PK ÍH 2016/71.
PK ÍH 2016/71.
2016.06.01.
Hiánypótlási felhívás mellőzésével a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának csak akkor van helye, ha a keresetlevél a hiány pótlásával sem tehető alkalmassá a tárgyalásra [Pp. 73/B. §].
A felperes 2006. április 7. napján kötötte meg az önálló zálogjoggal biztosított kölcsönszerződését az E. Bank Zrt.-vel. Az E. Bank Zrt. jogutódja az A. Bank Europe SA, melynek magyarországi fióktelepe az alperes.
A személyesen eljáró felperes a P. Járásbíróság elé terjesztett keresetében többek között annak megállapítását kérte, hogy a fenti kölcsönszerződés részét képező önálló zálogszerződés a szerződő felek akarategyezésének hiánya miatt nem jött létre, másodlagosan annak megállapítását kérte, hogy jóerkölcsbe ütközés miatt érvénytelen, harmadlagosan annak megállapítását, hogy az önálló zálogszerződés egésze érvénytelen, mivel tisztességtelen a zálog alapjául szolgáló összeg meghatározása, negyedlegesen többek között annak megállapítását, hogy a kölcsönszerződést és az azt biztosító zálogszerződést az elálló nyilatkozatával felbontotta.
A P. Járásbíróság a 2. sorszámú végzésével hatáskörének hiányát megállapítva a keresetlevelet áttenni rendelte a K. Törvényszékhez. Végzését azzal indokolta, hogy a felperes keresete többek között szerződési feltételek tisztességtelenségének a megállapítására irányul, ezért a kereset elbírálása a Pp. 23. § (1) bekezdés k) pontja alapján törvényszéki hatáskörbe tartozik. A Pp. 30/A. §-át, 28. §-át, 43. §-ának (1) bekezdését és 129. §-ának (1) bekezdését is alkalmazta a végzése meghozatalakor. A végzés fellebbezés hiányában 2016. február 20. napján jogerőre emelkedett.
A K. Törvényszék, mint elsőfokú bíróság a 2. sorszámú végzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. Végzését azzal indokolta, hogy az alperes egy pénzügyi fióktelep, amely az 1997. évi CXXXII. törvény 24. § (3) bekezdése alapján a külföldi vállalkozásnak csak a képviseletére jogosult, saját jogán tevékenységet nem folytathat, saját nevében jognyilatkozatot nem tehet. Ebből következően az alperes perbeli jogképességgel nem rendelkezik a Pp. 48. §-a értelmében, ezért a Pp. 130. § (1) bekezdésének e) pontját alkalmazva utasította el idézés kibocsátása nélkül a keresetlevelet az elsőfokú bíróság.
A K. Törvényszék fenti végzésével szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, amely tartalma szerint az elsőfokú végzés megváltoztatására irányult. Fellebbezésének indokolásaként kifejtette, hogy keresetének a P. Járásbíróság elé terjesztésekor nem volt tudomása arról, hogy a perrel érintett ügy törvényszéki hatáskörbe tartozik és arról sem, hogy a perben a jogi képviselet kötelező. Hivatkozott a Pp. 73/B. § (1) bekezdésében foglaltakra és utalt arra, hogy a kereset hatálytalansága ellenére hiánypótlási felhívást a bíróságtól nem kapott, ezért álláspontja szerint a kereset elutasításának nem lett volna helye.
Az alperes a fellebbezésre a bíróság felhívása ellenére észrevételeket nem tett.
A fellebbezés alapos.
A K. Törvényszék, mint elsőfokú bíróság hatáskörét a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 23. § (1) bekezdésének k) pontja alapozza meg. A Pp. 73/A. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a jogi képviselet kötelező a törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó perekben a per minden szakaszában, a jogorvoslati eljárás során is, a ba)-bc) pontokban felsorolt eseteket kivéve. A Pp. 23. § (1) bekezdésének k) pontja nem tartozik a kivételek közé, ebből következően az elsőfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező. A Pp. 73/B. § (1) bekezdése alapján ha a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve a (2) bekezdésben szabályozott eseteket vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. Erről, valamint a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének a lehetőségéről, a felet, ha jogi képviselet a felperes számára már az elsőfokú eljárás során kötelező, hiánypótlás keretében a bíróság a szükséges mértékben tájékoztatja, kivéve, ha a (2) bekezdés b) pontja szerint jár el [b) pont]. A 73/B. § (2) bekezdés b) pontja értelmében a jogi képviselővel nem rendelkező fél által benyújtott – a 73/A. §-ban meghatározott – kérelem nem hatálytalan, ha a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet. Az (5) bekezdés szerint, ha a jogi képviselővel a felperesnek kell rendelkeznie és a (2)–(4) bekezdés alkalmazásának nincs helye, a jogi képviselővel nem rendelkező felperest a bíróság a keresetlevél megvizsgálása keretében hiánypótlásra hívja fel (95. §).
A Pp. 73/B. §-ának fent idézett rendelkezéseit a 2008. évi III. törvény 3. §-a állapította meg. Az ehhez fűzött törvényi indokolás 2. pontja szerint a jogi képviselő nélkül eljáró felet a bíróság köteles a szükséges mértékben tájékoztatni az ügyvédkényszerrel érintett pert, illetve perorvoslati eljárás kezdetét megelőzően. Az elsőfokú eljárásban a perindítás hatályainak beállta előtt a felperessel szemben hiánypótlásnak van helye, ha ezt elmulasztja, akkor a 130. § alapján elutasításnak.
A Pp. 121. § (3) bekezdése alapján kötelező jogi képviselet esetében a keresetlevélhez csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását, illetve a képviseleti jogot igazolni kell. A 124. § (2) bekezdése értelmében a bíróság keresetlevelet – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha a) a jogi képviselővel eljáró fél keresetlevele nem tartalmazza a 121. § (1) bekezdésében és a 121/A. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltakat, vagy b) a jogi képviselő nem csatolta a meghatalmazását, vagy c) a jogi képviselővel eljáró fél elmulasztotta az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését.
A 2008. évi XXX. törvény fent idézett indokolásának és a Pp. 121-124. §-ai fent idézett rendelkezéseinek összevetésével a másodfokú bíróság álláspontja szerint az következik, hogy amennyiben a fél kötelező jogi képviselet ellenére személyesen eljárva nyújtja be a keresetlevelet, a Pp. 73/B. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásával hiánypótlási felhívás mellőzésével a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának csak akkor van helye, ha a keresetlevél hiány pótlásával sem tehető alkalmassá a tárgyalásra. Ellenkező esetben a fent idézett rendelkezések egybevetése alapján a Pp. 130. §-ának az alkalmazását megelőzően hiánypótlási felhívás kiadásának van helye. A 73/B. § (5) bekezdése nem csak azokban az esetekben alkalmazandó, ha a keresetlevél egyetlen hiánya a jogi képviselet igazolása.
Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott végzése meghozatalát megelőzően a szükséges hiánypótlási felhívást elmulasztotta, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 258. § (1) bekezdésének az alkalmazásával a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
(Pécsi Ítélőtábla Pkf.VI.25.295/2016/2.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás