BÜ BH 2016/77
BÜ BH 2016/77
2016.04.01.
Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg, a képviselő-testületet a polgármester képviseli, ez irányadó a feljelentés (magánindítvány) megtételére is, ezen az sem változtat, ha a képviselő-testület személyi összetétele megváltozik [1978. évi IV. tv. 179. § (1) bek., 22. § h) pont; Be. 52. §, 373. § (1) bek. I/c) pont, 497. § (1) bek.; 1990. évi LXV. tv. 9. §].
[1] A járásbíróság 2013. március 1. napján kihirdetett ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki az 1978. évi IV. tv. 179. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő rágalmazás vétségében, ezért őt megrovásban részesítette.
[2] A vádlott fellebbezése alapján eljárt törvényszék a 2014. június 20-án – tanácsülésen – meghozott végzésével helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a terhelt – jogi képviselője útján – felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontját megjelölve a Be. 373. § (1) bekezdés I/c) pontjára visszautalva, azon indok alapján, hogy a bíróság törvényes vád hiányában járt el, mert a feljelentő nem sértettje a vád tárgyává tett rágalmazás vétségének.
[4] A magánvádló jogi képviselője útján írásban előterjesztett észrevételeiben a határozatok hatályban tartására tett indítványt. Észrevételeiben arra hivatkozott, hogy
[5] - bár kétségtelenül nem volt nevesítve az újságcikkben, de mint a képviselő-testület tagja, részese volt az önkormányzat gazdálkodásának, így elszenvedője a korábbi testületet érintő megalapozatlan rágalmaknak;
[6] - a vád tárgyává tett terhelti tényállítások a korábbi képviselő-testületet és annak tagjait elmarasztaló, gazdálkodásukkal kapcsolatos negatív tartalmú tényközlés, így mint egy kollektív társadalmi kötelezettségekkel rendelkező személyösszesség tagjaként joga volt magánindítvánnyal élni;
[7] - az indítvány helytelenül hivatkozik arra, hogy a volt képviselő-testületet érintő sértő kijelentések esetén az újonnan választott testületnek lenne joga döntést hozni arról, hogy kíván-e feljelentéssel élni;
[8] - alaptalanul hivatkozik a terhelt arra, hogy a kijelentések megtételével a véleménynyilvánítás alkotmányos jogát gyakorolta, mert kijelentései a 36/1994. (VI. 24.) AB határozatban kifejtettek alapján az alkotmányos védelem nem vonatkozhat a tények meghamisítására, márpedig a terhelt viselt tisztségénél fogva pontosan tisztában volt azzal, hogy állításai valótlanok;
[9] - a valótlanság pedig abban áll, hogy az önkormányzat gazdálkodása során nem szenvedett súlyos vagyonvesztést, a vagyon ténylegesen 28 423 000 forinttal csökkent.
[10] Mindezekre tekintettel a támadott határozatok hatályban történő fenntartását indítványozta.
[11] A felülvizsgálati indítvány szerint sértettként csak az önkormányzat léphetett volna fel, a volt képviselő-testület tagja nem „örökölhette” volna meg e személyközösség jogait, s azokat sajátjaként nem gyakorolhatta volna.
[12] Tekintettel a Kúria EBH 2012.17. számú elvi határozatára, mely szerint a magánvádas eljárásban nem a magánindítvány, hanem a feljelentés a vád, amelynek azonban tartalmaznia kell a magánindítványt, mert a vád ezzel felel meg a törvényes vád követelményeinek, vizsgálandó volt az indítvány megalapozottsága abban a tekintetben is, hogy a magánvádló feljelentésében kinyilvánított, a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására és vele szemben büntetés kiszabására irányuló nyilatkozata magánindítványnak tekinthető-e, s ha igen, időben előterjesztett, azaz hatályos magánindítvány-e.
[13] A magánindítványra üldözendő bűncselekmény miatt csak a jogosult feljelentése alapján indítható büntetőeljárás. A magánindítvány előterjesztőjének bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja, magánindítványnak kell tekinteni [Be. 173. § (1) bek.].
[14] A rágalmazás vétségének elkövetője kizárólag magánindítványra büntethető [korábbi Btk. 183. § (1) bek.], előterjesztésére pedig a sértett jogosult [korábbi Btk. 31. § (2) bek.]. A magánindítvány hiánya büntethetőséget kizáró ok [korábbi Btk. 22. § h) pont].
[15] Mind az első-, mind a másodfokú bíróság részletesen foglalkozott azzal, hogy a feljelentést tevő magánvádló sértettje-e a cselekménynek, azaz az eljárásban előterjeszthetett-e magánindítványt, majd magánvádlóként léphet-e fel.
[16] Az eljárt bíróságok azt a következtetést vonták le, hogy a település vagyonáért felelős döntéshozók mindegyike sértett lehet, különösen azért, mert a már hivatalban nem lévő képviselő-testület munkáját érintő kritika esetén nem várható el, s nem is lehetséges, hogy kollektív döntést hozzanak, egyáltalán összeüljenek megvitatni a feljelentés megtételének kérdését. Így a BH 1992.154. számú jogesetben kifejtettek – mely szerint a becsületsértés és rágalmazás sértettje nemcsak természetes személy, hanem jogi személy és önálló jogképességgel nem, de kollektív társadalmi kötelezettségekkel rendelkező személyösszesség is lehet – fordítva is igaz, így ha a személyösszesség már nincsen hivatalban, illetve olyan helyzetben, hogy kollektívaként eljárjon, bármely volt tagja passzív alanya (sértettje) lehet az ügynek. Ezzel a másodfokon eljárt törvényszék egyetértett.
[17] A Kúria nem osztja ezt a véleményt.
[18] Adott esetben a feljelentést tevő és egyben magánindítvánnyal élő dr. Sz. F.-né nem vitásan a terhelt által kritika alá vont időszakban önkormányzati képviselő-testületi tagként közszereplő volt, aki e tisztségénél fogva részt vett azoknak a döntéseknek a meghozatalában, amelyek a település vagyoni helyzetét érintették.
[19] Az ekkor hatályos, az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Ötv.) 10. § (1) bekezdés d) pontja az önkormányzat át nem ruházható hatásköreként határozta meg a gazdasági program, a költségvetés megállapítását, döntést a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítását, a településrendezési terv jóváhagyását, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvételt, a kötvénykibocsátást, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvételét, és átadását.
[20] Az Ötv. 78. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.
[21] E törvényi rendelkezésből következően az önkormányzat vagyona célhoz kötött vagyon, melyet a törvény 8. §-ában meghatározott önkormányzati feladatok megvalósítását kell hogy szolgálja. Az önkormányzat vagyonával való gazdálkodás körében az Ötv. 80. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzatot – e törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik.
[22] A 80. § (3) bekezdése szerint a helyi önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
[23] Az Ötv. 90. §-a határozza meg a gazdálkodásért való felelősségi kört: a helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel.
[24] A terhelt a feljelentésben sérelmezett kijelentések megtétele során nem nevezett meg személyeket. A helyi közügyekben megszólalva kritikáját arra az újságírói kérdésre válaszolva fogalmazta meg, amely így szólt: „Mennyiben nehezítették a gazdálkodás tervezését az elődök által hátrahagyott adósságok?” A terhelt válasza pedig a következő volt: „A költségvetés elkészítésekor valóban nem voltunk könnyű helyzetben. Az elmúlt ciklusban értékesítésre került az önkormányzati ingatlanok, valamint értékpapírok jelentős része, az óvodaépítés több száz milliós adósságba kényszerítette az önkormányzatot. A község vagyona milliárdos nagyságrendben csökkent.”
[25] Mindezekből megállapíthatóan sem a kérdés, sem az arra adott válasz nem nevez meg személyeket, testületi tagokat, a terhelt által megfogalmazott kritika a pontosabban meg nem határozott, körül nem írt „elődökre” vonatkozott. A hivatkozott Ötv. rendelkezései alapján pedig ez alatt az önkormányzat értendő. Az önkormányzat pedig nem azonos a képviselő-testülettel, annál tágabb fogalom.
[26] Az Ötv. 9. § (1) bekezdése értelmében az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
[27] Az egységes és következetes bírói gyakorlat szerint a becsület csorbítására alkalmas kijelentésekkel szemben a büntetőjogi védelem az olyan személyösszességeket is megilleti, amelynek nincs önálló jogképességük. Ennélfogva megilleti az önkormányzat képviselő-testületét is (BH 2004.171.). A helyi önkormányzati választásokat követően a megelőző képviselő-testület tagjainak és választott tisztségviselőinek a megbízatása valóban megszűnik, ez azonban a helyi önkormányzat működésének jogfolytonosságát nem érinti.
[28] Mindezek alapján a Kúria álláspontja szerint a magánvádló, a volt képviselő-testület tagja önmagában nem, hanem csak az önkormányzat mint jogi személy, vagy a képviselő-testület mint jogi személyiséggel nem rendelkező, de kollektív társadalmi kötelezettséggel rendelkező személyösszesség lehet a rágalmazás bűncselekmény passzív alanya (sértettje), következésképpen magánindítvány előterjesztésére a polgármester lett volna jogosult.
[29] A Kúria megállapította, hogy az ügyben eljárt bíróságok hatályos magánindítványt nélkülöző, ekként törvényes vád hiányában jártak el.
[30] A Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdésének I/b) vagy I/c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott ún. feltétlen (más megjelöléssel: abszolút) eljárási szabálysértéssel került sor. A Be. 373. §-a (1) bekezdésének I/c) pontja pedig előírja, hogy hatályon kívül helyezést és az eljárás megszüntetését vonja maga után, ha a bíróság törvényes vád hiányában járt el.
[31] A Kúria ezért – a Be. 424. §-a (1) bekezdésének 1. fordulata alapján tanácsülésen eljárva – a felülvizsgálati indítványnak helyt adott. A megtámadott határozatokat – a Be. 428. §-ának (2) bekezdése alapján – hatályon kívül helyezte, a büntetőeljárást megszüntette.
(Kúria, Bfv. II. 17/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás