BÜ BH 2016/75
BÜ BH 2016/75
2016.04.01.
I. Az I. és II. r. vádlottak közös elhatározással döntöttek úgy, hogy a sértettet lakásának megszerzése érdekében megölik. Szándékuk végrehajtása céljából a sértettet házukba csalták. Tervük végrehajtása érdekében mindent megtettek, ezzel az emberölés előkészületének bűntettét valósították meg [Btk. 160. § (3) bek.].
II. Ítéleti bizonyossággal az ölési cselekmény nem volt megállapítható, csupán az, hogy a házban a sértett nem tisztázható okból és körülmények között életét vesztette. E tényállás alapján az elsőfokú ítélet emberölés bűntette miatt emelt vád alóli felmentését helybenhagyó másodfokú ítéleti rendelkezés mellett, az emberölés előkészületében történt bűnösség megállapítása törvényes, mert nem az elsőfokú ítélet tényállásának eltérő jogi értékelésén, hanem – a tényállás kiegészítésével – részben addig meg nem állapított, illetőleg első fokon megállapított, de jogkövetkeztetés nélkül hagyott ténybeliségen alapult. Ez azt jelenti, hogy a másodfokú bíróság emberölés előkészületében bűnösséget megállapító döntése nem a tettazonosság keretén belül maradó minősítési kérdés, hanem olyan bűncselekmény miatti másodfokú marasztalás, amelyet az elsőfokú bíróság nem tett, ezért okot adott a másodfellebbezésre és megnyitotta a harmadfokú eljárást [Be. 386. § (1) bek. b) pont, 387. § (2) bek.].
[1] A megyei bíróság a 2010. december 14. napján kihirdetett ítéletében
[2] - az I. r. vádlottat társtettesként elkövetett csalás bűntettének kísérlete [1978. évi IV. törvény (korábbi Btk.) 318. § (1) bek. és (5) bek. a) pont] és társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [korábbi Btk. 274. § (1) bek. b) pont] miatt halmazati büntetésül 3 év 3 hónap 28 nap börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte; az I. r. vádlottat az ellene 1 rendbeli emberölés bűntette [korábbi Btk. 166. § (1) bek. és (2) bek. a) és b) pont] miatt emelt vád alól felmentette;
[3] - a II. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének kísérlete [korábbi Btk. 318. § (1) bek. és (5) bek. a) pont] és bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [korábbi Btk. 274. § (1) bek. b) pont] miatt halmazati büntetésül 3 év 1 hónap 10 nap börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte; a II. r. vádlottat az ellene bűnsegédként elkövetett emberölés bűntette [korábbi Btk. 166. § (1) bek. és (2) bek. a) és b) pont] miatt emelt vád alól felmentette.
[4] - A III. r. vádlottat társtettesként elkövetett csalás bűntettének kísérlete [korábbi Btk. 318. § (1) bek. és (5) bek. a) pont] és társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [korábbi Btk. 274. § (1) bek. b) pont] miatt halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre ítélte, a szabadságvesztés büntetés végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette.
[5] Az ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2012. április 12. napján kelt ítéletével a megyei bíróság ítéletét az I. r. és a II. r. vádlott tekintetében hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.
[6] A megismételt eljárásban a törvényszék a 2013. április 10. napján kihirdetett ítéletében
[7] - az I. r. vádlottat társtettesként elkövetett csalás bűntettének kísérlete [korábbi Btk. 318. § (1) bek. és (5) bek. a) pont] és 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette (melyből 1 rendbeli társtettesként elkövetett, 1 rendbeli kísérlet) [korábbi Btk. 274. § (1) bek. b) és c) pont] miatt halmazati büntetésül 3 év 3 hónap 21 nap börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte; az I. r. vádlottat az ellene 1 rendbeli emberölés bűntette [korábbi Btk. 166. § (1) bek. és (2) bek. a) és c) pont] miatt emelt vád alól felmentette.
[8] - A II. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének kísérlete [korábbi Btk. 318. § (1) bek. és (5) bek. a) pont] és 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette (melyből 1 rendbeli kísérlet) [korábbi Btk. 274. § (1) bek. b) és c) pont] miatt halmazati büntetésül 3 év 1 hónap börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte; a II. r. vádlottat az ellene 1 rendbeli bűnsegédként elkövetett emberölés bűntette [korábbi Btk. 166. § (1) bek. és (2) bek. a) és c) pont] miatt emelt vád alól felmentette.
[9] Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a lefoglalt dolgokról és a bűnügyi költség viseléséről.
[10] Az ítélet ellen az ügyész az I. és a II. r. vádlottak terhére, az emberölés bűntettében a bűnösség megállapítása és a büntetés súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést.
[11] A megyei főügyészség a fellebbezés írásbeli indokolásában kifejtett álláspontja szerint a törvényszék által megállapított tényekből, a történeti tényállás megállapításához elfogadott bizonyítékokból – az ítéletben megállapítottakkal szemben – az a következtetés vonható le, hogy a sértett halála erőszakos úton következett be úgy, hogy őt az I. r. vádlott megölte a II. r. vádlott támogató jelenlétében.
[12] A fellebbezés folytán másodfokú bíróságként eljáró ítélőtábla a 2014. június 18. napján kelt ítéletével a törvényszék 2013. április 10. napján kelt ítéletét az I. r. és a II. r. vádlottakkal szemben megváltoztatta.
[13] Az I. r. vádlott vagyon elleni bűncselekményként értékelt cselekményét a 2012. évi C. törvény (továbbiakban Btk.) 160. § (3) bekezdése szerint minősülő emberölés előkészülete bűntettének, és a Btk. 373. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett csalás bűntette kísérletének; a közbizalom elleni bűncselekményét 1 rendbeli, a Btk. 342. § (1) bekezdésének b) pontjába ütköző társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének, és 1 rendbeli, a Btk. 342. § (1) bekezdésének c) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntette kísérletének;
[14] a II. r. vádlott vagyon elleni bűncselekményként értékelt cselekményét a Btk. 160. § (3) bekezdése szerint minősülő emberölés előkészülete bűntettének, és a Btk. 373. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő bűnsegédként elkövetett csalás bűntette kísérletének; a közbizalom elleni bűncselekményét 1 rendbeli, a Btk. 342. § (1) bekezdésének b) pontjába ütköző bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének, és 1 rendbeli, a Btk. 342. § (1) bekezdésének c) pontjába ütköző bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette kísérletének minősítette.
[15] Az I. r. és a II. r. vádlottakat az ellenük a Btk. 160. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) és c) pontja szerint minősülő tettesként, illetve bűnsegédként elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vád alól tekintette felmentettnek.
[16] A vádlottak büntetését egyaránt 7 év 6 hónap börtönbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra súlyosította.
[17] Megállapította, hogy a vádlottak a szabadságvesztés kétharmad részének letöltése után feltételes szabadságra bocsáthatók.
[18] A törvényszék ítéletét a bűnügyi költség viseléséről rendelkező része tekintetében hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a Be. 578. § (1) bekezdése szerinti különleges eljárás lefolytatására utasította.
[19] Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. r. és a II. r. vádlottakkal szemben helybenhagyta.
[20] A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből az I. r. vádlottat 20 320 forint, míg a II. r. vádlottat 22 080 forint megfizetésére kötelezte.
[21] Az ítélőtábla megállapította, hogy az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.
[22] Az ítélet ellen az I. r. vádlott védője jelentett be fellebbezést, amelyet az ítélőtábla a 2014. július 21. napján kelt végzésével elutasított arra hivatkozással, hogy a másodfokú bíróság határozata változatlan tényállás mellett pusztán eltérő jogi minősítésen alapult, ezért másodfellebbezésre nincs törvényes lehetőség.
[23] Ezt követően az I. és II. r. vádlottak védői felülvizsgálati indítványt nyújtottak be az emberölés előkészületének törvénysértő megállapítása miatt.
[24] A felülvizsgálati indítványokat a Kúria a 2014. december 15. napján kelt végzésével, mint törvényben kizártat elutasította, egyben megállapította, hogy a másodfokú ítélet jogerőre emelkedésének a Be. 588. § (3) bekezdésében felsorolt egyik feltétele sem állapítható meg, ezért a Be. 386. § (1) bekezdése alapján a 367/A. § (1) bekezdésben felsoroltak fellebbezés benyújtására jogosultak.
[25] Az ítélőtábla a Kúria határozatát követően a 2015. január 8. napján kelt végzésével a jogerősítő és az ítélet végrehajthatóságát megállapító záradékot hatályon kívül helyezte, és a határozatát azzal kézbesítette, hogy az ügyésznek, valamint a vádlottaknak és védőiknek a 2014. június 18. napján kelt ítélet ellen 8 napon belül fellebbezés benyújtására van lehetőségük.
[26] Ezzel egyidejűleg, a már tévesen jogerős büntetésüket töltő I. és II. r. vádlott előzetes letartóztatását a harmadfokú eljárás befejezéséig, de legfeljebb a nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartamáig elrendelte.
[27] A kényszerintézkedés elrendelése miatt az I. r. vádlott védője, valamint a II. r. vádlott és védője jelentett be fellebbezést.
[28] A végzést a Kúria a 2015. február 16. napján kelt határozatával helybenhagyta.
[29] A másodfokú ítélet ellen a fellebbviteli főügyészség jelentett be fellebbezést az I. r. és a II. r. vádlott terhére a társtettesként, előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének megállapítása és a büntetés súlyosítása érdekében.
[30] Álláspontja szerint az ítélőtábla a helyesen megállapított tényállásból anyagi jogszabályt sértően, helytelen következtetést vont le akkor, amikor a vádlottak bűnösségét nem befejezett élet elleni bűncselekményben, hanem annak előkészületi alakzatában állapította meg.
[31] Mindezekre figyelemmel indítványozta, hogy a Kúria a vádlottak bűnösségét a Btk. 160. § (1) bekezdésbe ütköző és a (2) bekezdés a) és b) pontja szerint minősülő társtettesként, előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettében állapítsa meg és a Btk. 82. § (2) bekezdés a) pontjának mellőzésével, a Btk. 37. § (3) bekezdés ad) alpont szerint a legmagasabb tartamú fegyházbüntetést szabjon ki.
[32] A Legfőbb Ügyészség átiratával az ügyészi fellebbezést fenntartva, arra hivatkozással, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozatlanságát a másodfokú eljárásban sem küszöbölték ki, az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a törvényszék új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta.
[33] Az I. r. vádlott védője ugyancsak fellebbezést jelentett be.
[34] A fellebbezés hivatkozása szerint a másodfokú bíróság ítélete részben megalapozatlan, ugyanis bizonyítás felvétele nélkül egészítette ki az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást, következésképpen feltételezés minden, amely a sértett halálával és a lakásba történő kicsalásával kapcsolatos.
[35] Ennek megfelelően e kiegészítés mellőzését, az elsőfokú ítélettel egyező határozat meghozatalát, illetve a ki nem küszöbölhető megalapozatlanságra figyelemmel a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta.
[36] A II. r. vádlott védője is fellebbezést jelentett be a másodfokú ítélet ellen az emberölés előkészületének megállapítása miatt, annak mellőzése és az elsőfokú bíróság ítéletével azonos döntés meghozatala érdekében.
[37] A Kúria az ügyben nyilvános ülést tartott, amelyen a fellebbezők indítványaikat változatlan tartalommal fenntartották.
[38] A Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletet a Be. 348. § (1) bekezdése alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során azt állapította meg, hogy a törvényszék a megismételt eljárást a Be. 403. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a hatályon kívül helyező végzés okainak és indokainak figyelembevételével folytatta le.
[39] Az ítélőtábla alaptalannak találta a ki nem küszöbölhető megalapozatlanság okából, a Be. 376. § (1) bekezdése alapján történő hatályon kívül helyezésre irányuló ügyészi indítványt.
[40] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a részletes, minden körülményre kiterjedő bizonyítási eljárást a perrendi szabályok szerint, kellő alapossággal és körültekintéssel folytatta le. Ennek során a Be. 75. § (1) bekezdésében megfogalmazott ügyfelderítési kötelezettségnek eleget tett, a tényállás alapos és hiánytalan felderítése érdekében valamennyi, az ügy helyes ténybeli és jogi megítéléséhez elengedhetetlen bizonyítékok rendelkezésre állnak.
[41] A törvényszék a Be. 404. § (4), (5) és (6) bekezdésében foglalt rendelkezések helyes alkalmazásával a tárgyaláson – a tanúk és szakértők ismételt idézése nélkül – ismertette mindazoknak a tanúknak a vallomását, illetve azokat a szakvéleményeket, amelyek az ítéleti tényállás megalapozott részére vonatkoztak.
[42] A tényállás megalapozatlan részeit illetően az ítélőtábla mint másodfokú bíróság határozatában részletes iránymutatást adott a szükséges bizonyítást illetően, amelyet a megismételt eljárás során az elsőfokú bíróság betartott.
[43] Az ügy érdemi elbírálásának eljárásjogi akadálya a másodfokú bíróság részéről nem merült fel. A felülbírálat eredményeként a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy az ítélet a Be. 351. § (2) bekezdés b) pont alapján részben megalapozatlan, mert a tényállás kisebb mértékben hiányos.
[44] A megalapozatlanságot az ítélőtábla a Be. 352. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az iratok tartalma alapján történt kiegészítéssel orvosolta.
[45] A tényállást az ítélet azzal egészítette ki, hogy B. A.-né sértett ingatlanát nem szándékozott sem eladni, sem elajándékozni,
[46] - a vádlottak azért csalták ki a sértettet a házukhoz, hogy megöljék, végül a
[47] - „a sértett a vádlottak lakásán ismeretlen módon és okból ...” mondatrészét azzal, hogy „...nem kizárhatóan természetes úton” halt meg.
[48] A másodfokú bíróság megállapította, hogy a fenti változtatásokkal a tényállás a Be. 351. § (2) bekezdésben felsorolt hibáktól és hiányosságoktól mentessé vált, ezért a Be. 352. § (2) bekezdése alapján a másodfokú eljárásban is irányadó volt.
[49] Az ítélőtábla nem osztotta az ügyészség azon álláspontját, miszerint a törvényszék az indokolási kötelezettségét nem megfelelő mértékben teljesítette, ezért a Be. 373. § (1) bekezdés III/a) pontja alapján az ítélet hatályon kívül helyezése lenne indokolt.
[50] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában a Be. 258. § (3) bekezdés d) pontjában írt kötelezettségének eleget téve, kimerítő részletességgel, az iratok tartalmának megfelelően számba vette a rendelkezésre álló bizonyítékokat, melyeket a Be. 78. § (3) bekezdésében írtaknak megfelelően, egyenként és összességében, a perrendi szabályok szerint értékelt is. Részletesen vizsgálta a vádlottak vallomását, védekezésük minden lényeges pontját összevetette a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékokkal, melynek során indokolási kötelezettségét a szükséges mértékben teljesítve számot adott arról, hogy a tényállást mely bizonyítékokra alapította. A törvényszék a tényállást a bizonyítékok okszerű mérlegelésének eredményeként állapította meg, ez esetben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységét felül nem mérlegelheti.
[51] A Kúria a Be. 387. § (1) bekezdése alapján, illetve a (2) bekezdés szerinti terjedelemben bírálta felül a megtámadott másodfokú ítéletet és az azt megelőző első- és másodfokú eljárást.
[52] A Kúria mindenekelőtt azt állapította meg, hogy a másodfellebbezéseknek a Be. 386. § (1) bekezdés c) pontja alapján helye volt. A másodfokú ítélet ugyanis a vádlottakkal szemben olyan bűncselekmény tekintetében állapított meg bűnösséget, amelyben az elsőfokú bíróság nem.
[53] Ebből következően a Kúria teljes körű felülbírálatba bocsátkozott a Be. 387. § (1) bekezdése szerint.
[54] Ennek során megállapította, hogy mind az első-, mind a másodfokú eljárásban megtartották a büntetőeljárás lényeges szabályait.
[55] A Kúria olyan abszolút eljárási szabálysértést sem észlelt, amely alapot adott volna a támadott ítéleteknek a Be. 399. §-a alapján történő hatályon kívül helyezésére.
[56] Megállapítható az is, hogy az eljárt bíróságok – döntően az elsőfokú bíróság – az ügy helyes ténybeli megítéléséhez szükséges mértékben feltárták a lehetséges bizonyítékokat; és azok hiánytalan és helyes értékelésével megalapozott tényállást állapítottak meg, amely tényállás a harmadfokú eljárásban is irányadó.
[57] Az alapügyben eljárt bíróságok az indokolási kötelezettségüknek a szükséges mértékben eleget tettek, mérlegelő tevékenységükről, illetve annak eredményéről ellenőrizhető módon számot adtak.
[58] Ekként a tényállás további kiegészítésére és helyesbítésére szükség nem volt.
[59] A Be. 387. § (2) bekezdése a másodfokú ítélet felülbírálatát annyiban korlátozza, hogy a harmadfokú bíróság az ítélet minden rendelkezését felülbírálja ugyan, de a másodfokú bíróság által az elsőfokú bíróság ítéletének felmentő rendelkezését helybenhagyó részét nem.
[60] Következésképpen a másodfokú bíróság által helybenhagyott, elsőfokú bírói felmentő rendelkezés a harmadfokú eljárás tárgyát már nem képezheti.
[61] A részjogerő tehát – a Be. más, a súlyosítási tilalmat és a másodfokú felülbírálat terjedelmét meghatározó rendelkezéseivel összhangban – a harmadfokú felülbírálat terjedelmét is kizárólag a felmentő vagy eljárást megszüntető rendelkezések tekintetében korlátozza.
[62] Ennek megfelelően nem helytálló a Legfőbb Ügyészség azon indítványa, miszerint az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozatlanságát a másodfokú bíróság nem küszöbölte ki, és ezért a Be. 399. § (5) bekezdése szerint a fellebbezéssel megtámadott határozatok hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság ismételten új eljárás lefolytatására utasítása lenne indokolt.
[63] A Be. 387. § (2) bekezdése szerint ugyanis a másodfokú bíróság által helybenhagyott felmentő rendelkezéssel kapcsolatos tényállás megalapozatlanságának vizsgálata kívül esik a harmadfokú bíróság revíziós jogkörén.
[64] A fentiekre figyelemmel a harmadfokú eljárás tárgyát részben az emberölés előkészülete, részben a vagyon elleni és közbizalom elleni bűncselekmények képezték.
[65] Helytálló a másodfokú bíróság azon jogi álláspontja, miszerint nem fogadható el az elsőfokú bíróság azon okfejtése, hogy a csalás bűntettének kísérlete mellett az I-II. r. vádlottak terhére más bűncselekmény, nevezetesen az emberölés előkészületének bűntette, nem állapítható meg.
[66] Az előkészület miatt büntetőjogi felelősség megállapításának akkor van helye, ha a közös elkövetésben megállapodás komoly, konkrét és közvetlen. Ennek vizsgálata szempontjából annak van döntő jelentősége, hogy az előkészületi cselekmény önmagában megteremti-e a bűncselekmény elkövetésének közvetlen lehetőségét, vagyis akként biztosítja a bűncselekmény elkövetésének a feltételeit, hogy a törvényi tényállás megvalósítása még nem kezdődik el (BH 2006.40. számú eseti határozat).
[67] Jelen ügyben az előkészület megállapításának valamennyi, fentiekben felsorolt szükséges eleme adott.
[68] A harmadfokú eljárásban is irányadó tényállás szerint az I. r. és a II. r. vádlottak közös elhatározással döntöttek úgy, hogy a sértettet a lakás megszerzése érdekében megölik.
[69] Megállapodásuk komoly volt, magatartásukat a közvetlenség is jellemezte, hiszen ennek végrehajtása céljából ki is csalták a sértettet sz.-i házukba, mindent megtettek annak érdekében, hogy tervüket végre tudják hajtani.
[70] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kiegészítve jutott el annak felismeréséhez, hogy a terheltek elkövették a Btk. 160. § (3) bekezdésében írt emberölés előkészületét.
[71] Ehhez képest téves az ítélőtábla azon jogi okfejtése, miszerint az emberölés elbírálása tettazonosság keretén belül történt, és ezért az előkészület megállapítása csupán minősítési kérdés. Ezzel kapcsolatban alapos a Legfőbb Ügyészség azon jogi okfejtése, mely szerint, ha az ítélőtáblai álláspont helytálló lenne, akkor az ítélőtáblának az elsőfokú bíróság felmentő rendelkezését mellőzni kellett volna.
[72] Az ezzel kapcsolatos jogi álláspontját a Kúria korábban már kifejtette, amely szerint:
[73] "A bűnösség kérdésében eltérő rendelkezésnek (eltérő jogkövetkeztetésnek) pedig az tekintendő, aminek alapja
[74] - a vád tárgyát képező, viszont addig meg nem állapított, avagy megállapított, de jogkövetkeztetés nélkül hagyott ténybeliség;
[75] - avagy a megállapított tényből bűnösségre vont jogkövetkeztetés felmentésre, eljárás megszüntetésére változtatása, illetve fordítva.
[76] Ennek lényege, hogy – amint egyébként vád módosítása esetében is (Be. 310. §) – a valódi ténybeli többséget (anyagi halmazatot) képező magatartásokról vont jogkövetkeztetés eltérésének, és nem pedig az ugyanazon ténybeliség többféle, avagy több ténybeliség egyként minősítésének (alaki halmazat) kérdése vezet harmadfokú felülbírálathoz.
[77] Az anyagi halmazatban lévő cselekmények esetében a bűnösség kérdésében eltérés a bűnösség kimondásához, avagy – ellenkezőleg – felmentéshez vezet. Ezzel szemben alaki halmazatban lévő cselekmények esetében – helyesen – erről nincs szó, a bűnösség érintése nélkül, csupán az adott magatartás helyes minősítésének megállapítása történik.”
[78] Ezáltal viszont nem helytálló az a másodfokú ítéletben rögzített megállapítás, miszerint „a másodfokú ítélet az elsőfokú ítélettel teljesen egyező tényállásnak pusztán az eltérő jogi értékelésén alapszik, hiszen az ítélőtábla a törvényszék tényállását a másodfokú eljárásban is irányadónak tekintette”. Ellenkezőleg: a másodfokú ítélet – szemben a másodfokú bíróság érvelésével – nem csupán az irányadó tényállás eltérő jogi értékelésén alapszik, hanem eltérő ténybeliségből vont jogi következtetést, amely nem a tettazonosság keretén belül maradó minősítés.
[79] Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy a másodfokú bíróság olyan cselekmény miatt állapította meg a bűnösséget, amelyről az elsőfokú bíróság nem rendelkezett. Az elsőfokú bíróság ugyanis (függetlenül ezen jogi álláspontja helyessége kérdésétől) nem ezen ténybeli alapon rendelkezett az emberölés előkészületét elvetve a csalási cselekményben való bűnösség megállapításáról.
[80] Ennek megfelelően a Kúria a másodfokú ítéletet e tekintetben megváltoztatta, és a vádlottakat bűnösnek mondta ki a Btk. 160. § (3) bekezdésébe ütköző emberölés előkészületében.
[81] A védelmi fellebbezésekre utalva megjegyzi a Kúria, hogy a harmadfokú eljárásban a rendelkezésre álló bizonyítékok eltérő értékelésének, és ennek alapján olyan eltérő tényállás megállapításának, amely az I. és II. r. vádlott emberölés előkészületének bűntette miatti felmentéséhez vezetne, kizárólag az első- és másodfokú bíróság ítéletének megalapozatlansága esetében lenne helye.
[82] A védelem viszont a fellebbezésében egyetlen, a Be. 351. § (2) bekezdésében felsorolt megalapozatlansági okot sem tudott felhozni. Az előzőekben kifejtettek szerint ilyen megalapozatlansági okot a Kúria a hivatalbóli felülbírálata körében sem észlelt.
[83] Az ítélet megalapozottsága pusztán a bizonyítékok felülmérlegelésének szükségességére hivatkozva nem vonható kétségbe. A megalapozottság pedig kizárja, hogy a Kúria a rendelkezésre álló bizonyítási anyagot az első- és másodfokú bíróságtól eltérően értékelve és mérlegelve felmentés alapjául szolgáló eltérő tényállást állapítson meg.
[84] Figyelemmel arra, hogy a Kúria a kifejtett indokok alapján a vádlottak bűnösségét az emberölés előkészületében megállapította, a fő- és mellékbüntetést emiatt, valamint a terhükre megállapított egyéb bűncselekmények miatt tekintette kiszabottnak.
[85] Mellőzte a Kúria az ítélőtábla ítélete 19. oldalának második bekezdésétől a 20. oldal második bekezdésével bezárólag, a másodfellebbezés kizárására vonatkozó jogi okfejtést, egyrészt ugyanis ez alapvetően ellentétben áll az emberölés bűntette miatt emelt vád alól felmentő és azt helybenhagyó rendelkezéssel, másrészt viszont utóbb a jogerősítő záradékot az ítélőtábla indokolt végzéssel hatályon kívül helyezte, következésképpen ez az okfejtés azon túlmenően, hogy jogilag nem helytálló, okafogyottá is vált.
[86] A Kúria a felülvizsgálat keretében eljárva megállapította, hogy a vádlottak vagyon elleni és közbizalom elleni bűncselekményeinek minősítése és jogi indokolása minden tekintetben törvényes.
[87] Az I. r. vádlott 2014. július 30. napjától, míg a II. r. vádlott 2015. január 5. napjától töltötte a tévesen jogerőre emelt szabadságvesztés büntetését, majd az ítélőtábla 2015. január 8-án elrendelte előzetes letartóztatásukat, ezért a Kúria a Be. 92. § (1) és (2) bekezdése szerint a ténylegesen fogvatartásban töltött idő beszámításáról rendelkezett.
[88] Az előzőekben kifejtettek szerint a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét a Be. 398. §-a szerint részben megváltoztatta, a változtatással nem érintett ítéleti rendelkezéseket pedig a Be. 397. §-a alapján helybenhagyta.
(Kúria, Bhar. III. 558/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás