• Tartalom

76/2016. (XII. 8.) FM rendelet

az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet módosításáról1

2016.12.09.

Az ingatlan-nyilvántartásól szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 7. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inyvhr.) 4. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, illetve azok jogosultját tartalmazza:)

g) jelzálogjog (különvált zálogjog, önálló zálogjog, átalakításos önálló zálogjog) és végrehajtási jog,”

2. § Az Inyvhr. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

20. § (1) Önálló zálogjogot egész ingatlanra vagy közös tulajdonban álló ingatlanon a tulajdonostársat megillető egész tulajdoni illetőségre lehet bejegyezni.
(2) Az önálló zálogjog bejegyzésében annak jogosultja mellett a zálogszerződésben meghatározott összeget kell feltüntetni.
(3) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptkm.) 29. §-a szerinti átalakításos önálló zálogjogot az átalakítással érintett jelzálogjog vagy különvált zálogjog ranghelyén kell bejegyezni. A bejegyzés alapjául a Ptkm.-ben megjelölt és a tv. 32. § (3) és (5) bekezdésben meghatározott kellékekkel rendelkező egyoldalú átalakító nyilatkozat vagy a felek erre vonatkozó megállapodását tartalmazó okirat szolgál, amelyre a bejegyzésben utalni kell.
(4) Az önálló zálogjogra és az átalakításos önálló zálogjogra egyebekben a jelzálogjogra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a bejegyzésben a zálogjoggal biztosított követelés helyett azt a (2) bekezdés szerinti meghatározott összeget kell a bejegyzésben megjelölni, amelynek erejéig a zálogjogosult az ingatlanból kielégítést kereshet. Az önálló zálogjog összegének e megjelölése a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra utalással nem történhet.”

3. § Az Inyvhr. 14/A. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„14/A. Zálogjog átváltoztatása
20/A. § (1) Az önálló zálogjog – ranghelyének megtartása mellett – a felek erre irányuló és a tv. 32. § (3) vagy (5) bekezdésében meghatározott alakban kötött megállapodásával követelést biztosító jelzálogjoggá, ez utóbbi pedig önálló zálogjoggá változtatható át.
(2) A követelést biztosító zálogjog átváltoztatása esetén az átváltoztatással létrejött önálló zálogjog azonos ranghelyen csak a bejegyzett követelést biztosító zálogjog tőkeösszegének mértékéig, legfeljebb e tőkeösszegnek meghatározott összegként való feltüntetésével jegyezhető be önálló zálogjogként. Önálló zálogjognak követelést biztosító zálogjoggá történő átváltoztatása esetén, az átváltoztatással létrejött követelést biztosító zálogjog azonos ranghelyen csak az önálló zálogjog bejegyzésében meghatározott összeg mértékéig, legfeljebb ezen összeg – mint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:98. § (3) bekezdése szerinti keretösszeg – feltüntetésével jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.
(3) Ha a zálogjog átváltoztatása során a felek a szerződésben a kielégítési jog terjedelmét meghatározó összeget a (2) bekezdés szerinti mértéket meghaladó összegben jelölik meg, a különbözet erejéig jelzálogjog csak új ranghelyre jegyezhető be.
(4) Ha a (3) bekezdés szerinti különbözet összegének új ranghelyen történő bejegyzéséhez a rangsorban ezt megelőzően feljegyzett elidegenítési és terhelési tilalom jogosultja nem járul hozzá, az ingatlanügyi hatóság – a különbözet új ranghelyen történő bejegyzésének mellőzésével – a (2) bekezdés szerint jár el.”

4. § Az Inyvhr. 35. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Jelzálogjog ranghelyét előzetesen biztosító feljegyzés ranghelyén önálló zálogjogot is be lehet jegyezni.”

5. § Az Inyvhr. 65. § (3)–(3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (3c)–(3g) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A tulajdoni lapon építmény létesítését jogerős használatbavételi engedély, fennmaradási engedély, a használatbavétel tudomásulvételéről szóló végzés, vagy az építésügyi hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány alapján lehet átvezetni.
(3a) Tulajdoni lapon olyan új lakóépület létesítését, amelynek építése egyszerű bejelentéshez kötött, a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 6. §-a szerint kiadott hatósági bizonyítvány alapján lehet feltüntetni. Az épület feltüntetését követően társasház bejegyzéséhez, lakás vagy nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiség tulajdoni különlapjának megnyitásához alapító okiraton és alaprajzon túl alapterületet és rendeltetésmódot tartalmazó hatósági bizonyítvány, igazolás vagy használatbavételi engedély szükséges.
(3b) Az építmény bontását a bontás elvégzéséről szóló jogerős végzés vagy az építésügyi hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány alapján lehet a tulajdoni lapon átvezetni.
(3c) Az építmény bővítését jogerős használatbavételi engedély, fennmaradási engedély, a használatbavétel tudomásulvételéről szóló végzés, vagy az építésügyi hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány alapján lehet a tulajdoni lapon átvezetni.
(3d) A (3)–(3c) bekezdésekben meghatározott változások átvezetéséhez a külön jogszabály előírásai szerint készített és a járási hivatal által hatályos záradékkal ellátott változási vázrajz is szükséges.
(3e) Az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági eljáráshoz nem kötött rendeltetésmód-változással járó épületváltozás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság által az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 34. § (5) bekezdésében és az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 56. § (1) bekezdés b) pontja szerint kiadott hatósági bizonyítvány szükséges.
(3f) Társasház alapítása vagy módosítása esetén, a hatósági bizonyítványnak, a használatbavételi engedélynek, fennmaradási engedélynek vagy a használatbavétel tudomásulvételéről szóló végzésnek a rendeltetésmód megjelölése mellett tartalmaznia kell a tulajdonostársak külön tulajdonában lévő lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség alaprajz szerinti alapterületét is.
(3g) Szövetkezeti ház alapítása vagy módosítása esetén, a hatósági bizonyítványnak, a használatbavételi engedélynek, fennmaradási engedélynek vagy a használatbavétel tudomásulvételéről szóló végzésnek a rendeltetésmód megjelölése mellett tartalmaznia kell a tulajdoni különlapokon szereplő lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség alaprajz szerinti alapterületét is.”

6. § Az Inyvhr. 73. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Társasházi lakás megosztásához, illetve társasházi lakások összevonásához alaprajzon kívül az alapító okirat módosítása, és a változás utáni állapotnak megfelelően kiállított, alaprajz szerinti alapterületet és rendeltetésmódot igazoló hatósági bizonyítvány is szükséges.”

7. § Az Inyvhr. 74. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Szövetkezeti lakás megosztásához, illetve szövetkezeti lakások összevonásához az alaprajzon kívül a lakásszövetkezeti alapszabály módosítása is szükséges.”

8. § Az Inyvhr. 75. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltak alkalmazása akkor mellőzhető, ha a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény alapján földnek minősülő ingatlan szerzése esetében
a) a szerzés a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött, vagy
b) a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához nem kötött szerzés esetén
ba) a kérelmező a szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal hirdetményi úton történő közlését igazoló, a jegyző által az eladó részére – az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adásvételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló kormányrendelet szerint – megküldött jognyilatkozatokat és iratjegyzéket csatolja, vagy
bb) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 20. § b) pontja szerinti jogügylet eredményeként az érintett ingatlan egyetlen személy tulajdonába kerül.”

9. § Az Inyvhr. 93. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Megosztás vagy összevonás során megszűnő ingatlan tulajdoni lapját meg kell szüntetni, a létrejövő és a változási vázrajzon új helyrajzi számmal jelölt ingatlanoknak új tulajdoni lapot kell nyitni. A változásra a megszűnő és a keletkező tulajdoni lapok III. részén utalni kell. Az utalásnak tartalmaznia kell az érdemi döntés számát, valamint a megszűnt, illetve keletkező ingatlanok helyrajzi számát.”

10. § Az Inyvhr. a következő 132. §-sal egészül ki:

132. § E rendeletnek az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet módosításáról szóló 76/2016. (XII. 8.) FM rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos 20/A. §-át a 2016. október 1-jét megelőzően jelzálogjog átruházásával keletkezett különvált zálogjog esetében továbbra is alkalmazni kell.”

11. § Az Inyvhr.

a) 17. § (3) bekezdésében a „követelésre” szövegrész helyébe a „követelésre, illetve önálló zálogjogra”,

b) 73. § (6) bekezdésében az „öröklakás” szövegrész helyébe a „társasházi lakás”

szöveg lép.

12. § Hatályát veszti az Inyvhr. 75. § (5) bekezdése.

13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2016. december 10. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére