BÜ BH 2016/60
BÜ BH 2016/60
2016.03.01.
Az indokolási kötelezettség megsértése miatt a rövidített ítéletet is hatályon kívül kell helyezni, ha a jogszabályi felhívások hiányában a minősítés és az alkalmazott joghátrány indoka nem állapítható meg [Be. 259. § (1) bek., 373. § (1) bek. III/a) pont, 416. § (1) bek. c) pont, 427. § (1) bek., 428. § (1), (2) bek.].
[1] Az elsőfokú bíróság a 2014. július 3-án kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében [1978. évi IV. tv. – a továbbiakban: korábbi Btk. – 316. § (1) bek., (2) bek. c) pont és (5) bek. b) pont], és ezért 3 évi időtartamra próbára bocsátotta.
[2] Az elsőfokú ítélet az I. r. terhelt tekintetében – fellebbezés hiányában – a kihirdetése napján jogerőre emelkedett.
[3] A jogerős ítéletben megállapított és az indítvány szempontjából jelentős tényállás lényege szerint 2011 májusában az I. r. terhelt az F. Kft. alkalmazásában olyan projekten dolgozott, ahol nem voltak processzorok. Az üzem területén a biztonsági tevékenységet az üzem biztonsági vezetésének iránymutatása mellett az I.-K. S. Kft. látta el.
[4] Az I. r. terhelt 2011 májusában és 2011 júniusában az üzem területén összesen 28 darab, összesen 1 256 891 forint értékű processzort – 4 darab Q9500 típusú processzort, 2 darab 155-650 típusú processzort, 3 darab Q-8400 típusú processzort, 1 darab I-750 típusú processzort, 1 darab Q-9400 típusú processzort, 10 darab I-7-860 típusú processzort, 3 darab I-7 típusú processzort, 1 darab I3 típusú processzort, 1 darab I5 típusú processzort és 2 darab I5-750 típusú processzort – készített elő azért, hogy azokat az üzem területéről jogtalan haszonszerzés végett kihozza. Ebből 24 darabot ki is vitt az üzem területéről, 5 darabot az üzem területén egy asztal fiókjába rejtett.
[5] Az I. r. terhelt az általa eltulajdonított processzorok közül 2 darabot ismeretlen körülmények között, ismeretlen személy részére értékesített, 21 darab processzort a lakóhelyén foganatosított házkutatás során megtaláltak és azokat lefoglalták. Az üzem területén az I. r. terhelt által elrejtett 5 darab processzor szintén visszavételre került.
[6] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a főügyészség a terhelt terhére, a törvényes határidőn belül terjesztett elő – a Be. 416. § (1) bekezdés b) pont II. fordulatára alapítva – felülvizsgálati indítványt. Az indítvány szerint a bíróság jogerős ítéletében a terhelttel szemben a büntetőjog szabályainak megsértésével, törvénysértő intézkedést alkalmazott.
[7] Ennek indokaként a főügyészség arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet szerinti minősítés büntetési tétele 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés, ezért a bíróság e bűncselekmény miatt próbára bocsátást nem alkalmazhatott volna. Ezen intézkedés alkalmazásának ugyanis – a korábbi Btk. 72. § (1) bekezdése alapján – feltétele szándékos bűncselekmény esetén a 3 évnél nem súlyosabb törvényi fenyegetettség.
[8] Másrészt utalt arra is a főügyészség, hogy – a rendelkezésre álló adatok szerint – az ügyben tevékeny megbánás alapját képező eredményes közvetítői eljárás folyt, azonban 3 évnél súlyosabb fenyegetettségű – egyébként tevékeny megbánás alkalmazását engedő – bűncselekmény esetén a tevékeny megbánás nem büntethetőséget megszüntető ok [korábbi Btk. 36. § (1) bek.], hanem csupán a büntetés korlátlan enyhítésének a lehetőségét teremti meg [korábbi Btk. 36. § (2) bek.].
[9] Ugyanakkor a korlátlan enyhítés lehetőségének megnyílása sem tette lehetővé jelen ügyben a szóban forgó intézkedés – a próbára bocsátás – alkalmazását, mert az csak annak a lehetőségét teremti meg, hogy – az adott bűncselekmény törvényi büntetési tételétől függetlenül – bármely büntetési nemben, de annak akár a Btk. Általános Részében meghatározott legkisebb mértékéig leszállva lehessen a büntetést kiszabni [korábbi Btk. 87. § (4) bek.]. Ez okból is törvénysértő tehát a próbára bocsátás.
[10] Ezért a Be. 427. § (1) bekezdés b) pontja alapján a terhelttel szemben pénzbüntetés kiszabását indítványozta az ítélet megváltoztatásával.
[11] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt módosítva tartotta fenn, és a Be. 428. § (1) bekezdés II. fordulata alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, valamint az eljárt bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.
[12] Ennek indokolásánál arra az álláspontra helyezkedett, miszerint az üzletszerű elkövetés feltételeit illetően sem az ítéleti tényállásból, sem az ítélet indokolásából nem tűnik ki, hogy az elbírált cselekmény miért minősül üzletszerűen elkövetettnek, és ezáltal miért minősül az 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett lopás bűntettének.
[13] Ennek a körülménynek viszont a tevékeny megbánás szabályai alkalmazhatóságának szempontjából alapvető jelentősége van: ugyanis az üzletszerűség hiányában a büntetési tétel 3 évig terjed, tehát a tevékeny megbánás a büntethetőség megszűnését, a büntetőeljárás megszüntetését eredményezi.
[14] A Kúria a terhelt terhére bejelentett felülvizsgálati indítványt a Be. 424. § (1) bekezdés II. fordulata szerint nyilvános ülésen bírálta el.
[15] A Legfőbb Ügyészségnek a Kúria nyilvános ülésen megjelent képviselője a főügyészség felülvizsgálati indítványát a Legfőbb Ügyészség átiratában foglalt módosításokkal, és az abban írt indokolással tartotta fenn. Ennek alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, valamint az eljárt bíróság új eljárásra utasítására tett indítványt.
[16] A terhelt védője – a terheltnek a jogerős ítéletben is feltüntetett pánikbetegségére hivatkozva – annak hatályban tartását indítványozta.
[17] A Legfőbb Ügyészség indítványa érdemben helytálló, bár eltérő indokokkal.
[18] A Legfőbb Ügyészség álláspontjának az a lényege, hogy a jogerős ítéleti tényállás és indokolás alapján a minősítés törvényessége nem ítélhető meg. Márpedig amennyiben a jogerős ítéleti minősítés helyes, úgy a próbára bocsátás alkalmazása törvénysértő. Amennyiben viszont nem, akkor a bűnösség megállapítása ütközik büntető anyagi jogszabályba. A felülvizsgálat oka ekként tartalmilag a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja I. fordulatára vagy a) pontja, függetlenül attól, hogy ez ok jogszabályi alapjának megjelölése az indítványból hiányzik.
[19] A Kúria ezzel kapcsolatban – érdemben – az alábbiakra mutat rá:
[20] a jogerős ítélet ún. rövid indokolással készült, erre a Be. 259. § (1) bekezdése lehetőséget is adott.
[21] Az ítélet rendelkező része – a Be. 258. § (2) bekezdés d) pontjában írtaknak megfelelően – a jogszabályhelyekre utalással tartalmazza a cselekmény minősítését.
[22] Ehhez – rövid indokolású ítélet esetén – az indokolásban a minősítés magyarázata elengedhetetlen követelményként nem társul. Jogi okfejtést a törvény a rövid indokolású ítéletre nem ír elő.
[23] Ekként nem kérhető számon – a Be. 416. § (1) bekezdés b) pont I. fordulata szerinti felülvizsgálati okként – az, hogy tűnjék ki az indokolásból az a jogmagyarázat: mire, milyen tényekre alapozta a bíróság a lopási cselekmény üzletszerű elkövetésre vonatkozó jogi álláspontját, ami a minősítés jogszabályhelyének felhívásában jutott kifejezésre. Márpedig erre az okra utal a Legfőbb Ügyészség indítványában a 428. § (1) bekezdés II. fordulatára hivatkozás.
[24] Azonban annak ellenére, hogy valóban helytálló lehet az az érvelés, miszerint a lopási cselekmény már azzal befejeződött, amikor az I. r. terhelt a processzorokat az üzem területén elrejtette, maga a Legfőbb Ügyészség sem foglalt a minősítés törvényessége, vagy törvénytelensége kérdésében egyértelmű állást. A felülvizsgálati indítvány nem tartalmaz olyan megállapítást, hogy – az ügyészi álláspont szerint – a terhelt terhére rótt cselekmény a korábbi Btk. 316. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő lopás bűntettének minősül.
[25] Miután pedig a legfőbb ügyészi indítványban rögzített ügyészi álláspont nem határozott a tekintetben, hogy a jogerős ítéletben alkalmazott minősítés törvénysértő, a Be. 428. § (1) bekezdés II. fordulata szerinti hatályon kívül helyezésnek sem lehet helye.
[26] Ez a törvényhely ugyanis visszautal a 427. § (1) bekezdés b) pontjára, amelynek alkalmazási feltétele a törvénysértő minősítés (vagy más anyagi jogszabálysértés) egyértelmű megállapíthatósága.
[27] Tehát a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére a Be. 428. § (1) bekezdés II. fordulata szerint – elvben – akkor kerülhetett volna sor, ha egyértelműen arra az álláspontra helyezkedett volna (mégpedig kellő alappal) a Legfőbb Ügyészség, hogy – az üzletszerűség minősítő körülményként való értékelése folytán előállott téves minősítés miatt – anyagi jogszabályt sért az ítélet, azonban kizárólag az iratok tartalma alapján egyéb feltételek – például a büntetéskiszabási tényezők ismeretének – hiányában nincs a Kúriának lehetősége a minősítésváltoztatás mellett a törvényes büntetést kiszabni.
[28] Azonban ilyen álláspont mellett (tehát, ha egyértelműen üzletszerűség nélküli minősítést tartana a Legfőbb Ügyészség törvényesnek) sem kerülhetne sor – a Legfőbb Ügyészség által felhozott érvek alapján – az ítéletnek a Be. 428. § (1) bekezdés II. fordulata szerinti hatályon kívül helyezésére, mert akkor egyértelmű lenne a tevékeny megbánás mint büntethetőséget megszüntető ok fennállása. Ez esetben pedig az ítéletet nyilvánvalóan és egyértelműen a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja szerint kellene az indítványnak támadnia.
[29] Ugyanakkor a Kúria a Be. 423. § (5) bekezdésében előírt hivatalbóli vizsgálat alapján azt állapította meg, hogy az elsőfokú ítélet tekintetében a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felülvizsgálati ok áll fenn, tekintve, hogy az ítélet a joghátrány kiszabására vonatkozó részében felülbírálatra alkalmatlan az indokolási kötelezettség elmulasztása miatt.
[30] A Be. 259. § (1) bekezdése szerint a rövid indokolású bűnösséget megállapító ítélet indokolásának a tényállás megállapításán túl tartalmazni kell az alkalmazott jogszabályok megjelölését.
[31] A jogerős ítélet ennek a követelménynek nem felel meg: a minősítésen túl az I. r. terhelt tekintetében egyetlen alkalmazott jogszabályhelyet sem hív fel. Ebből következően nincs jogszabályi alapja annak sem, hogy a próbára bocsátás alkalmazása milyen rendelkezésen alapszik.
[32] Így pedig a Kúria eleve nincs abban a helyzetben, hogy állást foglaljon: tévesen alkalmazta-e az anyagi jogszabályt a bíróság, amikor a terheltet próbára bocsátotta.
[33] Ez a mulasztás az ítélkezési gyakorlat szerint (vö. EBH 2010.2210.; a Kúria, illetve a Legfelsőbb Bí-róság Bfv. I. 345/2007.; Bfv. I. 904/2007.; Bfv. I. 298/2012. számú határozatai) olyan eljárási szabálysértés, ami megalapozza a 373. § (1) bekezdés III/a) pontja szerinti feltétlen hatályon kívül helyezési – egyben a 416. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felülvizsgálati – okot.
[34] Az ítélet indokolása ugyanis a jogkérdésben oly mértékben hiányos, hogy nem lehet megállapítani, a bíróság mire alapozta a döntését.
[35] A felülvizsgálati indítvány azon része, miszerint az első fokon eljárt bíróság a tevékeny megbánáson alapuló korlátlan enyhítési lehetőség téves alkalmazása miatt szabta ki a próbára bocsátást, a törvényesen mellőzött érdemi indokolás és a tévesen mellőzött jogszabályi hivatkozások hiányában csupán az iratok tartalmán alapuló feltételezés, de az irányadó tények [Be. 423. § (1) bek.] között nem szerepel.
[36] Miután pedig a tevékeny megbánás mindenképpen a büntetőjogi következményre kiható tényező – mert vagy büntethetőséget megszüntető, vagy korlátlan enyhítést lehetővé tevő ok –, a tényállásnak ez a hiányossága is az indokolási kötelezettség felülbírálatra alkalmatlanságot eredményező megsértéseként tekintendő.
[37] A kifejtettek folytán a Kúria a 428. § (2) bekezdése alapján helyezte hatályon kívül az ítéletet, s utasította az eljárt bíróságot új eljárásra.
(Kúria Bfv. III. 1.617/2014.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás