BK ÍH 2016/6.
BK ÍH 2016/6.
2016.03.01.
A törvényi mentesítés bekövetkezte után a bírósági mentesítés fogalmilag kizárt. Amennyiben a Bűnügyi Nyilvántartás téves adatokat tartalmaz, annak helyesbítése a nyilvántartótól kérelmezhető [Btk. 99-102. §; 2009. évi XLVII. törvény 1. § (3) bekezdése].
A törvényszék végzésével az elítéltnek a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés utólagos módosítása, illetőleg a bírósági mentesítés iránti kérelmét – törvényi előfeltétel hiányában és mint szükségtelent, érdemi vizsgálat nélkül – elutasította. Az elítélt kérelme arra irányult, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy miután a Kúria a vele szemben jogerősen kiszabott öt év szabadságvesztés büntetést annak kitöltése után három év hat hónapra enyhítette, feltételes szabadságra korábban kellett volna bocsátani. Ennek következtében a büntetett előélethez főződő joghátrányok alól korábban mentesült volna, ami miatt korábban lett volna büntetlen előéletűnek tekinthető, és így engedélyt kaphatna vagyonőri tevékenységre. Kérte, hogy a bíróság a határozat meghozatala után keresse meg a Bűnügyi Nyilvántartót a hátrányos jogkövetkezmények alatt állók nyilvántartásából történő törlés végett.
A törvényszék az elítélt kérelmét tartalma szerint a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés utólagos módosítása, illetve bírósági mentesítés iránti kérelemként bírálta el. A törvényszék megállapította, hogy az elítéltet a megyei bíróság a 2003. március 25. napján kelt ítéletével emberölés bűntette, lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette valamint 2 rb. foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt halmazati büntetésül 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Egyúttal elrendelte a Gy. Városi Bíróság ítéletével kiszabott, próbaidőre felfüggesztett 1 év 4 hónap börtönbüntetés végrehajtását. Az ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a 2004. szeptember 28. napján kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a terheltet az ellene foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntette miatt emelt vád alól felmentette, míg a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségeként minősített cselekményét foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntettének minősítette.
A terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetéseket 2007. november 28. napján kell kitöltöttnek tekinteni.
Felülvizsgálati eljárás során a Kúria 2015. február 24. napján kelt ítéletében a terheltet az emberölés bűntettének és a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntettének vádja alól felmentette, a szabadságvesztés tartamát 3 év 6 hónap börtönbüntetésre enyhítette, egyebekben a korábbi ítéleteket hatályukban fenntartotta.
A törvényszék végzésében rámutatott, hogy az ügyben eljárt bíróságok a feltételes szabadságról az akkor hatályos 1978. évi IV. törvény rendelkezései alapján döntöttek, így nincs olyan törvénysértő rendelkezés, amely különleges eljárásban orvosolandó lenne.
A Btk. és az 1978. évi IV. törvény a mentesítésről egyezően rendelkeznek, mely szerint a mentesített személy mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól és büntetlen előéletűnek tekintendő. A mentesítés bekövetkezhet a törvény erejénél fogva, bírósági határozat alapján, kegyelem útján. Ha az elítélt a törvény erejénél fogva mentesült, újabb mentesítésnek már nincs helye, az anyagi jog nem ismeri a kétszeres mentesülést. A Btk. 101. § (1) bekezdéséből következően a bíróság a terheltet akkor részesítheti mentesítésben, ha a törvényi mentesüléshez szükséges várakozási idő fele már letelt. Ebből következően bírói mentesítésnek a törvényi mentesülés bekövetkeztéig van helye.
A végzés ellen a terhelt jelentett be fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással elsődlegesen a határozat megváltoztatása, másodlagosan hatályon kívül helyezés végett. Álláspontja szerint annak megállapítására, hogy a Kúria ítélete alapján valójában mikor kellett volna szabadulnia, illetve mikortól minősül a büntetése kitöltöttnek, a törvényszék hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.
A fellebbviteli főügyészség átiratában az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását indítványozta.
A fellebbezést az ítélőtábla nem találta alaposnak.
A törvényszék végzésében helyesen mutatott rá, hogy a feltételes szabadságra bocsátás utólagos módosításának a Be. 557. § (1) bekezdése szerint nincs helye, mivel a bíróságok a feltételes szabadságra bocsátásról nem hoztak törvénysértő döntést.
A Btk. 99. § a mentesítés három módjáról általánosságban rendelkezik.
A törvényi mentesítés esetén az elítélt a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól külön kérelem, vagy a büntetőeljárásban részt vevő hatóság határozata nélkül – ipso jure – mentesül. A törvény erejénél fogva állt be a mentesítés jelen ügyben a büntetés kitöltését, illetve végrehajthatósága megszűnését követő öt év elteltével. Az elítélt esetében ez azt jelenti, hogy 2012. november 28. napján mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Az akkor hatályos 1978. évi IV. tv. 102. § (1) bekezdése alapján az elítélt büntetlen előéletűnek kell tekinteni.
Helyesen fejtette ki az elsőfokú bíróság, hogy a Btk. 101. § (1) bekezdéséből következően a bíróság csak a törvényi mentesülés bekövetkeztéig rendelkezhet a mentesítésről, hiszen azt követően az a törvény erejénél fogva bekövetkezik. A terhelt elítéléséről és a vele szemben kiszabott szabadságvesztés tartamáról a jogerős ítélet, valamint a Kúria határozata rendelkezett.
A bíróságok által hozott határozatok nyilvántartása nem a bíróság feladata. A bűnügyi nyilvántartásban tárolt adatok korrekciója nem bírósági, hanem a közigazgatási hatóság eljárásának a tárgya, az adatok téves nyilvántartása a bűnügyi nyilvántartást kezelő szervnél sérelmezhető.
A 2009. évi XLVII. törvény 1. § (3) bekezdése szerint a bűnügyi nyilvántartások vezetésére és az azokhoz kapcsolódó hatósági eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a nyilvántartás nem a büntetőbíróság által hozott határozatok szerint tartja nyilván az adatokat, azok helyesbítését a nyilvántartótól kell kérelmezni.
Mindezek alapján az ítélőtábla a Be. 347. § (4) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a törvényszék végzését a Be. 371. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Győri Ítélőtábla Rf.285/2015/3.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás