• Tartalom
Oldalmenü

2016. évi LXXIII. törvény

a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról1

2021.01.01.

A magyar külpolitika elsődleges feladata kedvező külső feltételek megteremtése Magyarország társadalmi és gazdasági fejlődéséhez. A nemzeti érdekek külföldön történő megjelenítésében, a kedvező Magyarország-kép kialakításában, a magyar álláspontok megjelenítésében, valamint a magyar gazdaság külső forrásból történő fejlesztésének elősegítésében Magyarország külképviseletei, a magyar diplomácia jelentős szerepet játszanak. Az Országgyűlés erre tekintettel a külképviseleti hálózat hatékonyságának, rugalmasságának és reagálóképességének fokozása, a Magyarország és más államok közötti gazdasági, társadalmi és politikai együttműködés további erősítése, az Európai Unióban a nemzeti érdekek hatékony képviselete, valamint egy átlátható, egységes és stabil tartós külszolgálati rendszer megteremtése érdekében, ezáltal a magyar diplomácia kiemelt jelentőségének elismeréseképpen a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Hatály

1. § (1) E törvény hatálya

a)2 Magyarország diplomáciai és konzuli képviseleteire, a nemzetközi szervezetek mellett működő állandó képviseleteire, Magyarország kereskedelmi képviseleteire, továbbá az oda kihelyezett, valamint a 11. § (3) bekezdése szerinti külföldi felkészülési állományba, valamint a 21. § (2) bekezdése szerinti belföldi felkészülési állományba kinevezett kormánytisztviselőkre,

b)3 a III. fejezetben meghatározott eltérésekkel Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére, továbbá az oda kihelyezett kormánytisztviselőkre,

c)4 a 4. § és 9. § tekintetében a külképviselet által foglalkoztatott munkavállalókra, valamint

d)5 a 4. § és 9/A. § tekintetében a külképviselet által foglalkoztatott házastársra,

e)6 a 13. § (6) bekezdése tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal jogviszonyban nem álló, a 13. § (1) bekezdése szerinti ranggal rendelkező személyekre, a 10. § (1) bekezdése, illetve az 58. § (13) bekezdése tekintetében a kihelyező szervnél kormányzati szolgálati, politikai szolgálati és munkaviszonyban álló foglalkoztatottakra, valamint a 10. § (1) bekezdése szerinti kihelyező szervnél foglalkoztatott munkavállalókra,

f)7 a 35/C. § tekintetében a 10. § (1) bekezdése szerinti pályázat benyújtására jogosult kormányzati szolgálati, politikai szolgálati és munkaviszonyban álló foglalkoztatottakra,

g)8 az 58/C. § tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal jogviszonyban álló kormánytisztviselőkre,

h)9 az 58. § (14) bekezdése a külügyi szakmai ösztöndíjas jogviszonyban álló személyekre

i)10 az 57/B. § tekintetében a vendégoktatói ösztöndíjprogramban részt vevő személyekre,

j)11 az 58/G. § tekintetében a kirendeléssel érintett, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: kormányzati igazgatásról szóló törvény) 2. § (2) bekezdés c) pontja szerinti, a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett kihelyező szervvel jogviszonyban álló kormánytisztviselőkre

terjed ki.

(2)12 E törvényt a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó külképviseleti szervezeti egységeknél tartós külszolgálatot ellátó kormánytisztviselőkre akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

(3)13 Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a kormányzati igazgatásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában

1. adminisztratív és technikai személyzet tagja: az a kihelyezett, aki a külképviselet funkcionális feladatainak ellátásában vesz részt;

2. állomáshely: az a külföldi település, amelyen a külképviselet földrajzilag található;

3. biztonsági szolgálat: – a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére (a továbbiakban: EU ÁK) kihelyezettek kivételével – a kihelyezett munkaköri leírásában meghatározott olyan szolgálat, amely a külképviselet személyzete és a személyzet családtagjai életének, testi épségének és egészségének védelmét, a külképviselet működőképességének fenntartását, valamint a külképviselet vagyonának megóvását, biztonságának védelmét biztosítja;

4. diplomata: az a diplomáciai rangot viselő kormánytisztviselő, aki a külpolitikáért felelős miniszter vagy az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokat belföldön a kihelyező szervnél vagy Magyarország külképviseletén végzi;

5. ENSZ-szorzó: az Egyesült Nemzetek Szervezete Nemzetközi Közszolgálat Bizottsága által közzétett arányszám, amely – a helyi fizetőeszköz és az USD közötti átváltási arányok változását és az infláció mértékét is alapul véve – a megélhetés költségeit hasonlítja össze egy adott állomáshely és New York tekintetében;

5a.14 életvitelszerű tartózkodás: a kihelyezett és hozzátartozója megszakítás nélkül, életvitelszerűen tartózkodik az állomáshelyen, ha a tartós külszolgálat megkezdését követően az állomáshelyen lakóhelyéül szolgáló ingatlanban szervezi az életét továbbá, ha az életvitelhez szükséges tevékenységeket jellemzően az állomáshelyen folytatja, és a közüzemi szolgáltatásokat személyesen az állomáshelyen veszi igénybe;

6. élhetőség: az állomáshelyre vonatkozó, különösen éghajlati, biztonsági, légszennyezettségi, egészségügyi, terrorfenyegetettségi, infrastrukturális szempontok összessége;

7.15 hivatali érdek: a külpolitikáért felelős miniszter vagy az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, valamint a szakmai irányítást ellátó kormányzati igazgatási szerv vezetőjének feladat- és hatásköréről szóló jogszabályban megállapított feladatok végrehajtásával, továbbá a külképviseleti hálózat valamint az egyes külképviseletek működésével irányításával és fenntartásával, a külszolgálati szakmai lojalitás érvényesítésével, valamint a külképviseleti biztonság fenntartásával és kockázati kitettségének csökkentésére irányuló kapcsolatos érdek;

8.16 hozzátartozó: a kihelyező okiratban szereplő, a kihelyezett írásbeli nyilatkozata alapján a kihelyezettel közös háztartásban, életvitelszerűen a tartós külszolgálaton, az állomáshelyen tartózkodó házastársa, közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartásába vett élettársa vagy bejegyzett élettársa (a továbbiakban együtt: házastárs), valamint kiskorú vagy középiskolai tanulmányokat folytató nagykorú gyermeke, örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke (a továbbiakban együtt: gyermeke);

8a.17 jövedelemszerző tevékenység: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 16. § (1) bekezdésében és 24. § (1) bekezdésében meghatározott és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szerinti biztosítotti jogviszonyt keletkeztető tevékenység – kivéve, ha a kihelyezett házastársa csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban részesül, továbbá ide nem értve a kormányzati igazgatásról szóló törvény 95. § (5) bekezdése szerinti gyakorolható tevékenységet, valamint az ingatlan- vagy termőföld-bérbeadást – függetlenül a tevékenység végzésének a helyétől, ideértve a fogadó államban végzett biztosítotti jogviszonyt keletkeztető tevékenységet is;

9.18 kihelyezett: kihelyező okirat alapján tartós külszolgálatot ellátó kormánytisztviselő;

10.19 kihelyezés: munkáltatói intézkedés, amellyel a kihelyező vezető a kormánytisztviselőt határozott időre tartós külszolgálat ellátására rendeli;

11.20 kihelyező szerv: a külpolitikáért, illetve az EU ÁK esetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium, amely az általa foglalkoztatott kormánytisztviselőt tartós külszolgálat ellátására, kihelyező okirattal kihelyezi;

12. kihelyező vezető: a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezetének vezetője, az EU ÁK tekintetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter;

13.21 konzuli személyzet: ágazati jogszabályok alapján, külképviseleten konzuli tevékenységet végző – adott esetben hivatásos konzuli ranggal is bíró – diplomata, kormánytisztviselő külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló, valamint külképviselet által foglalkoztatott házastárs;

14. külképviselet: a külpolitikáért – az EU ÁK esetében az európai uniós ügyek koordinációjáért – felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezetének – a Kormány döntése alapján létrehozott – külföldön, a 3. § (1) bekezdésében meghatározott formákban működő önálló szervezeti egysége, amelynek jogállását, feladat- és hatáskörét általános jelleggel a nemzetközi jog és a magyar jog normái határozzák meg.

15.22 külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló: a fogadó államban állandó lakóhellyel rendelkező és a fogadó államban munkavállalásra jogosult, a külképviselet által munkaszerződéssel foglalkoztatott természetes személy, akinek elsődleges feladata a külképviselet funkcionális működésében való közreműködés;

16.23 külképviselet által foglalkoztatott házastárs: a kihelyezett házastársa, akit a külképviselet munkaszerződéssel, magyar jog alapján foglalkoztat, és akinek elsődleges feladata a külképviselet adminisztratív-technikai feladatainak ellátásában való közreműködés;

17.24 szakdiplomata: az a diplomata, akit kormányzati igazgatási szerv egy ágazati szakmai feladat külképviseleten történő ellátására a kihelyező szervnél tartós külszolgálati kihelyezésre jelöl és határozott időre helyez át, vagy a hivatásos szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint – kormányzati szolgálati jogviszonyban történő foglalkoztatásra – vezényel a kihelyező szervhez, vagy a 36. § (4) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint közvetlenül a kihelyező szerv nevezi ki a külszolgálata, illetve az azt megelőző felkészülés idejére szóló határozott időre;

17a.25 szakkonzul: konzuli feladatokat ellátó szakdiplomata;

18.26 tartós külszolgálat: a külpolitikáért felelős miniszter, illetve az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője – ideértve az ágazati szakmai feladat, illetve e feladat támogatásának ellátására e szervhez meghatározott időre áthelyezett kormánytisztviselőt – által a kihelyező vezető döntése alapján külképviseleten teljesített, határozott időre szóló speciális közszolgálat, amely a közigazgatás általános munkafeltételeitől eltérő, a diplomáciai tevékenység nemzetközi gyakorlatának és normáinak megfelelő körülmények és feltételek közt végzett tevékenységre irányul, és amelynek időtartama 90 napnál hosszabb;

19.27 válsághelyzet: az állomáshelyet is magában foglaló földrajzi térségben bekövetkező közvetlen életveszélyt okozó természeti vagy ipari katasztrófa, súlyos járvány, terrorfenyegetettség, fegyveres zavargás, polgárháború vagy háború, illetve ezek közvetlen veszélye.

II. Fejezet

A KÜLKÉPVISELET, VALAMINT A KORMÁNYTISZTVISELŐK TARTÓS KÜLSZOLGÁLATA28

3. A külképviselet jogállása, személyzete, vezetése

3. § (1) Külképviselet

a) Magyarország diplomáciai képviseleteként,

b) Magyarország konzuli képviseleteként,

c) Magyarország nemzetközi szervezet mellett működő állandó képviseleteként, valamint

d) Magyarország kereskedelmi képviseleteként

működhet.

(2) A külképviselet részeként – a Kormány erre irányuló külön döntése esetén, a fogadó állam egyetértésével – alkonzulátus, valamint konzuli iroda működhet. Az alkonzulátus és a konzuli iroda önálló költségvetéssel és vezetéssel nem rendelkezik.

(3) A külképviselet részeként – a Kormány erre irányuló külön döntése esetén a (2) bekezdésben meghatározottakon túl – külföldi magyar kulturális intézet vagy kulturális szolgálat működhet. A kulturális intézet és a kulturális szolgálat szakmai vezetője tanácsosi rangot viselő diplomata (a továbbiakban: kulturális tanácsos). A kulturális tanácsos munkáját kulturális attasék segíthetik.

(4) A külképviseletek működtetésének pénzügyi fedezetét a mindenkori költségvetési törvényben a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium „külképviseletek igazgatása” elnevezésű címe tartalmazza.

4. § A külképviselet tagjai:

a) a külképviselet vezetője,

b) a diplomáciai és hivatásos konzuli személyzet tagjai,

c) a szakdiplomáciai személyzet tagjai,

d)29 az adminisztratív és technikai személyzet tagja,

e)30 a külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló, valamint

f)31 a külképviselet által foglalkoztatott házastárs.

5. § A külképviselet irányítását a külpolitikáért felelős miniszter, vezetését

a) a rendkívüli és meghatalmazott nagykövet,

b) a főkonzul,

c) az állandó ügyvivő, valamint

d) a kereskedelmi képviselet-vezető

(a továbbiakban együtt: külképviselet-vezető) látja el.

4. A külképviselet tagjának funkcionális feladatai, munkaköre

6. § (1) A külképviselet vezetője

a) a külképviselet személyzete tekintetében gondoskodik a nemzetközi jogi normák, valamint a fogadó állam és Magyarország jogszabályai és egyéb normái betartásáról és az azoknak megfelelő külképviseleti működésről, továbbá azok megsértése esetén gondoskodik a jogsértés kivizsgálásáról és megteszi a jogkörébe tartozó egyéb szükséges intézkedéseket,

b)32 írásban – a kormányzati igazgatásról szóló törvénnyel, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló törvénnyel és a fogadó állam munkajogi szabályozásával összhangban – meghatározza a külképviselet munkarendjét és a munkavégzés különleges szabályait, gyakorolja a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezetének vezetője által átruházott munkáltatói jogokat,

c) a külpolitikáért felelős miniszter által meghatározott körben dönt a külképviselet feladatkörébe tartozó ügyekben,

d) felel a külképviselet eszközeivel és pénzügyi forrásaival való jogszerű gazdálkodásért,

e) a külképviselet tevékenységéről és működéséről folyamatosan beszámol a külpolitikáért felelős miniszternek,

f) ellátja a jogszabályban és a kihelyezési okiratban, valamint a munkaköri leírásban meghatározott további feladatokat.

(2) A diplomáciai képviselet vezetője – a nemzetközi szervezet mellett működő állandó képviselet kivételével – az (1) bekezdésben foglaltakon túl összehangolja a fogadó államban működő valamennyi magyar külképviselet diplomáciai tevékenységét.

(3) A külképviselet-vezető feladata az általa kezelt előirányzatok vonatkozásában az általa szükségesnek vélt takarékossági intézkedések megtétele, azok következetes végrehajtása, a vezetése alá tartozó külképviselet személyzete munkavégzésének folyamatos ellenőrzése.

7. § (1) Külképviselet-vezető távollétében vagy akadályoztatása esetén a külképviselet-vezető jogkörében és feladatkörében a külképviselet-vezető eltérő utasítása hiányában helyettesként az első beosztott diplomata, konzuli képviselet esetében az első beosztott konzul jár el. Ha a külképviselet-vezető munkaköre átmenetileg nincs betöltve, a külképviselet-vezető jogkörében és feladatkörében a kihelyező szerv hivatali szervezete vezetőjének eltérő utasítása hiányában helyettesként az első beosztott diplomata, konzuli képviselet esetében az első beosztott konzul jár el. A külképviselet-vezető helyettesére a külképviselet-vezetőre vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak.

(2) Ha a külképviselet-vezető helyettese az (1) bekezdésben meghatározott helyettesítési rend alapján – váratlan, külső körülmények miatt – nem állapítható meg, az eljáró helyettest a kihelyező szerv hivatali szervezetének vezetője jelöli ki. A kijelölésig a külképviselet rangban soron következő diplomatája jár el.

(3) A 3. § (1) bekezdése a) és b) pontja szerinti külképviselet külképviselet-vezetője a döntési jogkörébe tartozó ügyekre nézve – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az első beosztott diplomatát, illetve az első beosztott konzult döntési jogkörrel ruházhatja fel.

(4) Ha nemzetközi szerződés, nemzetközi szokásjogi szabály, jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz, protokolláris norma vagy a fogadó állam joga a külképviselet vezetőjének személyes eljárását írja elő, a külképviselet-vezető nem helyettesíthető.

8. § (1) A külképviseleten diplomataként foglalkoztatott kormánytisztviselő a kihelyezési okiratában és a munkakörében meghatározott feladatok, továbbá a külképviselet-vezető által feladatkörébe rendelt egyéb feladatok ellátására a megszabott hivatali út betartásával köteles.

(1a)33 A kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti tartós külszolgálati álláshelyen – a kormányzati igazgatásról szóló törvény rendelkezéseitől eltérően – a kihelyezett tartós külszolgálati munkaköri leírásában meghatározott feladatokat kell ellátni.

(2)34 Vezető konzul azon diplomáciai képviseletre nevezhető ki, ahol – a vezető konzult is beleértve – legalább két konzul vagy legalább öt, konzuli feladatokat ellátó kihelyezett, külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló vagy külképviselet által foglalkoztatott házastárs tevékenységének összehangolása céljából szükséges. Vezető konzullá nem önálló alkonzulátus vagy konzuli iroda vezetője is kinevezhető.

(3) A szakdiplomáciai személyzet tagjainak feladatköre elsősorban az adott szakágazati feladatok ellátása, ugyanakkor munkakörük és a külképviselet-vezető utasítása alapján egyéb feladatot is elláthatnak.

(4) Az adminisztratív és technikai személyzet tagjainak alapvető feladata a külképviselet funkcionális működtetésének elősegítése, valamint az azzal összefüggő, kihelyezési okiratukban és a munkaköri leírásukban meghatározott feladatok ellátása.

9. § (1) A külképviselet a 2. § 15. pontja szerinti természetes személyt foglalkoztathat.

(2) A külképviselet által foglalkoztatott munkavállalókkal a külképviselet-vezető a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezetének vezetője által átruházott hatáskörben munkaszerződést köt. A külképviselet által foglalkoztatott munkavállalóval kötendő munkaszerződésre vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet tartalmazza.

9/A. §35 (1) A külképviselet a 9. §-ban meghatározott személyeken kívül a 2. § 16. pontjában meghatározott személyt is foglalkoztathat.

(2)36 A külképviselet által foglalkoztatott házastárssal a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezetének vezetője által átruházott hatáskörben a külképviselet-vezető, a vonatkozó magyar jog alapján, a kihelyezett külszolgálatának idejére munkaszerződést köt. A külképviselet által foglalkoztatott házastárs foglalkoztatására vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet tartalmazza.

9/B. §37 (1) Ha a kihelyező szerv határozatlan idejű munkaviszonyban álló munkavállalója tartós külszolgálatra kerül kihelyezésre, munkaviszonya a kihelyezést megelőző napon e törvény erejénél fogva megszűnik, és a kihelyező szerv vele kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít.

(2)38 A tartós külszolgálat megszűnését követően a kormánytisztviselő, akinek jogviszonya az (1) bekezdés szerint szűnt meg, a megszűnt munkaviszonyával azonos tartalmú kormányzati szolgálati jogviszonyban a 21. § (1) bekezdése szerint elhelyezésre kerül.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható, ha a munkavállaló időközben a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte.

5. A kihelyezésre kerülő személyek felkészítése, irányítása

10. § (1)39 Az adminisztratív és technikai, valamint a diplomata-álláshelyet a külpolitikáért felelős miniszter – az (1a) és (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihelyező szerven belüli belső pályázat útján meghirdeti. A kihelyező szerven belüli belső pályázaton jogszabályban meghatározott speciális szaktudást igénylő munkakörök esetén a külpolitikáért felelős miniszter által közvetlenül irányított vagy felügyelt központi hivatali formában működő költségvetési szerv kormánytisztviselői, munkavállalói, illetve a külpolitikáért felelős miniszter tulajdonosi vagy – a Kormány felhatalmazása alapján – alapítói joggyakorlása alá tartozó többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság, illetve közalapítvány munkavállalói is jogosultak részt venni.

(1a)40 A speciális szakértelmet igénylő munkakörök esetében a belső, zárt pályázattal párhuzamosan nyílt pályáztatási eljárás alkalmazására is sor kerül.

(2)41 A kihelyező szerv vezetője külpolitikai szempontok alapján, hivatali érdekből kivételesen az (1) és (1a) bekezdés szerinti pályázati út mellőzésével, kijelölés útján is dönthet diplomata, valamint adminisztratív és technikai álláshely betöltéséről.

(3) A pályáztatással összefüggő részletes szabályokat a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben határozza meg.

11. §42 (1)43 A kihelyezésre kerülő személy – alapvető európai uniós elemeket is tartalmazó – külügyi felkészítését a külpolitikáért felelős miniszter, a részben vagy egészben európai uniós feladatokat magában foglaló munkakörök betöltéséhez szükséges átfogó európai uniós felkészítését az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter irányítja. Külföldi magyar kulturális intézetet és kulturális szolgálatot vezető kulturális tanácsos, az intézetekben tartós külszolgálatot teljesítő diplomata, valamint az oktatási és kulturális feladatot ellátó diplomaták, valamint a tudományos és technológiai feladatot ellátó diplomaták szakmai felkészítése és szakmai irányítása a feladat- és hatáskörében érintett miniszter bevonásával történik.

(2)44 A tartós külszolgálati kihelyezés előtt álló és kihelyezésre kerülő kormánytisztviselő (a továbbiakban: felkészülő) tartós külszolgálati felkészítésének időtartama – a kihelyező vezető döntése alapján, ide nem értve a 10. § (2) bekezdése szerinti kijelölés esetét – legalább egy, legfeljebb hat hónapig tarthat.

(2a)45 A szakdiplomata a felkészülés (2) bekezdés szerinti időtartamának eredménytelen eltelte, kihelyezésének visszavonása, illetve külszolgálati kirendelésének, vezénylésének megszüntetése esetén visszahelyezésre kerül a küldő szervhez.

(3)46 A (2) bekezdés szerinti felkészülés idejére a kihelyező vezető a kormánytisztviselőt kinevezésének módosításával a kihelyező szerv tartós külszolgálati felkészülést támogató szervezeti egységébe, külföldi felkészülési állományba a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyre helyezheti. Ha a külföldi felkészülési állományba helyezett felkészülő a (2) bekezdés szerinti hat hónapos határidő lejártát követően nem kerül tartós külszolgálatra kihelyezésre, jogviszonyára a 21. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A tartós külszolgálati felkészülés ideje alatt a felkészülőt a kihelyező szerv az e törvényben foglalt eltérésekkel a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban kormánytisztviselőként foglalkoztathatja.

(3a)47 A (3) bekezdés alapján tartós külszolgálati kihelyezést megelőző felkészülés céljából a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyre helyezett kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya

a) a tartós külszolgálati munkakör betöltésére szóló pályázati döntés vagy kijelölési döntés kihelyező vezető általi visszavonása, vagy

b) ha a kormánytisztviselő a tartós külszolgálati munkakör betöltését nem vállalja, a kihelyező vezetőnek címzett ez irányú nyilatkozata

napjával e törvény erejénél fogva a kihelyező szervnél megszűnik, azzal, hogy a kormánytisztviselő a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti besorolási illetménye helyett a (4) bekezdés szerinti illetmény alapulvételével jogosult a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti végkielégítésre, illetve felmentési időre.

(4)48 A (2) bekezdés szerinti felkészülés ideje alatt a felkészülő kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti illetménye helyett havonta

a) az 1. melléklet szerinti technikai munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén a 23. § (7) bekezdése szerinti deviza-illetményalap összegének 60%-ával,

b) az 1. melléklet szerinti adminisztratív munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén a 23. § (7) bekezdése szerinti deviza-illetményalap összegének 90%-ával,

c) az 1. melléklet szerinti diplomata munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén a 23. § (7) bekezdése szerinti deviza-illetményalap összegének 100%-ával,

d)49 az 1. melléklet szerinti vezetői munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén a 23. § (7) bekezdése szerinti deviza-illetményalap összegének a 140%-ával

megegyező összegű illetményre jogosult.

(5) A kihelyező vezető a (2) bekezdés szerinti döntés meghozatala során mérlegeli az adott külképviselet politikai és gazdasági jelentőségét, az ellátandó feladatok összetettségét, valamint a diplomata felkészültségét.

(5a)50 A (2) bekezdés szerinti felkészülés ideje alatt a felkészülő cafetéria-juttatásra, a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyekre nézve jogszabályban biztosított pénzbeli és természetbeni juttatásokra, egyéb munkáltatói kedvezményekre, illetve a 23. §-ban meghatározott illetményelőlegen túl egyéb fizetési előlegre nem jogosult.

(5b)51 A külföldi felkészülés alatt a kormányzati igazgatásról szóló törvény 133. § (1) bekezdés a) pontja szerinti időtartamnak minősülő felkészülési kötelezettség teljesítését a kihelyező szerv hivatali szervezetének vezetője, vagy az általa írásban kijelölt kihelyező szervvel jogviszonyban álló, vezetői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselő igazolhatja.

(5c)52 A (2) bekezdés szerinti hat hónapos határidő az 58/C. § (2) bekezdése, valamint a kormányzati igazgatásról szóló törvény 93. § (2) bekezdése, 100. §-a, 102. §-a, 103. §-a, 113. § (1) bekezdése és 131. § (1)–(3) bekezdése szerinti esetekben, a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés esetén, valamint a táppénz, baleseti táppénz, határozatlan idejű jogviszony esetén a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj jogcím miatti keresőképtelenség időtartamára felfüggesztésre kerül. A felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnését követően a (2) bekezdésben meghatározott, már megkezdett időtartam tovább folytatódik. E bekezdés alkalmazása esetén a kormánytisztviselő a (4) bekezdés szerinti illetményre nem jogosult, ide nem értve az (5d) bekezdésben foglaltakat.

(5d)53 Ha a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: minisztérium) és annak kormánytisztviselője között az 58/C. § (1) bekezdés b)–c) pontja szerinti esetben megkötött megállapodásban foglaltak alapján, a minisztérium a megállapodásban rögzített időtartamra a fogadó szerv által biztosított költségtérítés, napidíj vagy egyéb díjazás mellett a kormánytisztviselő belföldi illetményét és jogszabály szerint őt megillető juttatásait is köteles biztosítani, azokat a (4) és (5a) bekezdés alapján biztosítja.

(5e)54 A külszolgálati felkészülés idejére a felkészülő a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti alapszabadságra, továbbá a kormányzati igazgatásról szóló törvény 155. §-a szerinti pótszabadságra, valamint a kormányzati igazgatásról szóló törvény 128. § (3) bekezdése szerinti álláshely besorolástól függő pótszabadság helyett

a) az 1. melléklet szerinti technikai munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén három munkanap,

b) az 1. melléklet szerinti adminisztratív munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén öt munkanap,

c) az 1. melléklet szerinti diplomata munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén hét munkanap,

d) az 1. melléklet szerint vezető munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén kilenc munkanap

pótszabadságra jogosult.

(5f)55 A (2) bekezdés szerinti felkészülő és a 21. § (2) bekezdése szerinti belföldi felkészülési állományba kinevezett kormánytisztviselő a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti szolgálati elismerésre a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti illetmény helyett a (4) bekezdés szerinti illetmény alapulvételével a kormányzati igazgatásról szóló törvény 145. § (1) bekezdése szerinti mértékben jogosult.

(6) A diplomata irányítását a külképviselet-vezető útján – a szakdiplomata tekintetében a szakminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben a szakminiszterrel egyeztetve – a kihelyező szerv vezetője végzi.

(7)56 A diplomata, valamint az adminisztratív és technikai személyzet (1) bekezdés szerinti felkészítésének és szakmai irányításának, valamint a szakdiplomata és a szakdiplomata jelölésére jogosult, feladat- és hatáskörében érintett miniszter, illetve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vezetője (a továbbiakban együtt: szakminiszter) által vezetett központi kormányzati igazgatási szerv (a továbbiakban együtt: szaktárca) közötti kapcsolattartás részletes szabályait a Kormány rendeletben szabályozza.

6. Rangadományozás, ranghasználat

12. § (1) A külképviseleten diplomáciai vagy hivatásos konzuli feladatokat ellátó kormánytisztviselőnek tartós külszolgálatát megelőzően – amennyiben ilyen ranggal még nem rendelkezik – a külpolitikáért felelős miniszter diplomáciai rangot adományoz.

(2) A szaktárcától a kihelyező szerv állományába határozott időre áthelyezett kormánytisztviselő esetében az első rang adományozására – a külpolitikáért felelős miniszter a rangadományozás és a ranghasználat részletes szabályairól szóló rendeletében foglaltak alapján – a szakminiszter tesz javaslatot.

(3) A diplomata rangját, valamint a kihelyezés időpontját – szakdiplomata esetén a szakminiszter javaslata alapján a külpolitikáért felelős miniszter által rendeletben meghatározott kereteken belül – a kihelyező vezető állapítja meg.

13. § (1) A köztársasági elnök a külpolitikáért felelős miniszter javaslatára a kormánytisztviselőnek rendkívüli követ és meghatalmazott miniszteri, valamint rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangot adományozhat.

(2) A külpolitikáért felelős miniszter a kormánytisztviselő részére

a) segédattasé,

b) attasé,

c) III., II. vagy I. osztályú titkár,

d) II. vagy I. osztályú tanácsos

diplomáciai rangot adományozhat.

(3)57 A külpolitikáért felelős miniszter a konzuli feladatokat ellátó kormánytisztviselőnek, diplomáciai rangja megtartása mellett,

a) alkonzul,

b) konzul vagy

c) főkonzul

hivatásos konzuli rangot adományozhat a tartós külszolgálat időtartamára.

(4)58 A kihelyezett e törvény szerinti díjazásának megállapítása során az 1. melléklet szerinti munkakörét, illetve amennyiben ahhoz rang is kapcsolódik, a kihelyezett diplomáciai rangját kell figyelembe venni.

(5)59 A (4) bekezdést azzal a megkötéssel kell alkalmazni, hogy amennyiben a kihelyezett az 1. melléklet szerinti munkaköréhez rendelt rangnál magasabb diplomáciai ranggal rendelkezik, csak az 1. mellékletben az adott munkakörhöz kapcsolódó legmagasabb rangot lehet a díjazás megállapításánál a külszolgálata idejére vonatkozóan figyelembe venni.

(6)60 A külpolitikáért felelős miniszter meghatározott eseti jellegű diplomáciai vagy nemzetközi tevékenységgel kapcsolatos feladat ellátására az (1) bekezdés szerinti rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti ranggal rendelkező személy részére megbízást adhat. A megbízás indokolás nélkül bármikor visszavonható. A megbízott részére díjazás állapítható meg. A díjazás nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. A külpolitikáért felelős miniszter a megbízásban felhatalmazhatja a megbízottat – a megbízatás idejére – a feladatára utaló megjelölés mellett az utazó nagyköveti megnevezés, illetve a külgazdasági és külügyminiszteri tanácsadói vagy főtanácsadói cím használatára.

14. § (1) Diplomáciai vagy konzuli rangját a kormánytisztviselő hivatalos tevékenysége során a protokolláris szabályoknak megfelelően külföldön és belföldön egyaránt szabadon használhatja. A kormánytisztviselő diplomáciai vagy konzuli rangját hivatalos tevékenységén kívül csak akkor használhatja, ha az a rang rendeltetésével és a kormánytisztviselő hivatali funkciójával összhangban történik.

(2) Az első diplomáciai rang adományozásának általános feltételei:

a) felsőfokú iskolai végzettség,

b)61 miniszteri rendeletben szabályozott külügyi szakmai vizsga legalább „megfelelt” eredménnyel történő letétele,

c)62 legalább egy államilag elismert – vagy jogszabály alapján azzal egyenértékű – komplex, felsőfokú (C1) nyelvvizsga és további legalább egy államilag elismert – vagy jogszabály alapján azzal egyenértékű – komplex, középfokú (B2) nyelvvizsga, amelyek közül az egyik minden esetben angol nyelvből szükséges.

(3)63 A diplomáciai vagy konzuli rangot – ide nem értve a 13. § (1) bekezdésében meghatározottakat – a külpolitikáért felelős miniszter adományozza az (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő kormánytisztviselőnek.

(4)64 A kihelyező szerv vezetője – kivételesen indokolt esetben, hivatali érdekből – a (2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában is a tartós külszolgálat idejére diplomáciai rangot adományozhat, illetve indokolt esetben magasabb ranghasználatot biztosíthat.

(5) A rangadományozás és a ranghasználat részletes szabályait a külpolitikáért felelős miniszter – az EU ÁK tekintetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter egyetértésével – rendeletben szabályozza.

7. A tartós külszolgálat létesítése és megszüntetése, tartalma, ideiglenes hazarendelés

15. § (1)65 A külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője – ideértve az ágazati szakmai feladat ellátására e szervhez meghatározott időre áthelyezett kormánytisztviselőt is – a kihelyező vezető döntése szerint kihelyezhető tartós külszolgálatra.

(2)66 A munkakörébe tartozó feladatai alapján kizárólag vagy elsődlegesen európai uniós kérdésekért felelős diplomata az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter egyetértésével helyezhető ki tartós külszolgálatra. Külföldi magyar kulturális intézetet és kulturális szolgálatot vezető kulturális tanácsos és az intézetekben tartós külszolgálatot teljesítő diplomata a kultúráért felelős miniszter egyetértésével helyezhető ki tartós külszolgálatra.

(3)67 A szakdiplomata felett a munkáltatói jogokat felkészítése és tartós külszolgálatának ideje alatt a kihelyező vezető gyakorolja, ide nem értve a kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetését.

(4)68 A kormánytisztviselő tartós külszolgálatra való kihelyezéséhez a kihelyezendő személy hozzájárulása szükséges.

16. § (1)69 Tartós külszolgálat ellátására az a kormánytisztviselő helyezhető ki, aki

a) Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen Magyarországon él,

b)70 a tartós külszolgálat során ellátott munkakör betöltéséhez jogszabályban, továbbá a kihelyező szerv vezetője által előírt iskolai végzettséggel, szakképzettséggel, szakképesítéssel, illetve a kihelyező vezető által előírt szakmai gyakorlattal rendelkezik,

c)71 a kihelyező szervnél működő foglalkozás-egészségügyi szolgálat által elvégzett orvosi vizsgálat eredménye alapján a kijelölt állomáshelyen – elsődleges munkaköri feladataira figyelemmel – tartós külszolgálatra alkalmas,

d)72 jogszabály vagy a kihelyező vezető által előírt, a tartós külszolgálat során ellátandó munkakörének megfelelő szintű, az adott külképviselet vonatkozásában releváns idegennyelv-ismerettel, valamint – diplomata munkakörök vonatkozásában – a 14. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyelvvizsgával rendelkezik,

e)73 jogszabály vagy a kihelyező szerv vezetője által előírt képzési, továbbképzési és szakmai vizsgakövetelményeknek – ideértve a részben vagy egészben európai uniós feladatokat magában foglaló munkakörök ellátására kihelyezésre kerülő kormánytisztviselők esetében az európai uniós szakmai vizsgakövetelményeket is – eleget tett,

f) érvényes és kockázatmentes nemzetbiztonsági szakvéleménnyel rendelkezik,

g) nem állampolgára a fogadó államnak, valamint

h)74 egyéb módon nem biztosított házastársa részére – amennyiben a kihelyezett családi állapota indokolja – a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szerinti, nyugellátásra jogosító szolgálatiidő- és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzését célzó megállapodás megkötésére kötelezettséget vállal.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek alól kizárólag az e bekezdésben foglaltak szerint meghatározott halasztás és felmentés adható. Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt, az adott külképviselet vonatkozásában releváns idegennyelv-ismeret teljesítésére – indokolt esetben – a kihelyező vezető legfeljebb egy év halasztást engedélyezhet. Külképviselet-vezető esetében az (1) bekezdés a) és g) pontjában foglalt feltétel alól indokolt esetben – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter egyetértésével – a kihelyező szerv vezetője felmentést adhat.

(3) A kihelyező vezető a tartós külszolgálatra történő kihelyezés feltételeként a külképviseleti munkakörre vonatkozó pályázati kiírásban – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – további szakmai, valamint az adott külképviselet viszonyaival összefüggő, illetve a tartós külszolgálat során ellátandó munkakörhöz szükséges egyéb feltételeket írhat elő.

(4)75 A tartós külszolgálati munkakörök vonatkozásában a kihelyező vezető a kihelyezés feltételeként az orvosi alkalmasságon túl pszichológiai alkalmasságot is előírhat feltételként.

17. § (1)76 A tartós külszolgálat időtartama legfeljebb négy év. A tartós külszolgálat várható időtartamát a pályázati kiírásban meg kell jelölni. A pályázati kiírásban foglalt tájékoztatás tartalmazza különösen a kihelyezés várható kezdő időpontját és a tartós külszolgálat befejezésének naptári évét. A tartós külszolgálat első napja az első utazási nappal azonos.

(2) A kihelyező vezető – szakdiplomaták esetében a szakminiszter egyetértésével – a tartós külszolgálat (1) bekezdés szerint megállapított időtartamát hivatali érdekből, valamint különös méltánylást érdemlő ok miatt, a kihelyezett egyetértésével, egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja.

18. § (1)77 A tartós külszolgálat időtartama alatt a kihelyezett a fogadó államot – hivatalos és magáncélból egyaránt – a külképviselet-vezető engedélyével hagyhatja el. A külképviselet-vezető az állomáshely egyedi körülményeinek megfelelően a hivatali érdek figyelembevételével belső utasításban határozza meg a fogadó állam magáncélú elhagyása engedélyezésének rendjét. A külképviselet-vezető tekintetében az engedélyt a kihelyező vezető adja meg.

(2) A kihelyező vezető a kihelyezettet

a) válsághelyzetben vagy a kihelyező szerv működési körén kívül eső egyéb elháríthatatlan okból;

b) hazai gyógykezelése vagy soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzése miatt, valamint

c) hivatali érdekből

ideiglenesen – legfeljebb 90 napos időtartamra – hazarendelheti (a továbbiakban: ideiglenes hazarendelés).

(3) Az ideiglenesen hazarendelt kihelyezett tartós külszolgálatának folytatásáról vagy megszüntetéséről az ideiglenes hazarendelés időtartama alatt a kihelyező vezető a (2) bekezdésben meghatározott esetek fennállásának alapos mérlegelésével dönt.

(4)78 A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a kihelyező vezető az ideiglenes hazarendelés időtartamát egy alkalommal, legfeljebb további 90 napos időtartammal hosszabbíthatja meg.

(5) Ha az ideiglenes hazarendelésre a (2) bekezdés b) pontja alapján került sor, a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményéről, valamint a hazai gyógykezelés – tartós külszolgálat folytatása vagy megszüntetése szempontjából lényeges – körülményeiről a kihelyezett a kihelyező vezetőt a hazaérkezéstől számított 60 napon belül tájékoztatja.

(6)79 Ha a tartós külszolgálatot a kihelyező vezető a (3) bekezdés alapján megszünteti, a kihelyezett az állomáshelyen folytatott életvitelének megszüntetéséről, így különösen lakhatására vonatkozó szerződéses viszonyok rendezéséről és ingóságainak hazaszállításáról a kihelyező szerv saját költségére gondoskodhat.

19. § (1) A kihelyezett a kihelyező vezető döntése alapján – hivatali érdekből, a döntés közlésétől számított 30 napon belül közölt egyetértésével – más külképviseletre helyezhető át. Az áthelyezésre vonatkozó döntés meghozatala során a kihelyező vezető mérlegeli és figyelembe veszi a kihelyezett szakmai kompetenciáit, az általa ellátott munkakör jellegét és külképviseletének körülményeit. A kihelyezett hivatali érdekből történő áthelyezése esetén a tartós külszolgálatot folyamatosnak kell tekinteni.

(2)80 A kihelyezett más külföldi külképviseletre történő áthelyezéséről és annak időpontjáról a kihelyezettet a kihelyező vezető az áthelyezés időpontját megelőzően írásban értesíti.

(3)81 A tartós külszolgálatát teljesítő kihelyezett, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastárs a fogadó államban, illetve harmadik országban ideiglenes kiküldetést (a továbbiakban: ideiglenes kiküldetés) teljesíthet, amelyért napidíjra nem jogosult. A külszolgálat alatt teljesített ideiglenes külföldi kiküldetés részletes szabályait a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben határozza meg.

20. § (1)82 A tartós külszolgálat megszűnik

a) a kihelyező okiratban megállapított naptári évben, a kihelyező vezető által a naptári évben írásban adott tájékoztatás szerinti napon,

b) a kihelyező okiratban meghatározott feltétel bekövetkeztével,

c) a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésével vagy 90 napot meghaladó szünetelésével,

d) a 33. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, illetve

e) a kihelyezett halálával.

(2)83 A kihelyező vezető lehetőség szerint a kihelyezés (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűnésének pontos dátumáról legkésőbb az azt megelőző két hónappal tájékoztatja a kihelyezettet.

(3)84 A tartós külszolgálat megszüntethető

a) a kihelyezett és a kihelyező szerv közös megegyezésével,

b) a kihelyezés visszavonásával,

c) a kihelyezett kérelmére,

d) nemzetközi jogi ok fennállása esetén,

e) a 18. § (3) bekezdése szerinti esetben, illetve

f) a 32. § (1) bekezdése szerinti esetben.

(4) A (3) bekezdés d) pontjában foglalt nemzetközi jogi ok fennállása tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter dönt.

(5)85 A tartós külszolgálatot a (3) bekezdés b) pontja alapján a kihelyezés visszavonásával a kihelyező vezető megszünteti,

a) ha a kihelyezett a 16. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek már nem felel meg,

b) ha a kihelyezett az illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat által végzett kötelező időszaki, illetve a kihelyező vezető által elrendelt soron kívüli orvosi vizsgálaton – neki felróhatóan – nem jelenik meg,

c) ha a kihelyezett a (7) bekezdésben foglaltak alapján ezt kéri, vagy

d) azonnali hatályú végleges hazarendeléssel.

(6)86 Ha a tartós külszolgálatra kihelyezés visszavonására vonatkozó döntés közlésétől számított öt munkanapon belül a kormánytisztviselő írásban úgy nyilatkozik, hogy nem kíván a megváltoztatott feltételek szerint munkát végezni, a nyilatkozatát a kormányzati szolgálati jogviszonyról történő lemondásnak kell tekinteni azzal, hogy a lemondási idő tartamára a munkavégzés alól mentesíteni kell. A lemondási időre járó illetmény összegének, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározása szempontjából 11. § (4) bekezdése szerinti illetményt kell figyelembe venni.

(7) A kihelyezett írásban kérheti a kihelyezés megszüntetését és a külképviseletről történő hazarendelését. Az erre vonatkozó kérelmet a kihelyező vezető annak kézhezvételétől számított 30 napon belül elbírálja és a kihelyezett hazarendelését elrendeli.

(8)87 A kihelyező vezető a kihelyezett tartós külszolgálatát azonnali hatályú végleges hazarendeléssel – indokolás nélkül, mérlegelési jogkörében eljárva – visszavonhatja és megszüntetheti.

21. §88 (1)89 A tartós külszolgálat megszűnését vagy megszüntetését közvetlenül követően a kihelyező vezető – a szakdiplomata kivételével – a határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselőt a kormányzati igazgatásról szóló törvény 89. § (1) bekezdése alapján kinevezésének egyoldalú módosításával iskolai végzettsége, szakképzettsége vagy szakképesítése figyelembevételével a kihelyező szervnek a kormányzati igazgatásról szóló törvény 55. § (1) bekezdése vagy 56. § (1)–(2) bekezdése szerinti álláshelyére helyezheti, ha a kihelyező szerv rendelkezik a kormánytisztviselő által betölthető álláshellyel. Az álláshelyre történő helyezés során a kihelyező vezető a kormányzati igazgatásról szóló törvény 89. § (1) bekezdése alapján jogosult a kormánytisztviselő határozatlan időtartamú kormányzati szolgálati jogviszonyának egyoldalú módosítására is. A kormánytisztviselőt a kinevezés módosításának vele való közlésétől számított öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére a kormányzati igazgatásról szóló törvény 89. § (5) bekezdésének alkalmazásával, a (2) bekezdés szerinti illetménye alapulvételével fel kell menteni.

(2)90 A kihelyező vezető a tartós külszolgálat megszűnését vagy megszüntetését követően, amennyiben nem kerül sor az (1) bekezdés szerinti álláshelyre történő helyezésre, – a szakdiplomata kivételével – a határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselőt az erről rendelkező okiratban meghatározott, de legfeljebb a 11. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamig a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyen belföldi felkészülési állományban tarthatja. A belföldi felkészülés időtartama alatt a kihelyező vezető iskolai végzettsége, szakképzettsége vagy szakképesítése figyelembevételével a kormánytisztviselőt kinevezésének egyoldalú módosításával a kihelyező szervnek a kormányzati igazgatásról szóló törvény 55. § (1) bekezdése vagy 56. § (1) és (2) bekezdése szerinti álláshelyére helyezheti. A belföldi felkészülési állományból a kihelyező szerv betölthető álláshelyére történő helyezése során az (1) bekezdésben a tartós külszolgálat megszűnését vagy megszüntetését közvetlenül követő álláshelyre helyezésre vonatkozóan megállapított szabályok alkalmazandóak. A kihelyező vezető a belföldi felkészülő állományba helyezett kormánytisztviselő számára kijelölheti a kihelyező szerv azon belföldi szervezeti egységét, ahol a belföldi felkészülőnek a belföldi felkészülési kötelezettségét a kihelyező szerv alapfeladatai ellátásában történő közreműködés révén teljesítenie kell.

(2a)91 A kihelyező szervvel határozatlan idejű kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselő a külszolgálata megszűnése vagy megszüntetése napjától a (2) bekezdés szerinti belföldi felkészülés ideje alatt – ide nem értve a 11. § (5c) bekezdése szerinti időtartamot – a 11. § (4) bekezdése szerinti illetményre jogosult. A belföldi felkészülés alatt a kormánytisztviselő cafetériajuttatásra, a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyekre nézve jogszabályban biztosított pénzbeli és természetbeni juttatásokra, egyéb munkáltatói kedvezményekre, illetve a 23. §-ban meghatározott illetményelőlegen túl egyéb fizetési előlegre nem jogosult.

(3)92 Ha a (2) bekezdés szerint belföldi felkészülési állományba helyezett kormánytisztviselő a 11. § (2) bekezdése szerinti vagy a (2) bekezdés szerint a kihelyező vezető által a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyre történő áthelyezésről rendelkező okiratban meghatározott határidőig nem kerül a kihelyező vezető részéről a (2) bekezdésben foglaltak szerint a kihelyező szervnek a kormánytisztviselő végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének megfelelő, a kormányzati igazgatásról szóló törvény 55. § (1) bekezdése vagy 56. § (1) és (2) bekezdése szerinti betölthető álláshelyre helyezésre, a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a kihelyező szervnél megszűnik, azzal, hogy a kormánytisztviselő a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti besorolási illetménye helyett a (2) bekezdés szerinti illetmény alapulvételével jogosult a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti végkielégítésre, illetve felmentési időre.

(4)93

(5)94 A kormánytisztviselő a kihelyező vezető döntése alapján a kihelyező szerv vagy a kihelyező szerv vezetőjének irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi kormányzati igazgatási szerv állományába is helyezhető – a központi kormányzati igazgatási szerv vezetője egyetértésével – a kormányzati igazgatásról szóló törvény 89. § (6) bekezdése alapján úgy, hogy a fogadó kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselő új beosztási okiratát a külszolgálat megszűnését követő napi hatállyal állítja ki. Ebben az esetben a kormányzati igazgatásról szóló törvény kinevezésmódosításra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)95 A (2) bekezdés szerinti esetben a kormányzati igazgatásról szóló törvény kinevezés-módosításra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(7)96 A belföldi felkészülési állományba helyezett kormánytisztviselő jogviszonyára a 11. § (5b)–(5f) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(8)97 Az egy tartós külszolgálat időtartamára kinevezett kormánytisztviselő a berendelést követően, amennyiben legkésőbb a berendelés időpontjáig a várandósságát a kihelyező vezetőnek írásban bejelentette, a bejelentésnek a kihelyező vezetővel való közlésétől a gyermeke megszületéséig az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásával belföldi felkészülő állományba helyezhető azzal, hogy a kihelyező szervvel fennálló határozott időtartamú jogviszonya a gyermeke megszületésének időpontjával – a törvény erejénél fogva – megszűnik.

(9)98 A tartós külszolgálat céljából határozott időre áthelyezett vagy tartós külszolgálatra a kihelyező szervhez kirendelt kormánytisztviselő – a külszolgálat megszűnését vagy megszüntetését követően beosztási okiratának az áthelyező vagy kirendelő munkáltató kormányzati igazgatási szerv egyoldalú módosításával – visszahelyezésre kerül az áthelyező vagy kirendelő kormányzati igazgatási szervhez.

8. A kihelyező, a kihelyezést módosító, az áthelyező és az értesítő okirat

22. § (1)99 A kihelyezésről, a kihelyezés módosításáról, a tartós külszolgálat megszűnéséről vagy megszüntetéséről, továbbá a más külföldi állomáshelyre történő áthelyezésről szóló munkáltatói intézkedést, illetve ezek módosításait, visszavonását írásba kell foglalni.

(2) A kihelyezésre és a más külföldi állomáshelyre történő áthelyezésre vonatkozó okiratnak tartalmaznia kell a tartós külszolgálattal kapcsolatos minden lényeges adatot, így különösen a kihelyezett

a) 1. melléklet szerinti rangját, munkakörét, munkaköri szorzóját,

b)100 állomáshelyét vagy állomáshelyhez tartozó nem önálló képviseletét,

c) deviza-alapilletmény összegét, a deviza-illetménypótlékát,

d) átalány-költségtérítésének összegét,

e) költségtérítés-kiegészítésre jogosító személyek nevét, családi jogállását,

f) állomáshelyére és visszautazásához, valamint a szabadságra történő hazautazásához biztosított utazási napok számát,

g) tartós külszolgálatának kezdő időpontját (kihelyezés napja), valamint a tartós külszolgálat megszüntetésének naptári évét, vagy a más külföldi állomáshelyre történő áthelyezés napját,

h)101

i) egyéb jogosultságait és kötelezettségeit, valamint

j) tartós külszolgálata ellátásával kapcsolatos egyéb feltételeket.

(3)102 A kihelyező szerv a kihelyezettet a kihelyezés megszűnéséről vagy megszüntetéséről okiratban értesíti. A kihelyezés megszűnéséről vagy megszüntetéséről szóló értesítő okiratnak (a továbbiakban: értesítő okirat) tartalmaznia kell

a) a kihelyezés megszűnésének vagy megszüntetésének napját,

b) a hazautazással kapcsolatos kötelezettségeket.

(4)103 A kihelyezett munkaköri leírása kiadásának rendjét a kihelyező vezető normatív utasításban határozza meg.

(5)104

(6) A kihelyezett kihelyezési okirata – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihelyezett egyetértésével módosítható. A kihelyező okirat tartalmának módosítására a kihelyezésre és a kihelyezéshez való hozzájárulásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(7)105 Nem szükséges a kihelyezett beleegyezése a kinevezési, illetve a kihelyező okirat módosításához, ha a kihelyezett

a) munkakörének megváltoztatását a tartós külszolgálatra történő kihelyezés visszavonása indokolja,

b) hozzátartozója után a 24. § (7) bekezdésében, a 25. § (5)–(8) bekezdésében meghatározott deviza-illetménypótlékra, illetve költségtérítés-kiegészítésre válik jogosulttá,

c) rangemelésben részesül,

d) személyi adatai módosulnak.

e)106 a kihelyező vezető egyoldalú döntése alapján, hivatali érdekből más állomáshelyre vagy más tartós külszolgálati munkakörbe kerül áthelyezésre.

(8)107 A (7) bekezdés e) pontja szerinti egyoldalú kihelyező okirat módosítás esetén a hivatali érdeket a 2. § 7. pontjára figyelemmel kell megállapítani.

9. Járandóságok

23. § (1)108 A kihelyezett a tartós külszolgálatának időtartama alatt havonta devizailletményre és átalány-költségtérítésre (a továbbiakban együtt: díjazás) jogosult. A díjazás forintban kerül megállapításra, számfejtésre, illetve egész forintra kerekítve kerül folyósításra legkésőbb a tárgyhót követő hónap 15. napjáig a kihelyezett részére. A kerekítés nem minősül munkáltatói intézkedésen alapuló, az általánostól eltérő devizailletmény-megállapításnak. A kihelyezett részére tartós külszolgálata idejére a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti besorolása alapján megállapított belföldi illetménye és a 11. § (4) bekezdése szerinti illetménye nem jár.

(2)109 A kihelyezett munkaköri osztályokba, az egyes munkaköri osztályokon belül a munkaköre és – amennyiben az adott munkakörhöz rang kapcsolódik – rangja szerint kerül besorolásra (a továbbiakban: elsődleges munkakör). A munkaköri osztályokon belüli munkaköröket, valamint az azokhoz tartozó rangokat az 1. melléklet tartalmazza. A kihelyezett az elsődleges munkaköre mellett a kihelyező okiratában foglaltak szerint az 1. melléklet szerinti további munkakört, illetve kiegészítő feladatkört láthat el.

(3)110 Az adminisztratív vagy technikai munkaköri osztályokba tartozó elsődleges munkakör mellett további, az 1. melléklet szerinti adminisztratív vagy technikai munkaköri osztályokba tartozó munkakör tartós, egyidejű ellátása esetén az 1. melléklet szerinti fizetési fokozatokhoz tartozó magasabb szorzót kell alapul venni a kihelyezett devizailletményének megállapítása során. Az adminisztratív vagy technikai munkaköri osztályokba tartozó elsődleges munkakör mellett további, az 1. melléklet szerinti munkakör vagy kiegészítő feladatkör tartós, egyidejű ellátása esetén – a létrejött munkakör összetettségét figyelembe véve – a kihelyező vezető a munkaköri osztályhoz, illetve több munkakör egyidejű ellátása esetén a magasabb munkaköri osztályhoz tartozó szorzónál 0,1 vagy 0,2 értékkel magasabb szorzót állapíthat meg.

(4) A devizailletmény

a) illetményből, valamint

b) deviza-illetménypótlékból

áll.

(5)111 Az illetményt

a) az adott állomáshelyre megállapított deviza-alapilletmény, valamint

b) a munkaköri osztályhoz tartozó szorzó

szorzata határozza meg.

(6)112 Az adott állomáshelyre vonatkozó deviza-alapilletmény

a) a deviza-illetményalap, valamint

b) az adott állomáshelyre megállapított ENSZ-szorzó

szorzata alapján kerül meghatározásra.

(7) A deviza-illetményalap összegét évente a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi deviza-illetményalap.

(8)113 Az egyes állomáshelyek tekintetében a következő költségvetési évre vonatkozó deviza-alapilletményt a külpolitikáért felelős miniszter a költségvetési törvény elfogadásától számított 45 napon belül rendeletben határozza meg, az ENSZ által a költségvetés tervezésének évében először közzétett szorzószámok figyelembevételével.

(9)114 A kihelyező szerv – a kihelyezett kérelmére – a külpolitikáért felelős miniszter által megállapított rendelet szerinti mértékben és feltételekkel, kamatmentes devizailletmény- és költségtérítés-előleget nyújt.

(10) Külföldi magyar kulturális intézetet és kulturális szolgálatot vezető kulturális tanácsos és az intézetekben tartós külszolgálatot teljesítő diplomata rangjának megfelelő illetmény megállapításához a kultúráért felelős miniszter egyetértése szükséges.

24. § (1) A kihelyezett devizailletményében megjelenő deviza-illetménypótlékok mértéke

a) a külképviselet külpolitikai viszonyrendszerben elfoglalt helyétől,

b)115 az állomáshely élhetőségétől, biztonsági besorolásától, valamint

c) a kihelyezett családi állapotától

függ.

(2) A külképviseleteket a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben a külpolitikai viszonyrendszerben elfoglalt helyük, valamint élhetőségük szempontjából kategóriákba sorolja.

(3) A kihelyezett az adott külképviselet külpolitikai viszonyrendszerben elfoglalt helye szerinti besorolásától függően

a)116 „A plusz” kategória esetén az illetménye 30%-ának

b)117 „A” kategória esetén az illetménye 15%-ának

c)118 „B” kategória esetén az illetménye 5%-ának

d)119 „C” kategória esetén az illetménye 0%-ának

megfelelő deviza-illetménypótlékra jogosult.

(4) „A plusz” kategóriába legfeljebb húsz, kiemelt fontosságú külképviselet sorolható.

(5) A kihelyezett a (3) bekezdésben meghatározott deviza-illetménypótlékon túl az adott külképviselet élhetőségi besorolásától függően

a)120 „A” kategória esetén az illetménye 0%-ának,

b)121 „B” kategória esetén az illetménye 5%-ának,

c)122 „C” kategória esetén az illetménye 15%-ának,

d)123 „C mínusz” kategória esetén az illetménye 40%-ának

megfelelő deviza-illetménypótlékra jogosult.

(6) „C mínusz” kategóriába azon külképviseletek kerülnek besorolásra, amelyek háborús vagy polgárháborús helyzetben lévő államban vagy mindennapi és közvetlen terrorfenyegetés alatt működnek.

(7)124 Ha írásbeli nyilatkozata alapján a kihelyezett házastársa is a kihelyezettel tartózkodik, és nem folytat a 2. § 8a. pontjában meghatározott vagy annak megfelelő jogviszony szerinti jövedelemszerző tevékenységet, a kihelyezett illetménye 12,5%-ának megfelelő deviza-illetménypótlékra jogosult. A nyilatkozatra vonatkozó részletes szabályokat a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben határozza meg.

25. § (1)125 A kihelyezettet a devizailletményén túl a saját és hozzátartozói külföldi életvitelével kapcsolatos kiadásainak fedezésére, minden külképviselet vonatkozásában megállapított, a 23. § (1) bekezdés szerint választott devizanemben havonta folyósított átalány-költségtérítés (a továbbiakban: átalány-költségtérítés) illeti meg, kivéve, ha a 16. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételnek nem felel meg és a kihelyező vezető e feltétel alól a 16. § (2) bekezdése alapján mentesítette. Házastársak egyazon külképviseletre, vagy egyazon állomáshely különböző külképviseleteire történő kihelyezése esetén az átalány-költségtérítés elemei csak – a nyilatkozatukban megjelölt – egyik fél részére számfejthetők.

(1a)126 Ha a kihelyezett állandó lakóhelye a fogadó államban van és a 16. § (2) bekezdése szerinti mentesítést megkapta, a (2) bekezdés a) pontja szerinti lakhatási és a (2) bekezdés c) pontja szerinti gyermeknevelési költségtérítésre, valamint költségtérítés-kiegészítésekre nem jogosult.

(2) Az átalány-költségtérítés

a) lakhatási költségtérítésből,

b) vegyes költségtérítésből, valamint

c) a kihelyezett családi élethelyzetére tekintettel megállapított

ca)127 gyermeknevelési költségtérítésből, valamint

cb) az a) és b) pontokhoz kapcsolódó költségtérítés-kiegészítésekből

áll.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontja, valamint c) pont ca) alpontja szerinti költségtérítés mértékét az egyes költségtérítések vonatkozásában megállapított költségtérítés-alapok, valamint az adott állomáshely tekintetében megállapított költségtérítés-szorzók szorzata adja.

(3a)128 A külképviselet-vezető a vegyes költségtérítés vonatkozásában megállapított költségtérítés-alap, valamint az adott állomáshely tekintetében megállapított költségtérítés-szorzó szorzata szerinti kétszeres vegyes költségtérítésre jogosult, ha az (1) bekezdés szerint az átalány-költségtérítés számfejtését a külképviselet-vezető önmaga számára igényli.

(4) A (2) bekezdés a) és b) pontja, valamint c) pont ca) alpontja szerinti költségtérítéshez kapcsolódó költségtérítés-alapok összegét évente a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi költségtérítés-alap.

(5)129 A kihelyezettet a kihelyezettel közös háztartásban, életvitelszerűen a tartós külszolgálat állomáshelyén tartózkodó, a 2. § 8. pontja szerinti hozzátartozónak minősülő minden gyermek után

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti költségtérítés 10%-ának, fogyatékkal élő vagy sajátos nevelési igényű gyermek esetén 15%-ának megfelelő költségtérítés-kiegészítés,

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti költségtérítés 100%-ának, fogyatékkal élő vagy sajátos nevelési igényű gyermek esetén 150%-ának megfelelő költségtérítés-kiegészítés, valamint

c)130 a gyermek születésétől a középfokú tanulmányainak befejezéséig, de legfeljebb huszonegyedik életévének betöltéséig gyermeknevelési költségtérítés

illeti meg, ideértve azt az esetet is, ha a gyermek Magyarországon folytatja tanulmányait, de életvitelszerűen Magyarországgal szomszédos országban lévő állomáshelyen tartózkodik.

(5a)131 A kihelyezettet az (5) bekezdés c) pontja szerinti gyermeknevelési költségtérítés 110%-ának megfelelő gyermeknevelési költségtérítés illeti meg, ha gyermekét egyedül neveli.

(6)132 A kihelyezettet a kihelyezettel közös háztartásban, életvitelszerűen a tartós külszolgálat helyén tartózkodó nagykorú, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeke után, aki a családok támogatásáról szóló törvény alapján saját jogán emelt összegű családi pótlékra jogosult, vagy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásban vagy a vakok személyi járadékában, vagy a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet alapján rokkantsági járadékban részesül

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti költségtérítés 15%-ának megfelelő költségtérítés-kiegészítés, valamint

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti költségtérítés 150%-ának megfelelő költségtérítés-kiegészítés

illeti meg.

(7)133 Ha a kihelyezett részére az (5) bekezdés c) pontja szerint megállapított gyermeknevelési költségtérítés egy évre vonatkoztatott összegének másfélszerese nem éri el az adott állomáshelyen elérhető – a magyar átlagszínvonalnak megfelelő – angol, francia, német, orosz vagy spanyol nyelvű és oktatási rendszerű óvoda, illetve alap- és középfokú képzési intézmények tandíjának éves mértékét, a kihelyezett részére a kihelyező szerv vezetője mérlegelési jogkörben a gyermeknevelési költségtérítés összegét kiegészítheti. A kihelyezett a tanév közben történő kihelyezést követő harminc napon belül, illetve minden félév vagy szemeszter kezdetekor iskolalátogatási igazolással igazolja, hogy gyermeke nevelési-oktatási intézmény látogatási kötelezettségének az állomáshelyen vagy a 25. § (5) bekezdése szerint Magyarországon tesz eleget.

(8)134 Ha a kihelyezett írásbeli nyilatkozata alapján a kihelyezett házastársa is a kihelyezettel tartózkodik, a kihelyezett a (2) bekezdés b) pontja szerinti költségtérítés 100%-ának megfelelő költségtérítés-kiegészítésre jogosult. A házastárs után járó költségtérítés-kiegészítésre a (3a) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.

(9)135 Az egyes külképviseletekhez tartozó lakhatási, vegyes, valamint gyermeknevelési költségtérítés-szorzókat a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg, amelynek mértékét szükség szerint, de legalább évente felülvizsgálja.

(10)136 Az átalány-költségtérítés összege a kihelyezett által tetszőlegesen meghatározott arányban és mértékben használható fel bárminemű költségének fedezésére, ilyen különösen az állomáshelyén való lakhatás, Magyarország és a külképviselet közötti utazások, ingóságainak szállítása, mobiltelefon-költsége, gépjármű-használattal kapcsolatban felmerülő költségek, valamint más jogszabályokban a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyekre nézve biztosított pénzbeli és természetbeni juttatások, illetve egyéb munkáltatói kedvezmények.

(11) A kihelyezett lakásbérleti szerződése a külképviselet-vezető hozzájárulásával köthető meg, amennyiben az a külképviselet-vezető megítélése szerint a reprezentációs, valamint biztonsági szempontoknak megfelel.

(12) A külképviselet-vezető lakhatási költségtérítésre nem jogosult, a külképviselet-vezető részére a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium biztosítja a lakhatásra szánt rezidenciát.

(13) Ha a külképviselet rendelkezik olyan lakóingatlannal, amely a kihelyezett és hozzátartozói számára méretben megfelelő, és a kihelyezett munkaköre indokolja, a külképviselet-vezető döntése értelmében a kihelyezett köteles a rendelkezésre álló, a számára lakhatás céljából felajánlott lakóingatlant elfogadni. Ebben az esetben a kihelyezett lakhatási költségtérítésre nem jogosult.

(14) A kihelyező szerv a kihelyezett kérelmére – kizárólag gépkocsivásárlás céljára – a külpolitikáért felelős miniszter által kiadott rendeletben megállapított feltételekkel kölcsönt nyújthat, a kihelyezéstől számított egy éven belül.

(15)137 Ha a kihelyezett hozzátartozója egy naptári hónapban 10 napnál többet tartózkodik a kihelyezett nélkül az állomáshelytől távol, a kihelyezett az adott hónapban a hozzátartozója alapján őt megillető 24. § (7) bekezdése szerinti juttatásra nem jogosult.

(16)138 Ha a kihelyezett jogosultsága a (15) bekezdés alapján a 24. § (7) bekezdés szerinti juttatásra három egymást követő hónapban megszűnik, a kihelyezett (15) bekezdés szerinti hozzátartozóját a kihelyező okiratból törölni kell.

(17)139 Ha a kihelyezett házastársa a fogadó államban az jövedelemszerző tevékenységet folytat és a vele közös háztartásban élő gyermeke, gyermekei után pótlékot, költségtérítést, iskoláztatási támogatást kap vagy fogyatékossági támogatásban, illetve vakok személyi járadékában részesül, az (5)–(6) bekezdés szerinti költségtérítésre nem jogosult.

(18)140 Ha a kihelyezett végleges berendelés esetén az állomáshelyet a berendelést megelőzően bármilyen távolléti jogcímen elhagyta, azaz az állomáshelyen történő életvitelszerű tartózkodása megszűnt, akkor költségtérítés nem jár részére.

(19)141 Ha a kihelyezési okiraton szereplő hozzátartozók az állomáshelyet a tartós külszolgálat befejező időpontja előtt elhagyták, a hozzátartozók utáni járandóság az állomáshelyen életvitelszerű tartózkodás utolsó napjáig számfejthető. Ha a hozzátartozók a kihelyezett ideiglenes berendelése alatt hagyták el az állomáshelyet és a végleges berendelés előtt az állomáshelyre nem térnek vissza, a kihelyezett a végleges berendelésének napjáig jogosult a hozzátartozók utáni járandóságra. Amennyiben a kihelyezett az állomáshelyet szabadság miatt a hozzátartozókkal együtt hagyja el, de a hozzátartozók nem térnek vissza az állomáshelyre, és az állomáshelyen történő életvitelszerű tartózkodás részükről befejeződött, a hozzátartozók utáni járandóság az állomáshelyen életvitelszerű tartózkodás utolsó napjáig jár.

26. § (1)142 A kihelyezettet megillető díjazás kifizetése a kihelyezett által választott, legfeljebb két – euró, USA-dollár vagy forint fogadására alkalmas – fizetési számlára történő utalással, a kihelyezett által meghatározott arányban megosztva történik.

(1a)143 Ha az állomáshely szerinti országban nincs, vagy olyan alacsony fejlettségű bankrendszer működik, ami az utalás biztonságát veszélyezteti, a díjazás legfeljebb 50%-os mértékéig a kifizetés pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés útján a külképviseleten történik euróban vagy USA-dollárban attól függően, hogy a külképviselet részére melyik valuta használata engedélyezett. A készpénzben kifizetésre kerülő díjazás euróra vagy USA-dollárra történő átváltása a bérszámfejtés hónapját megelőző hónap 15. napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.

(1b)144 A díjazás fizetési számlára történő átutalásának a Magyar Államkincstárnál felmerülő költségeit a kihelyező szerv viseli, az átutalással kapcsolatban felmerülő egyéb költségeket az átalány-költségtérítés tartalmazza.

(1c)145

(2) A külpolitikáért felelős miniszter

a) rendeletben határozza meg a devizailletmény, valamint a költségtérítés számításának e törvényben nem rendezett részletes szabályait, valamint

b) szükség szerint, de legalább évente felülvizsgálja az egyes külképviseletek külpolitikai viszonyrendszerben elfoglalt helye, továbbá életminőség szerinti besorolását, és ennek alapján a devizailletmény és a költségtérítés mértékét.

10. A kihelyezettre vonatkozó különleges munkajogi, biztonsági és a külképviselet működését érintő egyéb szabályok

27. § (1) A kihelyezett a külképviselet-vezető írásbeli utasítása alapján és a kihelyező vezető jóváhagyásával 15 naptári napot meghaladóan eredeti munkaköre helyett vagy eredeti munkaköre mellett ideiglenesen más munkakörbe tartozó feladatokat is elláthat (a továbbiakban: helyettesítés).

(2) Az (1) bekezdés szerinti helyettesítéssel az adott munkakör legfeljebb egy évig látható el. Egy éven túl a munkakört pályázat vagy kijelölés útján be kell tölteni vagy meg kell szüntetni.

(3)146 Külön díjazás helyettesítési időre nem jár, a külképviseleti munkaszervezésért a külképviselet-vezető felelős.

28. § (1)147 A tartós külszolgálat ellátásának idején a kihelyezett biztonsági szolgálatot is ellát, amelyért külön díjazás és szabadidő nem jár. A biztonsági szolgálat részletes szabályait a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben határozza meg.

(2) A külképviselet vezetője válsághelyzet esetén biztonsági okból elrendelheti a kihelyezett és hozzátartozói, valamint a kihelyezettel együtt tartózkodó egyéb személyek a külképviselet hivatalos helyiségeibe történő azonnali berendelését és ellenkező utasításig való ott tartózkodását vagy biztonságos helyre történő menekítését.

(3) A válsághelyzetben a kihelyező vezető dönt a (2) bekezdésben meghatározott személyek hazaszállításáról. Az ebből eredő, előre nem tervezett többletköltségeket a kihelyező szerv viseli.

29. § (1)148 Az 1. mellékletben meghatározott

a) vezetői munkakörben,

b) diplomata munkakörben,

c) gazdasági vezető munkakörben,

d) területi informatikai vezető munkakörben és

e) gazdasági felelősi munkakörben

foglalkoztatott kihelyezett munkarendje kötetlen, a munkarend kötetlen jellegét azonban nem érinti, ha a kihelyezett a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva és a külképviselet-vezető utasításainak figyelembevételével meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti.

(2)149 A külképviseleten a munkaidő beosztása a külképviselet-vezető által a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerint megállapított általános munkarendtől és munkaidő-beosztástól eltérően is megállapítható. A külképviseleten a munkaszüneti napok megegyeznek a belföldön jogszabályban meghatározott munkaszüneti napokkal. A munkaszüneti napot más napon kiadni vagy összevonni csak különösen indokolt esetben lehet. A kihelyezettet hetenként két egymást követő pihenőnap illeti meg, amelyeket a külképviselet-vezető a helyi viszonyokra tekintettel állapít meg.

(3)150 A kötetlen munkarendben foglalkoztatott kihelyezettek részére a munkaszüneti napon teljesített munkavégzésért a munkaidő időtartamának megfelelő mértékű időtartamban a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli távollétet kell engedélyezni legkésőbb a munkavégzést követő tíz napon belül.

29/A. §151 (1) Ha a kihelyezett munkaidőkeretben kerül foglalkoztatásra, a munkaidőkeret tartama négy hónap.

(2) A munkaidő-beosztást a munkavégzés megkezdésének időpontjától számított legalább öt munkanappal előre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.

(3) A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha működésében előre nem látható körülmény merül fel, a munkavégzést megelőző napon írásban módosíthatja.

29/B. §152 (1) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók.

(2)153 A kihelyezett számára a heti pihenőidőt havonta legalább egy alkalommal vasárnapra, illetve a helyben szokásos heti pihenő- vagy szabadnapra kell beosztani.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával a kihelyezettnek hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. A kihelyezettnek a munkaidőkeret átlagában legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell biztosítani.

(4) A külképviselet-vezető a heti pihenőnapokat csak rendkívül indokolt esetben adhatja ki úgy, hogy a pihenőnapok nem követik egymást.

29/C. §154 (1) Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén naptári évenként kettőszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.

(2) A tartós külszolgálat időtartama alatt heti pihenőnapon, illetve munkaszüneti napon végzett rendkívüli munka, készenlét, ügyelet ellenértékeként a kormánytisztviselőt a teljesített munkaidő időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti meg, tekintet nélkül a heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra.

(3) A külképviseleten – amennyiben ügyelet adása szükséges – az ügyeleti rendet a külképviselet-vezető határozza meg, és legalább egy héttel korábban és egy hónapra előre közli a kijelölt kihelyezettekkel.

(4) A külképviselet-vezető ügyeletet rendelhet el, ha olyan előre látható esemény következik be, amely miatt a kihelyezettnek a külképviselet-vezető által meghatározott helyen kell tartózkodnia, ellenkező esetben készenlétet kell elrendelni.

(5) Rendkívüli, előre nem látható esetben a külképviselet-vezető az ügyelet vagy készenlét adását azonnali hatállyal is elrendelheti.

29/D. §155 (1) A kötetlen munkarendben foglalkoztatott kihelyezettek rendes évi szabadságának kiadását és annak időtartamát nyilvántartásba kell venni.

(2) A rendkívüli munkavégzés ellenértékeként járó szabadidőt az általános munkarendben dolgozó kihelyezettek részére a külképviselet-vezető a rendkívüli munkavégzést követő kilencven napon belül köteles kiadni.

(3)156 A fogadó államban munkaszüneti napnak minősülő ünnepnapok a külképviseletre kihelyezett számára szabadnapoknak minősülnek, amelyet a rendkívüli munkavégzés, készenlét és ügyelet időtartamának külképviseleten történő elszámolásakor figyelembe kell venni. Ha a kihelyezett rendes szabadságát vagy egyéb engedélyezett távollétét nem a fogadó államban tölti, abban az esetben a kihelyezett esetében a szabadság megállapítása tekintetében a magyarországi munkarendet kell figyelembe venni, a fogadó állam munkaszüneti napja ez idő alatt e törvény szerinti szabadságnak minősül.

30. § (1) A kihelyezett és hozzátartozói a tartós külszolgálat alatt a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény és kapcsolódó jogszabályok külföldön történő gyógykezelésre vonatkozó szabályai szerint jogosultak az állomáshelyen egészségügyi ellátás igénybevételére, amelynek részletszabályait – az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben – a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben szabályozza.

(1a)157 Az egymillió forintot meghaladó egészségügyi ellátások esetén a kihelyezett és hozzátartozója kérelmére a kihelyező vezető egyedi méltányosságot gyakorolhat az egészségügyi ellátási költségek megelőlegezése tekintetében. A megelőlegezett költség – a kifizetés napján érvényes a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számolva – a kifizetést követő hónaptól a kihelyezett devizailletményéből legfeljebb 6 hónap alatt, egyenlő részletekben kerül levonásra.

(2) A hozzátartozó a fogadó államban – a kihelyező vezető előzetes hozzájárulásával – szabadon vállalhat munkát. A kihelyező vezető a mérlegelés során különösen nemzetbiztonsági szempontokat mérlegel.

(3) A kihelyezett és hozzátartozói a tartós külszolgálat időtartamára a külföldre utazásról szóló törvény rendelkezései alapján jogosultak diplomata- vagy külügyi szolgálati útlevél igénybevételére.

31. §158 (1) A tartós külszolgálat idejére a kihelyezett a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti alapszabadságra, továbbá a kormányzati igazgatásról szóló törvény 155. §-a szerinti pótszabadságra, valamint – a kormányzati igazgatásról szóló törvény 128. § (3) bekezdése szerinti álláshely besorolástól függő pótszabadság helyett –

a) az 1. melléklet szerinti technikai munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő kihelyezés esetén három munkanap,

b) az 1. melléklet szerinti adminisztratív munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő kihelyezés esetén öt munkanap,

c) az 1. melléklet szerinti diplomata munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő kihelyezés esetén hét munkanap,

d) az 1. melléklet szerint vezető munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő kihelyezés esetén kilenc munkanap

pótszabadságra jogosult.

(1a)159 Az a tartós külszolgálatra kihelyezett, aki vezetői pótszabadságra és a kormányzati igazgatásról szóló törvény 155. § (1) és (2) bekezdése szerinti pótszabadságra nem jogosult, az ötvenedik életévének betöltésétől évente 3 munkanap pótszabadságot is igénybe vehet.

(2)160 A kormányzati igazgatásról szóló törvényben foglaltaktól eltérően a kihelyező szerve belső szabályzatában meghatározott tartós légszennyezettségű állomáshelyenként megállapítva az oda kihelyezettek részére a tárgyévben időarányosan megállapított 5 nap rekreációs szabadság jár. A rekreációs szabadság a tárgyév utolsó napjáig adható ki és a kihelyezett eddig az időpontig veheti igénybe.

(3)161 A felkészülés és a tartós külszolgálat időtartamára járó alap- és pótszabadságot a felkészülési állományban lévőknek és a kihelyezettnek a felkészülése és a tartós külszolgálata időtartama alatt igénybe kell vennie. A szabadság kiadása a kormányzati igazgatásról szóló törvény 129. §-a alapján történik. A kihelyezés évében a kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján meghatározott és fel nem használt szabadságnapok a tartós külszolgálatra való kihelyezést követően a kormányzati igazgatásról szóló törvény 129. §-a alapján vehetők igénybe. A kihelyező szerv szakdiplomaták esetében csak a tartós külszolgálat időtartama alatt keletkező, időarányos szabadságot adja ki.

(4) Ha a kihelyezett a tartós külszolgálatának megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a tartós külszolgálaton töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett devizailletményt köteles visszafizetni.

(5) Az (1) bekezdésben foglalt szabadságon felül a kihelyezett a (6)–(7) bekezdésben szabályozott feltételekkel szabadságnak nem minősülő távollétet igazoló utazási nap, illetve egészségügyi vizsgálat céljából igénybe vehető szabadnap (a továbbiakban: orvosi nap) igénybevételére jogosult. Az utazási és orvosi nap felhasználása csak a tényleges Magyarországra történő utazáshoz, illetve a kihelyező szerv által meghatározott kötelező magyarországi orvosi vizsgálaton való megjelenéshez kapcsolódó konkrét távollét napok igazolására jogosít.

(6) A kihelyezés és a berendelés évének kivételével a kihelyezettet évente összesen

a) Európán belüli állomáshely esetében két, Európán kívüli állomáshely esetében négy, Ausztrália és Óceánia esetében hat utazási nap, valamint

b) állomáshelytől függetlenül két orvosi nap

illeti meg.

(7) A kihelyezettet az állomáshelyre történő első kiutazáskor és a végleges hazautazáskor – ideértve a másik állomáshelyre történő áthelyezést is – Európán belüli állomáshely esetében egy-egy, Európán kívüli állomáshely esetében kettő-kettő, Ausztrália és Óceánia esetében három-három utazási nap illeti meg. A külszolgálat megkezdésének és megszűnésének naptári évében, amennyiben abban az évben a külszolgálat időtartama nem éri el a kilenc hónapot, a kiutazáshoz, illetve a végleges hazautazáshoz biztosított utazási napokon túl a kihelyezett további utazási napokra nem jogosult.

(8) A szabadság kiadásának időpontját – a kihelyezett előzetes meghallgatása után – az éves szabadságolási terv alapján a külképviselet-vezető határozza meg. A külképviselet-vezető tekintetében a szabadság kiadásának időpontját a kihelyező szerv határozza meg.

(9) A 11. § (3) bekezdése szerinti külföldi felkészülési állományba, továbbá a 21. § (2) bekezdés szerinti átmeneti belföldi felkészülési állományba kinevezett kormánytisztviselő esetén szabadságolási tervet nem kell készíteni.

(10) Ha a kihelyezett kormányzati szolgálati jogviszonya tartós külszolgálata időtartama alatt szűnik meg, számára a végkielégítés, továbbá a szabadságmegváltás összege a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti besorolása helyett a 11. § (4) bekezdése szerinti illetmény alapulvételével kerül megállapításra.

(11) A kihelyezett a külszolgálata időtartama alatti rendkívüli munkavégzés ellentételezéseként ki nem adott szabadidő megváltására a tartós külszolgálatának időtartama alatt a 21. § (2) bekezdése szerinti illetmény alapulvételével, a külszolgálat befejezését követően jogosult.

(12) Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a kihelyezett fogadásokon, rendezvényeken, konferenciákon, kulturális eseményeken vesz részt, illetve biztonsági szolgálatot lát el.

(13) A kihelyezett fizetés nélküli szabadságra vonatkozó igényét a kihelyező vezető bírálja el. A kihelyezettet a fizetés nélküli szabadság idejére a 23–26. § szerinti járandóságok nem illetik meg.

32. § (1) A külképviselet vezetője a tárgyévet megelőző három év teljesítményértékelése alapján a tárgyévre vonatkozóan javasolhatja a kihelyező vezetőnek a kihelyezett rangban történő előléptetését. A külképviselet vezetője kezdeményezheti továbbá a kihelyező vezetőnél a kihelyezett idő előtti végleges hazarendelését, ha a kihelyezett kihelyezés időtartama alatti minősítése átlag alatti teljesítményszintet ér el.

(2) A kihelyező vezető az (1) bekezdésben foglaltak alapján mérlegelési jogkörben eljárva – szakdiplomata esetén a szakminiszterrel való egyeztetést követően – dönt a kihelyezett rangban történő előléptetése vagy idő előtti berendelése tárgyában.

33. § (1)162 A kihelyezett a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti szolgálati elismerésre a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti illetmény helyett a 11. § (4) bekezdése szerinti illetmény alapulvételével jogosult.

(2)163 A kihelyezettet és a külképviselet által foglalkoztatott házastársat a keresőképtelensége időtartamára éves szinten összesen legfeljebb 90 napig, állomáshelyén a havi devizailletményének, illetve a külképviselet által foglalkoztatott házastársat a munkabérének 60%-a, belföldön 30%-a illeti meg. A 90. napot követően a kihelyezettet, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastársat – ha szállítható állapotban van – további gyógykezelésre haza kell szállítani. Az éves szinten a 90. napot meghaladó – további legfeljebb 90 nap – időtartamra a kihelyezett a devizailletményének, a külképviselet által foglalkoztatott házastárs a munkabérének 30%-ára jogosult függetlenül a tartózkodás helyétől.

(2a)164 Ha a felkészülési állományba kinevezett kormánytisztviselő táppénzre, baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra, örökbefogadói díjra jogosult, akkor a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) szabályai az irányadóak. A 11. § (3) bekezdése szerinti külföldi felkészülési állományba, valamint a 21. § (2) bekezdése szerinti belföldi felkészülési állományba kinevezett kormánytisztviselőt az Ebtv.-ben meghatározott betegszabadsága idejére a 11. § (4) bekezdése szerinti illetményének a 60%-a illeti meg.

(3) A kihelyezett tartós külszolgálata a keresőképtelensége kezdetét követő 180. napot követő napon megszűnik, a külszolgálat időtartamára létesített határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszonya azonban keresőképtelensége fennállásáig, de legfeljebb 365 napig továbbra is fennáll.

(4)165 A kihelyezettet vagy a külképviselet által foglalkoztatott házastársat beteg gyermekének ápolása miatti keresőképtelenségének időtartamára – legfeljebb 90 napig – a (2) bekezdésben meghatározott mértékű devizailletmény vagy munkabér illeti meg.

(5)166 A kihelyezett halála esetén a halál bekövetkeztéig járó díjazásán felül a kihelyezettel az állomáshelyen tartózkodó házastársa, vagy házastárs hiányában az állomáshelyen kint tartózkodó gyermek felügyeletére ideiglenesen kijelölt gyám a kihelyezett további egyhavi díjazásának megfelelő segélyre jogosult.

(6)167 A (2) bekezdés szerinti juttatásra, illetve a szülési szabadságra jogosult kihelyezett, valamint külképviselet által foglalkoztatott házastárs az Ebtv. 43. § (1) bekezdése szerinti táppénzre és az Ebtv. 40. § (1) bekezdése szerinti csecsemőgondozási díjra nem jogosult.

(7)168 A kihelyezett, valamint külképviselet által foglalkoztatott házastárs üzemi balesete vagy foglalkozási megbetegedés esetén a kihelyezettet devizailletménye, a külképviselet által foglalkoztatott házastársat a munkabére 100%-a, útibaleset esetén 90%-a illeti meg a keresőképtelenség időtartamára, de legfeljebb 90 napig. Az Ebtv. szerinti baleseti táppénzre a kihelyezett a tartós külszolgálat ideje alatt nem jogosult. Amennyiben a folyósítás ideje alatt megszűnik a kihelyezett tartós külszolgálata vagy kormányzati szolgálati jogviszonya, akkor a baleseti táppénz az Ebtv. 55. § (3) bekezdése szerinti fennmaradó jogosultsági időre folyósítható.

34. § Az a külképviselet, amelynek keretében a 3.§ (3) bekezdése szerinti kulturális intézet vagy kulturális szolgálat működik, kulturális, oktatási és tudományos tevékenysége körében a fogadó ország előzetes hozzájárulása – amennyiben arra szükség van –, és a külpolitikáért felelős miniszter előzetes engedélye alapján, a hozzájárulásban, illetve az engedélyben meghatározott keretek között vállalkozási tevékenységet folytathat. A vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó bevételekkel és kiadásokkal a külképviselet-vezető az előirányzatok felhasználásának általános szabályai alapján számol el a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezetének vezetője felé.

35. §169 A külképviselet-vezető indokolt esetben, az állami vagyonnal és a költségvetési előirányzatokkal való felelős gazdálkodás elvének tiszteletben tartásával, a külképviselet kiadási előirányzatai terhére, a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezetének vezetője előzetes engedélyével, az engedélyben foglalt feltételek szerint támogatást, adományt, segélyt, felajánlást és más ellenérték nélküli kötelezettséget vállalhat és kifizetést teljesíthet.

35/A §.170

35/B. §171 A 35. § alapján nyújtott támogatás, adomány és más ellenérték nélküli kötelezettségvállalás esetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 55. §-át nem kell alkalmazni.

35/C. §172 (1) A külpolitikáért felelős miniszter, valamint az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter kezeli a 3. mellékletben meghatározott adatokat.

(2)173 A 3. mellékletben meghatározott adatokat, valamint az adatokban bekövetkező változásokat – a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül – a tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselő, valamint a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium központi igazgatásának állományában lévő kormánytisztviselő köteles a külpolitikáért felelős miniszternek bejelenteni.

(3)174 A 3. mellékletben meghatározott adatokat, valamint az adatokban bekövetkező változásokat – a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül – az EU ÁK-ra tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselő, valamint a 10. § (1) bekezdése szerinti pályázó köteles az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszternek bejelenteni.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás vezetésének célja az e törvényben meghatározott járandóságok a jogosult részére történő meghatározása és folyósítása. Az adatok kezelésének időtartama, a tartós külszolgálat megszűnését követő ötven év.

(5)175 Az 1. § (1) bekezdés f) pontja szerinti jogosultra vonatkozóan a kihelyező szerv által a közszolgálati alapnyilvántartásban kezelt adatok a kihelyező szerv által a tartós külszolgálati pályázati és felkészítési eljárást támogató informatikai rendszer nyilvántartásával összekapcsolhatóak.

35/D. §176 Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerinti érvényesítési jogosultság az e törvény hatálya alá tartozó, tartós külszolgálat alatt gazdálkodási feladatkört ellátó személy részére adható, aki

a) szakirányú szakmai végzettséggel rendelkezik vagy

b) legalább középfokú végzettséggel rendelkezik és a kihelyező szerv által szervezett gazdasági képzésen sikeres szakmai vizsgát tett.

11. A szakdiplomatákra vonatkozó különös rendelkezések

36. § (1) A szakdiplomatára a diplomatára vonatkozó rendelkezéseket az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Szakdiplomata-álláshely létesítése érdekében a külpolitikáért felelős miniszter a szakminiszterrel történő egyeztetést követően együttes előterjesztést nyújt be (a továbbiakban: előterjesztés) a Kormánynak. A Kormánynak benyújtandó előterjesztésre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(2a)177 A külképviseleteken szakkonzul láthat el konzuli tisztviselői feladatokat.

(3)178 A szakdiplomata-álláshelyre vonatkozó pályázatot a szakminiszter hirdeti meg és bírálja el. A szakdiplomata személyére a pályázat eredménye vagy kivételesen, kijelölés alapján a szakminiszter tesz javaslatot a kihelyező vezetőnek. Kihelyezésre akkor kerülhet sor, ha a szakminiszter személyi javaslatával a kihelyező vezető egyetért. A szakdiplomata-álláshely betöltésére jelöltnek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzését a szakminisztérium vezetője kezdeményezheti.

(4)179 A felkészülés, valamint a tartós külszolgálat idejére, az érvényes és kockázatmentes nemzetbiztonsági szakvéleménnyel rendelkező, a (3) bekezdés szerint jóváhagyott, kihelyezésre jelölt személy a felkészülés, valamint a tartós külszolgálat idejére, ha

a) a szakminisztériummal határozatlan idejű kormányzati szolgálati vagy hivatásos szolgálati jogviszonyban áll – a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti külszolgálati kirendeléssel, vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 62. §-a szerinti más szervhez történő vezényléssel vagy a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 51. §-a szerinti más szervnél történő szolgálatteljesítésre vezényléssel – a kihelyező szerv 11. § (1) bekezdése szerinti központosított álláshely-állományába kerül és beosztási okiratát a kihelyező szerv vezetője módosítja, vagy

b) a szakminisztériummal kormányzati szolgálati vagy hivatásos szolgálati jogviszonyban nem áll, a kihelyező szerv vezetője a tartós külszolgálati felkészülés, illetve a tartós külszolgálati kihelyezés idejére szóló határozott idejű kinevezéssel – a kormányzati igazgatásról szóló törvény vonatkozó rendelkezései és a 11. § szerint – a 11. § (1) bekezdése szerinti központosított álláshelyállományába kormánytisztviselőnek kinevezi.

(4a)180 A 36. § (4) bekezdés a) pontja szerinti vezénylés esetén a hivatásos állomány vezényelt tagja a kihelyező szervhez történő vezénylést követően a tartós külszolgálat idejére a 11. § (3) bekezdés szerinti tartós külszolgálati felkészülést támogató szervezeti egység állományába kerül kinevezésre kormánytisztviselőnek.

(4b)181 A (4) bekezdés a) pontja szerinti vezénylés esetén a Hszt. és a Hjt. illetményre vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kihelyező szerv állományába vezényelt a kormánytisztviselői kinevezése idejére illetményként kizárólag a 11. § (4) bekezdése szerinti díjazásra jogosult, a kihelyező szervnél a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőket megillető egyéb juttatások, illetve tartós külszolgálatra történő kihelyezése esetén kizárólag az e törvény szerinti díjazás és egyéb juttatások illetik meg.

(4c)182 A kihelyező szerv a Hszt. alapján vezényelt állományt érintő munkáltatói intézkedéseinek egy példányát megküldi a vezénylő szerv részére.

(4d)183 Amennyiben a jóváhagyott szakdiplomata jelölt a kihelyező szervvel jogviszonyban áll, a kihelyező szerv beosztási okiratának módosításával a tartós külszolgálati kihelyezés e törvény szerinti szabályai szerint készíti fel, illetve helyezi ki tartós külszolgálatra azzal, hogy amennyiben a kihelyező szervvel határozatlan idejű kormányzati szolgálati jogviszonyban áll, a szakdiplomata álláshely betöltésére szóló tartós külszolgálati kihelyezése megszűnése vagy megszüntetését követően a 21. § alapján helyezheti el.

(5)184 A szakdiplomata munkaköri leírását – a szakminiszter által előterjesztett részletes javaslat alapján – a kihelyező szerv készíti el és a kihelyező vezető hagyja jóvá.

(6) A szakdiplomata a külképviselet munkájában a külképviselet-vezető utasításai szerint vesz részt, szakmai irányítását a szakminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben a szakminiszterrel egyeztetve, a külképviselet-vezetőn keresztül a kihelyező vezető végzi.

(7) A (6) bekezdés rendelkezéseitől eltérően az EU ÁK Kül- és Biztonságpolitikai Hivatalánál külszolgálatot teljesítő szakdiplomata szakmai irányítását a szakminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben a szakminiszter végzi, az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium egyidejű tájékoztatása mellett.

(8) A szakdiplomata tartós külszolgálata a kihelyező vezető kezdeményezésére csak a szakminiszter egyetértésével szüntethető meg. A szakdiplomata tartós külszolgálatának megszüntetését a szakminiszter is kezdeményezheti a kihelyező vezetőnél azzal, hogy a szakminiszter döntése a kihelyező szervre nézve kötelező.

(8a)185 A szakdiplomata kihelyezésének meghiúsulása vagy tartós külszolgálatának megszűnése vagy megszüntetése esetén

a) a (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kormányzati igazgatásról szóló törvény külszolgálati kirendelésre vonatkozó szabályai szerint a szakdiplomatát vissza kell rendelni a kirendelő kormányzati igazgatási szervhez vagy a Hszt., Hjt. szabályai szerint a vezénylését meg kell szüntetni,

b) a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a szakdiplomata határozott idejű kinevezése a kormányzati igazgatásról szóló törvény, valamint az 58. § (12) bekezdése szerint – törvény erejénél fogva – megszűnik.

(9)186 A szakdiplomata kihelyezésének meghiúsulása vagy tartós külszolgálatának megszűnése vagy megszüntetése esetén a szakdiplomata a szakminisztérium vagy a szakminisztérium irányítása vagy felügyelete alá tartozó kormányzati igazgatási szerv állományába is visszahelyezhető, annak vezetője egyetértésével. A visszahelyezésről a kihelyező szerv vezetője, a szakminiszterrel egyeztetve intézkedik.

(10) A szakdiplomata ideiglenes hazarendelésének a kihelyező szerv mellett a szaktárca működési körén kívül eső elháríthatatlan ok is alapját képezheti.

(11) Szakdiplomata tartós külszolgálatának a kihelyezés visszavonásával történő megszüntetéséről a kihelyező szerv haladéktalanul értesíti a szakminisztert.

III. Fejezet

AZ EU ÁK-RA VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK

37. §187 A 19. § és a 28. § (1) bekezdése az EU ÁK tekintetében nem alkalmazható.

12. Az EU ÁK jogállása, irányítása, működtetése

38. § (1) Az EU ÁK az Európai Unió melletti, a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, az Európai Uniós tagságból eredő jogok gyakorlása, kötelezettségek teljesítése, a magyar érdekek hatékony képviselete szempontjából központi külképviselet, amelynek elsődleges feladata az Európai Unió döntéshozatali eljárásai tekintetében a magyar álláspont kialakításában és képviseletében való részvétel.

(2) Az EU ÁK az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeként működik, költségvetése az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében önálló címet képez. Az EU ÁK költségvetésének tervezésével, az előirányzatok átcsoportosításával és a beszámoló jóváhagyásával kapcsolatos feladatokat az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter látja el.

(3)188 Az 5. §-tól eltérően az EU ÁK irányítását az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter látja el.

(4)189 Az EU ÁK funkcionális működtetéséről az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter gondoskodik azzal, hogy az informatikai rendszer üzemeltetésével, a biztonsági, biztonságtechnikai és titkos ügykezelési tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátását a külpolitikáért felelős miniszter útján biztosítja.

(5)190 Az EU ÁK szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat a külképviselet-vezető javaslatára az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter normatív utasításban adja ki.

13. A külképviselet vezetőjének feladatai, helyettesítésének rendje

39. §191 A 6. §-tól, a 9. § (2) bekezdésétől és a 9/A § (2) bekezdésétől eltérően a külképviselet vezetője

a) a külképviselet tagjai tekintetében gondoskodik a nemzetközi jogi normák, valamint a fogadó állam és Magyarország jogszabályai és egyéb normái betartásáról és az azoknak megfelelő külképviseleti működésről, továbbá azok megsértése esetén gondoskodik a jogsértés kivizsgálásáról és megteszi a jogkörébe tartozó egyéb szükséges intézkedéseket,

b)192 írásban – a kormányzati igazgatásról szóló törvénnyel, valamint a munka törvénykönyvéről szóló törvénnyel és a fogadó állam munkajogi szabályozásával összhangban – meghatározza a külképviselet munkarendjét és a munkavégzés különleges szabályait,

c) gyakorolja a diplomaták és szakdiplomaták, valamint az adminisztratív és technikai személyzet tekintetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által átruházott munkáltatói jogokat,

d)193 az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által átruházott hatáskörben munkaszerződést köt a külképviselet által foglalkoztatott munkavállalóval, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastárssal, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,

e) az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által meghatározott körben dönt a külképviselet feladatkörébe tartozó ügyekben,

f) a kihelyező vezető által meghatározott keretek között irányítja, ellenőrzi a külképviselet működését, felelősséggel tartozik, különösen a külképviselet eszközeivel és pénzügyi forrásaival való jogszerű gazdálkodásért a rendelkezésre álló költségvetési kereteken belül, valamint a folyamatba épített, illetve időszakonkénti ellenőrzésért

g) folyamatosan ellenőrzi a külképviselet tagjainak munkavégzését,

h) a külképviselet tevékenységéről és működéséről folyamatosan beszámol az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszternek, a közös kül- és biztonságpolitika tekintetében a külpolitikáért felelős miniszternek,

i) ellátja a jogszabályban és a kihelyezési okiratban, valamint a munkaköri leírásban meghatározott további feladatokat.

40. § (1)194 A 7. § (1) bekezdésétől eltérően a képviselet-vezető COREPER II. nagykövet távollétében, vagy akadályoztatása esetén a COREPER I. nagykövet jár el. A COREPER I. nagykövet hiányában, távollétében, illetve akadályoztatása esetén helyettesként a PSC nagykövet jár el. Ha a COREPER II. nagykövet-munkakör átmenetileg nincs betöltve, a COREPER II. nagykövet jogkörében és feladatkörében – a kihelyező vezető eltérő utasítása hiányában – helyettesként a COREPER I. nagykövet jár el.

(2) Az EU ÁK helyettesítési rendjének részletes szabályairól az EU ÁK szervezetére és működésére vonatkozó szabályok rendelkeznek.

14. Kihelyezésre kerülő személyek felkészítése, irányítása

41. § (1)195 A 10. § (1) bekezdésétől eltérően az EU ÁK tekintetében az adminisztratív és technikai, valamint a diplomata-álláshelyet pályázat útján az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter hirdeti meg.

(2)196 A miniszter hivatali érdekéből kivételesen az (1) bekezdés szerinti pályázat mellőzésével, kijelölés útján is dönthet a diplomata, valamint az adminisztratív és technikai álláshely betöltéséről.

(3) A 10. § (3) bekezdésétől eltérően a pályáztatással összefüggő részletes szabályokat az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter határozza meg.

15. Rangadományozás, ranghasználat

42. § (1) A 12. § (1) bekezdésétől eltérően az EU ÁK-n diplomáciai feladatokat ellátó kormánytisztviselőnek az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter adományozza a diplomáciai rangot, a külpolitikáért felelős miniszterrel történő egyeztetést követően.

(2) A 13. § (1) bekezdésétől eltérően az EU ÁK-ra nagykövetként kihelyezésre kerülő kormánytisztviselők tekintetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter tesz javaslatot a köztársasági elnöknek a rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rang adományozására, illetve a nagykövetek helyettesei (az Antici-, Mertens-, Nicolaidis diplomaták) tekintetében a rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter rang adományozására.

(3) Az (1) bekezdés alapján az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter a kormánytisztviselő részére

a) segédattasé,

b) attasé,

c) III., II. vagy I. osztályú titkár,

d) II. vagy I. osztályú tanácsos

diplomáciai rangot adományozhat.

(4)197 A 14. § (3) bekezdésétől eltérően a diplomáciai rangot – ide nem értve a (2) bekezdésben meghatározottakat – az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter adományozza a 14. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő kormánytisztviselőknek, a külpolitikáért felelős miniszterrel történő egyeztetést követően.

16. A tartós külszolgálat létesítése, megszüntetése

43. §198 A 15. § (1) bekezdésétől eltérően az EU ÁK-ra az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője – ideértve az ágazati szakmai feladat ellátására e szervhez meghatározott időre áthelyezett kormánytisztviselőt – helyezhető ki tartós külszolgálatra a kihelyező vezető döntése szerint. A kihelyezett felett a munkáltatói jogokat a kihelyező vezető gyakorolja.

44. § A 17. § (2) bekezdésétől eltérően, az EU ÁK-ra kihelyezettek esetében, a tartós külszolgálat megállapított időtartama hivatali érdekből, valamint különös méltánylást érdemlő ok miatt, a kihelyezett egyetértésével meghosszabbítható.

45. § A 19. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az EU ÁK-ra kihelyezettek ideiglenes kiküldetésére vonatkozó szabályokat az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter állapítja meg rendeletben.

46. § A 20. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az EU ÁK-ra kihelyezettek esetében a 20. § (3) bekezdés d) pontjában foglalt nemzetközi jogi ok fennállása tekintetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter dönt.

17. Kihelyező okirat

47. § A 22. § (2) bekezdésétől eltérően a kihelyezésre vonatkozó okiratnak nem kell tartalmaznia a biztonsági szolgálat ellátására vonatkozó kötelezettséget.

18. Járandóságok

48. § (1) A 23. § (7) bekezdésétől eltérően az EU ÁK tekintetében a központi költségvetésről szóló törvény magasabb deviza-illetményalapot is megállapíthat.

(2) A 23. § (8) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az EU ÁK tekintetében a következő költségvetési évre vonatkozó deviza-alapilletményt – a 23. § (8) bekezdés szabályainak alkalmazásával – az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter teszi rendeletben közzé.

49. § A 24. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az EU ÁK-t a külpolitikai viszonyrendszerben elfoglalt helye, valamint az élhetőség szempontjából az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter sorolja be rendeletben kategóriába, amely az EU ÁK-ra kihelyezettek deviza-illetménypótlékának meghatározása tekintetében irányadó.

50. § (1) A kihelyező vezető az EU ÁK kimagasló teljesítményt nyújtó, illetve jelentős diplomáciai, vagy európai uniós szakmai tapasztalattal rendelkező diplomatája és szakdiplomatája részére a 23–24. § szerinti deviza-illetmény helyett, a 23–24. § szerinti számított deviza-illetménynél magasabb összegű deviza személyi illetményt állapíthat meg.

(2) A deviza személyi illetmény határozott időre, legfeljebb egy naptári évre kerül megállapításra, amely a határozott idő letelte előtt is visszavonható, illetve a határozott idő letelte után ismét megállapítható.

(3) A 22. § (7) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a deviza személyi illetmény megállapításához, illetve visszavonásához nem szükséges a kihelyezett beleegyezése.

(4) A 27. § (3) bekezdése és a 33. § (2) bekezdése alkalmazásában a kifizetés alapja akkor is a kihelyezett havi devizailletménye, ha a kihelyező vezető a kihelyezett részére deviza személyi illetményt állapított meg.

51. § (1) Az EU ÁK diplomatája és szakdiplomatája részére – tevékenysége kiemelt jelentőségére, összetettségére tekintettel – a 23–24. § szerinti devizailletményen felül állandó képviseleti devizapótlék fizethető.

(2) Az állandó képviseleti devizapótlék megállapításának további feltételeire, mértékére vonatkozó részletes szabályokat az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

52. § (1) A 25. § (1)–(6) bekezdésétől eltérően az EU ÁK-ra kihelyezett lakhatási költségtérítésre és ahhoz kapcsolódó költségtérítés-kiegészítésre nem jogosult.

(2)199 A 25. § (9) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az EU ÁK-ra vonatkozó vegyes, valamint gyermeknevelési költségtérítés szorzókat az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter állapítja meg rendeletben, amelynek mértékét szükség szerint, de legalább évente felülvizsgálja.

(2a)200 A 25. § (4) bekezdésétől eltérően az EU ÁK tekintetében a központi költségvetésről szóló törvény a 25. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti költségtérítés esetében alacsonyabb költségtérítés-alapot is megállapíthat.

(3)201 A 25. § (10)–(13) bekezdésétől eltérően a kihelyező szerv köteles a kihelyezett számára a feladatkörének, a vele együtt élő hozzátartozói összetételének, létszámának, valamint a reprezentációs és biztonsági követelményeknek megfelelő lakást, a külképviselet-vezető esetében rezidenciát biztosítani.

(4) A (3) bekezdés szerinti lakás, rezidencia bérleti díját, illetve – ideiglenes szállodai elhelyezés esetén – a szállodai elhelyezés költségeit a kihelyező szerv viseli.

(5) A (3) bekezdés szerinti lakás, rezidencia fenntartásával kapcsolatos valamennyi számlázott vagy a bérleti szerződésben szereplő költség (többek között a közös költség, a közüzemi és telekommunikációs szolgáltatások díja) megfizetése, továbbá az igénybe vett, de számla ellenében nem fizethető szolgáltatások, költségek ellentételezése – a kapott átalány-költségtérítés terhére – a kihelyezettet terheli.

(6) A 25. § (14) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az EU ÁK-ra kihelyezettek esetében a gépkocsivásárlás céljára nyújtható kölcsön feltételeit az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter állapítja meg rendeletben.

(7)202 Ha a kihelyező szerv az EU ÁK-ra kihelyezett számára berendezés nélküli lakást biztosít, a kihelyezett számára egyszeri költözési költségtérítés fizethető. A költözési költségtérítés megállapításának további feltételeire, mértékére vonatkozó részletes szabályokat az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

(8)203 A kihelyező szerv az EU ÁK-ra kihelyezettek számára az euróárfolyam-emelkedés hatásának mérséklésére árfolyam-kompenzációt biztosíthat. Az árfolyam-kompenzáció megállapításának feltételeire, mértékére vonatkozó részletes szabályokat az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

53. § A 26. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a (2) bekezdés a) pontja szerinti szabályokat az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter állapítja meg rendeletben, illetve a (2) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálatot az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter végzi el.

53/A. §204 Az EU ÁK-n az informatikai rendszer üzemeltetésével, a biztonsági, biztonságtechnikai és titkos ügykezelési tevékenységgel kapcsolatos feladatokat ellátó, a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal jogviszonyban álló kormánytisztviselők az EU ÁK-ra kihelyezett kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint megállapított devizailletményre jogosultak.

19. Sajátos munkajogi szabályok

54. §205 (1) A 29. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az EU ÁK esetében a COREPER II., a COREPER I. és a PSC nagykövetek munkarendje kötetlen.

(2) Az EU ÁK-ra kihelyezettek munkarendjét – ideértve a kötetlen munkarend meghatározását az (1) bekezdés szerinti személyi körön kívüli kihelyezettek esetében is – a külképviselet-vezető határozza meg.

55. §206 A 35. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az EU ÁK külképviselet-vezetője az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter engedélyével és az abban foglalt feltételek szerint vállalhat támogatást, adományt, segélyt, felajánlást és más ellenérték nélküli kötelezettséget és teljesíthet kifizetést, a 35. §-ban foglalt egyéb szempontok betartása mellett.

56. § (1) A 36. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az EU ÁK-n létesítendő szakdiplomata-álláshely tekintetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter nyújt be előterjesztést a Kormányhoz a szakminiszter kezdeményezését, illetve a szakminiszterrel való egyeztetést követően.

(1a)207 A 36. § (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakdiplomata munkaköri leírását a szakminiszterrel egyeztetve a kihelyező szerv készíti el.

(1b)208 A 36. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kihelyező vezető döntése alapján a kihelyezésre kerülő személy a tartós külszolgálatra történő felkészülést a szaktárca állományából is teljesítheti, amennyiben érvényes és kockázatmentes nemzetbiztonsági szakvéleménnyel rendelkezik.

(2)209 A 36. § (8) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az EU ÁK-n foglalkoztatott szakdiplomata tartós külszolgálata a kihelyező vezető kezdeményezésére megszüntethető. A szakdiplomata tartós külszolgálatának megszüntetésére vonatkozó szakminiszteri kezdeményezés a javaslatról a szakminiszter és a kihelyező vezető együttesen dönt.

IV. Fejezet

A DIPLOMÁCIAI, A KONZULI ÉS A KERESKEDELMI KÉPVISELETEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

57. § (1) A diplomáciai képviselet vezetője összehangolja a fogadó államban működő konzuli és kereskedelmi képviseleteknek a fogadó állammal fennálló politikai kapcsolatokra kiható tevékenységét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hatáskör megfelelő gyakorlása érdekében, ha a konzuli, vagy kereskedelmi képviseletnél a fogadó állammal fennálló politikai kapcsolatokat lényegesen érintő ügyben jár el, a konzuli vagy kereskedelmi képviselet vezetője egyeztet a diplomáciai képviselet vezetőjével.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, a konzuli képviselet vezetője a konzuli kerületen belül önállóan jár el a kereskedelmi, gazdasági, kulturális, tudományos és baráti kapcsolatok fejlesztésével összefüggő, valamint a kihelyező szerv által közvetlenül rá bízott egyéb feladatok teljesítése és az ezekkel kapcsolatos jelentőmunka során.

(4) A diplomáciai, konzuli vagy kereskedelmi képviselet közötti hatásköri összeütközés esetén – ha az egyeztetés nem vezet eredményre – az eljáró külképviseletet a külpolitikáért felelős miniszter az összeütközésről való tudomásszerzéstől számított 24 órán belül kijelöli.

V. Fejezet210

A KÖZÉRDEKŰ VAGY KÖZÉRDEKBŐL NYILVÁNOS ADATOK MEGISMERHETŐSÉGE

57/A. § (1) Ha

a) a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó támogatási szerződés megkötésére irányuló eljárással összefüggésben

aa) a támogatási kérelemben,

ab) a támogatási kérelem befogadhatóságának vizsgálatakor keletkezett iratokban,

ac) a támogatási döntésben, illetve feltételes támogatási ajánlatban,

ad) a támogatási szerződés módosítására irányuló kérelem vizsgálatakor keletkezett iratokban, valamint

ae) a beszámolás és visszakövetelés során keletkezett iratokban

foglalt adatok,

b) a diplomáciai vagy gazdasági kapcsolatok jövőbeli kialakítására, módosítására vagy megszüntetésére irányuló, az erre vonatkozó döntés meghozatala előtt keletkezett, a diplomáciai érintkezés formalizált és nem formalizált dokumentumaiban foglalt adatok, valamint

c) a tartós külszolgálatra kihelyező szervvel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló, a külgazdasági, külpolitikai, valamint a diplomáciai feladatellátásban érintett vagy abban közreműködő személyek valamely, e feladatellátással összefüggésben kezelt személyes adatának

megismerése Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti, azok megismerése iránti igény teljesítését az e bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő adat tekintetében, annak keletkezésétől számított öt évig meg kell tagadni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatok megismerése iránti igény teljesíthetőségéről

a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatok tekintetében – Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeit mérlegelve – a külgazdasági ügyekért felelős miniszter,

b) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatok tekintetében – Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit mérlegelve – a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter

dönt.

VI. Fejezet211

A VENDÉGOKTATÓI ÖSZTÖNDÍJPROGRAM

57/B. § (1) A magyar nyelv és kultúra külföldi felsőoktatási intézményekben történő oktatásának és megismertetésének, valamint a külföldi hungarológiai oktatás és kutatás hatékonyabb támogatásának biztosítására vendégoktatói ösztöndíjprogram működik.

(2) A vendégoktatói ösztöndíjprogram keretében a vendégoktató az általa végzett tevékenység támogatására a Kormány rendeletében meghatározott és az ösztöndíjszerződésben foglalt feltételek szerint ösztöndíjra és költségtérítésre jogosult.

(3) Az ösztöndíj nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény szerinti járulékalapot képező jövedelemnek minősül.

(4) A vendégoktató a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény és annak végrehajtására kiadott jogszabályok külföldön történő gyógykezelésre vonatkozó szabályai szerint jogosult az állomáshelyen egészségügyi ellátás igénybevételére.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

58. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglal kivétellel – 2016. augusztus 1-jén lép hatályba.

(3)212 E törvény rendelkezéseit a törvény hatálybalépésekor tartós külszolgálatot ellátó kormánytisztviselők esetében is alkalmazni kell.

(4) Ha az e törvény szerint megállapított pénzbeli és nem pénzbeli juttatás és a jogviszonyból eredő egyéb jogosultságok a törvény hatálybalépésekor tartós külszolgálatát töltő kihelyezettre nézve kedvezőtlenebbek a kihelyezés időpontja szerint megállapított pénzbeli és nem pénzbeli juttatásainál és a jogviszonyból eredő egyéb jogosultságainál, akkor a folyamatban lévő tartós külszolgálatának befejezéséig a kihelyezett a kihelyezése időpontjában megállapított juttatásokra és a jogviszonyból eredő egyéb jogosultságokra jogosult.

(5) A 14. § (2) bekezdés c) pontja szerinti feltételnek meg nem felelő diplomáciai vagy konzuli rangú kormánytisztviselőnek e törvény hatálybalépését követő két éven belül meg kell szereznie az előírt szintnek megfelelő nyelvvizsgát.

(6) Az e törvény hatálybalépésekor munkaviszony keretében tartós külszolgálatot teljesítő kihelyezett tekintetében e törvény rendelkezéseit munkakörének megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy jogviszonya nem alakul át kormányzati szolgálati jogviszonnyá.

(6a)213 A (6) bekezdés szerinti, a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal mint kihelyező szervvel határozatlan idejű munkaviszonyban álló kihelyezettek munkaviszonyára a 21. §-t kell alkalmazni.

(7) A kihelyező vezető az EU ÁK kimagasló teljesítményt nyújtó, illetve jelentős diplomáciai vagy európai uniós szakmai tapasztalattal rendelkező diplomatája és szakdiplomatája részére 2017. július 31-ig személyi illetményt állapíthat meg.

(8) A (7) bekezdés szerinti személyi illetmény bármikor visszavonható, ami nem minősül a kihelyező okirat módosításának.

(9) Az EU ÁK diplomatája és szakdiplomatája részére – tevékenysége kiemelt jelentőségére, összetettségére tekintettel – állandó képviseleti devizapótlék fizethető.

(10)214 A tartós külszolgálatot teljesítő, a kormányzati igazgatásról szóló törvény 82. § (11) bekezdésében foglalt végzettségi követelményeknek meg nem felelő kihelyezettek e végzettségi követelmény teljesítése alól külszolgálatuk megszűnéséig felmentést kapnak.

(10a)215

(11)216

(12)217 A tartós külszolgálat idejére szóló határozott időre kinevezett kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a tartós külszolgálati munkakör betöltésére szóló pályázati döntés, vagy a kijelölésnek a kihelyező vezető részéről történő visszavonásával, a tartós külszolgálati felkészülés, illetve a tartós külszolgálati kihelyezés megszűnésével vagy megszüntetésével, együttesen, mint a határozott idejű kinevezésre vonatkozó bontó feltétel bekövetkezte miatt a határozott idejű kinevezésnek a lejártával, a törvény erejénél fogva megszűnik.

(13)218 A kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti célhoz köthető feladat végrehajtásában a kormányzati igazgatásról szóló törvényben, valamint annak végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal a 10. § (1) bekezdés szerinti szervnél foglalkoztatott munkavállaló is részt vehet, és a kormánytisztviselőkkel azonos feltételek szerint a célhoz köthető feladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosult.

(14)219 A Magyar Diplomáciai Akadémiában folytatott képzés támogatására, valamint a diplomata képzés rendszerében történő tanulmányok támogatására, illetve a külügyi és külgazdasági szakmai ismeretek ágazati szintű fejlesztésére és elsajátítására a külpolitikáért felelős miniszter által működtetett külügyi szakmai ösztöndíjprogram (a továbbiakban: ösztöndíjprogram) működik. Az ösztöndíjprogram keretében az ösztöndíjas a külügyi szakmai ösztöndíjas jogviszonya keretében az általa végzett tevékenység támogatására a külpolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott és az ösztöndíjszerződésben foglalt feltételek szerint ösztöndíjra és költségtérítésre jogosult. Az ösztöndíj nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény szerinti járulékalapot képező jövedelemnek minősül. Az ösztöndíjprogram keretében az ösztöndíjas jogiszonyára a kormányzati igazgatásról szóló törvény 88. §-a szabályait megfelelően kell alkalmazni.

(15)220 A foglalkoztatott jogviszonya a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti felmentési okokon kívül azonnali hatállyal felmentéssel megszüntethető az e törvény szerinti hivatali érdek megsértése esetén.

(16)221 A (15) bekezdés szerinti megszüntetés esetén felmentési idő a foglalkoztatottat nem illeti meg. A felmentésre egyebekben a kormányzati igazgatásról szóló törvény rendelkezései alkalmazandók.

(17)222 A külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal jogviszonyban álló, a 10. § (1) bekezdése szerinti pályázat benyújtására jogosult foglalkoztatott jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a felek legfeljebb a foglalkoztatottat a megállapodás megkötésének időpontjában a jogviszonyának felmentéssel, illetve felmondással történő megszüntetés esetén őt megillető végkielégítés összegével megegyező összegű egyszeri kifizetésben állapodhatnak meg.

58/A. §223 (1) E törvénynek az egyes törvények külügyi igazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépését224 megelőzően létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik 58. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezést.

58/B. §225 E törvénynek az egyes közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi LIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított rendelkezéseit a Módtv2. hatálybalépését226 megelőzően létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell.

58/C. §227 (1) E törvénynek a kormányzati igazgatásról szóló törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatálybalépésekor

a) a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett kihelyező szerv (e § alkalmazásában a továbbiakban: minisztérium) által e törvény szerinti tartós külszolgálatra történő kihelyezés céljából határozott időre más kormányzati igazgatási szervhez áthelyezett,

b) a kormányzati igazgatásról szóló törvény 103. §-a szerinti nemzeti szakértői vagy ezzel egyenértékű tevékenységet folytató vagy

c) állam- vagy kormányközi nemzetközi szervezetnél, illetve az Európai Unió szerveinél átmenetileg jogviszonyt létesített

azon kormánytisztviselő, aki felett a kormányzati igazgatásról szóló törvény 81. § (1) bekezdése szerint a minisztérium hivatali szervezetének vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat, az e törvény 11. § (3) bekezdése szerinti külföldi felkészülési állományba helyezett kormánytisztviselőnek minősül, azzal, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvény helyett a 11. § (4) bekezdés c) pontja szerinti illetményre jogosult. Az e bekezdés szerint külföldi felkészülési állományba helyezett kormánytisztviselő jogviszonyára a 11. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)228 A határozott idejű áthelyezés, a nemzeti szakértői vagy ezzel egyenértékű tevékenység vagy állam- vagy kormányközi nemzetközi szervezetnél, illetve az Európai Unió szerveinél fennálló átmenetileg létesített jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén, valamint a kormányzati igazgatásról szóló törvény 131. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben, vagy ha a kormánytisztviselőnek munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alóli, a munkáltató által engedélyezett mentesülésére a minisztériummal jogviszonyban álló házas- vagy élettársa a)–c) pont szerinti tevékenysége miatt kerül sor, a kormánytisztviselő vonatkozásában a kihelyező szerv a 21. § szerinti, az átmeneti belföldi felkészülési állományba tartozó kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint köteles eljárni, azzal, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvény helyett a 11. § (4) bekezdés c) pontja szerinti illetményre jogosult.

(3)229 E törvény szerinti azon kormánytisztviselőt, aki felett a kormányzati igazgatásról szóló törvény 81. § (1) bekezdése szerint a minisztérium hivatali szervezetének vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat,

a) az e törvény hatálya alá tartozó másik kihelyező szervnél történő tartós külszolgálati kihelyezés érdekében történő külszolgálati kirendelés esetén,

b) a kormányzati igazgatásról szóló törvény 103. §-a szerinti vagy ezzel egyenértékű tevékenység esetén,

c) – a kormányzati igazgatásról szóló törvény 104. § (8) bekezdésében foglaltaktól eltérően – állam- vagy kormányközi nemzetközi szervezetnél, illetve nemzetközi vagy regionális szervezetnél vagy az Európai Unió szerveinél külügyi, külpolitikai, nemzetközi vagy egyéb diplomáciai tevékenység megkezdése érdekében történő átmeneti jogviszony létesítése esetén,

d)230 a kormányzati igazgatásról szóló törvény a 131. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, vagy házas- vagy élettársa által ellátott a)–c) pont szerinti tevékenysége miatt kért fizetés nélküli szabadság esetében,

e)231 a minisztériummal jogviszonyban álló házas- vagy élettársa a)–c) pont szerinti tevékenysége miatt a kormánytisztviselőnek a munkáltató által engedélyezett munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülése esetén, vagy

f)232 a külföldön folytatott tanulmányok vagy ösztöndíjprogramban való részvétel céljából a munkáltató által engedélyezett munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülés, illetve fizetés nélküli szabadság esetén

annak időtartamára a kihelyező vezető a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyre, külföldi felkészülési állományba helyezi. Az e bekezdés szerint külföldi felkészülési állományba helyezett kormánytisztviselő jogviszonyára a 11. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvény helyett az a)–c) pont szerinti kormánytisztviselő esetében a 11. § (4) bekezdés c) pontja szerinti illetményt, a d)–f) pont szerinti kormánytisztviselők esetében a 11. § (4) bekezdés b) pontja szerinti illetményt kell alapul venni az illetmény számításánál. Az a)–c) pont szerinti kormánytisztviselő – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a kormányzati igazgatásról szóló törvény, illetve e törvény szerinti illetményre akkor jogosult, amennyiben a másik szervnél, illetve további jogviszonya után illetményre, díjazásra vagy bárminemű egyéb juttatásra nem jogosult, illetve, ha napidíjra nem jogosult nemzeti szakértőként kerül kiküldésre. A d)–f) pont szerinti kormánytisztviselő a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a kormányzati igazgatásról szóló törvény, illetve e törvény szerinti illetményre vagy egyéb juttatásra nem jogosult.

(4)233 A (3) bekezdés szerint a kormánytisztviselő jogviszonyára a (3) bekezdés szerinti időtartam megszűnését vagy megszüntetését követően – a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyre, belföldi felkészülési állományba történő áthelyezésével – a 21. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvény helyett a (3) bekezdés a)–c) pontja szerinti kormánytisztviselők a 11. § (4) bekezdés c) pontja szerinti illetményre, a (3) bekezdés d) és f) pontja szerinti kormánytisztviselők a 11. § (4) bekezdés b) pontja szerinti illetményre jogosultak.

(5)234 A 2018. december 31. napján a kormányzati igazgatásról szóló törvény 289. § (4) bekezdés hatálya alá tartozó, a (3) bekezdés d) pontja szerint a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyre, felkészülési állományba helyezett kormánytisztviselők esetén a kormányzati igazgatásról szóló törvény 289. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a távollét vége alatt a (3) bekezdés d) pontja szerinti távollét vége értendő.

(6)235 A kormányzati igazgatásról szóló törvény 288. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselők esetén a kormányzati igazgatásról szóló törvény 288. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozott idejű áthelyezés, illetve a kirendelés megszűnésekor vagy megszüntetésekor a kormánytisztviselő minden esetben – a felek megállapodásától függetlenül – az áthelyező vagy küldő kormányzati igazgatási szervnél kerül továbbfoglalkoztatásra.

58/D. §236 Ha a 11. § (3) bekezdése szerinti külföldi felkészülési állományba, valamint a 21. § (2) bekezdése szerinti belföldi felkészülési állományba kinevezett kormánytisztviselő számára a keresőképtelenségére tekintettel járó pénzbeli egészségbiztosítási ellátások folyósítása 2019. január 1-jét megelőzően megkezdődött, akkor az ellátás továbbfolyósításánál továbbra is az Ebtv. vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

58/E. §237 E törvénynek a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény, valamint egyes törvényeknek a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvénnyel kapcsolatos módosításáról szóló 2019. évi CIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított rendelkezéseit a Módtv3. hatálybalépését238 megelőzően létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell.

58/F. §239 E törvénynek a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló 2020. évi LIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított rendelkezéseit a Módtv4. hatálybalépését240 megelőzően létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell.

58/G. §241 (1) A kormányzati igazgatásról szóló törvény 81. § (1) bekezdésére tekintettel a kormányzati igazgatásról szóló törvény 2. § (2) bekezdés c) pontja szerinti, a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett kihelyező szervvel (e § alkalmazásában a továbbiakban: minisztérium) kormányzati jogviszonyban álló kormánytisztviselő a minisztérium hivatali szervezete vezetőjének döntése alapján – az érintett költségvetési szerv vezetőjének egyetértésével, vagy javaslatára, és a kormánytisztviselő egyetértésével – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 1. § a) pontja szerinti költségvetési szervhez vagy a külpolitikáért felelős miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: fogadó szerv) külpolitikai, külügyi igazgatási vagy külügyi biztonsági érdekből határozott időre kirendelhető (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kirendelés).

(2) A kirendelés a kormánytisztviselő jogviszonyának a minisztériumnál történő fennállását nem érinti. A kirendelés a minisztérium hivatali szervezete vezetőjének egyoldalú döntésével, vagy a fogadó szerv kezdeményezésére – indoklás nélkül – megszüntethető. A kirendelés esetén a kormánytisztviselőre az 58/C. § (3) bekezdés c) pontja szerinti esetre irányadó szabályok alkalmazandóak. A kirendelés időtartama alatt a kormánytisztviselő a minisztériumnál betöltött álláshelyén a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól mentesül és a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti tartós távollévőnek minősül.

(3) A kirendelés időtartama nem haladhatja meg a két évet. A kirendelés – a fogadó szerv egyetértésével vagy javaslatára – a minisztérium hivatali szervezete vezetőjének döntése alapján és az érintett kormánytisztviselő egyetértésével egy alkalommal, legfeljebb két évvel meghosszabbítható. A kirendelés lejártát követően a kormánytisztviselőt a minisztérium az 58/C. § (4) bekezdésében foglaltak szerint köteles továbbfoglalkoztatni.

(4) A kirendelt kormánytisztviselőt a fogadó szerv – amennyiben az nem tartozik a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá – a rá irányadó jogállási törvény szerinti határozott idejű jogviszonyban, vagy határozott idejű munkaviszonyban köteles foglalkoztatni, azzal, hogy a kormánytisztviselő fogadó szervnél megállapított illetménye nem lehet kevesebb a kormánytisztviselőt az 58/C. § (4) bekezdése alapján megillető illetménynél. Ha a fogadó szerv a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozik, az e §-ban foglalt eltérésekkel a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerint köteles a kormánytisztviselőt foglalkoztatni. A fogadó szervhez kirendelt kormánytisztviselő kirendelés ideje alatt a fogadó szervnél fennálló jogviszonya alapján biztosított illetménye és a kapcsolódó egyéb járandóságok a fogadó szerv költségvetését terhelik. A kirendelt kormánytisztviselő a kirendelés ideje alatt a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti szolgálati elismerésre jogosult az e törvényben foglalt eltérésekkel, azzal, hogy a szolgálati elismerést a kirendelés megszűnését vagy megszüntetését követő tizenöt napon belül kell a részére kifizetni.

(5) A kirendelt kormánytisztviselő a kirendelés ideje alatt a fogadó szerv vezetőjének, illetve a fogadó szerv munkáltatói jogkör gyakorlójának rendelkezései szerint teljesíti közszolgálatát. A fogadó szervhez kirendelt kormánytisztviselő munkavégzésére és tevékenységére, munkarendjére, teljesítményértékelésére, minősítésére, pihenőidejére, a kártérítésre, a személyiségi jogi jogsértés jogkövetkezményeire, a fogadó szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére és viselésére – a (6) bekezdés kivételével – a fogadó szervnek az ellátott munkakör szerinti foglalkoztatottaira vonatkozó szabályok irányadóak.

(6) A kirendelés időtartama alatt a kirendelt kormányzati szolgálati jogviszonya vonatkozásában a kormányzati igazgatásról szóló törvény 280. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti alapvető munkáltatói jogokat a kihelyező vezető gyakorolja.

58/H. §242 (1) E törvénynek a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosításáról, valamint a Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2017. évi LXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló 2020. évi CLXXVII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2021. január 1-jét megelőzően létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a 2020. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti tartós külszolgálat megszűnésével vagy megszüntetésével kapcsolatban közszolgálati panasz 2021. március 31-ig nyújtható be.

21. Felhatalmazó rendelkezések

59. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a)243 a szakdiplomata-álláshely létesítésére vonatkozó, Kormánynak benyújtandó előterjesztés, a szakdiplomata felkészítése és szakmai irányítása, továbbá a szakdiplomata és a szaktárca közötti kapcsolattartás,244

b)245 a tartós külszolgálathoz kapcsolódó felkészítés,246 valamint

c)247 a külképviselet költségvetése tervezésének, pénzellátásának, előirányzat-felhasználásának, gazdálkodásának, igazgatásának és nyilvántartásának, valamint a költségvetési támogatásoknak, valamint a külképviseletek tekintetében az érvényesítésnek, a pénzügyi ellenjegyzésnek, továbbá az utalványozásnak az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott rendjétől, illetve az államháztartási számvitel általános előírásaitól eltérő,248

d)249 az egységes külképviseleti rendszer adminisztratív-technikai működésével és fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátásának250

e)251 a vendégoktatói ösztöndíjprogram részletes szabályait, az ösztöndíj és költségtérítés megállapításának módját, az ösztöndíjban részesíthető személyek körét, az ösztöndíj nyújtásának módját és feltételeit, továbbá a jogosulatlanul kifizetett ösztöndíj visszafizetésének

részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy

a) a kihelyezettel életvitelszerűen a tartós külszolgálat helyén tartózkodó, jövedelemszerző tevékenységet nem folytató házastárssal kapcsolatos nyilatkozat és annak megtételének,252

b)253 – az EU ÁK tekintetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszterrel egyetértésben – a rangadományozás és ranghasználat,254

c)255 a kihelyezés szakmai követelményeinek és azok teljesítésének,256

d)257 a tartós külszolgálatát teljesítő kihelyezett, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastárs harmadik országban történő ideiglenes kiküldetése teljesítésének,258

e)259 a külképviseletek külpolitikai viszonyrendszerben elfoglalt helyük, valamint élhetőségük szempontjából való besorolását tartalmazó, összesített, külképviseleti besorolási szorzót, valamint a devizailletmény és a költségtérítés számításának e törvényben nem rendezett,260

f) az egyes külképviseletekhez tartozó költségtérítés-szorzók,261

g)262 a külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló foglalkoztatásának,263

h) az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben a kihelyezett és hozzátartozói tartós külszolgálata alatt az állomáshelyen való egészségügyi ellátás igénybevételének,264

i) a biztonsági szolgálat,265

j) a pályáztatás,266

k)267 a költségvetésről szóló törvény kihirdetésétől számított 45 napon belül az egyes állomáshelyekre vonatkozó, az ENSZ-szorzóval korrigált, a következő költségvetési évre vonatkozó, az ENSZ által a költségvetés tervezésének évében először közzétett szorzószámok figyelembevételével, állomáshelyenként megállapított deviza-alapilletmények,268

l) a kihelyezett munkarendjének, valamint a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának, továbbá a szabadság kiadásának,269

m)270 kihelyezett részére nyújtható kamatmentes illetmény- és költségtérítés-előlegnek és nyújtásának,271

n)272 kizárólag gépkocsivásárlás céljára nyújtható kölcsön, valamint273

o)274 a külképviselet által foglalkoztatott házastárs foglalkoztatásának275

p)276 a külügyi szakmai vizsga,277

q)278 a kihelyező szervnél működő foglalkozás-egészségügyi szolgálat által végzett, a kihelyezett és a külképviselet által foglalkoztatott házastárs alkalmassági és pszichológiai alkalmassági vizsgálatának és a kihelyezett hozzátartozójának alkalmassági vizsgálatának, valamint a felülvizsgálat rendjének279

r)280 az ösztöndíjprogram részletes szabályait, az ösztöndíj és költségtérítés megállapításának módját, az ösztöndíjban részesíthető személyek körét, az ösztöndíj nyújtásának módját és feltételeit, továbbá a jogosulatlanul kifizetett ösztöndíj visszafizetésének,

s)281

részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

(3) Felhatalmazást kap az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, hogy az EU ÁK tekintetében

a)282 a kihelyezés szakmai követelményeinek és azok teljesítésének,283

b)284 a tartós külszolgálatát teljesítő kihelyezett, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastárs harmadik országban történő ideiglenes kiküldetése teljesítésének,

c)285 az EU ÁK külpolitikai viszonyrendszerben elfoglalt helye, az élhetőség szempontjából való besorolását tartalmazó, összesített, külképviseleti besorolási szorzót, valamint a devizailletmény és a költségtérítés számításának e törvényben nem rendezett,286

d) a költségtérítés-szorzók,287

e) a pályáztatás,288

f)289 a költségvetésről szóló törvény kihirdetésétől számított 45 napon belül az ENSZ-szorzóval korrigált, a következő költségvetési évre vonatkozó, az ENSZ által a költségvetés tervezésének évében először közzétett szorzószámok figyelembevételével megállapított deviza-alapilletmények,290

g) a kihelyezett munkarendjének, valamint a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának, továbbá a szabadság kiadásának,

h)291 a kizárólag gépkocsivásárlás céljára nyújtható kölcsön,

i)292 az állandó képviseleti devizapótlék megállapításának további feltételeire, mértékére vonatkozó, valamint293

j)294 a külképviselet által foglalkoztatott házastárs foglalkoztatásának

k)295 a költözési költségtérítés,296

l)297 az árfolyam-kompenzáció feltételeinek és mértékének

részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

(3a)298 Felhatalmazást kap az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, hogy az európai uniós szakmai vizsga részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.299

(4)300 Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy – a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – a közvetlen alárendeltségébe tartozó külképviseleti szervezeti egységeknél tartós külszolgálatot ellátó kormánytisztviselőkre vonatkozó, e törvénytől eltérő szabályokat rendeletben állapítsa meg.301

(5)302 Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy a 38. § (4) bekezdése szerinti, a külpolitikáért felelős miniszter által ellátandó feladatok végrehajtásának részletes szabályait, továbbá a feladatellátásra vonatkozó sajátos munkajogi szabályokat – az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg.

(6)303 Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy – az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben – az 57/B. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi ellátás igénybevételének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

60. § (1) E törvény alapján az EU ÁK funkcionális működtetésével kapcsolatos, az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszterhez kerülő feladat- és hatáskörök tekintetében 2016. augusztus 1-jével a Miniszterelnökség a Külgazdasági és Külügyminisztérium jogutódja.

(2) A feladat ellátásához kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a költségvetési megállapodás hatálybalépésének napjával a Miniszterelnökség a Külgazdasági és Külügyminisztérium jogutódja azzal, hogy amennyiben ezen időpont e törvény hatálybalépésének napjánál későbbi, úgy az átmeneti időszakban a feladatot a Külgazdasági és Külügyminisztérium látja el.

(3) Az (2) bekezdés szerinti jogutódlás kiterjed különösen az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszterhez kerülő feladat- és hatáskörök tekintetében a következő jogviszonyokra:

a) a vagyoni jogok és kötelezettségek,

b) a feladatokhoz tartozó ingó és ingatlan eszköz- és infrastruktúra-állomány,

c) az EU ÁK-ra kihelyezett adminisztratív és technikai személyzet, illetve az EU ÁK által foglalkoztatott munkavállalók kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve munkaviszonya,

d)304 a c) pontban foglaltakon kívüli azon kormánytisztviselők és munkavállalók kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve munkaviszonya, akik az (1) bekezdés szerinti feladatot, e törvény hatálybalépéséig a Külgazdasági és Külügyminisztériumban ellátták, valamint

e)305 a d) pontban megjelölt kormánytisztviselőkkel, és munkavállalókkal összefüggő funkcionális feladatokat ellátó kormánytisztviselők és munkavállalók kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve munkaviszonya.

22. Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések

61–62. §306

63. §307

64. §308

a)309

aa)310

ab)311

ac)–ae)312

b)313 a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 1. §-a és II. fejezete.

1. melléklet a 2016. évi LXXIII. törvényhez314

I.    Munkaköri és rangok szerinti besorolás – külképviseletek az EU ÁK nélkül

Munkaköri osztály

Munkakör

Rang

Szorzó

Vezetői munkakörök

Külképviselet-vezető a 3. § (1) bekezdés a) és
c) pont szerinti külképviseleten

5,0

Külképviselet-vezető a 3. § (1) bekezdés b) és
d) pont szerinti külképviseleten

4,6

Első beosztott diplomata, első beosztott konzul

4,2

Külföldi magyar kulturális intézetet vezető kulturális tanácsos, vezető konzul

4,0

Regionális gazdasági igazgató

3,8

Diplomata munkakörök

Beosztott diplomata

rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter

4,0

I. osztályú tanácsos

3,9

II. osztályú tanácsos

3,8

I. osztályú titkár

3,7

II. osztályú titkár

3,6

III. osztályú titkár

3,5

attasé

3,4

segédattasé

3,3

Adminisztratív munkakörök

Gazdasági vezető, területi informatikai vezető

3,5

Gazdasági felelős, rendszergazda

3,0

Külképviselet-vezetői titkársági referens, gazdasági ügyintéző

2,8

Titkársági referens, konzuli ügyintéző

2,6

Technikai munkakörök

Nagyköveti gépkocsivezető

2,4

Gépkocsivezető, szakács, gondnok

2,2

Hivatalsegéd, takarító

2,0

II.    Munkaköri és rangok szerinti besorolás – EU ÁK

Munkaköri osztály

Munkakör

Rang

Szorzó

Vezetői munkakörök

Állandó Képviselet vezetője
(COREPER II. nagykövet)

5,0

Állandó Képviselet helyettes vezetője
(COREPER I. nagykövet)

4,8

Kül- és Biztonságpolitikai Hivatal vezetője
(PSC nagykövet)

4,6

Antici diplomata

4,2

Mertens, Nicolaidis diplomata, kabinetfőnök

4,0

Gazdasági főigazgató

3,9

Csoportvezető

3,8

Diplomata munkakörök

rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter

4,0

I. osztályú tanácsos

3,9

II. osztályú tanácsos

3,8

I. osztályú titkár

3,7

II. osztályú titkár

3,6

III. osztályú titkár

3,5

attasé

3,4

segédattasé

3,3

Adminisztratív munkakörök

Biztonsági felelős

3,3

Gazdasági felelős, biztonságtechnikai felelős, logisztikai koordinátor, rendszergazda

3,0

Informatikus, EU ÁK Nyilvántartó, külképviselet-vezetői titkárnő, gazdasági ügyintéző

2,8

Titkárnő (titkársági referens), TÜK kezelő

2,6

Technikai munkakörök

Nagyköveti gépkocsivezető

2,4

Gépkocsivezető, szakács, gondnok

2,2

Hivatalsegéd, takarító

2,0

2. melléklet a 2016. évi LXXIII. törvényhez315

3. melléklet a 2016. évi LXXIII. törvényhez316

A külpolitikáért felelős miniszter, valamint az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által kezelt adatok köre

1.317 A tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselő, valamint házas- és élettársának

a) családi és utóneve (születési családi és utóneve), neme;

b) születési helye, ideje;

c) anyja születési családi és utóneve;

d) állampolgársága(i);

e) lakóhelye, lakáscíme, tartózkodási helye, telefonszáma;

f) családi állapota;

g) adóazonosító jele;

h) társadalombiztosítási azonosító jele;

i) e-mail-címe;

j) legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi);

k) szakképzettsége;

l) idegennyelv-ismerete.

2.318 A tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselő gyermekének esetleges magasabb összegű családi pótlékra való jogosultsága.

3. A tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő, valamint házas- és élettársának a fogadó államban nevelési-oktatási intézménybe járó gyermeke nevelési-oktatási intézményének neve, székhelye, telefonos elérhetősége.

4.319 A kihelyezésre kerülő, külügyi szakmai vizsga, illetve az európai uniós szakmai vizsga tételére kötelezett kormánytisztviselő

a) családi és utóneve (születési családi és utóneve), neme;

b) születési helye, ideje;

c) anyja születési családi és utóneve;

d) lakóhelye, lakáscíme, tartózkodási helye, telefonszáma;

e) a fogadó állam szerinti lakóhelye, lakáscíme, tartózkodási helye, telefonszáma;

f) e-mail-címe;

g) a munkahely megnevezése;

h) munkakör;

i) szervezeti egység;

j) tartós külszolgálat alatt ellátandó/betöltendő munkakör;

k) legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi);

l) szakképzettsége;

m) idegennyelv-ismerete;

n) képzésre, továbbképzésre, vezetőképzésre, átképzésre vonatkozó adatai;

o) a kormányzati szolgálati jogviszony kezdete, a kiszámításánál figyelmen kívül hagyandó időtartamok;

p) állampolgársága.

5.320 A 10. § (1) bekezdés szerinti pályázat benyújtására jogosult kormánytisztviselő, valamint munkavállaló házas- és élettársának

a) családi és utóneve (születési családi és utóneve), neme;

b) születési helye, ideje;

c) anyja születési családi és utóneve;

d) állampolgársága(i);

e) lakóhelye, lakáscíme, tartózkodási helye, telefonszáma;

f) családi állapota;

g) adóazonosító jele;

h) társadalombiztosítási azonosító jele;

i) e-mail címe;

j) legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi);

k) szakképzettsége;

l) idegennyelv-ismerete.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2016. június 13-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2016. június 23.

2

Az 1. § (1) bekezdés a) pontja a 2018: LXXVII. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított, a 2018: CXXV. törvény 327. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

3

Az 1. § (1) bekezdés b) pontja a 2016: CLXXXI. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított, a 2018: CXXV. törvény 327. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

4

Az 1. § (1) bekezdés c) pontja a 2016: CLXXXI. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

5

Az 1. § (1) bekezdés d) pontját a 2016: CLXXXI. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.

6

Az 1. § (1) bekezdés e) pontját a 2018: LXXVII. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: CLXXVII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

7

Az 1. § (1) bekezdés f) pontját a 2018: LXXVII. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: CLXXVII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

8

Az 1. § (1) bekezdés g) pontját a 2019: LIX. törvény 15. §-a iktatta be.

9

Az 1. § (1) bekezdés h) pontját a 2019: CIX. törvény 213. §-a iktatta be.

10

Az 1. § (1) bekezdés i) pontját a 2020: CLXXVII. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.

11

Az 1. § (1) bekezdés j) pontját a 2020: CLXXVII. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.

12

Az 1. § (2) bekezdése a 2017: XLV. törvény 24. §-ával megállapított, szövege a 2018: CXXV. törvény 327. § (7) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

13

Az 1. § (3) bekezdése a 2020: CLXXVII. törvény 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

14

A 2. § 5a. pontját a 2018: LXXVII. törvény 10. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: CIX. törvény 214. § (1) bekezdésével megállapított, a 2020: CLXXVII. törvény 20. § a) pontja szerint módosított szöveg.

15

A 2. § 7. pontja a 2019: CIX. törvény 214. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

16

A 2. § 8. pontja a 2019: CIX. törvény 214. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

18

A 2. § 9. pontja a 2018: CXXV. törvény 327. § (7) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

19

A 2. § 10. pontja a 2018: CXXV. törvény 327. § (7) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

20

A 2. § 11. pontja a 2018: CXXV. törvény 327. § (7) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

22

A 2. § 15. pontja a 2016: CLXXXI. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

23

A 2. § 16. pontja a 2016: CLXXXI. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

24

A 2. § 17. pontja a 2019: CIX. törvény 214. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

25

A 2. § 17a. pontját a 2020: CLXXVII. törvény 2. §-a iktatta be.

26

A 2. § 18. pontja a 2016: CLXXXI. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított, a 2018: CXXV. törvény 327. § (7) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

27

A 2. § 19. pontját a 2016: CLXXXI. törvény 4. § (3) bekezdése iktatta be.

28

A II. Fejezet címe a 2018: CXXV. törvény 327. § (7) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg.

29

A 4. § d) pontja a 2016: CLXXXI. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

30

A 4. § e) pontja a 2016: CLXXXI. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

31

A 4. § f) pontját a 2016: CLXXXI. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.

32

A 6. § (1) bekezdés b) pontja a 2018: CXXV. törvény 327. § (5) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

33

A 8. § (1a) bekezdését a 2019: LIX. törvény 16. §-a iktatta be.

34

A 8. § (2) bekezdése a 2016: CLXXXI. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

35

A 9/A. §-t a 2016: CLXXXI. törvény 7. §-a iktatta be.

36

A 9/A. § (2) bekezdése a 2017: XLV. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

37

A 9/B. §-t a 2018: LXXVII. törvény 11. §-a iktatta be.

38

A 9/B. § (2) bekezdése a 2019: LIX. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

39

A 10. § (1) bekezdése a 2018: LXXVII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

40

A 10. § (1a) bekezdését a 2017: XLV. törvény 26. § (2) bekezdése iktatta be.

41

A 10. § (2) bekezdése a 2017: XLV. törvény 51. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

42

A 11. § a 2018: LXXVII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

43

A 11. § (1) bekezdése a 2020: CLXXVII. törvény 20. § b) pontja szerint módosított szöveg.

44

A 11. § (2) bekezdése a 2019: LIX. törvény 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

45

A 11. § (2a) bekezdését a 2019: LIX. törvény 18. § (1) bekezdése iktatta be.

46

A 11. § (3) bekezdése a 2019: LIX. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

47

A 11. § (3a) bekezdését a 2020: CLXXVII. törvény 3. § (1) bekezdése iktatta be.

48

A 11. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2018: CXXV. törvény 327. § (5) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

49

A 11. § (4) bekezdés d) pontja a 2019: LIX. törvény 38. § b) pontja szerint módosított szöveg.

50

A 11. § (5a) bekezdését a 2018: CXXV. törvény 327. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: LIX. törvény 18. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

51

A 11. § (5b) bekezdését a 2019: LIX. törvény 18. § (3) bekezdése iktatta be.

52

A 11. § (5c) bekezdését a 2019: LIX. törvény 18. § (3) bekezdése iktatta be.

53

A 11. § (5d) bekezdését a 2019: LIX. törvény 18. § (3) bekezdése iktatta be.

54

A 11. § (5e) bekezdését a 2019: LIX. törvény 18. § (3) bekezdése iktatta be.

55

A 11. § (5f) bekezdését a 2019: LIX. törvény 18. § (3) bekezdése iktatta be.

56

A 11. § (7) bekezdése a 2020: CLXXVII. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

57

A 13. § (3) bekezdés záró szövegrésze a 2017: XLV. törvény 51. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

58

A 13. § (4) bekezdése a 2017: XLV. törvény 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

59

A 13. § (5) bekezdését a 2017: XLV. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be.

60

A 13. § (6) bekezdését a 2018: LXXVII. törvény 14. §-a iktatta be, szövege a 2019: LIX. törvény 38. § c) és d) pontja szerint módosított szöveg.

61

A 14. § (2) bekezdés b) pontja a 2016: CLXXXI. törvény 23. § a) pontja szerint módosított szöveg.

62

A 14. § (2) bekezdés c) pontja a 2018: LXXVII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

63

A 14. § (3) bekezdése a 2018: LXXVII. törvény 36. § a) pontja szerint módosított szöveg.

64

A 14. § (4) bekezdése a 2017: XLV. törvény 28. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

65

A 15. § (1) bekezdése a 2018: CXXV. törvény 327. § (7) bekezdés l) és m) pontja szerint módosított szöveg.

66

A 15. § (2) bekezdése a 2016: CLXXXI. törvény 23. § b) pontja szerint módosított szöveg.

67

A 15. § (3) bekezdése a 2017: XLV. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

68

A 15. § (4) bekezdése a 2018: CXXV. törvény 327. § (7) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

69

A 16. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2018: CXXV. törvény 327. § (7) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

70

A 16. § (1) bekezdés b) pontja a 2017: XLV. törvény 30. §-ával megállapított, a 2020: CLXXVII. törvény 20. § c) pontja szerint módosított szöveg.

71

A 16. § (1) bekezdés c) pontja a 2020: CLXXVII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

72

A 16. § (1) bekezdés d) pontja a 2020: CLXXVII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

73

A 16. § (1) bekezdés e) pontja a 2020: CLXXVII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

74

A 16. § (1) bekezdés h) pontja a 2019: CXXII. törvény 167. §-a szerint módosított szöveg.

75

A 16. § (4) bekezdése a 2019: CIX. törvény 215. §-ával megállapított szöveg.

76

A 17. § (1) bekezdése a 2018: LXXVII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

77

A 18. § (1) bekezdése a 2019: LIX. törvény 38. § e) pontja szerint módosított szöveg.

78

A 18. § (4) bekezdése a 2019: CIX. törvény 216. §-ával megállapított szöveg.

79

A 18. § (6) bekezdése a 2020: CLXXVII. törvény 20. § d) pontja szerint módosított szöveg.

80

A 19. § (2) bekezdése a 2019: LIX. törvény 39. § a) pontja szerint módosított szöveg.

81

A 19. § (3) bekezdése a 2017: XLV. törvény 31. §-ával megállapított, a 2019: LIX. törvény 38. § f) pontja szerint módosított szöveg.

82

A 20. § (1) bekezdése a 2020: CLXXVII. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

83

A 20. § (2) bekezdése a 2019: LIX. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

84

A 20. § (3) bekezdése a 2020: CLXXVII. törvény 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

85

A 20. § (5) bekezdése a 2020: CLXXVII. törvény 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

87

A 20. § (8) bekezdése a 2020: CLXXVII. törvény 5. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

88

A 21. § a 2018: LXXVII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

89

A 21. § (1) bekezdése a 2019: LIX. törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

90

A 21. § (2) bekezdése a 2019: CIX. törvény 218. §-ával megállapított szöveg.

91

A 21. § (2a) bekezdését a 2019: CIX. törvény 218. §-a iktatta be.

92

A 21. § (3) bekezdése a 2019: LIX. törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított, a 2019: CIX. törvény 227. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

93

A 21. § (4) bekezdését a 2019: LIX. törvény 39. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

94

A 21. § (5) bekezdése a 2020: CLXXVII. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

95

A 21. § (6) bekezdése a 2018: CXXV. törvény 327. § (5) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

96

A 21. § (7) bekezdését a 2019: LIX. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be.

97

A 21. § (8) bekezdését a 2019: LIX. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be.

98

A 21. § (9) bekezdését a 2020: CLXXVII. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be.

99

A 22. § (1) bekezdése a 2019: LIX. törvény 38. § i) pontja szerint módosított szöveg.

100

A 22. § (2) bekezdés b) pontja a 2020: CLXXVII. törvény 20. § e) pontjával megállapított szöveg.

101

A 22. § (2) bekezdés h) pontját a 2019: LIX. törvény 39. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

102

A 22. § (3) bekezdése a 2018: LXXVII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

103

A 22. § (4) bekezdése a 2019: LIX. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

104

A 22. § (5) bekezdését a 2018: LXXVII. törvény 37. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

105

A 22. § (7) bekezdése a 2017: XLV. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.

106

A 22. § (7) bekezdés e) pontját a 2020: CLXXVII. törvény 7. § (1) bekezdése iktatta be.

107

A 22. § (8) bekezdését a 2020: CLXXVII. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be.

108

A 23. § (1) bekezdése a 2019: LIX. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

109

A 23. § (2) bekezdése a 2017: XLV. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.

110

A 23. § (3) bekezdése a 2017: XLV. törvény 35. § (1) bekezdésével megállapított, e módosító törvény 51. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

111

A 23. § (3) bekezdése a 2017: XLV. törvény 35. § (1) bekezdésével megállapított, a 2017: XLV. törvény 51. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

112

A 23. § (6) bekezdése a 2019: LIX. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

113

A 23. § (8) bekezdése a 2017: XLV. törvény 35. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

114

A 23. § (9) bekezdése a 2016: CLXXXI. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított, a 2019: LIX. törvény 38. § j) pontja szerint módosított szöveg.

115

A 24. § (1) bekezdés b) pontja a 2018: LXXVII. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

116

A 24. § (3) bekezdés a) pontja a 2017: XLV. törvény 51. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

117

A 24. § (3) bekezdés b) pontja a 2017: XLV. törvény 51. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

118

A 24. § (3) bekezdés c) pontja a 2017: XLV. törvény 51. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

119

A 24. § (3) bekezdés d) pontja a 2017: XLV. törvény 51. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

120

A 24. § (5) bekezdés a) pontja a 2017: XLV. törvény 51. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

121

A 24. § (5) bekezdés b) pontja a 2017: XLV. törvény 51. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

122

A 24. § (5) bekezdés c) pontja a 2017: XLV. törvény 51. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

123

A 24. § (5) bekezdés d) pontja a 2017: XLV. törvény 51. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

124

A 24. § (7) bekezdése a 2019: LIX. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.

125

A 25. § (1) bekezdése a 2018: LXXVII. törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított, a 2019: LIX. törvény 39. § d) pontja szerint módosított szöveg.

126

A 25. § (1a) bekezdését a 2017: XLV. törvény 36. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: LIX. törvény 38. § k) pontja szerint módosított szöveg.

127

A 25. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontja a 2019: LIX. törvény 38. § l) pontja szerint módosított szöveg.

128

A 25. § (3a) bekezdését a 2018: LXXVII. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: LIX. törvény 25. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

129

A 25. § (5) bekezdése a 2019: LIX. törvény 25. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

130

A 25. § (5) bekezdés c) pontja a 2019: CIX. törvény 219. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

131

A 25. § (5a) bekezdését a 2019: LIX. törvény 25. § (3) bekezdése iktatta be.

132

A 25. § (6) bekezdése a 2017: XLV. törvény 36. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

133

A 25. § (7) bekezdése a 2018: LXXVII. törvény 20. § (4) bekezdésével megállapított, a 2019: LIX. törvény 38. § m) pontja szerint módosított szöveg.

134

A 25. § (8) bekezdése a 2019: LIX. törvény 25. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

135

A 25. § (9) bekezdése a 2019: LIX. törvény 38. § n) pontja szerint módosított szöveg.

136

A 25. § (10) bekezdése a 2017: XLV. törvény 51. § (2) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

137

A 25. § (15) bekezdését a 2017: XLV. törvény 36. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: CIX. törvény 219. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

138

A 25. § (16) bekezdését a 2017: XLV. törvény 36. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: CIX. törvény 219. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

139

A 25. § (17) bekezdését a 2017: XLV. törvény 36. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: LXXVII. törvény 37. § b) pontja szerint módosított szöveg.

140

A 25. § (18) bekezdését a 2019: CIX. törvény 219. § (3) bekezdése iktatta be.

141

A 25. § (19) bekezdését a 2019: CIX. törvény 219. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: CLXXVII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

142

A 26. § (1) bekezdése a 2019: LIX. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

143

A 26. § (1a) bekezdését a 2017: XLV. törvény 37. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: LIX. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

144

A 26. § (1b) bekezdését a 2017: XLV. törvény 37. § (2) bekezdése iktatta be.

145

A 26. § (1c) bekezdését a 2017: XLV. törvény 37. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: LIX. törvény 39. § e) pontja.

146

A 27. § (3) bekezdése a 2019: LIX. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

147

A 28. § (1) bekezdése a 2018: LXXVII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

148

A 29. § (1) bekezdése a 2020: CLXXVII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

149

A 29. § (2) bekezdése a 2018: CXXV. törvény 327. § (5) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

150

A 29. § (3) bekezdését a 2018: LXXVII. törvény 22. §-a iktatta be.

151

A 29/A. §-t a 2017: XLV. törvény 39. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

152

A 29/B. §-t a 2017: XLV. törvény 39. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

153

A 29/B. § (2) bekezdése a 2018: LXXVII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

154

A 29/C. §-t a 2017: XLV. törvény 39. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

155

A 29/D. §-t a 2017: XLV. törvény 39. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

156

A 29/D. § (3) bekezdése a 2019: CIX. törvény 220. §-ával megállapított szöveg.

157

A 30. § (1a) bekezdését a 2018: LXXVII. törvény 24. §-a iktatta be.

158

A 31. § a 2019: LIX. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

159

A 31. § (1a) bekezdését a 2020: LIV. törvény 5. §-a iktatta be.

160

A 31. § (2) bekezdése a 2019: CIX. törvény 221. §-ával megállapított szöveg.

161

A 31. § (3) bekezdése a 2019: CIX. törvény 221. §-ával megállapított szöveg.

162

A 33. § (1) bekezdése a 2019: LIX. törvény 30. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

163

A 33. § (2) bekezdése a 2019: LIX. törvény 30. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

164

A 33. § (2a) bekezdését a 2019: LIX. törvény 30. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: LIV. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

165

A 33. § (4) bekezdése a 2020: CLXXVII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

166

A 33. § (5) bekezdése a 2017: XLV. törvény 41. § (2) bekezdésével megállapított, a 2018: LXXVII. törvény 36. § c) pontja szerint módosított szöveg.

167

A 33. § (6) bekezdését a 2017: XLV. törvény 41. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: LIX. törvény 30. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

168

A 33. § (7) bekezdését a 2018: LXXVII. törvény 26. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: LIX. törvény 30. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

169

A 35. § a 2016: CLXXXI. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

170

A 35/A. §-t a 2016: CLXXXI. törvény 14. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte e módosító törvény 24. §-a.

171

A 35/B. §-t a 2017: XLV. törvény 42. § (1) bekezdése iktatta be.

172

A 35/C. §-t a 2017: XLV. törvény 42. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: LXXVII. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

173

A 35/C. § (2) bekezdése a 2018: CXXV. törvény 327. § (7) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

174

A 35/C. § (3) bekezdése a 2018: CXXV. törvény 327. § (7) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

175

A 35/C. § (5) bekezdését a 2019: LIX. törvény 31. §-a iktatta be.

176

A 35/D. §-t a 2018: LXXVII. törvény 28. §-a iktatta be.

177

A 36. § (2a) bekezdését a 2020: CLXXVII. törvény 11. §-a iktatta be.

178

A 36. § (3) bekezdése a 2019: CIX. törvény 222. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

179

A 36. § (4) bekezdése a 2019: CIX. törvény 222. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

180

A 36. § (4a) bekezdését a 2018: LXXVII. törvény 29. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: CIX. törvény 222. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

181

A 36. § (4b) bekezdését a 2018: LXXVII. törvény 29. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: CIX. törvény 222. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

182

A 36. § (4c) bekezdését a 2019: CIX. törvény 222. § (1) bekezdése iktatta be.

183

A 36. § (4d) bekezdését a 2019: CIX. törvény 222. § (1) bekezdése iktatta be.

184

A 36. § (5) bekezdése a 2017: XLV. törvény 51. § (1) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

185

A 36. § (8a) bekezdését a 2019: CIX. törvény 222. § (2) bekezdése iktatta be.

186

A 36. § (9) bekezdése a 2019: CIX. törvény 222. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

187

A 37. § a 2019: LIX. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.

188

A 38. § (3) bekezdése a 2020: CLXXVII. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

189

A 38. § (4) bekezdése a 2020: CLXXVII. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

190

A 38. § (5) bekezdését a 2020: CLXXVII. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.

191

A 39. § nyitó szövegrésze a 2016: CLXXXI. törvény 23. § d) pontja szerint módosított szöveg.

192

A 39. § b) pontja a 2018: CXXV. törvény 327. § (5) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

193

A 39. § d) pontja a 2016: CLXXXI. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

194

A 40. § (1) bekezdése a 2017: XLV. törvény 51. § (1) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg.

195

A 41. § (1) bekezdése a 2017: XLV. törvény 43. §-ával megállapított szöveg.

196

A 41. § (2) bekezdése a 2018: LXXVII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.

197

A 42. § (4) bekezdése a 2016: CLXXXI. törvény 16. §-ával megállapított, a 2018: LXXVII. törvény 36. § d) pontja szerint módosított szöveg.

198

A 43. § a 2018: CXXV. törvény 327. § (7) bekezdés l) pontja szerint módosított szöveg.

199

Az 52. § (2) bekezdése a 2019: LIX. törvény 38. § n) pontja szerint módosított szöveg.

200

Az 52. § (2a) bekezdését a 2019: LIX. törvény 33. § (1) bekezdése iktatta be.

201

Az 52. § (3) bekezdése a 2017: XLV. törvény 44. §-ával megállapított szöveg.

202

Az 52. § (7) bekezdését a 2017: XLV. törvény 45. §-a iktatta be.

203

Az 52. § (8) bekezdését a 2019: LIX. törvény 33. § (2) bekezdése iktatta be.

204

Az 53/A. §-t a 2020: CLXXVII. törvény 13. §-a iktatta be.

205

Az 54. § a 2017: XLV. törvény 46. §-ával megállapított szöveg.

206

Az 55. § a 2016: CLXXXI. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

207

Az 56. § (1a) bekezdését a 2017: XLV. törvény 47. §-a iktatta be.

208

Az 56. § (1b) bekezdését a 2018: LXXVII. törvény 32. §-a iktatta be.

209

Az 56. § (2) bekezdése a 2016: CLXXXI. törvény 23. § e) pontja szerint módosított szöveg.

210

Az V. fejezetet (57/A. §) a 2019: LIX. törvény 35. §-a iktatta be.

211

A VI. fejezetet (57/B. §) a 2020: CLXXVII. törvény 14. §-a iktatta be.

212

Az 58. § (3) bekezdése a 2018: CXXV. törvény 327. § (7) bekezdés n) pontja szerint módosított szöveg.

213

Az 58. § (6a) bekezdését a 2019: LIX. törvény 34. §-a iktatta be.

214

Az 58. § (10) bekezdését a 2016: CLXXXI. törvény 18. §-a iktatta be, szövege a 2018: CXXV. törvény 327. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

215

Az 58. § (10a) bekezdését a 2017: XLV. törvény 48. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2018: CXXV. törvény 327. § (6) bekezdése.

216

Az 58. § (11) bekezdését a 2016: CLXXXI. törvény 18. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2020: CLXXVII. törvény 21. § a) pontja.

217

Az 58. § (12) bekezdését a 2019: CIX. törvény 223. §-a iktatta be.

218

Az 58. § (13) bekezdését a 2019: CIX. törvény 223. §-a iktatta be.

219

Az 58. § (14) bekezdését a 2019: CIX. törvény 223. §-a iktatta be, szövege a 2020: CLXXVII. törvény 20. § f) pontja szerint módosított szöveg.

220

Az 58. § (15) bekezdését a 2020: CLXXVII. törvény 15. §-a iktatta be.

221

Az 58. § (16) bekezdését a 2020: CLXXVII. törvény 15. §-a iktatta be.

222

Az 58. § (17) bekezdését a 2020: CLXXVII. törvény 15. §-a iktatta be.

223

Az 58/A. §-t a 2018: LXXVII. törvény 33. §-a iktatta be.

224

A hatálybalépés időpontja 2019. január 1.

225

Az 58/B. §-t a 2019: LIX. törvény 36. §-a iktatta be.

226

A hatálybalépés időpontja 2019. július 1.

227

Az 58/C. §-t a 2019: LIX. törvény 36. §-a iktatta be, szövege a 2019: CIX. törvény 224. §-ával megállapított szöveg.

228

Az 58/C. § (2) bekezdése a 2020: LIV. törvény 10. §-a szerint módosított szöveg.

229

Az 58/C. § (3) bekezdése a 2020: LIV. törvény 7. § (1) bekezdésével megállapított, záró szövegrésze a 2020: CLXXVII. törvény 20. § g) pontja szerint módosított szöveg.

230

Az 58/C. § (3) bekezdés d) pontja a 2020: CLXXVII. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

231

Az 58/C. § (3) bekezdés e) pontja a 2020: CLXXVII. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

232

Az 58/C. § (3) bekezdés f) pontját a 2020: CLXXVII. törvény 16. § (1) bekezdése iktatta be.

233

Az 58/C. § (4) bekezdése a 2020: CLXXVII. törvény 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

234

Az 58/C. § (5) bekezdését a 2020: LIV. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be.

235

Az 58/C. § (6) bekezdését a 2020: CLXXVII. törvény 16. § (3) bekezdése iktatta be.

236

Az 58/D. §-t a 2019: LIX. törvény 36. §-a iktatta be.

237

Az 58/E. §-t a 2019: CIX. törvény 225. §-a iktatta be.

238

A hatálybalépés időpontja 2019. december 18.

239

Az 58/F. §-t a 2020: LIV. törvény 8. §-a iktatta be.

240

A hatálybalépés időpontja 2020. június 10.

241

Az 58/G. §-t a 2020: CLXXVII. törvény 17. §-a iktatta be.

242

Az 58/H. §-t a 2020: CLXXVII. törvény 17. §-a iktatta be.

243

Az 59. § (1) bekezdés a) pontja a 2016: CLXXXI. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

245

Az 59. § (1) bekezdés b) pontja a 2017: XLV. törvény 49. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

247

Az 59. § (1) bekezdés c) pontja a 2020: CLXXVII. törvény 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

249

Az 59. § (1) bekezdés d) pontját a 2018: LXXVII. törvény 34. §-a iktatta be.

251

Az 59. § (1) bekezdés e) pontját a 2020: CLXXVII. törvény 18. § (2) bekezdése iktatta be.

252

Lásd a 11/2017. (VIII. 25.) KKM rendeletet.

253

Az 59. § (2) bekezdés b) pontja a 2016: CLXXXI. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

254

Lásd a 6/2016. (X. 12.) KKM rendeletet.

255

Az 59. § (2) bekezdés c) pontja a 2016: CLXXXI. törvény 23. § f) pontja szerint módosított szöveg.

256

Lásd a 6/2017. (VII. 10.) KKM rendeletet.

257

Az 59. § (2) bekezdés d) pontja a 2017: XLV. törvény 49. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

258

Lásd a 7/2017. (VIII. 3.) KKM rendeletet.

259

Az 59. § (2) bekezdés e) pontja a 2017: XLV. törvény 51. § (2) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

260

Lásd a 3/2017. (II. 28.) KKM rendeletet.

261

Lásd a 3/2017. (II. 28.) KKM rendeletet.

262

Az 59. § (2) bekezdés g) pontja a 2016: CLXXXI. törvény 23. § g) pontja szerint módosított szöveg.

263

Lásd a 10/2017. (VIII. 7.) KKM rendeletet.

264

Lásd a 7/2016. (X. 19.) KKM rendeletet, a 12/2020. (VII. 30.) KKM rendeletet.

265

Lásd a 8/2017. (VIII. 3.) KKM rendeletet.

266

Lásd a 6/2017. (VII. 10.) KKM rendeletet.

267

Az 59. § (2) bekezdés k) pontja a 2017: XLV. törvény 51. § (2) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

268

Lásd a 3/2017. (II. 28.) KKM rendeletet.

269

Lásd a 9/2017. (VIII. 3.) KKM rendeletet.

270

Az 59. § (2) bekezdés m) pontja a 2016: CLXXXI. törvény 19. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

271

Lásd a 4/2017. (II. 28.) KKM rendeletet, a 3/2020. (II. 17.) KKM rendeletet.

272

Az 59. § (2) bekezdés n) pontja a 2016: CLXXXI. törvény 19. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

273

Lásd a 4/2017. (II. 28.) KKM rendeletet, a 3/2020. (II. 17.) KKM rendeletet.

274

Az 59. § (2) bekezdés o) pontját a 2016: CLXXXI. törvény 19. § (4) bekezdése iktatta be.

275

Lásd a 10/2017. (VIII. 7.) KKM rendeletet.

276

Az 59. § (2) bekezdés p) pontját a 2017: XLV. törvény 49. § (4) bekezdése iktatta be.

277

Lásd a 18/2017. (XII. 21.) KKM rendeletet.

278

Az 59. § (2) bekezdés q) pontját a 2019: LIX. törvény 37. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: LIV. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

279

Lásd a 12/2020. (VII. 30.) KKM rendeletet.

280

Az 59. § (2) bekezdés r) pontját a 2019: CIX. törvény 226. §-a iktatta be.

281

Az 59. § (2) bekezdés s) pontját a 2019: CIX. törvény 226. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2020: CLXXVII. törvény 21. § b) pontja.

282

Az 59. § (3) bekezdés a) pontja a 2016: CLXXXI. törvény 23. § h) pontja szerint módosított szöveg.

284

Az 59. § (3) bekezdés b) pontja a 2017: XLV. törvény 49. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

285

Az 59. § (3) bekezdés c) pontja a 2017: XLV. törvény 51. § (2) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

289

Az 59. § (3) bekezdés f) pontja a 2017: XLV. törvény 51. § (2) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

291

Az 59. § (3) bekezdés h) pontja a 2016: CLXXXI. törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

292

Az 59. § (3) bekezdés i) pontja a 2016: CLXXXI. törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

294

Az 59. § (3) bekezdés j) pontját a 2016: CLXXXI. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be.

295

Az 59. § (3) bekezdés k) pontját a 2017: XLV. törvény 49. § (6) bekezdése iktatta be.

297

Az 59. § (3) bekezdés l) pontját a 2019: LIX. törvény 37. § (2) bekezdése iktatta be.

298

Az 59. § (3a) bekezdését a 2017: XLV. törvény 49. § (7) bekezdése iktatta be.

300

Az 59. § (4) bekezdése a 2018: CXXV. törvény 327. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

302

Az 59. § (5) bekezdését a 2020: CLXXVII. törvény 18. § (3) bekezdése iktatta be.

303

Az 59. § (6) bekezdését a 2020: CLXXVII. törvény 18. § (3) bekezdése iktatta be.

304

A 60. § (3) bekezdés d) pontja a 2018: CXXV. törvény 327. § (7) bekezdés s) pontja szerint módosított szöveg.

305

A 60. § (3) bekezdés e) pontja a 2018: CXXV. törvény 327. § (7) bekezdés s) és t) pontja szerint módosított szöveg.

306

A 61–62. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

307

A 63. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

308

A 64. § nyitó szövegrésze a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

309

A 64. § a) pont nyitó szövegrésze a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

310

A 64. § a) pont aa) alpontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

311

A 64. § a) pont ab) alpontját a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

312

A 64. § a) pont ac)–ae) alpontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

313

A 64. § b) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

314

Az 1. melléklet a 2020: CLXXVII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

315

A 2. melléklet a 2017: LIV. törvény 72. § (1) bekezdése alapján nem lép hatályba.

316

A 3. mellékletet a 2017: XLV. törvény 50. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: LXXVII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.

317

A 3. melléklet 1. pont nyitó szövegrésze a 2018: CXXV. törvény 327. § (7) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

318

A 3. melléklet 2. pontja a 2018: CXXV. törvény 327. § (7) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

319

A 3. melléklet 4. pont nyitó szövegrésze a 2018: CXXV. törvény 327. § (7) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

320

A 3. melléklet 5. pont nyitó szövegrésze a 2018: CXXV. törvény 327. § (7) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

_