BÜ BH 2016/80
BÜ BH 2016/80
2016.04.01.
Pótmagánvádló fellépése esetén az állam büntetőjogi igényének érvényesítésére hivatott ügyész erről lemondott, ezzel az állam büntetőjogi igénye megszűnt. Ezért az ügyészt ügyfélként nem illetik meg azok a jogosítványok, amelyek a közvádlói feladatok ellátásával járnak.
Ebből következően – jogszabályi feljogosítások hiányában és az eljárási törvényben meghatározott kivétellel [Be. 416. § (1) bek. e), g) pont] – az ügyész felülvizsgálat kezdeményezésére nem jogosult abból az okból sem, hogy a jogerős ügydöntő határozat egyébként felülvizsgálatra okot adó feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértéssel született meg.
Ezen az sem változtat, hogy az eljárási törvény 2014. január 1-jével hatályba lépett módosítása a pótmagánvádlót a felülvizsgálat kezdeményezésének lehetőségéből a törvényben szabályozott bármely okból és irányban kizárja [Be. 416. § (1) bek., 417. §, 3/2010. BJE].
[1] A járásbíróság a 2014. december 15-én kihirdetett és jogerős ítéletével felmentette a terheltet az ellene – a pótmagánvádló által – szemérem elleni erőszak bűntette [1978. évi IV. tv. 198. § (1) bek., (2) bek. b) pont] miatt emelt vád alól.
[2] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a megyei főügyészség 2015. március 13-án terjesztett elő a terhelt terhére szólóan – a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontját megjelölve – felülvizsgálati indítványt hatályon kívül helyezés és új eljárásra utasítás érdekében.
[3] Álláspontja szerint az eljárt bíróság a Be. 373. § (1) bekezdés II. pontjának a) alpontja szerinti, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabályt vétett, mivel 3 tárgyalási napon egyesbíróként járt el.
[4] A pótmagánvádló vádindítványában felrótt – s egyébként a felmentés tárgyát is képező –, az 1978. évi IV. törvény 198. § (2) bekezdés b) pontjába ütköző bűncselekmény 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett.
[5] A Be. 14. § (1) bekezdés a) pontja szerint pedig a járásbíróság (a hatáskörébe tartozó ügyben) egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban jár el, ha a bűncselekményre a törvény 8 évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel.
[6] Ezzel szemben az alapügyben a járásbíróság 2014. május 20-i, június 27-i és augusztus 29-i tárgyaláson egyesbíróként járt el, a következő – október 3-i (utolsó) – tárgyaláson pedig tanácsban eljárva a korábbi tárgyalások anyagát ismertette.
[7] A Be. 296. § (1) bekezdés c) pontja alapján viszont – a 287. § (3) és (4) bekezdése értelmében – akkor lehetséges ekként a megismétlés, ha a tanács összetételében nem történt változás.
[8] Jelen esetben azonban nem a bíróság összetétele változott, hanem az eljárt bíróság a megelőző 3 tárgyalási napon nem volt törvényesen megalakítva.
[9] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt – annak indokait kiegészítve – fenntartotta, s a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.
[10] Kifejtette, hogy az indítványban kifogásolt feltétlen eljárási szabálysértés miatt az ügyész pótmagánvádas eljárásban is jogosult felülvizsgálati indítvány benyújtására.
[11] A Be. 416. § (4) bekezdés d) pontja szerinti – 2014. január 1-jétől hatályos – szabályozása alapján nincs helye felülvizsgálatnak a terhelt terhére szólóan a magánvádas eljárásban, vagy pótmagánvád alapján folytatott eljárásban azon okból, hogy felmentésére vagy vele szemben az eljárás megszüntetésre a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.
[12] E rendelkezésből arra lehet következtetni, hogy egyéb okból a magánvád vagy pótmagánvád alapján folyamatban volt büntetőeljárásokban is helye lehet felülvizsgálati indítvány benyújtásának.
[13] A Be. 417. § (1) bekezdés I. pontja alapján azonban erre csak az ügyésznek lehet jogosultsága.
[14] Ugyanakkor a Kúria a 2013. november 13-án meghozott 5/2013. BJE határozatában kimondta, hogy a magánvádló vagy pótmagánvádló által képviselt ügyekben a Be. 416. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti okból az ügyész nem jogosult felülvizsgálati indítvány benyújtására.
[15] A törvényi fenti ellentmondásos helyzet pedig ahhoz vezet, hogy ilyen ügyekben orvoslás nélkül maradnának a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések. Ez sérti az eljárásban részt vevő személyek alapjogait, mivel mindenkinek joga van a tisztességes és törvényes eljáráshoz [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek.]. A megváltozott jogszabályi környezetben a jogegységi határozat nem akadálya pótmagánvád alapján jogerősen befejezett ügyben sem az ügyész által feltétlen eljárási szabálysértés címén előterjesztett felülvizsgálati indítványnak.
[16] Az indítványban foglaltak alapján felülvizsgálatra nincs törvényi lehetőség.
[17] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat. A jogerős ügydöntő határozattal szemben – anyagi vagy eljárásjogi kifogás által – az anyagi jogerő bekövetkeztével lezárt büntetőjogi főkérdés ismételt eldöntésének lehetőségét biztosítja [Be. 6. § (3) bek. d) pont]. Igénybevétele ezt célozza. Ehhez mérten a törvény részletesen meghatározza alanyi, tárgyi és – bizonyos esetben – időbeli feltételét, kiváltképpen okát, jogosultját, valamint a Kúria felülbírálati és döntési jogkörét.
[18] Tárgyi feltétel, hogy felülvizsgálatnak kizárólag
[19] - a bíróság ügydöntő és jogerős határozata (ennek értelmében az ügydöntő rendelkezés) ellenében, és
[20] - felülvizsgálati okot képező jogsértés miatt
[21] van helye [Be. 416. § (1) és (3) bek., illetve (4)–(5) bek.].
[22] Alanyi feltétel, hogy felülvizsgálati indítvány kizárólag – az arra jogosult által, az őt megillető körben és irányban [Be. 417. § (1) bek.], -
[23] egy ízben [Be. 418. § (2) bek., 421. § (3) bek.] – kivéve a 416. § (1) bekezdés e) és g) pontja szerinti esetet -
[24] terjeszthető elő.
[25] Időbeli feltétel pedig, hogy amennyiben az indítvány
[26] - a terhelt terhére szóló, akkor kizárólag a Be. 418. § (1) bekezdése szerinti határidőben,
[27] - a Be. 416. § (1) bekezdésének f) pontján alapuló, akkor kizárólag a Be. 416. § (2) bekezdése szerinti határidőben
[28] terjeszthető elő.
[29] E törvényi feltételek megléte esetén vizsgálandó, hogy a beadvány valóban a felülvizsgálat valamely törvényi okára, illetve az adott felülvizsgálati ok alá eső anyagi, avagy eljárási jogi szabályra vonatkozó-e, és nem ütközik-e a tényálláshoz kötöttség tilalmába [Be. 423. § (1) bek.].
[30] Mindezek után válik vizsgálhatóvá az indítvány alapossága.
[31] Ha azonban valamelyik előzetes feltétel hiányzik, akkor nincs törvényi lehetőség a megtámadott határozat, illetve a felülvizsgálat további törvényi feltételei – s így az indítvány szerinti kifogások – vizsgálatára. Valamely előzetes feltétel hiánya esetében a további feltétel meglétének kérdése – értelemszerűen – közömbös.
[32] Jelen felülvizsgálati indítvány esetében hiányzik a felülvizsgálat alanyi feltétele.
[33] Kétségtelen, a 2013. december 31-ig hatályos szabályozás szerint – a Be. 417. § (1) bekezdés I. pontjának b) alpontja kifejezett rendelkezése alapján – pótmagánvádas ügyben vádló részéről kizárólag a pótmagánvádló, kizárólag a terhelt terhére, és kizárólag felmentés vagy eljárás megszüntetése miatt volt jogosult felülvizsgálati indítvány benyújtására.
[34] A pótmagánvádló a terhelt javára eleve nem volt jogosult felülvizsgálati indítvány benyújtására, mivel a Be. 417. § (1) bekezdés II. pontja szerinti kimerítő felsorolásban az erre jogosultak között nem szerepelt. (Ez egyébként összhangban áll a pótmagánvádlói és az ügyészi perjogi funkció közötti, s általánosan érvényesülő különbséggel.)
[35] Ebből értelemszerűen következett, hogy a pótmagánvádló a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja szerinti okból sem volt jogosult felülvizsgálati indítvány benyújtására.
[36] Kétségtelen az is, hogy a Be. ezen jogállapota idejében született az 5/2013. BJE határozat, mely szerint a Be. 417. § (1) bekezdése alapján az ügyész nem jogosult felülvizsgálati indítvány benyújtására azokban az ügyekben, melyekben a vádat magánvádló vagy pótmagán-vádló képviselte.
[37] A BJE határozat indokolása szerint:
[38] "Ezzel összhangban fejtette ki az Alkotmánybíróság 3112/2013. számú, valamint a 3113/2013., 3153/2013. számú határozataiban, hogy akkor, ha az ügyész a büntetőeljárást a törvényben meghatározott okok valamelyikére tekintettel megszünteti, vagy a már megindult bírósági eljárásban a vádat elejti, az állam büntetőigénye az adott cselekmény, illetve személy tekintetében megszűnik; a pótmagánvádló fellépése esetén nincs állami büntetőigény, arról ugyanis az államot képviselő ügyész lemondott.
[39] A BJE 3/2010. számú jogegységi döntés szerint pedig a jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt terhére szóló rendkívüli jogorvoslati indítványok (felülvizsgálati indítvány, perújítási indítvány) előterjesztésére vonatkozó ügyészi jogosultság az alapeljárásban betöltött ügyféli pozícióból fakad ugyanúgy, mint a pótmagánvádló és a magánvádló esetében.
[40] Azaz az igazságszolgáltatásban az ügyész a büntetőbíróságok előtt mint az eljárás résztvevője az állam büntetőigényét érvényesíti, és a Be. szerinti valamennyi jogosítványa – így az indítványtételi joga is – a bíróság előtti eljárásban »ügyfélként« illeti meg.
[41] Akkor azonban, ha az egyébként a közvád alapján folytatandó eljárásokban az állam büntetőigénye megszűnik – akár azért, mert az ügyész a büntetőeljárást a törvényben meghatározott okok valamelyikére tekintettel megszüntette, akár azért, mert a már megindult bírósági eljárásban a vádat elejtette –, az ügyészt ügyfélként már nem illetik meg az olyan jogosítványok, amelyek vádlói feladatainak ellátásával járnak együtt.
[42] Ezt erősíti a Be. 236. §-a; eszerint a pótmagánvádló a bírósági eljárásban – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az ügyész jogait gyakorolja”.
[43] Ehhez képest a BJE határozat kifejtette, miszerint:
[44] E rendelkezésekből következően a vádló a pótmagánvád alapján folyó eljárásban a pótmagánvádló, a magánvád alapján folyó ügyekben a magánvádló, és őket illetik meg a vádlói jogosítványok, így a jogorvoslati jog és a Be. 28. § (7) bekezdése szerinti indítványtételi jog is.
[45] A rendes jogorvoslati jogra vonatkozó szabályok közül a 324. § (1) bekezdése az ügyészt és a pótmagánvádlót egyaránt mint az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésre jogosultat jelöli meg, ahogy a 367/A. § (1) bekezdése is mint a másodfokú határozat ellen fellebbezésre jogosultakat.
[46] Mindkét törvényhely (2) bekezdése tartalmazza azt, hogy az ügyész a vádlott terhére és javára is, a pótmagánvádló kizárólag a vádlott terhére fellebbezhet”.
[47] "Egyik idézett törvényhely sem rendelkezik arról külön, hogy a pótmagánvád, illetve magánvád alapján folyó eljárásban az ügyészt nem illeti meg a fellebbezés joga; ennek ellenére – miután a jogorvoslati jog a vádlóhoz kötődik – fel sem merül, hogy párhuzamosan fellebbezési jog illetné meg az ügyészt is, és így a vád képviseletét a pótmagánvádló és az ügyész együtt látná el, ahogy a magánvádló és az ügyész esetében sem.
[48] A vádlói funkció tehát nem halmozódik.
[49] A felülvizsgálati eljárás kezdeményezése sem csupán indítványozási, hanem rendkívüli jogorvoslati jog.
[50] Miként az alapeljárásban, úgy a perújítási és a felülvizsgálati eljárásban is a vádlói szerephez kötődnek az ügyészt, illetve a pótmagánvádlót, valamint a magánvádlót megillető jogorvoslati jogosultságok. Az ügyészt a rendkívüli jogorvoslat indítványozásának joga – a legfőbb ügyészt a Be. XIX. Fejezete által biztosított törvényesség érdekében gyakorolható jogorvoslati jogosultságának kivételével – azokban az ügyekben illeti meg, ahol ügyész képviselte a vádat. Azokban az ügyekben, ahol a vádat a pótmagánvádló képviselte, a pótmagánvádlót, amelyekben pedig vádlóként a magánvádló járt el, a magánvádlót illetik meg.
[51] Abból, hogy a törvény nem tartalmaz az ügyészre kifejezetten tiltó rendelkezést a perújítási és a felülvizsgálati eljárás szabályai között, éppúgy, mint a rendes jogorvoslatra vonatkozó szabályok között sem, nem következik, hogy az ügyészt a pótmagánvádló és a magánvádló mellett is megilleti a felülvizsgálat indítványozásának jogosultsága.
[52] A vádlóhoz kötődő jogok azokban az ügyekben, amelyekben a vádat a pótmagánvádló, illetve a magánvádló képviseli, főszabályként a pótmagánvádlót, illetve magánvádlót illetik meg. Ezért ha a törvény feljogosítani kívánja az ügyészt az ilyen ügyekben is a felülvizsgálat kezdeményezésére, akkor nem ezt tiltó, hanem ezt megengedő rendelkezést indokolt adnia.
[53] Mindezekre figyelemmel a 417. § (1) bekezdésének logikai értelmezése szerint akkor, ha a vádat magánvádló vagy pótmagánvádló képviselte, a 416. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban megjelölt felülvizsgálati okokra tekintettel az ügyész nem nyújthat be felülvizsgálati indítványt.
[54] Ezt támasztják alá a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának szabályai is; így a 422. § (1)–(2) bekezdése szerint akkor, ha a vádat az ügyész képviselte, a felülvizsgálati indítványt nyilatkozattételre a Legfőbb Ügyészségnek kell megküldeni, a magánvádas és a pótmagánvád alapján folytatott eljárásban pedig a magánvádlónak, illetve a pótmagánvádlónak; a 425. § (1) bekezdése szerint a legfőbb ügyész vagy képviselője jelenléte a felülvizsgálati eljárásban a nyilvános ülésen akkor kötelező, ha a vádat az ügyész képviselte.
[55] Ennek nem mond ellent az sem, hogy a pótmagánvádló, illetve a magánvádló joga a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére korlátozott.
[56] Ahogy az Alkotmánybíróság a 9/1992. (I. 30.) számú, valamint a 72/B/2004. számú határozatában kifejtette: a jogorvoslat garantált joga a rendes jogorvoslatra vonatkozik, a pótmagánvádló korlátozott jogával a törvényalkotó az ügy végleges lezárását és a jogerős bírósági döntés végrehajtását biztosító jogerőnek adott elsőbbséget.
[57] Az előbbiekben kifejtettek azonban nem vonatkoznak a Be. 416. § (1) bekezdés e) és g) pontja alapján indítható felülvizsgálati eljárásokra, miután ezekben az esetekben a 417. § (2) bekezdése nevesítve kötelezi a legfőbb ügyészt a felülvizsgálati indítvány benyújtására.
[58] Úgyszintén nem befolyásolják a legfőbb ügyésznek a Be. XIX. Fejezetében biztosított jogorvoslati jogosultságát a törvényesség érdekében.
[59] Mindez összhangban áll a Be. 236. §-ának azon rendelkezésével is, amely szerint az ügyész jogait a pótmagánvádló akkor gyakorolja, ha a törvény másképp nem rendelkezik; ezekben az esetekben annak ellenére, hogy az alapeljárás pótmagánvád alapján folyt, a hivatkozott – eltérő – rendelkezés alapján gyakorol rendkívüli jogorvoslati jogot a legfőbb ügyész”.
[60] Az 5/2013. BJE számú jogegységi határozat szerinti jogértelmezés érvénye változatlan, annak alapját és tartalmát a 2014. január 1-jén hatályba lépett módosítás, illetve az azt követő – jelenleg is hatályos – szabályozás valójában nem érinti.
[61] Ezen értelmezés szerint:
[62] - az ügyész a büntetőbíróságok előtt mint az eljárás résztvevője az állam büntetőigényét érvényesíti, és a Be. szerinti valamennyi jogosítványa – így az indítványtételi joga is – a bíróság előtti eljárásban „ügyfélként” illeti meg;
[63] - a terhelt terhére szóló rendkívüli jogorvoslati indítványok (felülvizsgálati indítvány, perújítási indítvány) előterjesztésére vonatkozó ügyészi jogosultság az alapeljárásban betöltött ügyféli pozícióból fakad ugyanúgy, mint a pótmagánvádló és a magánvádló esetében;
[64] - a pótmagánvádló fellépése esetén nincs állami büntetőigény, arról ugyanis az államot képviselő ügyész lemondott;
[65] - ha az egyébként a közvád alapján folytatandó eljárásokban az állam büntetőigénye megszűnik, az ügyészt ügyfélként már nem illetik meg az olyan jogosítványok, amelyek vádlói feladatainak ellátásával járnak együtt.
[66] Ebből következő megállapítás, miszerint:
[67] - a vádlói funkció nem halmozódik; és
[68] - ha a törvény feljogosítani kívánja az ügyészt az ilyen ügyekben is a felülvizsgálat kezdeményezésére, akkor nem ezt tiltó, hanem ezt megengedő rendelkezést indokolt adnia.
[69] Az előbbiekben kifejtettek azonban nem vonatkoznak a Be. 416. § (1) bekezdés e) és g) pontja alapján indítható felülvizsgálati eljárásokra, miután ezekben az esetekben a 417. § (2) bekezdése nevesítve kötelezi a legfőbb ügyészt a felülvizsgálati indítvány benyújtására; úgyszintén nem befolyásolják a legfőbb ügyésznek a Be. XIX. Fejezetében biztosított jogorvoslati jogosultságát a törvényesség érdekében.
[70] Következésképpen nem arról van szó, hogy – amint a Legfőbb Ügyészség indítványa ezt felveti – a 2014. január 1-jétől hatályos szabályozás kapcsán (a megelőzőhöz képest) megváltozott volna az ügyészség felülvizsgálati jogosultságának tartalma, terjedelme.
[71] A már kifejtettek szerint 2014. január 1-jét megelőző szabályozás szerint:
[72] - a pótmagánvádló a terhelt javára eleve nem volt jogosult felülvizsgálati indítvány benyújtására, mivel a Be. 417. § (1) bekezdés II. pontja szerinti kimerítő felsorolásban az erre jogosultak között nem szerepelt;
[73] - a pótmagánvádló a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja szerinti okból sem volt jogosult felülvizsgálati indítvány benyújtására;
[74] - pótmagánvád alapján lefolyt eljárásban az ügyészség egyáltalán nem volt jogosult felülvizsgálati indítvány benyújtására;
[75] - a Be. 416. § (1) bekezdés e) és g) pontja alapján a legfőbb ügyész nemcsak jogosult, hanem köteles is volt felülvizsgálati indítvány benyújtására.
[76] A 2014. január 1-jén hatályba lépett módosítás pedig e szabályozásnak az ügyészségre vonatkozó rendelkezéseit változatlanul hagyta, viszont a pótmagánvádló felülvizsgálatra jogosultságát megszüntette.
[77] Ehhez képest – eltérően a Legfőbb Ügyészség álláspontjától – a 2013. évi CLXXXVI. törvény 60. §-a szerinti, 2014. január 1-jén hatályba lépett módosítás az 5/2013. BJE határozat szempontjából valójában közömbös, nem ad alapot és jogi indokot a jogegységi határozattól eltérő értelmezésre.
[78] A módosítás folytán – a törvény kifejezett rendelkezése nélkül, illetve hiányában – nem változott az ügyészség felülvizsgálatra jogosultságának törvényi szabályozása, s ekként lehetősége.
[79] Megjegyzi a Kúria, hogy e tekintetben – értelemszerűen – közömbösek azok a rendelkezések, amelyek kifejezetten a legfőbb ügyész feladatkörére vonatkoznak [Be. 417. § (2)–(3) bek., 431. §]. Ehhez képest pedig – eltérően a Legfőbb Ügyészség álláspontjától – a Kúria korábbi, Bfv. III. 1.791/2014/2. számú határozatában foglaltak sem értelmezhetők akként, miszerint megengedett lenne pótmagánvádas ügyben az ügyész általi felülvizsgálati indítvány benyújtása.
[80] Idetartozó, hogy a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerinti okhoz fűződő hivatalbóli kötelesség [423. § (5) bek.] a Kúria felülbírálati jogkörére, s nem pedig a felülvizsgálat alanyi jogosultságára vonatkozik.
[81] Megjegyzi továbbá a Kúria, hogy az ügyészség a terhelt terhére szólóan, viszont eljárási szabály megsértése miatt nyújtott be felülvizsgálati indítványt.
[82] A feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést sérelmező felülvizsgálati indítvány iránya ugyanis közömbös, nem tekinthető a terhelt terhére bejelentettnek (BH 1996.190.). Ennek nyilvánvaló indoka, hogy ilyen szabálysértés esetében a határozat eleve, törvény erejénél fogva nem érvényes (nem tekinthető meghozottnak). Ezzel összhangban a törvény kötelezővé teszi a 416. § (1) bekezdés c) pontja szerinti ok hivatalbóli vizsgálatát [Be. 423. § (5) bek.], a felülvizsgálati indítvány benyújtásának pedig időbeli korlátja sincs [Be. 418. § (1) bek.].
[83] A felülvizsgálati okot képező eljárási szabálysértések – éppen a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező hatásukkal összefüggésben – időhöz nem kötöttek, ekként nem függnek attól, hogy a terhelt terhére vagy javára szólóak.
[84] Másrészt a felülvizsgálati indítványban sérelmezett eljárási szabály – a bizonyítási eljárás újrakezdése, illetve mikénti megismétlése – kívül esik a felülvizsgálat törvényi körén.
[85] Ekként a Kúria – a Be. 424. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen eljárva – a felülvizsgálati indítványt, mint törvényben kizártat a Be. 421. §-ának (2) bekezdése alapján elutasította.
(Kúria, Bfv. III. 539/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás