján közzéteszi, és gondoskodik annak folyamatos frissítéséről.
(4) A napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személynek háromévente legalább egy alkalommal részt kell vennie a bölcsődei módszertani szervezet által kijelölt szervezet által tartott
a) szakmai továbbképzésen, vagy
b) sajátos nevelési igényű gyermeket is ellátó napközbeni gyermekfelügyelet esetén speciális szakmai továbbképzésen.
51/N. § (1) A Gyvt. 44/B. § (4) bekezdése szerinti napközbeni gyermekfelügyelet hálózat fenntartója a telephelyeken működő napközbeni gyermekfelügyelet keretében szolgáltatást nyújtó személyek munkáját folyamatosan figyelemmel kíséri, biztosítja számukra a szakmai tanácsadást, valamint kapcsolatot tart az ellátást igénybe vevőkkel és igényeiket figyelembe véve segíti a napközbeni gyermekfelügyelet keretében szolgáltatást nyújtó személyeket a szolgáltatások szervezésében, összehangolásában és a helyettesítés megszervezésében.
(2) A napközbeni gyermekfelügyelet hálózat fenntartója az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátására az általa meghatározott számban és munkarendben koordinátort alkalmaz. A koordinátori feladatokat ötnél kevesebb napközbeni gyermekfelügyelet működtetése estén a hálózatba szervezett bármelyik napközbeni gyermekfelügyelet keretében szolgáltatást nyújtó személy vagy a hálózatban más munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja, ha eredményesen elvégezte a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személyek képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyamot.
51/O. § (1) A napközbeni gyermekfelügyelet feladatainak ellátására csak száraz, világos, jól szellőztethető és fűthető épület alkalmas.
(2) Az egy épületben működő napközbeni gyermekfelügyeletek közül legfeljebb három használhatja közös helyiségként a konyhát és a fürdőszobát, feltéve, hogy azok tárgyi feltételei megfelelnek a bölcsődei módszertani szervezet szakmai iránymutatásában foglaltaknak.
(3) A napközbeni gyermekfelügyeletnél az esetleges balesetek megelőzése érdekében a gyermekek tartózkodására szolgáló helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy azok megfeleljenek a gyermekek életkorának és ártalmaktól mentes, testi épséget nem veszélyeztető körülményeket biztosítsanak.
(4) A napközbeni gyermekfelügyeletnél a szolgáltatás nyújtásával azonos időben a csoportszoba más célra nem használható. A csoportszoba hasznos alapterülete gyermekenként legalább 3 négyzetméter, de a csoportszoba hasznos alapterülete összességében nem lehet kevesebb 15 négyzetméternél.
(5) A napközbeni gyermekfelügyelet keretében a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelően biztosítani kell
a) a nevelés és gondozás feltételeit, így különösen
aa) a szülő közreműködésével történő fokozatos beilleszkedés lehetőségét,
ab) a megfelelő bútorzatot,
ac) a játéktevékenység feltételeit,
ad) a szabadban való tartózkodás feltételeit; és
b) a gyermek élettani szükségleteinek és az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkeztetést.
(6) A saját otthonban nyújtott napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatás keretében biztosított étkeztetés családi étkeztetésnek minősül.
51/P. § (1) A Gyvt. 44/C. §-a szerinti napközbeni gyermekfelügyelet keretében biztosított gondozó tevékenységet hivatásos és társadalmi gondozó is végezhet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti napközbeni gyermekfelügyeletet biztosító személy a napi gondozási, felügyeleti tevékenységről a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti gondozási naplót vezeti.
(3) A napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást a szülő otthonában végző személy csak a gyermek gondozására, felügyeletére vehető igénybe.
Alternatív napközbeni ellátás
51/Q. § (1) A Gyvt. 44/D. §-a szerinti alternatív napközbeni ellátások a helyi adottságoktól és lehetőségektől függően, a helyi igényekhez igazodóan, az ellátott célcsoport életkori sajátosságainak megfelelően, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységhez kapcsolódóan megszervezhetőek minden, a gyermekek csoportos foglalkoztatására alkalmas épületben, így különösen közösségi, művelődési vagy ifjúsági házban, család- és gyermekjóléti szolgálatnál, iskolában, óvodában, illetve ezek önálló helyiségében, továbbá játszótereken.
(2) Az alternatív napközbeni ellátás valamely gyermekekből álló célcsoport életkori sajátosságaihoz, illetve a szülők speciális élethelyzetéhez igazodó, a gyermekek társadalmi beilleszkedését és közösségi tevékenységét elősegítő, a helyi szükségleteknek és igényeknek megfelelően változó módon vagy rendszeres időközönként tematikus program szerint, meghatározott időtartamokra megszervezett, önálló szakmai programban rögzített tevékenység, amelynek biztosítása során kiemelt figyelmet kell tulajdonítani a szocializációnak, a korai, egyéni és csoportos fejlesztésnek, valamint a prevenciónak.
(3) Az alternatív napközbeni ellátás a (4)–(10) bekezdés szerinti formákban és tartalommal szervezhető meg.
(4) A játszótéri program szakemberek közreműködésével, folyamatos nyitvatartással szabadidős, egyéni, csoportos, közösség-, érték- és normateremtő tevékenységeket biztosít a gyermekeknek és a szülőknek.
(5) A játszóház elsősorban a játéktevékenységhez kötődő, egyéni készségeket és képességeket fejlesztő, családi nevelést segítő, illetve a szülő–gyermek kapcsolatot erősítő szolgáltatás, amelyben a szülő és a gyermek közösen vesz részt.
(6) A játszóház integratív családi játéktár szolgáltatása segíti a családokat a családi kapcsolatok harmonizálásával, a gyermekek fejlődésével, a neveléssel és életvezetéssel kapcsolatos problémák megoldásában, valamint a családi konfliktusok és a pszichés fejlődési zavarok megelőzésében.
(7) A játszóház keretében nem rendszeres jelleggel, esetenként, nem az egész napos nyitvatartás teljes időtartama alatt időszakos gyermekfelügyelet biztosítható.
(8) A klubfoglalkozás az óvodán és az iskolán kívüli nevelést támogató, elsősorban sport- és szabadidős tevékenységekhez kötődő, a gyermekek, illetve szüleik hasznos időtöltését célzó szolgáltatás.
(9) A klubfoglalkozás keretében gyermekfelügyelet biztosítható azokban az időszakokban, amikor a szülő nem tudja megoldani a gyermek napközbeni felügyeletét, így különösen az óvoda és az iskola nyitvatartási idején túli időszakban, valamint az iskolai szünet időtartama alatt.
(10) Az azonos, illetve hasonló problémákkal küzdő, nehéz vagy szociálisan hátrányos élethelyzetű, különösen a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett gyermekek számára szervezett személyiségfejlesztő, valamint önsegítő vagy kortárssegítő közösségépítő tematikus csoportfoglalkozások a (4)–(9) bekezdésben meghatározott bármelyik formában megszervezhetők.
51/R. § (1) Alternatív napközbeni ellátás szervezése különösen azokban az időszakokban indokolt, amikor az iskolai napközi nem működik, illetve azon túl igény jelentkezik a gyermekek felügyeletének és együttes foglalkoztatásának, fejlesztésének biztosítására, továbbá amikor nincs tanítás az iskolákban.
(2) Az alternatív napközbeni ellátást nyújtó személyek és szervezetek együttműködnek az általuk ellátott gyermekek családjával, valamint szükség szerint az illetékes köznevelési intézménnyel, család- és gyermekjóléti szolgálattal, egyéb segítő, illetve egészségügyi vagy más szolgáltatást nyújtó személlyel, szervezettel, különösen, ha az együttműködés a gyermeket veszélyeztető körülmények, illetve helyzet felszámolására és a gyermek érdekében szükséges intézkedés megtételére vagy tevékenység megvalósítására irányul.
51/S. § (1) Az 51/Q. § (10) bekezdése szerinti foglalkozások vezetését felsőfokú végzettségű szociális vagy mentálhigiénés szakember, valamint a fejleszteni kívánt képesség tekintetében tréning-, illetve csoportvezetésre jogosultságot szerzett személy láthatja el.
(2) Az önkéntes segítők, kortárssegítők közreműködésével vagy együttes részvételével működtetett ellátásokban az önkéntesek felkészítéséről, folyamatos szakmai segítéséről és szupervíziójáról a programot működtető felsőfokú szociális alapvégzettséggel vagy mentálhigiénés végzettséggel rendelkező szakember, szupervízió esetén szupervízor útján gondoskodik.
(3) Az alternatív napközbeni ellátások közegészségügyi követelményei tekintetében a bölcsődei módszertani szervezet szakmai iránymutatásában foglaltakat kell alkalmazni. A bölcsődei módszertani szervezet a szakmai iránymutatást a honlapján közzéteszi, és gondoskodik annak folyamatos frissítéséről.
(4) Nem tartozik az alternatív napközbeni ellátások közé
a) azon intézmények által biztosított ellátás, amelyeknek kötelező alapfeladata szabadidős programok szervezése,
b) elnevezésétől függetlenül az az időszakos gyermekfelügyelet, amelyhez nem kapcsolódik gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenység, így különösen amelyet a kereskedelmi, vendéglátó-ipari üzletben vagy kulturális intézményben biztosítanak a szülő tehermentesítése érdekében.”

3. §3

4. § Az Nmr. a következő 176. §-sal egészül ki:

176. § (1) Szakképzettnek kell tekinteni azt a családi bölcsődében vagy napközbeni gyermekfelügyelet keretében foglalkoztatott személyt, aki 2017. január 1-jét megelőzően a családi bölcsődévé vagy napközbeni gyermekfelügyeletté átalakult családi napköziben vagy a napközbeni gyermekfelügyeletté átalakult házi gyermekfelügyeletben szakképzettnek minősült.
(2) A szolgáltatói nyilvántartásba 2016. december 31-én bejegyzett bölcsőde fenntartójának 2017. december 31-éig kell gondoskodnia a bölcsődei dajka munkakör bevezetéséről és a 2016. december 31-én technikai, takarítói munkakörben dolgozó személyek bölcsődei dajka munkakörbe történő átsorolásáról.
(3) A (2) bekezdés szerint bölcsődei dajka munkakörbe átsorolt személynek 2018. december 31-éig kell megfelelnie a 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” cím 2.1. és 2.2. pontjában a bölcsődei dajka munkakörhöz megállapított képesítési követelménynek.
(4) A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosításáról szóló 6/2016. (III. 24.) EMMI rendelettel megállapított 39. §-t és 51/O. § (4) bekezdését a 2016. december 31-ét követően újonnan létrejövő bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató és napközbeni gyermekfelügyelet tekintetében kell alkalmazni. A 2017. január 1-jét megelőzően már működött és 2017. január 1-jétől továbbműködő vagy átalakuló bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató és a bölcsődei ellátást nyújtó intézménnyé, szolgáltatóvá vagy napközbeni gyermekfelügyeletté átalakult családi napközi esetében a csoportszoba hasznos alapterületére a 2016. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.
(5) A többcélú, közös igazgatású egy- vagy kétcsoportos bölcsődében vezetői megbízása megszűnéséig önálló vezető munkakörben látja el feladatait az a személy, akinek vezetői megbízására 2017. január 1-jét megelőzően került sor.”

5. § (1)4

(2) Az Nmr.

módosul.

(3) Az Nmr.

b) az 5. melléklet szerinti 11. melléklettel, és

egészül ki.

6. § Az Nmr.

a) 3. § (2) bekezdésében az „a bölcsődei igazgatóságoknál” szövegrész helyébe az „az önálló bölcsődéknél, a bölcsődei igazgatóságoknál” szöveg,

b) 3/B. § (3) bekezdésében a „bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a családi gyermekfelügyelet” szövegrész helyébe a „bölcsődei ellátás, a napközbeni gyermekfelügyelet” szöveg

lép.

7. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2016. április 1-jén lép hatályba.

(2) Az 1. §, a 2. §, a 4. §, az 5. § (2) és (3) bekezdése, a 6. § és a 2–6. melléklet 2017. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 6/2016. (III. 24.) EMMI rendelethez5

2. melléklet a 6/2016. (III. 24.) EMMI rendelethez

1. Az Nmr. 1. számú melléklet „I. Alapellátások” cím 2. és 3. pontja helyébe a következő pontok lépnek:

(Ellátás

Munkakör/fő)


„2. Bölcsődei ellátás

2.1. Bölcsőde
(csoportonként)




kisgyermeknevelő

Többcélú, közös igazgatású intézmény esetén az egycsoportos
bölcsődében vezetői feladatokat ellátó kisgyermeknevelő

Többcélú, közös igazgatású intézmény esetén a kétcsoportos bölcsődében
a vezetői feladatokat ellátó kisgyermeknevelő

bölcsődei dajka (bölcsődei egységenként, egy vagy két csoport esetén)




2 fő

heti
2 óra

heti
4 óra

1 fő





Bölcsődénként

Önálló bölcsőde, bölcsődei igazgatóság, egyesített bölcsőde, és ezek tagintézménye szervezeti forma esetén

Bölcsődei igazgatóság, egyesített bölcsőde

orvos



intézményvezető/vezető




intézményvezető-helyettes
(létszáma a fenntartó döntése alapján kerül meghatározásra)

havi
4 óra


1 fő




1 fő

Többcélú óvoda-bölcsőde, vagy többcélú, közös igazgatású intézmény önálló szervezeti és szakmai egysége szervezeti formában 3 vagy annál több csoport esetén

intézményvezető/vezető




gazdasági vezető, élelmezésvezető, tejkonyhavezető (létszámuk fenntartói döntés alapján kerül meghatározásra)

5 vagy több gyermekcsoport esetén további kisgyermeknevelő
(a létszámból az egyik kisgyermeknevelő vezető-helyettesi feladatokat végez, azzal, hogy szükség esetén a bölcsődei csoportban kisgyermeknevelői feladatokat is ellát)

1 fő




1 fő


2 fő

Sajátos nevelési igényű gyermekeket is ellátó bölcsődében

Egyesített bölcsődei igazgatóságokon, illetve többcélú intézmény esetén, ha korábban a bölcsődei ellátás szervezetileg egyesített bölcsődei intézményként vagy bölcsődei igazgatóságként működött

gyógypedagógus, gyógytornász, konduktor, gyógypedagógiai asszisztens (létszámuk fenntartói döntés alapján kerül megállapításra)


szaktanácsadó





1 fő

2.2. Mini bölcsőde (csoportonként)






2.3. Munkahelyi bölcsőde (csoportonként)


2.4. Családi bölcsőde



Családi bölcsőde hálózat

kisgyermeknevelő
heti 1 órában vezetői feladatokat is ellát

bölcsődei dajka

önálló mini bölcsőde esetén intézményvezető
(a fenntartó döntése alapján)

szolgáltatást nyújtó személy/kisgyermeknevelő
6-8 fős csoport esetén segítő személy (az Nmr.-ben meghatározottak szerint)

szolgáltatást nyújtó személy/kisgyermeknevelő
6-7 fős csoport esetén segítő személy (az Nmr.-ben meghatározottak szerint)

koordinátor (létszáma fenntartói döntés alapján kerül meghatározásra)

1 fő


1 fő

heti
20 óra

1 fő

1 fő

1 fő

1 fő

3. Napközbeni gyermekfelügyelet





Napközbeni gyermekfelügyelet hálózat

szolgáltatást nyújtó személy
nevelő vagy szakgondozó (hivatásos, társadalmi), vagy gondozó vagy segédgondozó (a Gyvt. 44/C. §-a szerinti ellátás során, létszáma fenntartói döntés alapján kerül megállapításra)


koordinátor (létszáma fenntartói döntés alapján kerül megállapításra; 3-4 hálózatba szervezett napközbeni gyermekfelügyelet esetén a szolgáltatást nyújtó személy is elláthatja a koordinátori feladatokat)”

 

 

 

2. Hatályát veszti az Nmr. 1. számú melléklet „I. Alapellátások” cím 3/a. és 4. pontja.

3. melléklet a 6/2016. (III. 24.) EMMI rendelethez

1. Az Nmr. 2. számú melléklet I. Rész „I. Alapellátások” cím 2. pontja helyébe a következő pont lép:

(Ellátási forma

Vezetői beosztás

Képesítés)

„2. Bölcsőde

A) Bölcsődei igazgatóság/egyesített bölcsődék

magasabb vezető

1. csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA), vagy
2. a) bölcsődei szakgondozó (OKJ),
b) csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ),
c) csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ),
d) csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ),
e) kisgyermekgondozó, -nevelői (OKJ),
f) csecsemő- és kisgyermeknevelő asszisztens (FOKSZ),
g) csecsemő- és gyermekgondozói (OKJ)
végzettséggel rendelkező:
orvos, pszichológus, pedagógus, intézetvezető, szakoktató, védőnő vagy felsőfokú szociális alapvégzettségű személy

B) Önálló bölcsőde

magasabb vezető

1. csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA),
vagy

 

2. a) bölcsődei szakgondozó (OKJ),
b) csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ),
c) csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ),
d) csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ),
e) kisgyermekgondozó, -nevelői (OKJ),
f) csecsemő- és kisgyermeknevelő asszisztens (FOKSZ),
g) csecsemő- és gyermekgondozói (OKJ)
végzettséggel rendelkező:
intézetvezető, szakoktató, védőnő, felsőfokú szociális alapvégzettségű személy vagy pedagógus

 

 

 

C) Bölcsőde

vezető

1. csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA),
vagy

2. a) bölcsődei szakgondozó (OKJ),
b) csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ),
c) csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ),
d) csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ),
e) kisgyermekgondozó, -nevelői (OKJ),
f) csecsemő- és kisgyermeknevelő asszisztens (FOKSZ),
vagy

3. a 2. a)–f) pontja szerinti végzettség valamelyikével rendelkező:
intézetvezető, szakoktató, védőnő, felsőfokú szociális alapvégzettségű személy vagy pedagógus, vagy

4. a csecsemő- és gyermekgondozói végzettséggel rendelkező:
intézetvezető, szakoktató, védőnő, felsőfokú szociális alapvégzettségű személy vagy
pedagógus”

2. Az Nmr. 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” cím 2. és 3. pontja helyébe a következő pontok lépnek:

(Ellátási forma

Intézményi munkakör

Képesítés)

„2. Bölcsődei ellátás

 

 

 

 

 

2.1. Bölcsőde

kisgyermeknevelő

csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA),

 

 

bölcsődei szakgondozó (OKJ),

 

 

csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ),

 

 

csecsemő- és kisgyermeknevelő-

 

 

gondozó (OKJ),

 

 

csecsemő- és gyermeknevelő-

 

 

gondozó (OKJ),

 

 

kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ)

 

 

csecsemő- és kisgyermeknevelő

 

 

asszisztens (FOKSZ),

 

 

csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ);

 

 

vagy ezen képesítések valamelyikével

 

 

rendelkező:

 

 

védőnő, pedagógus, felsőfokú szociális

 

 

alapvégzettségű személy vagy

 

 

gyógypedagógiai asszisztens (OKJ)

 

 

- [kizárólag csecsemő- és

 

 

gyermekgondozó (OKJ) képesítéssel

 

 

rendelkező személy esetén]

 

 

 

 

bölcsődei dajka

a bölcsődei dajka képesítési előírásait

 

 

meghatározó miniszteri rendeletben

 

 

előírt tanfolyam

 

 

 

 

orvos

orvos

 

 

 

 

gyógypedagógus

gyógypedagógus

 

 

 

 

gyógytornász

gyógytornász

 

 

 

 

konduktor

konduktor

 

 

 

 

gyógypedagógiai asszisztens

gyógypedagógiai asszisztens (OKJ)

 

 

 

 

szaktanácsadó

1. csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA),

 

 

vagy

 

 

2.a) bölcsődei szakgondozó (OKJ),

 

 

b) csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ),

 

 

c) csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ),

 

 

d) csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ),

 

 

e) kisgyermekgondozó, -nevelői (OKJ),

 

 

f) csecsemő- és kisgyermeknevelő

 

 

asszisztens (FOKSZ),

 

 

vagy

 

 

3. a 2. a)–f) pontja szerinti végzettség

 

 

valamelyikével rendelkező:

 

 

intézetvezető, szakoktató, védőnő,

 

 

felsőfokú szociális alapvégzettségű

 

 

személy vagy pedagógus, vagy

 

 

4. csecsemő- és gyermekgondozói

 

 

végzettséggel rendelkező:

 

 

intézetvezető, szakoktató, védőnő,

 

 

felsőfokú szociális alapvégzettségű

 

 

személy vagy pedagógus

 

 

 

2.2. Mini bölcsőde

kisgyermeknevelő

csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA),

 

 

bölcsődei szakgondozó (OKJ),

 

 

csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ),

 

 

csecsemő- és kisgyermeknevelő-

 

 

gondozó (OKJ),

 

 

csecsemő- és gyermeknevelő-

 

 

gondozó (OKJ),

 

 

kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ)

 

 

csecsemő- és kisgyermeknevelő

 

 

asszisztens (FOKSZ),

 

 

csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ);

 

 

vagy ezen képesítések valamelyikével

 

 

rendelkező:

 

 

védőnő, pedagógus, felsőfokú szociális

 

 

alapvégzettségű személy vagy

 

 

gyógypedagógiai asszisztens (OKJ)

 

 

- [kizárólag csecsemő- és

 

 

gyermekgondozó (OKJ) képesítéssel

 

 

rendelkező személy esetén]

 

 

 

 

bölcsődei dajka

a bölcsődei dajka képesítési előírásait

 

 

meghatározó miniszteri rendeletben

 

 

előírt tanfolyam

 

 

 

2.3. Munkahelyi bölcsőde

szolgáltatást nyújtó személy

a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyek

 

 

képesítési előírásait meghatározó

 

 

miniszteri rendeletben előírt tanfolyam

 

 

 

 

kisgyermeknevelő (egyéb

csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA),

 

szakképesítéssel rendelkező

bölcsődei szakgondozó (OKJ),

 

személy, a fenntartó döntése alapján létrehozható munkakör)

csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ),

 

csecsemő- és kisgyermeknevelő-

 

 

gondozó (OKJ),

 

 

csecsemő- és gyermeknevelő-

 

 

gondozó (OKJ),

 

 

kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ),

 

 

csecsemő- és kisgyermeknevelő

 

 

asszisztens (FOKSZ),

 

 

csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ);

 

 

vagy ezen képesítések valamelyikével

 

 

rendelkező:

 

 

védőnő, pedagógus, felsőfokú szociális

 

 

alapvégzettségű személy

 

 

 

2.4. Családi bölcsőde

szolgáltatást nyújtó személy

a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyek

 

 

képesítési előírásait meghatározó

 

 

miniszteri rendeletben előírt tanfolyam

 

 

 

 

kisgyermeknevelő (egyéb

csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA),

 

szakképesítéssel rendelkező

bölcsődei szakgondozó (OKJ),

 

személy, a fenntartó döntése

csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ),

 

alapján létrehozható munkakör)

csecsemő- és kisgyermeknevelő-

 

 

gondozó (OKJ),

 

 

csecsemő- és gyermeknevelő-

 

 

gondozó (OKJ),

 

 

kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ),

 

 

csecsemő- és kisgyermeknevelő

 

 

asszisztens (FOKSZ),

 

 

csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ);

 

 

vagy ezen képesítések valamelyikével

 

 

rendelkező:

 

 

védőnő, pedagógus, felsőfokú szociális

 

 

alapvégzettségű személy

 

 

 

2.5. Családi bölcsőde hálózat

koordinátor

a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyek

 

 

képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyam

 

 

vagy

 

 

a tanfolyamon túl a fenntartó döntése

 

 

alapján egyéb szakképesítéssel rendelkező

 

 

személy:

 

 

csecsemő- és kisgyermeknevelő (BA),

 

 

bölcsődei szakgondozó (OKJ),

 

 

csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ),

 

 

csecsemő- és kisgyermeknevelő-

 

 

gondozó (OKJ),

 

 

csecsemő- és gyermeknevelő-

 

 

gondozó (OKJ),

 

 

kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ),

 

 

csecsemő- és kisgyermeknevelő

 

 

asszisztens (FOKSZ),

 

 

csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ)

3. Napközbeni gyermekfelügyelet

szolgáltatást nyújtó személy

a napközbeni gyermekfelügyelet

 

 

szolgáltatást nyújtó személyek képesítési

 

 

előírásait meghatározó miniszteri

 

 

rendeletben előírt tanfolyam

 

 

 

 

nevelő

szociális alapvégzettség, pedagógus

 

 

 

 

szakgondozó (hivatásos gondozó)

bölcsődei szakgondozó (OKJ),

 

 

csecsemő- és kisgyermekgondozó

 

 

(OKJ),

 

 

csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó

 

 

(OKJ),

 

 

csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó

 

 

(OKJ),

 

 

kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ),

 

 

csecsemő- és kisgyermeknevelő

 

 

asszisztens (FOKSZ),

 

 

csecsemő- és gyermekápoló (OKJ),

 

 

gyermek- és ifjúsági felügyelő I. (OKJ),

 

 

gyógypedagógiai asszisztens (OKJ)

 

 

 

 

gondozó

csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ),

 

 

gyermek- és ifjúsági felügyelő I. (OKJ),

 

 

pedagógiai asszisztens (OKJ),

 

 

házi időszakos gyermekgondozó (OKJ),

 

 

gyermek- és ifjúsági felügyelő (OKJ),

 

 

 

 

segédgondozó

alapfokú iskolai végzettség, dajka (OKJ),

 

 

óvodai dajka (OKJ)

 

 

 

3.1. Napközbeni

koordinátor

a napközbeni gyermekfelügyelet

gyermekfelügyelet

 

szolgáltatást nyújtó személyek képesítési

hálózat

 

előírásait meghatározó miniszteri

 

 

rendeletben előírt tanfolyam”

3. Hatályát veszti az Nmr. 2. számú melléklet II. Rész „I. Alapellátások” cím 3/a. és 4. pontja.

4. melléklet a 6/2016. (III. 24.) EMMI rendelethez

A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS ORSZÁGOS
ALAPPROGRAMJA
1. Bevezetés
A Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjának (a továbbiakban: Alapprogram) célja, hogy keretet adjon a Magyarországon működő bölcsődei ellátást biztosító intézményben, szolgáltatásban folyó szakmai munkának. Az Alapprogram tartalma és szemlélete összhangban van Magyarország Alaptörvényével, a 3 év alatti korosztály ellátására és nevelésére-gondozására vonatkozó jogszabályokban foglaltakkal, a bölcsődei ellátás keretében végzett nevelés
(a továbbiakban: bölcsődei nevelés) hagyományaival, felhalmozott értékeivel, a nemzeti sajátosságokkal, a legújabb koragyermekkori kutatások eredményeivel.
Az Alapprogram fejezetei valamennyi bölcsődei ellátásra (bölcsődére, mini bölcsődére, munkahelyi bölcsődére, családi bölcsődére) vonatkoznak, az egyes ellátási formák sajátosságainak figyelembevételével.
A jogszabályi előírások, a szolgáltatást igénybe vevők szükségletei és az intézményi adottságok alapján a bölcsődei ellátást nyújtó intézménynek, szolgáltatónak helyi szakmai programot kell készíteni, amelynek meg kell felelni az Alapprogramban foglaltaknak.
A bölcsődei nevelés középpontjában a kisgyermek és közvetett módon a kisgyermeket nevelő családok állnak. Az Alapprogram a családra, mint komplex rendszerre tekint, melynek értelmében nem csak a kisgyermek nevelését-gondozását, hanem az egész család támogatását célozza meg.
2. A bölcsődei nevelés
A bölcsődei nevelés célja, hogy a kisgyermekek elsajátítsák azokat a készségeket, képességeket, amelyek segítik őket abban, hogy hatékonyan és kiegyensúlyozottan viselkedjenek saját kulturális környezetükben, sikeresen alkalmazkodjanak annak változásaihoz. A bölcsődei nevelés mindezt olyan szemlélettel és módszerekkel teszi, amelyek segítik a családi nevelés elsődlegességének tiszteletét.
A bölcsődei nevelés további célja, hogy a koragyermekkori intervenció szemléletének széles körű értelmezésével összhangban minden kisgyermekre és családjára kiterjedő prevenciós tevékenységet folytasson. A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató családbarát intézményként, szolgáltatásként hozzájárul a családok életminőségének javításához, a szülők munkavállalási esélyeinek növeléséhez.
3. A bölcsődei nevelés alapelvei
3.1. A család rendszerszemléletű megközelítése
A család rendszerszemléletű megközelítése értelmében a bölcsődei nevelésben elsődleges szempont a család működésének megismerése, megértése. A rendszerszemlélet lényege, olyan komplex látásmód alkalmazása, amely nem csak a kisgyermeket, hanem a családot is kiindulópontnak tekinti. Az interakciós mintákat a kisgyermek visszatükrözi, ezáltal képet kaphatunk a család erősségeiről és gyengeségeiről. Az erősségek hangsúlyozása által a szakember hozzájárulhat a család életminőségének javításához.
3.2. A koragyermekkori intervenciós szemlélet befogadása
A koragyermekkori intervenció magában foglal minden olyan tevékenységet, amely a kisgyermek sajátos szükségleteinek meghatározását és figyelembevételét szolgálja. A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató funkcióját tekintve alkalmas színtér a koragyermekkori intervenció szemléletének alkalmazására. Ennek értelmében a kisgyermeknevelő feladata az esetlegesen felmerülő fejlődésbeli lemaradások, megtorpanások felismerése és jelzése.
3.3. A családi nevelés elsődleges tisztelete
A kisgyermek nevelése a család joga és kötelessége. A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató a családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteletben tartva és azokat erősítve vesz részt a gyermekek nevelésében. Mindezek értelmében fontos a szülők számára lehetővé tenni a tevékeny, különböző szinteken és módokon megvalósuló bekapcsolódást a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató életébe.
3.4. A kisgyermeki személyiség tisztelete
A kisgyermek egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető individuum, egyéni szükségletekkel rendelkező, fejlődő személyiség. Különleges védelem, bánásmód illeti meg.
A bölcsődei nevelés a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a személyes, a szociális és a kognitív kompetenciák fejlődésének segítésére irányul az alapvető gyermeki jogok tiszteletben tartásával. Figyelmet kell fordítani az etnikai, kulturális, vallási, nyelvi, nemi, valamint fizikai és mentális képességbeli különbözőségek iránti tolerancia kialakítására.
3.5. A kisgyermeknevelő személyiségének meghatározó szerepe
A bölcsődei nevelésben a korosztály életkori sajátosságaiból adódóan meghatározó a kisgyermeknevelő szerepe, aki személyiségén keresztül hat a kisgyermekre és a családra. A feladatok színvonalas megvalósítására megfelelő szakmai kompetenciával és identitással, kellő önismerettel, magas szintű társas készségekkel bíró szakember képes. Ebből adódóan a kisgyermeknevelő felelős a szakmai tudása szinten tartásáért, gyarapításáért, szakmai kompetenciái fejlesztéséért.
3.6. A biztonság és a stabilitás megteremtése
A kisgyermek egyéni igényeitől függő bölcsődei ellátást nyújtó intézménybe, szolgáltatóhoz történő beszoktatásra, adaptációs időszakra úgy tekintünk, mint a kisgyermek elveszett biztonságának újrateremtésére.
A kisgyermek személyi és tárgyi környezetének állandósága („saját kisgyermeknevelő”-rendszer, felmenőrendszer, csoport- és helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához.
A napirend folyamatosságából, az egyes mozzanatok egymásra épüléséből fakadó ismétlődések tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményeznek a napi események sorában, növelik a gyermek biztonságérzetét.
A biztonság nyújtása természetszerűleg magában foglalja a fizikai és a pszichikai erőszak minden formájától való védelmet is.
3.7. Fokozatosság megvalósítása
A fokozatosságnak a bölcsődei nevelés minden területét érintő bármely változás esetén érvényesülnie kell. A kisgyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új dolgok, helyzetek megismerését, a szokások kialakulását.
3.8. Egyéni bánásmód érvényesítése
A kisgyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a kisgyermeknevelő elfogadó, empatikus, hiteles nevelői magatartása. A bölcsődei nevelésben figyelembe kell venni a kisgyermek spontán érésének, egyéni fejlődésének ütemét, a pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, kompetenciáját, nemzetiségi/etnikai, kulturális és vallási hovatartozását. A fejlődés ütemét mindig magához a gyermekhez viszonyítva kell megítélni. Minden új fejlődési állomásnak kiindulópontja maga a gyermek. Ezért fontos, hogy a bölcsődei ellátást nyújtó intézménybe, szolgáltatóhoz járó kisgyermekek mindegyike egyéni szükségleteihez igazodó mértékben részesüljön érzelmi biztonságot nyújtó gondoskodásban és támogatásban.
3.9. Gondozási helyzetek kiemelt jelentősége
A gondozási helyzetek a kisgyermeknevelő és a kisgyermek interakciójának bensőséges, intim helyzetei.
A gondozási helyzetek megvalósulása során a nevelésnek és a gondozásnak elválaszthatatlan egységet kell alkotnia. A gondozás minden helyzetében nevelés folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei nem korlátozódhatnak a gondozási helyzetekre. A fiziológiás szükségletek kielégítése megteremti a magasabb rendű szükségletek kielégítésének feltételeit. A professzionális gondozás, hozzájárul a személyes kapcsolatok pozitív alakulásához és a nevelési feladatok megvalósulásának egyik kiemelt színtere.
3.10. A gyermeki kompetenciakésztetés támogatása
A korai életévekben alapozódnak meg a kognitív, érzelmi és társas kompetenciák, ezért támogatásuk kiemelt jelentőséggel bír a bölcsődei nevelésben. Biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy a kisgyermek a játékon, a gondozási helyzeteken és egyéb tevékenységeken keresztül ismeretekhez, élményekhez, tapasztalatokhoz jusson, átélhesse a spontán tanulás örömét, megerősödjön benne a világ megismerésének vágya. Kíváncsiságának fenntartásával, pozitív visszajelzések biztosításával segíteni kell önálló kezdeményezéseit, megteremtve ezáltal az egész életen át tartó tanulás igényének, folyamatának biztos alapjait.
4. A bölcsődei nevelés feladatai
4.1. A családok támogatása, annak erősségeire építve a szülői kompetencia fejlesztése
A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató, mint a kisgyermekes családokkal kapcsolatba kerülő első gyermekintézmény jelentős szerepet tölt be a szülői kompetencia fejlesztésében. A család erősségeinek megismerése, támogatása a pozitívumok kiemelésével valósul meg.
A családi és bölcsődei nevelés összhangja, a szülők és a kisgyermeknevelők közötti egyenrangú, konstruktív, kölcsönös bizalmon alapuló partneri kapcsolat elengedhetetlen feltétel a kisgyermekek harmonikus fejlődéséhez. A szülő ismeri legjobban gyermekét, így közvetíteni tudja szokásait, igényeit, szükségleteit, nagymértékben segítve ezzel a kisgyermeknevelőt a gyermek ismeretén alapuló differenciált, egyéni bánásmód kialakításában. A kisgyermeknevelő, mint szakember, szaktudására, tapasztalataira építve, a szülők igényeihez igazodva közvetíti a kora gyermekkori fejlődéssel, neveléssel kapcsolatos ismereteket, módszereket.
4.2. Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása
A szakemberek feladata a kisgyermek fejlődésének nyomon követése, dokumentálása, támogatása, a harmonikus testi és lelki fejlődéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése.
A primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése a gondozási helyzetekben valósul meg. A rugalmas, a kisgyermek életkorához, egyéni fejlettségi szintjéhez és az évszakhoz igazodó napirend biztosítja az életkornak megfelelő változatos és egészséges táplálkozást, a játék, a mozgás, a szabad levegőn való aktív tevékenység és pihenés feltételeit. Az egészséges életmód, az egészségnevelés érdekében törekedni kell az alapvető kultúrhigiénés szokások kialakítására.
A prevenciós feladatok megvalósításába szükség esetén speciális szakemberek is bevonhatók: gyermekorvos, dietetikus, gyógypedagógus, pszichológus, mentálhigiénés szakember, gyermekfogszakorvos stb.
Elsősorban preventív szerepet tölthet be, de a sajátos nevelési igényű, a magatartás- vagy fejlődési problémákkal küszködő kisgyermekek esetében korrektív lehetőségeket hordoz, az intézmény lehetőségeihez mérten kialakított, a nagymozgások gyakorlásához, különféle mozgásfejlesztéshez szükséges eszközökkel felszerelt szoba vagy erre a célra alkalmas helyiség, hidroterápiás medence vagy fejlesztő-, só-, fény-, hang-, zene-, mese- vagy alkotóterápiás szoba.
4.3. Az érzelmi és társas kompetenciák fejlesztése
A biztonságot nyújtó nevelői magatartás magában foglalja a szakember érzelmi elérhetőségét és hitelességét, az érzelmek kifejezésére való ösztönzést, a pozitív és bíztató üzenetek rendszeres közvetítését, a világos elvárások és határok megfogalmazását. A kisgyermek bölcsődei ellátást nyújtó intézménybe, szolgáltatóhoz történő kerülése több lehetőséget teremt a társas kapcsolatok megtapasztalására. Az együttlét helyzetei az énérvényesítés, a tolerancia, az empátia gyakorlásának színterei, amelyek hozzájárulnak az érzelmi és társas kompetenciák fejlesztéséhez.
Törekedni kell az együttélés szabályainak elfogadtatására, a mások iránti nyitottság megőrzésére. A kisgyermeknevelő feladata a kisgyermekek beszédkészségének fejlesztése érdekében az ingerekben gazdag, tiszta nyelvi környezet biztosítása, a kommunikációs kedv felkeltése és fenntartása a bölcsődei nevelés-gondozás minden helyzetében, mondókák, énekek, versek, mesék közvetítésével.
Különös figyelmet kell fordítani a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű gyermekek társas és érzelmi kompetenciáinak fejlesztésére szükség esetén más segítő szakemberek bevonásával is.
4.4. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése
A kisgyermek érdeklődésének erősítése a játékos felfedezés és a cselekvéses tanulás lehetőségeinek megteremtése a kisgyermeknevelő aktív részvételével és a megfelelő környezet kialakításával történik. A bölcsődei nevelés-gondozás helyzeteiben a szakember ismeretet nyújt, segíti a tájékozódást, a tapasztalatok és élmények feldolgozását.
A kisgyermek igényeihez igazodó közös tevékenység során szerepet kap az élmények, viselkedési és helyzetmegoldási minták nyújtása, az önálló próbálkozás és a kreativitás támogatása.
Az önálló választás és a döntési képesség kialakulását segíti a bátorító, ösztönző nevelői magatartás.
5. A bölcsődei nevelés főbb helyzetei
Alapvető szempont, hogy a bölcsődei élet a kisgyermek számára élményt nyújtó, részvételre motiváló, tanulási tapasztalatokat biztosító legyen. Valamennyi tevékenység, élethelyzet alakításának módszertani alapja az egyéni bánásmód érvényesítése, a gyermek pozitív önállósági törekvéseinek, önértékelésének erősítése.
5.1. Tanulás
A teljesítményelváráshoz kötött, erőltetett ismeretgyarapításnak a bölcsődei ellátást nyújtó intézményben, szolgáltatónál nincs helye. A bölcsődei nevelés területén a tanulás fogalmát a lehető legtágabban értelmezzük. Tanulás, minden olyan tapasztalat-, illetve információszerzési folyamat, amely tartós változást idéz elő a viselkedésben, illetve a gondolkodásban, valamint elősegíti, hogy a gyermek megismerje önmagát és környezetét. A tanulás a gyermek korából és fejlettségéből adódó tevékenységekbe ágyazottan történik.
A tanulás legfontosabb irányítója a személyes kíváncsiság, az érdeklődés.
A kisgyermekkori tanulás színterei a természetes élethelyzetek: a gondozás és a játék, a felnőttel és a társakkal való együttes tevékenység és a kommunikáció. A tanulás formái az utánzás, a spontán játékos tapasztalatszerzés, a kisgyermeknevelő-gyermek interakcióból származó ismeretszerzés és szokáskialakítás. A kisgyermeknevelőnek a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében szem előtt kell tartania, hogy náluk más jellegű és hosszabb időt vesz igénybe a tanulási folyamat.
A beszéd a kisgyermekkori tanulás nagyon fontos eleme. A kommunikatív képességek fejlődésének feltételei a biztonságos és támogató környezetben zajló felnőtt-gyermek és gyermek-gyermek interakciók. Figyelembe kell venni azoknak a gyermekeknek a nyelvi szükségleteit, akiknek nem a magyar az anyanyelvük.
5.2. Gondozás
A gondozás bensőséges interakciós helyzet a kisgyermeknevelő és gyermek között, amelynek elsődleges célja a gyermek fizikai, testi szükségleteinek maradéktalan kielégítése.
A személyes és a szociális kompetenciák kialakulásának egyik feltétele, hogy a gyermek csecsemőkortól kezdve aktívan vehessen részt a gondozási helyzetekben, lehetősége legyen úgy próbálkozni, hogy közben érzi a kisgyermeknevelő figyelmét, biztatását, támogató segítségét. Sikeres próbálkozásait a felnőtt megerősítéssel, dicsérettel jutalmazza, ami növeli az együttműködési kedvet. A gondozási helyzetekben sem érvényesülhet teljesítményelvárás. Lényeges, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre, mivel az egyes mozzanatok megtanulása gyakorlást igényel. A felnőttel való kommunikáció érzelmi töltése, a kisgyermeknevelőnek a gyermekről adott jelzései kihatnak az önelfogadásra, a személyiség egészséges alakulására.
A gondozás minősége jelentős mértékben befolyásolja a szokások kialakulását és az önállósodás folyamatát.
5.3. Játék
A játék a gyermekkor legfontosabb tevékenysége, ami segít a világ megismerésében és befogadásában, elősegíti a testi, értelmi, érzelmi és szociális fejlődést. A kisgyermeknevelő a játék feltételeinek (megfelelő hangulat, hely, idő, eszközök) biztosításával és nevelői magatartásával támogatja az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást. A kisgyermeknevelő a gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményez, esetenként mintát nyújt, szerepet vállal a játékban, annak tartalmát ötleteivel, javaslataival színesíti. A játék ad elsősorban lehetőséget a társas kapcsolatok alakulására. A kisgyermeknevelővel, a többi gyermekkel való együttlét örömforrás a kisgyermek számára, a társak viselkedése mintát nyújt, segítve a szociális képességek fejlődését.
5.4. Mozgás
A csecsemő- és kisgyermekkor az alapvető mozgásformák kialakulásának és fejlődésének időszaka. A kisgyermekek mozgásigénye rendkívül nagy, számukra örömforrás a mozgás. Ezért a szobában és az udvaron is biztosítani kell a minél nagyobb mozgásteret, a mozgásfejlesztő játékokat. A játékeszközökkel szemben elvárás, hogy felkeltsék az érdeklődést, fenntartsák a mozgásaktivitást és használatuk biztonságos legyen.
Biztosítani kell a környezet balesetmentességét és a veszélyforrások kiküszöbölését. Csecsemőknek olyan játszóhelyet kell biztosítani, amely védett, de elegendő hely áll rendelkezésre, például: hempergő, elkerített szobasarok.
A nagymozgásos játékokra a szabadban, az udvaron és a teraszon több lehetőség nyílik, mint a szobában. Még több lehetőséget kínál a benti nagymozgásos játékokkal felszerelt külön helyiség használata. Minél változatosabb mozgásra van lehetősége a kisgyermekeknek, annál nagyobb örömüket lelik a játékban.
A mozgásfejlesztő eszközök használata során a kisgyermekek szabadon próbálhatják, végezhetik az egyes mozgásformákat, fejlődik mozgáskoordinációjuk, harmonikussá válik a mozgásuk. Az önállósági törekvések támogatása során a gondozási műveletekben való aktív részvétel lehetőséget ad a praktikus mozgások gyakorlására, finomítására.
5.5. Mondóka, ének
A bölcsődei ellátást nyújtó intézményben, szolgáltatónál sokrétű zenei élmény átélésére, tapasztalatszerzésre ad lehetőséget a környezet hangjainak megfigyelése, a kisgyermeknevelő ének- és beszédhangja, spontán dúdolgatása, ritmusos szövegmondása, a dallam és ritmushangszerek hallgatása, megszólaltatása, a közös éneklés. A kisgyermek életkori sajátosságaihoz, egyéni fejlettségéhez, érzelmi, hangulati állapotához igazodó, felelősséggel kiválasztott és alkalmazott játékos mondókák, gyermekdalok, népdalok és értékes zeneművek felkeltik a kisgyermek érdeklődését, formálják esztétikai érzékenységét, zenei ízlését, segítik a hagyományok megismerését és továbbélését. A személyes kapcsolatban, játékhelyzetekben átélt mondókázás, éneklés, zenehallgatás pozitív érzelmeket kelt, örömélményt, érzelmi biztonságot ad a kisgyermeknek. Az ismétlődések, a játékos mozdulatok megerősítik a zenei élményt, a zenei emlékezetet. Érzelmi alapon segítik az anyanyelv, a zenei anyanyelv elsajátítását, a személyiség fejlődését, hozzájárulnak a kisgyermek lelki egészségéhez, valamint a csoportban a derűs, barátságos légkör megteremtéséhez. A bölcsődei ellátást nyújtó intézményben, szolgáltatónál végzett zenei nevelés eredményes megvalósítása lehetőséget nyújt a kisgyermek további zenei fejlődésére.
5.6. Vers, mese
A vers, mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi és értelmi fejlődésére (ezen belül a beszéd, a gondolkodás, az emlékezet és a képzelet fejlődésére), valamint a szociális fejlődésre. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. A verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés bensőséges kommunikációs helyzet, így egyszerre feltétele és eredménye a kisgyermek alapvető érzelmi biztonságának. A gyermek olyan tapasztalatokra, ismeretekre tesz szert, amelyeknek megszerzésére más helyzetekben nincs lehetősége. A közös mesélés élménye segíti az aktív szókincs kialakulását és a világról való ismeretek megszerzését.
A bölcsődei ellátást nyújtó intézményben, szolgáltatónál a népi és az irodalmi műveknek egyaránt helye van.
A helyzetek alakítását, alakulását a gyermekek pillanatnyi érzelmi állapota és ebből fakadó igényei befolyásolják elsősorban.
5.7. Alkotó tevékenységek
Az öröm forrása maga a tevékenység – az érzelmek feldolgozása és kifejezése, az önkifejezés –, nem annak eredménye. A kisgyermeknevelő feladata a tárgyi feltételek és elegendő idő biztosítása, az egyes technikák, eszközhasználat megmutatása, a kisgyermek pillanatnyi igényének megfelelő technikai segítségnyújtással az alkotókedv ébrentartása.
A kisgyermek alkotásának elismerésével és megbecsülésével a kisgyermeknevelő segíti az alkotó tevékenységek iránti érdeklődés fenntartását és az alkotásból fakadó öröm személyiségfejlődésre gyakorolt pozitív hatásainak érvényesülését. A leggyakoribb alkotó tevékenységi formák a bölcsődei ellátást nyújtó intézményben, szolgáltatónál: nyomhagyó eszközök használata, firkálás, gyurmázás, ragasztás, gyűrés, tépés, ujjfestés vagy vastag ecsettel festés.
5.8. Egyéb tevékenységek
Ezek a tevékenységek valamilyen élethelyzet közös előkészítéséhez és megoldásához, a környezet aktív megismeréséhez, az egymásról és a környezetről való gondoskodáshoz kapcsolódnak (pl. babafürdetés, viráglocsolás, őszi falevelek gereblyézése, karácsonyi süteményszaggatás, gyümölcssaláta készítése stb.). Az öröm forrásai az „én csinálom” élményének, az együttességnek, a közös munkálkodásnak és a tevékenység fontosságának, hasznosságának átélése. A kisgyermekek bármikor bekapcsolódhatnak és bármikor kiléphetnek, az önkéntesség nagyon fontos, a tevékenykedés nem lehet feladat. Ezek a helyzetek lehetőséget nyújtanak az együttműködésre, a feladatok megosztására, ok-okozati összefüggések felfedezésére, megértésére.
6. A bölcsődei nevelés megvalósításának sajátos feltételei
6.1. „Saját kisgyermeknevelő”-rendszer
A kisgyermeknevelő a bölcsődei nevelés szakembere, aki személyiségével, nevelői attitűdjével mintát jelent a családok és a gyermekek számára egyaránt.
A „saját kisgyermeknevelő”- rendszer a biztonság és a stabilitás megteremtésének szabályán alapul. A csoport vagy a csoport gyermekeinek egy része tartozik közvetlenül egy kisgyermeknevelőhöz. A „saját kisgyermeknevelő” szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe, és a bölcsődébe járás egész időtartama alatt ő a kisgyermek nevelője (felmenőrendszer). Ő kíséri figyelemmel a kisgyermek fejlődését, tartja számon az egyes fejlődési állomásokat, vezeti az ehhez kapcsolódó szakmai dokumentációt és felelősséggel tartozik a rábízott gyermekekért.
A „saját kisgyermeknevelő”- rendszerben több figyelem jut minden gyermekre, számon lehet tartani a gyermekek egyéni igényeit, problémáit, szokásait, elsősorban a „saját kisgyermeknevelő” segíti át őket a bölcsődei élet során adódó nehézségeken.
6.2. Gyermekcsoportok szervezése
A bölcsődei ellátást nyújtó intézményben, szolgáltatónál a gyermekcsoport létszáma jogszabály által meghatározott. Az előírtnál magasabb csoportlétszám nem fogadható el, mivel a minőségi bölcsődei nevelést az életkornak és a sajátos igényeknek megfelelő felnőtt-kisgyermek arány garantálja.
A bölcsődei nevelés alapelveinek megfelelően a kisgyermek a bölcsődébe járás teljes időtartama alatt ugyanabba a gyermekcsoportba jár. Életkor szerint homogén és vegyes csoportok egyaránt előfordulnak. A szakmai elveknek megfelelőbb az életkor szerinti homogén csoport, mert a gyermekek közötti nagy egyéni különbségek kezelése homogén csoportban sem könnyű feladat és a vegyes korcsoport előnyei a bölcsődés korban kevésbé érvényesülnek, mint a későbbi életszakaszokban.
6.3. Tárgyi feltételek
A kisgyermeket körülvevő tárgyi környezetet – a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató épületét, játszóudvarát és egyéb helyiségeit –, a jogszabályi és szakmai előírások, a csoportokba járó kisgyermekek létszáma, életkora, igényei alapján úgy kell kialakítani, hogy az biztonságos legyen és a bölcsődei nevelés megvalósítását szolgálja.
6.4. Napirend
A jól szervezett, folyamatos, ugyanakkor rugalmas napirend a kisgyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt, kiszámítható, folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósítását biztosítja, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A napirenden belül az egyes kisgyermek igényeit úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a felesleges várakozási idő. Ez egyben a csoport belső nyugalmát is biztosítja.
A napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől, szükségleteitől, de befolyásolják azt az évszakok, az időjárás, a csoportlétszám és egyéb tényezők is. A napirend kialakításának további feltételei a személyi állandóság („saját kisgyermeknevelő”-rendszer), a tárgyi feltételek, a jó munkaszervezés, a bölcsődei dajkával való összehangolt munka, a kisgyermekek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembevétele.
7. Családok támogatásának módszerei és lehetőségei
A családok támogatása a családban hatékonyan működő erőforrások felkutatására és ezen erőforrások eredményes működtetésére irányul, mely hozzájárul a család szocializációs funkciójának minél szélesebb körű kibontakozásához. Ez a megközelítés szem előtt tartja a családi nevelés elsődlegességét, a bölcsődei ellátás családi nevelésre való épülését. A kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formája van, mindegyik más-más szerepet tölt be, ezért célszerű párhuzamosan minél többet alkalmazni belőlük.
7.1. A családlátogatás
A családlátogatás célja a családdal való kapcsolatfelvétel, a kisgyermek és a szülők otthoni környezetben való megismerése. Lehetőség szerint az első családlátogatásra a beszoktatás megkezdése előtt, a kisgyermek ébrenléti idejében kerüljön sor. A családlátogatás arra is lehetőséget nyújt, hogy a szülő bővebben informálódjon a bölcsődei életről, jobban megismerje azokat a kisgyermeknevelőket, akikre gyermekét bízza. A családlátogatás fontos színtere a bizalmi kapcsolat megalapozásának, ami feltétele a későbbi jó együttműködésnek.
7.2. Beszoktatás (adaptáció) – szülővel történő fokozatos beszoktatás
A szülővel történő fokozatos beszoktatás a családdal való együttműködést helyezi előtérbe. Az anya, az apa vagy más családtag jelenléte biztonságot ad, segíti a kisgyermeknevelő és a gyermek között az érzelmi kötődés kialakulását, ezzel a gyengéd átmenetet, az új környezethez való alkalmazkodást. A szülővel történő fokozatos beszoktatás folyamata során a kisgyermeknevelő tovább építi a bizalmi kapcsolatot, a szülő információt nyújt a bölcsődei nevelés tartalmáról és a kisgyermekfejlődés sajátosságairól.
7.3. Napi kapcsolattartás
A napi kapcsolattartás célja a rövid, kölcsönös informálás a kisgyermek érzelmi állapotáról, hangulatáról, az őt érintő napi történésekről, változásokról. Az egyéni igények, kérések megfogalmazására is ezen alkalmakkor kerül sor. Az interakciós helyzetet a pozitív hangvétel jellemzi, de a negatív eseményekről is tényszerű tájékoztatás történik, a szakmai etikai szabályoknak és az időkereteknek megfelelően.
7.4. Egyéni beszélgetés
Az egyéni beszélgetés a kisgyermek fejlődéséről szóló részletes, kölcsönös tájékozódást vagy a hosszabb megbeszélést igénylő kérdések, nevelési problémák közös átgondolását szolgáló találkozási forma. Kezdeményezheti a szülő, a kisgyermeknevelő, a bölcsődevezető. A szakmai kompetencián túlmenő kérdésben kérhető egyéb szakember közreműködése.
7.5. A szülőcsoportos beszélgetések
A szülőcsoportos beszélgetések a bölcsődei nevelési évenként legalább három alkalommal szervezett tematikus beszélgetések a csoportba járó kisgyermekek szüleit foglalkoztató aktuális nevelési témákról. A csoportos beszélgetéseket a kisgyermeknevelők vezetik, a szülőkkel kialakított partneri viszonyra építve. A problémák megosztása, egymás meghallgatása segíti a szülői kompetenciaérzés megtartását. Lehetőség van az egymástól hallott helyzetkezelési módok továbbgondolására, ezáltal a saját viselkedésrepertoár bővítésére. A kisgyermeknevelőktől kapott indirekt megerősítések befolyásolhatják a szülők nevelési szokásait.
7.6. Szülői értekezlet
Bölcsődén belül a szülői értekezlet a szülők általános és az adott gyermekcsoportra vonatkozó tájékoztatását, valamint a gyermekeket érintő, a szülőkkel közösen meghozandó döntések elősegítését szolgálja. Egy nevelési éven belül három alkalommal célszerű szülői értekezletet tartani (beszoktatások előtt, a beszoktatásokat követően és a nevelési év vége felé), de a bölcsődét, vagy az adott gyermekcsoportot érintő különleges helyzetekben rendkívüli szülői értekezlet összehívására is sor kerülhet.
7.7. Indirekt kapcsolattartási formák
Az indirekt tájékoztatási formák jól kiegészítik a direkt kapcsolattartási formákat. Az írásbeli tájékoztatók, hirdetőtáblák, honlap, szórólap, közösségi oldalakon való megjelenések lehetőséget adnak az ismeretterjesztésre.
8. A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató kapcsolatrendszere
A szakmai munka fejlődését, a tudásmegosztást, a jó gyakorlatok elterjedését biztosítja a bölcsődei ellátást nyújtó intézmények, szolgáltatók egymás közötti szoros együttműködése.
A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató és az óvoda között olyan kölcsönös együttműködésre épülő, tartalmas kapcsolat kialakítása szükséges, amely lehetővé teszi egymás szakmai elveinek, céljainak megismerését, megértését. Fontos a szakmai kompetencia elismerésén alapuló partneri viszony előtérbe helyezése. Különös jelentőséggel bír ez a közös igazgatású integrált intézmények esetében. Mindezek a kisgyermek érzelmi biztonsága folyamatos fejlődésének fenntartását szolgálják, intézményváltásnál segítenek az új környezetbe történő beilleszkedésben.
A kompetenciahatárok kölcsönös tiszteletben tartásával kooperatív kapcsolatokat kell kialakítani mindazokkal a társintézményekkel és szakemberekkel, akikkel a családok kapcsolatba kerülnek/kerülhetnek, illetve akikkel a kapcsolat kialakítása a gyermek egészséges fejlődése, fejlesztése szempontjából szükséges.
A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató és a különböző civil szervezetek közötti együttműködés is hozzájárulhat a bölcsődei ellátást igénybe vevő családok szükségleteinek, esetleges speciális igényeinek kielégítéséhez.
9. Alapellátáson túli, a családi nevelést támogató szolgáltatások
A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató az alapellátás elsőbbsége mellett családtámogató szolgáltatásokat szervezhet. Ilyen szolgáltatások lehetnek a játszócsoport, az időszakos gyermekfelügyelet, a gyermekhotel, a nevelési tanácsadás, a játék- és eszközkölcsönzés. Mindezeket bármely család igénybe veheti. A kisgyermekek és családjaik számára nyújtott szolgáltatások esetében kiemelten fontos elkülöníteni és meghatározni az alapellátás és a szolgáltatások különbözőségeit és jellemzőit.
A jó minőségű szolgáltatás megvalósításához a megfelelő személyi és tárgyi feltételeket biztosítani kell.
Valamennyi szolgáltatási forma megvalósításánál figyelembe kell venni a bölcsődei nevelés alapelveit, különösképpen a koragyermekkori intervenció szemléletének befogadását.
A szolgáltatások működtetésénél is kiemelt jelentőségű a kompetenciahatárok betartása.
Az egyes szolgáltatások jellemzőit, az igénybevétel lehetséges módjait valamint a díjazást egyértelműen megfogalmazva, írásban kell rögzíteni.”
5. melléklet a 6/2016. (III. 24.) EMMI rendelethez
Jegyzék a bölcsődei ellátás eszközeiről és felszereléséről
I. Általános rendelkezések
A gyermekek részére kialakított helyiség akkor megfelelő ha – rendeltetésétől függően – alapterülete lehetővé teszi legalább egy bölcsődei csoport valamennyi tagjának egyidejű befogadását és egészséges, biztonságos körülmények közötti ellátását, nevelését, pihenését, öltözését, tisztálkodását, étkezését, továbbá megfelel az építésügyi jogszabályokban előírt követelményeknek, a közegészségügyi előírásoknak, a tűzvédelmi, egészségvédelmi, munkavédelmi követelményeknek.
A helyiséget a csoportlétszám figyelembevételével kell kialakítani. A helyiség olyan méretű és berendezésű legyen, amelyben minden egyidejűleg jelen lévő gyermek és felnőtt igénye teljesíthető.
A fűtés megoldási módjáról, valamint a helyiségek rendeltetésszerű használatát biztosító – a II–VII. pontban fel nem sorolt további – eszközökről (pl. lábtörlő, virágállvány, színes képek) helyben, az építészeti adottságok és a szakmai program alapján kell dönteni.
A gyermekek ellátásához szükséges eszközöknek és felszereléseknek jó minőségűeknek, fertőtleníthetőknek és a gyermekek életkorához, testméretéhez igazodóaknak kell lenniük.
Az eszközöket, felszereléseket az adott csoport(ok) létszámának figyelembevételével kell beszerezni. Az adott eszközből, felszerelésből annyi szükséges, hogy minden egyidejűleg jelenlévő gyermek, felnőtt igényét teljesíteni lehessen.
Amennyiben vitatott, hogy az előírt eszközök és felszerelések rendelkezésre állnak-e, a gyermekek napközbeni ellátása/bölcsődei ellátás szakértői tevékenység folytatására jogosult szakértő véleményét kell beszerezni.
A játszóudvar akkor megfelelő, ha alapterülete lehetővé teszi a bölcsődei gyermekcsoport egyidejű befogadását és egészséges, biztonságos körülmények közötti tevékenységét.
Elfogadható a bölcsődei játszóudvar kialakítása a többcélú intézményen belül (pl. óvoda), annak jól elkülönített részeként, amennyiben garantált, hogy azt csak a bölcsődei csoportba felvett gyermekek veszik igénybe. Mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde esetében, elfogadható a játszóudvar biztosítása az intézményen kívül, annak 50 méteres körzetében, pl. közterületen. A játszótéren a 3 év alattiak számára telepített szabványos eszközöknek is lenniük kell.
Ahol a II–VII. pontban a mennyiségi mutatónál a „bölcsődénként” megjelölés szerepel, azon a bölcsődét, mini bölcsődét, munkahelyi bölcsődét és családi bölcsődét kell érteni, függetlenül attól, hogy a székhelyen kívül rendelkezik-e telephellyel, és hogy hány épülete van. Ebben az esetben a helyiség a székhelyen, illetve a telephelyen (azaz minden feladatellátási helyen) is kialakítható. A „gyermekcsoportonként” megjelölésen egy bölcsődei gyermekcsoportot kell érteni. A „gyermeklétszám” megjelölésen azt a bölcsődébe, mini bölcsődébe, munkahelyi bölcsődébe és családi bölcsődébe felvehető maximális gyermeklétszámot kell érteni, amely a szolgáltatói nyilvántartásba szerepel.
II. HELYISÉGEK/JÁTSZÓUDVAR
A kisgyermekellátást szolgáló helyiségek és a játszóudvar, terasz jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső és külső burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák.

 

A

B

C

Helyiségek/játszóudvar

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

1.

csoportszoba

gyermekcsoportonként 1

A csoportszoba (bútorzat nélküli) hasznos alapterülete nem lehet kevesebb, mint 3 m2/fő.

2.

gyermekfürdőszoba

gyermekcsoportonként 1

A férőhelyszám figyelembevételével
2 gyermekcsoport számára közösen is kialakítható.
A családi bölcsődénél nem kell külön gyermekfürdőszobát létrehozni.

3.

gyermeköltöző (átadó helyiség, előszoba)

gyermekcsoportonként 1

A férőhelyszám figyelembevételével
2 gyermekcsoport számára közösen is kialakítható.
A családi bölcsődénél nem kell külön gyermeköltözőt létrehozni.

4.

tároló helyiség

gyermekcsoportonként 1

Kialakítása valamennyi gyermekágy, játék, egyéb eszköz tárolására nyújtson lehetőséget.
Építészeti adottságok függvényében
folyosórészen vagy gyermeköltözőben kialakított tárolási lehetőség is elfogadható.
A családi bölcsődénél nem kell külön tároló helyiséget létrehozni.

5.

akadálymentes mosdó/ illemhely (szülők számára)

bölcsődénként 1

A munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde esetében nem kötelező.

6.

előtér/babakocsi tároló

bölcsődénként 1

A férőhelyszám figyelembevételével két gyermekcsoport számára is kialakítható. Családi bölcsőde esetében nem kötelező.

7.

takarítószer raktár vagy szekrény

gyermekcsoportonként 1

 

8.

játszóudvar

gyermekcsoportonként 1

Többcélú intézményben
(pl. óvoda) a másik korosztály udvarrészétől elkülönítetten kell kialakítani, biztosítva, hogy azt csak a bölcsődés korúak használhassák.

9.

terasz

nevelési-gondozási egységenként1

Mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde esetében nem kötelező.

10.

vezetői iroda

bölcsődénként 1

Mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde esetében nem kötelező.

11.

kisgyermeknevelői szoba

bölcsődénként 1

Mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde esetében nem kötelező.

12.

irattár

bölcsődénként 1

Mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde esetében nem kötelező.

13.

felnőtt öltöző

bölcsődénként 1

Többcélú intézmény vagy munkahelyi bölcsőde esetében elfogadható a más munkaterületen dolgozókkal közös öltöző helyiség.
Családi bölcsőde esetében nem kötelező.

14.

felnőtt mosdó

bölcsődénként 1

 

15.

felnőtt WC helyiség

bölcsődénként 1

 

16.

felnőtt zuhanyzó

bölcsődénként 1

Mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde esetében nem kötelező.

17.

felnőtt étkező

bölcsődénként 1

Mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde esetében nem kötelező.

18.

főzőkonyha

bölcsődénként 1

A táplálkozástudományi és higiénés szabályok alapján a bölcsődében célszerű főzőkonyhát működtetni. Minden olyan esetben ajánlott a kialakítása, ahol azt az épület, intézmény adottságai lehetővé teszik. Mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde esetében nem kötelező.

19.

melegítő konyha

bölcsődénként 1

Mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde esetében kötelező, ha nincs főzőkonyha. Bölcsőde esetében csak akkor alakítható ki melegítő konyha a főzőkonyha helyett, ha az épület adottságai nem teszik lehetővé főzőkonyha kialakítását.

20.

előkészítő (hús, zöldség)

bölcsődénként 1-1

Mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde esetében nem kötelező.

21.

tálaló-mosogató

bölcsődénként 1

 

22.

szárazáru raktár

bölcsődénként 1

Melegítő konyha esetén nem szükséges. Mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde esetében nem kötelező.

23.

földes áru raktár

bölcsődénként 1

Melegítő konyha esetén nem szükséges. Mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde esetében nem kötelező.

24.

ételhulladék tároló

bölcsődénként 1

 

25.

mosoda

bölcsődénként 1

Mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde esetében nem kötelező.

26.

szeméttároló

bölcsődénként 1

Mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde esetében nem kötelező.

III. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI
Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel.

 

A

B

C

Helyiségek/játszóudvar

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

 

Csoportszoba

 

 

1.

bölcsődei fektető

gyermeklétszám szerint 1db/fő

 

2.

rácsos fa gyermekágy matraccal

gyermekcsoportonként a gyermekek életkora (csecsemő) és fejlettségi szintje szerint szükséges 1db/fő

A gyermekágy rácstávolsága 7 cm legyen.

3.

fa hempergő/elkerített szobasarok

amennyiben a gyermekek életkora (csecsemő) és fejlettségi szintje szükségessé teszi a gyermekcsoportban 1db

A fa hempergő/elkerített szobasarok rácstávolsága 7 cm legyen.

4.

gyermekszék

gyermeklétszámhoz igazodóan 1db/fő

Támla nélküli, állítható ülőmagasságú szék, vagy támlás szék, de feleljen meg az életkori sajátosságoknak.

5.

gyermekasztal

gyermeklétszámhoz, korösszetételhez igazodóan

Legalább 2 db állítható magasságú, négyszemélyes asztal, vagy 1 db hatszemélyes asztal, amennyiben az ellátott gyermekek száma ötnél nem több.

6.

fényvédő függöny/roló

ablakonként, az ablak lefedésére alkalmas méretben

Anyaga mosható/higiénikusan tisztítható.

7.

szőnyeg

gyermekcsoportonként legalább 1 db

mérete: 2m x 3m
A családi bölcsődében elfogadható a szőnyegpadló is.

8.

nyitott játéktároló polc

gyermekcsoportonként 4 db

A családi bölcsődében elfogadható ettől kevesebb számú játéktároló polc is.

9.

textil- és eszköztároló szekrény

gyermekcsoportonként 1db

Mérete, elhelyezése a csoportszoba alapterületét nem csökkentheti.

10.

kisgyermeknevelői asztal

gyermekcsoportonként 1db

Mini bölcsődénél, munkahelyi bölcsődénél és családi bölcsődénél nem kötelező.

11.

kisgyermeknevelői szék

felnőtt létszám függvényében

Legalább 2 db.
Mini bölcsődénél, munkahelyi bölcsődénél és családi bölcsődénél nem kötelező.

12.

falióra, hőmérő

csoportonként 1-1 db

 

13.

fedeles szeméttartó

gyermekcsoportonként 1db

 

14.

gyermekheverő, szivacs, párnák

gyermekcsoportonként a létszám, életkor, építészeti adottságok szerint szükséges mennyiségben

A puhasarok elkülönülésre alkalmas kuckó kialakítását szolgálja.

15.

tálaló kocsi

gyermekcsoportonként 1db

Mini bölcsődénél, munkahelyi bölcsődénél és családi bölcsődénél nem kötelező.

 

Gyermekfürdőszoba

 

 

16.

törülközőtartó

gyermekcsoportonként 1 db a létszámhoz igazodó számú akasztóval ellátva

 

17.

fésűtartó

gyermekcsoportonként 1 db

A gyermeklétszámnak megfelelően, saját fésű tárolásának lehetőségét biztosítva.

18.

falitükör

mosdókagylónként 1 db

Állótükör fektetve
2 mosdókagylóhoz 1 db.
Mini bölcsődénél, munkahelyi bölcsődénél és családi bölcsődénél elegendő 1 mosdókagylóhoz 1 db.

19.

állótükör

fürdőszobánként 1 db

Egész alakot mutató
(30 cm x 100 cm).

20.

rekeszes fali polc (fogmosó pohártartó)

gyermekcsoportonként 1 db, a létszámhoz igazodó pohártartóval ellátva

 

21.

pelenkázó asztal

csoportonként 1 db

Mini bölcsődénél, munkahelyi bölcsődénél és családi bölcsődénél elfogadható a mobil pelenkázó asztal.

22.

gyógyszerszekrény
(előírás szerinti felszereléssel)

fürdőszobánként 1 db

 

23.

személymérleg, magasságmérő

fürdőszobánként 1db

 

24.

ruhaszárító (falra szerelhető)

fürdőszobánként 1 db

 

25.

badella (lábpedálos)

fürdőszobánként a gyermeklétszám figyelembevételével

 

26.

szemetes badella (fedeles)

fürdőszobánként 1 db

 

27.

szennyestartó

fürdőszobánként 1 db

 

28.

dobogó

fürdőszobánként 1 db

A gyermek illemhelyhez igazított, faanyagú, vagy műanyag; mosható és fertőtleníthető legyen.

 

Gyermeköltöző

 

 

29.

gyermeköltöző szekrény (elkülönített cipőtároló lehetőséggel)

gyermeklétszám figyelembevételével

Minden gyermek számára szükséges biztosítani a saját ruha- és cipőtárolás lehetőségét.

30.

öltözőpad, szivacs

gyermeklétszám figyelembevételével

Méretük feleljen meg a különböző életkorú gyermekek öltözködési igényeinek.

31.

pelenkázó asztal

gyermekcsoportonként 1db

Családi bölcsődénél nem kötelező.

32.

ruhafogas

gyermeköltözőnként 1 db

 

33.

fedeles szemetes

gyermeköltözőnként 1 db

 

34.

hirdetőtábla

gyermeköltözőnként 1 db

 

 


Játszóudvar/terasz

 

 

35.

babaház

gyermekcsoportonként 1db

Két gyermekcsoport számára kialakított udvarrészen 1db biztosítása elegendő.
Mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde esetében nem kötelező.

36.

udvari homokozó

gyermekcsoportonként 1db

Két gyermekcsoport számára kialakított udvarrészen 1db biztosítása elegendő.
Mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde esetén elfogadható a mobil homokozó is.

37.

takaróháló

homokozónként 1db

A homokozó használaton kívüli lefedéséhez szükséges biztosítani.

38.

vízpermetező

gyermekcsoportonként 1db

Két gyermekcsoport számára kialakított udvarrészen 1db biztosítása elegendő.
Mini bölcsőde és munkahelyi bölcsőde esetén elfogadható a mobil megoldás is. Családi bölcsőde esetében nem kötelező.

39.

mobil és fix mozgásfejlesztő eszközök

gyermeklétszám függvényében

Az eszközöknek igazodniuk kell a bölcsődés korosztály igényeihez és meg kell felelniük az előírásoknak is.

40.

árnyékoló szerkezet

teraszonként, homokozónként szükség szerinti mennyiségben

Fix (falra rögzített) vagy mobil szerkezet.
Mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde esetében nem kötelező, de ajánlott a mobil szerkezetű.

 

Vezetői iroda

 

 

41.

íróasztal és szék

1-1db

 

42.

tárgyalóasztal, székekkel

1–4 db

 

43.

telefon

1 db

 

44.

fax

1 db

 

45.

könyvszekrény/polc

1 db

 

46.

iratszekrény

1 db

 

47.

számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal

1 felszerelés

 

IV. EGYÉB ESZKÖZÖK, TEXTILIÁK

 

A

B

C

Eszköz/textília

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

1.

fésű, fogkefe, fogmosó pohár

gyermeklétszám szerint
1 db/fő

 

2.

szappantartó

mosdókagylónként
1-1 db

Folyékony és darabolt szappan használatához.

3.

lázmérő

gyermekcsoportonként
1–3 db

 

4.

körömvágó olló

gyermekcsoportonként 1 db

 

5.

gyermektörölköző

gyermekcsoportonként
2 db/fő

A munkahelyi bölcsődében és a családi bölcsődében lehet más alternatív megoldás is (szülő viszi, vagy papírtörlő).

6.

felnőtt törölköző

gyermekcsoportonként
szükség szerint

 

7.

asztalterítő

gyermekcsoportonként, gyermeklétszám figyelembevételével

 

8.

etetőszalvéta/előke

gyermekcsoportonként, gyermeklétszám figyelembevételével

 

9.

takaró nagy

gyermekcsoportonként
2 db/fő

A munkahelyi bölcsődében és a családi bölcsődében elfogadható, ha a szülő viszi.

10.

takaró kicsi

gyermekcsoportonként
2 db/fő

A munkahelyi bölcsődében és a családi bölcsődében elfogadható, ha a szülő viszi.

11.

ágyneműhuzat nagy

gyermekcsoportonként
3 db/fő

A munkahelyi bölcsődében és a családi bölcsődében elfogadható, ha a szülő viszi.

12.

ágyneműhuzat kicsi

gyermekcsoportonként
3 db/fő

A munkahelyi bölcsődében és a családi bölcsődében elfogadható, ha a szülő viszi.

13.

pelenka (textil)

gyermekcsoportonként
5 db/fő

A munkahelyi bölcsődében és a családi bölcsődében nem kötelező.

14.

gyermek edények

gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével

Porcelán tányérok, bögrék, üvegpoharak, evőeszközök stb.

V. A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK
Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel.

 

A

B

C

Eszköz

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

1.

szennyes ruha tároló

2 db

Mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde esetében nem kötelező, ha nincsen külön mosoda.

2.

mosott ruha tároló polc

2 db

Mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde esetében nem kötelező, ha nincsen külön mosoda.

3.

mosógép

1db

A munkahelyi bölcsőde esetében nem kötelező.

4.

szárítógép

1db

Önálló bölcsődékben ajánlott. Mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde esetében nem kötelező.

5.

vasaló

1db

A munkahelyi bölcsőde esetében nem kötelező.

6.

vasalóállvány

1 db

A munkahelyi bölcsőde esetében nem kötelező.

7.

szárítóállvány

2 db

A munkahelyi bölcsőde esetében nem kötelező.

8.

takarítóeszközök

ellátandó feladat függvényében

Lapát, seprű, felmosó szett stb.

9.

kerti munkaeszközök, szerszámok

ellátandó feladat függvényében

Ásó, kapa, gereblye, kerti locsolókanna stb.

10.

hűtőgép

dolgozók számára 1db

 

11.

porszívó

ellátandó feladat függvényében

 

12.

konyhai gépek

az ellátandó létszám függvényében

Villany/gáztűzhely/zsámoly, sütő, hűtő, kisgépek stb. függően attól, hogy főző-, melegítő, vagy tálaló konyháról van szó.

13.

konyhai eszközök

az ellátandó létszám függvényében

Rozsdamentes edények, porcelán tányérok, üvegpoharak, evőeszközök stb.

14.

postaláda

bölcsődénként 1

 

VI. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK
A gyermekcsoportok játékkészletét a gyermekek létszámának, életkorának figyelembevételével kell kialakítani úgy, hogy minden gyermek számára jusson azonos típusú játékeszköz. Az életkor, létszám változásának függvényében a gyermekek számára kínált játékok, eszközök mindig az addig használtak tárházát bővítik.

 

A

B

C

Játékok, játékeszközök (mennyiség eszközfajtánként)

1.

alapjátékok (baba, labda, játszókendő, képeskönyv, mozgásfejlesztő eszköz)

gyermekcsoportonként a gyermekek létszámának megfelelő mennyiségben

Minden gyermekcsoportban rendelkezésre kell állnia.
A csoportszobai és udvari eszközöket külön-külön szükséges biztosítani.

2.

különféle játékformák (mozgásos játékok, gyakorló, szimbolikus, szerepjátékok, építő-konstruáló játékok, bábozás, barkácsolás) eszközei

gyermekcsoportonként a gyermekek létszámának megfelelő mennyiségben

Csoportszobai és udvari eszközöket külön-külön szükséges biztosítani.

3.

mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök

gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével

Csoportszobai és udvari eszközök külön-külön.

4.

ének, zene, énekes játékok eszközei

gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével

 

5.

a beszédfejlődést elősegítő játékok, eszközök

gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

 

6.

értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök

gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

 

7.

alkotó tevékenységek eszközei

gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével

 

8.

környezet megismerését segítő eszközök, anyagok

gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével

 

VII. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK

 

A

B

C

Eszköz

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

1.

ételmintás tasak/üveg

szükség szerint

Akkor kell biztosítani, ha a bölcsődében főzőkonyha vagy tálalókonyha van.

2.

elsősegélyláda

bölcsődénként 1 db

 

3.

gyógyszerszekrény (zárható)

bölcsődénként 1 db

Felszerelése a közegészségügyi előírások szerint.

4.

amennyiben a betöltött munkakörben a viselete előírt, vagy javasolt, munkaruha

Külön jogszabályban meghatározottak szerint.

5.

tűzoltó készülék

Az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint.

6. melléklet a 6/2016. (III. 24.) EMMI rendelethez

A bölcsődében és a mini bölcsődében kisgyermeknevelő, bölcsődei dajka, intézményvezető, vezető és szaktanácsadó munkakörben dolgozó személyek munkaruha juttatásának minimumkövetelményei

 

A

B

C

D

 

Munkakör

Munkaruha-juttatás

Mennyiség
(db, pár)

Kihordási idő (év)

1.

Kisgyermeknevelő, bölcsődei dajka

kabát

1

3

melegítő

1

3

munkacipő (benti)

1

1

utcai cipő

1

3

felsőruházat (pl. tunika, ing, póló) vagy ingruha, vagy felsőrész és nadrág vagy munkaköpeny

3

1

2.

Intézményvezető/vezető/
szaktanácsadó

felsőruházat (pl. tunika, ing, póló), vagy ingruha, vagy felsőrész és nadrág vagy munkaköpeny

2

3

munkacipő

1

1

1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2017. január 2. napjával.

2

A 2. § a 43/2016. (XII. 27.) EMMI rendelet 4. §-a szerint módosított szöveg.

3

A 3. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

4

Az 5. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

5

Az 1. melléklet a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.