PK ÍH 2016/68.
PK ÍH 2016/68.
2016.06.01.
I. Az alapító és a kuratórium a saját hatáskörében eljárva egyaránt döntéshozó szervnek minősül.
II. Az alapítvány megszűnésének megállapítására akkor kerülhet sor, ha a törvényben felsorolt objektív okok bekövetkeztek; az alapítvány megszüntetése szankciós jellegű jogkövetkezmény.
III. Önmagában azért, mert az alapítvány hosszú idő óta működik törvénytelenül, megszüntetésének nincs helye. Erre akkor kerülhet sor, ha nincs esély a törvényes működés helyreállítására.
[Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 3:403. § (1) bekezdés, 3:397. § (1) bekezdés; 2011. évi CLXXV. törvény 11. § (3) bekezdés]
Az alperesi alapítványt a megyei bíróság 2008. január 24-én jogerőre emelkedett végzésével vette nyilvántartásba. A civil szervezet létesítő okiratának V/5. pontja szerint az alapítvány kezelő szervezete a három főből álló kuratórium, mely akkor határozatképes, ha ülésein legalább 2 tag jelen van, s határozatait egyszerű szótöbbségi döntéssel hozza. Elnöke P. P., tagjai Dr. P. T. és K. K. É. A kuratórium 2011-2014. közötti üléseiről készült jegyzőkönyv szerint azokon csak a kuratórium elnöke vett részt, a tagok egy alkalommal sem jelentek meg.
Az alperes adószámát az adóigazgatóság a határozatával felfüggesztette, mert az alapítvány bírósági nyilvántartásban szereplő székhelyéről az oda küldött adóhatósági iratokat a posta két alkalommal is „ismeretlen” jelzéssel küldte vissza. Az adóigazgatóság Adóalanyok Ellenőrzési Főosztály Társas Vállalkozások Ellenőrzési Osztálya által elrendelt adóellenőrzési eljárás során az adóhatóság az ellenőrzés akadályozása miatt az alperest mulasztási bírsággal sújtotta.
Az ügyész módosított keresetében kérte, hogy a bíróság az alperest az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) 11. § (3) bekezdése alapján szüntesse meg. Arra hivatkozott, hogy az alapítvány célszerű és törvényes működést vagyon hiányában nem tud folytatni, kezelő szervezete évek óta alapszabály- és jogszabályellenesen működik, valós székhellyel nem rendelkezik.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes megszűnt. A határozata indokolásában az Ectv. 11. § (3) bekezdés b) pontjára utalással hangsúlyozta, hogy a bíróságnak elsődlegesen az alapítvány törvényes működésének helyreállítására kell köteleznie a szervezet döntéshozó szervét, ha a törvényes működés ennek az intézkedésnek az eredményeként helyreállítható. Az alperes működése azonban az elmúlt években „de lehet, hogy megalapításától kezdődően” szabálytalan volt, a kuratóriumot egy személyben annak elnöke működtette, a tagok az ügyvezető szerv ülésére meghívót egyetlen alkalommal sem kaptak. Mivel a múltbeli szabálytalanságok orvoslására a jelenben már nincs lehetőség, az alapítvány törvényes működése így nem állítható helyre, ezért a keresetet megalapozó egyéb indokok vizsgálatának mellőzésével az alapítvány megszűnését állapította meg.
Az ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen a törvényszék határozatának hatályon kívül helyezését és ugyanezen bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára kötelezését kérte, másodlagosan indítványozta a törvényszék ítéletének megváltoztatását s annak megállapítását, hogy az alapítvány nem szűnt meg, végül az alapítvány megszűnésének megállapítása esetére kérte a szervezet nyilvántartásból való törlése iránti eljárás felfüggesztését. Megismételte az elsőfokú eljárásban kifejtett álláspontját, mely szerint az alapítvány működését a kuratórium elnöke helyre kívánja állítani. Előadta, hogy a D. Törvényszék az alapítványt több tízmillió forintos összegben marasztaló ítéletével szemben perújítást kezdeményezett, melynek sikere esetén az alapítvány olyan helyzetbe kerülne, hogy adósságait rendezni tudja és céljai megvalósítása érdekében helyreállíthatná tevékenységét. Becsatolta a perújítási kérelmét tartalmazó beadványát s előadta, hogy az ügyben 2015. október 27-re tűzött tárgyalást az elsőfokú bíróság.
A felperes csatlakozó fellebbezésében a törvényszék ítéletének megváltoztatását kérte oly módon, hogy az alapítvány megszűnésének megállapítása helyett a bíróság az alapítványt szüntesse meg. Azzal érvelt, hogy az Ectv. 11. § (3) bekezdés c) pontja értelmében a bíróságnak az alapítványt meg kell szüntetnie, ha annak törvényes működése nem állítható helyre. Utalt arra, hogy a bírósági nyilvántartásban való székhelyén a szervezet nem található meg, a kuratórium elnöke által megjelölt székhely pedig a nyilvántartásban nem szerepel. Az ügyvezető szerv ülésein kizárólag az elnök vett részt, annak tevékenységében Dr. P. T. tanúvallomása szerint nem működött közre, K. K. É. pedig a nyilvántartásban szereplő címén ismeretlen. Hangsúlyozta, hogy az alapítvány bankszámlaszámmal nem rendelkezik, a szervezet pénzforgalma a kuratóriumi elnök magán bankszámláján bonyolódott. E körülményekre figyelemmel a törvényes működés nem állítható helyre, ennek következménye azonban az alapítvány bíróság általi megszüntetése s nem a megszűnésének megállapítása. Álláspontja szerint az alperes által kezdeményezett perújítási eljárásra tekintettel az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése indokolatlan, az csupán az eljárás elhúzódását eredményezné.
Az ítélőtábla a rendelkezésére álló iratok, valamint a kuratórium elnökének előadása alapján mindenekelőtt kiegészíti az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást azzal, hogy a Alapítvány alapítója P. P.-né Sz. Sz., aki az alapításkor a kuratóriumi elnökének házastársa volt, azóta a bíróság házasságukat felbontotta, az alapító az alapítvány életében évek óta nem vesz részt. A megyei bíróság 2010. április 19-én kelt végzésében az ügyész indítványára felhívta az alapítót, hogy a kuratórium kijelölését vonja vissza és jelöljön ki új kuratóriumot, felhívását a 7. sorszámú végzésében megismételte. Időközben az ügyész pert indított az alapítvány ellen, annak megszüntetése iránt. A megyei bíróság előtt folyó eljárásban az alapítványt képviselő kuratóriumi elnök közölte, hogy az alapítvány új székhelyre költözik, s az alapító a létesítő okirat módosításával a szervezet törvényes működését helyreállítja. Erre figyelemmel a peres eljárás előbb szünetelt, majd az alapító által a nyilvántartást vezető bírósághoz benyújtott módosított alapító okiratra tekintettel az ügyész a folytatódó eljárásban a keresetétől elállt, a bíróság a pert megszüntette. A peren kívüli eljárásban a bíróság a kérelmezőt hiánypótlásra szólította fel, aki annak kétszeri felhívás ellenére nem tett eleget, ezért a megyei bíróság 2011. július 11-én kelt végzésével a változásbejegyzés iránti kérelmet elutasította.
Az ítélőtábla a fellebbezést alaptalannak, a csatlakozó fellebbezést alaposnak találta.
A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános, valamennyi jogi személyre vonatkozó eseteiről a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:48. § (1) bekezdése rendelkezik, melyhez a 3:403. § (1) bekezdése a)-c) pontokban hozzáteszi az alapítvány megszűnésének speciális okait. A felsorolásból egyértelműen megállapítható, hogy a „megszűnés megállapítása” és a „megszüntetés” két különböző intézmény. A bíróság az alapító vagy az ügyész indítványára akkor állapítja meg az alapítvány megszűnését, ha valamilyen a törvényben nevesített objektív körülmény áll fenn, ami arra utal, hogy a szervezet tulajdonképpen már nem végez tényleges tevékenységet. Ezzel szemben a megszüntetés szankciós jellegű következménye az alapítvány nem törvényszerű működésének.
Az Ectv. 11. § (3) bekezdése kimondja, hogy ha a civil szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordulhat. A bíróság a keresetet megvizsgálja és szükség esetén
b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a döntéshozó szervet vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezi a döntéshozó szervet és minderről értesíti a civil szervezetnél választott felügyelő szervet is
c) ha a törvényes működés nem állítható helyre vagy a b) pont szerinti határidő eredménytelenül telt el, a civil szervezetet megszünteti.
A perbeli esetben az ügyész eredeti keresetében az Ectv. 11. § (3) bekezdés b) pontja alapján az alapítvány törvényes működésének helyreállítása érdekében azt kérte a bíróságtól, hogy hívja össze a kuratórium ülését, és kötelezze azt az ügyész törvényességi ellenőrzési vizsgálatának lefolytatásához szükséges iratok, információk szolgáltatására. Az alapítvány törvényes működésének helyreállításához szükséges ezen teendők letéteményese a kuratórium. Az ítélőtábla megítélése szerint annak ellenére, hogy a Ptk. 3:397. § (1) bekezdése a kuratóriumot az alapítvány ügyvezető szerveként nevesíti, ilyen tartalmú kereseti kérelemnek helyt adó ítéletben mégis az alperesként megjelölt alapítvány kuratóriumát – mint az Ectv. felhívott szakaszában megjelölt „döntéshozó szervet” – kell köteleznie a törvényes működés helyreállításához szükséges intézkedések megtételére.
Az eljárás során azonban kiderült, hogy az alperes működése más szempontok miatt sem tekinthető törvényesnek – a nyilvántartásban szereplő székhelyén elérhetetlen, ügyvezető szerve nem működik az alapító okiratnak megfelelően, s a létesítő okiratban írtak ellenére a szervezet nem rendelkezik saját bankszámlával – ám ezeket a hiányosságokat az alapító – a létesítő okirat módosításával – küszöbölhette volna ki, s ekként állíthatta volna helyre a szervezet törvényes működését, így e körben az alapító tekintendő az alapítvány döntéshozó szervének. Ilyen tartalmú keresetnek helyt adó ítéletében a bíróság az alperesként megjelölt alapítvány döntéshozó szerveként az alapítvány alapítóját – annak magánszemélykénti perbenállása nélkül – kötelezhette volna a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedések megtételére.
Az ítélőtábla nem ért egyet a törvényszék azon álláspontjával, hogy arra tekintettel, hogy az alapítvány szabálytalan, törvénytelen működése évek óta tart, s ennek orvoslására már nincs lehetőség a jelenben, csak az alapítvány megszűnésének megállapítása (helyesen: megszüntetése) az alkalmazandó jogkövetkezmény. A civil szervezet törvényes működésének helyreállítása körében nem annak van jelentősége, hogy mióta nem működik törvényesen az alapítvány, hanem annak hogy erre kötelező ítéleti rendelkezés esetén az alapítvány döntéshozó szerve – a fent kifejtettek értelmében vagy a kuratórium vagy az alapító – megteszi-e a szervezet törvényes működésének helyreállítása érdekében előírt intézkedéseket, van-e remény a törvényes működés ily módon való helyreállítására.
Az adott esetben kétséget kizáróan kiderült, hogy az alapító, mint az alapítvány döntéshozó szerve, évek óta nem vesz részt az alapítvány életében, a nyilvántartást vezető bíróság többszöri felhívása ellenére nem tette meg a peren kívüli eljárásban az alapítvány szabályszerű működésének biztosítása érdekében szükséges intézkedéseket, így a peres eljárásban erre őt ismételten felhívni indokolatlan lett volna, ezért helytálló és törvényes volt az ügyész keresetmódosításként megfogalmazott indítványa, hogy a bíróság az alapítványt szüntesse meg. A törvényszék azonban nem e kereseti kérelemről döntött, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és az alapítványt megszüntette.
Megjegyzi az ítélőtábla, hogy az alperes által kezdeményezett perújítási eljárás e per elbírálását nem befolyásolja, ugyanis az alapítvány törvénytelen működésének az oka nem a szervezet vagyonának hiánya, hanem az előzőekben taglalt egyéb okok fennállta, így a perújítási eljárás kimenetele és a szervezet törvényes működésének helyreállítása között okozati összefüggés nincsen.
Az Ectv. 11. § (6) bekezdése úgy szól, hogy a civil szervezet – feloszlatása, megszüntetése vagy megszűnésének megállapítása esetén – a nyilvántartásból való törlésről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg. Az alapítvány nyilvántartásból való törléséről szóló határozatot a nyilvántartó bíróság nemperes eljárásban hozza meg az Ectv.-ben szabályozott végelszámolási eljárás lefolytatását követően, így a törlési eljárás felfüggesztésére is ez a bíróság jogosult.
(Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.514/2015/5.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás