KÜ BH 2016/70
KÜ BH 2016/70
2016.03.01.
A 2014. december 31-ig hatályos 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos határozat bírósági felülvizsgálata iránti közigazgatási pernek a Magyar Nemzeti Bank az alperese [2003. évi CXXXIX. tv. 4. §; 1952. évi III. tv. 327. § (2) bek.].
[1] A hatóság határozatában a felperest egyrészt intézkedések megtételére, másrészt 10 000 000 forint összegű bírság megfizetésére kötelezte. A határozat fejrészében az I. r. alperes szerepelt határozatot hozó szervként. A határozatot az I. r. alperes felhatalmazása alapján a II. r. alperes alelnöke írta alá, azon a II. r. alperes bélyegzőlenyomata szerepel. A felperes keresettel támadta a határozatot, a keresetlevélben alperesként az I. r. alperest jelölte meg, majd az elsőfokú bíróság felhívására a keresetet kiterjesztette a II. r. alperesre.
[ 2] Az elsőfokú bíróság végzésével a pert részben – az I. r. alperes vonatkozásában – megszüntette. A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék az 1. Kpkf. 670.162/2014/4. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot további tárgyalásra és újabb határozat hozatalára utasította. Az indokolás szerint a felperes keresetét helytállóan nyújtotta be az I. r. alperessel szemben, a II. r. alperes a pernek nem lehet alperese.
[3] Az elsőfokú bíróság ezt követően végzésével a pert részben – a II. r. alperes vonatkozásában – megszüntette, figyelemmel a Fővárosi Törvényszék fenti végzésében foglaltakra. A végzéssel szemben a II. r. alperes terjesztett elő fellebbezést.
[4] A Fővárosi Törvényszék végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
[5] Az indokolásban felhívta a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 12. § e) pontját, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 327. § (2), (4) bekezdését, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2003. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 4. § (9) bekezdését, 13. § (2) bekezdését, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról szóló 2014. évi CIV. törvény 47. § (1) bekezdését. Érvelése szerint a közigazgatási hatáskört telepítő MNB tv. szakaszaiból egyértelműen kitűnik az, miszerint a jogalkotó a jogi személyiséggel rendelkező II. r. alperesnek, valamint szerveként működő, jogi személyiséggel nem rendelkező I. r. alperesnek egyforma szövegezéssel ugyanazt a hatáskört telepítette. Mivel ez a jogszabály nem tartalmaz kifejezett rendelkezést arról, hogy az I. r. alperes hatáskörét a II. r. alperes nevében gyakorolná, az I. r. alperes által hozott közigazgatási határozat felülvizsgálatát csak az I. r. alperessel szemben indított perben lehet elbírálni.
[6] A jogerős végzés ellen a II. r. alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, annak az elsőfokú végzésre is kiterjedő hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új határozat hozatalára utasítása iránt.
[7] Hangsúlyozta, minden olyan jogértelmezés, mely szerint jogalkotó párhuzamosan telepített volna azonos hatósági hatáskört az I. r., valamint II. r. alpereshez, sérti az MNB tv. 4. § (9) és (12) bekezdését, 13. § (1) bekezdését, a Ket. 12. § (3) bekezdését, továbbá nem felel meg az MNB tv. 55. §-ának és a Pp. 327. § (2), (4) bekezdésének. Miután a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletére kizárólag a II. r. alperes rendelkezik feladat- és hatáskörrel, és a perbeli közigazgatási határozat e feladat- és hatáskörben született – amely hatáskört az MNB tv. alapján a II. r. alperes szerve, az I. r. alperes gyakorolt – jelen per alperese csak a II. r. alperes lehet.
[8] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
[9] A Kúriának abban a jogkérdésben kellett döntenie, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének ellátása körében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti pernek ki az alperese?
[10] Ebben a körben született az 1/2015. KMJE határozat, mely kimondja, a 2014. december 31. napjáig hatályos, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos határozat bírósági felülvizsgálata iránti közigazgatási pernek a Magyar Nemzeti Bank az alperese; a Pénzügyi Stabilitási Tanács a Magyar Nemzeti Bank nevében jár el.
[11] A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 42. § (1) bekezdés harmadik mondata értelmében a jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező.
[12] Az 1/2015. KMJE határozat a Magyar Közlöny 2015/66. számában jelent meg 2015. május 13. napján, így a Bszi. 42. § (1) bekezdés harmadik mondatára figyelemmel jelen felülvizsgálati eljárásban kötelező az alkalmazása.
[13] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a hivatkozott jogegységi határozat hatályon kívül helyezésének szükségességét hangsúlyozta, erre azonban nem került sor.
[14] A kötelezően alkalmazandó 1/2015. KMJE határozatra figyelemmel az ezzel ellentétes jogi álláspontot tartalmazó jogerős végzés jogszerűtlen, sérti az MNB tv. 4. § (9) bekezdését, (12) bekezdését, 13. § (1) bekezdését és 55. §-át.
[15] A Kúria a fentiekre tekintettel a jogerős másodfokú végzést az elsőfokú végzésre kiterjedő hatállyal a Pp. 275. § (4) bekezdésére figyelemmel hatályon kívül helyezte.
(Kúria Kfv. III. 35.269/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás