BK ÍH 2016/91.
BK ÍH 2016/91.
2016.09.01.
I. Ha a magánindítvány előterjesztésére jogosultat sem a nyomozás, sem a bírósági eljárás során nem hívták fel a magánindítvány előterjesztésére, akkor erre a felhívásra a megismételt eljárás során is sor kerülhet. A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló harminc napos határidő e felhívástól kezdődik [Be. 173. § (2), (3) bekezdés].
II. Nem minősül a bűncselekmény felfegyverkezve elkövetettnek, ha az elkövető a borotvát kizárólag a szúnyogháló kivágására használta és eleve ezért is vitte magával [Btk. 459. § (1) bekezdés 6. pont].
Az első fokon eljáró törvényszék, megismételt eljárásban, a több vádlottas ügyben P. L. I. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki magánlaksértés bűntettében, ezért végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, elrendelve pártfogó felügyeletét is.
Az I. rendű vádlottra irányadó tényállás szerint az I. rendű vádlott lakásába 2009 márciusában ismeretlen személyek betörtek, és onnan kisebb értékű tárgyat, illetőleg kb. 4000 forintot tulajdonítottak el. Az I. rendű vádlott nem tett feljelentést, viszont ismeretségi körében érdeklődve igyekezett kideríteni, hogy ki követhette el a bűncselekményt. Végül arra a meggyőződésre jutott, hogy a lakásba P. Cs. tört be valamelyik családtagjával. Ezért elhatározta, hogy valamilyen módon tisztázza P. Cs.-vel a történteket, visszakéri tőle az eltulajdonított pénzt.
Előzetesen többször is megfigyelte P. Cs. lakóházát, melyben L. E. élettársával lakott. Ugyanebben a házban éltek P. Cs. szülei is.
A megfigyelés eredményeként az I. rendű vádlott eldöntötte, hogy mivel napközben foglalkozásuk miatt nem tartózkodnak otthon, ezért éjjel megy el a lakásukra és tisztázza a feltételezése szerint tőle történt lopás körülményeit.
2009. május 27-ére virradó éjszaka megjelent P. Cs. lakóházánál az I. rendű vádlott. Miután tudta, hogy az ablakokat éjszaka nyitva tartják, viszont azokon szúnyogháló van, magával vitt egy 7 cm pengehosszúságú, összecsukható nyeles borotvát, kifejezetten azért, hogy az eszközzel kivágja a szúnyoghálót.
Az I. rendű vádlott 02 óra körül ért a házhoz, szándéka az volt, hogy borotvával kivágja a nyitott ablakon lévő szúnyoghálót, álmában meglepi P. Cs.-t, akit a sérelmére elkövetett lopás tettesének tartott, megtudja tőle, hogy ki volt a társa, vagy kik voltak a társai, és visszakéri az eltulajdonított pénzt.
A lakóházhoz érve bemászott az udvari kerítésen, majd P. Cs. élettársa által lakott szoba ablakához ment, a zsebéből kivett borotvával kivágta a szúnyoghálót, majd a borotvát összecsukta, és ilyen állapotban tartotta a bal kezében. Az udvaron talált 2 db autókereket az ablak alá tette, arra rálépett és igyekezett az ablakon keresztül a lakásba bemászni. Az I. rendű vádlott azonban egy korábbi baleset következtében mozgásában erősen korlátozott volt, jobb lábát csak 1-2 cm magasra tudta emelni, két mankóval járt. Emiatt az ablakba úgy tudott fellépni, hogy bal kezével az ablakkeretbe kapaszkodott, jobb kezével pedig felhúzta jobb lábát az ablak párkányára. Közben a csukott borotvát is a bal kezében tartotta. Az ezzel járó zajra felébredt a helységben alvó L. E., aki felugrott az ágyból és az ablakon guggoló I. rendű vádlottat mindkét kezével a vállánál fogva berántotta a lakásba úgy, hogy az I. rendű vádlott az ablak közelében lévő ágyra esett. E közben a borotva kiesett a kezéből és a nyele is letört. Felébredt P. Cs. és szülei is, akik ezt követően bántalmazták az I. rendű vádlottat.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I. rendű vádlott és védője jelentettek be fellebbezést, magánindítvány hiánya miatt az eljárás megszüntetése érdekében. A védő álláspontja szerint amiatt, hogy a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség, majd az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság sem észlelte a magánindítvány hiányát, az később már nem pótolható, és a hatóságok ezen mulasztása nem róható a terhelt terhére, illetve a magánindítványt 4-5 év elteltével már nem lehet előterjeszteni.
Az ítélőtábla a vádlott és a védő fellebbezését nem ítélte alaposnak.
A magánindítvány pótolhatatlanságára vonatkozó védői álláspontot nem osztotta a másodfokú bíróság. A Be. 173. § (2) és (3) bekezdése alapján a magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát be kell szerezni, ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény csak magánindítványra büntethető. A magánindítványt attól a naptól számított 30 napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. A (2) bekezdésben meghatározott esetben azonban ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a felhívásról tudomást szerzett.
A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak csak akkor van helye, ha a bűncselekmény közvádra üldözendő. A magánlaksértés bűncselekménye magánindítványra induló, de közvádra üldözendő bűncselekmény, hiszen a vádat az ügyészség képviseli.
A Be. 173. § (2) bekezdésének megítélésére az állandósult bírói gyakorlat egységes értelmezést adott.
Jelen ügyben a nyomozás életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt indult a vádlottakkal szemben, amely emberölés bűntettének kísérletére, majd a nyomozás befejezésekor magánlaksértés bűntettére változott. A nyomozó hatóság a nyomozás befejezésekor nem hívta fel a jogosultat a magánlaksértés bűncselekménye vonatkozásában a magánindítvány megtételére. Ily módon a jogosult a felhívásról nem szerzett tudomást. A hatóság mulasztása a kioktatás, a felhívás elmaradása nem eshet a magánindítvány előterjesztésére jogosult terhére, emiatt őt hátrány nem érheti.
A Be. 173. § (2) bekezdésében szabályozott „ha a nyomozás megindítását követően derül ki” kitétel, amely a magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő kiindulópontját jelenti, ebből „a derül ki” kifejezésnek az általánosan elfogadott értelme, hogy valamely időpontig nem volt ismert, utóbb ismertté válik. Adott esetben tehát a jelen eljárást figyelembe véve a nyomozó hatóságnak, illetőleg a bíróságnak az üggyel kapcsolatosan megváltozott jogi értékelése is alapot adhat a magánindítvány előterjesztésére történő felhívásnak. A büntetőeljárás megindítását és annak folyamatát észlelő sértett számára – jelen esetben a sértetti és elkövetői magatartások együttesen kerültek elbírálásra – a hatóság felhívásának hiányában nyilvánvalóan nem tűnik logikusnak és magától értetődőnek külön formalizált újabb nyilatkozat megtétele, miután az elkövető felelősségre vonása számára is tudottan folyamatban volt, amikor a büntetőeljárás megindult. Ily módon tehát a hatóságok akár a nyomozó hatóság vagy a bíróság mulasztása, a kioktatás elmaradása, nem jelenthet hátrányt, a felhívás elmulasztása miatt nem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe az arra jogosult a magánindítvány megtételekor (BH 2001.58., 1995.561.).
Jelen esetben megállapítható, hogy nyilatkozattételre sem a nyomozó hatóság, sem az ügyészség, sem a bíróság nem hívta fel a magánlaksértés sértettjét a magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidőben, így ezen határidő meg sem kezdődött, hiszen a felhívás is elmaradt. Abban az esetben, hogy ha a magánindítványra vonatkozó nyilatkozattételre nem történt meg a hatóság felhívása, ez a bírósági eljárásban is pótolható, ennek a felhívásnak a hiányában eljárás megszüntetésének nincs helye (BH 1995. 561., 2014.10.].
Ugyancsak bírósági eljárásban kerülhet sor a magánindítvány beszerzésére abban az esetben is, ha az eljáró bíróságnak az üggyel kapcsolatos jogi értékelése megváltozik, és ez szolgál alapul a magánindítvány előterjesztésére történő felhívásra (BH 2001.58.). Ugyanakkor a töretlen bírói gyakorlat szerint a magánindítvány az előzőekben kifejtettekre is figyelemmel még a másodfokú eljárásban is pótolható.
Az elsőfokú bíróság mindezek alapján helyesen helyezkedett arra az álláspontra, hogy a nyomozó hatóság, a bíróság mulasztása, a kioktatás és a felhívás korábbi elmaradása miatt nem kerülhet az arra jogosult kedvezőtlenebb helyzetbe a magánindítvány megtétele kapcsán. Ezért, ha a nyilatkozattételre sem a nyomozó hatóság, sem az ügyészség, sem a bíróság nem hívta fel a magánlaksértés sértettjét, így ezen határidő meg sem kezdődött. A felhívás azonban kötelező a hatóság részéről, és az a másodfokú eljárásban vagy akár a megismételt eljárásban is pótolható. Miután pedig a megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság a magánindítvány hiányát észlelte, és felhívta a sértettet a megtételének a lehetőségére. A sértett a megtartott tárgyaláson a felhívást követően nyomban, 2014. március 11. napján meg is tette magánindítványát, ezért a magánindítvány hatályosságát helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, ebből következően az eljárás megszüntetésére nem kerülhetett sor.
Az elsőfokú bíróság a magánlaksértés bűntettét felfegyverkezve elkövetettnek is minősítette. A Btk. 459. § (1) bekezdés 6. pontja szerint felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál.
Az irányadó tényállás szerint az I. rendű vádlott egy hagyományos borotvakéssel a kezében mászott be a kerítésen át az ingatlan udvarára, hogy tisztázza P. Cs.-vel azt, hogy kivel vagy kikkel ment be korábban a lakásába. Miután a 7 cm pengehosszúságú összecsukható, műanyag nyeles borotvával kivágta a szúnyoghálót, a borotvát átvette a bal kezébe és azt összecsukva dulakodott az ott lakókkal.
Kétségtelen, hogy a felfegyverkezve történt elkövetés megállapíthatóságának a tárgyi feltétele azaz, hogy az I. rendű vádlott az élet kioltására alkalmas eszközt tartson magánál – amely esetén az sem szükséges, hogy azt ténylegesen használja – megvalósult. Azonban ezen elkövetési mód megállapításának további alanyi feltétele, hogy azt az ellenállás leküzdésére vagy annak megakadályozása érdekében tartsa az elkövető magánál. Ez azonban jelen esetben nem állapítható meg, hiszen a borotvát az I. rendű vádlott kizárólag a szúnyogháló kivágására használta, azt eleve azért is vitte magával, majd éppen azért próbálta összecsukni, hogy sérülést ne is okozzon vele.
Erre figyelemmel az ítélőtábla a minősítő körülmények köréből a felfegyverkezve történt elkövetést mellőzte. Ez azonban a magánlaksértés bűntettekénti minősítését a cselekménynek nem érintette, hiszen azt éjjel követte el.
A bűnösségi körülmények helyesbítése mellett a másodfokú bíróság az I. rendű vádlott büntetését pénzbüntetésre enyhítette.
(Szegedi Ítélőtábla Bf.II.10/2015.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás