7/2016. (II. 22.) NGM rendelet

egyes műszaki szabályozási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról¹

2016.03.01.

A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, továbbá a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 11. § a) pontjában,

a 2–4. alcím tekintetében a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (2) bekezdés b) pontjában,

az 5. alcím tekintetében a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. § (4) bekezdésében,

a 6. alcím tekintetében a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (2) bekezdés a) pontjában,

a 7. alcím tekintetében a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontjában,

a 8. alcím, valamint az 1. és 2. melléklet tekintetében a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (2) bekezdés 2. pontjában,

a 9. alcím, valamint a 3. melléklet tekintetében a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 13. § (2) bekezdésében,

a 10. alcím, valamint a 4. melléklet tekintetében a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjában,

a 11. alcím valamint az 5. melléklet tekintetében a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (2) bekezdés 3. és 4. pontjában,

a 12. alcím tekintetében a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 11. § b) és c) pontjában

kapott felhatalmazás alapján

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 9. pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet módosítása

1. § A nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § A piacfelügyeleti hatóság a harmonizált szabványokkal szembeni kifogásokról az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke alapján értesíteni köteles az Európai Bizottságot.”

2. A háztartási fényforrások energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatásról szóló
4/2002. (II. 15.) GM rendelet módosítása

2. § (1) A háztartási fényforrások energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatásról szóló 4/2002. (II. 15.) GM rendelet (a továbbiakban: R1.) 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ez a rendelet az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről szóló, 2010. május 19-i 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

(2) Az R1. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ez a rendelet a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a lámpák és a lámpatestek energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2012. július 12-i 874/2012/EU bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

3. A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 8/2002. (II. 16.) GM rendelet módosítása

3. § (1) A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 8/2002. (II. 16.) GM rendelet (a továbbiakban: R2.) 14. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A piacfelügyeleti hatóság a harmonizált szabványokkal szembeni kifogásokról az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke alapján értesíteni köteles az Európai Bizottságot.”

(2) Az R2. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az Európai Parlament és a Tanács a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 94/9/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

(2) Ez a rendelet az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK – a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló – 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

(3) Hatályát veszti az R2. 9. § (3) bekezdése.

4. A nem automatikus működésű mérlegek méréstechnikai követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 62/2004. (IV. 24.) GKM rendelet módosítása

4. § (1) A nem automatikus működésű mérlegek méréstechnikai követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 62/2004. (IV. 24.) GKM rendelet (a továbbiakban: R3.) 14. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A piacfelügyeleti hatóság a harmonizált szabványokkal szembeni kifogásokról az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke alapján értesíteni köteles az Európai Bizottságot.”

(2) Az R3. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ez a rendelet az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK , a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

5. A mérőeszközökre vonatkozó egyedi előírásokról szóló 8/2006. (II. 27.) GKM rendelet módosítása

5. § (1) A mérőeszközökre vonatkozó egyedi előírásokról szóló 8/2006. (II. 27.) GKM rendelet (a továbbiakban: R4.)12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § A piacfelügyeleti hatóság a harmonizált szabványokkal szembeni kifogásokról az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke alapján értesíteni köteles az Európai Bizottságot.”

(2) Az R4. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) Ez a rendelet

1. a mérőműszerekről szóló 2004. március 31-i 2004/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek – a 18. cikk (4) bekezdésének kivételével –,

2. a mérőműszerekről szóló 2004. március 31-i 2004/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az MI-001-005 műszerspecifikus mellékletekben meghatározott legnagyobb megengedett hiba kihasználása tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. november 10-i 2009/137/EK bizottsági irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

(3) Hatályát veszti az R4. 2. § (2) bekezdése.

6. Az öngyújtók forgalomba hozatalának egyes követelményeiről szóló 28/2007. (III. 7.) GKM rendelet módosítása

6. § Az öngyújtók forgalomba hozatalának egyes követelményeiről szóló 28/2007. (III. 7.) GKM rendelet 8. § (3) bekezdése a következő h)–j) ponttal egészül ki:

(Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„h) a Bizottság 2013/113/EU határozata (2013. március 1.) a kizárólag gyermekbiztos öngyújtók forgalomba hozatalát biztosító és az újszerű öngyújtók forgalomba hozatalát tiltó, tagállamok által meghozandó intézkedések előírásáról szóló 2006/502/EK határozat érvényességének meghosszabbításáról;

i) a Bizottság 2014/61/EU határozata (2014. február 5.) a kizárólag gyermekbiztos öngyújtók forgalomba hozatalát biztosító és az újszerű öngyújtók forgalomba hozatalát tiltó, tagállamok által meghozandó intézkedések előírásáról szóló 2006/502/EK határozat érvényességének meghosszabbításáról;

j) a Bizottság 2015/249/EU határozata (2014. február 10.) a kizárólag gyermekbiztos öngyújtók forgalomba hozatalát biztosító és az újszerű öngyújtók forgalomba hozatalát tiltó, tagállamok által meghozandó intézkedések előírásáról szóló 2006/502/EK határozat érvényességének meghosszabbításáról.”

7. Az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet módosítása

7. § (1) Az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet (a továbbiakban: R5.) 13. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A piacfelügyeleti hatóság a harmonizált szabványokkal szembeni kifogásokról az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke alapján értesíteni köteles az Európai Bizottságot.”

(2) Az R5. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § (1) Ez a rendelet az egyéni védőeszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló – a 93/68/EGK, a 93/95/EGK tanácsi irányelvekkel, valamint a 96/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1989. december 21-i 89/686/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja, az irányelv 9. cikke és V. melléklete kivételével.

8. A gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet módosítása

8. § (1) A gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet (a továbbiakban: R6.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § E rendelet hatálya arra a személyre terjed ki, aki a földgázellátásról szóló törvény és végrehajtási rendelete szerinti csatlakozóvezetékkel és felhasználói berendezéssel kapcsolatos – a 2. melléklet szerint végezhető – tevékenységet folytat.”

(2) Az R6. 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gázszerelőknek – ide értve a 2. melléklet 3.3. pontjában nevesített szakértőket is – a földgázellátásról szóló törvény szerinti jegyzékét a Hatóság honlapján, valamint a kormányzati portálon megyénkénti bontásban közzé kell tenni.”

(3) Az R6. 2. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A gázfogyasztó készülékek garanciális üzembe helyezésére és garanciális időszakon belüli javítására a 2. mellékletben megadott képesítéssel, végzettséggel rendelkező gázszerelő jogosult, figyelemmel a készülék gyártójának vonatkozó előírásaira.

(5) A csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés létesítésére a 2. mellékletben megjelölt képesítéssel, végzettséggel és az alkalmazott technológiához más jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő gázszerelő jogosult.”

(4) Az R6. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) A gázszerelői tevékenység végzésének feltétele a 6. § szerinti továbbképzés legalább ötévenként történő elvégzése. A továbbképzés elvégzését igazoló okiratot a Hatóság részére be kell nyújtani.

(2) Mentesül a 6. § szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítése alól a 2. melléklet 3.3. pontjában meghatározott szakértő.”

(5) Az R6. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gázszerelő továbbképzés időtartama legalább 10 óra, amely személyes jelenléthez kötött.”

(6) Az R6. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(7) Az R6. 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(8) Hatályát veszti az R6. 4. §-a.

9. Az iparügyekért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelölésének, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének különös szabályairól szóló 5/2010. (I. 14.) NFGM rendelet módosítása

9. § Az iparügyekért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelölésének, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének különös szabályairól szóló 5/2010. (I. 14.) NFGM rendelet 2. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

10. A gyermekjátékok biztonságáról szóló 38/2011. (X. 5.) NGM rendelet módosítása

10. § (1) A gyermekjátékok biztonságáról szóló 38/2011. (X. 5.) NGM rendelet (a továbbiakban: R7.) 25. §-a a következő (4)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ez a rendelet a játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. melléklete C. függelékének a TCEP, a TCPP és a TDCP tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. június 20-i 2014/79/EU bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(5) Ez a rendelet a játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. melléklete C. függelékének a biszfenol-A tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. június 23-i 2014/81/EU bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(6) Ez a rendelet a játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. melléklete A. függelékének a nikkel tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. június 30-i 2014/84/EU bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(7) Ez a rendelet a játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. melléklete III. részének módosításáról szóló, 2013. július 17-i 681/2013/EU bizottsági rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

(2) Az R7. 2. melléklete a 4. mellékletben foglaltak szerint módosul.

11. A gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról szóló 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet módosítása

11. § (1) A gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról szóló 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet (a továbbiakban: R8.) 2. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„2. Gázfelhasználó technológia: ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási eljárásokra tervezett berendezés a tüzelőanyag- és égéslevegő ellátó rendszerrel, a tűztér-munkatérrel, az égéstermék-elvezetéssel és az irányítástechnikai tartozékokkal együtt, amelyben ipari vagy mezőgazdasági nyersanyag vagy félkész termék, gáz eltüzeléséből keletkezett hőenergia, védőgáz hatásának van kitéve, továbbá a gázfáklya, valamint az energetikai célra szolgáló gázturbina és gázmotor.”

(2) Az R8. 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hatóság a műszaki biztonsági felügyelete keretében:)

„a) kérelemre jóváhagyja a 70 kW együttes hőterhelést meghaladó gázfelhasználó technológiák használatbavételét és átalakítás utáni ismételt használatbavételét,”

(3) Az R8. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Hatóság a felhasználó csatlakozó vezetékét és a felhasználói berendezés létesítését és használatát – a 70 kW együttes hőterhelést meghaladó gázfelhasználó technológia, valamint a földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató és a telephelyi szolgáltató szolgáltatási körébe nem tartozó csatlakozó vezeték és felhasználói berendezés kivételével – a földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató, a telephelyi szolgáltató bevonásával ellenőrizheti. A földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató és a telephelyi szolgáltató térítésmentesen működik közre a hatósági ellenőrzésen.”

(4) Az R8. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A csatlakozóvezeték, a telephelyi vezeték, a felhasználói berendezés kiviteli tervét az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendeletben meghatározott, az építmények gépészeti tervezés szakterületre tervezési jogosultsággal rendelkező olyan tervező készítheti, aki a Magyar Mérnöki Kamara hivatalos tervezői névjegyzékében szerepel.”

(5) Az R8. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) Meglévő gázfogyasztó készülék cseréje egyszerűsített eljárással az alábbi feltételek egyidejű fennállása esetén végezhető:

a) az új készülék legfeljebb 36 kW hőterhelésű,

b) az új készülék hőterhelése nem nagyobb a meglévő készülék hőterhelésénél,

c) a készülékcsere nem jár a fogyasztói gázvezeték cseréjével, átalakításával,

d) az új készülék besorolása:

da) megegyezik a meglévő készülék besorolásával, a készülék elhelyezése a létesítéskor érvényes műszaki biztonsági feltételeknek változatlanul megfelel, továbbá kéménybe kötött készülék esetében az új gázfogyasztó készülék csak olyan egyedi, önálló égéstermék elvezető berendezésbe csatlakozik, ami megfelel az új gázfogyasztó készülék gyártója által előírt követelményeknek; a kéményseprő-ipari közszolgáltató megfelelő minősítésű nyilatkozata rendelkezésre áll arról az égéstermék-elvezető rendszerről, amelyhez az új készülék csatlakozik, vagy

db) ha az új készüléket a készülék részeként tanúsított égéstermék-elvezető és égési levegő hozzávezető rendszer elemeivel, a készülék gyártójának utasítása alapján szerelik, és a helyiséglevegőtől független üzemmódban helyezik üzembe, vagy

dc) ha az új készülék EK típusvizsgálati tanúsítványa szerint a 2. melléklet 5.2.4.1. b) pontjának megfelelően alkalmas nem a gázkészülék részeként tanúsított égéstermék-elvezető és égési levegő hozzávezető rendszer elemeivel történő szerelésre és az alkalmazott égéstermék-elvezető és égési levegő hozzávezető rendszer gyártójának a 2. mellékletben megadott részletekre kiterjedő utasítása alapján szerelik, valamint a helyiséglevegőtől független üzemmódban helyezik üzembe.”

(2) Az egyszerűsített gázkészülék cserét kizárólag az illetékes földgázelosztó vagy telephelyi szolgáltató, pébégáz fogyasztó készülékek esetében a vezetékes PB-gáz szolgáltató minőségirányítási rendszerében előírtak alapján feljogosított gázszerelő végezheti.

(3) A (2) bekezdésben feljogosított gázszerelőnek a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet (a továbbiakban: NFGM rendelet) 2. melléklet 3. sor szerinti tevékenység végzésére történő jogosultság mellett

a) az NFGM rendelet 2. melléklet 1. sora, vagy

b) az NFGM rendelet 2. melléklet 2. sora

szerinti tevékenység végzésére történő jogosultsággal is rendelkeznie kell.

(4) Az egyszerűsített gázkészülék cserét a Műszaki Biztonsági Szabályzat 5.3. pontjában előírtak szerint kell elvégezni és a Műszaki Biztonsági Szabályzat 7.7. pontja szerinti szerelési nyilatkozat és bejelentő bizonylat megküldésével kell a földgázelosztónak, a vezetékes PB-gáz szolgáltatónak, a telephelyi szolgáltatónak bejelenteni.”

(6) Az R8. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A felhasználó a csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték üzembe helyezését követően legkésőbb 8 napon belül a 70 kW együttes hőterhelést meghaladó gázfelhasználó technológia műszaki biztonsági használatbavételének és átalakítás utáni ismételt használatbavételének műszaki biztonsági jóváhagyását kérelmezni köteles a Hatóságtól.

(2) A kérelemhez mellékelni kell a 70 kW együttes hőterhelést meghaladó gázfelhasználó technológia műszaki leírást, a kiviteli tervet, az 1. melléklet szerinti tervezői nyilatkozatot, illetve amennyiben a gázfelhasználó technológiát vagy a részét képező gázfogyasztó készüléket annak gyártója, forgalmazója vagy ezek megbízottja szereli össze vagy alakítja át és helyezi üzembe, akkor az erről szóló szándéknyilatkozatot.

(3) A 70 kW együttes hőterhelést meghaladó gázfelhasználó technológiák használatbavételét megelőzően a hatóság gáz-biztonságtechnikai ellenőrzés alapján – a (4) bekezdés szerinti kivétellel – dönt a használatbavétel jóváhagyásáról.

(4) Nem szükséges a (3) bekezdés szerinti biztonság-technikai ellenőrzés, ha a 70 kW együttes hőterhelést meghaladó gázfelhasználó technológiát, illetve az annak részét képező gázfogyasztó készüléket annak gyártója, forgalmazója vagy ezek megbízottja szereli össze vagy alakítja át és helyezi üzembe.

(5) A 70 kW együttes hőterhelést meghaladó gázfelhasználó technológiák első és átalakítás utáni ismételt használatbavételét megelőzően a hatóság hivatalból vagy a felhasználó kérelmére elrendelheti egyszeri, legfeljebb hét hónapi időtartamra a próbaüzemeltetés lefolytatását is, melynek során el kell végezni a jóváhagyás megalapozásához szükséges melegüzemi biztonsági ellenőrzést. A 70 kW együttes hőterhelést meghaladó gázfelhasználó technológiák első és átalakítás utáni ismételt használatba vételételének jóváhagyása iránti kérelem elbírálása iránti eljárásban nem számít bele az ügyintézési határidőbe a hatóság által elrendelt próbaüzemeltetés időtartama.

(6) Amennyiben a 70 kW együttes hőterhelést meghaladó gázfelhasználó technológiát, illetve annak részét képező gázfogyasztó készüléket annak gyártója, forgalmazója vagy ezek megbízottja szereli össze vagy alakítja át és helyezi üzembe, akkor az üzembe helyezést követően az erről szóló, a megfelelőséget is igazoló nyilatkozatot a felhasználó 8 napon belül köteles a Hatóságnak beküldeni.

(7) A Hatóság az általa jóváhagyott gázfelhasználó technológiákról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a gázfelhasználó technológia adatait és jellemző műszaki paramétereit,

b) a gázfelhasználó technológia átalakítására vonatkozó jellemző műszaki paramétereket,

c) a gázfelhasználó technológia megszüntetésének tényét és időpontját,

d) a rendkívüli eseményeket.

(8) A felhasználó köteles a Hatóság részére 30 napon belül bejelenteni a 70 kW együttes hőterhelést meghaladó gázfelhasználó technológia megszüntetését.

(9) A legfeljebb 70 kW együttes hőterhelésű gázfelhasználó technológiák gáz-biztonságtechnikai ellenőrzését a földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató, a telephelyi szolgáltató végzi el a 2. melléklet szerinti Műszaki Biztonsági Szabályzat előírásai alapján.

(10) A gázfelhasználó technológia átalakítását megelőzően az üzemeltető által a Hatóságnak küldött bejelentés tartalmazza

a) a gázfelhasználó technológia főbb műszaki adatait, azonosító számát, jelét,

b) a felállítási hely címét,

c) a gázfelhasználó technológia, berendezés üzemeltetőjének nevét, címét és elérhetőségét,

d) a gázfelhasználó technológia, berendezés tulajdonosának nevét, címét és elérhetőségét, ha az üzemeltető nem azonos a tulajdonossal,

e) a tervezett átalakítás műszaki dokumentációjának azonosító számát,

f) az átalakítással érintett műszaki, technológiai változások összefoglalását.”

(7) Az R8. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felhasználó köteles az e rendelet hatálya alá tartozó csatlakozóvezetéket, telephelyi vezetéket felhasználói berendezést rendeltetésszerű állapotban tartani, rendeltetésszerűen üzemeltetni, a szükséges ellenőrzéseket és karbantartásokat a gyártói előírások alapján rendszeresen elvégeztetni, a műszaki biztonsági előírásokat betartatni, valamint a Hatóság, a földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató vagy a telephelyi szolgáltató ellenőrzése során az ellenőrzés feltételeit biztosítani.”

(8) Az R8. 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A műszaki-biztonsági felülvizsgálatról a Műszaki Biztonsági Szabályzat 7.9. pontjában meghatározott tartalommal a felülvizsgálatot végző gázszerelőnek jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak egy példányát a felhasználónak igazolható módon át kell adni, egy példányát pedig a földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató vagy a telephelyi szolgáltató részére 8 napon belül megküldeni. A jegyzőkönyvet a felhasználó köteles a következő felülvizsgálatot követő 30 napig megőrizni. A földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató vagy a telephelyi szolgáltató a jegyzőkönyvet köteles nyilvántartani. Amennyiben a műszaki biztonsági felülvizsgálat a 70 kW együttes hőterhelést meghaladó gázfelhasználó technológia további üzemelésre való alkalmatlanságát állapította meg, a földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató a telephelyi szolgáltató az ellenőrzési jegyzőkönyv másolatának megküldésével soron kívül értesíti a Hatóságot.”

(9) Az R8. 10. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A sziget üzemmódban működő biogáz üzemek esetében nem kell a földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató vagy a telephelyi szolgáltató részére megküldeni a (4) bekezdés szerinti jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyveket a felhasználó köteles a felhasználói berendezés üzemeltetésének teljes időtartama alatt megőrizni.”

(10) Az R8. 11. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A csatlakozó vezetékkel, telephelyi vezetékkel és felhasználói berendezéssel kapcsolatos rendkívüli eseményeket lakossági fogyasztó esetében a földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató vagy a telephelyi szolgáltató, más esetben a felhasználó köteles a Hatóságnak haladéktalanul bejelenteni, majd a bejelentést 24 órán belül írásban megerősíteni.

(2) A felhasználó köteles gondoskodni arról, hogy a rendkívüli esemény vizsgálatáig a helyszín érintetlen maradjon. A földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató, a telephelyi szolgáltató és a felhasználó rendkívüli esemény esetében köteles minden olyan intézkedést megtenni, amely a veszélyeztetést és a kár mértékét a legkisebbre korlátozza. Ezek során az emberi élet vagy testi épség, továbbá jelentős érték megóvása érdekében engedélyt adhat a helyszín megváltoztatására, ez esetben a helyszínről rajzot vagy fényképfelvételt kell készíteni. A tárgyi bizonyítékul szolgáló eszközöket meg kell őriznie.”

(11) Az R8. 2. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.

12. Az egyes szállítható nyomástartó berendezések üzemeltetésével kapcsolatos műszaki biztonsági követelményekről és a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról szóló 35/2014. (XI. 19.) NGM rendelet módosítása

12. § (1) Az egyes szállítható nyomástartó berendezések üzemeltetésével kapcsolatos műszaki biztonsági követelményekről és a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról szóló 35/2014. (XI. 19.) NGM rendelet (a továbbiakban: R9.) 2. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„3. biztonságtechnikai ellenőrzést végző szervezet: olyan ellenőrző szervezet, amelynek a gázpalackok, gázhordók és palackkötegek, valamint azok tartozékai biztonságtechnikai ellenőrzésére való alkalmasságát a Nemzeti Akkreditáló Hatóság akkreditálási eljárásban az e rendeletben és annak 1. melléklete szerinti Gázpalack Biztonsági Szabályzatban (a továbbiakban: Szabályzat) meghatározott műszaki követelmények és az MSZ EN ISO/IEC 17020 [Megfelelőségértékelés. Ellenőrzést végző különféle típusú testületek működésének követelményei (ISO/IEC 17020)] szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki biztonsági követelmények szerint megállapítja;”

(2) Az R9. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Hatóság engedélye szükséges a hidrogén töltetre engedélyezett gázpalack töltetének megváltoztatásánál, kivéve a hidrogénes elridegedés veszélyét okozó gázok szállítására szolgáló, acélból készült nyomástartó tartályok és acélbéléssel ellátott, kompozit nyomástartó tartályok esetén, amennyiben az acél összeférhetőségét jelölő „H” betűt gyártómű által feltüntették a palackon.”

(3) Az R9. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § A gázpalackon és szerelvényein csak a 21. §-ban felsorolt javításokat és átalakításokat lehet végezni. E tervezett tevékenységeket a javítást végző karbantartó gazdálkodó szervezet a Hatóságnak előzetesen bejelenti. A bejelentéshez csatolni kell:

a) a gázpalack javítás vagy átalakítás előtti méretezett műszaki rajzát;

b) a gázpalack anyaga mechanikai jellemzőinek és vegyi összetételének meghatározását; és

c) a javítási vagy átalakítási technológia és vizsgálati technológia leírását.”

(4) Az R9. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Gázpalackot csak az a gazdálkodó szervezet tölthet, amely rendelkezik a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről szóló 2/2016. (I. 5.) NGM rendeletben vagy a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, működő és erre akkreditált, független tanúsító szervezet által tanúsított minőségirányítási rendszerrel, és a töltőlétesítmény használatba vételére engedélyt kapott.”

(5) Az R9. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gázpalackba csak a gyártóművi megfelelőségi nyilatkozatban meghatározott – vagy a töltet 6. § (1) bekezdése szerinti engedélyköteles megváltoztatása esetén a Hatóság által kiadott engedélyben megnevezett – valamint a 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet által jóváhagyott, és a gázpalackon maradandóan megjelölt típusú és mennyiségű gáz tölthető.”

(6) Az R9. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) A gázpalackon végzett minden bejelentés-köteles javítás vagy átalakítás után a 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet – függetlenül az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés időszerűségétől – ellenőrzést végez.

(2) Az ellenőrzés során a 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet megállapítja, hogy a gázpalack megfelel-e a javítási vagy átalakítási a 7. §-ban meghatározott műszaki dokumentációban foglaltaknak, a Hatóság által tett egyedi előírásoknak és a (3) bekezdésben foglalt követelményeknek. Megfelelőség esetén a gázpalackra maradandóan el kell helyezni

a) az ellenőrzés időpontját (az év utolsó két számjegye/hó/nap);

b) a 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet bélyegzőjének lenyomatát; és

c) a következő időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés évének két utolsó számjegyét.

(3) A gázhordó kivételével a gázpalackokon a nyakgyűrűcserén, a szelepcserén, a talpgyűrűcserén, továbbá alumíniumból és alumíniumötvözetből gyártott gázpalackon a menetfelfúráson és a talpgyűrű gázpalacktesttől távolabb lévő, 10 mm-nél nem hosszabb repedésének meghegesztésén kívül egyéb javítást, átalakítást végezni nem szabad. A gázpalackszelepeken és nyomáscsökkentőkön olyan alkatrészcserét lehet végezni, amely az eredeti típusnak, valamint a töltetnek megfelel.

(4) A javított, átalakított gázpalackokat külön választva kell ellenőrzésre bocsátani.

(5) Alumíniumötvözetű gázpalackok kivételével a talpgyűrű cseréjénél a töltő vagy karbantartó gazdálkodó szervezetnek dokumentálnia kell a gázpalack talpgyűrű csere előtti és utáni tömegét.

(6) A szerelvények és tartozékok javításának megfelelőségét a töltő vagy karbantartó gazdálkodó szervezet ellenőrzi.”

(7) A R9. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § (1) A Hatóság által e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott hatósági engedélyek 2016. december 31-én hatályukat vesztik.

(2) Az e rendelet szerinti gázpalackok biztonságtechnikai ellenőrzését végző szervezetnek e tevékenységre vonatkozó akkreditált státuszát legkésőbb 2016. december 31-ig újíthatja meg.”

(8) A R9. 5. § b) pontja hatályát veszti.

13. Záró rendelkezések

13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

14. § Hatályát veszti

a) a gépjármű gumiabroncsnyomás-mérők műszaki követelményeire, forgalomba hozatalára és üzembe helyezésére vonatkozó előírásokról szóló 51/1999. (IX. 10.) GM rendelet,

b) az egyes átlag feletti pontosságú súlyok műszaki és metrológiai követelményeiről, vizsgálatáról és hitelesítéséről szóló 65/1999. (XII. 13.) GM rendelet,

c) a háztartási elektromos szárítógépek energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatásról szóló 78/1999. (XII. 22.) GM rendelet,

d) az egyes közepes pontosságú hasáb és henger alakú súlyok műszaki és metrológiai követelményeiről, vizsgálatáról és hitelesítéséről szóló 6/2000. (II. 25.) GM rendelet,

e) a szeszfokmérők, valamint az alkohol-sűrűségmérők műszaki és metrológiai követelményeiről, vizsgálatáról és hitelesítéséről szóló 35/2000. (X. 18.) GM rendelet, valamint

f) a gabonafélék hektoliter-tömegének mérésére szolgáló eszköz műszaki és mérésügyi követelményeiről szóló 42/2000. (XII. 14.) GM rendelet.

15. § (1) Ez a rendelet

a) a 71/317/EGK, a 71/347/EGK, a 71/349/EGK, a 74/148/EGK, a 75/33/EGK, a 76/765/EGK, a 76/766/EGK és a 86/217/EGK mérésügyi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-ei 2011/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. melléklete C. függelékének a TCEP, a TCPP és a TDCP tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. június 20-i 2014/79/EU bizottsági irányelvnek,

c) a játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. melléklete C. függelékének a biszfenol-A tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. június 23-i 2014/81/EU bizottsági irányelvnek,

d) a játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. melléklete A. függelékének a nikkel tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. június 30-i 2014/84/EU bizottsági irányelvnek,

e) a kizárólag gyermekbiztos öngyújtók forgalomba hozatalát biztosító és az újszerű öngyújtók forgalomba hozatalát tiltó, tagállamok által meghozandó intézkedések előírásáról szóló 2006/502/EK határozat érvényességének meghosszabbításáról szóló, 2013. március 1-ei 2013/113/EU bizottsági határozatnak,

f) a kizárólag gyermekbiztos öngyújtók forgalomba hozatalát biztosító és az újszerű öngyújtók forgalomba hozatalát tiltó, tagállamok által meghozandó intézkedések előírásáról szóló 2006/502/EK határozat érvényességének meghosszabbításáról szóló, 2014. február 5-ei, 2014/61/EU bizottsági határozatnak,

g) a kizárólag gyermekbiztos öngyújtók forgalomba hozatalát biztosító és az újszerű öngyújtók forgalomba hozatalát tiltó, tagállamok által meghozandó intézkedések előírásáról szóló, 2006/502/EK határozat érvényességének meghosszabbításáról szóló 2014. február 10-ei 2015/249/EU bizottsági határozatnak, valamint

h) az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről szóló, 2010. május 19-i 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet

a) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a lámpák és a lámpatestek energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2012. július 12-i 874/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

b) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) a játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. melléklete III. részének módosításáról szóló, 2013. július 17-i 681/2013/EU bizottsági rendelet, valamint

d) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a háztartási szárítógépek energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2012. március 1-i 392/2012/EU bizottsági rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 7/2016. (II. 22.) NGM rendelethez

„1. melléklet a 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelethez

A gázszerelői nyilvántartásba vételre irányuló kérelem adattartalma


I.	Tevékenység megnevezése: Gázszerelés
II.	Kérelmező
1.	Neve:
2.	Ha a kérelmező egyéni vállalkozó, akkor a vállalkozói nyilvántartási száma:
3.	Ha a kérelmező munkavállaló, a munkáltató neve:
4.	Székhelye:
5.	Születési hely, idő (év, hó, nap):
6.	Anyja neve:
7.	Lakcíme (megye, irányítószám, helység, utca, házszám):
8.	Értesítési címe:
9.	Telefonszáma:	Elektronikus levélcíme:			Faxszáma:
10.	Gázszerelői igazolvány száma (módosítás vagy hosszabbítás esetén töltendő ki):
11.	Díjfizető neve:
12.	Számlázási címe:
13.	A díjfizető adószáma vagy adóazonosító jele:
III.	Nyilatkozat
	Hozzájárul-e a II/8. és 9. pontban foglalt adatainak a nyilvántartásba vett gázszerelői jegyzékben, a Hatóság információs honlapján, továbbá a kormányzati portálon történő közzétételéhez?
	igen □			nem □
IV.	Képesítések
1.	Gázvezeték és -készülékszerelő vagy gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő mestervizsga
	...................................................... száma		......................................................kelte
	................................................................................................................................................................................ kiállító intézmény megnevezése
2.	Gáz- és olajtüzelőberendezés-szerelő, üzembe helyező vagy gáz- és tüzeléstechnikai műszerész mestervizsga
	...................................................... száma		......................................................kelte
	............................................................................................................................................................................... kiállító intézmény megnevezése
3.	Épületgépész mérnök, gázipari mérnök, vegyipari gépészmérnök, gázipari szakmérnök, épületgépész üzemmérnök, gázszolgáltatói szak-üzemmérnök szakképzettség
	...................................................... száma		......................................................kelte
	................................................................................................................................................................................ kiállító intézmény megnevezése
4.	Épületgépész technikus, gázipari technikus szakképesítés
	...................................................... száma		......................................................kelte
	................................................................................................................................................................................ kiállító intézmény megnevezése
5.	Gázvezeték és -készülékszerelő, gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő, központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő szakképesítés
	...................................................... száma		......................................................kelte
	............................................................................................................................................................................... kiállító intézmény megnevezése
6.	Gáz- és tüzeléstechnikai műszerész, gáz- és hőtermelő berendezés-szerelő szakképesítés,
	...................................................... száma		...................................................... kelte
	.............................................................................................................................................................................................. kiállító intézmény megnevezése
7.	Gázipari műszaki-biztonsági felülvizsgáló szakképesítés
	...................................................... száma		...................................................... kelte
	.............................................................................................................................................................................................. kiállító intézmény megnevezése
Egyéb szakmai képzettség (a tevékenységhez kapcsolódó szakképesítések, tanfolyamok)
8.
	...................................................... száma		...................................................... kelte
	.............................................................................................................................................................................................. kiállító intézmény megnevezése
9.
	...................................................... száma		...................................................... kelte
	.............................................................................................................................................................................................. kiállító intézmény megnevezése
10.
	...................................................... száma		...................................................... kelte
	.............................................................................................................................................................................................. kiállító intézmény megnevezése
V.	E rendeletben előírt, a kérelemhez mellékletben csatolt igazolások, minősítések, nyilatkozatok felsorolása
1.	Ha a bemutatott szakképesítésről szóló bizonyítvány nem eredeti, az eredeti bizonyítvány hiteles másolata
2.	Szakirányú szakmai gyakorlat igazolása
3.	Igazolványkép (2 db, egy évnél nem régebbi)
4.	A legalább 10 óra személyes jelenléti továbbképzés teljesítését igazoló okirat

”

2. melléklet a 7/2016. (II. 22.) NGM rendelethez

„2. melléklet a 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelethez

	Végezhető tevékenység	Végzettség, szakképzettség/szakképesítés		Gyak. idő (év)
1.	Csatlakozó- és fogyasztói vezetékek létesítése, üzembe helyezése, karbantartása, üzemzavar elhárítása, felhagyása, gázfogyasztó készülékek és gázfelhasználó technológiák, valamint az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok létesítése és felhagyása	1.1. - gázvezeték- és készülékszerelő mestervizsga, - gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő mestervizsga, - épületgépész technikus szakképesítés vagy - gázipari technikus szakképesítés		–
		1.2. Az 1.2.1. pontban felsorolt végzettségek közül valamelyik és az 1.2.2. pont szerinti végzettség	1.2.1. - épületgépész mérnök, - gázipari mérnök, - gépészmérnök, - gázipari szakmérnök, - épületgépész üzemmérnök vagy - gázszolgáltatói szaküzemmérnök,	–
			1.2.2. - központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő szakképesítés	3
2.	Gázfogyasztó készülékek és gázfelhasználó technológiák, valamint az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok létesítése, üzembe helyezése, karbantartása, üzemzavar elhárítása, felhagyása	2.1. - gáz- és olajtüzelőberendezés-szerelő, üzembe helyező mestervizsga, - gáz- és tüzeléstechnikai műszerész mestervizsga, - épületgépész technikus szakképesítés vagy - gázipari technikus szakképesítés		–
		2.2. A 2.2.1. pontban felsorolt végzettségek közül valamelyik és az 2.2.2. pont szerinti végzettség	2.2.1. - épületgépész mérnök, - gázipari mérnök, - gépészmérnök, - gázipari szakmérnök, - épületgépész üzemmérnök - gázszolgáltatói szaküzemmérnök	–
			2.2.2. gáz- és hőtermelő-berendezés szerelő szakképesítés	3
3.	Csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés műszaki biztonsági felülvizsgálata (a felhasználói berendezés tartozékát képező gázfelhasználó technológia együttes hőterhelése legfeljebb 70 kW)	3.1. A 3.1.1. pontban felsorolt végzettségek közül valamelyik és a 3.1.2. pont szerinti végzettség	3.1.1. - gázvezeték- és készülékszerelő mestervizsga, - gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő mestervizsga, - gáz- és olajtüzelőberendezés-szerelő, üzembe helyező mestervizsga, - gáz- és tüzeléstechnikai műszerész mestervizsga	–
			3.1.2. gázipari műszaki-biztonsági felülvizsgáló szakképesítés	–
		3.2. A 3.2.1. pontban felsorolt végzettségek közül valamelyik és a 3.2.2. pont szerinti végzettség	3.2.1. - épületgépész mérnök, - gázipari mérnök, - gépészmérnök, - gázipari szakmérnök, - épületgépész üzemmérnök, - gázipari szaküzemmérnök, - épületgépész technikus, - gázipari technikus	3
			3.2.2. gázipari műszaki-biztonsági felülvizsgáló szakképesítés	–
		3.3. A Magyar Mérnöki Kamara közhiteles nyilvántartásában szereplő - G-építmények gépészeti tervezése szakterület – tervező vagy - SZÉS 3 Szakági építésügyi műszaki szakértői szakterület építmények gépészeti szakértői részszakterület – szakértő.		–
4.	Csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés műszaki biztonsági felülvizsgálata (a felhasználói berendezés tartozékát képező gázfelhasználó technológia együttes hőterhelése nagyobb mint 70 kW)	4.1. A 4.1.1. pontban felsorolt végzettségek közül valamelyik és a 4.1.2. pont szerinti végzettség	4.1.1. - épületgépész mérnök, - gázipari mérnök, - gépészmérnök, - gázipari szakmérnök, - épületgépész üzemmérnök, - gázipari szaküzemmérnök, - épületgépész technikus, - gázipari technikus
			4.1.2. gázipari műszaki-biztonsági felülvizsgáló szakképesítés	–
		4.2. A Magyar Mérnöki Kamara közhiteles nyilvántartásában szereplő - G-építmények gépészeti tervezése szakterület – tervező vagy - SZÉS 3 Szakági építésügyi műszaki szakértői szakterület építmények gépészeti szakértői részszakterület – szakértő.		–

Megjegyzés:

a) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény, valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján szerzett azonos szakirányú okleveles mérnök (egyetemi szintű) és mérnök (főiskolai szintű) végzettséggel a tevékenységek szintén elláthatók. Az egyetemi és főiskolai szakok megnevezését a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet tartalmazza.

b) A gázfogyasztó készülék garanciális üzembe helyezésére és garanciális időn belüli javítására az e mellékletben megjelölt képesítéssel, végzettséggel rendelkező gázszerelő jogosult, figyelemmel a készülék gyártójának vagy forgalmazójának vonatkozó előírásaira.

c) A csatlakozó és fogyasztói vezeték létesítésére az e mellékletben megjelölt képesítéssel, végzettséggel és az alkalmazott technológiához más jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő gázszerelő jogosult.

”

3. melléklet a 7/2016. (II. 22.) NGM rendelethez

„2. melléklet az 5/2010. (I. 14.) NFGM rendelethez

*A felelősségbiztosítási szerződésben biztosítandó fedezet legkisebb mértéke*
	A	B
1.	A megfelelőségértékelési területet szabályozó jogszabály	A felelősségbiztosítás legalább az alábbi összeghatárig nyújtson fedezetet (forint)
2.	a mutatványos berendezések biztonságosságáról szóló jogszabály	10 000 000
3.	a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelősége igazolásának részletes szabályairól szóló jogszabály	5 000 000
4.	az elektromágneses összeférhetőségről szóló jogszabály	10 000 000
5.	a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló jogszabály	10 000 000
6.	a szállítható nyomástartó berendezések biztonsági követelményeiről és megfelelőség-tanúsításáról szóló jogszabály	50 000 000
7.	Az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 305/2011/EU (2011. március 9.) európai parlamenti és tanácsi irányelv	10 000 000-50 000 000
8.	a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló jogszabály	50 000 000
9.	a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról szóló jogszabály	50 000 000
10.	az egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról szóló jogszabály	10 000 000
11.	a felvonók biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló jogszabály	30 000 000
12.	a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló jogszabály	50 000 000
13.	a gyermekjátékok biztonságáról szóló jogszabály	10 000 000
14.	az egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról szóló jogszabály	30 000 000
15.	a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló jogszabály	20 000 000
16.	a gáznemű vagy folyékony tüzelőanyaggal üzemelő melegvízkazánok hatásfok követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló jogszabály	10 000 000
17.	az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről szóló jogszabály	20 000 000
18.	a mérőeszközökre vonatkozó egyedi előírásokról szóló jogszabály	30 000 000
19.	a nem automatikus működésű mérlegek méréstechnikai követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló jogszabály	5 000 000
20.	az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló jogszabály	10 000 000-50 000 000
21.	az egyes szállítható nyomástartó berendezések üzemeltetésével kapcsolatos műszaki biztonsági követelményekről és a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról szóló jogszabály	50 000 000

”

4. melléklet a 7/2016. (II. 22.) NGM rendelethez

1. Az R7. 2. melléklet III. rész 13. pontjában foglalt táblázat „Bárium” sora helyébe a következő rendelkezés lép:

(Elem	mg/kg száraz, törékeny, porszerű vagy hajlékony játékanyagokban	mg/kg folyékony vagy ragadós játékanyagokban	mg/kg lekapart játékanyagokban)
„Bárium	1 500	375	18 750”

2. „Az R7. 8. melléklet A. függeléke helyébe a Következő rendelkezés lép:

„A. függelék

A CMR-anyagok és engedélyezett felhasználási módjaik jegyzéke a III. rész 4., 5. és 6. pontja szerint

Anyag		Besorolás		Engedélyezett felhasználási mód
Nikkel	2. kategóriájú CMR		A rozsdamentes acélból készült játékokban és játékalkatrészekben. Az elektromos áram vezetésére szolgáló játékalkatrészekben”

3. „Az R7. 2. melléklete a következő C. függelékkel egészül ki:

„C. függelék

Egyedi határértékek a 36 hónaposnál fiatalabb gyermekek általi használatra szánt játékokban vagy más szájba vehető játékokban használt vegyi anyagok tekintetében

Anyag	CAS-szám	Határérték
TCEP	115-96-8	5 mg/kg (tartalomra vonatkozó határérték)
TCPP	13674-84-5	5 mg/kg (tartalomra vonatkozó határérték)
TDCP	13674-87-8	5 mg/kg (tartalomra vonatkozó határérték) ”
Biszfenol-A	80-05-7 0,1 mg/l (kioldódási határérték)	az EN 71-10:2005 és az EN 71-11:2005 szabványban meghatározott módszereknek megfelelően”

5. melléklet a 7/2016. (II. 22.) NGM rendelethez

„2. melléklet a 11/2013. (III. 21.) NGM rendelethez

Műszaki Biztonsági Szabályzat

1. A Műszaki Biztonsági Szabályzat alkalmazási területe

A gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések Műszaki Biztonsági Szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) a rendeletben meghatározott követelmények teljesítését elősegítő, a rendelet hatálya alá tartozó csatlakozó vezetékek, telephelyi vezetékek és felhasználói berendezések-, létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének, javításának, átalakításának, áthelyezésének, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, megszüntetésének műszaki biztonsági feltételeit és módját tartalmazza.

2. Fogalom-meghatározások

2.1. Általános fogalom-meghatározások

1. Almérő: olyan gázmérő, amely a joghatással járó elszámolási mérő által mért gázfogyasztások vagy gázfogyasztó készülékek gázfogyasztásának egymás közötti megosztására szolgál.

2. Azonos működési elvű gázfogyasztó készülék: a MSZ CEN/TR 1749 [A gázfogyasztó készülékeknek az égéstermék-elvezetés módja (típusok) szerinti európai osztályozási rendszere] szabványban megfogalmazott azonos („A”, „B” vagy „C” típusokon belül) indexbeli számokkal jelzett gázfogyasztó készülékek.

3. Áramlásbiztosító: a gázfogyasztó készülék égéstermék-elvezető részeinek az a szerkezeti eleme, amely a huzatváltozásnak és a visszaáramlásnak az égő működésére és az égésre gyakorolt hatását csökkenti.

4. Átfolyó rendszerű vízmelegítő: olyan gázfogyasztó készülék, amelyben a víz melegítése közvetlenül a kifolyástól függ.

5. Biztonsági értékelés: a csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés üzemeltetése során várható károsodások meghatározása, figyelembe véve a környezetnek, a mechanikai igénybevételeknek és az üzemeltetési körülményeknek a csatlakozóvezetékre és felhasználói berendezésre gyakorolt hatását.

6. Biztonsági gyorszár: olyan segédenergia nélkül működő mechanikus biztonsági berendezés, amely önműködően megszünteti a gáz áramlását, ha az általa védett rendszerben nem megengedett nyomást észlel. Csak kézi beavatkozással nyitható. Az alsó zárási határú gyorszár a beállított nyomástartomány alsó határán, a felső zárási határú gyorszár a felső határán zár.

7. Biztonsági lefúvató berendezés: olyan segédenergia nélkül működő szerelvény, amely az általa védett rendszerben beállított nyomás értéknél nagyobb nyomás elérésekor nyit, és a beállítottnál nagyobb nyomásnak megfelelő gáztömeget a külső térbe engedi mindaddig, amíg a védett rendszerben a nyomás a megengedett értékre nem csökken.

8. Csatlakozóvezeték: a felhasználási hely telekhatárától a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték.

9. Csúcsfedező gáz (PSG): a földgáz-fogyasztásban keletkező csúcsok letörésére alkalmazott, a szintetikus földgáz (SNG) és a vezetékes földgáz olyan arányú keveréke, amelynek tüzeléstechnikai jellemzői megközelítően megegyeznek a közszolgáltatású földgáz paramétereivel.

10. Egyedi nyomásszabályozó állomás: a nem közterületen elhelyezett nagyobb, mint 40 m³/h, de legfeljebb 200 m³/h térfogatáramnál, segédenergia nélkül működő felhasználói nyomásszabályozó.

11. Elosztóvezeték: az a csővezeték tartozékaival együtt, amelyen keresztül a földgáz elosztása történik, és amelynek kezdőpontja a Magyar Köztársaság államhatára, a gázátadó állomások kilépő pontja, a földalatti gáztároló vagy a földgáztermelő üzem betáplálási pontja, végpontja pedig a Magyar Köztársaság államhatára vagy a felhasználási hely telekhatára.

12. EPH: egyen-potenciálra hozó vezetékrendszer; az a vezetékrendszer, amely a védővezetőt igénylő érintésvédelemmel ellátott gázfogyasztó készülékek testét, a házi fémhálózatokat, valamint az önállóan is számottevően földelt fémtárgyakat - közvetlenül vagy közvetve - villamosan hatásosan összeköti.

13. Égés: olyan kémiai reakció, amelynek során az éghető gáz a levegő oxigénjével (exoterm) hőtermelő reakcióba lép.

14. Égésbiztosító: olyan berendezés, amely a lángőr jelére a gáz hozzávezetést nyitva tartja, és azt az ellenőrzött láng hiánya esetén lezárja.

15. Égési levegő: az egységnyi gáztérfogat elégéséhez szükséges levegőmennyiség.

16. Égéstermék: a tüzelőanyagok elégetésekor keletkező termék, amely lehet gáznemű, folyékony, szilárd vagy ezek keveréke.

17. Égéstermék elvezető berendezés: olyan héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez, és a gázfogyasztó készülékben keletkezett égésterméket a szabadba vezeti.

18. Égéstermék-elvezető tartozéka: az égéstermék-elvezetőhöz csatlakozó vagy azzal egy szerkezetet alkotó olyan elem, amely az égéstermék-elvezető ellenőrizhetőségét, tisztíthatóságát vagy biztonságos működését szolgálja.

19. Égő (gázégő): olyan berendezés, amely lehetővé teszi a gáz elégetését.

20. Felhagyás: a csatlakozóvezeték, a telephelyi vezeték és a felhasználói berendezés végleges használaton kívül helyezése, elbontása, beleértve a pébégáz forgalmazó által végzett tartály felállítási helyéről történő elbontását, elszállítását - de legalább a felállítási helyén történő gázmentesítését - és a telepítési helyszín eredeti állapotba történő helyreállítását is.

21. Felhasználási hely: a felhasználó tulajdonában vagy használatában lévő ingatlan, ahol a felhasználói berendezés, a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó, a gázmérőhely vagy a fogyasztói főcsap van.

22. Felhasználó: aki földgázt vagy vezetéken keresztül PB-gázt saját felhasználás céljára vásárol.

23. Felhasználói berendezés: a fogyasztói vezeték, a gázfogyasztó készülék és a gázfelhasználó technológiák, valamint az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége.

24. Fogyasztói főcsap: a gázmérőnél lévő, ennek hiányában a csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték közé beépített elzáró szerelvény, amely a csatlakozóvezeték tartozéka.

25. Fogyasztói főelzáró: a telekhatáron vagy annak közelében létesített elzáró szerelvény, amely az elosztóvezeték tartozéka.

26. Fogyasztói vezeték: az a vezetékszakasz tartozékaival együtt, amely a gázmérőtől - ennek hiányában a fogyasztói főcsaptól - a gázfogyasztó készülékig terjed.

27. Földgáz: olyan természetes éghető gáz, amely a földkéregben keletkezett, bányászati tevékenység során kerül a felszínre, valamint bármely, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerint alkalmazott berendezésben környezetvédelmi és műszaki biztonsági szempontból megfelelő módon, biztonságosan felhasználható ideértve a hivatkozott törvény 3. § 26. pontja szerinti gázfajtákat is. [26. Földgáz minőségű biogáz és biomasszából származó gázok, valamint egyéb gázfajták: olyan mesterségesen előállított gázok, amelyek külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett, környezetvédelmi és műszaki-biztonsági szempontból megfelelő módon az együttműködő földgázrendszerbe juttathatók (szállíthatók, eloszthatók és tárolhatók), a földgázzal keverhetők, és ez a keverék a földgázrendszerbe juttatáskor megfelel a földgáz szabványban meghatározott minőségi követelményeknek.]

28. Földgázelosztó: az a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által kiadott működési engedéllyel rendelkezik.

29. Földgázelosztói és pébégáz forgalmazói nyilatkozat: a területileg illetékes földgázelosztó vagy pébégáz forgalmazó olyan nyilatkozata, amely szerint a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés felülvizsgálatra benyújtott tervdokumentációját a tervező felelősségének megtartása mellett, műszaki biztonsági szempontból kivitelezésre alkalmasnak nyilvánítja.

30. Felhasználói nyomásszabályozó: az a készülék, amely az elosztóvezetéken érkező gáz nyomását a felhasználóval kötött szerződésben vagy szabványban meghatározott mértékre csökkenti, és közel állandó értéken tartja.

31. Főhelyiség: az önálló rendeltetési egység rendeltetése szempontjából meghatározó (mellékhelyiségnek nem minősülő) helyiség.

32. Fűtőérték: az a hőmennyiség, amely egységnyi mennyiségű gáznak levegőben való elégetése során felszabadul, feltéve, hogy a nyomás - amelyen a reakció végbemegy - állandó, és az összes égéstermék ugyanarra a hőmérsékletre van hűtve, azaz a reagáló anyagok megadott hőmérsékletére; az összes termék gáz halmazállapotú.

33. Gázégő (automatikus): automatikus gyújtással, lángőrzéssel, ellenőrző és szabályzókészülékkel ellátott égő, a gyújtás az égő be- és kikapcsolása a kezelőszemélyzet beavatkozása nélkül megy végbe.

34. Gázérzékelő és beavatkozó készülék vagy berendezés: a helyiség és/vagy létesítmény légterében éghető gáz (gőz) jelzésére és a védelmi rendszer beavatkozó szervének vezérlésére alkalmas készülék.

35. Gázfogyasztó készülék: földgázzal, valamint propán- vagy bután gázzal, és ezek elegyeivel üzemeltetett készülék.

a) „A” típusú gázfogyasztó készülék: amely kéményhez, illetve az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből a szabadba elvezető rendszerhez nem csatlakoztatható [MSZ CEN/TR 1749 A gázfogyasztó készülékeknek az égéstermék-elvezetés módja (típusok) szerinti európai osztályozási rendszere].

b) „B” típusú gázfogyasztó készülék: amely kéményhez való csatlakozásra alkalmas, vagy olyan meghosszabbító részegységgel rendelkező a gázfogyasztó készülék, amely a gázfogyasztó készülék felállítási helyiségéből az égésterméket a szabadba vezeti. E készülékek az égési levegőt közvetlenül a készülék felállítási helyiségéből nyerik [MSZ CEN/TR 1749 A gázfogyasztó készülékeknek az égéstermék-elvezetés módja (típusok) szerinti európai osztályozási rendszere].

c) „C” típusú gázfogyasztó készülék: amelynek égési köre (légbevezetője, tűztere, hőcserélője, égéstermék-elvezető tere) a készülék felállítási helyiségétől elzárt [MSZ CEN/TR 1749 A gázfogyasztó készülékeknek az égéstermék-elvezetés módja (típusok) szerinti európai osztályozási rendszere].

36. Gázkonnektor: a fogyasztói vezeték olyan kapcsoló eleme, mely hajlékony csővel úgy kapcsolja össze a gázfogyasztó készüléket a fogyasztói vezeték rögzített szakaszával, hogy az egyszerű kézi mozdulattal szét- és összekapcsolást tesz lehetővé anélkül, hogy szétkapcsolás következtében a csőben lévő gáz a környezetbe kerülne.

37. Gázmérő: olyan mérőeszköz, amelyet a rajta átáramló fűtőgáz mennyiségének (térfogatának vagy tömegének) mérésére, tárolására és kijelzésére terveztek.

38. Gázmérő nyomásszabályozó: a gázmérő elé, annak kötésébe szerelt nyomásszabályozó.

39. Gáztechnikai normál állapot értékei száraz levegőre és gázra:

a) Nyomás: P_n = 1013,25 mbar,

b) Hőmérséklet: T_n = 288,15 K (t_n = 15 °C).

40. Gáznyomás-szabályozó: segédenergia nélkül működő készülék, amelynek feladata a rajta átáramló gáz nyomásának meghatározott értékre csökkentése és tűréshatárok között tartása a zavaró változóktól (bemenő-nyomás változásától és az elvétel változó térfogatáramától) függetlenül.

41. Gáznyomás-szabályozó pontossága: a szabályozás minőségére utaló jellemző, a működési tartományon belül a pozitív vagy negatív szabályozási eltérés legnagyobb abszolút értékének az átlaga a névleges kimenő nyomás százalékában kifejezve.

42. Gázszivárgás: a gáz csatlakozóvezetéken, telephelyi vezetéken és/vagy felhasználói berendezésen, szerelvényen, gázfogyasztó készüléken, gázfelhasználó technológián tömörtelenség, sérülés, esetleg a technológiai fegyelem megsértése következtében szivárgó gáz.

43. Gázterhelés: az a gáztérfogat, amely a gázfogyasztó készülék folyamatos üzeme során időegység alatt a készülékbe áramlik (m³/h; m³/s).

44. Hajlékony vezeték: a gázfogyasztó készülék korlátozott elmozdíthatóságát a vezeték megbontása nélkül lehetővé tévő fogyasztói vezeték szakasz.

45. Hajlítható vezeték: a fogyasztói vezeték azon szakasza, mely rendeltetésszerűen a gázfogyasztó készülék feszültség-, elcsavarodás mentes bekötésére szolgál.

46. Hasadó és hasadó-nyíló felületek: olyan felületek, amelyek az építmények vagy az építményrészek (helyiségek) határoló szerkezeteiben a káros mértékű robbanási túlnyomás hatására tönkremennek vagy megnyílnak, ezáltal lehetővé téve a nyomás elvezetését.

47. Hasadó felületek: olyan felületek, amelyek tönkremenetelükkel lehetővé teszik a belső tér megnyitását a túlnyomás levezetése céljából.

48. Hasadó-nyíló felületek: olyan felületek, amelyek megnyílással, elfordulással, billenéssel lehetővé teszik a túlnyomás levezetését, és megnyílási nyomásuk beállítható.

49. Házi fémhálózat: épületen belüli, minden villamosan összefüggő jól vezető - minden olyan fémszerkezet, amelynek elemei egymáshoz fémesen kapcsolódnak - fémszerkezet, amelynek mérete függőleges irányban 5 m-nél nagyobb. Nem minősül házi fémhálózatnak a lépcső, a függőfolyosó- és az erkélykorlát, valamint a zászlótartó rúd abban az esetben sem, ha méretei az említett határértéket meghaladják. Házi fémhálózatnak kell tekinteni a víz, gáz, központi fűtés villamosan összefüggő jól vezető fémcsőhálózatát vagy villamosan összefüggő jól vezető fém épületszerkezet.

50. Házi nyomásszabályozó: nem közterületen elhelyezett, legfeljebb 16 bar bemenő nyomású és legfeljebb 40 m³/h térfogatáramú, segédenergia nélkül működő fogyasztói nyomásszabályozó.

51. Helyiség: rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülhatárolt zárt tér.

52. Homlokzat: az építménynek a nézőpont felé eső legkülső pontjára illesztett függőleges felületre vetített terepcsatlakozása felett látható része.

53. Hőre záró elem: olyan szerkezet, amely 95 °C feletti környezeti hőmérsékleten önműködően lezárja a gáz útját.

54. Hőteljesítmény (névleges): a készülék gyártója által megadott névleges leadott teljesítmény kW-ban.

55. Hőterhelés: az az energiaáram, amely a gázfogyasztó készülék folyamatos üzeme során a készülékbe áramlik (kW).

56. Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség: amelynek használata folyamatosan két óra időtartamot meghaladó, vagy amelynél a használatok közötti szünet időtartama a két órát nem éri el.

57. Ipari nyomásszabályozó állomás: az olyan nyomásszabályozó állomás, amelynek gáz térfogatárama nagyobb, mint 200 m³/h.

58. Javítás: a létesítéskor hatályos jogszabály szerint átvett és üzembe helyezett csatlakozóvezetéken, telephelyi vezetéken, felhasználói berendezésen végzett nem tervköteles tevékenység, melynek célja az eredeti állapot helyreállítása.

59. Karbantartás: a csatlakozóvezeték, a telephelyi vezeték és a felhasználói berendezés eredeti állapotának és állagának fenntartását célzó, legalább a gyártói és tervezői előírásokon alapuló, ajánlottan vagy kötelezően végzendő, tervszerű tevékenység.

60. Kerülő vezeték: az a vezetékszakasz, amely lehetővé teszi a gázvezetékbe épített biztonsági feladatokat ellátó berendezések átmeneti kiiktatásával a gázfogyasztó készülék/felhasználói berendezés üzemeltetését.

61. Készülék elzáró szerelvény: a fogyasztói vezetékbe, a gázfogyasztó készülék elé - áramlási irányban a gázfogyasztó készülék/gázfelhasználó technológia rendeltetésszerű használatához szükséges szerelvények (a berendezés összes tüzelőanyag szabályozója előtt elhelyezkedő) elé - beépített kézi működtetésű záró szerelvény, amellyel a gázfogyasztó készülék gázellátása ellátása elzárható.

62. Készülék típusa: az MSZ CEN/TR 1749 [A gázfogyasztó készülékeknek az égéstermék-elvezetés módja (típusok) szerinti európai osztályozási rendszere] szerinti típus besorolásának jelzése.

63. Készülék nyomásszabályozó: az MSZ EN 88-1 [Gázfogyasztó készülékek nyomásszabályozói és kapcsolódó biztonsági berendezései. 1. rész: Nyomásszabályozók legfeljebb 50 kPa bemenő nyomásig] nemzeti szabványnak megfelelő készülék, amely a fogyasztói vezetéken érkező gáz nyomását a gázégő csatlakozási nyomásértékére csökkenti.

64. Kibocsátó forrás: olyan pont vagy hely, amelyből éghető gáz szabadulhat ki a légkörbe úgy, hogy robbanóképes gáz-levegő keverék képződhet.

65. Kivitelező: csatlakozóvezeték, telephelyi vezeték és felhasználói berendezés megvalósítását végző, a vonatkozó jogszabályok szerint arra jogosult természetes vagy jogi személy.

66. Kommunális felhasználó: közcélokat szolgáló (oktatási, egészségügyi, közszolgáltatási, államigazgatási, önkormányzati, stb.) intézmények.

67. Kondenzációs készülék: az a gázfogyasztó készülék (kazán), amelyben rendeltetésszerű üzemi körülmények között az égéstermék vízgőze részben lecsapódik e vízgőz kondenzációs hőjének hasznosítására.

68. Lángőr: az a szerkezet, amely a láng meglétét érzékeli és jelzi.

69. Légcsere szám: helyiségre vonatkoztatott viszonyszám, amely a helyiségbe 1 óra alatt bevitt szellőző levegő és a helyiség térfogatának hányadosa.

70. Légtér összeköttetés: két vagy több helyiség légtere akkor tekintendő összeköttetésben lévőnek, ha közöttük nyílás van és azon nincs fokozott légzárású, automatikusan záródó nyílászáró.

71. Levegő bevezető készlet: olyan – a közbülső belső terektől légtömören elzárt – csővezeték (tartozékaival együtt), amely az égési levegőt a szabadból a gázfogyasztó készülék tűzterébe juttatja.

72. Megnyílási nyomás: az a nyomás, amelynél a hasadó-nyíló felület megnyílása megindul, illetve a hasadó-nyíló felület maradandó roncsolása bekövetkezik.

73. Megvalósulási dokumentáció: a földgázelosztó, a telephelyi szolgáltató vagy a pébégáz forgalmazó nyilatkozatával rendelkező tervdokumentáció olyan példánya, amely a csatlakozóvezeték, a telephelyi vezeték és a felhasználói berendezés megvalósult állapotát tükrözi.

74. Melléképítmény: az építési telek, illetve azon álló épületek rendeltetésszerű használatához, működtetéséhez szükséges építmény, különösen

a) a közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) a közműpótló műtárgy,

c) a hulladéktartály-tároló,

d) az önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény,

e) a kerti építmény,

f) a háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

g) az állat ól, állatkifutó,

h) a trágyatároló, komposztáló,

i) a siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,

j) a szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.

75. Mellékhelyiség: az önálló rendeltetési egység főhelyiségeinek rendeltetésszerű használatához szükséges vagy azt kiegészítő, általában közlekedő, tároló, tisztálkodó, üzemeltetési rendeltetésű (például fűtő-, épületgépészeti, hulladéktartály-tároló) helyiség, illemhely, teakonyha, továbbá a lakás- és üdülőegység főzőhelyisége.

76. Membrános gázmérő: olyan gáztérfogat-mérő eszköz, amelyben az átáramló gáz térfogatát a gáz által elmozdított válaszfalakkal rendelkező mérőkamrák segítségével határozzák meg.

77. Minimális összes levegő mennyiség: Az a minimális levegő tömegáram, amelyet a gázfogyasztó készülékek felállítási helyiségébe be kell vezetni az abban felállított készülékek biztonságos üzemeletetéséhez.

78. Monitorszabályozó: biztonsági berendezésként használt, az aktív szabályozóval sorba kapcsolt második szabályozó, amely az aktív szabályozó meghibásodásakor átveszi a nyomásszabályozást egy, az aktív szabályozónál nagyobb beállított értéken.

79. Műszaki biztonsági ellenőrzés: az az eljárás, amelynek során a földgázelosztó, a telephelyi szolgáltató vagy a pébégáz forgalmazó képviselője vagy megbízottja (műszaki átvevője) vagy - nem tervköteles készülékcsere esetén - a készülékcserét végző szakember a kivitelezéssel érintett felhasználási hely csatlakozóvezetékét és felhasználói berendezését műszaki-biztonsági szempontból minősíti – a telephelyi szolgáltatás kivételével-.

80. Műszaki biztonsági felülvizsgálat: a meglévő és üzembe helyezett csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések megfelelőségének időszakos felülvizsgálata.

81. Névleges hőterhelés: a gyártó által a gázfogyasztó készülékre megadott hőterhelése kW-ban.

82. Nyitott égésterű gázfogyasztó készülék: olyan gázfogyasztó készülék, amely az égési levegőt a telepítés helyiségéből nyeri.

83. Nyomások (ezen Szabályzatban alkalmazott és megnevezett különböző nyomások megnevezései, jelölései és mértékegységei)

a) Normál (atmoszférikus) légköri nyomás (p): Magyarországon a légnyomás egységesen elfogadott abszolút értéke, mely a gázhalmazállapotú anyagok normál állapotának meghatározására szolgál (bar, mbar).

b) Tervezési nyomás (DP): az a nyomásérték, amelyen a szilárdsági számítások alapulnak. Jelen előírásban megegyezik a szilárdságvizsgálati nyomás (STP) értékével (bar, mbar).

c) Névleges nyomás (PN): a hivatkozási célokra megfelelően alkalmas kerek szám a nyomás számszerű jelölésére; ezen európai szabványokban jellemzően a karimákhoz használják bar.

d) Névleges csatlakozási nyomás (p_n): az a csatlakozási nyomás, amelyre a gázfogyasztó készülék tüzeléstechnikai jellemzői vonatkoznak.

e) Csatlakozási nyomás (p_c): a gázfogyasztó készülék csatlakozásánál mérhető statikus nyomás és az atmoszférikus nyomás közötti különbség [mbar].

f) Üzemi nyomás (OP): a csővezetékben normális üzemszerű körülmények közt kialakuló nyomás (bar, mbar).

g) Ideiglenes üzemi nyomás (TOP): az a nyomás, amelyen a rendszer a szabályozó berendezéssel ideiglenesen üzemelhet (bar, mbar).

h) Legnagyobb rendellenes vagy üzemzavari nyomás (MIP): a biztonsági berendezések által korlátozott legnagyobb nyomás, amely a csővezetéket rövid időre terhelheti (bar, mbar).

i) Megengedett bemenő oldali nyomás (p_bmax): az a legnagyobb bemenő oldali nyomás, amelyen a nyomásszabályozó az előírt feltételekkel folyamatos üzemelésre alkalmas (bar, mbar).

j) Bemenő-nyomás (p_b): a gáz nyomása a nyomásszabályozó bemenetén (bar).

k) Megengedett kimenőoldali nyomás (p_kmax): az a legnagyobb kimenőoldali nyomás, amelyen a nyomásszabályozó az előírt feltételekkel folyamatos üzemelésre alkalmas (bar, mbar).

l) Kimenőnyomás (p_k): a gáz nyomása a nyomásszabályozó kimenetén (bar; mbar).

m) Legnagyobb üzemi nyomás (MOP): az a legnagyobb üzemi nyomás, amellyel a csővezeték szabályos üzemi feltételek között üzemeltethető (bar, mbar).

n) Szilárdságvizsgálati nyomás, próbanyomás (STP): a csővezeték szilárdságvizsgálata során alkalmazott nyomás (bar, mbar).

o) Tömörségvizsgálati nyomás (TTP): a csővezeték tömörségvizsgálata során alkalmazott nyomás
(bar, mbar).

84. Nyomásfokozatok: csatlakozóvezeték, telephelyi vezeték és a felhasználói berendezés vonatkozásában (2.1. sz. táblázat).

2.1. sz. táblázat

Nyomásfokozat	A nyomásfokozat nyomástartománya
Kisnyomás	MOP ≤ 100 mbar
Középnyomás	100 mbar < MOP ≤ 4 bar
Nagyközép-nyomás	4 bar < MOP ≤ 25 bar
Nagynyomás	MOP >25 bar

85. Nyomáspróba:

a) szilárdsági nyomáspróba olyan eljárás, amelynek során az ellenőrizni kívánt csatlakozóvezetéket, telephelyi vezetéket és/vagy felhasználói berendezést próbanyomás (STP) alá helyezik annak igazolására, hogy a létesítmény megfelel a belső túlnyomással szemben előírt mechanikai szilárdság követelményeinek,

b) tömörségi próba olyan eljárás, amellyel igazolható, hogy a csatlakozó-, telephelyi- és/vagy fogyasztói vezeték megfelel a tömörségi követelményeknek.

86. Önálló rendeltetési egység: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport, amelynek a szabadból vagy az épületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárata van.

87. Összekötő elem: az égéstermék-elvezető szakasza, amely a gázfogyasztó készüléket a bekötőnyílással összeköti.

88. Összeszellőztetés: két, egymással határos helyiség akkor tekinthető összeszellőztetettnek, ha a két helyiség közös elválasztó fala rendelkezik 2 db, egyenként legalább 150 cm² szabad felületű, el nem zárható, a két légteret összekötő szellőzőnyílással, amelyek közvetlenül a padló szinten és a mennyezet alatt, de egymástól legalább 1,8 m függőleges távolságban helyezkednek el.

89. Pébégáz forgalmazó: az a jogi személyiségű gazdasági társaság, amely a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről szóló 94/2003. (XII. 18.) GKM rendeletben előírt feltételeknek megfelel és a bányafelügyelettől a pébégáz forgalmazására engedélyt kapott.

90. Rendeltetési ország (közvetlen): az az ország, amely számára a gázfogyasztó készüléket tanúsították, és amelyet a gyártó közvetlen rendeltetési célországként megad, és ott a gázfogyasztó készülék átalakítás nélkül üzemeltethető.

91. Rendeltetési ország (közvetett): az az ország, amelyhez a gázfogyasztó készüléket tanúsították, de a gázfogyasztó készülék csak a gyártó által előírt beavatkozást követően alkalmazható a célországban.

92. Rendeltetésszerű használat: a csatlakozóvezeték, telephelyi vezeték, a felhasználói berendezés műszaki leírásában, kezelési és karbantartási útmutatójában vagy termékismertetőjében feltüntetett minőségű gázzal és a megadott paraméterekkel jellemzett feltételeknek megfelelő használat.

93. Reteszelés: gázfogyasztó készülékek, valamint tüzelőberendezések és egyéb gépi berendezések között kialakított automatikus vezérlés, ami kizárja vagy biztosítja a berendezések egyidejű működését.

94. Robbanási határkoncentrációk:

a) Alsó robbanási határ (ARH): az éghető gáznak vagy gőznek az a koncentrációja a levegőben, amely alatt a keverék nem robbanóképes.

b) Felső robbanási határ (FRH): az éghető gáznak vagy gőznek az a koncentrációja a levegőben, amely fölött a keverék nem robbanóképes.

95. Robbanásveszélyes térség: az a térség, amelyben robbanóképes gázközeg olyan mértékben van jelen, vagy várhatóan olyan mértékben fordul elő, hogy az a gyártmányok kialakításával, telepítésével és használatával kapcsolatosan különleges óvintézkedéseket igényel.

96. Robbanásveszélyes zónák: a robbanásveszélyes térségek a robbanóképes gázközeg előfordulási gyakorisága és időtartama alapján zónákba sorolása a következő:

a) 0-s zóna: olyan térség, amelyben gáz-, gőz- vagy ködállapotú éghető anyag levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes gázközeg van folyamatosan vagy hosszú ideig vagy gyakran jelen.

b) 1-es zóna: olyan térség, amelyben normál üzemben várhatóan esetenként gáz-, gőz- vagy ködállapotú éghető anyag levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes közeg fordul elő.

c) 2-es zóna: olyan térség, amelyben, normál üzemben gáz-, gőz- vagy ködállapotú éghető anyag levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes közeg várhatóan nem fordul elő, de ha mégis előfordul, akkor csak rövid ideig marad fenn.

97. Robbanóképes gázközeg: gáz- vagy gőzállapotú éghető anyag levegővel alkotott keveréke normál légköri viszonyok között, amelyben a gyújtást követően az égés végigterjed a teljes keverékre.

98. Szabadtér: helyiségnek nem minősülő térség - beleértve a nyitott, részben fedett tereket -, ahol termelést, raktározást vagy ezekhez kapcsolódó tevékenységet végeznek.

99. Szakaszoló szerelvény: a csatlakozó-, a telephelyi- vagy fogyasztói vezetékbe épített olyan elzáró szerelvény, amely alkalmas arra, hogy - a gáz áramlási irányát tekintve - a vezeték egy vagy több szakaszát a gáz betáplálástól elzárjon, illetve függetlenítsen.

100. Szellőzés/szellőztetés: a helyiségben lévő levegő cseréje természetes (gravitációs) módon vagy gépi eszközök, berendezések segítségével.

101. Szellőző levegő: a gázfogyasztó készülék helyiségébe gravitációsan vagy gépi úton beáramoltatott - közvetlenül vagy közvetve szabadból származó - levegő.

102. Szerelési távolság: a létesítés során az egyes gázfogyasztó készülékek/gázfelhasználó technológia és egyéb létesítmények között betartandó azon legkisebb - függőleges vetületben mért - (palást) távolság, amelynek biztosítása a létesítmény üzemeltetése során elvégzendő javítási, karbantartási, üzemzavar-elhárítási tevékenység biztonságos elvégzéséhez szükséges, és az érintett közművek, egyéb létesítmények üzemét nem befolyásolja.

103. Szigetelő közdarab: a fém anyagú gázvezetékbe épített elektromos vezetőképességet megszakító szerkezeti elem.

104. Szintetikus földgáz (SNG): propánból vagy propán-bután keverékből levegő hozzákeverésével előállított gázkeverék, amelynek az energiatartalma a keverési arány változtatásával meghatározott értékek között tetszés szerint beállítható.

105. Technológiai célú gázfelhasználás: az olyan gázfelhasználás, amelynek során az elégetett gáz hője nem emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek, létesítmények, terek, épületek fűtésére, használati melegvíz előállítására vagy konyhai igények kielégítésére, hanem valamilyen gyártmány, termék előállításához alapanyagként szolgál.

106. Telephelyi engedélyes: az a jogi személyiségű gazdasági társaság, amely a tevékenység végzésére a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által kiadott engedéllyel rendelkezik.

107. Telephelyi felhasználó: a telephelyi vezetéken földgázt vételező, a telephelyi szolgáltató által földgázzal ellátott felhasználó.

108. Telephelyi szolgáltatás: a telephelyi vezeték üzemeltetése és a vezetékhez kapcsolódó telephelyi felhasználók ellátásának biztosítása

109. Telephelyi szolgáltató: a telephelyi vezeték tulajdonosa. Az a természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiségű gazdasági társaság, amely a telephelyi vezetéken a gázüzemi tevékenységet és a vezetékhez kapcsolódó telephelyi felhasználók földgázellátását – földgáz kereskedelmi tevékenységet - nem a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által kiadott működési engedély birtokában végzi.

110. Telephelyi vezeték: az egybefüggő telephelyen belül lévő telephelyi felhasználók földgázellátását szolgáló vezeték.

111. Tervező: az a személy, aki a csatlakozóvezeték, a telephelyi vezeték és a felhasználói berendezés megvalósításához szükséges tervezési feladatokat elvégzi, a tervezői nyilatkozatot adja, és aki a tervezési feladatnak megfelelő, a vonatkozó jogszabály [az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet] szerinti szakirányú tervezési jogosultsággal rendelkezik.

112. Tervezői felelősség: a tervező azon törvényi kötelezettsége, mely szerint a kor technikai színvonalának, a tervezés időpontjában hatályos jogszabályoknak, előírásoknak, a szakma általánosan elfogadott szabályainak és a korszerű műszaki és biztonsági követelményeknek megfelelő, szakszerű tervdokumentációt tartozik készíteni.

113. Tervezői jogosultság: személyhez fűződő jog, a tervkészítés joga, amit a Magyar Mérnöki Kamara közhiteles tervezői és szakértői névjegyzékében nyilvántartott személy szakterületi tervezői jogosultsága mértékéig gyakorolhat.

114. Tervezői nyilatkozat: a tervdokumentáció kötelező része, amelyben a tervező arról nyilatkozik, hogy a kiviteli tervdokumentációt a megrendelővel, az érdekelt szakhatóságokkal és közművekkel a tervezés folyamán egyeztette, és a tervezett műszaki megoldás megfelel a tervezési célnak, a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak, a gyártói előírásoknak, szabványoknak, vagy attól történt eltérés esetén az egyenértékűséget számítással vagy más módon igazolta.

115. Tervfelülvizsgálat: a tervdokumentáció műszaki biztonsági szempontból történő felülvizsgálata.

116. Tervdokumentáció: írásos és rajzos formátumú dokumentum, a tervező utasítása a kivitelező részére.

117. Tervfelülvizsgáló: a földgázelosztó vagy a pébégáz forgalmazó alkalmazásában álló, jogszabályban [a földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakör betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról szóló 12/2004. (II. 13.) GKM rendelet] előírt szakképesítéssel rendelkező személy, aki a tervfelülvizsgálatot végzi.

118. Többszintes épület: amelyben a legfelső építményszint szintmagassága legfeljebb 13,65 m.

119. Tömegtartózkodásra szolgáló építmény: amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség van, vagy amelyen (például híd, kilátó) bármikor egyidejűleg 300 főnél több személy tartózkodása várható.

120. Tömegtartózkodásra szolgáló helyiség: egyidejűleg 300 személynél nagyobb befogadó képességű helyiség.

121. Tűzveszélyességi osztály: veszélyességi övezetek, helyiségek, helyiségcsoportok (tűzszakaszok), épületek, műtárgyak, létesítmények besorolására meghatározott kategória a bennük folytatott tevékenység során előállított, feldolgozott, használt vagy tárolt anyagok jellemzői, valamint az alkalmazott technológiai folyamat tűzveszélyessége, egyes esetekben - (lakó- és közösségi épületek) - a rendeltetés alapján.

122. Tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel vagy nyílt lánggal, továbbá gyújtóforrásként számba vehető izzással, parázzsal, szikrázással jár.

123. Üzemeltető: az a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely a földgázelosztóval, telephelyi szolgáltatóval, vezetékes pébégáz szolgáltatóval vagy a pébégáz forgalmazóval megkötött szerződés szerint a gázt használja.

124. Üzemzavar-elhárítás: az üzemzavart kiváltó ok megszüntetése az arra jogosultsággal rendelkező szakember által.

125. Védőcső: a gázvezeték mechanikai védelmére, vagy a vezetékből meghibásodás esetében kiáramló gáz összegyűjtésére és szabadba vezetésére szolgáló cső.

126. Védőtávolság: a csatlakozó-, telephelyi- vagy fogyasztói vezeték, felhasználói berendezés és a megközelített létesítmény, épületszerkezet vagy használati tárgyak között függőleges vetületben megengedhető legkisebb vízszintes távolság.

127. Veszélyességi övezet: helyiségben vagy szabadtéren lévő anyagnak, gépnek, berendezésnek tűzvédelmi szempontból önállóan értékelendő környezete, térrésze. A veszélyességi övezet kiterjedését éghető gáz, gőz, köd, por esetén a (normál üzem figyelembevételével) vonatkozó műszaki követelmény szerint (ide tartoznak a 0-ás, 1-es és 2-es, valamint a 20-as, 21-es és 22-es zónák függőleges vetületeinek összesített területe), minden más esetben az anyag, gép, berendezés és a kapcsolódó technológiai terület alapján kell megállapítani.

128. Zárt égésterű gázfogyasztó készülék: olyan gázfogyasztó készülék, amelynek égési levegő-ellátása közvetlen a szabadból, és az égéstermék elvezetése közvetlenül a szabadba légtömör szerkezeteken keresztül történik

129. Zárt tér: a rendeltetésének megfelelően minden irányból körülzárt tér.

2.2. Pébégáz-ellátásra vonatkozó további fogalom-meghatározások

1. Csatlakozóvezeték: a tartályos pébégáz ellátás és SNG ellátás esetében a pébé-tartály folyadék- és/vagy gázfázisú elvételi csonkjának elzáró szerelvényétől induló, és a gázmérő főcsapjáig, vagy gázmérő hiányában a fogyasztói főcsapig tartó gázvezeték szakasz tartozékaival együtt.

2. Folyadékfázisú gázfogyasztó készülék: (a továbbiakban: folyadékos készülék) olyan gázfogyasztó készülék, amelyik folyadékfázisú pébégázt tüzel el, beleértve az ipari és mezőgazdasági hőtechnikai eljárások berendezéseit is.

3. Használó: az a természetes vagy jogi személy, aki a pébégázt felhasználja.

4. Nyomáscsökkentő: közvetlenül a pébé-palackra menetesen vagy reteszelt dugóscsatlakozással szerelt készülék, mely a palack gázfázis nyomását egy fokozatban a gázfogyasztó készülék üzemi nyomására csökkenti.

5. Pébégáz: a propán, bután, valamint ezek szabványos arányú és különleges, szabványos tisztaságú [MSZ 1601 Fűtési célú, cseppfolyósított propán, bután és keverékei követelményei és vizsgálati módszerei, vagy MSZ EN 589 Gépjármű-hajtóanyagok. LPG. Követelmények és vizsgálati módszerek] keverékei.

6. Talajszint alatti helyiség: az a helyiség, melynek a padlófelülete a terepszint/talajszint alatt helyezkedik el.

7. Pébé tartály: az a nyomástartó berendezés, amely cseppfolyósított pébégáz tárolására alkalmas.

8. Üzembe helyezés (pébégáz esetében): a csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés tervezett működési állapotba hozásának érdekében végzett tevékenységek összessége.

9. Vezetékes PB-gáz szolgáltató: az a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által kiadott propán-bután és ezek elegyeinek vezetéken történő elosztására és szolgáltatására érvényes engedéllyel rendelkezik.

3. Követelmények

3.1. Általános tervezési követelmények

3.1.1. A tervkészítés során a tervező felelősséggel tartozik:

a) a tervezési cél műszaki megoldással való eléréséért,

b) a műszaki biztonsági szempontok érvényesítéséért,

c) a kapcsolódó műszaki-biztonsági szabályzatokban és jogszabályokban előírtak betartásáért,

d) a hivatkozott szabványok vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldások alkalmazásáért,

e) az egészségvédelmi előírások betartásáért,

f) a tűzvédelmi előírások betartásáért,

g) a munkavédelmi előírások betartásáért,

h) a környezetvédelmi követelmények kielégítéséért és betarthatóságáért,

i) a tervdokumentáció előírt tartalmi követelményeinek teljesítéséért,

j) a tervegyeztetés során tett nyilatkozatok, feltételek érvényre juttatásáért,

k) a földgázelosztó vagy pébégáz forgalmazó által a tervegyeztetés során kötelezően megadott szerelvényezés (gázmérő és nyomásszabályozó típusai, fogyasztói főelzáró helye és típusa) alkalmazásáért,

l) a gazdaságossági szempontok érvényesítéséért,

m) azért, hogy a tervezett létesítmény kialakítása ne rombolja az építmény, különös tekintettel a műemléki védettség alatt álló épületek homlokzati megjelenítését.

3.1.2. A Szabályzattól eltérő műszaki megoldások követelményei

3.1.2.1. A Szabályzatban szereplő műszaki megoldásoktól az e rendeletben foglaltak szerint el lehet térni, ha a Szabályzat alapvető műszaki biztonsági követelményei igazoltan teljesülnek. Az alapvető műszaki biztonsági követelményeket teljesítettnek kell tekinteni, ha a tervezett műszaki megoldásra nemzeti szabvány vonatkozik és az teljesül.

3.1.2.2. A Szabályzat alapvető műszaki biztonsági követelményeinek teljesüléséről a tervezőnek írásban kell nyilatkozni. A földgázelosztó, a telephelyi szolgáltató vagy a pébégáz forgalmazó az adott tervezési feladatra való jogosultság igazolását előzetesen kérheti a tervezőtől.

3.1.2.3. Az eltérő, egyenértékű műszaki megoldás igazolása tartalmazza az eltérő, egyenértékű műszaki megoldás dokumentációját, ezen belül

− a műszaki megoldás alkalmazásával kapcsolatos számításokat,

− kísérleti eredményeket,

− a Szabályzat vonatkozó előírására való hivatkozást,

− az alapvető műszaki biztonsági követelmény teljesülésére tett intézkedéseket,

− a tervező vagy szakértő jogosultságának igazolását.

3.1.3. A tervdokumentáció tartalmi követelményei

3.1.3.1. A tervezői nyilatkozat (több tervező esetében a tervezett részre vonatkozó) tartalmazza:

a) a létesítmény megnevezését, helyszínét,

b) a terv tárgyára vonatkozó jogszabályok előírásainak és a földgázelosztó, a telephelyi szolgáltató vagy a pébégáz forgalmazó által műszaki biztonsági szempontok alapján felülvizsgált tervvel érintett technológiai utasításainak betartását,

c) a Szabályzattól való eltérés esetén az eltérés indokolását és a választott megoldás egyenértékűségének igazolásait a 3.1.2.3. pont szerint,

d) a tervnek tervezési célra való megfelelőségét,

e) a tervezett létesítmény biztonságos kivitelezhetőségét és az egészséget nem veszélyeztető módon történő üzemeltethetőségét,

f) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a közműveket és térszint alatti műtárgyakat a helyszínrajzon az adatszolgáltatásnak megfelelő pontossággal feltüntette, az érintett szakhatósági nyilatkozatokban előírtakat érvényesítette,

g) A felhasználási hely kialakítására, vagy átalakítására vonatkozó tervnek a betervezett gázfogyasztó készülékek és a működésükhöz szükséges tartozékaik vonatkozásában legalább az alábbiakat egyértelműen kell tartalmaznia:

− a betervezett gázfogyasztó készülék és tartozékainak megfelelőségét igazoló tanúsítványokat kiadó szervezet nevét és azonosítószámot tartalmazó felsorolását,

− a gázfogyasztó készülékek és tartozékainak összeszerelésre, üzembe helyezésére vonatkozó technológiai leírását vagy hivatkozását,

h) a tervben szereplő, illetve a betervezett gázfogyasztó készülékek a Magyarországra érvényes tanúsítványokkal, illetve a gyártó megfelelőségi nyilatkozatával rendelkeznek, és azok megfelelnek a gázfogyasztó készülékek tanúsított típusa egyikének a típus megjelölésével,

i) a gázfogyasztó készülék tartozékának minősülő, beépítésre tervezett szerkezeti elemek kizárólag a készülék CE tanúsítása szerintiek, a gyártó által előírt tisztító- és ellenőrző idomokat a kiviteli terv tartalmazza,

j) az égési levegő ellátó és égéstermék-elvezető szerkezeti elemek megfelelnek a gyártói előírásoknak,

k) a gázfogyasztó készülék minden részében a kondenzvíz elvezetéséről a gyári előírások szerint gondoskodott, jégdugót a kondenzvíz nem okoz,

l) a tervező eredeti aláírását és a kamarai azonosító számát a jogszabályban [az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet] előírtaknak megfelelően.

3.1.3.2. A műszaki leírás tartalmazza

a) a tervezési célt,

b) a szállított gáz jellemzőit,

c) a mérés-elszámolás műszaki megoldását,

d) a gázfogyasztó készülékek azonosító adatait, gázterhelését és műszaki adatait,

e) a gáztüzelő berendezések MSZ 12623 [Gáz- és olajtüzelésű berendezések kezelési osztályba sorolása] szabvány szerinti kezelési osztályba sorolását,

f) a tervezési nyomásokat és nyomásfokozatokat,

g) az üzemeltetési hőmérséklet határokat,

h) a tervezett létesítmény helyszínét, a tervrajzokon nem ábrázolható részletek leírását,

i) a tervezési határokat,

j) a csatlakozóvezeték/telephelyi vezeték jellemző paramétereit,

k) a felhasználói berendezés paramétereit, valamint ezek meghatározására vonatkozó számításokat,

l) a gázfogyasztó készülékek beépítési feltételeit,

m) a tervtől való bármely eltérés vagy a terv megváltoztatásának feltételeit, valamint a terv szerinti állapot későbbi megváltoztatására vonatkozó figyelmeztetéseket és feltételeket,

n) a korlátozott élettartamú tartozékok felsorolását az élettartam megjelölésével,

o) a gázfogyasztó készülékek légellátásának, égéstermék-elvezetésének hő- és áramlástechnikai méretezését, az alkalmazott elemek gyártó szerinti azonosító adatait, együttműködést a meglévő felhasználói berendezéssel,

p) a kivitelezésre vonatkozó előírásokat és szükség szerint a tervezett kötések (különös tekintettel a hegesztésre) technológiáját és rendjét, valamint az indokolt tervmagyarázatokat,

q) a munkavédelem és az egészségvédelem feltételeinek kielégítését,

r) a biztonsági értékelés eredményét (szükséges és indokolt esetben),

s) a vonatkozó jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor foglalkoztatásának szükségességét, a koordinátor feladatait az építőipari kivitelezési tevékenységgel összefüggésben,

t) a kivitelezett csatlakozóvezeték/telephelyi vezeték és felhasználói berendezés korrózióvédelmét és állagmegóvását,

u) az érintésvédelem megoldását,

v) a robbanásveszélyes terek alakjának és méreteinek meghatározását,

w) a tűzvédelmi követelményeket, azok teljesítésére vonatkozó megoldásokat,

x) a környezetvédelmi követelményeket, azok teljesítésére vonatkozó megoldásokat,

y) az elvégzendő nyomáspróbák, üzempróbák, próbaüzem és tesztek leírását, azok megfelelőségeinek kritériumait,

z) a meglévő rendszerhez való csatlakozás körülményeit, műszaki megoldását az engedélyessel történt előzetes egyeztetés alapján,

aa) az üzemelő csatlakozóvezeték/telephelyi vezeték és felhasználói berendezés átalakítását, ideiglenes vagy végleges üzemen kívül helyezését az engedélyessel/telephelyi szolgáltatóval történt előzetes egyeztetés alapján,

ab) a külső térbe mesterséges kifújással rendelkező berendezéseket, depressziót létrehozó eszközöket, légkezelőket.

3.1.3.3. A tervdokumentációnak a tervezés tárgyától függően a műszaki biztonsági feltételek igazolása érdekében értelemszerűen az alábbi rajzdokumentációkat kell tartalmaznia:

a) Helyszínrajz, amely a szükséges méretarányban (az ai) alpontban meghatározott védelem szükségessége esetében méretarány meghatározása nélkül) tartalmazza:

aa) a gázellátással érintett ingatlan/felhasználási hely (ingatlanok) címét, helyrajzi számát,

ab) a tervezés határát, meglévő rendszerhez (elosztóvezetékhez, telephelyi vezetékhez, csatlakozó vezetékhez, fogyasztói vezetékhez) történő csatlakozás pontját,

ac) ha a terv az ellátandó ingatlanon kívül más ingatlant (ingatlanokat) is érint (átvezetés, szolgalom, védőtávolság), annak/azoknak helyrajzi számát,

ad) az épületek, létesítmények körvonalrajzát, elhelyezkedésük méreteit,

ae) a tervezett csatlakozóvezeték/telephelyi vezeték/fogyasztói vezeték nyomvonalát, méretét, anyagát,

af) a felhasználási helyen lévő közművek vezetékeinek az adatszolgáltatás pontosságának megfelelően feltüntetett elhelyezkedését,

ag) a nyomásszabályozó, gázmérő helyét,

ah) a földalatti ismert létesítmények helyét,

ai) a védelem szükségességét, méretét, anyagát, műszaki megoldását,

aj) az égéstermék kivezetést, a környezetében lévő objektumokat, épületeket.

b) Alaprajzok, amelyek általában 1:50 méretarányban tartalmazzák a gázzal ellátott épület (létesítmény) csatlakozóvezetékének, a telephelyi vezetéknek és felhasználói berendezésének elhelyezésével érintett és azzal kapcsolatban lévő részeit, ezen belül részletesen:

ba) a nyílászárók helyét, típusát és légzárási értékét,

bb) az egyes helyiségek megnevezését,

bc) a vizes berendezési tárgyak alak- és mérethű helyét,

bd) a meglevő és beépítésre kerülő gázfogyasztó készülékek helyét, rendeltetését, a CEN/TR 1749 [A gázfogyasztó készülékeknek az égéstermék-elvezetés módja (típusok) szerinti európai osztályozási rendszere] dokumentum szerinti típusát, névleges hőterhelését, gázterhelését,

be) fürdőkádat vagy zuhanyt tartalmazó helyiségben elhelyezett gázfogyasztó készülék esetében annak villamos védettségét,

bf) a meglévő és tervezett csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezetékek (adott esetben az épületre szerelt telephelyi vezeték, vagy elosztóvezetékké átminősített telephelyi vezeték) nyomvonalát, méretét, anyagát,

bg) a szerelvények (anyagátmenetek) helyét, típusát, méretét,

bh) a nyomásszabályozó, gázmérő helyét, típusát, méretét, teljesítmény adatait,

bi) a légellátás, szellőzés légmennyiség adatait, szerkezeteit, típus, teljesítmény megjelöléssel,

bj) az égéstermék-elvezetés szerkezeteit,

bk) az égéstermék-elvezető berendezés helyét, méretét, a kitorkolás helyzetét a saját és a szomszédos épületekhez képest,

bl) a hasadó, illetve hasadó-nyíló felületek helyét, méretét,

bm) a gázérzékelők, beavatkozó szerkezetek elhelyezését, típusát, üzemi paramétereit,

bn) a bontás, átalakítás esetében az elbontásra kerülő, a megmaradó és az új vezetékek, gázfogyasztó készülékek egyértelmű megjelölését, és

bo) minden olyan adatot, ami a terv felülvizsgálatához szükséges.

c) Függőleges csőterv, amely általában 1:50 méretarányban tartalmazza:

ca) a szinteket és belmagasságukat,

cb) térszint alatt elhelyezett csatlakozó- és/vagy fogyasztói vezetékek takarási mélységét,

cc) a tervezett gázfogyasztó készülékeket és típus jelöléseiket,

cd) a nyomásszabályozó, gázmérő/mérési rendszer helyét típusát, méretét, teljesítményadatait,

ce) a csővezetékek, szerelvények anyagát, méretét, kötésmódját, kapcsolását,

cf) a gázfogyasztó készülékek, csővezetékek, égéstermék-elvezető szerkezetek szerelési magasságát,

cg) az égéstermék elvezető berendezések méretét, anyagát vagy azonosítását, és ha értelmezhető, a hatásos magasságát.

d) Részletrajzok az értelmezéshez szükséges méretarányban mindazon esetben, amikor nem minősített vagy gyártói nyilatkozattal rendelkező szerkezetek kerülnek beépítésre - a legyártáshoz szükséges méretekkel.

További részletrajzok szükség esetén:

da) villámvédelmi terv,

db) elektromos reteszelési terv,

dc) légellátási-szellőzési terv,

dd) az égéstermék-elvezetés terve,

de) a nyomásszabályozó és gázmérő telepítési rajzai.

3.1.3.4. A tervhez csatolni kell:

a) a tervvel érintett területen található közművek üzemeltetőinek nyilatkozatait,

b) a meglévő égéstermék elvezető berendezés (berendezések) esetében a területileg illetékes kéményseprő-ipari közszolgáltató nyilatkozatát, a gázfogyasztó készülék részeként tanúsított égéstermék elvezető berendezések kivételével abban az esetben, ha az nem a már meglévő épülethez tartozó égéstermék elvezető berendezésben került kialakításra.

3.1.4. Tervfelülvizsgálat

a) A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés kiviteli tervét a felhasználni tervezett energiahordozótól függően a földgázelosztóhoz, telephelyi szolgáltatóhoz, vagy a pébégáz forgalmazóhoz kell benyújtani műszaki biztonsági szempontok szerinti felülvizsgálatra. A kivitelezés megkezdése csak a tervnek a gázforgalmazó kivitelezésre alkalmas minősítése birtokában kezdhető meg. Többféle éghető gáz felhasználására tervezett felhasználási hely esetén a kiviteli tervet az előbbiekben felsorolt valamennyi érintetthez be kell nyújtani műszaki biztonsági szempontok szerinti felülvizsgálatra.

b) A kivitelezést a kivitelezésre alkalmas nyilatkozat keltétől számított 2 éven belül sikeres műszaki biztonsági ellenőrzéssel be kell fejezni. A kivitelezhetőségre vonatkozó nyilatkozat érvényessége meghosszabbítható, ha az ismételt benyújtáskor érvényes műszaki biztonsági feltételeknek megfelel.

3.1.5. Ha a felülvizsgált és kivitelezésre alkalmasnak minősített tervtől eltérés válik szükségessé, akkor a tervet módosítani kell. A tervet a tervező módosíthatja. Ha a módosítás nem érint műszaki biztonsági feltételeket, a tervező az elvégzett módosítást dátummal látja el és aláírja.

3.1.6. Amennyiben az eltérés műszaki biztonsági feltételt is érint, a tervező köteles a földgázelosztótól/telephelyi szolgáltatótól vagy a pébégáz forgalmazótól ismételt tervfelülvizsgálatot kérni. Az eltérések műszaki biztonsági szempontok szerint indokolt eseteit táblázatosan a 7.6. szakasz tartalmazza.

3.1.7. A szintetikus földgáz (SNG) közvetlen tüzeléstechnikai alkalmazása esetén a pébégáz-ellátásban alkalmazott műszaki biztonsági előírásokat (Szabályzat 3.3. szakasza) kell betartani, mivel a szintetikus földgáz relatív sűrűsége minden esetben 1-nél nagyobb. A csúcsfedező gáz (PSG) tüzeléstechnikai alkalmazása esetén, ha a földgáz keverési aránya legalább 70%, akkor a vezetékes földgáz-szolgáltatásban alkalmazott műszaki biztonsági előírásokat (Szabályzat 3.2. szakasza) kell betartani, mivel a csúcsfedező gáz relatív sűrűsége kellő biztonsággal 1-nél kisebb. Ha a csúcsfedező gázban a bekevert földgáz aránya 70%-nál kisebb, akkor a pébégáz-ellátásban alkalmazott műszaki biztonsági előírásokat (Szabályzat 3.3. szakasza) kell betartani, mivel a csúcsfedező gáz relatív sűrűsége kellő biztonsággal nem lesz 1-nél kisebb.

3.2. A földgáz csatlakozóvezetékek/telephelyi vezetékek és fogyasztói vezetékek tervezési követelményei

Csatlakozó-, telephelyi- és fogyasztói vezetéket úgy kell tervezni, hogy annak elhelyezése, üzemi nyomása, anyaga és mérete a gázfelhasználási célokat és a Szabályzat előírásait kielégítse.

A megengedett nyomásesést a csatlakozó-, telephelyi- és a fogyasztói vezetékek hidraulikai méretezésénél a tervező vegye figyelembe. Erre vonatkozóan alapadatként a földgázelosztónak/telephelyi szolgáltatónak kell megadnia a tervező részére a csatlakozóvezeték/telephelyi vezeték kezdőpontjára vonatkozó, és a tervező számításaiban alkalmazandó nyomás értékét, melynek figyelembevételével kell a tervezőnek méretezni az általa tervezett csővezetékeket, és kell biztosítani a gázfogyasztó készülékekre megadott csatlakozási nyomást. (Csatlakozó-, telephelyi- és fogyasztói vezetékekre a 3.1. sz. táblázat szerint.)

3.1. sz. táblázat

Gáz fajta		Névleges csatlakozási nyomás P_n mbar		Csatlakozási gáznyomás p_c mbar
				Készülék-nyomásszabályozó nélkül					Készülék-nyomásszabályozóval
				Legalább		Legfeljebb			Legalább		Legfeljebb
Földgáz		25		23		33			25		100
		85		73		100			75		100

			Csatlakozási gáznyomás p_c mbar
Pébégáz fázis- állapot	Névleges üzemi nyomás p_n mbar		Gázfogyasztó készülék a csatlakozóvezetékbe szerelt nyomásszabályozóval, vagy többlépcsős nyomáscsökkentéssel				Kisnyomású elosztó- vezetékről ellátott felhasználói berendezés			Készülék nyomásszabályozóval szerelt gázfogyasztó készülék
			Legalább		Legfeljebb	Legalább		Legfeljebb		Legalább		Legfeljebb
Pébé-gáz, gázfázis	30		28		33	25		33		30		100
	50		45		55	45		55		60		100
	100		90		105	90		105		110		130
	500		-		-	-		-		550		650
Pébé-gáz, folyadékfázis	Névleges üzemi nyomás p_n bar		Gázfogyasztó készülék a tartálynyomástól függő nyomásszabályozással			-		-
			Legalább		Legfeljebb	Legalább		Legfeljebb		Legalább		Legfeljebb
	6		5,5		7	-		-		7		10
	12		11		14	-		-		12		14

Mértékadó gázterhelés

− A csatlakozó-, telephelyi- és a fogyasztói vezeték szakasz méretezés szempontjából mértékadó gázterhelésének megállapításához a fenti vezetékszakaszokról ellátott készülékek egyidejű fogyasztását összegezni kell.

− Az egyidejű fogyasztásokat az adott gázfogyasztó készülékek névleges gázterhelésének és a készülékek egyidejűségi tényezőjének szorzata adja.

− Az egyidejűségi tényező értékeit (f_G) lakóépületek esetében a felszerelt készülékek jellegétől függően a 7.4. szakasz 7.2. sz. táblázata tartalmazza.

− Központi fűtési és melegvíz készítési célokat egyaránt szolgáló kombi készülékek esetében a nagyobb egyidejű teljesítményt kell a vezeték méretezésénél alapul venni.

− 30 kW névleges terhelés fölötti kazánok, vízmelegítők, kommunális vagy ipari berendezések egyidejűségi tényezőjét a várható használat alapján kell figyelembe venni.

− Ha ez előre nem határozható meg, akkor a figyelembe veendő egyidejűségi tényező 1,0.

− A beépített idomok (iránytörések, elágazások, szűkítések, szerelvények) áramlási ellenállását alaki ellenállás tényezőjük figyelembevételével kell megállapítani.

− Egyéb adat hiányában a legfontosabb idomok alaki ellenállási tényezői (ξ) a 7.4. szakasz 7.3. sz. táblázata szerint vehetők figyelembe.

− Az ipari, mezőgazdasági célú felhasználók csatlakozó-, telephelyi és fogyasztói vezetékeit úgy kell tervezni, hogy a cső anyagában lévő mechanikai feszültségek nem haladhatják meg a minimális folyási szilárdság (R_t0,5) és a tervezési tényező (f₀) szorzatát.

− A tervezési (biztonsági) tényező fém anyagú vezetékek esetén legfeljebb 0,67, polietilén vezetékek esetén az MSZ EN 1555 [Műanyag csővezetékrendszerek éghető gázok szállítására.] szabványsorozat alapján (szorzó tényezőként használva) legfeljebb 0,5, a szabvány szerinti képlet alkalmazása esetén értéke legalább 2,0 legyen.

− A gázfogyasztó készülékekre előírt csatlakozási nyomásnál nagyobb üzemi nyomás esetében készülék nyomásszabályozóval kell biztosítani a gázfogyasztó készülék csatlakozási gáznyomását.

3.2.1. A csatlakozó-, telephelyi- és/vagy fogyasztói vezeték épületen kívüli nyomvonala

3.2.1.1. Térszint alatti elhelyezés

− A csatlakozóvezetéket/telephelyi vezetéket és a fogyasztói vezeték épületen kívüli szakaszát lehetőleg a térszint alatt a 3.2.1.2. pont szerinti feltételek betartásával kell elhelyezni, kivéve a technológiai tartozékok csővezetékeit, valamint a felszín feletti kereszteződés eseteit.

− A fogyasztói főelzáró helyét a földgázelosztó határozza meg és adja meg a tervezőnek.

− A csatlakozóvezeték/telephelyi vezeték és a fogyasztói vezeték telekhatár és épület, építmény közötti szakasza épületektől, közművektől és más objektumoktól olyan védőtávolságra legyen (3.2. sz. táblázat), amely lehetővé teszi az építéssel, az üzemeltetéssel és a karbantartással kapcsolatos biztonságos munkavégzést, valamint a munkák közben az állagmegóvást.

− A csatlakozóvezeték/telephelyi vezeték és a fogyasztói vezeték telekhatár és az épületbe belépési helye közötti szakaszán a takarási mélysége legalább 80 cm legyen, ennél kisebb takarás egyedi tervezői megoldással az egyenértékűség igazolása mellett alakítható ki, amelyet a tervező az egyenértékűség jóváhagyási kérelmének hatósághoz történő benyújtása előtt a földgázelosztóval/telephelyi szolgáltatóval előzetesen egyeztetni köteles.

− A csatlakozó-, telephelyi- és fogyasztói vezeték nyomvonalán a talajtömörség mértékét a tervező a várható igénybevétel alapján határozza meg.

− A gázvezeték az egyéb közműveket és térszint alatti műtárgyakat földgáz esetében lehetőleg felülről, pébégáz esetében lehetőleg alulról keresztezze. A túlnyomás alatt nem álló üreges közművek vagy műtárgyak alatt átvezetett gázvezetékeknek a védőtávolság határáig védelme legyen. A földbe fektetett vezetékbe épített elzáró szerelvény nyitásához, illetve záráshoz szükséges kezelőszár csapszekrénybe felhozott kivitelű legyen. Az elzáró szerelvény helyét jelzőtáblával meg kell jelölni.

− Ha az elzáró szerelvény nyitásához, illetve záráshoz speciális eszköz szükséges, azt az elzáró szerelvény közelében, hozzáférhető helyen, de az illetéktelen behatástól védve kell elhelyezni.

− Iparvágányok keresztezése előtt (a gáz áramlási irányát tekintve) 5 és 50 m távolságon belül legyen elzáró szerelvény a vezetékbe beépítve az Országos Vasúti Szabályzat (a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságárólszóló 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet melléklete) szerint.

− A csatlakozó-, telephelyi- és/vagy fogyasztói vezeték, felhasználói berendezések védőtávolságain belül tervezett utólagos átalakítások (tereprendezési, építészeti, épületgépészeti, átalakítás) vagy rendeltetés (funkció) változás esetén az építtetőt, tervezőt, kivitelezőt egyeztetési kötelezettség terheli jelen előírások további érvényesítése érdekében.

− Telephelyi vezeték épületen belül nem helyezhető el.

3.2.1.2. Védőtávolság

A csatlakozóvezetéket/telephelyi vezetéket és a fogyasztó vezeték térszint alatti szakaszát, az alábbi (3.2. sz. táblázat) védőtávolság betartásával kell vezetni, kivétel az épület fala, ha azt merőlegesen közelíti meg.

3.2. sz. táblázat

	Védőtávolságok m
Nyomás- fokozat	Épületektől		Üreges, túl- nyomás nélküli közműtől, műtárgytól		Erősáramú kábeltől, távfűtő vezetéktől	Vízvezetéktől		Ipari, nem villamos vágányok űrszelvényétől		Fák törzsétől
Kisnyomás	2 (1)		1 (0,5)		0,5 (0,2)			2 (1)		2 (1)
Középnyomás	4 (2)		2 (1)			0,3 (0,1)		4 (2)
Nagyközép- nyomás	5 (2,5)		2 (1)					5 (2)

Vezeték névleges-átmérője (DN)		Üzemi nyomás (MOP)		A védőtávolság mértéke a tervezési tényező (f₀) függvényében m
mm		bar		f₀ ≤ 0,72			f₀ ≤ 0,59		f₀ ≤ 0,5
DN ≤ 150		25 ≤ MOP ≤ 64		10			8		5
150 < DN ≤ 400				12			10		5
400 < DN ≤ 600				18			15		10
600 < DN ≤ 900				21			15		10
DN > 900				24			20		10

A zárójeles távolságok az alkalmazni kívánt műszaki megoldással elérhető védelem mellett tervezhetők.

A terv térjen ki a csatlakozó-, telephelyi- és/vagy fogyasztói vezeték védőtávolságon belüli alábbi tilalmakra és korlátozásokra:

a) a védőtávolságon belül (3.2. sz. táblázat) nem szabad a vezeték műszaki állapotát veszélyeztető, ellenőrzését akadályozó tevékenységet végezni, illetve ilyen létesítményt elhelyezni,

b) épület alatt csatlakozó-, telephelyi- és fogyasztói vezeték nem helyezhető el.

A védőtávolságon belül az üzemeltetéshez, karbantartáshoz és javításhoz szükséges létesítmények, anyagok ideiglenesen elhelyezhetők, tevékenységek folytathatók.

3.2.1.3. A csatlakozóvezeték/telephely vezeték és/vagy fogyasztói vezeték műszaki szükségességből elhelyezhető:

a) épületektől független csőtartó szerkezeten (lakóépületeknél kerülni kell),

b) épületek külső falain lévő csőtartókon,

c) bakokon, amelyeken elhelyezett gázvezeték alsó alkotója a talajszinttől vagy a tetőszinttől legalább 0,4 m, legfeljebb 1,2 m magasságban legyen (lakóépületeknél kerülni kell),

d) olyan területeken, ahol személyek rendszeresen közlekednek, és a gázvezeték nyomvonala nem követi az épület falszerkezetét, vagy a gázfogyasztó készülék határvonalait, a gázvezeték alsó alkotója a padlószinttől (járószinttől) legalább 2,2 m magasságban legyen,

e) járművekkel járható úttest feletti keresztezés esetében a cső alsó alkotója az úttest legmagasabb pontja felett legalább 5,5 m-re legyen,

f) gázvezetékkel közös tartószerkezeten legfeljebb 0,4 kV feszültségű villamos vezeték vagy legfeljebb 35 kV feszültségű páncélozott vagy acél védőcsőben lévő szigetelt villamos vezeték lehet,

g) pályán mozgó szerkezetektől (kötélpályán, darupályán, futószalagon, stb. mozgó tárgyak várható legközelebbi pontjától) a gázvezeték legközelebbi alkotója legalább 1 m távolságra legyen,

h) a gázvezeték a sugárzó hőtől az MSZ 11425-2 [Ipari gázellátó rendszerek. Gázvezetékek és szerelvények követelményei és vizsgálata.] szabványnak vagy azzal egyenértékű műszaki megoldással megfelelően védve legyen; izzó vasat vagy salakot szállító vasutakat a gázvezeték felülről a sínpártól legalább 10 m magasságban keresztezzen, és a vezeték alatt hőterelő lemez legyen.

A gázvezeték a káros feszültségektől megfelelő vonalvezetéssel vagy kompenzátorok beépítésével védve legyen. A gázvezetéket a tartószerkezeteken úgy kell elhelyezni, hogy a különböző mozgások a gázvezeték felületét ne koptassák. Tartószerkezeteit méretezni kell. A légvezetéket az MSZ 2364 [Épületek villamos berendezéseinek létesítése] szabvány előírásai szerint vagy azzal egyenértékű műszaki megoldással földelni kell. A létesítés körülményeitől függően a csatlakozó-, telephelyi- és/vagy fogyasztói vezeték épületen kívüli (szabadon szerelt) szakaszait a villámvédelmi rendszerbe be kell kötni az MSZ EN 62305 [Villámvédelem] szabványsorozatban foglaltak szerint vagy azzal egyenértékű műszaki megoldással.

3.2.1.4. Épületbe történő belépés csatlakozó- vagy fogyasztói vezetékkel

a) Épületbe térszint alatti bevezetésnél - nem fém csőanyag esetében - a belépés előtt fém csőanyagra (3.3. sz. táblázat) szükséges váltani [3.1. a) és 3.1. b) sz. ábra.].

3.1.a) sz. ábra
Épületbe belépés kisnyomású csatlakozóvezetékkel (alápincézett)

3.1.b) sz. ábra
Épületbe belépés kisnyomású csatlakozóvezetékkel (alápincézetlen)

b) Gondoskodni kell a fém anyagú vezetékek esetében a vezeték térszint alatti és feletti szakaszainak elektromos szétválasztásáról szigetelő közdarabbal.

c) Az átvezetés védőcsöve olyan külső bevonatú legyen, amelynek anyaga a falazat anyagával egybeépülve víztömör kötést képez.

d) Alápincézetlen épületbe térszint alatt csak a homlokzati fal belső felületéhez csatlakozó, járószintig nyitott szerelő aknán keresztül szabad belépni.

e) Az épületbe belépő csatlakozó- vagy fogyasztói vezeték tervezési nyomása (max. üzemi nyomás) lakóépületeknél legfeljebb 4 bar lehet.

f) Az épület alapfalán térszint alatti átvezetés előre gyártott, és tanúsított kivitelű legyen.

g) A villamos szétválasztás a vezeték szabadon szerelt szakaszában legyen.

3.2.1.5. A csatlakozó- és/vagy fogyasztói vezeték struktúrája

A vezeték sugaras hálózati elrendezésű legyen (ne legyen körvezeték).

A térszint alatti vezeték nyomvonala:

a) az épületre vonatkozó védőtávolságon belül arra merőleges,

b) azon kívül az épület falával párhuzamos vagy arra merőleges legyen.

3.2.2. Csatlakozó- és / vagy fogyasztói vezeték épületen belüli nyomvonala

3.2.2.1. Általános előírások

A vezetéket úgy kell kialakítani és méretezni, hogy a tervezett állandósult, üzemszerű állapotban a csatlakozási nyomás a gázfogyasztó készülék névleges üzemi nyomásának feleljen meg (3.1. sz. táblázat).

A vezeték nyomvonalát úgy kell megtervezni, és védeni, hogy a vizsgálatok, a karbantartás, a gáz alá helyezés és az üzemzavar-elhárítás biztonságosan elvégezhetőek legyenek.

Telephelyi vezeték épületen belül nem helyezhető el.

3.2.2.2. A csatlakozó- és/vagy fogyasztói vezeték elhelyezése épületen belül

A csatlakozó-, és/vagy fogyasztói vezeték nyomvonala a lehető legrövidebb, a kötések száma a lehető legkevesebb legyen.

A csatlakozó- és/vagy fogyasztói vezeték lehet:

a) az épület szerkezetein, falán bilincsezve vagy attól független csőtartókon;

b) falon belül burkolattal ellátva vagy elvakolva csak a földgázelosztó, valamint a cső gyártójának előírásai szerinti kivitelben és csak kisnyomású vezeték lehet; az ilyen vezeték nyomvonalának azonosíthatóságát biztosítani kell;

c) gázfogyasztó készülékek olyan szerkezetén, amelyek a gázvezetékre káros hőhatásoktól védettek.

A 0,8-nál nagyobb relatív sűrűségű gázok vezetékeit jól szellőzött helyen szabadon szerelve kell elhelyezni. Ha a padlócsatornába való szerelés elkerülhetetlen, akkor a csatornába fektetett vezetékeinél a csővezeték csatornáját homokkal kell feltölteni, vagy pedig a csatornába gázérzékelőket kell felszerelni, melyek gázszivárgás esetében vészjelzést adnak, és az ARH 40% értékénél az üzemelést letiltja.

Ha a gáz relatív sűrűsége 0,8-nál kisebb, megengedhető feltöltetlen csatornák létesítése is. A 0,8-nál nagyobb relatív sűrűségű gázt szállító csővezetékeket talajszintnél mélyebb padozatú helyiségen (pince, alagsor) átvezetni csak a két végén szellőzőcsővel ellátott védőcső alkalmazásával lehet. A padlócsatorna jól szellőző legyen. Úgy kell kialakítani és helyezni, hogy abba üzemszerűen folyadék ne juthasson, az üzemzavar miatt bejutó folyadék pedig meghatározott helyre kifolyjon.

A padlócsatorna-szakasz, amelyben fogyasztói vezeték van, legyen gáztömören elválasztott az olyan padlócsatorna-szakasztól, amelyben nincs gázvezeték. Üreges, túlnyomás nélküli közművezeték és erősáramú kábel a gázvezetéket tartalmazó padlócsatornában nem lehet, és azt csak védőcsőben keresztezheti. A vezeték rögzítését és nyomvonalát úgy kell kialakítani, hogy abban káros mechanikai feszültség ne ébredjen.

A fogyasztói vezeték korrózióvédelméről az üzembe helyezést követően rendszeresen gondoskodni kell.

A csővezetékben alkalmazott mechanikai kötéseknek a húzásnak, hajlításnak ellenállónak kell lenni.

A padlón vagy a falon átmenő csővezetéket a legrövidebb úton, kötések nélküli elemi csőszálakból kell átvezetni.

A fal- vagy padlóüregen keresztülvezető csővezetéket csőhüvelyben (védőcsőben) kell elhelyezni.

Gondoskodni szükséges a csővezeték és a védőcső közötti gyűrűs tér egyik vagy mindkét oldali időtálló víz-tömör lezárásáról és a vezetéket a védőcsőbe helyezése előtt passzív korrózióvédelemmel kell ellátni.

A szigetelés megfelelőségét műszeres méréssel vizsgálni, megfelelőségét jegyzőkönyvben dokumentálni kell.

A vezeték nem helyezhető el:

a) szellőző aknában,

b) szellőzővezetékben,

c) szellőző gépházakban, ha a helyiségből történik a légbeszívás,

d) felvonógépházakban védelem nélkül,

e) égéstermék elvezető berendezésben,

f) égési levegő ellátó légjáratokban,

g) épület alatt földben,

h) hűtőtérben, illetve hűtőhelyiségben,

i) az életvédelmi célú helyiségben, az abban elhelyezett gázfogyasztó készülék gázellátását biztosító fogyasztói vezeték kivételével,

j) „A” és „B” tűzveszélyességi osztályú helyiségekben, kivéve a gázgépészeti berendezések (gázmérő és/vagy nyomásszabályozó) helyiségekben,

k) a villamos elosztói berendezések és alállomások helyiségeiben,

l) olyan helyiségben, ahol a gázfogyasztó készülékek összes névleges hőterhelése nagyobb, mint 140 kW, kivéve az azt ellátó vagy a helyiség fűtését biztosító gázfogyasztó készülék fogyasztói vezetékét,

m) a 0,4 kV-nál nagyobb feszültségű erősáramú berendezést tartalmazó helyiségben, kivéve a helyiség fűtését szolgáló gázfogyasztó készülék gázellátása.

3.2.3. A csatlakozó-, telephelyi- és a fogyasztói vezetékek elhelyezési és anyagválasztási lehetőségei

A választható anyagokat a 3.3. sz. táblázat tartalmazza. A csatlakozó-, telephelyi- és fogyasztói vezetékben oldható kötés csak a vezeték tartozékát képező szerelvények, gázfogyasztó készülékek kötéseinél megengedett.

a) Acél csőanyagok:

aa) a vezeték létesítéséhez felhasznált csőanyag feleljen meg a 3.3. sz. táblázatban megadott csőanyagoknak,

ab) a felhasznált anyagoknak rendelkezniük kell a megfelelőséget igazoló bizonylattal (gyártói megfelelőségi és szállítói megfelelőségi nyilatkozat),

ac) bontott csövet gázvezeték építéshez felhasználni nem szabad,

ad) nem használható fel olyan cső, amelynek felületét a tárolás során bekövetkezett korrózió szemcséssé tette.

Iránytörések:

ae) DN 20-nál nem nagyobb átmérőjű csövek esetében hajlítással, de a cső hajlításakor annak keresztmetszete nem csökkenhet, és körkörössége nem torzulhat,

af) DN 25 méretnél hajlítással vagy forrcső ív behegesztésével,

ag) DN 25-nél nagyobb átmérők esetében bizonylatolt előre gyártott idomok (forrcső ívek) behegesztésével történhet.

b) Rézcső és csőidom anyagok:

ba) az alkalmazott csőanyag (présidomos vagy tokos kötésű forrasztott) feleljen meg az
MSZ EN 1057:2006+A1:2010 [Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, körszelvényű rézcsövek vízhez és gázhoz, egészségügyi és fűtési alkalmazásra] szabvány előírásainak vagy azzal egyenértékű műszaki megoldásnak,

bb) a csőanyag keménységi fokozata szabadon szerelt vezetéknél „kemény” (R 290) vagy „félkemény” (R 250), rejtett szerelésnél „lágy” (R 220) fokozatú is lehet. Falvastagsága 28 mm csőátmérőig legalább 1,0 mm, 28 mm-nél nagyobb és legfeljebb 42 mm csőátmérő esetében legalább 1,2 mm, 42 mm-nél nagyobb és legfeljebb 89 mm csőátmérő esetében legalább 2 mm, 89 mm csőátmérő felett 108 [mm] csőátmérővel bezárólag legalább 2,5 mm legyen,

bc) a tokos kötésű forrasztott vezeték szerelésénél felhasznált idomok az MSZ EN 1254-1 [Réz és rézötvözetek. Csővezeték armatúra. 1. rész: Szerelvények rézcsőhöz kapillárisan lágy vagy kapillárisan kemény forrasztható véggel.] szabvány előírásainak vagy azzal egyenértékű műszaki megoldásnak feleljenek meg,

bd) 28x1 mm átmérő és falvastagság méretig helyszínen készült gépi csőhajlítás alkalmazható.

c) Rozsdamentes cső és csőidom: mind présfittinges, mind tompa illesztésű hegesztett kötéssel alkalmazható a megadott nyomáshatáron belül.

d) Polietilén cső és csőidom: Kizárólag földbe fektetve, épületen kívül alkalmazható, talajszint fölé vezetése (például gázmérőhöz történő felállás esetén) acél anyagú védőcsőben szerelve megengedett. Szerelése, hegesztése a PE vezetékekre vonatkozó szabvány [MSZ EN 1555 Műanyag csővezetékek éghető gázok szállítására. Polietilén csövek. Szabványsorozat] vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás szerint történhet.

3.3.a) sz. táblázat

	Kisnyomás (MOP ≤ 0,1 bar)
Anyagminőség	Föld alatt	Szabadon szerelve	Falhoronyban	Elvakolva
Acélcső szigetelve [MSZ EN 10208-2, MSZ EN 10255]	Igen	*	Igen	Igen
Acélcső szigetelés nélkül [MSZ EN 10208-2, MSZ EN 10255], korrózióvédelemmel	Nem	Igen		Nem
Rozsdamentes acélcső présidomos kötéssel [DVGW TS 233]				Igen (szigetelve)
Rozsdamentes acélcső hegesztett kötéssel
Rézcső keményforrasztott kötéssel [MSZ EN 1057:2006+A1:2010]
Rézcső présidomos kötéssel [MSZ EN 1057:2006+A1:2010]
PE 80 SDR 17,6 cső [MSZ EN 1555]	Igen	Nem	Nem	Nem
PE 80 SDR 11 cső [MSZ EN 1555]
PE 100 SDR 17,6 cső [MSZ EN 1555]
PE 100 SDR 11 cső [MSZ EN 1555]
* Alkalmazás lehetséges, de nem szokásos

3.3.b) sz. táblázat

Anyagminőség	Középnyomás (0,1 < MOP ≤ 4 bar)
	Föld alatt	Szabadon szerelve		Falhoronyban
	Föld alatt	Épületen kívül	Épületen belül	Épületen kívül	Épületen belül
Acélcső szigetelve [MSZ EN 10208-2, MSZ EN 10255]	Igen	*	*	Igen	Igen
Acélcső szigetelés nélkül [MSZ EN 10208-2, MSZ EN10255], korrózióvédelemmel	Nem	Igen	Igen	Nem	Nem
Rozsdamentes acélcső présidomos kötéssel [DVGW TS 233]		Igen	Igen	Igen	Igen
Rozsdamentes acélcső hegesztett kötéssel
Rézcső keményforrasztott kötéssel [MSZ EN 1057:2006+A1:2010]		Igen	Nem	Nem	Nem
Rézcső présidomos kötéssel [MSZ EN 1057:2006+A1:2010]		Igen	Nem	Nem	Nem
PE 80 SDR 17,6 cső [MSZ EN 1555]	Igen	Nem	Nem	Nem	Nem
PE 80 SDR 11 cső [MSZ EN 1555]
PE 100 SDR 17,6 cső [MSZ EN 1555]
PE 100 SDR 11 cső [MSZ EN 1555]
* Alkalmazás lehetséges, de nem szokásos

3.3.c) sz. táblázat

Anyagminőség	Nagyközép-nyomás (4 bar < MOP ≤ 25 bar)
Anyagminőség	Föld alatt	Szabadon szerelve
Acélcső szigetelve [MSZ EN 10208-2, MSZ EN 10255]	Igen	*
Acélcső szigetelés nélkül [MSZ EN 10208-2, MSZ EN 10255], korrózióvédelemmel	Nem	Igen
Rozsdamentes acélcső présidomos kötéssel [DVGW TS 233]		Nem
Rozsdamentes acélcső hegesztett kötéssel
Rézcső keményforrasztott kötéssel [MSZ EN 1057:2006+A1:2010]
Rézcső présidomos kötéssel [MSZ EN 1057:2006+A1:2010]
PE 80 SDR 17,6 cső [MSZ EN 1555]	Nem	Nem
PE 80 SDR 11 cső [MSZ EN 1555]	P≤6 bar
PE 100 SDR 17,6 cső [MSZ EN 1555]	P≤8 bar
PE 100 SDR 11 cső [MSZ EN 1555]	P≤10 bar
* Alkalmazás lehetséges, de nem szokásos

e) Acélcső az MSZ EN 10208-2 [Acélcsövek éghető közegek csővezetékeihez. Műszaki szállítási feltételek] vagy az MSZ EN 10255 [Hegesztésre és menetvágásra alkalmas ötvözetlen acélcsövek. Műszaki szállítási feltételek.] szabványnak vagy azzal egyenértékű műszaki feltételnek feleljen meg. Hegesztett kötéssel, hagyományos módon történő kivitelezés esetén hegesztett acélcsövek MSZ EN 10220 [Varratnélküli és hegesztett acélcsövek. Méretek és hosszegységenkénti tömegek] szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki feltétel szerinti méretűek és az MSZ EN 10296-1 [Hegesztett acélcsövek mechanikai és általános műszaki célra. Műszaki szállítási feltételek. 1. rész: Ötvözetlen és ötvözött acélcsövek] szerinti 2. minőségi csoportúak, vagy azzal egyenértékű műszaki méretűek és minőségűek legyenek. 16 bar üzemi nyomásnál nagyobb nyomású acélcsövekre az MSZ EN 1594 [Gázinfrastruktúra. 16 bar-nál nagyobb üzemi nyomású csővezetékek. Műszaki követelmények] szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki követelmény vonatkozik.

Rozsdamentes acélcső: mind présfittinges, mind tompa illesztésű hegesztett kötéssel alkalmazható a megadott nyomáshatáron belül.

f) Rézcső (forrasztható és sajtolható kötéssel): Kemény forrasztással történő kivitelezés esetén az
MSZ EN 1057:2006+A1:2010 [Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, körszelvényű rézcsövek vízhez és gázhoz, egészségügyi és fűtési alkalmazásra] szerinti minőségűek (Cu-DHP) és méretválasztékúak legyenek. A csövek minimális falvastagsága 1 mm legyen. Keménységi fokozat szabadon szerelt vezetéknél „kemény” (R 290) vagy „félkemény” (R 250), rejtett szerelésnél „lágy” (R 220) fokozatú is lehet.

A rézcsőre vonatkozó követelmények szabványai:

− MSZ EN 1057:2006+A1:2010 [Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, kör szelvényű rézcsövek víz és gáz részére, egészségügyi és fűtési alkalmazásra.]

− MSZ EN 1254-1 [Réz és rézötvözetek. Csővezeték armatúra. 1. rész: Szerelvények rézcsőhöz kapillárisan lágy vagy kapillárisan kemény forrasztható véggel.]

− prEN 1254-7 [Présidomos végű szerelvények fémcsövekhez.]

g) Polietilén cső: Kizárólag földbe fektetve, épületen kívül alkalmazható, valamint épület falához vagy gázmérőhöz történő felállás esetén acél anyagú védőcsőben szerelve. Szerelése, hegesztése a PE vezetékekre vonatkozó utasítás [MSZ EN 1555 Műanyag csővezetékek éghető gázok szállítására. Polietilén csövek. Szabványsorozat] szerint történhet.

h) A táblázatban nem szereplő anyagminőségű cső: akkor használható, ha annak magyarországi alkalmazását - figyelemmel az elhelyezés körülményeire - akkreditált intézet minősítette.

3.2.4. A csatlakozóvezetékeket/telephelyi vezetéket és felhasználói berendezést a földgázelosztó/telephelyi szolgáltató által felülvizsgált és műszaki biztonsági szempontból kivitelezésre alkalmasnak minősített tervdokumentáció alapján szabad létesíteni.

3.2.4.1. Vezetékek kötései

A csatlakozó-, telephelyi- és fogyasztói vezetékek csőkötéseinél hegesztett vagy a vonatkozó jogszabály alapján feljogosított szervezet által tanúsított más kötéstechnológiát szabad alkalmazni.

Menetes, karimás, roppantó-gyűrűs, hollandi anyás kötések csak szerelvényekhez, idomokhoz, mérőelemekhez, szigetelő közdarabokhoz, műszerekhez és karimás csővég lezárásokhoz alkalmazhatóak.

3.2.5. Elzáró szerelvényt a csatlakozóvezeték és/vagy fogyasztói vezeték épületbe belépési pontjánál vagy a belépési pont közelében hozzáférhető helyen kell beépíteni.

3.2.5.1. Ezt a feltételt a közép- vagy nagyközép-nyomású ellátás esetén a telekhatár közelében elhelyezett nyomásszabályozó elzáró szerelvénye is kielégíti (ld. 3.2. sz. ábra).

3.2. sz. ábra
Telekhatáron, kerítésben elhelyezett házi nyomásszabályozó és gázmérő

3.2.5.2. A telekhatártól távolabb elhelyezkedő épületeknél az épületbe csatlakozás előtt indokolt esetben - a felhasználó számára könnyen hozzáférhető helyen -, ha azt biztonsági okok (a fogyasztói főelzáró épülettől való távolsága) indokolttá teszik.

3.2.5.3. Ha épületen belül van a nyomásszabályozó, akkor az épületbe belépés előtt, az épületen kívül is kell egy elzáró szerelvényt beépíteni (ld. 3.4. sz. ábra). A nyomásszabályozó épületen belül történő elhelyezéséhez a földgázelosztó további műszaki biztonsági feltételeket határozhat meg.

3.2.5.4. A több felhasználói helyet kiszolgáló csatlakozó- és/vagy fogyasztói vezetékek leágazásánál szakaszolási hely (vagy ún. strang elzáró), továbbá a földgázelosztó által megjelölt helyeken.

3.2.5.5. A szakaszoló szerelvények illetéktelenek által történő használatának megakadályozására szükség szerint intézkedéseket kell tenni.

3.2.5.6. A szakaszoló elzáró szerelvény:

a) kézi vagy gépi, de kézzel is működtethető legyen,

b) zárási szöge lakossági felhasználó esetében 90° legyen,

c) nyitott és zárt állapota egyszerűen, rátekintéssel megállapítható,

d) kezelése egyszerű és biztonságos legyen,

e) mindig működőképesnek és kezelhetőnek kell lennie,

f) helyét és zárási funkcióját időt álló táblával kell jelölni.

3.2.5.7. Készülék elzáró szerelvényként automatikus biztonsági záró szerelvény is megfelel, ha a beépítés helyén az automatikus zárást biztosító szerkezet hibája esetén kézzel működtetve is gáztömören elzárható.

3.2.6. Gáznyomás-szabályozók

A Szabályzat alkalmazásában a nyomásszabályozók névleges térfogatáram és bemenő nyomás alapján a következők szerint osztályozandók (3.4. sz. táblázat):

a) házi nyomásszabályozó, amelyeknek névleges térfogatárama legfeljebb 40 m³/h, bemenő nyomása legfeljebb 16 bar,

b) egyedi nyomásszabályozó állomás, amelynek névleges térfogatárama nagyobb, mint 40 m³/h, de legfeljebb 200 m³/h, bemenő nyomása kisebb, mint 100 bar,

c) ipari nyomásszabályozó állomás, amelynek névleges térfogatárama nagyobb, mint 200 m³/h, és bemenő nyomása kisebb, mint 100 bar.

3.4. sz. táblázat

Névleges térfogatáram Q m³/h	Legnagyobb üzemi nyomás [MOP]
	P_b max ≤ 4 bar	4 bar < P_b max ≤ 16 bar	16 bar < P_b max ≤ 100 bar
Q ≤ 40	MSZ EN 12279	MSZ EN 12279 és MSZ EN 334:2005+A1:2009	MSZ EN 12186 és MSZ EN 34:2005+A1:2009
40 < Q ≤ 200
Q ≤ 650	MSZ EN 12279 az A. melléklet 1., 2. és 3. beépítési változatok esetén	MSZ EN 12279 és MSZ EN 334:2005+A1:2009
200 ≤ Q	MSZ EN 12279

3.2.6.1. Házi nyomásszabályozók és egyedi nyomásszabályozó állomások

3.2.6.1.1. Összhangban az MSZ EN 12279 [Gázellátó rendszerek. Gáznyomás-szabályozók
a csatlakozóvezetékben. Műszaki követelmények.] szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás előírásaival, épületen kívül a nyomásszabályozó elhelyezhető:

a) telekhatáron kerítésben (ld. 3.2. sz. ábra),

b) telekhatáron belül, lehetőleg annak közelében,

c) épület falán vagy falába süllyesztve,

d) kapualjban (legfeljebb középnyomású - ld. 3.4/b. sz. ábra),

e) épületen belül legfeljebb középnyomású (külön feltételekkel - ld. a 3.4. sz. ábra szerint), az épületen belül történő nyomásszabályozó elhelyezés esetén a földgázelosztó külön feltételeit is be kell tartani,

f) épület lapos tetején,

g) épületen kívül földbe süllyesztve a földgázelosztó technológiai utasítása szerint,

h) A nyomásszabályozó elhelyezését a földgázelosztó további feltételekhez kötheti, a technológiájában a fentiektől eltérő elhelyezést is előírhat.

3.2.6.1.2. Általános elhelyezési feltételek

a) Valamennyi nyomásszabályozónak, ami nem épületen belül kerül elhelyezésre, mechanikai és csapadék elleni védelemmel kell rendelkeznie (védőszekrény, védődoboz 3.2. sz. ábra).

b) Egy helyrajzi számú közös telken lévő felhasználók gázellátását egy csatlakozási ponton keresztül (egy fogyasztói főelzáró), lehetőleg egy nyomásszabályozóról kell megvalósítani (ld. 3.3. sz. ábra).

3.3. sz. ábra

c) Az épületben [épületen belül 3.4. a) sz. ábra vagy kapualjban 3.4. b) sz. ábra] elhelyezett nyomásszabályozók mechanikai védelméről akkor kell gondoskodni, ha azok közlekedési útvonalba esnek vagy egyéb mechanikai károsodásnak vannak kitéve. A nyomásszabályozó épületen belül történő elhelyezésénél a legfeljebb 100 m³/h névleges együttes névleges térfogatáramú membrános gázmérők elhelyezésének követelményei szerinti feltételeket kell megtartani.

3.4. a) ábra

3.4. b). sz. ábra

Az épületen belül elhelyezett házi nyomásszabályozó biztonsági membránnal rendelkezzen, vagy kétfokozatú legyen és a membrántér a szabadba legyen kiszellőztetve a 3.4. sz. ábrán látható változatoknak megfelelően. Közvetlenül az épületbe belépés helyén - az épületen belül - hőre záró elzáró szerelvényt kell beépíteni. Az épületen belül az előzőek szerinti feltételekkel elhelyezett nyomásszabályozó és kapcsolódó gépészeti berendezéseinek telepítése során a külső elhelyezésű nyomásszabályozók nyílászárókhoz rendelt védőtávolságait nem kell alkalmazni.

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2016. március 2. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek