6/2016. (VII. 21.) MK utasítás

1. § (1) Ezen utasítás hatálya

(2) Jelen szabályzat hatálya nem terjed ki azokra a kötelezettségvállalásokra, amelyeknek rendjét jogszabály vagy külön utasítás, így különösen a Miniszterelnöki Kabinetiroda Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló utasításban meghatározott külön szabályok állapítják meg.

(3) A kötelezettségvállalásokat kezdeményező, véleményező, ellenjegyző és aláíró, továbbá a kapcsolódó pénzügyi-számviteli tevékenységeket végző foglalkoztatottak a kötelezettségek vállalása, nyilvántartása során a jelen szabályzat rendelkezéseinek megfelelően kötelesek eljárni.

(4) Jelen utasításban nem szabályozott kérdésekben a költségvetési törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), az Ávr., a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.), az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: számviteli kormányrendelet), valamint a Miniszterelnöki Kabinetiroda Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2015. (X. 27.) MK utasítás (a továbbiakban: SZMSZ) előírásait kell alkalmazni.

2. § Jelen utasítás alkalmazásában

3. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok tervezése az Áht. és az Ávr. hatályos előírásai, továbbá az államháztartásért felelős miniszter által kiadott tervezési köriratban foglaltak alapján történik.

(2) A költségvetés szakmai tervezése és végrehajtása során a kötelezettségvállaló a felügyelete alá tartozó egyes fejezeti kezelésű előirányzatokért tartozik felelősséggel.

(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok tervezéséért a Pénzügyi Főosztály vezetője felelős, aki az államháztartásért felelős miniszter által kiadott tervezési körirat – az abban szereplő határidők – ismeretében szervezi, illetve osztja fel a feladatokat.

(4) Az éves költségvetési törvényjavaslat összeállításához a kötelezettségvállaló az előirányzat mértékének megállapításához indokolással ellátott javaslatot küld a Pénzügyi Főosztály részére.

(5)² A központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően a gazdasági és magánjogi ügyekért felelős helyettes államtitkár a Pénzügyi Főosztály vezetőjének javaslata alapján megállapítja az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési előirányzatait (a továbbiakban: kincstári költségvetés).

(6) A megállapított kincstári költségvetés alapján a fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetését a Pénzügyi Főosztály Fejezeti Osztálya a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) honlapján közzétett űrlapok, illetve a rendelkezésre bocsátott elektronikus program segítségével készíti el és nyújtja be feldolgozásra.

(7)³ A fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetését a gazdasági és magánjogi ügyekért felelős helyettes államtitkár hagyja jóvá.

4. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére – előirányzat-módosítás nélkül közvetlenül – teljesítendő kifizetéseknél előirányzat-finanszírozási terv és az Ávr. 86. § (1) bekezdése szerinti szempontok mérlegelésével hozott döntés alapján a felhasználás történhet teljesítésarányosan vagy időarányosan. Az előirányzat-finanszírozási terv az éves kiadási előirányzatot negyedéves és havi, a tárgyhónapi kiadásokat dekádonkénti részletezésben bontja le.

(2) A Fejezeti Osztály az előirányzat-finanszírozási tervet január hónapra a tárgyévet megelőző év december 22-éig, az éves előirányzat-finanszírozási tervet tárgyév január 15. napjáig, majd ezt követően havonta a tárgyhónapot megelőző hó 20. napjáig nyújtja be a Kincstárhoz.

(3) A benyújtott terv a Kincstár engedélyével változtatható. A részletes indokolással ellátott módosítási kérelmet a szakmai javaslattevő vezető indítványára a Fejezeti osztály továbbítja a Kincstár részére, a kiadás várható teljesítésének időpontját megelőző 10. napig. A szakmai javaslattevő vezető feljegyzésének a Kincstárhoz való beérkezésre előírt határnapot megelőző 8. napig kell a Főosztályra e-mailben megérkeznie.

(4) Az előirányzat-finanszírozási tervben bejelentett kiadási ütemezéstől történő eltérés esetén fizetendő rendelkezésre állási díj biztosítására a kincstári szolgáltatási és rendelkezésre állási díjak cím rendelkezését kell alkalmazni.

5. § (1) A megküldött adatszolgáltatások, dokumentumok, a ForrásDotNet ügyviteli rendszerből kinyerhető, illetve más hasonló adatok felhasználásával a Fejezeti osztály figyelemmel kíséri és jelzi a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának és a fejezet likviditásának helyzetét, a kötelezettségvállalások dokumentumaiban rögzített beszámolási és utalási kötelezettségek teljesítését, valamint az előirányzatok tervszerű felhasználását szolgáló tervek érvényesülését.

(2) A kötelezettségvállalók jelen szabályzatban előírt kötelezettségeinek ismételt elmulasztása, nem megfelelő teljesítése, a kötelezettségvállalások vagy kifizetések ütemezésétől történő eltérés, zárolási kötelezettség teljesítése, valamint az MK fejezet likviditási zavarának veszélye esetén a miniszter az érintett előirányzatok – azok eredeti céljának megfelelő – lekötését, a felhasználás átmeneti korlátozását, illetve az azokból teljesíthető kifizetések korlátozását rendelheti el.

6. § (1) A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben a Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezeti kezelésű előirányzatai egy költségvetési címet (20. cím) alkotnak. Felhasználásuk a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 2/2015. (XII. 16.) MK rendeletben (a továbbiakban: MK rendelet) meghatározott célokra történhet.

(2) A fejezeti kezelésű előirányzaton keletkezett megtakarítással vagy közfeladatok változásával kapcsolatos átcsoportosítás esetében a 8. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

7. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatokat érintő előirányzat-átcsoportosításokra az Áht. 33. §-ában és 35. §-ában és az Ávr.-ben előírtak szerint kerülhet sor.

(2) A fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra az adott előirányzat kötelezettségvállalója és az érintett fejezet által jóváhagyott megállapodás – és amennyiben szükséges, az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulása, illetve a Kormány döntése – alapján kerülhet sor.

(3) Abban az esetben, ha – az Áht. 33. § (3) bekezdés b) pontja alapján – az MK igazgatása meghatározott feladat ellátására fejezeti kezelésű előirányzatból támogatásban részesül – közbeszerzési eljárás lefolytatását igénylő kötelezettségvállalás kivételével –, meg kell határozni a támogatott feladat megvalósítását célzó kötelezettségvállalás megtételének határidejét, amelynek végső határideje november 15-e, ezt követő előirányzat átcsoportosítás esetén december 20-a lehet.

8. § (1)⁴ Az előirányzat-átcsoportosítási és módosítási jogkört a miniszter által átruházott hatáskörében, az SZMSZ-ben kapott jogkörében eljárva a gazdasági és magánjogi ügyekért felelős helyettes államtitkár gyakorolja.

(2) Az átcsoportosított előirányzatot a megvalósító intézmény fejezeti kezelésű előirányzatonként, feladatonként és kiadási jogcímenként elkülönítetten köteles kezelni és azok igénybevételéről – a feladat elvégzését követően – az átcsoportosításra vonatkozó intézkedésben foglaltak szerint, valamint az éves beszámoló keretében elszámolni.

(3)⁵ Az előirányzatok felhasználása során szükségessé váló, fejezeti hatáskörű előirányzat-módosítás végrehajtását a gazdasági és magánjogi ügyekért felelős helyettes államtitkár – ha szükséges az államháztartásért felelős miniszter engedélye, akkor annak birtokában – engedélyezi. Az engedélyezés a Pénzügyi Főosztály külön feljegyzése alapján történik.

(4) A költségvetési év során megállapodással átcsoportosított, átvett új előirányzatok felhasználása, azok elszámolása során – az e mellékletben foglaltakra is figyelemmel – a megállapodásban foglaltak szerint kell eljárni.

9. § Az előirányzatok szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásáért a kötelezettségvállaló és a kezelő szerv felel.

10. § (1) Az előirányzatok felhasználása támogatási szerződés, visszterhes polgári jogi szerződés, megállapodás, visszaigazolt megrendelés, egyoldalú jognyilatkozat (fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítás) alapján történhet.

(2) Ha az előirányzatok felhasználása polgári jogi szerződés alapján történik, a szerződés megkötésére és az azt megelőző eljárásra az MK Gazdálkodási és Kötelezettségvállalási szabályzatának rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(3) Támogatási szerződéssel történő felhasználás esetében a VI. Fejezetben foglaltak szerint kell eljárni.

(4) Az Ávr. 34. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kiadási előirányzatok továbbadására szolgáló pénzeszköz-átadási megállapodásokat, valamint az Áht. 33. §-a szerinti, fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra irányuló megállapodásokat és az egyoldalú jognyilatkozatokat a Pénzügyi Főosztály készíti elő.

11. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alapján kötött szerződéshez kapcsolódó, havi nettó 200 ezer forintot meghaladó kifizetés akkor teljesíthető, ha a kifizetés időpontjában rendelkezésre áll a jogosult 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolása vagy a vállalkozás szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(2) Az együttes adóigazolás beszerzéséről vagy a köztartozásmentes adózói adatbázisban való szereplés ellenőrzéséről a teljesítésigazoló gondoskodik.

(3) A közbeszerzésekről szóló törvény alapján kötött szerződések esetében a teljesítésigazoló a nettó 200 ezer forintot elérő vagy az alatti kifizetés kezdeményezésekor a korábbi kifizetések adatait a Pénzügyi Főosztállyal egyezteti.

(4) Amennyiben a teljesítésigazolónak együttes adóigazolás beszerzéséről kellett gondoskodnia, a beszerzett együttes adóigazolást a teljesítésigazolás dokumentációjával együtt küldi meg a Pénzügyi Főosztály részére.

12. § A kötelezettségvállalásra, a teljesítés igazolására, a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére, az érvényesítésre, az utalványozásra, valamint az utalvány ellenjegyzésére felhatalmazottak nevéről és aláírásmintájáról a Pénzügyi Főosztály naprakész nyilvántartást vezet.

13. § Az idegen nyelven kiállított számviteli bizonylatokhoz, nyilatkozathoz, dokumentumhoz magyar nyelvű fordítást is csatolni kell.

14. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter a Kormány döntését követően hagyja jóvá a tárgyévet megelőző évi előirányzatok maradványát. Ezt megelőzően a maradvány terhére csak az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti, a tárgyévet megelőző évről áthúzódó más fizetési kötelezettségek teljesíthetők a maradvánnyal a címrendben azonos jogcímen tervezett tárgyévi előirányzat terhére történő kötelezettségvállalás szakmai javaslattevő vezetőjének intézkedésére.

(2)⁶ Az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyását követően a fejezet által felhasználható előirányzat-maradványt jogcímenként – a kötelezettségvállaló javaslata alapján – a gazdasági és magánjogi ügyekért felelős helyettes államtitkár hagyja jóvá.

(3) A ForrásDotNet rendszerben az előirányzat-maradványok előirányzatosításának felvezetéséről, valamint az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összegek átvezetéséről a Fejezeti Osztály gondoskodik.

(4) A kötelezettségvállalással terhelt felhasználható előirányzat-maradvány változatlan rendeltetéssel, az előző években keletkezett kötelezettségek pénzforgalmilag tárgyév június 30-áig teljesülő kiegyenlítésére használható fel az Ávr.-ben foglalt szabályok szerint, az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összeg erejéig. Az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyását megelőző felhasználást – az előirányzat-maradvány jóváhagyásától függő – utólagos korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség terheli.

(5)⁷ A kötelezettségvállalással terhelt, de tárgyév június 30-áig pénzügyileg nem teljesült, továbbá meghiúsult kötelezettségvállalás miatt kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány elvonásáról vagy változatlan célú felhasználásnak további engedélyezéséről a kötelezettségvállaló javaslata alapján a Kormány dönt. Az intézményeknél keletkezett, fejezeti kezelésű előirányzatból származó előirányzat-maradvány további felhasználására tett intézményi javaslatnak az engedélyezésre történő felterjesztéséhez a gazdasági és magánjogi ügyekért felelős helyettes államtitkár jóváhagyása szükséges.

15. § (1)⁸ Az Áht. 37. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az MK nevében kötelezettséget vállalni kizárólag pénzügyi ellenjegyzést követően és a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően írásban lehet, függetlenül attól, hogy az Ávr. 53. § (1) bekezdés a) pontja szerint nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amelynek értéke nem éri el a százezer forintot.

(2) Az MK fejezeti kezelésű előirányzatai költségvetésének terhére történő kötelezettségvállalásokhoz a nettó 500 000 forintot elérő vagy azt meghaladó kötelezettségvállalások esetén – kivéve megrendelők esetén – a közigazgatási államtitkár előzetes jóváhagyása szükséges.

(3) Tárgyévi előirányzatot terhelő kötelezettségvállalás legkésőbb a tárgyév december 15-éig, ezt követően csak a gazdasági vezető engedélyével kezdeményezhető. A kötelezettségvállalás dokumentumát úgy kell előkészíteni, hogy a szükséges aláírásokra – az érintett szervezeti egységek részére biztosított megfelelő határidő mellett – tárgyév december 31-éig sor kerüljön.

(4) A tárgyévi kiadási előirányzatok terhére abban az esetben vállalható kötelezettség, ha az abból származó valamennyi kifizetés – főszabályként – a költségvetési év december 31-éig, de legkésőbb a költségvetési évet követő év június 30-áig megtörténik.

(5) Határozatlan idejű vagy a költségvetési évet követő év június 30-át követő időpontra is fizetési kötelezettséget tartalmazó határozott idejű fizetési kötelezettség (több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalás)

(6) Kötelezettségvállalásra az adott költségvetési év előirányzatai terhére az adott évet terhelő korábbi kötelezettségvállalásokkal és más fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegű eredeti vagy módosított kiadási előirányzatok mértékéig kerülhet sor figyelemmel a (7) és (8) bekezdésben foglaltakra.

(7) Több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettségvállalásra a költségvetési évet követő három évben az Áht. 29. § (1) bekezdése szerinti középtávú tervezésben meghatározott kiadási tervszámokkal, az azt követő években a kiadási tervszámok utolsó évére megállapított kiadási tervszámmal megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor, amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezéskor biztosítania kell.

(8) A középtávú tervadatok közzététele hiányában a (7) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettségvállalás és más fizetési kötelezettség

(9) Több év előirányzatait terhelő kötelezettség csak a fejezetet irányító szerv előzetes engedélyével vállalható, ha a kötelezettségvállalás összegének

(10) A (8) bekezdés szerinti, az ötmilliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékű, többéves fizetési kötelezettséggel járó szerződések megkötéséhez a Kormány előzetes engedélye szükséges.

(11) Az aláírás-bélyegző használata nem engedélyezett a kötelezettségvállalás, a jogi és pénzügyi ellenjegyzés, az érvényesítés, az utalványozás során.

(12) A (11) bekezdésben felsorolt eseteken kívül az aláírás-bélyegző használható azzal, hogy az aláírás-bélyegző használatáért minden esetben az azt alkalmazó vezető felelős.

(13) A kötelezettségvállalás során az összeférhetetlenségre vonatkozó előírásokat be kell tartani.

16. § (1) A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet.

(2) Ugyanazon gazdasági esemény tekintetében az érvényesítő nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.

(3) Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója vagy a maga javára látná el.

17. § (1) Az MK képviseletében a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére kötelezettségvállalásra jogosult

(2) A miniszter írásban ad felhatalmazást a kötelezettségvállalásra jogosult számára.

(3) A kötelezettségvállalásra, teljesítésigazolásra, pénzügyi ellenjegyzésre, érvényesítésre, utalványozásra jogosultak köréről és aláírás-mintájukról a Pénzügyi Főosztály teljes körű, naprakész nyilvántartást vezet.

18. § (1) Kötelezettségvállalás kezdeményezhető kérelem, ajánlat, szakmai feladatellátáshoz kapcsolódó vállalás vagy váratlan esemény bekövetkezése, jogszabályi rendelkezés, a Kormány határozata, illetve működési és beruházási jellegű (beszerzés, megrendelés, közbeszerzési eljárások megindítása) döntések alapján.

(2) A kezdeményező felelős

(3) A kötelezettségvállalás előkészítése során a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység vezetője a Pénzügyi Főosztály bevonásával előzetes fedezetvizsgálatot kezdeményezhet a fedezet rendelkezésre állásának megállapítása érdekében.

(4) A kötelezettségvállalás megrendelés és szerződéskötésre irányuló kezdeményezés esetén külön meghatározott űrlapokon, az (5) bekezdés szerinti esetben feljegyzéssel kezdeményezhető.

(5) Nem szükséges a kötelezettségvállalás kezdeményezésére irányuló űrlap kitöltése az olyan beszerzések vagy szolgáltatások igénybevétele esetén, amelyek pénzügyi teljesítése nem átutalással, hanem előleg biztosításával vagy anélkül, készpénzfizetéssel történik, valamint megrendelő esetén. A kötelezettségvállalást ebben az esetben – megrendelő kivételével – feljegyzéssel kell kezdeményezni a kötelezettségvállaló felé, és a 4. § (2) bekezdés szerinti jóváhagyást és pénzügyi ellenjegyzést követően teljesíthető.

(6) A kötelezettségvállalás kezdeményezéséhez csatolni kell a kötelezettségvállalás dokumentumait, melyeket a kezdeményező szervezeti egység készít elő. A partner felkutatása a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység feladata. A kezdeményező szervezeti egység felelős a szükséges okiratok és dokumentációk szerződő partnertől, szállítótól való bekéréséért és a kötelezettségvállalás kezdeményezését megelőző belső egyeztetések lefolytatásáért.

(7) A kötelezettségvállalást kezdeményező űrlapon, illetve az egyéb csatolt dokumentációban a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység minden olyan információt és adatot köteles feltüntetni, amelyből megállapítható

(8) A kötelezettségvállalást megelőzően vizsgálni kell, hogy szükséges-e közbeszerzési eljárás lefolytatása.

(9) Közbeszerzési eljárás lefolytatásának szabályait az MK közbeszerzési eljárások rendjéről szóló külön szabályzat tartalmazza.

19. § (1) Előzetes kötelezettségvállalásra az Ávr. 45. § (1) bekezdésében felsorolt esetekben (közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, részvételi, ajánlattételi felhívás, pályázati felhívás, valamely személy nyilatkozatától függő fizetési kötelezettséget tanúsító nyilatkozat, harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség) kerülhet sor.

(2) Az előzetes kötelezettségvállalásra vonatkozó kezdeményező ügyiratnak tartalmaznia kell

(3) Az előzetes kötelezettségvállalás akkor érvényes, ha a kötelezettségvállalás dokumentumait az arra jogosult kötelezettségvállaló és pénzügyi ellenjegyző aláírta.

(4) A pályázati felhívás csak a (3) bekezdésben foglalt aláírást követően hirdethető meg. A pénzügyi ellenjegyzést megelőzően vagy annak hiányában kiírt pályázati felhívás érvénytelen.

20. § (1) A kötelezettségvállalás módosítása szükséges a következő esetekben:

(2) A kötelezettségvállalás módosításáról vagy módosulásáról a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység a 36–37. §-ban foglaltak szerint köteles a kötelezettségvállalás módosítását haladéktalanul kezdeményezni a Magánjogi Főosztálynál (a továbbiakban: MJF).

21. § (1) A kezdeményező szervezeti egység árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelését kezdeményezheti, ha a 18. § (5) bekezdése szerint a kötelezettségvállalás szerződésbe foglalása nem szükséges, és

(2) A megrendelés a külön meghatározott űrlapon kezdeményezhető az űrlapnak a Pénzügyi Főosztály részére történő megküldésével. Vitás esetben a szerződéskötés szükségességéről az MJF dönt.

(3) A megrendelést az MK képviseletében a kötelezettségvállalásra jogosult személy írja alá a pénzügyi ellenjegyzést követően. A megrendelés elfogadásáról, a partner részéről írásbeli visszaigazolás szükséges.

22. § (1) Szerződést kell kötni abban az esetben, ha

(2) Nem köthető polgári jogi szerződés az MK alapfeladatainak ellátására. Az MK alapfeladatának ellátásához feltétlenül szükséges feladatra szerződés akkor köthető, ha a feladat elvégzésére megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt az MK nem alkalmaz, vagy a szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat.

(3) Amennyiben a szerződés teljesítéséhez az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltak szerint vagyonnyilatkozat tétele szükséges, a nyilatkozat hiányában a szerződés nem köthető meg, illetve a vagyonnyilatkozat tételét megtagadó vagy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek eleget nem tevő személy a teljesítésben nem vehet részt.

(4) A szerződéskötést a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység a szerződés megkötésére irányuló rendszeresített adatlap MJF-re történő megküldésével kezdeményezheti. A szerződés előkészítése az MJF feladata.

(5) Nem szükséges a szerződés létrehozására irányuló űrlap kitöltése, ha a beszerzést közbeszerzési eljárás előzte meg.

(6) A közbeszerzés eredményeképpen megkötendő szerződést az MJF-nek az eljárást lezáró döntésnek a nyertes ajánlattevő részére történő megküldését követő napon kell megindítania.

(7) A kezdeményező szervezeti egységnek a szerződéskötéshez minden olyan (elektronikus vagy papíralapú) dokumentumot mellékelnie kell, amely a szerződés megkötését elősegíti, valamint amelyet az MJF meghatároz, így különösen:

(8) Nemzetbiztonsági ellenőrzés szükségessége esetén az MJF az ellenőrzést az e célra rendszeresített személyi biztonsági adatlapon kezdeményezi.

(9) Közreműködő esetén annak jogviszony igazolásáról szóló nyilatkozatot is csatolni szükséges a dokumentációhoz, melynek beszerzéséről az MJF gondoskodik.

(10) Természetes személlyel kötendő szerződés esetén a nyilvántartásba vételhez szükséges adatokkal kitöltött adatlapot a kezdeményezéshez csatolni kell.

(11) Ha a megbízandó személy a kezdeményező szervezeti egység vezetőjének a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont szerinti közeli hozzátartozója, ezt a kötelezettségvállalás kezdeményezésekor egyértelműen jelezni kell. Ebben az esetben a közigazgatási államtitkár jogosult dönteni a szerződés megkötésének engedélyezéséről vagy az engedély megtagadásáról.

(12) Az MJF vezetője indokolt esetben jogosult kezdeményezni bármely szerződés megkötésének felfüggesztését, ha jogszabálysértés fennállásának lehetőségét észleli. Erről a döntéséről a gazdasági vezetőt haladéktalanul köteles tájékoztatni.

(13) Az Ávr. 50. § (1) bekezdése szerint az MK által megkötött visszterhes szerződésnek, adott megbízásnak, megrendelésnek vagy más hasonló visszterhes magánjogi kötelem írásba foglalását tartalmazó okiratnak az általános adatokon, feltételeken túlmenően tartalmaznia kell:

(14) A központi költségvetési kiadási előirányzatok terhére jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel kötött visszterhes szerződés esetén az (1) bekezdés szerinti okiratnak az (1) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmaznia kell a szervezet képviselőjének nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy átlátható szervezetnek minősül. A szervezet képviselője a nyilatkozatban foglaltak változása esetén arról haladéktalanul köteles a kötelezettségvállalót tájékoztatni. A valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött visszterhes szerződést a kötelezettségvállaló felmondja, vagy – ha a szerződés teljesítésére még nem került sor – a szerződéstől eláll.

(15) Az egységes rovatrend K122. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem saját alkalmazottnak fizetett juttatások és K336. Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások rovatain megtervezett költségvetési kiadási előirányzatok terhére akkor köthető szerződés, ha

(16) Az MJF szükség szerint gondoskodik a szerződés, megállapodás idegen nyelven történő elkészítéséről vagy a kezdeményező szervezeti egység közreműködésével a magyar nyelven elkészített tervezet lefordításáról. A nem magyar nyelvű szerződések és megállapodások esetén a kötelezettségvállalás és az ellenjegyzések feltétele azok kétnyelvű változatban történő rendelkezésre bocsátása.

(17) Az MJF a csatolt dokumentumokat tartalmi és formai szempontból ellenőrzi, és a szabályszerű kezdeményezést nyilvántartásba veszi.

(18) A kezdeményezés tartalmi vagy formai hiányossága esetén az MJF felhívja a kötelezettségvállalás kezdeményezőjét a hiányosság pótlására, a hiba kijavítására vagy további információ csatolására, illetve szükség szerint intézkedik további nyilatkozatok benyújtása, illetve nemzetbiztonsági eljárás megindítása iránt.

(19) A szabályszerű kezdeményezést követően az MJF a szerződéstervezetet és a szükséges dokumentumokat megküldi pénzügyi véleményezésre a Pénzügyi Főosztály részére.

23. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatból államháztartáson kívüli és belüli szervezetek részére az Áht. 48. §-a szerint költségvetési támogatás – az Áht. 50. §-át figyelembe véve – nyújtható.

(2) Az Áht. 48/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatási szerződés vagy a támogatói okirat előkészítése a támogatási döntés alapján történik.

24. § (1) Egyedi döntés alapján nyújtott támogatás során figyelemmel kell lenni az Áht. 48. § (2) bekezdésére.

(2) Az egyedi döntéssel biztosított költségvetési támogatások esetében az igénylő a költségvetési támogatást írásban igényli (a továbbiakban: egyedi támogatási kérelem) a minisztertől vagy a kötelezettségvállalásra jogosulttól.

(3) Amennyiben az egyedi támogatási kérelem nem a (2) bekezdésben meghatározott személyhez érkezik, az egyedi támogatási kérelmet a szakmai kezelőhöz szükséges továbbítani.

(4) Ha az egyedi támogatási kérelem nem tartalmazza az Ávr. 69. § (1) bekezdésében meghatározottakat, a szakmai kezelő írásban felhívja az igénylő figyelmét a hiány pótlására. Ha az igénylő a hiányt határidőben nem, vagy nem megfelelően pótolja, a kötelezettségvállaló az egyedi támogatási kérelmet az Ávr. 70. § (3) bekezdésében foglaltak szerint elutasíthatja.

(5) A szakmai kezelő feladata gondoskodni arról, hogy az Ávr. 75. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott, az Áht. 55. §-a szerinti adattartalommal rendelkező nyilatkozatok és dokumentumok a támogatási szerződés megkötéséig, illetve támogatói okirat kiadásáig rendelkezésre álljanak.

(6) A támogatási igény akkor minősül befogadottnak, ha a támogatási kérelem mellett a (5) bekezdés szerinti, hiánytalanul kitöltött iratok a kötelezettségvállaló rendelkezésére állnak, és a kötelezettségvállaló az igénylő részére a befogadó nyilatkozatot kibocsátja.

(7) A támogatási döntés meghozatalára és a szerződés aláírására a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében az előirányzat felett kötelezettségvállalási jogkört gyakorló személy jogosult.

(8) A támogatási döntés meghozatalában a kötelezettségvállalónak mérlegelési joga van, amely során vizsgálja az egyedi támogatási kérelemben meghatározott tevékenység ellátásának célszerűségét, hatékonyságát, valamint a kérelemnek az előirányzat jogszabályban vagy jelen szabályzatban meghatározott felhasználási céljának való megfelelését.

(9) A támogatási döntés előkészítését az Ávr. 71. § (1) bekezdése szerint írásban dokumentálni, valamint az Áht. 56/C. §-a szerint a Kincstár által működtetett monitoring rendszerbe való átadásról gondoskodni szükséges. Az Áht. 56/B. § (2) bekezdése szerint a monitoring rendszerben nem rögzített támogatási döntés alapján érvényes támogatás nem nyújtható. Az adatszolgáltatáshoz szükséges dokumentációkat a kötelezettségvállaló megküldi a Pénzügyi Főosztály számára, aki gondoskodik a kincstári monitoring rendszerbe való bejelentésről.

(10) A szakmai kezelő az igénylőt a kötelezettségvállaló döntéséről az Ávr. 73. § (1) bekezdése szerint a támogatási döntés meghozatalát követő öt napon belül tájékoztatja.

(11) A támogatói szerződés megkötését a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység a szerződés megkötésére irányuló rendszeresített adatlap MJF-re történő megküldésével kezdeményezheti. A támogatási szerződés előkészítése az MJF feladata.

25. § (1) A pályázati kiírást a Kormány honlapjának MK oldalán, valamint megbízott szervezet esetén – ha a megbízási megállapodás másként nem rendelkezik – a megbízott szervezet honlapján is közzé kell tenni. A pályázati kiírást a szakmai kezelő vagy a megbízott szervezet készíti elő.

(2) A pályázati kiírást a szakmai kezelő, a megbízott szervezet vagy a – miniszter által kijelölt – döntés-előkészítő munkacsoport, az MJF és a Pénzügyi Főosztály véleményezi.

(3) A döntés-előkészítő munkacsoport a pályázat elbírálásához szükséges döntési javaslatát a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő kilencven napon belül készíti el. A döntés-előkészítő munkacsoport a szakmai kezelővel együtt vizsgálja, hogy a benyújtott pályázat tartalmazza-e az Ávr. 69. § (1) bekezdése szerinti követelményeket, valamint, hogy az Ávr. 75. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott, az Áht. 55. §-a szerinti adattartalommal rendelkező nyilatkozatok és dokumentumok a támogatási szerződés megkötéséig, illetve támogatói okirat kiadásáig rendelkezésre álljanak.

(4) A pályázat befogadásáról a szakmai kezelő legfeljebb a pályázat benyújtását követő hetedik napig befogadó nyilatkozatot bocsát a pályázó rendelkezésére.

(5) A pályázat befogadása során a szakmai kezelő vizsgálja az Ávr. 70. § (2) bekezdése szerinti követelményeket, valamint hiánypótlás lehetősége esetén felszólítja a pályázót a pályázat határidőre történő kijavítására. Amennyiben a hiánypótlásra nincs lehetőség, illetve a hiánypótlást a pályázó nem megfelelően vagy nem határidőre teljesíti, a pályázat az Ávr. 70. § (3) bekezdése szerint további vizsgálat nélkül, az Ávr. 70. § (1) bekezdésében meghatározott módon a döntés-elkészítő munkacsoport elutasíthatja.

(6) Ha a pályázat jellege vagy a pályázati kiírás ezt lehetővé teszi, a döntési javaslatban az adott pályázaton forráshiány miatt nem támogatott, de szakmailag megfelelő, költségvetési támogatásra érdemesnek ítélt pályázatok sorrendjét is meg kell határozni, és a döntési javaslatban fel kell tüntetni.

(7) A pályázatokról készített döntési javaslatot a döntés meghozatala céljából a szakmai kezelő öt napon belül jóváhagyás céljából a miniszter elé terjeszti.

(8) Az Ávr. 66. § (1) bekezdésében előírt kötelezettség teljesítése érdekében a szakmai kezelő a pályázati kiírás tervezetét annak megjelenését megelőző huszadik napig a megbízott szervezet vagy a gazdálkodási szervezet részére megküldi.

(9) A támogatási döntés előkészítését az Ávr. 71. § (1) bekezdése szerint írásban dokumentálni, valamint az az Áht. 56/C. §-a szerint a Kincstár által működtetett monitoring rendszerbe való átadásról gondoskodni szükséges. Az Áht. 56/B. § (2) bekezdése szerint a monitoring rendszerben nem rögzített támogatási döntés alapján érvényes támogatás nem nyújtható. Az adatszolgáltatáshoz szükséges dokumentációkat a kötelezettségvállaló megküldi a Pénzügyi Főosztály Fejezeti Osztálya számára, aki gondoskodik a kincstári monitoring rendszerbe való bejelentésről.

(10) A szakmai kezelő a pályázót a kötelezettségvállaló döntéséről az Ávr. 73. § (1) bekezdése szerint a támogatási döntés meghozatalát követő öt napon belül tájékoztatja.

(11) A támogatói szerződés megkötését a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység a szerződés megkötésére irányuló rendszeresített adatlap MJF-re történő megküldésével kezdeményezheti. A támogatási szerződés előkészítése az MJF feladata.

26. § (1) Az Áht. 49. §-a szerint a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátására lebonyolító szervezet megbízására van lehetőség, ha azt a jogszabály lehetővé teszi.

(2)⁹ Lebonyolító szerv megbízása esetén a szakmai kezelő szerv erre vonatkozóan döntés-előkészítést küld a kötelezettségvállaló részére, aki mérlegeli a megbízás szükségszerűségét, lehetőségét.

(3) Amennyiben a kötelezettségvállaló jóváhagyja a lebonyolító szervvel kötendő megbízás kezdeményezését, úgy a szakmai kezelő szerv a megállapodáshoz szükséges dokumentációknak az MJF részére történő megküldéséről gondoskodik. A megállapodás előkészítése az MJF feladata.

(4) A megállapodásban figyelemmel kell lenni az Ávr. 65/C. §-ára és 79. §-ára.

27. § (1) A támogatási szerződés vagy a támogatói okirat az Ávr. 76. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza

(2) A támogatási jogviszony vizsgálatakor az Áht. 48/B. §-át szükséges figyelembe venni, vagyis vizsgálni azt, hogy a támogatási jogviszonyból a kedvezményezett kizárható-e.

(3) A költségvetési támogatás a támogatási igényben megjelöltnél kisebb összegben is megállapítható. Ha kisebb összeg került megállapításra, a kedvezményezettnek a szakmai kezelő felhívására a tényleges támogatási összegnek megfelelő költségtervet kell benyújtania.

(4) Ha a támogatási szerződés megkötésének feltételéül közbeszerzési eljárás megindítása vagy más egyéb feltétel teljesítése kerül meghatározásra, akkor a támogatási szerződés hatálya csak ezen feltételek teljesítésével áll be. Ezen feltételek teljes dokumentációja a döntés-előkészítés dokumentáció részét képezik.

(5) Részelszámolás benyújtására, támogatási előleg folyósítására az Ávr. 87. §-a alapján lehetőség van, amennyiben ezt a jogosultságot a támogatási szerződés vagy a támogatói okirat tartalmazza.

(6) A támogatási szerződés módosítására az Ávr. 95. §-ának figyelembevételével az eredeti támogatási szerződésben vagy támogatói okiratban a költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó véghatáridők lejártának időpontja előtt bármelyik fél írásbeli kezdeményezése alapján módosítható. A kedvezményezett kezdeményezése alapján akkor van lehetőség a támogatási szerződés módosítására, ha a kedvezményezett a kérelemhez indokolást is benyújtott. Ha a módosítás a költségtervet is érinti a benyújtott módosítási kérelem mellé módosított költségtervet is be kell kérni.

(7) Az MK igazgatása előirányzatainak terhére támogatási szerződés nem köthető, támogatási okirat nem adható ki, kivéve az Áht. 41. § (3) bekezdésében foglaltak esetén.

28. § (1) Szerződés megkötése előtt meg kell vizsgálni, hogy az nem ütközik-e hatályos jogszabályba. A szerződések, megállapodások jogi szempontú vizsgálata kiterjed az MK érdekeinek jogi szempontú védelmére irányuló, valamint a jogtechnikai javaslatok megtételére is.

(2) A kötelezettségvállalás létrejöttét megelőzően vizsgálni kell azt is, hogy

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben kezdeményezni kell a közbeszerzési eljárás lefolytatását, amennyiben a kötelezettségvállalás értéke eléri vagy meghaladja az irányadó közbeszerzési értékhatárt, és a közbeszerzési eljárás lefolytatásának Kbt.-ben foglalt feltételei fennállnak. Közbeszerzési eljáráshoz a Pénzügyi Főosztály a közbeszerzés értékével megegyező összegű fedezetigazolással igazolja a forrás rendelkezésre állását, amely előzetes kötelezettségvállalásnak minősül. Végleges kötelezettségvállalásra csak a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően kerülhet sor.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben ellenőrizni kell, hogy van-e a termékre vonatkozó hatályos keretmegállapodás. Ha van a termékre vonatkozó hatályos keretmegállapodás, úgy a terméket a központosított közbeszerzési rendszerből kell beszerezni, kivéve a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésében rögzített esetekben.

(5) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben, amennyiben megállapítható, hogy az adott kötelezettségvállalás a KEF vagy a NISZ hatáskörébe tartozik, csak abban az esetben kerülhet sor kötelezettségvállalásra, amennyiben a KEF, illetve a NISZ nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy az adott szolgáltatás, árubeszerzés biztosítására nem képes, továbbá a NISZ hatáskörébe tartozó feladat tekintetében a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. §-a szerinti miniszteri felmentés esetén.

(6) A kötelezettségvállalást megelőzően vizsgálni kell, hogy a szerződő partner a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény értelmében átlátható szervezetnek minősül-e.

(7) A kötelezettségvállalás dokumentumának jogi ellenjegyzése annak igazolása, hogy a szerződés (megállapodás) és annak mellékletei megfelelnek a vonatkozó jogszabályoknak. Az MJF által vagy közreműködésével készített szerződést, megrendelést – ha az megfelel a jogszabályoknak – az MJF vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy látja el jogi ellenjegyzéssel.

(8) A szerződés, megállapodás jogszabályoknak való megfelelőségét a jogi ellenjegyző a kötelezettségvállalás dokumentumának valamennyi példányán aláírásával igazolja, és egyidejűleg keltezéssel látja el.

(9) A szerződő fél által használt általános szerződési feltételeket tartalmazó szerződéseket – amennyiben azok nem ellentétesek a magyar jogszabályokkal – az MJF vezetője, vagy az általa írásban kijelölt személy szignálja.

(10) Ha a kötelezettségvállalásnak jogi akadálya van, a jogi ellenjegyző írásban tájékoztatja a kötelezettségvállalót és a pénzügyi ellenjegyzőt. Ha a kötelezettségvállaló a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a jogi ellenjegyzésre, a jogi ellenjegyző köteles annak eleget tenni és e tényről a minisztert haladéktalanul értesíteni.

(11) A jogi ellenjegyzést követően a kötelezettségvállalás dokumentumát az MJF a Pénzügyi Főosztály részére megküldi pénzügyi ellenjegyzésre.

(12) Az aláírt szerződések jogosultak részére (partner, kezdeményező szervezeti egység, Pénzügyi Főosztály) történő továbbítása az MJF feladata, egy példány az MJF-nél marad.

29. § (1) Pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személy pénzügyi ellenjegyzése nélkül az MK fejezeti kezelésű előirányzatait terhelő pénzügyi kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő.

(2) A pénzügyi ellenjegyzés nélkül vállalt kötelezettségekkel kapcsolatos felelősséget az MK nevében jogellenesen eljáró munkatárs viseli.

(3) A megrendelés esetét kivéve jogi ellenjegyzés hiányában pénzügyi ellenjegyzésre nem kerülhet sor.

(4) A pénzügyi ellenjegyzést utólagosan teljesülő feltételhez kötni nem lehet.

(5) Pénzügyi ellenjegyzésre a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt, az Ávr. 55. § (3) bekezdése szerinti végzettséggel rendelkező személy jogosult.

(6) A pénzügyi ellenjegyzés során az összeférhetetlenségre vonatkozó előírásokat be kell tartani.

(7) A pénzügyi ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzat rendelkezésre áll, a befolyt vagy várhatóan befolyó bevétel biztosítja a fedezetet (fedezetvizsgálat), az előirányzat-felhasználási terv szerint a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll, továbbá a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.

(8) A pénzügyi ellenjegyző az ellenjegyzés jogszabályban előírt feltételeinek fennállását, a szükséges forrás rendelkezésre állását a kötelezettségvállalás ellenjegyzésével igazolja. A pénzügyi ellenjegyzés tényét a pénzügyi ellenjegyző a megrendelés, szerződéstervezet valamennyi példányának aláírásával igazolja, és egyidejűleg keltezéssel látja el.

(9) A Pénzügyi Főosztály a kötelezettségvállalás összegét a fedezet rendelkezésre állása esetén nyilvántartásba veszi, és továbbítja a dokumentumokat a kötelezettségvállalónak aláírásra.

(10) Ha a kötelezettségvállalás nem felel meg az Áht. 37. § (1) bekezdésében előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót és a gazdasági vezetőt.

(11) Ha a kötelezettségvállaló a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni. Ez esetben a kötelezettségvállalás dokumentumát „a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése utasításra történt” záradékkal köteles ellátni. Az írásbeli utasítás tényéről és a záradékolásról haladéktalanul írásban értesítenie kell a minisztert.

30. § Az MK szervezeti egységei által megkötött szerződéseket tartalmazó nyilvántartást az MJF vezeti. Az MJF gondoskodik a szerződések jogszabályoknak megfelelő közzétételéről, illetve közérdekű adatigénylés esetén – szükség esetén a Pénzügyi Főosztály közreműködésével – tájékoztatást ad.

31. § (1) A költségvetési előirányzatot érintő kifizetéseket csak a teljesítés igazolása alapján lehet érvényesíteni.

(2) A teljesítésigazolásra jogosult személyt a szerződésben szükséges megjelölni. Ezek hiányában vagy a kötelezettségvállalást követően a teljesítésigazoló személyének megváltozása esetén a teljesítésigazolásra jogosult személy a kötelezettségvállaló.

(3) Az MK képviseletében teljesítésigazolásra jogosult

(4) A teljesítést a kötelezettségvállalásban meghatározott feltételek szerint kell vizsgálni és igazolni. A teljesítés igazolása során okiratok alapján meg kell győződni arról, hogy a feladat elvégzése előírásszerűen, a megrendelésben, szerződésben foglaltak szerint megtörtént-e, illetve az ellenérték kifizetése és annak összegszerűsége megalapozott-e.

(5) A teljesítésigazoló felelős

(6) Amennyiben a teljesítéssel kapcsolatban kifogás nem merül fel, az igazolásra jogosult személy a teljesítésről teljesítésigazolást állít ki.

(7) A teljesítés elfogadásáról a partnert, szerződő felet a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység írásban tájékoztatja, aki a teljesítésigazolás szerint jogosult a számla kiállítására és benyújtására a teljesítésigazoló részére.

(8) A teljesítésigazolásra jogosult személy a megfelelően kiállított számlát – a szerződésben foglalt beszámolási kötelezettség esetén annak dokumentumait – a teljesítésigazolással együtt továbbítja a Pénzügyi Főosztály részére.

(9) A (7) bekezdésben foglaltaknak megfelelően szabály szerint számlát a partner, szerződő fél csak a teljesítés elfogadását követően állíthat ki. A számla kiállítása előtti szakmai teljesítés elfogadása a következő, kivételes esetekben nem kötelező:

32. § (1) Az érvényesítés a számla beérkezését követő, az elvégzett munka, a szállított anyag, áru, a teljesített szolgáltatás kifizetését, illetőleg a bevételek beszedését megelőző ellenőrző tevékenység.

(2) Az érvényesítés a teljesítésigazoláson alapul.

(3) Érvényesítést csak a gazdasági vezető vagy az általa írásban megbízott, a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel rendelkező munkatárs végezhet.

(4) A teljesítés igazolása alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző eljárásban az Áht., az Ávr. és az számviteli kormányrendelet rendelkezéseit, valamint a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e.

(5) Az érvényesítés során ellenőrizni kell, hogy a bizonylatok megfelelnek-e az alaki és tartalmi követelményeknek.

(6) Az érvényesítéssel megbízott személy e feladat keretében köteles meggyőződni arról, hogy

(7) Az érvényesítésnek tartalmaznia kell a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását.

(8) Az érvényesítő feladata továbbá annak igazolása, hogy a pénzügyi-számviteli integrált informatikai rendszer analitikus nyilvántartásában rögzített számla, bizonylat vagy egyéb elszámolás nyilvántartásba vétele helyesen történt-e.

(9) Ha a kifizetés bármely okból nem engedélyezhető, a Pénzügyi Főosztály szakmailag illetékes munkatársa gondoskodik a számla kiállítójának tájékoztatásáról, és – szükség esetén a kezdeményező szervezeti egység útján – intézkedik a hiánypótlás iránt.

(10) Ha az érvényesítő a jogszabályok, belső szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. Ez esetben az érvényesítő az utalványrendeletet „az utalványozás érvényesítése utasításra történt” záradékkal köteles ellátni. Az utasítás tényéről és a záradékolásról az érvényesítőnek 8 napon belül értesítenie kell a gazdasági vezetőt.

33. § (1) Az utalványozó köteles ellenőrizni, hogy a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése során az Ávr.-ben és a jelen szabályzatban előírtaknak megfelelően jártak-e el, továbbá hogy a teljesítésigazolás és az érvényesítés megtörtént-e.

(2) A bevételek és a kiadások utalványozására jogosult személyeket írásbeli felhatalmazással a kötelezettségvállaló jelöli ki.

(3) Az utalványozásra jogosult vonatkozásában az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat be kell tartani.

(4) Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett rendelkezéssel, minden más esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet.

(5) Nem kell utalványozni a fizetési számla vezetésével és az azon végzett műveletekkel kapcsolatban a számlavezető által felszámított díjakkal, költségekkel kapcsolatos költségvetési kiadásokat és kamatbevételeket.

34. § (1) A támogatási szerződésben beszámolási kötelezettséget szükséges előírni, mely szakmai és pénzügyi részből áll.

(2) A támogatási szerződésben előírt beszámoló szakmai részének tartalmaznia szükséges a támogatott program, projekt vagy feladat megvalósításának helyét, időpontját és tartalmát (elvégzett feladat paramétereit és elért céljait) a pályázati kiírásban, a támogatási szerződésben vagy a támogatói okiratban a szakmai beszámoló elkészítésére meghatározott feltételek szerint.

(3) A támogatási szerződésben előírt beszámoló pénzügyi részének – ha pályázati kiírás, támogatási szerződés vagy támogatói okirat másként nem rendelkezik – a következő előírásokat szükséges tartalmaznia:

(4) Határon túli támogatás esetén az elszámoláshoz a költségvetési támogatás felhasználási helye szerinti állam jogszabályainak megfelelő pénzügyi bizonylatoknak, számláknak, banki átutalási igazolásoknak, kifizetést igazoló bizonylatok másolatainak és azok hivatalos magyar nyelvű fordításainak a csatolását is szükséges előírni. A hivatalos magyar nyelvű fordítás helyett elfogadható, ha a számviteli bizonylaton, számlán a kedvezményezett magyar nyelven feltünteti annak tartalmát, és büntetőjogi felelősséggel nyilatkozik, hogy az általa rávezetett fordítás megegyezik a számviteli bizonylat, számla tartalmával.

(5) A kedvezményezett beszámolóját, záró beszámolóját a támogatási szerződésben foglalt határidőn belül kell szakmai és pénzügyi szempontból megvizsgálni és a teljesítésigazolásra jogosult személynek dönteni annak elfogadásáról vagy elutasításáról, visszafizetési kötelezettségéről.

(6) A támogatott tevékenység befejezése a költségvetési támogatás teljes összegének elszámolásáról készített beszámoló alapján és annak teljesítésigazolásra jogosult személy általi elfogadásával történik.

35. § A támogatási kérelmekkel és a támogatási szerződésekkel kapcsolatos, az Áht. 56/B. §-ában előírt, a Kincstár által működtetett monitoring rendszer felé az adatszolgáltatási kötelezettséget – a kötelezettségvállaló adatszolgáltatása alapján – a Pénzügyi Főosztály teljesíti.

36. § (1) A támogatási szerződés módosítására a (2)–(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel a támogatási szerződés megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A támogatási szerződést a kötelezettségvállaló – a kedvezményezetthez intézett egyoldalú jognyilatkozatával – a kedvezményezett javára módosíthatja.

(3) A támogatási szerződés kedvezményezett hátrányára történő módosítására a kötelezettségvállaló kedvezményezetthez intézett egyoldalú jognyilatkozatával, a támogatási szerződés ilyen tartalmú rendelkezése esetén van lehetőség.

37. § (1) A támogatási szerződés módosítására irányuló igény előterjesztésére a szerződés kezdeményezésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2)¹⁰ A támogatási szerződés megszüntetésére, az elállásra, illetve a szerződés felmondására irányuló feljegyzést a kötelezettségvállaló a gazdasági és magánjogi ügyekért felelős helyettes államtitkárnál köteles előterjeszteni, a Miniszterelnöki Kabinetiroda jognyilatkozatát az MJF készíti elő.

(3)¹¹ A kedvezményezett szerződésszegése esetén annak tényéről a kötelezettségvállaló a gazdasági és magánjogi ügyekért felelős helyettes államtitkárt haladéktalanul értesíti, egyben javaslatot tesz az ügy megoldására. Az értesítésben be kell mutatni az eset körülményeit, és állást kell foglalni abban a kérdésben, hogy a szerződésszegés

(4) A kedvezményezett szerződésszegése nyomán szükséges intézkedések, jognyilatkozatok előkészítéséről az MJF gondoskodik.

38. § Az Áht. 51. §-át figyelembe véve a költségvetési támogatás folyósítására a kötelezettségvállalás dokumentumában foglalt formában, mértékben és időpontokban kerül sor.

39. § A támogatási szerződések pénzügyi teljesítését a Pénzügyi Főosztály Fejezeti osztálya végzi, valamint a támogatási szerződések folyamatának nyilvántartását vezeti.

40. § Az Ávr. 89. § (1) bekezdése szerint költségvetési támogatás folyósítására csak azt követően kerülhet sor, hogy az előirányzat kezelő szerve a Kincstár részére eljuttatta a támogatási döntés Ávr. 102/F. § (2) bekezdése szerinti adatait. Ennek teljesítéseként a Fejezeti Osztály a Kincstárt 7 napon belül értesíti a támogatási szerződéssel kapcsolatban bekövetkezett, bejelentésre kötelezett változásokról.

41. § (1) A költségvetési támogatás felhasználását a miniszter, valamint jogszabályban, támogatási szerződésben meghatározott szervek ellenőrizhetik.

(2) A költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzésével összefüggésben helyszíni ellenőrzésre is sor kerülhet. A helyszíni ellenőrzés során vizsgálni kell a költségvetési támogatás hasznosulását, az eredeti számlák záradékolását, a költségvetési támogatásból megvalósított beszerzések, felújítások megtörténtét, a beszerzett tárgyi eszközök leltárba vételét és meglétét. A helyszíni ellenőrzés megállapításairól és az azokból levont következtetésekről jegyzőkönyv készül.

42. § A fejezeti kezelésű előirányzatok alakulásáról, azok módosításáról és a teljesítésről – a főkönyvi és analitikus nyilvántartások, valamint az Ávr.-ben és a számviteli kormányrendeletben előírtak alapján – a Pénzügyi Főosztály Fejezeti Osztálya

43. § (1) A Fejezeti Osztály az időközi költségvetési jelentést havonta, a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszer alkalmazásával készíti el a kincstári költségvetési jelentés MÁK általi közzétételét követő 15 munkanapon belül, december hónapra vonatkozóan pedig a költségvetési évet követő év február 5-éig.

(2) A Fejezeti Osztály az eszközök és források alakulására vonatkozó időközi (negyedéves) mérlegjelentést negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozó gyorsjelentést a tárgynegyedévet követő február 5-éig, az éves jelentést az éves költségvetési beszámoló elkészítési határidejével megegyező időpontig készíti el a MÁK által működtetett elektronikus program alkalmazásával.

(3) Az időközi költségvetési jelentés és az időközi (negyedéves) mérlegjelentés határidőre történő továbbításáról a Fejezeti Osztály munkaköri leírás szerinti dolgozója gondoskodik.

(4) A MÁK által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe a fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szervek által feltöltött időközi mérlegjelentések felülvizsgálatáról, azok esetleges javíttatásáról, jóváhagyásáról a Fejezeti Osztály munkaköri leírás szerinti dolgozója gondoskodik.

44. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatokról az éves költségvetési beszámolót a számviteli kormányrendeletben foglaltak szerinti formában és tartalommal kell elkészíteni, és a Kincstár által közreadott számítástechnikai program segítségével elektronikus módon kell továbbítani a Kincstár részére.

(2) Az éves költségvetési beszámolót a Pénzügyi Főosztály vezetőjének intézkedése szerinti határidőre, de legkésőbb a költségvetési évet követő év február 28-áig kell összeállítani.

45. § (1) Az éves költségvetési beszámoló elkészítéséről a Fejezeti Osztály vezetője gondoskodik.

(2)¹² A beszámolót a gazdasági és magánjogi ügyekért felelős helyettes államtitkár és a Pénzügyi Főosztály vezetője a kiállítás helyének és időpontjának feltüntetésével írja alá.

46. § (1) A számviteli kormányrendelet alapján az éves költségvetési beszámoló elkészítését megelőzően, annak alátámasztásaként, illetve a könyvelés ellenőrzése céljából főkönyvi kivonatot kell készíteni.

(2) Az éves költségvetési beszámoló elkészítése a főkönyvi könyvelésből a ForrásDotNet ügyviteli rendszerben regisztrált adatokból automatikusan és zárt rendszerben történik.

(3) Az éves költségvetési beszámoló elkészítése időpontjáig végre kell hajtani valamennyi havi, negyedéves és éves könyvelési és zárlati feladatot.

(4) A mérlegkészítés időpontjáig a leltározási és leltárkészítési szabályzatban meghatározottak szerint leltározni kell a mérlegben kimutatásra kerülő tételeket, el kell készíteni a leltárt, rendezni kell a leltáreltéréseket, továbbá el kell végezni a mérleg tételeinek értékelését, és el kell számolni az értékvesztést.

(5) A fejezeti kezelésű előirányzatokról – a jogszabályban meghatározottak szerint – a Kincstár által kiadott KGR K11 program tartalmának megfelelő számszaki beszámolót a munkaköri leírás szerinti, főkönyvi könyvelést végző – jogszabálynak megfelelő képesítéssel rendelkező – munkatárs készíti el, és adja át a Fejezeti Osztály vezetőjének, aki a szükséges ellenőrzést követően aláírásra továbbítja.

(6) A beszámolási feladatok szervezéséről, lebonyolításáról, elvégzéséről a Pénzügyi Főosztály vezetője gondoskodik.

47. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatása számszaki és szöveges részből áll.

(2) A számszaki rész – a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott zárszámadási köriratban meghatározottak szerint, az általa kiadott számítástechnikai programmal elkészített fejezeti indokolási tábla formájában – a kincstári költségvetés előirányzatainak teljesülését mutatja.

(3) A szöveges részben az államháztartásért felelős miniszter zárszámadási köriratában foglaltak szerinti tartalommal és formában, fejezeti kezelésű előirányzatonként kerül értékelésre az éves előirányzat felhasználása, az azokból megvalósult feladatok bemutatása.

(4) A zárszámadás összeállításáért, a határidők betartásáért a Pénzügyi Főosztály vezetője felelős.

48. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatban költségvetési évben teljesített bevételek és kiadások különbözete a költségvetési maradvány. A költségvetési maradvány megállapításának módját, szabályait a számviteli kormányrendelet szabályozza, és összegét az éves költségvetési beszámolóban kell bemutatni.

(2) Az előző költségvetési évben keletkezett, kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradvány felhasználását, a kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány felhasználási lehetőségét, a fel nem használható maradvány befizetési kötelezettségének rendjét az Ávr. szabályozza.

(3) A keletkezett – kötelezettségvállalással terhelt és szabad – költségvetési maradványról az államháztartásért felelős miniszter részére történő, Ávr.-ben előírt elszámolás elkészítéséről a Pénzügyi Főosztály vezetője gondoskodik.

(4)¹³ A költségvetési maradvány államháztartásért felelős miniszter általi jóváhagyását követően a fejezeti kezelésű előirányzatok maradványát a gazdasági és magánjogi ügyekért felelős helyettes államtitkár hagyja jóvá.

(5) A kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradvány – fejezeti hatáskörű előirányzat-módosítást követően – az előző évben vállalt és pénzügyileg nem teljesült kötelezettségek június 30-áig történő teljesítésére használható fel.

49. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok kötelezettségvállalójának, illetve kezelő szervnek – az éves költségvetési beszámoló, illetve a zárszámadás keretében – szöveges értékelést kell adnia az előirányzat felhasználásáról, a megvalósított szakmai célokról és a nevesített feladatok végrehajtásáról, továbbá a keletkezett költségvetési maradványról.

(2) A fejezeti kezelésű előirányzatok kötelezettségvállalója a beszámolót (értékelést) a Pénzügyi Főosztály által – a zárszámadás elkészítéséhez igazodóan – meghatározott határidőre készíti el, és küldi meg a Pénzügyi Főosztály részére.

50. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2) Ezen utasítás rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.