1/2017. (I. 5.) NGM utasítás
1/2017. (I. 5.) NGM utasítás
a lakáscélú állami támogatások eljárásrendjéről1
2017.01.07.
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 7. §-a felhatalmazása alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 11. pontjában meghatározott hatáskörömben eljárva a következő utasítást adom ki:
1. § A lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerveknek
a) a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet,
b) a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet,
c) az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet,
d) a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet,
e) az adósságrendezésben részt vevő természetes személyek lakhatási feltételeinek megtartása céljából nyújtott törlesztési támogatásról szóló 274/2015. (IX. 21.) Korm. rendelet,
f) az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet és
g) a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet
szerinti lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásrendjét az 1. mellékletben határozom meg.
2. § Az eljárásrend alkalmazásában lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szervnek
a) a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 1. § 3. pontja szerinti szakmai irányító miniszterként eljáró nemzetgazdasági miniszter (a továbbiakban: szakmai irányító miniszter),
b) az 1. § szerinti kormányrendeletek felhatalmazása alapján a hitelintézetek pénzügyi ellenőrzését végző, az előirányzathoz kapcsolódó pénzforgalmi számlát kezelő, a lakástámogatási szakmai informatikai rendszert üzemeltető Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár),
c) az 1. § szerinti kormányrendeletek felhatalmazása alapján első fokú közigazgatási hatósági eljárást folytató, a lakáscélú állami támogatással érintett lakóingatlan fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala, Pest megye vagy a főváros területén fekvő lakóingatlan esetén Budapest Főváros Kormányhivatalának XIII. Kerületi Hivatala (a továbbiakban együtt: járási hivatal),
d) a másodfokú lakástámogatási hatóságként országos illetékességgel eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala,
e) az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vagyontv.) 66. § (1a) bekezdése felhatalmazása alapján a más személy tulajdonában lévő ingatlanon a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban az állam javára fennálló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom érvényesítésével, törlésével, az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos jognyilatkozat megtételére az állam nevében jogosult járási hivatal
minősül.
3. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
4. §2
1. melléklet az 1/2017. (I. 5.) NGM utasításhoz
A LAKÁSCÉLÚ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK ELJÁRÁSRENDJE
A lakáscélú állami támogatásokhoz kapcsolódó feladat- és hatáskör, szakmai irányítás
1. Feladat- és hatáskör
1. § (1) A lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szervek lakástámogatási feladatait:
a) a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.),
b) a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.),
c) az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Okr.),
d) a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kdtr.),
e) az adósságrendezésben részt vevő természetes személyek lakhatási feltételeinek megtartása céljából nyújtott törlesztési támogatásról szóló 274/2015. (IX. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ttr.),
f) az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Újcsokr.) és
g) a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hcsokr.)
rendelkezései határozzák meg.
(2) Az R. hatálybalépését megelőzően létrejött jogviszonyokra és benyújtott kérelmekre a benyújtáskor hatályban volt rendelkezéseket kell alkalmazni. A korábban kötött szerződések tekintetében a szerződéskötés időpontjában hatályos jogszabályokat – a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendeletet (a továbbiakban: MT rendelet), valamint a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet végrehajtásáról rendelkező 77/1988. (XII. 27.) PM–ÉVM rendeletet (a továbbiakban: PM–ÉVM rendelet) – kell alkalmazni [R. 45. § (2) bekezdés].
(3) A Hcsokr. hatálybalépését megelőzően létrejött jogviszonyokra és benyújtott kérelmekre a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Létr.) alapján létrejött jogviszonyokra és benyújtott kérelmekre a Létr.-nek a 2016. február 10. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni (Hcsokr. 56. §).
2. Lakástámogatási hatósági hatáskör
2. § (1) A járási hivatalnak, valamint Budapest Főváros Kormányhivatalának az 1. § (1) bekezdés szerinti kormányrendeletekben szabályozott hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni. Nem minősül hatósági eljárásnak a hitelintézetek pénzügyi elszámolását ellenőrző Kincstár által folytatott eljárás [R. 44. § (2) bekezdés, R2. 11. § (4) bekezdés, Létr. 19. § (2) bekezdés, Okr. 17. § (2) bekezdés, Ttr. 19. §, Újcsokr. 2. § (2) bekezdés, Hcsokr. 4. § (3) bekezdés].
(2) Hivatalból indítja az első fokú lakástámogatási hatóságként eljáró járási hivatal az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 72. § (6) bekezdése szerinti lakáscélú állami támogatásokkal összefüggő állami követeléseket érvényesítő, továbbá a támogatások jogszerű igénybevételét ellenőrző közigazgatási hatósági eljárást. Hivatalból intézkedik a járási hivatal az állami igény biztosítékainak újabb ingatlanra való átjegyzésére.
(3) Az ügyfél kérelmére indul:
a) a támogatási feltételeknek való megfelelés megállapítása,
b) a támogatás igénybevételével összefüggő hatósági igazolás kibocsátása,
c) a támogatás visszafizetésének felfüggesztése,
d) a fizetési könnyítés
iránti közigazgatási hatósági eljárás.
(4) Az Art. 72. § (5) bekezdése szerint az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi a lakáscélú állami támogatások igénylésével összefüggésben a számlák valódiságát, valamint ezzel kapcsolatosan a támogatások igénybevételének jogszerűségét.
3. Képviselet
3. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében felsorolt rendeletekből eredő valamennyi polgári jogi jogviszonyban az államot – ha törvény másként nem rendelkezik – a Kincstár képviseli [R. 44. § (1) bekezdés, R2. 11. § (1) bekezdés, Létr. 19. § (1) bekezdés, Okr. 17. § (1) bekezdés, Kdtr. 21. §, Ttr. 20. §, Újcsokr. 2. § (1) bekezdés, Hcsokr. 4. § (4) bekezdés].
(2) A Vagyontv. 66. § (1a) bekezdése értelmében a más személy tulajdonában lévő ingatlanon a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban az állam javára fennálló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom érvényesítésével, törlésével, az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos jognyilatkozat megtételére a járási hivatal jogosult. A Vagyontv. 66. § (1) bekezdésében foglaltakból következően a Kincstár rendelkezhet a más személy tulajdonában lévő ingatlanon, de nem lakáscélú állami támogatásból eredően az állam javára fennálló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom való rendelkezéssel kapcsolatban.
(3) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 327. § (2) bekezdése szerint a keresetet az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amelyik a felülvizsgálni kért határozatot hozta. A Pp. 329. § (1) bekezdése szerint az alperes közigazgatási szerv az ügyben eljárt első fokú közigazgatási szerv részére a perbeli képviseletre meghatalmazást adhat.
4. Adatkezelés
4. § (1) A lakástámogatásokkal kapcsolatos feladatai teljesítéséhez a Kincstár jogosult az adóazonosító jel kezelésére [A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) 20. § (2) bekezdés g) pont].
(2) A lakástámogatási hatóság a lakástámogatásokkal kapcsolatos feladatai teljesítéséhez a hozzájárulások megadásával, a támogatások megállapításával, érvényesítésével, a jogszerű igénybevétel ellenőrzésével és a jogosulatlanul igénybe vett összeg visszakövetelésével összefüggésben jogosult az adóazonosító jel kezelésére [Szaz. tv. 20. § (2) bekezdés h) pont].
5. § A lakáscélú állami támogatás nyilvántartását vezető és ellenőrzést végző Kincstár, a lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv, valamint a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter a feladatai ellátásához jogosult – az adattovábbítás kivételével – a személyi azonosító kezelésére [Szaz. tv. 32. § (2) bekezdés q) pont].
6. § (1) A hatóság az eljárása során jogosult a természetes személy ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosítása céljából a nevének, a születési nevének, a születési idejének, a születési helyének, az anyja nevének, a lakcímének a kezelésére. Törvény eltérő rendelkezése hiányában jogosult továbbá az eljárás lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatok megismerésére és kezelésére, valamint – jogszabályban meghatározott módon és körben – az eljárás lefolytatásához szükséges védett adat megismerésére [a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 17. § (2)–(4) bekezdései].
(2) A támogatás igénybevételének feltétele a támogatott személy és az együttköltöző hozzájárulása ahhoz, hogy a természetes személyazonosító adatait, adóazonosító jelét, valamint a támogatásra vonatkozó információkat a támogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelintézet átadja a járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala, illetőleg az állami adóhatóság részére [R. 19. § (2) bekezdés b) pont ba) alpont, R2. 7. § (1) bekezdés b) pont ba) alpont, Létr. 3. § (1) bekezdés i) pont ia) alpont, Okr. 4. § (1) bekezdés d) pont, Kdtr. 8. § (1) bekezdés f) pont fa) alpont, Ttr. 2. § (1) bekezdés h) pont ha) alpont, Újcsokr. 13. § (1) bekezdés, Hcsokr. 14. § (3) bekezdés a) pont].
7. § (1) A támogatott személy és az együttköltöző személy természetes személyazonosító adatait, adóazonosító jelét és a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségekre vonatkozó adatait a Kincstár és a lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv a támogatás szabályszerű igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából a támogatásra vonatkozó visszakövetelési jog vagy a támogatott ingatlanon az állami igényt biztosító jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom fennállásáig jogosult kezelni [Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 106/C. § (2) bekezdése].
(2) Az adóazonosító jel feltüntetésével tájékoztatja a lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv, illetve a Kincstár a jogosulatlan támogatások igénybe vevőiről az állami adóhatóságot, ha a támogatás visszakövetelésére vagy behajtására az állami adóhatóság jogosult [Áht. 106/C. § (3) bekezdése].
8. § (1) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a bírósági végrehajtási eljárásban és a bírósági végrehajtó által lefolytatott közigazgatási végrehajtási eljárásban a bírósági végrehajtási eljárásba a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletek alapján bekapcsolódni szándékozó, a pénzügyi intézményt írásban megkereső szervvel szemben [A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 161. § (2) bekezdés i) pont].
(2) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a lakáscélú támogatások igénybevételének és felhasználásának jogszerűsége céljából feladatkörében ellenőrzést végző, a lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró, a pénzügyi intézményt írásban megkereső szervvel, a Kincstárral, valamint a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszterrel szemben [Hpt. 161. § (2) bekezdés l) pont].
5. A szakmai irányítási hatásköröket gyakorló szervek
9. § (1) A járási hivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban az 1. § (1) bekezdés szerinti rendeletek alapján ellátott feladatkörei gyakorlásával összefüggésben
a) a költségvetési szerv döntésének megsemmisítése, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítás,
b) jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,
c) az egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,
d) a jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés, valamint
e) a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési
hatáskört szakmai irányító miniszterként a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter gyakorolja [R. 44. § (3) bekezdés a) pont, R2. 11. § (5) bekezdés a) pont, Okr. 17. § (3) bekezdés a) pont, Kdtr. 21/A. § (1) bekezdés a) pont, Ttr. 21. § (1) bekezdés a) pont, Újcsokr. 2. § (3) bekezdés a) pont, Hcsokr. 4. § (5) bekezdés a) pont].
(2) A járási hivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban az 1. § (1) bekezdése szerinti rendeletek alapján a hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben a költségvetési szerv döntésének megsemmisítését, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítását és kizárólag e hatáskörhöz kapcsolódva az egyedi utasítás kiadását feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására hatáskört Budapest Főváros Kormányhivatala gyakorolja [R. 44. § (3) bekezdés b) pont, R2. 11. § (5) bekezdés b) pont, Okr. 17. § (3) bekezdés b) pont, Kdtr. 21/A. § (1) bekezdés b) pont, Ttr. 21. § (1) bekezdés b) pont, Újcsokr. 2. § (3) bekezdés b) pont, Hcsokr. 4. § (5) bekezdés b) pont].
(3) A szakmai irányító miniszter az irányítási jogkörébe tartozó feladatok körében lefolytatandó hatósági ellenőrzések tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet] foglaltak alapján jár el.
Első fokú közigazgatási hatósági eljárás lakástámogatási ügyben
6. Az alkalmazott jogszabályok, hatáskör és illetékesség
10. § (1) Ha a járási hivatalnak nincs hatásköre az adott ügyben, a Ket. 22. § (2) bekezdés értelmében haladéktalanul, de legfeljebb a beadvány érkezésétől számított 8 napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szervhez kell az 1. függelék 1. számú iratmintája szerinti végzéssel az ügyet áttenni.
(2) Az áttételt elrendelő végzést az iratokkal együtt tértivevényes postai küldeményként kell feladni. Az áttételről a beadvány feladója az áttételt elrendelő (1. függelék 1. és 2. számú iratmintája) végzés megküldésével, valamint az 1. függelék 3. számú iratmintája értelemszerű alkalmazásával értesül. A tértivevényen az „irat fajtája” pontnál fel kell tüntetni, hogy „áttétel”.
(3) A járási hivatal büntetőügyben sértettként a követelését polgári jogi igényként bejelenti. Ha a bíróság az igényt más törvényes útra tereli, a lakástámogatási hatóság a támogatás visszakövetelésére a terhelttel szemben az Art. 72. § (6) bekezdésére alapított közigazgatási hatósági határozatot hoz.
7. Az ügyfél
11. § (1) Ügyfélnek minősül az is, akinek a terhére a lakástámogatási hatóság visszafizetési kötelezettséget állapít meg. A hitelintézet az állammal szerződő partner, ügyfélnek nem minősül, az ügyfél jogai nem illetik meg.
(2) Ha a képviseletre való jogosultságot a hatóság vizsgálja, és hiánypótlás szükséges, arra az 1. függelék 4. számú iratmintája szerinti végzéssel kell az ügyfelet felhívni. Az 1. függelék 5. számú iratmintája szerinti végzéssel kell a feltételeket nem teljesítő személy meghatalmazottként való eljárását visszautasítani. A felhívás személyes eljárásra vagy új képviseletről való gondoskodásra az 1. függelék 6. számú iratmintája szerinti végzéssel bocsátható ki. A döntések címzettje akkor is az ügyfél, ha képviselő útján jár el.
(3) Ügygondnok kirendelése iránt az 1. függelék 7. számú iratmintája szerinti végzéssel kell intézkedni.
(4) A Ket. 40/B. §-a rendezi a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:38. §-a alapján a gyámhatóság által kirendelhető támogatónak a jogállását a közigazgatási hatósági eljárásban. A támogató kirendelése a nagykorú támogatott személy cselekvőképességét nem érinti.
8. Az eljárás megindítása, az ügyintézési határidő
12. § (1) Kérelmet (pl. költségmentesség vagy fizetési kedvezmény irántit) a hivatalból indult eljárásban is benyújthat az ügyfél, de e körülmény a hivatalból indított eljárást nem minősíti kérelemre indult eljárássá.
(2) Az eljárás hivatalból indítását indokoló körülmény lehet: más hatóság (jegyző, nyomozati szervek) megkeresése, hitelintézetnek vagy magánszemélynek a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény alapján tett közérdekű bejelentése, saját ellenőrzés javaslata, hivatalos tudomásra jutás, a felügyeleti szerv utasítása, bíróság kötelezése közigazgatási döntés felülvizsgálata vagy hatásköri vita nyomán.
(3) A Ket. 29. § (3) és (8) bekezdése szerint az eljárás megindításáról az ügyfelet értesíteni kell az 1. függelék 8. számú, az Újcsokr. szerinti eljárás esetén 8a. számú, a Hcsokr. szerinti eljárás esetén 8b. számú iratmintája felhasználásával az első eljárási cselekmény elvégzésétől számított 8 napon belül
a) a támogatásra, kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti, kérelmére indult eljárásban a kérelmezőt csak akkor, ha kifejezetten kéri,
b) a hivatalból indult eljárásban főszabályként a támogatottat, továbbá
c) a hivatalbeli eljárást kezdeményező személyt vagy szervet, ha kéri.
(4) A hatóság a hivatalból való eljárást kezdeményező személyt vagy szervet kérelmére az eljárás megindításán túl a foganatosított hatósági intézkedésről tájékoztatja. Ez azonban nem az érdemi döntés megküldését, hanem szűkebb tartalmú tájékoztatást jelent, figyelemmel az adatvédelmi szabályokra is. A pénzügyi intézménynek az érdemi döntést abban az esetben kell megküldeni, ha az abban foglaltak végrehajtására jogszabály és/vagy szerződés kötelezi. A bejelentő személyt (szervet) az ügyféli jogosultságok nem illetik meg.
(5) Az ügyintézési határidő saját hibából való túllépése miatt az eljárási illetéket vagy meghatározott esetben a kétszeresét az ügyfélnek vissza vagy a központi költségvetésnek meg kell téríteni. Az illeték visszafizetéséről külön végzéssel (1. függelék 9. számú iratmintája) kell rendelkezni, elszámolni pedig a saját bevétel terhére kell.
(6) A legkésőbb 2015. december 31-én indított eljárásokban az ügyintézési határidő – a vezető intézkedésével – egy ízben, az első 21 nap letelte előtt további 21 nappal, kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetén 15 nappal meghosszabbítható (első fokon az 1. függelék 10. számú iratmintája, másodfokon az 1. függelék 11. számú iratmintája). Az eljárási határidő a 2016. január 1-jén vagy azt követően indult hatósági eljárásokban nem hosszabbítható meg.
9. A kérelem és annak vizsgálata
13. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 31. § (2) és (5) bekezdéseit, továbbá a Ket. 159. § (6) bekezdését kell alkalmazni a jogerős büntető ítéleteket követően, ha több kötelezett ügyében indul egy közigazgatási hatósági eljárás, az ennek megindítását kérő (fellebbező) ügyfelek egyetemlegesen felelősek az illeték megfizetéséért. Az illetéket a követelt összeg alapulvételével, egyszer kell megfizetni. Az illeték bármelyik fellebbezőtől követelhető. A beérkezett fellebbezések sorrendjében az illeték megfizetése iránti felhívást kell kibocsátani. A következő felhívás kibocsátásának nem előfeltétele az első felhívás eredménytelensége. Ha az összeg többszörösen érkezik be, akkor a visszatérítésről az Itv. 80. § (1) bekezdés g) pontján alapuló végzéssel kell dönteni. Ebben az esetkörben az illeték tekintetében költségmentesség nem engedélyezhető.
(2) A lakáscélú állami támogatásokat igénylők hitelintézeti elutasítása miatt a támogatásra való jogosultság feltételeinek a megállapítása iránti és a lakáscélú állami támogatás visszafizetési kötelezettségének felfüggesztése iránti kérelem a kormányablakban továbbítás céljából előterjeszthető beadvány. A kormányablak a Ket. szerinti közreműködő hatóságként jár el, azonban az ügyfelet hiánypótlásra nem hívhatja fel, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem utasíthatja el, az eljárást nem szüntetheti meg [A kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (7) bekezdés és 3. melléklet 44–45. pontjai].
(3) Az R. 18. § (13) bekezdése, – az R. 20. § (4) bekezdéséből következően – az R. 20. § (1) bekezdése, az R2. 8. § (9) bekezdése, – az R2. 6. § (4) bekezdéséből következően – az R2. 6. § (3) bekezdése, a Létr. 9. § (2) bekezdése és 10. § (6) bekezdése, az Okr. 12. § (3) bekezdése és 13. § (2) bekezdése, a Kdtr. 9. § (2) bekezdése és 11. § (2) bekezdése, az Újcsokr. 37. § (2) bekezdéséből következően az Újcsokr. 37. § (1) bekezdése, valamint a Hcsokr. 26. § (3) bekezdéséből következően a Hcsokr. 26. § (1)–(2) bekezdése szerinti határidő jogvesztő.
(4) Érdemi vizsgálat nélküli elutasítással jár az is, ha a támogatás iránti kérelmet az állammal a tárgyban nem szerződött [Okr. 12. § (1) bekezdése] vagy a támogatás nyújtásához és folyósításához jogszabályban meghatározott feltételeket nem teljesítő [Újcsokr. 36. § (1) bekezdés, Hcsokr. 24. § (1) bekezdés] hitelintézethez nyújtják be.
14. § (1) Az utóbb született gyermekre tekintettel benyújtott támogatási (jóváírási) kérelem az igénylők részéről mindaddig benyújtható, amíg a – támogatással csökkenthető – kölcsöntartozásuk fennáll.
(2) A támogatási feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelem idő előtti, ha az igénylést a hitelintézet nem bírálta, nem utasította el.
(3) Hatósági ügynek nem minősül, támogatási feltételeknek való megfelelés iránti kérelemként nem kezelendő az a beadvány, amelyet a támogatott személy a támogatási szerződés megkötését követően nyújt be a lakástámogatási hatósághoz arra való tekintettel, hogy a hitelintézet vele szemben a szerződésben vállalt kötelezettség vagy folyósítási feltétel elmulasztása, illetve nem teljesítése következtében szerződést bont, vagy nem folyósít. Érdemi vizsgálat nélkül az elkésett kérelmet az 1. függelék 12. számú, a Ttr. szerinti ügyben 12a. számú, az Újcsokr. szerinti ügyben 12b. számú, a Hcsokr. szerinti ügyben 12c. számú iratmintája szerinti végzés megfelelő alkalmazásával kell elutasítani.
15. § (1) Ha a kérelmet a hatóság nem utasította el érdemi vizsgálat nélkül, vagy nem tette át, és a kérelmező az eljárási illetéket nem rótta le, hiánypótlásra felhívó végzésben (1. függelék 13. számú iratmintája) kell felszólítani a jogszabályban meghatározott eljárási illeték megfizetésére.
(2) Ha a hatóság az eljárást valamely okból nem szüntette meg, és így illetékhiány merült fel, a leletet az 1. függelék 14. számú iratmintája szerint kell felvenni.
(3) A hiánypótlás iránti felhívás költségmentesség ügyében az 1. függelék 15. számú iratmintája szerinti végzéssel és ahhoz csatolva az 1. függelék 16. számú iratmintája szerinti adatlappal történik. Az adatlapon a végzés számát hivatkozási számként fel kell tüntetni.
(4) Személyes költségmentesség az 1. függelék 17. számú iratmintája szerinti végzéssel engedélyezhető, a kérelem elutasításáról az 1. függelék 18. számú iratmintája szerinti végzés megfelelő alkalmazásával kell rendelkezni. A közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendeletben nem érintett kérdésekben a jelen eljárásrendben a részletfizetésre megállapított szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az Itv. 33. § (2) bekezdés 22. pontja szerint tárgyánál fogva illetékmentes a költségmentesség engedélyezése iránti eljárás, valamint a költségmentesség feltételei fennállásának igazolásához kiállított irat.
10. Az eljárás megszüntetése és felfüggesztése
16. § (1) Az eljárás folytatására okot adó körülmény a továbbiakban már nem áll fenn pl. akkor, ha kiderül, hogy az eljárás alá vont tulajdonos mégis a lakásban lakik (korábban is életvitelszerűen ott lakott), nem idegenítette el a lakást, vagy az elidegenítés tekintetében visszaállította az eredeti állapotot, a tulajdonos személye nem változott. Megszüntetni az eljárást az 1. függelék 19. számú, a Ttr. szerinti ügyben 19a. számú, az Újcsokr. szerinti ügyben 19b. számú, a Hcsokr. szerinti ügyben 19c. számú iratmintája szerinti végzés értelemszerű alkalmazásával kell.
(2) Hivatalból indult eljárásban nem lehet megszüntetni az eljárást arra hivatkozva, hogy a támogatott nem tett eleget a hiánypótlásra való felhívásnak, mert ebben az esetben érdemben kell dönteni, illetve kizárólag csak más megszüntetési ok fennállása miatt kerülhet sor az eljárás megszüntetésére. Megszüntetni az eljárást az 1. függelék 20. számú iratmintája szerinti végzés értelemszerű alkalmazásával kell.
(3) A legkésőbb 2015. december 31-én indított eljárásokban a Ket. 32. § (1)–(2) bekezdései szerinti esetekben kötelező a lakástámogatási hatóság előtt folyó eljárás felfüggesztése (1. függelék 21. számú iratmintája), míg a Ket. 32. § (3) és (5)–(6) bekezdései szerinti esetekben a hatóság mérlegelheti a felfüggesztést. Az eljárás folytatásáról az 1. függelék 22. számú iratmintája szerinti végzéssel kell dönteni.
(4) A 2016. január 1-jén vagy azt követően indított lakástámogatási hatósági ügyekben törvény rendelkezése hiányában az eljárás nem függeszthető fel. Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy a lakástámogatási hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, az eljárást meg kell szüntetni.
11. A támogatási ügy érdemi vizsgálata, a bizonyítási eljárás
17. § (1) Az ügyfelet hiánypótlásra a kérelemre indult eljárásban lehet végzéssel (1. függelék 23. számú iratmintája) felszólítani, míg nyilatkozattételre, végzéssel (1. függelék 24. számú iratmintája) a kérelemre és hivatalból indult eljárásban is.
(2) Azt a személyt, akinek a személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, idézni az 1. függelék 25. számú iratmintája szerinti végzéssel, a Ket. 46–48. §-aiba foglalt rendelkezések betartásával kell. Ha a döntéshez nincs elegendő információ, akkor intézkedni kell azok beszerzése iránt. Ha szükséges a támogatott személyt az 1. függelék 25. számú iratmintát használva meghallgatásra (tárgyalásra) idézni kell, és személyesen kell nyilatkoztatni az üggyel kapcsolatos tényekről. Ha az eljárás megindítása után az ügyfél önként nyilatkozatot kíván tenni, akkor meg kell hallgatni, és erről az eljárási cselekményről jegyzőkönyvet kell felvenni az 1. függelék 26. számú iratmintájának megfelelően.
(3) A Ket. 26. §-a alapján, ha indokolt, belföldi jogsegélyt kérve, az 1. függelék 27. számú iratmintája szerinti átirattal, elektronikus levél útján meg kell keresni az ingatlan fekvése szerinti jegyzőt helyszíni szemle tartása végett, illetve az építésügyi hatóságot a nyilvántartásába tartozó adatok közlése iránt, vagy adatokat és iratmásolatokat lehet bekérni (1. függelék 28. számú iratmintája) az ingatlanügyi hatóságtól. Előbbieken túl a hiányzó iratok bekérhetőek a hitelintézettől. A hitelintézet megkeresését a hitelintézet által a szakmai irányító referensnek megadott, a járási hivatal számára továbbított központi elérhetőségre kell címezni.
12. A döntés és annak közlése
18. § (1) A támogatott ingatlan elidegenítése esetén a visszafizetés felfüggesztése iránti kérelmet végzéssel, a 2016. január 1-jén és azt követően indított ügyekben határozattal kell elbírálni. Az állam jelzálogjogának, illetve az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalomnak az újabb ingatlanra való átjegyzésére (illetve visszafizetendő költségvetési támogatás megállapítására) határozatot kell hozni. Határozattal, érdemében kell rendelkezni a közvetlen átjegyzésről is.
(2) Az első fokú határozat:
a) megállapítja a jogosulatlan (jogszerűtlen) igénybevételt;
b) visszafizetésre kötelez;
c) a lakáscélú állami támogatással összefüggő állami követelést érvényesíti;
d) támogatásra, kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelemnek helyt ad;
e) elutasítja a támogatásra, kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelmet;
f) intézkedik az állami igény biztosítékainak újabb ingatlanra való átjegyeztetésére.
(3) Az első fokú döntés a kérelem tárgyában vagy a hivatalból vizsgált lakástámogatási ügy érdemében határoz, és ezzel az első fokú eljárás befejeződik.
19. § (1) Az eljárást befejező döntés közlése után a jogerő beálltát az 1. függelék 29. számú iratmintája alkalmazásával kell megállapítani. A jogerőről az 1. függelék 30. számú iratmintája szerinti értesítést kell küldeni az igénylő, illetve a támogatott részére.
(2) A legkésőbb 2015. december 31-én indult ügyekben a kézbesítési vélelem beálltát az 1. függelék 31. számú iratmintája szerinti végzéssel kell megállapítani. A 2016. január 1-jén és azt követően indult ügyekben a kézbesítési vélelem beálltát a döntés irattári példányra kell feljegyezni. A hirdetményi kézbesítésre az 1. függelék 32. számú iratmintája alkalmazandó.
(3) Hivatalból indult eljárásban hozott érdemi határozatot jogerő után a hitelintézetnek csak akkor kell megküldeni, ha az abban foglaltak végrehajtására jogszabály és/vagy szerződés kötelezi. A jegyzőnek mint kezdeményező hatóságnak az eljárást lezáró határozatot vagy végzést annak jogerőre emelkedése után tájékoztatásul kell megküldeni.
(4) Ha az eljáró hatóság a támogatási ügyet lezáró döntésében nem rendelkezett az eljárási illeték visszatérítéséről, akkor arra az 1. függelék 9. számú iratmintája szerinti végzéssel kell intézkedni.
13. Intézkedés az adók módjára való behajtásra
20. § Ha a támogatás visszafizetését elrendelő, jogerős határozatban közölt határidőre teljesítés nem történik, a szervezet regisztrációját követően adók módjára történő behajtást kell kezdeményezni az Art. 161. § (1) bekezdés 2017. január 1. napjától hatályba lépő rendelkezése alapján a fizetési határidő lejártát követő 15 nap elteltével elektronikus úton, Elektronikus megkeresés köztartozás behajtására (a továbbiakban: EMEGKER) űrlapon – ha a köztartozás összege eléri vagy meghaladja a 10 000 forintot – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről szóló 485/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően az állami adóhatóságnak a kötelezett lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye, mindezek hiányában utolsó ismert belföldi lakóhelye) szerint illetékes igazgatóságánál. Ha az előbbiek alapján az eljárásra illetékes adóztatási szerv nem állapítható meg, az eljárásra az Észak-budapesti Adóigazgatóság az illetékes.
14. Eljárás jogorvoslatra
21. § (1) A fellebbezést a járási hivatal megvizsgálja, és saját hatáskörben a következő döntéseket hozza meg:
a) érdemi vizsgálat nélkül elutasítja végzéssel, mert határidőn túl érkezett;
b) érdemi vizsgálat nélkül elutasítja végzéssel, mert nem a jogosulttól származik;
c) érdemi vizsgálat nélkül elutasítja végzéssel, mert önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányul;
d) érdemi vizsgálat nélkül elutasítja végzéssel, ha az ügyfél az ügyfél fellebbezését nem indokolja, vagy olyan új tényre hivatkozik, amelyről a döntés meghozatala előtt tudomása volt;
e) elbírálja végzéssel a költségmentesség iránti kérelmet, ha azt a fellebbezéssel együtt, illetve legkésőbb a fellebbezési illeték megfizetésére általa tűzött határidőben nyújtották be;
f) érdemi vizsgálat nélkül elutasítja végzéssel, mert az ügyfél a fellebbezési eljárásért fizetendő illetékfizetési kötelezettségének felhívás ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tett eleget, és költségmentességben sem részesült [Ket. 102. § (3b) bekezdése];
g) a fellebbezésnek megfelelően végzéssel kijavítja a határozatot és a végzést is; határozattal a határozatot, végzéssel a végzést kiegészíti, módosítja vagy visszavonja (1. függelék 33., 34. és 35. számú iratmintája);
h) elbírálja a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet végzéssel.
(2) A fellebbezést – ha a saját hatáskörben való döntés feltételei nem állnak fenn – a járási hivatal az 1. függelék 36. számú iratmintája szerinti irattal terjeszti fel a másodfokú lakástámogatási hatósághoz.
(3) Abban az esetben, ha az ügyfél a fellebbezést közvetlenül a másodfokú lakástámogatási hatóságnak küldi meg, Budapest Főváros Kormányhivatala az első fokú eljárás iratainak a felterjesztése iránt a járási hivatalt az 1. függelék 37. számú iratmintája szerinti felhívással keresi meg. A másodfokú lakástámogatási hatóság a fellebbezést az összes irat beérkezése után bírálja el, majd az alábbi intézkedések valamelyikét teszi meg:
a) az első fokú döntést helybenhagyja (1. függelék 38. és 39. számú iratmintája),
b) az első fokú döntést megváltoztatja (1. függelék 40. és 41. számú iratmintája),
c) az első fokú döntést megsemmisíti (1. függelék 42. és 43. számú iratmintája),
d) ha az eljárásba további ügyfél bevonása szükséges, az első fokú döntést megsemmisíti, és új eljárásra utasítja az első fokon eljárt szervet vagy jogutódját, végzéssel (1. függelék 44. és 45. számú iratmintája),
e) az eljárást megszünteti (1. függelék 46. számú iratmintája).
22. § (1) A másodfokú lakástámogatási hatóság a jogorvoslati eljárás lefolytatása után az iratokat a járási hivatalnak visszaküldi (1. függelék 47. számú iratmintája), és a másodfokú határozatot vagy végzést a járási hivatal kézbesíti az érintetteknek (1. függelék 48. számú iratmintája).
(2) A keresetről, illetve végzés megtámadása esetén a kérelemről tájékoztatni kell a hitelintézetet, ha a jogerős döntést részére már megküldték. Ha a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését is kérik, a járási hivatal a végrehajtási eljárást az erről való döntésig mellőzni köteles. Ha a járási hivatal a jogerős közigazgatási döntést már átadta végrehajtásra az állami adóhatóságnak, akkor a keresetlevélről, illetve a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemről az állami adóhatóságot is tájékoztatja.
(3) A bíróság döntését a járási hivatal a szakmai irányító miniszternek tájékoztatásul megküldi.
A támogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti közigazgatási hatósági eljárás
15. Általános szabályok
23. § (1) A támogatási feltételeknek való megfelelés hatósági megállapítására benyújtott kérelemre indított eljárásban a hatóság által folytatott bizonyítás nem korlátozódhat a hitelintézeti elutasítás indokolásában megjelölt, az igénylő részéről a hitelintézet állítása szerint nem teljesített feltételre. Vizsgálni szükséges a jogszabály által meghatározott valamennyi lényeges feltételnek az igénylő általi teljesítését, és az érdemi döntés indokolásában azokra egyenként ki is kell térni.
(2) A folyósított támogatás igénybe vett támogatásnak minősül, valamint a gyermek, akire tekintettel a támogatást folyósították, támogatással érintettnek minősül akkor is, ha a lakáscél megvalósítását követően a támogatott személyek a támogatás összegét önként visszafizették. A hitelintézet által folyósított támogatás csak akkor nem minősül az állam által nyújtott támogatásnak, ha azt a lakáscél megvalósítását megelőzően fizetik vissza.
(3) Az igénylő és a támogatott személye egymástól nem különíthető el. Ugyanazon támogatási kérelmet benyújtó személy a támogatási jogviszonynak a szerződéskötésig tartó szakaszában igénylőnek, a szerződéskötést követően támogatottnak minősül. A két támogatási szakaszbeli jogi helyzet az érintett személyében azért sem különülhet el, mert a kérelmező a jogszabály erejénél fogva számos olyan, az igénylés feltételeként megjelölt kötelezettségvállalást tesz igénylői minőségében, amelyet támogatottként kell teljesítenie. A hitelintézet a támogatási szerződést csak az igénylővel kötheti meg.
24. § (1) A jogvesztő határidőre tekintettel a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, a Ket. 30. § d) pontja alapján az 1. függelék 12. számú, a Ttr. szerinti ügyben 12a. számú, az Újcsokr. szerinti ügyben 12b. számú, a Hcsokr. szerinti ügyben 12c. számú iratmintája szerinti végzéssel el kell utasítani abban az esetben, ha az elkésett. Ha a hitelintézeti elutasítás átvételének napja kérdéses, arra vonatkozóan bizonyítást kell lefolytatni. Ha az átvétel pontos napja nem, csak egy valószínűsíthető időtartam alatti átvétel állapítható meg, a határidőt az időtartam utolsó napjától kell számítani.
(2) Az érdemben már elbírált támogatási ügyben ismételten benyújtott kérelmet a lakástámogatási hatóság a Ket. 30. § e) pontja alapján, érdemi vizsgálat nélkül elutasítja az 1. függelék 49. számú (Ttr.), az Újcsokr. szerinti ügyben 49a. számú, a Hcsokr. szerinti ügyben 49b. számú iratmintája szerinti végzés megfelelő alkalmazásával.
(3) A támogatási feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti közigazgatási hatósági eljárás indításának előfeltétele, hogy a hitelintézet a támogatási kérelmet teljes körűen elbírálja, írásban, indokolással elutasítsa. Mindezek hiányában a kérelmet a Ket. 30. § g) pontja alapján, arra való tekintettel kell érdemi vizsgálat nélkül elutasítani, hogy az ügy nem hatósági ügy a Ttr. szerinti ügyben az 1. függelék 50. számú, az Újcsokr. szerinti ügyben az 1. függelék 50a. számú, a Hcsokr. szerinti ügyben az 1. függelék 50b. számú iratmintája megfelelő alkalmazásával. A támogatási szerződés megkötését követően támogatási feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti közigazgatási hatósági eljárás nem indítható. A Ket. 30. § szerinti további, a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításával járó esetekben az (1)–(3) bekezdésbeli iratminták alkalmazásával kell eljárni.
25. § (1) A lakástámogatási hatóság a támogatási feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti közigazgatási hatósági eljárást – összhangban a Ket. 31. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakkal – megszünteti, ha a Ket. 30. §-a alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására a Ttr. szerinti ügyben az 1. függelék 51. számú, az Újcsokr. szerinti ügyben az 1. függelék 51a. számú, a Hcsokr. szerinti ügyben az 1. függelék 51b. számú iratmintája megfelelő alkalmazásával.
(2) A lakástámogatási hatóság a támogatási feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti közigazgatási hatósági eljárást – összhangban a Ket. 31. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltakkal – megszünteti, ha a hatósági eljárásért illetéket kell fizetni, és az ügyfél a fizetési kötelezettségének a hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget és költségmentességben sem részesül (az 1. függelék 19. számú, a Ttr. szerinti ügyben 19a. számú, az Újcsokr. szerinti ügyben 19b. számú, a Hcsokr. szerinti ügyben 19c. számú iratmintája). A Ket. 31. § (1) bekezdés szerinti további, az eljárás megszüntetésével járó esetekben az (1)–(2) bekezdésbeli iratminták értelemszerű alkalmazásával kell eljárni.
26. § (1) Az Újcsokr. alapján nyújtható támogatási ügyben nem teljesül a Ket. 29. § (1b) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel, mert az ügyfél által benyújtott kérelemből és a mellékelt hitelintézeti elutasításból, valamint a lakástámogatási hatóság rendelkezésére álló adatokból a tényállás nem tisztázható, az eljárás sommásnak nem minősül. A lakástámogatási hatóság a sommás eljárás szabályait mellőzi, és a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül a Ket. 71/A. § (1) bekezdés szerinti függő hatályú döntést hoz a Ttr. szerinti ügyben az 1. függelék 52. számú, az Újcsokr. szerinti ügyben az 1. függelék 52a. számú, a Hcsokr. szerinti ügyben az 1. függelék 52b. számú iratmintája megfelelő alkalmazásával, vagy az eljárás megindításától számított nyolc napon belül a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy az eljárást megszünteti [Ket. 29. § (1c) bekezdés].
(2) Az Újcsokr. alapján nyújtható támogatási ügyben a támogatási feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti eljárásban a tényállás tisztázásától függ a támogatás összege [Ket. 71/A. § (3) bekezdés d) pont], ezért a lakástámogatási hatóság által hozott függő hatályú döntés nem rendelkezhet úgy, hogy a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti [Ket. 71/A. § (2) bekezdés c) pont].
(3) A hatóság azon eljárásban mellőzheti az eljárás megindításáról szóló értesítést, amelyben a kérelmezett jog gyakorlásáról is rendelkező függő hatályú döntés meghozatalának van helye [Ket. 29. § (3a) bekezdés], ezért az Újcsokr. szerinti támogatás iránti kérelemre indult eljárásban az értesítés nem mellőzhető.
27. § (1) A támogatásra, illetve a kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti, kérelemre indult eljárásban az igénylést elutasító hitelintézetet (a Ttr. szerinti ügyben főhitelezőt) – hivatkozva a hatósági eljárás megindítására és az R. 18. § (13) bekezdésére, az R2. 8. § (9) bekezdésére, a Létr. 10. § (6) bekezdésére, az Okr. 13. § (3) bekezdésére, a Kdtr. 11. § (3) bekezdésére, a Ttr. 10. § (3) bekezdésére, az Újcsokr. 39. § (1) bekezdésére vagy a Hcsokr. 28. § (1) bekezdésére – kell az ügyben rendelkezésre álló iratok megküldése iránt megkeresni.
(2) A hitelintézet (főhitelező) az igénylő támogatás iránti kérelmének az elutasítását megalapozó iratokat – az ügyben eljáró lakástámogatási szerv megkeresésére (az 1. függelék 53. számú, a Ttr. szerinti ügyben 53a. számú, az Újcsokr. szerinti ügyben 53b. számú, a Hcsokr. szerinti ügyben 53c. számú iratmintája) – 8 napon belül köteles megküldeni. Tekintettel a Ket. 71/A. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezésre a megkeresésben a megkeresés határidejének betartására a hitelintézet (főhitelező) figyelmét fel kell hívni. Ha a többszöri megkeresés ellenére az ügyintézési határidő lejárta előtt a hitelintézet nem teljesíti a megkeresését, továbbá a Ket. 50/A. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállnak, az iratok lefoglalását végzéssel (1. függelék 54. számú iratmintája) el lehet rendelni. A lefoglalás megszüntetéséről az 1. függelék 55. számú iratmintája szerinti végzéssel kell dönteni.
(3) Ha szükséges, kivételes és indokolt esetben, hiánypótlásra az 1. függelék 23. számú iratmintában foglaltak szerint kell felhívni a kérelmezőt. Ha a kérelmező nem teljesíti a hiánypótlást, akkor az eljárás megszüntetéséről (1. függelék 20. számú iratmintája) a Ket. 31. § (2) bekezdésében vagy folytatásáról a Ket. 51. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell dönteni.
(4) A tényállás tisztázása után vagy helyt kell adni a kérelemnek az 1. függelék 56. számú iratmintája szerint, vagy az 1. függelék 57. számú iratmintája szerint a kérelmet el kell utasítani. A határozatot először csak az ügyfélnek, a jogerőre emelkedés után a hitelintézetnek is meg kell küldeni tértivevénnyel.
28. § (1) Az utólagos támogatásra jogosító támogatási feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti közigazgatási hatósági eljárás a hitelintézet indokolással ellátott elutasító levelének kézhezvételétől számított 15 napon belül benyújtott kérelemre induló, illetékköteles eljárás.
(2) Az utólagos támogatásra való jogosultságot nem zárja ki, ha az utólag megszületett gyermek(ek) egyik szülője nem volt támogatott a korábbi támogatási szerződésben.
(3) Az utóbb született gyermekre tekintettel igényelhető támogatások folyósításának feltétele a gyermek élve születését bizonyító születési anyakönyvi kivonat hitelintézetnek való bemutatása. A támogatási feltételeknek való megfelelés megállapítására indított közigazgatási hatósági eljárásban az élve születés megítélése tekintetében elsődlegesen
a) az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvényre,
b) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a halottakkal kapcsolatos rendelkezéseire, valamint
c) a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendeletre
kell figyelemmel lenni.
(4) Utólagos támogatás nem nyújtható annak az igénylőnek, akinek a támogatási szerződését a hitelintézet szerződésszegésre, a támogatás jogosulatlan igénybevételére tekintettel felmondta, vagy a jogosulatlan igénybevétel következtében bíróság vagy hatóság (ideértve az állami adóhatóságot is) a támogatás visszafizetésére kötelezte.
(5) Az állami igény tartamának kezdetét a 2011. december 14-étől benyújtott utólagos támogatási kérelmek esetén az állam – jelzálogjoggal, valamint elidegenítési és terhelési tilalommal biztosított – igényének kezdetét az utólagos támogatásra kötött szerződés megkötésének napjától kell számítani [R. 24. § (6) bekezdés]. Az utólagos támogatásból önmagában nem kizáró körülmény annak ténye, hogy a lakástámogatási hatóság az állami igényt biztosító jelzálogjogot, illetve elidegenítési és terhelési tilalmat az eredeti támogatott (vagy annak helyébe lépett) ingatlanról újabb ingatlanra jegyezte át.
16. A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet szerinti támogatások
29. § (1) Az R. 18. § (13) bekezdése alapján a lakásépítési/-vásárlási kedvezményt megelőlegező kölcsönszerződést kötött ügyfél a lakástámogatási hatósághoz fordulhat, ha a hitelintézet elutasítja a gyermekvállalás nem teljesítésének az R. 5/A. § (11) bekezdése vagy az R. 24. § (5) bekezdése szerinti igazolását. Az elsőfokú lakástámogatási hatóság az R. 5/A. § (11) bekezdése szerinti igazolást az 1. függelék 58. számú iratmintája szerinti határozattal elfogadja, a feltételek hiányában az elfogadás iránti kérelmet az 1. függelék 59. számú iratmintája szerinti határozattal elutasítja. Az R. 24. § (5) bekezdése esetén az elfogadó határozatot az 1. függelék 60. számú iratmintája, a kérelem elutasítását az 1. függelék 61. számú iratmintája szerint kell meghozni.
(2) Az R. 5/A. § (2)–(2d) bekezdéseiből következően abban az esetben, ha az igénylő házaspár a hitelintézet felszólítását követően sem tesz eleget a megelőlegező kölcsönszerződést kedvezménnyé alakító szerződéskötési kötelezettségének, a szerződés mégis – ráutaló magatartással – létrejön. Azokat a megelőlegező kölcsönszerződéseket kell határozattal átalakítani, amelyek 2008. június 30-át követően köttettek, mivel az R. csak ezen időponttól követeli meg a megelőlegező kölcsönszerződések lakásépítési kedvezményre vonatkozó szerződéssé átalakítását.
(3) A járási hivatal:
a) a hitelintézeti értesítés kézhezvételét követően jelzi a Kincstár számára a gyermek adóazonosító jelének a határozatba foglalása iránti igényét,
b) az 1. függelék 62. számú iratmintája szerinti határozattal megállapítja a szerződés létrejöttét, majd
c) a határozat jogerőre emelkedését követően megkeresi a támogatott lakás fekvése szerint illetékes járási földhivatalt a támogatási összegnek megfelelő, államot megillető jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom támogatott lakásra történő bejegyeztetése iránt, továbbá
d) az államot megillető jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséről a kedvezménnyé alakító szerződés létrejöttét megállapító jogerős határozat megküldésével egyidejűleg értesíti a hitelintézetet.
(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti megkeresésnek tartalmaznia kell a gyermek és az édesanya természetes azonosítóit (név, születési név, születési hely és idő, anyja születési neve). Ha a járási hivatal megkeresése nyomán a miniszter azt állapítja meg, hogy a gyermek adószáma más hatósági nyilvántartásokban sem fellelhető, akkor a járási hivatalnak a határozatot az adószám mellőzésével kell meghozni.
(5) Ha a pénzügyi intézmény, az ügyfelek által szabályszerűen aláírt támogatási szerződést tévesen további intézkedésre a járási hivatalnak küldi meg, akkor a szerződés visszaküldésével egyidejűleg fel kell hívni a figyelmét az R. 24. § (6) bekezdésére, amely szerint csak az R. 5/A. § (2a) bekezdése szerinti a kivétel, minden más esetben a támogatást folyósító hitelintézet kérelmezi az állam javára a jelzálogjog, illetve az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba való bejegyeztetését.
30. § (1) Az R. 5. § (6) bekezdéséből következően önmagában a kölcsönszerződésből fennálló tartozás az utólagos fiatalok otthonteremtési támogatása (a továbbiakban: utóFOT) igénybevételére nem jogosít, szükséges hozzá a korábbi gyermekre már igénybe vett fiatalok otthonteremtési támogatása is. Az igénylő gyámsága alatt álló, továbbá az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek az utóFOT iránti igényt nem alapozza meg [R. 5. § (6) bekezdés c) pont].
(2) Az utóFOT nyújtásának feltételei a következők:
a) A támogatott adósnak a fel nem mondott lakáscélú hitelintézeti kölcsönből még fennálló tartozása van [R. 5. § (6) bekezdés bevezetése].
b) A támogatott adós a fiatalok otthonteremtési támogatását a lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződést megelőzően született vagy örökbefogadott gyermeke után már igénybe vette [R. 5. § (6) bekezdés a) pont].
c) A támogatott adós a lakáscélú kölcsönszerződés iránti kérelmét legkésőbb 2009. június 30-án benyújtotta, és ennek tényét a hitelintézet által kiállított irattal igazolja [R. 5. § (6) bekezdés b) pont].
d) A támogatott adós [R. 5. § (3) bekezdés] a lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződés iránti kérelem benyújtásának időpontjában hatályos személyi és egyéb feltételeknek megfelel [R. 5. § (6) bekezdés d) pont].
(3) Az R. 5. § (6) bekezdés első mondatbeli fordulatából és d) pontjából következően az igénylő támogatott személynek a gyermeke megszületésekor vagy a gyermek örökbefogadásának (tehát nem az utóFOT iránti kérelem hitelintézethez való benyújtásának!) időpontjában meglévő személyi és egyéb körülményeit kell összevetni az R.-nek a lakáscélú hitelintézeti kölcsön megkötésekor hatályos rendelkezései által meghatározott támogatási feltételekkel (pl. az R. 3. §-a szabályozta méltányolható lakásigénnyel).
(4) A nyújtható utóFOT összege:
a) az első gyermek után legfeljebb 450 000 Ft, a második gyermek után legfeljebb 750 000 Ft, a harmadik gyermek után legfeljebb 700 000 Ft, a negyedik gyermek után legfeljebb 400 000 Ft, minden további gyermek esetében legfeljebb 100 000 Ft, de nem haladhatja meg az adásvételi szerződés szerinti vételár 70%-át; az utóFOT-nak bele kell férnie e korlátba (vagyis FOT+utóFOT≤vételár 70%-a);
b) a gyermekszám tekintetében figyelembe kell venni a születés, örökbefogadásnál az örökbefogadás időpontjában meglévő, az igénylő támogatottal közös háztartásban élő, általa eltartott gyermekeket [R. 5. § (6a) bekezdés];
c) abban az esetben, ha a lakáscélú kölcsönt az R. 12. §-a alapján a jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatásával nyújtották, az utóbb született vagy örökbefogadott gyermek születésének vagy örökbefogadásának időpontjáig esedékessé vált és az adós terhére elszámolt szerződéses kamatoknak az R. 5. § (6a) bekezdése szerinti támogatásra jutó összegét is jóvá kell írni [R. 5. § (6a) bekezdés].
(5) Ha a kérelem érdemi vizsgálatának feltételei adottak, a tényállás tisztázása után helyt kell adni a kérelemnek az 1. függelék 56a. számú iratmintája szerint, vagy a kérelmet el kell utasítani az 1. függelék 57a. számú iratmintája megfelelő alkalmazásával.
31. § (1) Az igénylő gyámsága alatt álló, továbbá az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek az utólagos lakásépítési/lakásvásárlási kedvezmény (a továbbiakban: utóLÉK) iránti igényt nem alapozza meg [R. 5. § (7) bekezdés].
(2) Az utóLÉK felhasználási célja:
a) a vételár megfizetéséhez vagy az építési költségek fedezetére a hitelintézet által a használatbavételt megelőzően vagy azt követően folyósított és a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában fel nem mondott hitelintézeti kölcsön csökkentése [R. 24. § (2) bekezdés];
b) abban az esetben, ha az utóLÉK-et a használatbavételi engedély kiadása/használatbavétel tudomásulvétele/ha az építési munka nem használatbavételi engedély vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi eljárásra köteles, akkor a hitelcél megvalósulása előtt igénylik, a kedvezmény – az adós választása szerint – az építési költség (vételár) megfizetésére is felhasználható [R. 5. § (7) bekezdés].
(3) Az utóLÉK nyújtásának feltételei:
a) az adósnak a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában fel nem mondott lakáscélú hitelintézeti kölcsönből még fennálló tartozása van [R. 24. § (2) bekezdés];
b) a támogatott személy a lakáscélú kölcsönszerződés iránti kérelmét legkésőbb 2009. június 30-án benyújtotta [R. 5. § (7) bekezdés];
c) az adós a lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződés iránti kérelem benyújtásának időpontjában hatályos jogszabály szerinti személyi és egyéb feltételeknek megfelel [R. 5. § (7) bekezdés].
(4) Az R. 5. § (2) bekezdés c) pontja szerinti bővítés, valamint az R. 5. § (2) bekezdés d) pontja szerinti legalább egy lakószobával több szobaszámú lakás vásárlásához nyújtott lakáscélú hitelintézeti hitel az utóLÉK iránti igényt nem alapozza meg [R. 5. § (7) bekezdés].
(5) Ha a nem teljesített gyermekvállalást a hitelintézet az R. 24. § (5) bekezdése alapján azért fogadta el teljesítettnek, és kötötte meg a fiatal házaspárral a támogatási szerződést, mert a vállalt első gyermek meghatározott fogyatékossága fennáll, vagy többszörös és összetett betegségben szenved, a fiatal házaspár a megelőlegezés időtartamából hátralévő időszak alatt születő első gyermeke után az utóLÉK-et nem veheti igénybe [R. 24. § (5a) bekezdés].
(6) Az R. 5. § (7) bekezdésből következően az igénylő támogatott személynek a gyermeke megszületésekor vagy a gyermek örökbefogadásának (tehát nem az utóLÉK iránti kérelem hitelintézethez való benyújtásának!) időpontjában meglévő személyi és egyéb körülményeit kell összevetni az R.-nek a lakáscélú hitelintézeti kölcsön iránti kérelem benyújtásakor (tehát nem a kölcsönszerződés megkötésekor!) hatályos rendelkezései által meghatározott támogatási feltételekkel (pl. az R. 3. §-a szabályozta méltányolható lakásigénnyel).
(7) A nyújtható támogatás összege:
a) tekintve, hogy az R. 5. § (7) bekezdés „a kölcsönkérelem benyújtásának időpontjában hatályban volt jogszabály rendelkezéseinek megfelelő adóst az ott meghatározott mértékű kedvezmény” szövegrésze az R. 5. § (4) bekezdésre utal, legfeljebb e bekezdés hatályos rendelkezése szerinti összegek folyósíthatók;
b) a gyermekszám tekintetében figyelembe kell venni a születés, örökbefogadásnál az örökbefogadás időpontjában meglévő, az igénylő támogatottal közös háztartásban élő, általa eltartott gyermekeket [R. 5. § (7) bekezdés];
c) abban az esetben, ha a lakáscélú kölcsönt az R. 12. §-a alapján, a jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatásával vagy az R. 13. §-a alapján, kiegészítő kamattámogatással nyújtották, az utóbb született vagy örökbefogadott gyermek születésének vagy örökbe fogadásának időpontjáig esedékessé vált és az adós terhére elszámolt szerződéses kamatoknak a kedvezményre jutó összegét is jóvá kell írni [R. 5. § (7) bekezdés].
(8) Ha a kérelem érdemi vizsgálatának feltételei adottak, a tényállás tisztázása után helyt kell adni a kérelemnek az 1. függelék 56b. számú iratmintája szerint, vagy a kérelmet el kell utasítani az 1. függelék 57b. számú iratmintája megfelelő alkalmazásával.
32. § (1) Az akadálymentesítési támogatási feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti hatósági eljárásban – figyelemmel az R. 10. § (2) bekezdésére – figyelembe kell venni a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (a továbbiakban: MEOSZ) álláspontját, az azonban a lakástámogatási hatóságot nem köti. Ha a hitelintézet a jogszabályi rendelkezés ellenére a MEOSZ álláspontját nem szerezte be, a lakástámogatási hatóságnak – a tényállás tisztázása érdekében is – azt meg kell tennie. Az akadálymentesítési támogatás az R. 2. § (1) bekezdésében foglaltakból következően közvetlen támogatásnak minősül, ezért az igény elbírálásakor az R. 9. §-ában foglalt sajátos feltételek mellett megfelelően alkalmazni kell az R. 2–4. §-ai szerinti közös feltételeket is.
(2) Az akadálymentesítési támogatás nyújtása iránti eljárásban mozgáskorlátozottnak az R. 1. § (4) bekezdés 14. pontja szerinti személy minősül, akadálymentesítés alatt az R. 1. § (4) bekezdés 15. pontjában megjelölt rendeltetésű munkákat kell érteni. Az R. 1. § (4) bekezdés 14. pontjában hivatkozott a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet] 2. § a) pontja jelöli ki a súlyos mozgáskorlátozott személyek körét. Az R. 9. § (8) bekezdése határozza meg a mozgásszervi fogyatékosságot, illetve súlyos mozgáskorlátozottság igazolásául elfogadható iratokat. A bekezdésben hivatkozott 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdés a) pontja vagylagos feltételeket sorol, tehát a joghatás kiváltásához legalább egynek kell teljesülnie. A 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontjai szerint a kérelemhez mellékelni kell a súlyos mozgáskorlátozottság, illetve egyéb fogyatékosság tényét igazoló,
a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) szerinti fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat vagy a megállapítás alapjául szolgáló hatályos szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény másolatát,
b) az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: Mr.) 3. számú mellékletében meghatározott, hatályos igazolás másolatát vagy
c) a szakértői szerv által a közlekedőképesség minősítéséről kiadott, a 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. § a) pont ac) alpontjában meghatározott állapotot igazoló hatályos szakvélemény másolatát.
(3) A 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. § a) pont ab) alpontja által felhívott Mr. 1. § (2) bekezdés rendelkezése szerint a betegség vagy fogyatékosság fennállásáról, illetve annak hiányáról szóló igazolást gyermekklinika, gyermekszakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelés vagy szakgondozó szakorvosa adja ki.
(4) A tényállás tisztázása után vagy helyt kell adni a kérelemnek az 1. függelék 56c. számú iratmintája szerint, vagy az 1. függelék 57c. számú iratmintája szerint a kérelmet el kell utasítani. A határozatot először csak az ügyfélnek, a jogerőre emelkedés után a hitelintézetnek is meg kell küldeni tértivevénnyel.
17. A fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet szerinti támogatások
33. § (1) Abban az R2. 5. § (4) bekezdésében foglalt esetben, ha a kölcsön törlesztése során
a) a többgyermekes támogatott személy háztartásában élő eltartott gyermekek száma születés, örökbefogadás, hatósági vagy bírósági határozat alapján növekszik az adós, a házastárs, az élettárs, a bejegyzett élettárs 45. életéve betöltése előtt, vagy
b) a fiatal támogatott személy többgyerekessé válik az adós, a házastárs, az élettárs, a bejegyzett élettárs 45. életéve betöltése előtt,
a kamattámogatást a folyósító hitelintézet értesítésétől számított második naptári hónaptól kezdődően a kölcsön futamidejéből hátralévő időszakra a magasabb gyermekszám alapján kell számítani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti gyermekszám növekedéséről a folyósító hitelintézetet az adós kérelmére a Kincstár – hasonlóan a gyermekvállalás teljesítésének bejelentéséhez kapcsolódó eljárásához – a családtámogatási adatbázisban szereplő adatok alapján elektronikusan vagy az adós a személyazonosító igazolvány (vagy a születési anyakönyvi kivonat), illetve az örökbefogadást, illetve a bírósági elhelyezést bizonyító okiratok bemutatásával, írásban értesíti.
18. A lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet szerinti támogatások
34. § (1) A Létr. szerinti támogatás igénybevételét nem zárja ki, ha az adott gyermekre tekintettel az igénylők korábban az R2. szerinti kamattámogatást igénybe vették.
(2) A 2013. május 3. és 2015. december 31. közötti időszakban benyújtott kérelmek esetén a járási hivatal az 1. függelék 63. számú iratmintája szerinti határozatban intézkedik a tervezett energetikai minősítési osztálynak megfelelő támogatási összeg visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak a töröltetése, továbbá az energiatanúsítványban szereplő energetikai minősítési osztály szerinti támogatási összegnek megfelelő, az államot megillető jelzálogjognak, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalomnak a támogatott lakásra a törölt jelzálogjog ranghelyén történő bejegyeztetése iránt.
35. § (1) Az utólagos lakásépítési támogatás (a továbbiakban: utóLÉT) nyújtásához a gyámság alatt álló gyermek nem vehető figyelembe [Létr. 8. § (3) bekezdés]. A fennálló tartozás mellett az utóLÉT nyújtásának feltétele az is, hogy a támogatott adós a háztartásában eltart olyan a Létr. szerint gyermeknek minősülő személyt, akire tekintettel lakáscélú közvetlen támogatást nem vett igénybe.
(2) Az utóLÉT felhasználási célja:
a) a vételár megfizetéséhez vagy építés esetén a bekerülési költségek [Létr. 1. § (1) bekezdés 2. pont] fedezetére a hitelintézet által a használatbavételt megelőzően folyósított és a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában fel nem mondott hitelintézeti kölcsön csökkentése; a munkáltatói és önkormányzati kölcsönből fennálló tartozás az utóLÉT összegével nem csökkenthető [Létr. 8. § (4) bekezdés];
b) abban az esetben, ha az utóLÉT-et a használatbavételi engedély kiadása/használatbavétel tudomásulvétele/ha az építési munka nem használatbavételi engedély vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi eljárásra köteles, akkor a hitelcél megvalósulása előtt igénylik, a kedvezmény – az adós választása szerint – az építési költség (vételár) megfizetésére is felhasználható [Létr. 8. § (5) bekezdés].
(3) A támogatás nyújtásának feltételei:
a) az adósnak a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában fel nem mondott lakáscélú (a vételár megfizetéséhez, építés esetén a bekerülési költségek fedezetére a használatbavételt megelőzően nyújtott és folyósított) hitelintézeti kölcsönből még fennálló tartozása van [Létr. 8. § (4) bekezdés];
b) a támogatott személy adós a lakásépítési támogatást a korábban született gyermeke után már igénybe vette [Létr. 8. § (1) bekezdés];
c) az adós a lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződés megkötésének időpontjában hatályos jogszabály szerinti személyi és egyéb feltételeknek megfelel [Létr. 8. § (1) bekezdés].
(4) Ha a nem teljesített gyermekvállalást a hitelintézet a Létr. 7. § (4) bekezdése alapján, azért fogadta el teljesítettnek, és kötötte meg a fiatal házaspárral a támogatási szerződést, mert a vállalt első gyermek meghatározott fogyatékossága fennáll, vagy többszörös és összetett betegségben szenved, a fiatal házaspár a megelőlegezés időtartamából hátralévő időszak alatt születő első gyermeke után az utóLÉT-et nem veheti igénybe [Létr. 7. § (4a) bekezdés].
(5) A Létr. 8. § (2) bekezdésből következően az igénylő támogatott személynek a gyermeke megszületésekor vagy a gyermek örökbefogadásának (tehát nem az utóLÉT iránti kérelem hitelintézethez való benyújtásának!) időpontjában meglévő személyi és egyéb körülményeit kell összevetni a Létr.-nek a lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződés megkötésekor (tehát nem a kölcsön iránti kérelem benyújtásakor!) hatályos rendelkezései által meghatározott támogatási feltételekkel.
(6) A nyújtható támogatás összege – az épített vagy vásárolt lakás hasznos alapterületétől és energetikai minősítési osztályától függetlenül – gyermekenként legfeljebb 400 000 Ft [Létr. 4. § (3) bekezdés].
(7) Ha a kérelem érdemi vizsgálatának feltételei adottak, a tényállás tisztázása után helyt kell adni a kérelemnek az 1. függelék 56d. számú iratmintája szerint, vagy a kérelmet el kell utasítani az 1. függelék 57d. számú iratmintája megfelelő alkalmazásával.
36. § (1) Az utólagos családok otthonteremtési kedvezménye (a továbbiakban: utócsok) nyújtásához a gyámság alatt álló gyermek nem vehető figyelembe [Létr. 8. § (3) bekezdés]. A fennálló tartozás mellett az utócsok nyújtásának feltétele az is, hogy a támogatott adós a háztartásában eltart olyan, a Létr. szerint gyermeknek minősülő személyt, akire tekintettel lakáscélú közvetlen támogatást nem vett igénybe.
(2) Az utócsok felhasználási célja:
a) a vételár megfizetéséhez vagy építés/bővítés esetén a bekerülési költségek [Létr. 1. § (1) bekezdés 2. pont] fedezetére a hitelintézet által a használatbavételt megelőzően folyósított és a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában fel nem mondott hitelintézeti kölcsön csökkentése; a munkáltatói és önkormányzati kölcsönből fennálló tartozás az utócsok összegével nem csökkenthető [Létr. 8. § (4) bekezdés];
b) abban az esetben, ha az igénylő lakáscélú kölcsön igénybevétele nélkül épít vagy bővít, és az utócsok-ot a használatbavételi engedély kiadását/a használatbavétel tudomásulvételét (ha az építési munka nem használatbavételi engedély vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi eljárásra köteles, akkor a hitelcél megvalósulását) megelőzően, bővítés esetén a bővítési munkálatok megkezdése előtt igényli, a kedvezmény a bekerülési költség megfizetésére is felhasználható [Létr. 8. § (5) bekezdés].
(3) A támogatás nyújtásának feltételei:
a) az adósnak a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában fel nem mondott, lakáscélú (a vételár megfizetéséhez, építés vagy bővítés esetén a bekerülési költségek fedezetére a használatbavételt megelőzően nyújtott és folyósított) hitelintézeti kölcsönből még fennálló tartozása van [Létr. 8. § (4) bekezdés];
b) a támogatott személy adós a családok otthonteremtési kedvezményét a korábban született gyermeke után már igénybe vette [Létr. 8. § (1) bekezdés];
c) a korábban lakásépítési támogatást igénybe vett támogatott személy utócsok-ért nem folyamodhat;
d) az adós a lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződés megkötésének időpontjában hatályos jogszabály szerinti személyi és egyéb feltételeknek megfelel [Létr. 8. § (1) bekezdés].
(4) A három- vagy többgyermekes családok otthonteremtési kedvezményét a Létr. 4. § (1) bekezdés c) pontja alapján, a 2016. január 1. és 2016. február 10. közötti időszakban igénybe vett támogatottak számára utócsok nem nyújtható [Létr. 4. § (3) bekezdés].
(5) Az utócsok-ból időszakosan kizáró körülmény: ha a nem teljesített gyermekvállalást a hitelintézet a Létr. 7. § (4) bekezdése alapján, azért fogadta el teljesítettnek, és kötötte meg a fiatal házaspárral a támogatási szerződést, mert a vállalt első gyermek meghatározott fogyatékossága fennáll, vagy többszörös és összetett betegségben szenved, a fiatal házaspár a megelőlegezés időtartamából hátralévő időszak alatt születő első gyermeke után az utócsok-ot nem veheti igénybe [Létr. 7. § (4a) bekezdés].
(6) A Létr. 8. § (2) bekezdéséből következően az igénylő támogatott személynek a gyermeke megszületésekor vagy a gyermek örökbefogadásának (tehát nem az utócsok iránti kérelem hitelintézethez való benyújtásának!) időpontjában meglévő személyi és egyéb körülményeit kell összevetni a Létr.-nek a lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződés megkötésekor (tehát nem a kölcsön iránti kérelem benyújtásakor!) vagy ennek hiányában a kedvezmény első igénybevételekor hatályos rendelkezései által meghatározott támogatási feltételekkel.
(7) A nyújtható támogatás összege:
a) gyermekenként 400 000 Ft [Létr. 4. § (3) bekezdés];
b) bővítés esetén a támogatás, a csok+utócsok együttes összege nem haladhatja meg a számlával igazolt bekerülési költség felét [Létr. 4. § (3) bekezdés];
c) abban az esetben, ha az igénylő lakáscélú kölcsön igénybevétele nélkül épít vagy bővít, és az utócsok-ot a használatbavételi engedély kiadása vagy a használatbavétel tudomásulvétele előtt igényli, a csok első igénybevételének időpontja szerinti (Létr. 4. §) összeg illeti meg, az akkori feltételek szerint [Létr. 8. § (5) bekezdés].
(8) Ha a kérelem érdemi vizsgálatának feltételei adottak, a tényállás tisztázása után helyt kell adni a kérelemnek az 1. függelék 56e. számú iratmintája szerint, vagy a kérelmet el kell utasítani az 1. függelék 57e. számú iratmintája megfelelő alkalmazásával.
19. Az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet szerinti támogatások
37. § Az otthonteremtési kamattámogatás a támogatott személy által egy alkalommal vehető igénybe. E korlátozás nem zárja ki, hogy az a személy is igényeljen az Okr. alapján kamattámogatással nyújtható kölcsönt, aki az R. vagy az R2. szerint már igénybe vett támogatott kölcsönt.
20. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet szerinti támogatások
38. § A közszférában dolgozók részére nyújtott kamattámogatás a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontjáig jár, ezért – a devizakölcsönök forinthitellé való átalakítása következtében – 2015. február 1-jétől e támogatási forma nem nyújtható.
21. Az adósságrendezésben részt vevő természetes személyek lakhatási feltételeinek megtartása céljából nyújtott törlesztési támogatásról szóló 274/2015. (IX. 21.) Korm. rendelet szerinti támogatások
39. § (1) A törlesztési támogatás az adósnak és az adóstársnak az egyezségben megállapított, lakhatási feltételek megtartására szolgáló lakóingatlanát érintő, kizárólag egy egyezségbe foglalt hiteljogviszonnyal vagy pénzügyi lízingszerződéssel összefüggő, főhitelezővel szemben fennálló adósságrendezési kötelezettségek teljesítéséhez vehető igénybe.
(2) A törlesztési támogatás iránti kérelem az adósságrendezés kezdeményezését követően a főhitelezőnél nyújtható be. A kérelem benyújtásakor a törlesztési támogatásra való jogosultságot a főhitelező a kérelem benyújtásakor fennálló körülményeket igazoló iratok alapján ellenőrzi.
40. § (1) A törlesztési támogatás feltétele, hogy az adós és az adóstárs a lakóingatlanban együttesen legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezzék, továbbá a lakóingatlant kölcsönszerződés biztosítékául pénzügyi intézmény javára jelzálogjog terhelje, vagy olyan lakóingatlan legyen, amelyre vonatkozóan az adós és adóstárs pénzügyi intézménnyel lízingszerződést kötött.
(2) A törlesztési támogatás feltétele, hogy az adós, az adóstárs vagy közeli hozzátartozójuk [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont] a lakóingatlanban 2015. május 15-én – 2016. október 1-jét követően kezdeményezett adósságrendezési eljárás esetében az adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőző 180. napon – az adósságrendezési eljárás lezárásáig folyamatosan bejelentett lakóhellyel rendelkezzen és életvitelszerűen lakjon. Az életvitelszerű ottlakásról teljes bizonyító erejű [Pp. 196. § (1) bekezdés] magánokiratban kell nyilatkozni.
(3) A törlesztési támogatás feltétele, hogy a lakóingatlan feleljen meg – a természetes személyek adósságrendezési eljárásában a méltányolható lakásigény, továbbá lakásbérleti vagy lakáshasználati díj meghatározásáról szóló 241/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet 2. §-a szerinti – méltányolható lakásigény feltételeinek, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakás, lakáscélra használt üdülő, zártkerti épület vagy tanya megnevezéssel szerepeljen. Az üdülő, a zártkerti ingatlan, a tanya lakáscélra történő használatáról az adósnak és az adóstársnak a főhitelező részére teljes bizonyító erejű magánokiratban kell nyilatkozatot tennie.
(4) A törlesztési támogatás feltétele, hogy
a) az adósnak és az adóstársnak vagy
b) az adós, adóstárs tulajdonában álló, jelzáloggal terhelt lakóingatlanban vagy a lízingszerződéssel érintett lakóingatlanban lakóhellyel rendelkező közeli hozzátartozónak vagy
c) abban az esetben, ha a jelzálogjoggal terhelt lakóingatlan nem az adós vagy az adóstárs kizárólagos tulajdonában van, a zálogkötelezettnek
más, lakhatást biztosító tulajdonjoga, haszonélvezeti vagy használati joga (ide nem értve a bérleti jogot) nincs, vagy az nem felel meg a méltányolható lakásigény alsó határára vonatkozó rendelkezéseknek sem.
41. § (1) A törlesztési támogatást igénylő adós a hatósági eljárás során nem pótolhatja a főhitelező által lefolytatott bírálati eljárásban felmerülő mulasztásait [Ttr. 8. § (4) bekezdés].
(2) Ha a jogerős határozat megállapítja, hogy az igénylő a kérelem főhitelezőhöz történő benyújtásakor az igénybevételi feltételeknek megfelelt (az 1. függelék 56f. számú iratmintája), a főhitelező e feltételek fennállásának hiányára hivatkozással a törlesztési támogatás igénybevételéről szóló szerződés megkötését nem tagadhatja meg [Ttr. 8. § (4) bekezdés].
(3) Az érdemi döntéshez a lakástámogatási hatóságként eljáró járási hivatalnak azt kell vizsgálnia, bizonyítással alátámasztania, hogy az igénylő megfelel-e a törlesztési támogatás nyújtásához a Ttr. által támasztott valamennyi feltételnek vagy sem, vagyis nem elegendő kizárólag a főhitelező által az elutasítás alapjául megjelölt jogszabályi feltétel tekintetében bizonyítást folytatni. Ha a járási hivatal egy vagy több feltétel hiányát látja alátámasztottnak, a támogatás iránti kérelmet határozattal elutasítja (az 1. függelék 57f. számú iratmintája).
(4) Ha a járási hivatalt a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Aretv.) szerinti adósságrendezési eljárásban a fennálló követelés bejelentése iránt keresik meg, követelést bejelentenie csak abban az esetben kell, ha – összhangban az Aretv. 5. § 26. pont aa) alpontjában foglaltakkal – a támogatott adóssal szemben jogerős követelése van, amely alapján közigazgatási vagy bírósági végrehajtás elrendelésének van helye vagy a végrehajtást már elrendelték.
22. Az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló
16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet szerinti támogatások
16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet szerinti támogatások
42. § (1) Az Újcsokr. 1. §-ában foglalt rendelkezésből következően támogatás csak azon igénylő számára nyújtható, aki maradéktalanul megfelel az Újcsokr.-ban meghatározott valamennyi feltételnek. Támogatás méltányosságból nem nyújtható. A támogatás jogszerű igénybevételéhez az igénylőnek a hitelintézettel kötött támogatási szerződésbe foglalt folyósítási és egyéb feltételeknek is meg kell felelnie.
(2) Az Újcsokr. 8. § (1) bekezdése szerint családok otthonteremtési kedvezménye az Újcsokr.-ban meghatározott feltételek szerint az igénylővel közös háztartásban élő és a felépített vagy megvásárolt új lakásba vele együtt beköltöző gyermeke után és az igénylő által vállalt gyermek után igényelhető. Az Újcsokr. 3. § (1) bekezdés 4. pontjából, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) 29/A. § (5) bekezdésének b) pontjából, az Szjatv. által hivatkozott, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 12. § (1) bekezdés a) pontjának ab) alpontjából, valamint a Cst. 4. § j) pontjából következően a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló, rendszeres jövedelemmel rendelkező hallgatójára tekintettel támogatás nem nyújtható.
(3) Az Újcsokr. 8. § (3) bekezdése szerinti támogatásból kizáró feltétel fennállásának megállapítása tekintetében a támogatás igénylésének napja az Újcsokr. 37. § (3) bekezdése meghatározta nap. A visszafizetési kötelezettség felfüggesztése előfeltételeként letétbe helyezett, majd részben vagy egészében visszafizetett támogatásnak minősített támogatás [pl. R. 21/A. § (8) bekezdés; Létr. 15. § (7) bekezdés; Újcsokr. 59. § (5) bekezdés; Hcsokr. 43. § (5) bekezdés] nem minősül a járási hivatal, a kormányhivatal, a Kincstár vagy bíróság visszafizetésre kötelező döntésének. Az Újcsokr. 8. § (3) bekezdésében foglaltakra hivatkozással nem zárható ki a támogatásból azon igénylő, akit a támogatás igénylését megelőző öt évben a hitelintézet hívott fel a támogatás visszafizetésére.
(4) Az Újcsokr. 12. § (3) bekezdése szerinti támogatásból kizáró feltétel fennállásának megállapítása tekintetében az Újcsokr. szerint gyermeket vállalni, megelőlegezett kedvezményt igénybe venni csak abban az esetben lehet, ha a korábbi gyermekvállalás teljesült. Nem teljesíti az a fiatal házaspár a gyermekvállalását, aki megelőlegező kölcsönre, megelőlegezett családok otthonteremtési kedvezményére szerződött, a szerződés felbontását kezdeményezi, majd a megelőlegezett támogatást önként visszafizeti. A jogszerű, a hivatkozott rendelkezéseknek megfelelő, az újabb gyermekvállalás lehetőségéből ki nem záró magatartás az, ha a fiatal házaspár teljesíti a hatályos szerződésben foglaltakat, megszületik a vállalt gyermek, majd ezt követően vállal újabb gyermeket [Újcsokr. 8. § (2) bekezdés].
(5) Az Újcsokr. 43. § (1) bekezdésének f) pontja szerint az igénylőnek a házassága fennállását anyakönyvi kivonattal kell igazolnia. A Ket. 52. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján az aránytalanul nehezen beszerezhető irat helyett az ügyfél a bizonyítani kívánt tényről nyilatkozatot tehet. Az előbbi rendelkezés alapján, ha a hitelintézet a menekült vagy oltalmazott jogállású igénylő kérelmét elutasította, a jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránt indított eljárásban az I. fokú hatóság az aránytalanul nehezen beszerezhető anyakönyvi kivonat helyett az igénylő hatósági eljárásban tett nyilatkozatát elfogadhatja. A nyilatkozat elfogadásával az idézett jogszabályi helyeken rögzített feltétel az igénylők által teljesítettnek tekintendő.
43. § (1) Ha a fiatal házaspár megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezményt igényel, akkor – a hitelintézet felé bemutatás céljából – a 1. függelék 64. számú iratmintája szerinti kérelmükre a járási hivatal igazolást (1. függelék 65. számú iratmintája) ad ki arról, hogy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok alapján az igénylő megelőlegező/megelőlegezett kölcsönszerződéssel nem rendelkezik [Újcsokr. 38. §, Hcsokr. 30. § (1) bekezdés 19. pont]. Ha a kérelmező kölcsönszerződéssel rendelkezik, az igazolás kibocsátását a járási hivatal az 1. függelék 66. számú iratmintája szerinti levéllel megtagadja.
(2) A járási hivatal az igazolást a Lakáscélú Támogatások Nyilvántartási Rendszere (a továbbiakban: LAKTAM) online lekérdező alrendszere (LINA) alkalmazásával adja ki, amelyhez az igénylők adószámát is be kell kérni. Az igazolás kiállításáért igazgatási szolgáltatási díjat a kérelmezőnek fizetnie nem kell. A szolgáltatott adatot az ellenkező bizonyításáig hitelesnek kell tekinteni.
(3) Az Újcsokr. 39. § (2) bekezdése szerint a lakástámogatási hatósági határozat arról rendelkezhet, hogy az igénylő a kérelem hitelintézethez történő benyújtásakor az Újcsokr. szerinti igénybevételi feltételeknek megfelelt vagy sem, erre tekintettel az igénylő a hatósági eljárás során nem pótolhatja a hitelintézet által lefolytatott bírálati eljárásban felmerülő mulasztásait.
(4) Ha a jogerős határozat megállapítja, hogy az igénylő a kérelem hitelintézethez történő benyújtásakor az igénybevételi feltételeknek megfelelt (az 1. függelék 56g. számú iratmintája), a hitelintézet e feltételek fennállásának hiányára hivatkozással a támogatás igénybevételéről szóló szerződés megkötését nem tagadhatja meg. A közigazgatási döntés saját hatáskörben vagy felügyeleti intézkedésre történő felülvizsgálatát megalapozhatja azonban, ha a hitelintézet az Újcsokr. 36. § (2) bekezdése előírta ellenőrzési kötelezettségére alapítottan jelzéssel él.
(5) Az érdemi döntéshez a lakástámogatási hatóságnak azt kell vizsgálnia, bizonyítással alátámasztania, hogy az igénylő megfelel-e a támogatás nyújtásához az Újcsokr. által támasztott valamennyi feltételnek vagy sem, vagyis nem elegendő kizárólag a hitelintézet által az elutasítás alapjául megjelölt jogszabályi feltétel tekintetében bizonyítást folytatni. Ha a lakástámogatási hatóság egy vagy több feltétel hiányát látja alátámasztottnak, a támogatás iránti kérelmet határozattal elutasítja (az 1. függelék 57g. számú iratmintája).
44. § Az Újcsokr. utólagos támogatásról nem rendelkezik, tehát aki az Újcsokr. szerinti új lakásra vette igénybe a családi otthonteremtési kedvezményt, annak az utóbb született gyermekére tekintettel támogatás nem nyújtható.
23. A használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet szerinti támogatások
45. § (1) A Hcsokr. 1. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésből következően támogatás csak azon igénylő számára nyújtható, aki maradéktalanul megfelel a Hcsokr.-ban meghatározott valamennyi feltételnek. Támogatás méltányosságból nem nyújtható. A támogatás jogszerű igénybevételéhez, a támogatási összeg folyósításához az igénylőnek a hitelintézettel kötött támogatási szerződésbe foglalt folyósítási és egyéb feltételeknek is meg kell felelnie.
(2) A Hcsokr. 1. § (3) bekezdése szerint a családi otthonteremtési kedvezmény az igénylővel közös háztartásban élő gyermek után, valamint fiatal házaspár esetén – meglévő gyermekeik számától függetlenül – legfeljebb két gyermek vállalása esetén igényelhető. A Hcsokr. 5. § (1) bekezdés 3. pontjából, az Szjatv. 29/A. § (5) bekezdés b) pontjából, az Szjatv. által hivatkozott, a Cst. 12. § (1) bekezdés a) pontjának ab) alpontjából, valamint a Cst. 4. § j) pontjából következően a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló, rendszeres jövedelemmel rendelkező hallgatójára tekintettel támogatás nem nyújtható.
(3) A Hcsokr. 14. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti támogatásból kizáró feltétel fennállásának megállapítása tekintetében a támogatás igénylésének napja a Hcsokr. 26. § (4) bekezdése meghatározta nap. A visszafizetési kötelezettség felfüggesztése előfeltételeként letétbe helyezett, majd részben vagy egészében visszafizetett támogatásnak minősített támogatás [pl. R. 21/A. § (8) bekezdés; Létr. 15. § (7) bekezdés; Újcsokr. 59. § (5) bekezdés; Hcsokr. 43. § (5) bekezdés] nem minősül visszafizetésre kötelező döntésnek. A Hcsokr. 14. § (3) bekezdésének b) pontjában foglaltakra hivatkozással nem zárható ki a támogatásból azon igénylő, akit a támogatás igénylését megelőző öt évben a hitelintézet hívott fel a támogatás visszafizetésére.
(4) A Hcsokr. 3. § (4) bekezdése szerinti támogatásból kizáró feltétel fennállásának megállapítása tekintetében a Hcsokr. szerint gyermeket vállalni, megelőlegezett kedvezményt igénybe venni csak abban az esetben lehet, ha a korábbi gyermekvállalás teljesült. Nem teljesíti az a fiatal házaspár a gyermekvállalását, aki megelőlegező kölcsönre, megelőlegezett családok otthonteremtési kedvezményére szerződött, a szerződés felbontását kezdeményezi, majd a megelőlegezett támogatást önként visszafizeti. A jogszerű, a hivatkozott rendelkezéseknek megfelelő, az újabb gyermekvállalás lehetőségéből ki nem záró magatartás az, ha a fiatal házaspár teljesíti a hatályos szerződésben foglaltakat, megszületik a vállalt gyermek, majd ezt követően vállal újabb gyermeket [Hcsokr. 1. § (3) bekezdés].
(5) A Hcsokr. 30. § (1) bekezdésének 6. pontja szerint az igénylőnek a házassága fennállását anyakönyvi kivonattal kell igazolnia. A Ket. 52. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján az aránytalanul nehezen beszerezhető irat helyett az ügyfél a bizonyítani kívánt tényről nyilatkozatot tehet. Az előbbi rendelkezés alapján, ha a hitelintézet a menekült vagy oltalmazott jogállású igénylő kérelmét elutasította, a jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránt indított eljárásban az I. fokú hatóság az aránytalanul nehezen beszerezhető anyakönyvi kivonat helyett az igénylő hatósági eljárásban tett nyilatkozatát elfogadhatja. A nyilatkozat elfogadásával az idézett jogszabályi helyeken rögzített feltétel az igénylők által teljesítettnek tekintendő.
46. § (1) A Hcsokr. 28. § (2) bekezdése szerint a lakástámogatási hatósági határozat arról dönthet, hogy az igénylő a kérelem hitelintézethez történő benyújtásakor a Hcsokr. szerinti igénybevételi feltételeknek megfelelt vagy sem, erre tekintettel az igénylő a hatósági eljárás során nem pótolhatja a hitelintézet által lefolytatott bírálati eljárásban felmerülő mulasztásait.
(2) Ha a jogerős határozat megállapítja, hogy az igénylő a kérelem hitelintézethez történő benyújtásakor az igénybevételi feltételeknek megfelelt (az 1. függelék 56h. számú iratmintája), a hitelintézet e feltételek fennállásának hiányára hivatkozással a támogatás igénybevételéről szóló szerződés megkötését nem tagadhatja meg. A közigazgatási döntés saját hatáskörben vagy felügyeleti intézkedésre történő felülvizsgálatát megalapozhatja azonban, ha a hitelintézet a Hcsokr. 24. § (2) bekezdése előírta ellenőrzési kötelezettségére alapítottan jelzéssel él.
(3) A Hcsokr. 2. § (4) bekezdése szerint az igénylő a családi otthonteremtési kedvezményt a Hcsokr. szerinti jogosultsági feltételekkel és mértékben az Újcsokr. szerinti új lakásra veheti igénybe azzal, hogy ha a Hcsokr. szerint igényelhető családi otthonteremtési kedvezményt új lakás építése vagy vásárlása érdekében veszi igénybe, a támogatás igénylésének eljárási szabályaira, a támogatás folyósítására, felhasználásának ellenőrzésére és a támogatás visszafizetésére az Újcsokr. szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(4) Az érdemi döntéshez a lakástámogatási hatóságnak azt kell vizsgálnia, bizonyítással alátámasztania, hogy az igénylő megfelel-e a támogatás nyújtásához a Hcsokr. által támasztott valamennyi feltételnek vagy sem, vagyis nem elegendő kizárólag a hitelintézet által az elutasítás alapjául megjelölt jogszabályi feltétel tekintetében bizonyítást folytatni. Ha a lakástámogatási hatóság egy vagy több feltétel hiányát látja alátámasztottnak, a támogatás iránti kérelmet határozattal elutasítja (az 1. függelék 57h. számú iratmintája).
47. § (1) Az utólagos családi otthonteremtési kedvezmény (a továbbiakban: utóHcsok) nyújtásának feltétele, hogy a támogatott személynek a lakáscélú (használt lakás vásárlási vagy bővítési célú) kölcsönszerződés megkötését követően gyermeke születik vagy gyermeket fogad örökbe, akire tekintettel nem részesült családi otthonteremtési kedvezményben [Hcsokr. 23. § (1) bekezdés].
(2) A támogatás felhasználási célja:
a) a vételár megfizetéséhez vagy bővítés esetén a bekerülési költségek [Hcsokr. 19. § (4) bekezdés] fedezetére a hitelintézet által az adásvételt vagy használatbavételt megelőzően nyújtott és folyósított, a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában fel nem mondott hitelintézeti kölcsön csökkentése [Hcsokr. 23. § (4) bekezdés];
b) abban az esetben, ha az igénylő az utóHcsok-ot használt lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül, bővítés esetén a bővítési munkálatok befejezése előtt igényli, a kedvezmény a bekerülési költség megfizetésére is felhasználható [Hcsokr. 23. § (3) bekezdés].
(3) Az utóHcsok nyújtásának feltételei:
a) az adósnak a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában fel nem mondott, lakáscélú (a vételár megfizetéséhez, bővítés esetén a bekerülési költségek fedezetére a használatbavételt megelőzően nyújtott és folyósított) hitelintézeti kölcsönből még fennálló tartozása van [Hcsokr. 23. § (4) bekezdés];
b) az adós a lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződés megkötésének időpontjában hatályos jogszabály szerinti személyi és egyéb feltételeknek megfelel [Hcsokr. 23. § (2) bekezdés].
(4) A Hcsokr. 23. § (2) bekezdésből következően az igénylő támogatott személynek a gyermeke megszületése vagy a gyermek örökbefogadása (tehát nem az utóHcsok iránti kérelem hitelintézethez való benyújtása!) időpontjában meglévő személyi és egyéb körülményeit kell összevetni a Hcsokr.-nak a lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződés megkötésekor (tehát nem a kölcsön iránti kérelem benyújtásakor!) hatályos rendelkezései által meghatározott támogatási feltételekkel.
(5) A nyújtható támogatás összege:
a) gyermekenként 400 000 Ft [Hcsokr. 23. § (1) bekezdés];
b) bővítés esetén a támogatás, a Hcsok+utóHcsok együttes összege nem haladhatja meg a számlával igazolt bekerülési költség felét [Hcsokr. 23. § (1) bekezdés];
c) abban az esetben azonban, ha az igénylő az utóHcsok-ot használt lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül, bővítés esetén a használatbavételi engedély kiadása vagy a használatbavétel tudomásulvétele előtt igényli, a Hcsok első igénybevételének időpontja szerinti (Hcsokr. 11. §) összeg illeti meg, az akkori feltételek szerint [Hcsokr. 23. § (3) bekezdés].
(6) Az utóHcsok esetén az állam – jelzálogjoggal, valamint elidegenítési és terhelési tilalommal biztosított – igényének kezdetét az utólagos támogatásra kötött szerződés megkötésének napjától kell számítani [Hcsokr. 16. § (1) bekezdés c) pont].
(7) Az utóHcsok-ra jogosító támogatási feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti közigazgatási hatósági eljárás a hitelintézeti indokolással ellátott elutasító levél kézhezvételétől számított 15 napon belül benyújtott kérelemre induló, illetékköteles eljárás. Ha a kérelem érdemi vizsgálatának feltételei adottak, a tényállás tisztázása után helyt kell adni a kérelemnek az 1. függelék 56i. számú iratmintája szerint vagy a kérelmet el kell utasítani az 1. függelék 57i. számú iratmintája megfelelő alkalmazásával.
A lakáscélú állami támogatás igénybevétele jogszerűségének hatósági ellenőrzése,
az állami követelés érvényesítése iránti közigazgatási hatósági eljárás
az állami követelés érvényesítése iránti közigazgatási hatósági eljárás
24. Az ellenőrzés terjedelme és tárgykörei
48. § (1) A vizsgálat mindazon támogatási ügyre kiterjedhet, amely esetében a támogatás visszafizetésével kapcsolatos állami igény fennáll.
(2) A hatósági ellenőrzést a Ket. szabályai szerint kell lefolytatni az Art. 72. § (6) bekezdése, az R. 18. § (15) bekezdése, az R2. 8. § (11) bekezdése, a Létr. 10. § (8) bekezdése, az Okr. 13. § (5) bekezdése, a Kdtr. 13. § (1) bekezdése, a Ttr. 11. § (1) bekezdése, az Újcsokr. 41. § (1) bekezdése és a Hcsokr. 33. § (1) bekezdése által meghatározott körben. A Ket. 88. §-a alapján a hatósági ellenőrzés – a járási hivatal hatáskörére tekintettel – a jogszabályban foglalt rendelkezések betartására terjed ki.
(3) Az ellenőrzés előkészítése és végrehajtása során támaszkodni kell a lakástámogatással kapcsolatos feladatok támogatására létrehozott és működtetett informatikai rendszerre (a továbbiakban: LakHat) és ennek keretében a hitelintézeti adatszolgáltatásra is. Az ellenőrzésnél a támogatás igénybevételekor hatályos jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell vizsgálni a támogatás igénybevételének jogszerűségét, a támogatás felhasználása tekintetében pedig figyelemmel kell lenni arra, hogy a módosított jogszabályi rendelkezéseket kell-e alkalmazni a korábban igénybe vett támogatásokra vagy sem.
(4) A Ket. 88/A. § (1) bekezdése alapján hatósági ellenőrzés az ügyfél kérelmére is indulhat. Az ügyfél csak saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását kérelmezheti.
49. § Az ellenőrzés alapvető tartalma a következőkben – nem teljes körűen – felsorolt, jogszabály által előírt feltételeknek a támogatott általi teljesítésének vizsgálata:
a) a támogatást a jogszabályban meghatározott célra vette-e igénybe a támogatott,
b) a méltányolható lakásigény keretein belül vették-e igénybe a támogatást,
c) fennálltak-e a személyi feltételek a támogatás igénybevétele során,
d) a fennálló lakásviszonyai jogosították-e a támogatott személyt a támogatás igénybevételére,
e) a lakásépítési kedvezményt ugyanazon gyermek vagy más eltartott családtag után, illetve az akadálymentesítési támogatást a mozgáskorlátozottra tekintettel csak egy alkalommal vette-e igénybe a támogatott személy,
f) az építtetővel, vásárlóval közös háztartásban élők jövedelmi viszonyai jogosítják-e az érintetteket a kedvezmény igénybevételére,
g) teljesülnek-e a támogatott ingatlan tekintetében az előírt tulajdonszerzési, tulajdonlási viszonyok,
h) az építési költség, illetve a vételár a jogszabály által meghatározott mértéken belüli-e,
i) a támogatott és családja életvitelszerűen lakik-e a támogatással épített/vásárolt lakásban, illetve építés esetén a használatbavételi engedélyt, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági igazolást határidőben megkérte-e,
j) eleget tett-e a támogatott személy a támogatott ingatlan meghatározott időn belüli lebontása, másnak átengedése, más célú hasznosítása, elidegenítése, a lakóhely megváltoztatása esetére előírt bejelentési, illetve visszafizetési kötelezettségének,
k) igazolta-e a nem magyar állampolgár támogatott személy a tartózkodási joga fennállását,
l) a támogatás folyósítása után a hitelintézetnek határidőben bemutatta-e a lakcímkártyát és az illetékelőleg kiszabásáról szóló határozatot a támogatott, illetve ha nem, akkor bejelentette-e a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (2) bekezdése szerinti lakóhelyéül a támogatás igénybevételével szerzett lakást,
m) a támogatási szerződésben vállaltaknak megfelelően eleget tett-e a kötelezettség címzettje az épület feltüntetési kötelezettségének, továbbá ráépítés esetén kezdeményezte-e a változások ingatlan-nyilvántartáson való átvezetését,
n) fennállnak-e további, jogszabályban meghatározott feltételek.
50. § A hatósági ellenőrzés célja a támogatás igénybevételére és felhasználására vonatkozó jogszabályi rendelkezések támogatottak által követett gyakorlatának feltárása, a jogellenes gyakorlat megszüntetése. Indításának oka megkeresés, bejelentés vagy kapcsolódó ügyben észlelt információ, illetve rendszerszintű téma- vagy célvizsgálat folytatása a szakmai irányító miniszter által megadott irányelvek alapján [66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 7. §]. Az eljárás során a Ket. VI. fejezetének szabályait kell alkalmazni.
51. § A járási hivatalnak folytatott hatósági eljárásában ellenőrzésnek akkor kell a lakástámogatási hatóság eljárását szükségszerűen megelőznie, ha a rendelkezésére álló iratokból az eljárás megindításáról kétséget kizáróan dönteni nem lehet.
25. A hatósági ellenőrzési eljárási cselekmények
52. § (1) A hatósági ellenőrzés keretében az eljárási cselekmények elvégezhetők közvetlenül vagy – a Ket. 26. §-a szerinti feltételek fennállása esetén – belföldi jogsegély iránti megkeresés útján (1. függelék 67. számú iratmintája). Az ellenőrzés alapvetően az ügyben keletkezett iratok értékelésére terjed ki. A helyszíni ellenőrzés igényének felmerülése esetén alapvetően a helyi viszonyokat ismerő jegyzőt célszerű megkeresni és tőle belföldi jogsegély keretében kérni az eljárási cselekmény elvégzését, valamint az arról felvett jegyzőkönyv megküldését. A járási hivatal azonban dönthet úgy is, hogy a helyszíni szemlét alapesetben is maga folytatja le.
(2) A Ket. 157/A. § (2) bekezdése szerint a megkereső hatóság megtéríti a belföldi jogsegély keretében megkeresett szerv vagy személy eljárása során felmerült egyéb eljárási költséget. A költség kifizetésének menete megegyezik a végrehajtói költségtérítés, illetve a letét kifizetés menetével. Alapdokumentuma a megkeresett szerv vagy személy által kiállított és cégszerűen aláírt költségjegyzék.
(3) Ha a járási hivatal végzi a helyszíni szemlét, a helyszíni ellenőrzésről az ellenőrzött ügyfelet értesíteni kell (1. függelék 68. számú iratmintája). A helyszíni ellenőrzést végző munkatárs részére megbízó levelet (1. függelék 69. számú iratmintája) is adható, amellyel a munkatárs az ellenőrzöttnek igazolja magát. A helyszíni ellenőrzésről a jegyzőkönyv egy példányát a Ket. 57. § (3) bekezdése szerint a hatóság az ügyfélnek a helyszínen átadja, vagy azt az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított tíz napon belül megküldi. A jegyzőkönyvet minden esetben meg kell küldeni a támogatottnak; akkor is, ha a hatóság az előzetes értesítést mellőzte. Ha a helyszíni szemlén jogsértés nem tapasztalható, akkor jegyzőkönyv helyett a Ket. 39. § (7) bekezdése értelmében elég egyszerűsített jegyzőkönyvet (1. függelék 70. számú iratmintája) készíteni, amit az ügyfél kérelmére a helyszínen át kell adni az ügyfélnek, vagy a részére az ellenőrzés befejezésétől számított 10 napon belül meg kell küldeni.
(4) A megkeresés a helyszíni szemle lefolytatásán túl más eljárási cselekmény elvégzése iránti kérelmet is tartalmazhat, pl. a jegyző által a támogatás visszafizetésének felfüggesztése tárgyában hozott határozatnak a járási hivatal számára való megküldését, továbbá a támogatott személy, illetve együttköltöző családtag jegyzőkönyvbe foglalt meghallgatását lehet kérni.
(5) Szükséges a hitelintézet adatok közlésére végzéssel való felhívása hatósági ellenőrzés [pl. R. 1. § (6) bekezdése] vagy visszafizetés iránti hatósági eljárás [R. 18. § (15) bekezdése, R2. 8. § (11) bekezdése, Létr. 10. § (8) bekezdése, Okr. 13. § (3) bekezdése, Kdtr. 13. § (1) bekezdése, Ttr. 11. § (2) bekezdése, Újcsokr. 41. § (1) bekezdése, Hcsokr. 42. § (2) bekezdése] során is, mivel a megalapozott határozat meghozatalához általában szükség van olyan adatra (pl. támogatás folyósításának időpontja), amellyel a hitelintézet rendelkezik. Figyelemmel a Hpt. 161. § (2) bekezdésének l) pontjában foglalt rendelkezésre, a hitelintézet a hozzá intézett írásbeli megkeresés esetén az adatszolgáltatást banktitokra hivatkozással nem tagadhatja meg a lakáscélú támogatások igénybevételének és felhasználásának jogszerűsége céljából feladatkörében ellenőrzést végző járási hivatallal szemben. A hitelintézet – az általa aláírt megállapodás, az R. 24. § (15) bekezdése, az R2. 10. § (9) bekezdése, a Létr. 17. § (4) bekezdése, valamint az Okr. 15. § (2) bekezdése szerinti szerződés VII. fejezetének 3. pontja szerint – a járási hivatal által indított hatósági eljárás keretében hozzá intézett megkereséseknek eleget tesz, az állami támogatás igénybevételére való jogosultságnak, illetve az eljárási szabályok betartásának a megállapítását elősegíti.
(6) Az ellenőrzés során – a bizonyítás, a tényállás megállapítása szempontjából – ügydöntő jelentősége lehet az erről készült feljegyzésnek, illetve jegyzőkönyvnek. A Ket. 93. §-a szerinti rendelkezésekből következően a hatósági ellenőrzés során jegyzőkönyvet kell felvenni. Egyszerűsített jegyzőkönyv csak a Ket. 39. § (7) bekezdése, illetve a Ket. 93. § (3) bekezdése szerinti körülmények, feltételek esetén és tartalommal készíthető.
26. A hatósági ellenőrzés lezárása
53. § (1) Ha a járási hivatal az ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az ügyfél az MT rendeletben, az R.-ben, az R2.-ben, a Létr.-ben, az Okr.-ben, a Kdtr.-ben, a Ttr.-ben, az Újcsokr.-ban, illetve a Hcsokr.-ban foglalt rendelkezéseket megsértette, és az a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható
a) felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, 30 napos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben felszólítja annak megszüntetésére, vagy
b) ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, akkor hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó, támogatás visszafizetése iránti eljárást, vagy
c) megkeresi az intézkedésre hatáskörrel rendelkező hatóságot, illetve fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez.
(2) A Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja szerint elsősorban az ügyfél együttműködési kötelezettségének körébe tartozó, alapvetően adminisztratív típusú mulasztások esetében indokolt eljárni. Az (1) bekezdés b) pontja szerint kell eljárni, ha a járási hivatal a hatósági ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a támogatott az állami támogatást jogosulatlanul vette igénybe, vagy a támogatással szerzett lakást másnak átengedte, vagy más jogsértést követett el. Ebben az esetben a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet a támogatás visszafizetése iránti hatósági eljárás megindításáról szóló végzés mellékleteként kell a támogatottnak megküldeni. Az (1) bekezdés c) pontja alapján történő megkeresés alapvetően a saját intézkedési eszközök elégtelensége esetén indokolt.
(3) Ha a hitelintézet az R. 19. § (4) bekezdése, az R2. 7. § (3) bekezdése, a Létr. 3. § (1) bekezdés j) pontja, az Okr. 4. § (1) bekezdés b) pontja, az Újcsokr. 45. §-a vagy a Hcsokr. 14. § (1) bekezdés h) pontja szerinti okból azért keresi meg a járási hivatalt, mert a támogatott személy az ott meghatározott iratok bemutatása iránti kötelezettségét elmulasztotta, az első fokú lakástámogatási hatóság a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően jár el, és a támogatás visszafizetése iránti hatósági eljárást a jogszerű állapot (bejelentkezési kötelezettség teljesítése és az azt igazoló lakcímkártyák, továbbá az illetékelőleg kiszabásáról rendelkező határozatnak a hatóság számára való bemutatása) helyreállítása iránti felhívása eredménytelensége esetén indít. Ha a felhívás eredménnyel jár, a hatóság az ellenőrzést egyszerűsített jegyzőkönyvvel lezárja, az őt megkereső hitelintézetet a lakcímkártyák és illetékhivatali határozat egyszerű másolatának megküldésével tájékoztatja.
(4) A Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásának feltétele, hogy a támogatás igénybevétele a (3) bekezdésben foglaltakon túl rendeltetésszerű, a támogatással megszerzett lakóingatlan a támogatott(ak) és együttköltöző családtagjaiknak az életvitelszerű lakhatását szolgálja.
(5) A lakástámogatási hatóság a hatósági ellenőrzést lezárja, a tulajdonosi viszonyok, illetve az életvitelszerű ottlakási követelmények megsértésére tekintettel az állami igény érvényesítése iránti eljárást nem indít azzal a támogatott személlyel szemben, aki az Újcsokr. 20. § (3) bekezdése, 28. §-a, 29. §-a, 50. § (2) bekezdése vagy a Hcsokr. 7. § (3) bekezdése, 15. §-a, 36. § (2) bekezdése szerinti helyzetet – hitelt érdemlően – alátámasztja. Bizonyítékul elsődlegesen az Újcsokr. 43. §-ában, illetve a Hcsokr. 30. §-a szerintiek használhatók fel.
27. Az állami igény érvényesítése iránti eljárás általános szabályai
54. § (1) Az eljárás hivatalból indul. A hatáskör és illetékesség megállapítása után az eljárás megindításáról szóló végzéssel az ügyfél az 1. függelék 8. számú, az Újcsokr. szerinti eljárás esetén 8a. számú, a Hcsokr. szerinti eljárás esetén 8b. számú iratmintája szerinti értesítésével elindul az érdemi eljárás, amelynek során tisztázni kell a tényállást.
(2) A tényállás tisztázása után érdemben a következők szerint kell dönteni:
a) határozattal meg kell állapítani a kötelezettséget (az 1. függelék 71. számú, a Ttr. szerinti ügyben 71a. számú, az Újcsokr. szerinti ügyben 71b. számú, a Hcsokr. szerinti ügyben 71c. számú iratmintája, továbbá az 1. függelék 72–73. számú, az Újcsokr. szerinti ügyben 72a–73a. számú, a Hcsokr. szerinti ügyben 72b–73b. számú iratmintája szerinti határozattípusok alapján) vagy
b) végzéssel (1. függelék 74. számú, az Újcsokr. szerinti ügyben 74a. számú, a Hcsokr. szerinti ügyben 74b. számú iratmintája) az eljárást meg kell szüntetni, ha az arra okot adó körülmény megszűnt [Ket. 31. § (1) bekezdés e) pontja].
(3) Több támogatott esetén, ha a támogatottak egyike időközben elhunyt, akkor az eljárást a Ket. 31. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozással csak az elhunyt támogatott személy vonatkozásában kell megszüntetni. A többi támogatottal szemben a támogatás reá jutó hányada tekintetében kell folytatni az eljárást.
(4) A jogosulatlanul igénybe vett lakáscélú állami támogatás visszaköveteléséhez kapcsolódó hitelintézeti mulasztás nem akadálya az állami igény hatósági úton való érvényesítésének.
55. § (1) Az igénybevétel jogszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának vizsgálatára indított hatósági eljárásban – figyelemmel arra, hogy a támogatás nyújtása szerződés alapján történt – a jogkövetkezmény, a visszafizetésre kötelezés alkalmazásának feltétele a lakástámogatási hatóság részéről annak megállapítása, hogy a támogatott személy nem a tőle elvárható gondossággal járt el, és ebből kifolyólag az érdekkörében felmerült ok miatt szabálytalan az igénybevétel. Előbbiekből következően nem megalapozottan történik a támogatás visszafizetésének elrendelése, ha a közigazgatási eljárásban nem vizsgálja a hatóság, hogy a támogatott a tőle elvárható gondossággal járt-e el, a támogatás igénybevétele az érdekkörében felmerült ok miatt jogszerűtlen-e, a fennálló helyzet a támogatott személy szerződésszegő magatartására vezethető-e vissza.
(2) A tényállás feltárásához minden esetben tisztázni kell a támogatás folyósításának körülményeit (az alkalmazandó hatályos jog megállapításához a kérelem benyújtásának napját, a szerződéskötés időpontját, a folyósító hitelintézetet, a folyósított támogatás összegét, a támogatott ingatlan helyrajzi számát és természetbeni címét, az állami igény tartamát meghatározó adatokat, az építkezés befejezésének szerződésben vállalt határidejét stb.) a támogatott személy által szerződésben, illetve a támogatás igénylésének hitelintézeti iratanyagához tartozó nyilatkozatokban vállalt kötelezettségeket, feltételeket.
(3) Ha a támogatást építkezéshez nyújtották, és a támogatott személy a használatbavételi engedélyt nem szerezte be, valamint a hitelintézet nem mondta fel a szerződést, az állami igényt a bejegyzett jelzálogjogra alapítottan kell érvényesíteni. Ha az építmény használatbavételéhez engedély nem szükséges, akkor az építtetőnek be kell mutatnia az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet] 54. §-ában foglalt használatbavétel tudomásulvételi vagy a bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványt.
(4) Ha a határozat jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik, akkor az iratot el kell látni a jogerőre emelkedést megállapító záradékkal. A határozatot jogerő (Ket. 73/A. §-a) után tájékoztatásul meg kell küldeni az érintett hitelintézetnek (1. függelék 75. számú iratmintája), ha a jogosulatlan igénybevétel megállapítása az ő közreműködésével történt. A Ket. 29. § (8) bekezdése szerint a hivatal indítandó eljárást kezdeményező személyt vagy szervet (pl. jegyző, nyomozóhatóság) kérelmére az eljárás megindításáról, valamint a foganatosított hatósági intézkedésről kell tájékoztatni (1. függelék 76. számú iratmintája). A határozat közlése után az ügyiratot 30 napos határidőbe kell helyezni, amelynek lejárta után – ha fellebbezés korábban nem érkezik – megállapítható, hogy milyen további intézkedésre van szükség.
(5) Ha a határozat jogerős, és a támogatás visszafizetésére kötelez, akkor – az informatikai támogatásra támaszkodva – meg kell győződni róla, hogy határidőre történt-e teljesítés és ha nem, akkor a járási hivatal a követelés behajtását EMEGKER űrlapon az állami adóhatóság illetékes igazgatóságára átteszi.
28. Eljárás hitelintézeti bejelentés nyomán
56. § (1) A hitelintézet ellenőrzi, hogy a közvetlen támogatás utolsó részfolyósítását követő egy éven, az Újcsokr. és Hcsokr. szerinti támogatás esetén 90 napon belül a támogatott személy a kötelezettségvállalását teljesítette-e, pl. bemutatta-e a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, a használatbavételi engedélyt, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló vagy a bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági igazolást. Ha a kötelezettségvállalás nem teljesült, az iratok megküldésével a hitelintézet tájékoztatja a lakástámogatási hatóságot. Ebben az esetben a lakástámogatási hatóság 30 napos határidővel – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetéssel, ami a támogatás igénybevétele jogszerűségének vizsgálata és/vagy a támogatás visszafizetése lehet – felszólítja a támogatottat a jogszabály által előírt irat, tanúsítvány bemutatására. A Ket. 93. § (3) bekezdése alapján a kötelezettség teljesítése esetén az ügy a Ket. 39. § (7) bekezdése szerinti egyszerűsített jegyzőkönyvvel lezárható.
(2) A hatósági ellenőrzés során nemcsak azt kell vizsgálni, hogy a támogatott személy és a vele együttköltözők lakóhelyéül szolgál-e a támogatással szerzett lakóingatlan, hanem azt is, hogy a támogatás igénybevétele jogszerű volt-e, illetve volt-e egyéb jogszabálysértés (pl. átadás harmadik személynek használatra), ami a támogatás visszakövetelését megalapozza. Ha megállapítható, hogy a támogatást jogosulatlanul vették igénybe, akkor az 1. függelék 71. számú, a Ttr. szerinti ügyben 71a. számú, az Újcsokr. szerinti ügyben 71b. számú, a Hcsokr. szerinti ügyben 71c. számú iratmintája szerinti határozatban az igénybe vett támogatás – az igénybevétel napjától számított, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1959. évi IV. törvény) 232. § (2) bekezdés [az Okr., a Létr., a Kdtr. alkalmazásakor a 301. § (1) bekezdése, a Ptk. hatálybalépését követően folyósított támogatás esetén a Ptk. 6:48. §-a] szerint számított, késedelmi pótlékkal növelt – összegének visszatérítéséről kell intézkedni. Ha jogszerűtlen felhasználás történt, akkor az 1. függelék 72. és 73. számú iratmintáit felhasználva kell érdemben határozni.
(3) A hitelintézet más, szerződésszegésnek is minősülő esetekben [a korábban felvett támogatott hitelt nem fizette vissza 360 napon belül a támogatott személy vagy a hitelintézet visszavonta a támogatást az R. 19. § (2) bekezdése, 20. § (8) bekezdése, az R2. 2. § (11) bekezdése, a Létr. 3. § (1) bekezdése, 4. § (5) bekezdése, 7. § (7) bekezdése, 13. § (5) bekezdése, az Okr. 14. § (3) bekezdése és 15/A. §-a, a Kdtr. 12. § (3) bekezdése, a Ttr. 11. § (3) bekezdése, az Újcsokr. 23. § (2) bekezdése, 26. § (2) bekezdése, 45. § (2) bekezdése, 49. § (4) bekezdése, 53. § (1) bekezdése, 55–56. §-ai, 57. § (1) bekezdése, 58. § (1) bekezdése és 72. § (11) bekezdése, a Hcsokr. 14. § (5) bekezdése, 20. § (5) bekezdése, 21. § (2) bekezdése, 35. § (1) bekezdése, 40. § (1) bekezdése, 41. § (2) bekezdése és 42. § (2) bekezdése szerint, illetve a támogatott nem teljesített, vagy határidőn túl jelentette be a gyermek megszületését, a házasság felbontását, a gyermekvállalás nem teljesítésének az R. 24. § (5) bekezdése vagy a Létr. 7. § (4) bekezdése szerinti okát] is bejelentéssel élhet a lakástámogatási hatósághoz, amelynek alapján a támogatás visszafizetése iránt hivatalból kell intézkedni.
57. § (1) Ha az igénylő házaspár a vállalt, de meg nem született gyermekkel összefüggésben 2013. január 1-jétől keletkezett fizetési kötelezettségének 90 napot meghaladóan nem tesz eleget, és az állami követelésből eredő hátralék összege meghaladja a havi törlesztőrészlet háromszorosát, a hitelintézet 30 napon belül az ügy iratainak megküldésével értesíti a járási hivatalt, amely – az 1. függelék 77. számú iratmintája szerinti hatósági határozattal – intézkedik a követelés visszafizetése iránt [R. 5/A. § (8a) bekezdés].
(2) A járási hivatal előzetesen megvizsgálja, hogy a hitelintézet által átadott adatok alapján megvalósult-e az R. 5/A. § (8a) bekezdésében foglalt tényállás. Ha igen, akkor meg kell vizsgálnia a hitelintézettől érkezett iratok adattartalmának részletezettségét, figyelemmel arra, hogy a megelőlegező kölcsön esetében a hitelintézet által az állami költségvetésből lehívott ellenszolgáltatások összege ügyleti kamatból, kezelési költségből és kiegészítő kamattámogatásból áll.
(3) Abban az esetben is, ha a hitelintézet mindhárom adatot vagy még egyéb folyósított költségeket is közöl, kizárólag az ügyleti kamat és a kezelési költség összegére vonatkozóan történik a késedelmi kamat számítása, a továbbiakban ez az összeg tekintendő tőkeösszegnek. Ha a hitelintézet a folyósítási adatokat (azaz az ügyleti kamat és kezelési költség költségvetésből való igénybevételét) nem megfelelő bontásban adta meg (pl. nem az igénybevétel napjától), vagy az átadott iratok alapján az R. 5/A. § (8a) bekezdésében foglalt feltételek megléte nem ellenőrizhető, a járási hivatal bekéri a hitelintézettől a megelőlegező kölcsönszerződés alapján az államtól lehívott, az R. 13. § (3) bekezdésében meghatározott kiegészítő kamattámogatással csökkentett ellenszolgáltatások összegét, továbbá minden olyan információt, amely a tényállás megállapításához szükséges. A határozatban fizetési kötelezettségként a fennálló tőketartozás összegét, az 1959. évi IV. törvény vagy a Ptk. szerinti kamat összegét és a meg nem fizetett R. 13. §-a szerinti kamat összegét kell előírni.
58. § Az 57. §-ban foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell eljárni az R. 5/A. § (13) bekezdése (IVF kezelésről kiállított igazolás késedelmes benyújtása) szerint keletkező állami követelés érvényesítése [R. 5/A. § (13a) bekezdése] érdekében is. Hatásköri rendelkezésként az Art. 72. § (6) bekezdésére is hivatkozni kell.
59. § (1) Az Okr. 15/A. § d) pontja szerint, ha a támogatott személy az új lakás vásárlási, építési, illetve korszerűsítési (bővítési) célú otthonteremtési kamattámogatás esetén a legalább 50%-os tulajdoni hányad megszerzése, a tényleges lakóhely létesítése és a használatbavételi engedély vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány bemutatása iránti kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az otthonteremtési kamattámogatást a hitelintézet visszavonja, és a támogatott személy a már igénybe vett kamattámogatást az igénybevétel napjától esedékes kamatokkal együtt köteles a hitelintézeten keresztül visszafizetni.
(2) Ha a támogatott személy az (1) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja erről a járási hivatalt, és az állami igény érvényesítéséhez szükséges további intézkedésre megküldi a támogatási ügy iratait. Ha a hitelintézet jelzése a bizonyítási eljárásban alátámasztást nyer, akkor az első fokú lakástámogatási hatóság az állami támogatást az 1. függelék 78. számú iratmintája szerinti határozattal visszaköveteli.
60. § (1) Az állami igény érvényesítése iránti döntést meg kell előznie, illetve meg kell alapoznia a hitelintézetnek az állammal kötött megbízási szerződésből, továbbá a támogatási szerződésből folyó kötelezettségének teljesítése, a szerződésszegésre meghatározott polgári jogi jogkövetkezmények alkalmazása.
(2) A megalapozott döntéshez a hitelintézettől akár pótlólagos megkereséssel is be kell kérni minden olyan iratot, bizonylatot, amely alátámasztja, hogy részéről a követelés érvényesítéséhez szükséges lépéseket megtette, ideértve azt is, hogy a hitelintézet a szerződés felmondásával a követelést lejárttá tette.
(3) Ha az állami igény érvényesítése azért hiúsul meg, mert a hitelintézet a kapcsolódó kötelezettségeinek nem tett eleget, a hitelintézetnek az R. 18. § (5) bekezdése, az R2. 8. § (2) bekezdése, a Létr. 10. § (2) bekezdése, az Okr. 12. § (5) bekezdése, a Kdtr. 14. § (1) bekezdése, a Ttr. 12. §-a, az Újcsokr. 46. §-a, a Hcsokr. 24. § (3) bekezdése szerinti felelőssége felvetése érdekében a járási hivatal a támogatási ügy iratait a Kincstárnak megküldi, a tényállást, illetve a kapcsolódó álláspontját kifejti.
29. Eljárás hatósági megkeresésre a büntetőügy terheltjével szemben
61. § (1) A bűncselekménnyel, pl. csalással felvett lakáscélú állami támogatás terheltjével szembeni visszakövetelésnek az Art. 4. § (2) bekezdésében foglaltak alapján van helye, figyelemmel az Art. 72. § (5)–(6) bekezdéseire is. A nem támogatott terhelt felelőssége a támogatott személlyel egyes bírósági ítéletek szerint egyetemleges, mások szerint az Art. 35. § (2) bekezdés e) pontja szerinti mögöttes felelősség. Előbbiekből következően a lakástámogatási hatóság a nem támogatott terheltet egyetemlegesen kötelezi, mögöttes felelősséget megállapító bírósági döntés esetén azonban a terhelt visszafizetésre való kötelezése iránt csak abban az esetben intézkedhet, ha a támogatást jogosulatlanul felvevő személyt visszafizetésre kötelezte, majd az adók módjára történő behajtás eredménytelenül zárult.
(2) A terhelt személy mögöttes felelősségét megállapító bírósági döntés esetén a járási hivatal a támogatottat visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésével egy időben, vagy – ha a támogatottat kötelező közigazgatási döntés jogerőre emelkedése időpontjában a büntetőügyben jogerős ítélet még nem született – az ítélet kézhezvételét követő nyolc munkanapon belül a büntetőügy terheltjét a mögöttes felelősségéről, annak mikéntjéről az 1. függelék 79. számú iratmintája szerinti tértivevényes levéllel tájékoztatja.
30. Az állami igény érvényesítése a jegyző megkeresése nyomán
62. § (1) Az R. 2012. szeptember 18-ig hatályos 21. § (10) és (12) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseiből következik, hogy ha a meghatározott elidegenítési tilalmi idő lejárta előtt a támogatott személy az R. 21. § (1) bekezdésében felsoroltak bekövetkezéséről a jegyzőnek nem vagy késve tesz bejelentést, akkor az állam javára visszafizetési kötelezettsége keletkezik.
(2) A jegyző megkeresése alapján a lakástámogatási hatóság az 1. függelék 72. vagy 73. számú iratmintája szerinti határozatában kötelezi a támogatást igénybe vevőt a támogatásnak az 1959. évi IV. törvény 232. §-a szerinti kamattal növelt összegének visszafizetésére.
(3) Ha a támogatott lakás tulajdonosa az R. 21. § (10) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének határidőben eleget tett, ugyanakkor a támogatás visszafizetésének felfüggesztését a jegyzőtől nem kérte, a lakástámogatási hatóság az R. 21. § (11) bekezdésében foglaltak alapján határozattal kötelezi a számára ténylegesen folyósított támogatás visszafizetésére.
31. Eljárás a járási hivatal előtti bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén
63. § (1) Ha a meghatározott elidegenítési tilalmi idő lejárta előtt a támogatott a járási hivatalnak nem vagy késve tesz bejelentést (1. függelék 80–84. számú iratminták), akkor a visszafizetési kötelezettség a bontás, a lakáscéltól eltérő hasznosítás megkezdésének, a lakóhely megváltoztatásának, a lakáshasználat átengedésének vagy a lakás elidegenítésére vonatkozó szerződés megkötésének napjától számítva a Ptk. 6:48. §-a [a Ptk. hatálybalépése napjáig benyújtott támogatási kérelem esetén az 1959. évi IV. törvény 301. § (1) bekezdése] szerinti késedelmi kamattal növelten terheli. Ha támogatott ingatlan bontásának, harmadik személynek való átengedésének, eltérő hasznosításának vagy elhagyásának napja pontosan nem állapítható meg, akkor a kamatfizetés kezdőnapja az a nap, amelytől a jogkövetkezmény alkalmazását indokoló állapot bizonyíthatóan fennáll, illetve a magatartást tanúsítják. A kamatfizetés kezdőnapja a hatóság hivatalos tudomásszerzésének napja, ha a fentiek szerinti megállapítások megalapozottan nem tehetők.
(2) Ha a támogatott lakóingatlan támogatott személy tulajdonosa az R. 21. § (3) bekezdése, a Létr. 16. § (3) bekezdése, az Újcsokr. 50. § (3) bekezdése és 60. § (4) bekezdése, a Hcsokr. 44. § (4) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének határidőben eleget tesz, ugyanakkor az állami igény biztosítékainak újabb ingatlanra való átjegyzését nem kéri, a támogatott ingatlan fekvése szerint illetékes első fokú hatóság az R. 21. § (5) bekezdésében, a Létr. 16. § (4) bekezdésében, az Újcsokr. 60. § (5) bekezdésében, a Hcsokr. 44. § (5) bekezdésében foglaltak alapján, az 1. függelék 72. számú, az Újcsokr. szerinti ügyben 72a. számú, a Hcsokr. szerinti ügyben 72b. számú iratmintája szerinti határozat értelemszerű alkalmazásával kötelezi a számára ténylegesen folyósított támogatás összegének visszafizetésére. A bejelentési kötelezettség határidőben történő teljesítéséhez a jogalkotó kamatfizetési kötelezettséget nem rendelt.
(3) A támogatott személy tartós, de nem végleges külföldi munkavállalásával – feltéve hogy a támogatott személynek és az együttköltöző családtagjainak változatlanul a támogatott (illetve egy esetleges korábbi átjegyzés során annak helyébe lépett) ingatlan a bejelentett lakóhelye – az R. 21. § (3) bekezdés c) pontja, a Létr. 16. § (3) bekezdés b) pontja szerinti helyzet önmagában nem jön létre, tehát a támogatott személyt a bejelentési, továbbá a visszafizetési kötelezettség nem terheli. A külföldi munkavállalással nem érintett együttköltöző családtagoknak (ideértve a további támogatott személyt is) azonban az életvitelszerű ottlakását változatlanul a támogatással megszerzett ingatlannak kell biztosítania. A tartós, de nem végleges külföldi munkavállalás megállapításának feltétele, hogy a támogatott személy(ek) és a vele együttköltöző családtagok közül legalább egy személy életvitelszerűen a támogatott ingatlanban él. Az Újcsokr. 28. §-a és a Hcsokr. 15. §-a rendelkezik azon élethelyzetekről, amelyek nem minősülnek az életvitelszerű ottlakási kötelezettség megsértésének. Ha a tényállás tisztázása e bekezdésbeli helyzetet tár fel, a lakástámogatási hatóság az általa indított eljárást megszünteti.
64. § (1) A járási hivatal az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz kapcsolódó, a Létr. 16. § (1) bekezdése szerinti igazolást (1. függelék 85. számú iratmintája) abban az esetben állítja ki, ha a támogatott személy eladó a lakásépítési támogatás teljes összegét visszafizette. Ha a ténylegesen folyósított támogatási összeg kérdéses, akkor annak tisztázására a járási hivatal a folyósító hitelintézetet keresi meg.
(2) Ha a támogatott személy a lakásának egy részét idegeníti el, a támogatás összegének csak az elidegenítésre kerülő tulajdoni hányadra jutó arányos részét kell visszafizetnie [R. 21. § (8) bekezdése, Létr. 14. § (4) bekezdése, Újcsokr. 51. § (5) bekezdése, Hcsokr. 37. § (5) bekezdése]. Ez esetben a tényleges visszafizetést követően az első fokú lakástámogatási hatóság az 1. függelék 86. számú, az Újcsokr. szerinti eljárás esetén 86a. számú, a Hcsokr. szerinti eljárás esetén 86b. számú iratmintája szerinti határozatban intézkedik a teljes támogatási összeg visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak ranghely fenntartással való töröltetése iránt, továbbá a visszafizetési kötelezettség alá nem eső támogatási összegnek megfelelő, az államot megillető jelzálogjog, illetve az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom támogatott lakásra történő be/visszajegyeztetése iránt. A lakásban meglévő teljes tulajdon egy részének vagy a meglévő tulajdoni hányad egy részének elidegenítéséhez a visszafizetési kötelezettség felfüggesztésének lehetősége nem kapcsolódik.
(3) A válást és a házastársi vagyonközösség megosztását követően egyetemleges kötelezésnek nincs helye, kivéve ha a felek terhére a bíróság ítéletben vagy az ügyészség – megrovás alkalmazása mellett – határozatban a lakástámogatással kapcsolatos visszaélést, bűncselekmény elkövetését állapítja meg. A követelés egyetemlegességét azonban nem érinti, ha a támogatott házaspár a visszafizetésre/részletfizetésre kötelező döntés jogerőre emelkedését követően, de a befizetési kötelezettségük teljesítését megelőzően vagy a követelés állami adóhatóságnak történő átadását követően válik el. Az előbbieket a volt élettársakra is megfelelően alkalmazni kell.
32. A megelőző helyzet visszaállítása
65. § (1) Ha a támogatott ingatlan eladására kötött szerződést a felek a visszafizetési kötelezettség felfüggesztésének tartama alatt visszaható hatállyal felbontják, a megelőző helyzetet kell visszaállítani. A letét visszaszolgáltatásának azonban feltétele, hogy a támogatott ingatlanra az állam javára a jelzálogjogot, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalmat az első fokú lakástámogatási hatóság a felfüggesztést megszüntető határozatával az ingatlan-nyilvántartásba visszajegyeztesse.
(2) A megelőző helyzet visszaállításának feltétele, hogy változatlanul a támogatott ingatlan biztosítsa a támogatott személy(ek) és együttköltöző családtagjai(k) életvitelszerű lakhatását.
33. Fizetési kedvezmények
66. § (1) A lakástámogatási hatósági eljárás során jogerős döntéssel megállapított állami követelésre a következő fizetési kedvezmények adhatók:
a) részletekben történő teljesítés engedélyezése,
b) halasztás a kötelezettség teljesítésére,
c) a kötelezettség mérséklése vagy elengedése.
(2) Az első fokú lakástámogatási hatóság a fizetési kedvezményt csak a kötelezettnek a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30. napig benyújtott, erre irányuló kérelmére engedélyezheti.
(3) A kötelezett a fizetési kedvezmény engedélyezését abban az esetben kérheti, ha
a) rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy
b) az számára aránytalan nehézséget jelentene.
(4) A visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30. napon túl, de az adók módjára való behajtásra átadás előtt előterjesztett kérelem további feltétele, hogy a kötelezett a fizetési kedvezmény iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolási kérelmet is terjesszen elő, amelyben valószínűsíti, hogy önhibáján kívüli ok vezetett a késlekedéséhez. A hatóság először az igazolási kérelmet vizsgálja meg, és csak ennek elfogadását követően dönthet a fizetési kedvezmény engedélyezése tárgyában. Ha a hatóság elutasítja az igazolási kérelmet vagy a fizetési kedvezmény iránti kérelmet, egyidejűleg dönt a végrehajtás megindításáról is [Ket. 74. § (3) bekezdése].
67. § (1) Fizetési halasztás a kötelezettség teljesítésére a jogerős döntésben megjelölt teljesítési határidőtől számított legfeljebb öt évre engedélyezhető. A fizetési halasztás engedélyezéséhez a kötelezettnek az Újcsokr. 57. § (6) bekezdésének c), e) és f) pontjai, illetve a Hcsokr. 39. § (6) bekezdése c), e) és f) pontjai szerinti esetekben hitelt érdemlően azt kell igazolnia, hogy a különös méltánylást érdemlő helyzet fennáll (pl. a vállalt gyermek annak ellenére nem született meg, hogy emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban részt vett).
(2) Az Újcsokr. 57. § (7) bekezdése vagy a Hcsokr. 39. § (7) bekezdése szerinti esetben fizetési halasztást, továbbá az R. 18. § (16) bekezdése, az R2. 8. § (12) bekezdése, a Létr. 10. § (10) bekezdése, az Okr. 13. § (8) bekezdése, a Kdtr. 13. § (4) bekezdése, a Ttr. 11. § (4) bekezdése, az Újcsokr. 57. § (4) bekezdése (családi otthonteremtési kedvezmény), 69. § (10) bekezdése (adó-visszatérítési támogatás), 78. § (1) bekezdése (otthonteremtési kamattámogatás), a Hcsokr. 39. § (4) bekezdése szerint részletekben teljesítést abban az esetben engedélyezhet a lakástámogatási hatóság, ha a részletfizetési kérelmet benyújtó kötelezett és a vele közös háztartásban élő hozzátartozók:
a) egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme nem éri el az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét, és
b) az életvitelszerű ottlakást biztosító támogatott lakóingatlanon túl más lakástulajdonnal nem rendelkeznek.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel esetében figyelmen kívül kell hagyni az ötven százalékos tulajdoni hányadot el nem érő és az ötmillió forint becsült forgalmi értéket meg nem haladó egyéb tulajdoni részesedést lakóingatlanban, legfeljebb egy lakóingatlan tekintetében.
68. § (1) A kötelezettséget mérséklését a lakástámogatási hatóság az Újcsokr. 57. § (6) bekezdésének c), e) és f) pontjai, az Újcsokr. 57. § (7) bekezdése, illetve a Hcsokr. 39. § (6) bekezdése c), e) és f) pontjai, a Hcsokr. 39. § (7) bekezdése meghatározta esetekben csak a visszafizetési kötelezettség előzetes halasztása tartamának lejáratakor, a kötelezett kérelmére engedélyezheti.
(2) A fennálló kötelezettség legfeljebb 50%-os mértékig való mérséklését abban az esetben engedélyezheti a lakástámogatási hatóság, ha a mérséklés iránti kérelmet benyújtó kötelezett és a vele közös háztartásban élő hozzátartozók:
a) egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme nem éri el az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresét, és
b) az életvitelszerű ottlakást biztosító támogatott lakóingatlanon túl más lakástulajdonnal nem rendelkeznek.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel esetében figyelmen kívül kell hagyni az ötven százalékos tulajdoni hányadot el nem érő és a négymillió forint becsült forgalmi értéket meg nem haladó egyéb tulajdoni részesedést lakóingatlanban, legfeljebb egy lakóingatlan tekintetében.
69. § (1) A lakástámogatási hatóság az Újcsokr. 57. § (5) bekezdése, illetve a Hcsokr. 39. § (5) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség elengedése iránti közvetlen – a teljesítési kötelezettség halasztását mellőző – döntést az Újcsokr. 57. § (6) bekezdése a), b) és d) pontjai, illetve a Hcsokr. 39. § (6) bekezdés a), b) és d) pontjai meghatározta esetekben hozhat. A kötelezettnek hitelt érdemlően azt kell igazolnia, hogy a különös méltánylást érdemlő helyzet fennáll (pl. két vállalt gyermek esetén a vállalt első gyermek a jogszabályban megjelölt fogyatékossággal született).
(2) A kötelezettséget elengedését a lakástámogatási hatóság az Újcsokr. 57. § (6) bekezdésének c), e) és f) pontjai, az Újcsokr. 57. § (7) bekezdése, illetve a Hcsokr. 39. § (6) bekezdése c), e) és f) pontjai, a Hcsokr. 39. § (7) bekezdése meghatározta esetekben csak a visszafizetési kötelezettség előzetes halasztása tartamának lejáratakor, a kötelezett kérelmére engedélyezheti.
(3) A fennálló kötelezettség elengedését abban az esetben engedélyezheti a lakástámogatási hatóság, ha a tartozás elengedése iránti kérelmet benyújtó kötelezett és a vele közös háztartásban élő hozzátartozók:
a) egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme nem éri el az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, és
b) az életvitelszerű ottlakást biztosító támogatott lakóingatlanon túl más lakástulajdonnal nem rendelkeznek.
(4) A (3) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel esetében figyelmen kívül kell hagyni az ötven százalékos tulajdoni hányadot el nem érő és a hárommillió forint becsült forgalmi értéket meg nem haladó egyéb tulajdoni részesedést lakóingatlanban, legfeljebb egy lakóingatlan tekintetében.
70. § (1) A fizetési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának lehetőségéről a kötelezettet a támogatás visszafizetéséről rendelkező határozatban tájékoztatni kell.
(2) Ha a házasfelek vagy élettársak a visszafizetésre kötelező határozat egyetemleges adósai, az egyikük által benyújtott fizetési kedvezmény iránti kérelmet úgy kell tekinteni, mintha együttesen nyújtották volna be, kivéve ha – legkésőbb a fizetési kedvezmény iránti kérelmet elbíráló döntés jogerőre emelkedése napjáig – hitelt érdemlően igazolják, hogy időközben közöttük a házastársi [R. 21. § (7a) bekezdése, Létr. 14. § (3a) bekezdése, Újcsokr. 51. § (2) bekezdés, Hcsokr. 37. § (2) bekezdés] vagy élettársi közösség megszakadt.
(3) A 67. § (2) bekezdés b) pontja, 68. § (2) bekezdés b) pontja, 69. § (3) bekezdés b) pontja szerinti ingatlannal kapcsolatos feltételekre vonatkozóan – ha az nem ellentétes az eljáró hatóság által ismert vagy a köztudomású tényekkel – az ügyfélnek a kérelmében tett nyilatkozata az irányadó. Kétség esetén az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kötelezett adó- és értékbizonyítvánnyal igazolja az ingatlan forgalmi értékét.
(4) Fizetési kedvezményt lehet engedélyezni – jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül – annak a kötelezettnek is, aki a kérelem benyújtásakor
a) aktív korúak ellátására jogosult, időskorúak járadékában, ápolási díjban, vakok személyi járadékában, fogyatékossági támogatásban részesül, valamint aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeket nevel, vagy saját jogán rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy
b) pénzellátásban részesülő hadigondozott és nemzeti gondozott vagy
c) hajléktalan személy vagy
d) menekült, menedékes, illetve a menekültként vagy oltalmazottként való elismerését kérő vagy menedékesként való elismerését kérő személy számára biztosított ellátásra és támogatásra jogosult.
(5) Kivételes esetben – a kötelezettnek a 72. § (4) bekezdése szerinti, alátámasztott nyilatkozata alapján – fizetési kedvezmény engedélyezhető akkor is, ha a (3)–(4) bekezdésekben és a 67. § (2) bekezdésében vagy a 68. § (2) bekezdésében vagy a 69. § (3) bekezdésében foglalt feltételek nem vagy csak részben állnak fenn, de az eljáró lakástámogatási hatóság az ügyfél egyéb, különös méltánylást érdemlő körülményeinek (katasztrófahelyzet, betegség, egyéb vis maior események) figyelembevételével megállapítja, hogy az ügyfél és az általa eltartottak létfenntartása veszélyeztetett.
71. § (1) Érdemben el kell bírálni az állami adóhatósághoz a végrehajtási eljárás tartama alatt benyújtott, az állami adóhatóság által hatáskör hiányában [Art. 161. § (9)–(9d) bekezdései] a járási hivatalhoz áttett, korábban el nem bírált fizetési kedvezmény iránti kérelmet is.
(2) Ha a kötelezett a kérelmét az adók módjára behajtás tartama alatt nyújtja be, az eljáró lakástámogatási hatóság értesíti az állami adóhatóságot az adók módjára való behajtás szüneteléséről, egyben megkeresi a már behajtott és a még fennálló tartozás közlése iránt (1. függelék 87. számú iratmintája). Ha az eljáró lakástámogatási hatóság a fizetési kedvezmény iránti kérelemnek helyt ad, az állami adóhatóságot elektronikus úton, ha az nem lehetséges, tértivevényes levéllel tájékoztatja a végrehajtási eljárás szüneteléséről (1. függelék 88. számú iratmintája). A fizetési kedvezmény iránti kérelem jogerős elutasítása esetén az eljáró hatóság az állami adóhatóság illetékes szervénél – elektronikus úton – kezdeményezi az adók módjára való behajtás folytatását (1. függelék 89. számú iratmintája).
(3) Ha a kötelezett a fizetési kedvezmény iránti kérelmet hiányosan nyújtotta be, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül, az 1. függelék 90. számú, az Újcsokr. szerinti eljárás esetén 90a. számú, a Hcsokr. szerinti eljárás esetén 90b. számú iratmintája szerinti végzés alkalmazásával és az 1. függelék 91. számú iratmintája szerinti adatlappal – megfelelő határidő megjelölésével – hiánypótlásra hívja fel. Az adatlap 3.3. pontja szerinti jövedelmeket terhelő rendszeres kiadások alatt a kérelmező által számlával vagy egyéb irattal igazolt gyerektartásdíjat, lakástörlesztést, gépjárműhitel törlesztőrészletét, közüzemi díjakat, betegség miatti költségeket stb. kell érteni.
(4) Az igazolt rendszeres kiadásokat a kötelezettség mérséklésének mértékét, a halasztás legfeljebb ötéves tartamát, a részletfizetés futamidejét érintő hatósági döntés mérlegelése körében kell értékelni.
(5) Hiánypótlás elrendelése nem szükséges, ha a kötelezett a lakástámogatási ügyében folytatott közigazgatási hatósági eljárás során személyes költségmentesség iránti kérelmet nyújtott be, és a kérelméhez csatolt nyilatkozatok és iratok alapján a fizetési kedvezmény iránti kérelme érdemében eldönthető.
72. § (1) Ha a fizetési kedvezményre való jogosultságot a jövedelmi és vagyoni viszonyok vizsgálatával kell megállapítani, a kötelezettnek a kérelméhez csatolnia kell:
a) a saját és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói lakcímkártyájának másolatát, a 30 napnál nem régebbi, utolsó 3 havi nettó jövedelemről szóló munkáltatói igazolását,
b) nyugdíjas esetén a nyugdíjas törzskártya (igazolvány) másolatát, továbbá a munkáltatói jövedelemigazolás helyett vagy mellett az utolsó havi nyugdíjszelvényt (postai szelvényt) vagy – a nyugdíj folyószámlára történő utalása esetén – az utolsó havi bankszámlakivonatot,
c) vállalkozók esetében az állami adóhatóság által kiállított előző évi nettó jövedelemről szóló igazolást.
(2) Ha a kötelezettnek, valamint a vele közös háztartásban élő hozzátartozónak munkajövedelemnek (nyugdíjnak) nem minősülő jövedelme van (ideértve ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő juttatás, társadalombiztosítás alapján járó ellátás, munkanélküli járadék, egyéb rendszeres pénzbeli juttatás, vállalkozói kivét, ingatlan-bérbeadás, kamatjövedelem, árfolyamnyereség, osztalékjövedelem), akkor köteles ezen jövedelmekről szóló postai szelvényt, bankszámlakivonatot, kiadási pénztárbizonylatot vagy egyéb, a jövedelem igazolására alkalmas iratot a kérelméhez és/vagy a hiánypótlási eljárásban számára megküldött adatlaphoz csatolni.
(3) Ha a kötelezettnek, valamint a vele közös háztartásban élő hozzátartozónak nincs munkáltatója és nem nyugdíjas, valamint egyéb jövedelme sincs, akkor a kötelezett a kérelmében vagy a hiánypótlási eljárásban számára megküldött adatlapon nyilatkozik e tényről.
(4) A kötelezett a kérelmében és/vagy a hiánypótlási eljárásban számára megküldött adatlapon a jövedelemigazoláson túl további olyan körülményeket tárhat fel, amelyek alapján az eljáró hatóság a 70. § (3)–(4) bekezdéseiben és a 67. § (2) bekezdésében vagy a 68. § (2) bekezdésében vagy a 69. § (3) bekezdésében foglaltaktól függetlenül fizetési kedvezményt engedélyezhet részére. Az eljáró hatóság a kötelezettet az általa megjelölt körülményeket hitelesen alátámasztó iratok, igazolások becsatolására hívhatja fel, továbbá a megjelölt körülmény alátámasztására illetékes hatóságot, szervet, intézményt megkeresheti.
(5) A fizetési kedvezmény engedélyezésére irányuló kérelem elbírálásának nem akadálya, ha a kérelmező nem jelöli meg pl. a részletfizetés futamidejét, illetve a kért mérséklés összegét. Ilyen esetben – helyt adó döntésnél – az eljáró hatóság a rendelkezésére álló információk alapján határozza meg a törlesztőrészleteket, azok esedékességét, a mérséklés mértékét és összegét.
73. § (1) A fizetési kedvezményt az eljáró hatóság a kötelezett adóazonosító jelét is tartalmazó, az 1. függelék 92. számú, az Újcsokr. szerinti eljárás esetén 92a. számú, a Hcsokr. szerinti eljárás esetén 92b. számú iratmintája szerinti végzéssel, jelen eljárásrendben foglaltak szerint engedélyezheti. Ha a kötelezettnek a végrehajtható határozattal elrendelt kamatfizetési kötelezettsége is fennáll, a fizetési kedvezményt engedélyező végzésben a visszafizetendő támogatási összeget és járulékait külön is fel kell tüntetni, a kötelezettnek azonban egy összegben kell az egyes részleteket, illetve a megjelölt összeget teljesítenie. A feltételek hiányában a hatóság a kérelmet az 1. függelék 93. számú, az Újcsokr. szerinti eljárás esetén 93a. számú, a Hcsokr. szerinti eljárás esetén 93b. számú iratmintája szerinti végzéssel elutasítja.
(2) A Ket. 98. § (3) bekezdés j) pontja alapján a fizetési kedvezménnyel kapcsolatos első fokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. A fellebbezési jogról való tájékoztatás mellett a fizetési kedvezményről rendelkező határozatban a kötelezett figyelmét arra is fel kell hívni, hogy a fellebbezés illetékköteles. A másodfokú lakástámogatási hatóság – ha a fellebbezésnek helyt ad – az 1. függelék 94. számú iratmintája szerinti végzéssel dönt.
74. § (1) A részletfizetés – a maradék összeg kivételével – csak egyenlő részletekben, kamatmentesen, legfeljebb 60 részletben engedélyezhető. Egy részlet összege – a maradék összeg kivételével – nem lehet kevesebb 10 000 Ft-nál. A teljesítésről igazolást az első fokú hatóság csak a tárgyévet követően, illetve a teljes követelés kiegyenlítésekor bocsát ki, a havi részletfizetés teljesítéséről nem. Az állami igényt biztosító jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez a járási hivatal csak valamennyi részlet teljesítését követően járul hozzá.
(2) A részletfizetést engedélyező végzésben meg kell jelölni:
a) a teljesítésre rendelkezésre álló hónapok számát,
b) a teljesítendő részletek összegét 1000 forintra kerekítve azzal, hogy ha a visszafizetendő összeg nem osztható maradéktalanul a hónapok számával, a maradék összeg az utolsó részlet során esedékes,
c) az első törlesztőrészlet befizetésének esedékességét, amely a döntés kiadmányozását követő második hónap 15. napja legyen, míg a további részleteknél a teljesítésre rendelkezésre álló határnapként minden hónap 15. napját.
(3) Ha a kötelezett határidő-módosítást kért, a lehetetlenülés hitelt érdemlő alátámasztása esetén is csak az (1) bekezdésben meghatározott kereteken belül engedélyezhető a teljesítési határidő megváltoztatása (a részletfizetés futamidejének hosszabbítása).
75. § (1) Ha a támogatott személy a fizetési kedvezmény iránti kérelmét az őt visszafizetésre kötelező határozat meghozatalát megelőzően nyújtja be, az eljáró hatóság a kérelemről az eljárást lezáró határozatában dönt (1. függelék 95. számú, az Újcsokr. szerinti eljárás esetén 95a. számú, a Hcsokr. szerinti eljárás esetén 95b. számú iratmintája).
(2) A kötelezettnek a részleteket, illetve a kötelezettség mérséklését követően fennmaradt összeget banki átutalással, a 10032000-01034080 „Kincstár Lakástámogatások visszafizetése bevételi számla” javára kell teljesítenie. A kötelezettnek a közlemény rovatban a nevét és adóazonosító jelét, továbbá a tőke és a járulék összegét külön kell feltüntetnie.
76. § (1) Ha a járási hivatal ügyintézője azt állapítja meg, hogy a teljesítésre megjelölt határnapot követő 5. napon sem jelenik meg, vagy csak részben jelenik meg a követelt összeg a számlán, akkor az első fokú lakástámogatási hatóság az 1. függelék 96. számú iratmintája szerinti végzéssel figyelmezteti a kötelezettet a teljesítés elmaradására, és számára legfeljebb a következő részteljesítés esedékességéig terjedő, a kötelezettség mérséklését követően fennmaradt összeg esetén 8 nap póthatáridőt jelöl meg. Póthatáridő egy alkalommal engedélyezhető.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak irányadók arra az esetre is, ha részletfizetés engedélyezését, illetve a kötelezettség mérséklését követően az adós ismételten előterjeszt fizetési haladék iránti kérelmet, és még egy részletet sem teljesített, illetve a mérsékelt összeget nem fizette meg.
(3) A póthatáridő eredménytelen eltelte esetén az elsőfokú hatóság a fizetési kedvezményt megvonja, egyben a végrehajtást önálló fellebbezéssel támadható végzéssel (1. függelék 97. számú iratmintája) megindítja, majd – a végzés jogerőre emelkedését követően – megállapítja a fennmaradó követelés mértékét, és a követelést adók módjára való behajtás iránti intézkedésre vagy szünetelés esetén az eljárás folytatására az állami adóhatóság illetékes szervéhez átteszi (EMEGKER vagy 1. függelék 89. számú iratmintája).
(4) A részletfizetési kedvezményben részesített adós előtörlesztéssel is élhet. Ez esetben az ügyfél a futamidőt rövidítheti. Ha az ügyfél az előtörlesztéssel egyidejűleg a futamidőt rövidíteni nem kívánja, vagy a szándékáról nem nyilatkozik, vele szemben a késedelem jogkövetkezménye mindaddig nem alkalmazható, amely futamidőszakaszra jutó részteljesítések együttes összegére a teljesített előtörlesztés összege fedezetet nyújt. Az előtörlesztés nyomán a fizetési kedvezményt engedélyező döntéssel megállapított havi törlesztés összege nem csökkenthető.
(5) Az állami adóhatóság számára az ügyfél visszafizetési kötelezettségét elrendelő határozatot és/vagy a fizetési kedvezménnyel kapcsolatos végzést csatolni kell. Az áttétellel egyidejűleg a hatóság a kötelezettet az intézkedéséről tértivevényes levél útján értesíti.
77. § (1) A teljesítést a fennmaradó teljes összeg vonatkozásában azonnal esedékessé teszi, ha az eljáró hatóság hivatalos tudomására jut, hogy a kötelezett a fizetési kedvezmény iránti kérelem benyújtásakor valótlan adatot szolgáltatott, vagy a hatóságot egyéb módon megtévesztette, és ez a hatóság döntését számára kedvező irányba befolyásolta.
(2) Azonnali teljesítést indokol az is, ha a fizetési kedvezmény engedélyezését követően a kötelezett anyagi helyzetében oly mértékű változás következik be, hogy a támogatás azonnali és egyösszegű visszafizetése számára aránytalanul súlyos terhelést már nem jelent.
(3) Az azonnali teljesítésre a hatóság a kötelezettet tértivevényes levéllel szólítja fel, megjelöli az azonnali esedékességet kiváltó körülményt, és figyelmezteti, hogy nem teljesítés esetén adók módjára történő behajtásnak van helye. Ha a teljesítés elmarad, a hatóság a köztartozásnak minősülő követelést az állami adóhatóság számára az Art. 72. § (6) bekezdésében foglaltakkal összhangban átadja (EMEGKER vagy 1. függelék 89. számú iratmintája).
78. § (1) Az engedélyezett részletfizetés, illetve a fizetési halasztás teljes időtartama alatt az állami támogatás összegét nyilván kell tartani. Az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell az előírt követelés teljes összegét (tőke, kamat, járulék), valamint a 10032000-01034080 „Kincstár Lakástámogatások visszafizetése bevételi számla” számlavezető rendszer havi adatai szerinti havi részvisszafizetéseket. A visszafizetett részleteket a részletfizetési engedély/visszafizetési határozathoz kell párosítani.
(2) A tartozás teljes összegének elengedéséről rendelkező döntés jogerőre emelkedése vagy az utolsó részlet teljesítése vagy a tartozás mérsékelt vagy teljes összegének megfizetése után a munkafolyamat a jelzálogjog törlésére vonatkozó általános eljárás szerint folytatódik.
Visszafizetési kötelezettség alóli mentesülés és hatósági mentesítés
34. Tulajdonosváltozás hatósági, bírósági döntéssel, örökléssel
79. § (1) A bírósági, hatósági döntésre történő tulajdonosváltozás lakástámogatási szempontból elidegenítésnek nem minősül.
(2) E mentességi körbe nem tartozik, vagyis a támogatott személy kifejezett akaratából következik be a tulajdonosváltozás, ha a feleknek a házastársi közös vagyon megszüntetése tárgyában született megegyezését a bíróság változtatás nélkül jóváhagyja.
(3) Az Újcsokr. és a Hcsokr. alapján folyósított támogatások esetén nem érinti a támogatásra való jogosultságot, ha az igénylő vagy a támogatott személy halála esetén az új lakásban annak egyenes ági rokona, házastársa vagy élettársa szerez tulajdont.
35. A lakásigény újabb (másik) lakással való kielégítése
80. § (1) Önálló és érdemi közigazgatási döntéssel, határozattal kell elbírálni a lakáscélú állami támogatás visszafizetésének felfüggesztése iránti kérelmeket. Ha a visszafizetési kötelezettség felfüggesztését nem kérte, vagy az újabb ingatlan megszerzését nem, illetve részben igazolta az ügyfél, az átjegyzésről/visszafizetési kötelezettségről változatlanul hivatalból és határozattal kell érdemben dönteni.
(2) Az elidegenítésre kötött szerződéshez fűződő bejelentéskor – annak előrebocsátásával, hogy a nyilatkozatát a (határidőben tett) bejelentésétől számított 60 napon belül bármikor megteheti – kérni kell a támogatott személy írásbeli nyilatkozatát arról, hogy kérelmezi-e az állami igény biztosítékainak újabb ingatlanra való átjegyzését, illetve az átjegyzés iránti eljárás felfüggesztését, vagy sem, továbbá ha igen, akkor a szándéka építésre vagy vásárlásra irányul-e.
(3) Tekintve, hogy az eljárás kérelemre indul, a lakástámogatási hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül, végzéssel függő hatályú döntést [Ket. 71/A. § (1) bekezdés] hoz, vagy az eljárás megindításától számított nyolc napon belül érdemben dönt/a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja/az eljárást megszünteti/az eljárást felfüggeszti vagy függőben tartja/nemzetközi jogsegélykérelemmel külföldi hatósághoz fordul [Ket. 71/A. § (6) bekezdés]. Figyelemmel arra, hogy a kérelemre folytatott eljárásban a tényállás tisztázásától függ a hitelintézet által ténylegesen folyósított, felfüggesztés alá eső támogatás összege, a döntést a kérelmezett jog gyakorlásáról mellőzni kell. A függő hatályú döntést az 1. függelék 98. számú, az Újcsokr. szerinti eljárásban 98a. számú, a Hcsokr. szerinti eljárásban 98b. számú iratminta alkalmazásával kell hozni.
81. § (1) A támogatás-visszafizetési kötelezettség felfüggesztése iránti eljárás a támogatással megszerzett ingatlanát elidegenítő támogatott személy kérelmére (1. függelék 99. számú iratmintája) indul. Feltétele az R. 21. § (3) bekezdése, a Létr. 16. § (3) bekezdése, az Újcsokr. 60. § (4) bekezdés a) pontja, a Hcsokr. 44. § (4) bekezdés a) pontja szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése, az általános tételű eljárási illeték [Itv. 29. § (1) bekezdése szerint 3000 Ft] megfizetése, valamint az is, hogy a támogatott személy az igénybe vett támogatás összegét a 10032000-01501315 „Kincstár lakáscélú kedvezmények letéti számlára” befizesse. Előbbiek tekintetében hiánypótlásnak helye van.
(2) Ha a támogatás összegét letétbe helyezték, a lakástámogatási hatóság hozzájárul az ingatlan tehermentesítéséhez. A tehermentesítés iránt – ha annak az előfeltételei fennállnak – a lakástámogatási hatóság a visszafizetési kötelezettséget felfüggesztő határozatban is intézkedhet.
(3) Ha a rendelkezésére álló adatokból a támogatás jogosulatlan igénybevételének vagy jogszerűtlen felhasználásának gyanúja merül fel, akkor a lakástámogatási hatóság az eljárást a Ket. 31. § (1) bekezdés l) pontjára hivatkozással megszünteti, és hivatalból hatósági ellenőrzést indít.
82. § (1) A támogatás visszafizetési kötelezettségének felfüggesztéséről az 1. függelék 100. számú, az Újcsokr. szerinti eljárás esetén 100a. számú, a Hcsokr. szerinti eljárás esetén 100b. számú iratmintája, a kérelem elutasításáról az 1. függelék 101. számú, az Újcsokr. szerinti eljárás esetén 101a. számú, a Hcsokr. szerinti eljárás esetén 101b. számú iratmintája szerinti határozattal kell a támogatott ingatlan fekvése szerint illetékes első fokú lakástámogatási hatóságnak döntenie.
(2) A felfüggesztés időtartamát a lakásépítési támogatás összegének kincstári letéti számlára érkezésének napjától kell számítani, és a határidő lejártának napját konkrét naptári nappal megjelölni. Ha a letétet több részletben utalták, akkor a számlára érkezés napja az utolsó részösszeg számlára érkezésének napja. A felfüggesztés időtartama az ügyfélnek a határidő lejárta előtt benyújtott kérelmére egy alkalommal, legfeljebb egy évvel, az 1. függelék 102. számú, az Újcsokr. szerinti eljárás esetén 102a. számú, a Hcsokr. szerinti eljárás esetén 102b. számú iratmintája szerinti határozattal meghosszabbítható.
(3) A lakástámogatási hatóság a felfüggesztési határidő lejártát követően benyújtott hosszabbítási kérelmet az 1. függelék 103. számú, az Újcsokr. szerinti eljárás esetén 103a. számú, a Hcsokr. szerinti eljárás esetén 103b. számú iratmintája szerinti végzéssel elutasítja. A járási hivatal az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz kapcsolódó, a Létr. 16. § (1) bekezdése szerinti igazolási kérelmet a felfüggesztésről rendelkező, jogerőre emelkedett végzés megküldése útján teljesíti.
(4) A támogatott ingatlan elajándékozása a visszafizetési kötelezettség felfüggesztését nem alapozza meg, a támogatás visszafizetését vonja maga után.
83. § (1) Az állami igény biztosítékainak újabb lakóingatlanra való átjegyeztetése iránti eljárást a lakástámogatási hatóság
a) a támogatott személynek a visszafizetési kötelezettség felfüggesztésének tartama alatt tett bejelentésére vagy
b) a visszafizetési kötelezettség felfüggesztéséről rendelkező határozatban megjelölt teljesítési határidő eredménytelen elteltére tekintettel
hivatalból indítja.
(2) Az állami igény biztosítékai csak a lakásigény kielégítésére, életvitelszerű ott lakásra alkalmas, fizikai valójában is azonosítható, önállóan forgalomképes lakóingatlanra jegyezhetők át. Az elidegenítés célzatának is a lakásigény újabb ingatlannal való kielégítésének kell lennie. A megszerzett ingatlannak a támogatott személy rendelkezési joga tekintetében is biztosítania kell az életvitelszerű ottlakást, más személy joga azt nem zárhatja ki. A jelzálogjognak az új ingatlanra történő átjegyzése során nem kell vizsgálni az R. 2–3. §-aiban, a Létr. 3. §-ában, az Újcsokr. 13–31. §-aiban, a Hcsokr. 12–19. §-aiban felsorolt támogatásra jogosító feltételeket.
(3) A támogatott személyt terheli mind az újabb ingatlan megszerzésének, mind az elidegenítésből származó bevétel beforgatásának bizonyítási kötelezettsége, ezért annak sikertelensége következményeit is ő viseli. Mind az elidegenítés bejelentésétől számított 60 napon belül, mind az elidegenítésre kötött szerződés napját legfeljebb egy évvel megelőzően megszerzett újabb ingatlan esetén a kérelmező támogatottnak kell azt hitelt érdemlően alátámasztania, hogy az eladásból származó bevételét a lakásigényét kielégítő újabb ingatlan vételárába, illetve építési költségébe forgatta.
(4) A kérelmezőt az általa megjelölt szándék köti, teljesítésként azonban elfogadható, ha előzetesen építési szándékot jelzett, azonban a lakásigényét egy éven belül – igazoltan – vásárlással elégíti ki. Vásárlás helyett építés az R. 21/A. § (1) bekezdésére, a Létr. 15. § (1) bekezdésére, az Újcsokr. 59. § (1) bekezdésére, a Hcsokr. 43. § (1) bekezdésére való hivatkozással akkor engedélyezhető, ha a szerzési mód változtatása iránti kérelem a felfüggesztő döntésben meghatározott ingatlanvásárlás határidejének lejártát megelőzően, az építési engedélynek [az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén a hatósági igazolásának, amely szerint a kérelmező eleget tett az Étv. 33/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentési kötelezettségének] a beadványhoz történő egyidejű csatolásával érkezik. A megszerzési mód változtatásához a hatóság az eljárást felfüggesztő döntésnek az 1. függelék 104. számú, az Újcsokr. szerinti eljárás esetén 104a. számú, a Hcsokr. szerinti eljárás esetén 104b. számú iratmintája szerinti határozattal való módosítása útján járulhat hozzá.
(5) Abban az esetben, ha a támogatott személy előzetesen építkezési szándékot jelentett be, ezzel szemben a vásárlásra nyitva álló határidő lejárta után, de az építkezésre engedélyezett határidő előtt lakóingatlan megvásárlását kívánja igazolni, az első fokú hatóság nyilatkozattételre hívja fel a támogatottat, hogy az építkezésre hátralévő határidőben kíván-e még ingatlant építeni. Ha a támogatott nem kíván – a támogatott ingatlan helyébe lépő – újabb ingatlant építeni, úgy a kérelem elutasításról határozni kell (1. függelék 105. számú, az Újcsokr. szerinti eljárás esetén 105a. számú, a Hcsokr. szerinti eljárás esetén 105b. számú iratmintája). Ha a hiánypótlásra a támogatott nem vagy úgy nyilatkozik, hogy a felfüggesztésre még nyitva álló határidőben új ingatlant kíván építeni, úgy az 1. függelék 106. számú, az Újcsokr. szerinti eljárás esetén 106a. számú, a Hcsokr. szerinti eljárás esetén 106b. számú iratmintája szerinti végzéssel a kérelmét elutasítja a hatóság azzal, hogy felhívja: az építésre nyitva álló határidőben még igazolhatja az új ingatlan megszerzését.
84. § (1) Az R. 21/A. § (9) bekezdéséből, illetve a Létr. 15. § (8) bekezdéséből, az Újcsokr. 59. § (6) bekezdés b) pontjából, a Hcsokr. 43. § (6) bekezdés b) pontjából következően a kérelmezőnek kétséget kizáróan bizonyítania kell, hogy az eladásból származó bevételét – a jogszerűen csökkenthető tételek kivételével – a másik lakóingatlan megszerzésére fordította (a továbbiakban: beforgatási kötelezettség). Bizonyíték lehet pl. építés esetén a számla, vállalkozási szerződés, vétel esetén az adásvételi szerződés. A korábban vett ingatlanra megállapítható a ráfordítási kötelezettség teljesítése, ha azt hitelből vásárolták, az eladott támogatott ingatlan vételárát pedig e hitel visszafizetésére fordították.
(2) A beforgatási kötelezettség teljesítését építés esetén számlával, adásvétel esetén szerződéssel és értékbecsléssel kell igazolni (1. függelék 107. számú iratmintája). A szerződés tanúsítja elsődlegesen a beforgatási kötelezettség teljesítését, míg az értékbecslés alapvető rendeltetése az ingatlan azonosítása, a szerződésben feltüntetett adatok alátámasztása. Az értékbecslés hat hónapnál régebbi nem lehet. Értékbecslés helyett az Itv. 101. §-a szerinti adó- és értékbizonyítvány, továbbá az állami adóhatóság jogerős illetéket kiszabó határozata és az ingatlanárverési jegyzőkönyvben szereplő becsérték is elfogadható. Ha az adásvételi szerződésben (építés esetén a telekingatlanra kötött adásvételi szerződésben) megállapított vételár jelentősen (legalább 30%-kal) meghaladja az értékbecslés (adó- és értékbizonyítvány) szerinti összeget, a ráfordítási kötelezettség teljesítését az értékbecslés (adó- és értékbizonyítvány) szerinti összeg alapulvételével kell megítélni. A minimális beforgatási kötelezettség (az igénybe vett támogatás összegének kétszerese) teljesítéséhez szükséges forrás hitel is lehet.
(3) A beforgatási kötelezettség teljesítéséhez a költségek igazolásaként bemutatott számlát a lakástámogatási hatóság abban az esetben fogadhatja el, ha a kibocsátó a számla kibocsátásának időpontjában az állami adóhatóság honlapján közétett működő adóalany-nyilvántartásban szerepel. A külföldön regisztrált kibocsátótól származó számla nem fogadható be. Ha a lakástámogatási hatóság szerint a támogatott által az R. 21/A. § (9) bekezdés b) pontja, a Létr. 15. § (8) bekezdés b) pontja, az Újcsokr. 59. § (6) bekezdés b) pontja, a Hcsokr. 43. § (6) bekezdés b) pontja alapján benyújtott számla valódisága vagy a számlában szereplő gazdasági esemény megtörténte kétséges, a tények feltárása érdekében az 1. függelék 67. számú iratmintája megfelelő alkalmazásával, az Art. 72. § (5) bekezdése szerinti hatásköri szabályra hivatkozással megkeresi az állami adóhatóságot. A szabálytalan számlát a lakástámogatási hatóság visszautasítja, a beforgatási kötelezettséget az érintett összeg mértékéig nem teljesítettnek minősíti. A számlán csak az R. 25. § (6) bekezdése szerinti építési, illetve a Létr. 1. § (1) bekezdés 2. pontja, az Újcsokr. 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti bekerülési költségként elismert anyag, szolgáltatás szerepelhet.
(4) A járási hivatal az eredeti számlát „Állami támogatás elszámolására felhasznált” feliratú bélyegzővel lebélyegezi, majd a támogatott személynek visszaadja, és általa hitelesített másolatban – a lakástámogatási ügy irataival együtt – irattárában megőrzi.
85. § (1) Vásárlás esetén a tulajdonjog széljegyen való megjelenését a lakástámogatási hatóság abban az esetben fogadhatja el, ha az adásvételi szerződés szerinti utolsó vételárrészt még nem fizették meg, és annak összege megegyezik a letéti számlára helyezett támogatás összegével. Ha a tulajdonjog bejegyzése elmarad, a kérelmezőnek visszafizetési kötelezettsége keletkezik.
(2) Abban az esetben, ha a támogatott a felfüggesztés ideje alatt úgy vásárolja meg az újabb ingatlanát, hogy ehhez hitelintézeti kölcsönt igényel, és a hitelintézet mindaddig nem folyósítja a vásárláshoz biztosított kölcsönt, amíg az ügyfél nem igazolja az összes saját forrásnak – beleértve a letétbe helyezett forrást is – az eladó részére történt megfizetését, a járási hivatal a támogatottól bekéri a kölcsönt nyújtó hitelintézet visszavonhatatlan ígérvényét arra vonatkozóan, hogy a hitel összegét a letétbe helyezett forrás igazolt kifizetését követően – minden további kikötés, feltétel nélkül – átutalja az eladó számára. A visszavonhatatlan ígérvény beérkezését követően a járási hivatal intézkedik a letétbe helyezett összegnek a támogatott által megjelölt számlára történő átutalásáról. A járási hivatal visszautasítja azt a hitelintézeti ígérvényt, amelyben a kölcsön folyósítására vonatkozó egyéb kikötés szerepel.
(3) Bár az Újcsokr. 59. § (2) bekezdés d) pontjában, (6) bekezdés c) pontjában és (11) bekezdés c) pontjában [a Hcsokr. 43. § (2) bekezdés d) pontjában] foglalt rendelkezések szerint az újabb lakás hasznos alapterülete meghaladja az elidegenített lakás hasznos alapterületét, e feltétel nem teljesítése nem az átjegyzés megtagadásának jogkövetkezményével jár, hanem – az Újcsokr. 59. § (5) bekezdéséből és 60. § (2) bekezdéséből [a Hcsokr. 43. § (5) bekezdéséből] következően – a támogatott személynek a családi otthonteremtési kedvezménynek a hasznos alapterület különbözetével arányos részét kell visszafizetnie.
(4) Részbeni visszafizetési kötelezettség esetén a járási hivatal a határozatával a visszafizetési kötelezettség alá nem eső családi otthonteremtési kedvezmény hányadára jutó jelzálogjogot, továbbá annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat az újabb ingatlanra az állam javára bejegyezteti. Abban az esetben, ha mind az újabb lakás hasznos alapterülete kisebb, mind a ráfordítás kevesebb a beforgatási kötelezettség alá eső összegnél, a lakástámogatási hatóság a nagyobb eltéréssel arányosítja a visszafizetési kötelezettség alá eső összeget (pl. 20%-kal kevesebb a ténylegesen beforgatott összeg a visszafizetési kötelezettség alá eső összegnél, továbbá az újabb lakás alapterülete 10%-kal kisebb az értékesített lakásénál, a ténylegesen folyósított támogatás 20%-a esik visszafizetési kötelezettség alá, az összeg 80%-a erejéig jegyeztethető az újabb ingatlanra az állam javára jelzálogjog, továbbá elidegenítési és terhelési tilalom).
86. § (1) Az Újcsokr. 59. § (1) bekezdéséből az következik, hogy az új lakás építéséhez vagy vásárlásához igénybe vett családi otthonteremtési kedvezményre vonatkozó támogatási szerződés megkötését követő öt éven belül az állami igényt biztosító jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom csak abban az esetben jegyezhető át másik lakóingatlanra, ha a támogatott személy a lakásigényét az Újcsokr. 3. § (1) bekezdés 9. pontban foglaltaknak megfelelő új lakás vásárlása, cseréje vagy építése útján elégíti ki. A Hcsokr. 43. § (1) bekezdése alapján alkalmazni kell ezt a szabályt a lakás bővítéséhez vagy a használt lakás vásárlásához nyújtott családi otthonteremtési kedvezmény átjegyzésére is.
(2) A Létr. 15. § (1a) bekezdése, az Újcsokr. 59. § (2) bekezdés a) pontja, a Hcsokr. 43. § (2) bekezdés a) pontja által érintett támogatási ügyekben a lakástámogatási hatóságnak meg kell tagadnia az állami igény biztosítékainak újabb ingatlanra való átjegyzését, ha az eladó vagy az építési tevékenységet végző az igénylőnek közeli hozzátartozója vagy élettársa, valamint ha az eladó vagy az építési munkálatokat végző gazdálkodó szervezet, az igénylő a gazdálkodó szervezetben tulajdonnal rendelkezik.
(3) Ha a támogatott személy a másik lakás megszerzését a felfüggesztés időtartama alatt nem igazolja (az 1. függelék 105. számú, az Újcsokr. szerinti eljárás esetén 105a. számú, a Hcsokr. szerinti eljárás esetén 105b. számú iratmintája), vagy kisebb értékű lakás megszerzését igazolja (az 1. függelék 108. számú, az Újcsokr. szerinti eljárás esetén 108a. számú, a Hcsokr. szerinti eljárás esetén 108b. számú iratmintája), vagy a ráfordítási kötelezettsége teljesítését számlákkal csak részben támasztja alá, úgy a kincstári letéti számlán elhelyezett összeg, illetve annak az eladási és a vételár különbözetével arányos része visszafizetett támogatásnak minősül, amelynek központi költségvetés javára történő átvezetésére a lakástámogatási hatóság intézkedik.
(4) A kisebb vételárú másik ingatlan megszerzése abban az esetben is a támogatás arányos visszafizetésének kötelezettségével jár, ha a kérelmező az árkülönbözetet (annak egy részét) az újabb ingatlan felújítására fordította.
87. § (1) A közvetlen átjegyzés feltétele, hogy az elidegenítést megelőzően vásárolt (épített) lakóingatlan vételára (építési költsége) – a bevételből jogszerűen levonható tételekre is figyelemmel – elérje vagy meghaladja az eladottét, vagy ha a támogatott személy a beforgatási kötelezettségének csak részben tesz eleget, akkor a támogatás arányos részét visszafizesse. Utóbbiakra tekintettel a jogerős határozat a visszafizetendő összeg kincstári bevételi számlára érkezéséig az illetékes földhivatalnak nem kézbesítendő.
(2) A közvetlen – a felfüggesztést mellőző – átjegyzés esetén az átjegyzést elrendelő, az 1. függelék 109. számú, az Újcsokr. szerinti eljárás esetén 109a. számú, a Hcsokr. szerinti eljárás esetén 109b. számú iratmintája szerinti határozat csak a támogatott személy tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követően hozható, széljegyzetként való feltüntetése nem elegendő. Csere esetén az egyik viszonylatnak elsőbbséget kell biztosítani.
(3) A felfüggesztés megszüntetéséről és az állami igény biztosítékainak újabb ingatlanra való átjegyzéséről döntő határozatban (1. függelék 110. számú, az Újcsokr. szerinti eljárás esetén 110a. számú, a Hcsokr. szerinti eljárás esetén 110b. számú iratmintája) az első fokú lakástámogatási hatóság megállapítja a kincstári letéti számláról a támogatott személynek kifizethető összeget, intézkedik a terhek másik lakásra történő bejegyeztetése iránt.
(4) A járási hivatal a felfüggesztés megszüntetéséről szóló jogerős határozatát annak jogerőre emelkedését követő 10 napon belül megküldi (1. függelék 111. számú iratmintája) a Kincstárnak, amely a járási hivatal értesítése kézhezvételétől számított 5 napon belül átutalja a jogosultnak a határozatban megállapított összeget a jogosult határozatban megjelölt bankszámlájára [R. 21. § (6) bekezdése; Létr. 15. § (6) bekezdése; Újcsokr. 59. § (4) bekezdése; Hcsokr. 43. § (4) bekezdése].
88. § (1) Ha a támogatott személy a felfüggesztés időtartama alatt, de az állami igény lejártát követően igazolja az újabb ingatlan megszerzését, a jelzálogjog újabb ingatlanra való átjegyzése iránt intézkedni nem kell. Ez esetben a lakástámogatási hatóság az érdemi döntésében megszünteti az eljárás felfüggesztését, megállapítja a kötelezettség teljesítését, valamint rendelkezik a letét kiszolgáltatása iránt.
(2) Ha a felfüggesztés tartama alatt a házasfelek elválnak, akkor az átjegyzés iránti ügyüket külön-külön, önálló döntéssel kell elbírálni. A beforgatási kötelezettség a volt házasfeleket az R. 21. § (7) bekezdésében, a Létr. 14. § (3) bekezdésében, az Újcsokr. 51. § (1) bekezdésében, a Hcsokr. 37. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, bírósági határozat vagy vagyonmegosztási szerződés hiányában az őket az eladásból megillető bevétel összegéig terheli.
(3) Az újabb lakóingatlan az eredetileg támogatással megszerzett (vagy annak korábban már helyébe lépett) lakóingatlan helyébe lép.
36. A támogatott lakás Nemzeti Eszközkezelőnek való felajánlása
89. § (1) Az ingatlanát elidegenítő támogatott személy bejelentési kötelezettségét kiváltja, hogy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (a továbbiakban: NET Zrt.) – a támogatott ingatlan állam által történő megvásárlása érdekében – az állami követelés bejelentése tárgyában a járási hivatalt megkeresi. A NET Zrt. megkeresésére a járási hivatal abban az esetben is válaszol, ha követelést nem jelent be.
(2) Ha a támogatottal szemben jogerős visszafizetési kötelezettség áll fenn, úgy a NET Zrt. felé bejelentendő követelés összege megegyezik a jogerős határozatban előírt tőke- és kamatkövetelés összegével, csökkentve a kötelezett által megfizetett, illetve az állami adóhatóság által behajtott, megtérült (rész)összeggel.
(3) Ha a támogatott személy az R. szerinti közvetlen támogatással megszerzett, a NET Zrt. részére elidegenített lakását visszavásárolja, a járási hivatal az 1. függelék 112. számú iratmintája szerinti hatósági határozatával intézkedik a teljes támogatási összeg visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az állami igény időtartamából még fennmaradó időszakra vonatkozóan a visszavásárolt lakásra történő bejegyeztetéséről.
(4) Ha a támogatott személy az R. szerinti közvetlen támogatással megszerzett lakóingatlanát a NET Zrt.-től visszavásárolja, majd azt az állami igény tartama alatt az állami igény biztosítékainak bejegyeztetését mellőzve értékesíti, vele szemben a lakástámogatási hatóság az R. 21. § (3) bekezdés b) és c) pontjaiba foglalt támogatási feltétel megsértésére tekintettel az állami igény érvényesítésére eljárást indít.
37. A támogatott lakás árverésen kívüli értékesítése
90. § (1) Az R. rendelkezései alapján nyújtott kedvezmény, adó-visszatérítési támogatás vagy fiatalok otthonteremtési támogatása igénybevételével megszerzett lakóingatlannal kapcsolatos visszafizetési kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha
a) a hitelintézet a lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyel érintett lakás építéséhez vagy vásárlásához felvett kölcsönszerződést felmondta,
b) a lakóingatlant – a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) szerint – árverésen kívül adták el, és
c) az állami igény időtartamából legalább 5 év eltelt.
(2) Az ingatlant elidegenítik, ezért a támogatott köteles azt az árverésen kívüli eladás napjától számított 30 napon belül a járási hivatalnak bejelenteni és a mentesítés iránt az 1. függelék 113. számú iratmintája szerinti kérelmet benyújtani. A nyomtatvány használata az ügyfél számára nem kötelező. Az eljárás megindításának feltétele az illeték megfizetése.
(3) A visszafizetési kötelezettség alóli mentesülés feltétele, hogy a támogatott személy
a) a kölcsönszerződés felmondását a hitelintézet,
b) az árverésen kívüli eladást a bírósági végrehajtó által kiállított igazolással, hitelt érdemlően bizonyítsa.
91. § (1) Ha a támogatott személy a visszafizetési kötelezettsége alóli mentesítéséhez szükséges feltételeket igazolta, a lakástámogatási hatóság a mentességét az 1. függelék 114. számú iratmintája szerinti közigazgatási határozattal megállapítja.
(2) Ha a lakástámogatási hatóság a feltételek hiányát állapítja meg, a mentesítés iránti kérelmet az 1. függelék 115. számú iratmintája szerinti hatósági határozattal elutasítja.
(3) A mentesítési kérelem elutasítása esetén a lakástámogatási hatóság
a) a határozatot közlő 1. függelék 116. számú iratmintája szerinti levélben figyelmezteti a kérelmezőt, hogy a támogatással megszerzett ingatlan elidegenítése a támogatás visszafizetésének következményével jár,
b) tájékoztatja a kérelmezőt, hogy a visszafizetési kötelezettsége felfüggesztését kérheti arra való tekintettel, hogy a lakásigényét újabb ingatlan megszerzésével elégíthesse ki, és
c) a kérelmezőt a kézhezvételtől számított 60 napos határidővel, az 1. függelék 99., illetve 107. számú iratmintái szerinti nyilatkozattételre hívja fel.
(4) Az eljárás felfüggesztésének feltétele a támogatás összegének kincstári letétbe helyezése.
38. Az ingatlanban maradó volt házasfél tulajdonszerzéséhez kapcsolódó eljárás
92. § (1) Ha a volt házasfél a bejelentett szándékával szemben nem teljesíti a támogatás visszafizetése alóli mentesülése feltételeit, alkalmazni kell az R. 21. § (3) bekezdés b) pontjában, a Létr. 14. § (2) bekezdésében, az Újcsokr. 50. § (1) bekezdés a) pontjában, a Hcsokr. 36. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat.
(2) A járási hivatal a bejelentési kötelezettség határidőben való teljesítéseként fogadja el azt is, ha a volt házasfelek az elidegenítésről a bejelentést a hitelintézet számára az R. 21. § (4) bekezdés a) pontja, a Létr. 16. § (3) bekezdés a) pontja, az Újcsokr. 50. § (3) bekezdés a) pontja, a Hcsokr. 44. § (4) bekezdés a) pontja szerinti határidőben teszik.
(3) Abban az esetben, ha a tulajdoni hányadát a házastársának elidegenítő volt házasfél a bejelentését a járási hivatalhoz határidőben megteszi, és egyben jelzi, hogy a mentesülés lehetőségével élni kíván, a járási hivatal a kérelmet mint idő előttit, Ket. 30. § d) pontja alapján az 1. függelék 117. számú iratmintája szerinti végzéssel érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, az ügyfelet a hitelintézet előtti eljárás megindítására felhívja.
93. § (1) Ha a hitelintézetnek a járási hivatalhoz továbbított értesítése a jogszabályi követelményeknek megfelelően alátámasztja a kérelmezőnek a támogatás visszafizetése alóli mentességre való jogosultságát, a lakástámogatási hatóság további bizonyítást nem folytat, a jogosult mentességét az 1. függelék 118. számú iratmintája szerinti határozattal megállapítja, majd hozzájárul a lakás elidegenítéséhez azzal, hogy az állam javára bejegyzett jelzálogjog, illetve azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom a továbbiakban a szerző fél teljes tulajdoni hányadára terjedjen ki.
(2) Ha a lakástámogatási hatóság a feltételek hiányát állapítja meg, a mentesítés iránti kérelmet az 1. függelék 119. számú iratmintája szerinti hatósági határozattal elutasítja.
(3) A lakástámogatási hatóság
a) a határozatot közlő, az 1. függelék 116. számú iratmintája szerinti levélben figyelmezteti a kérelmezőt, hogy a támogatással megszerzett ingatlan elidegenítése a támogatás visszafizetésének következményével jár,
b) tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az eljárás felfüggesztését kérheti arra való tekintettel, hogy a lakásigényét újabb ingatlan megszerzésével elégíthesse ki, és
c) a kérelmezőt a kézhezvételtől számított 60 napos határidővel, az 1. függelék 99., illetve 107. számú iratmintái szerinti nyilatkozattételre hívja fel.
(4) Az eljárás felfüggesztésének feltétele a támogatás összegének kincstári letétbe helyezése.
Az állam javára bejegyzett jelzálogjog törléséhez való hozzájárulás, a jelzálogjog bejegyeztetése
39. A törléshez való hozzájárulás általános feltételei
94. § (1) Ha a döntés megalapozásához az nélkülözhetetlen, a kötelezően bekérendő iratokon túl a járási hivatal ügyintézője – az 1. függelék 120. számú iratmintája alkalmazásával – további iratok csatolását kérheti az ügyféltől. A Vagyontv. 66. § (1a) bekezdése nyújtotta felhatalmazás alapján folytatott eljárások során sem számít a határidőbe a hiánypótlásra fordított idő.
(2) A képviseletre való jogosultságot a polgári eljárásban is vizsgálni kell. Hiánypótlásra az ügyfelet a járási hivatal az 1. függelék 121. számú iratmintája szerinti levéllel hívja fel. Az ügyfelet a meghatalmazott útján való eljárás visszautasításáról értesíteni, továbbá felhívni személyes eljárásra vagy új képviseletről való gondoskodásra az 1. függelék 122. számú iratmintája szerinti levéllel kell. Az illetékes gyámhatóságot ügygondnok kijelölése iránt az 1. függelék 123. számú iratmintája szerinti levéllel kell megkeresni.
(3) Ha az állami igény érvényesítése iránti hatósági vagy bírósági eljárás indult, törlési engedélyt akkor sem adható ki, ha időközben a jelzálogjoggal biztosított támogatási időszak már eltelt, vagy a támogatás tőkeösszegét az eljárás megindítását követően önként visszafizették.
40. Törlés önkéntes visszafizetés nyomán
95. § (1) Ha a támogatott személy tehermentesíteni kívánja az ingatlant, az állami támogatást a 10032000-01034080 „Lakástámogatások visszafizetése” bevételi számlára kell visszafizetnie. A jelzálogjog töröltetése érdekében a támogatást igénybe vevőnek kérelemmel (1. függelék 124. számú iratmintája) kell fordulnia a járási hivatalhoz, ahol az állami támogatás kincstári bevételi számlára történő visszafizetését, illetve kamattámogatás esetén a támogatott hitel megszűnésének banki igazolását a lakástámogatási ügyintéző köteles ellenőrizni.
(2) A befizetés számlára érkezéséről való meggyőződést követően az engedély kiadható. Ha a törlés iránti kérelmet az ügyfél nem az illetékes járási hivatalhoz nyújtotta be, azt illetékességből átadni az 1. függelék 125. számú iratmintája szerinti kísérőirattal kell. Az átadásról az ügyfelet a járási hivatal az 1. függelék 3. számú iratmintája szerinti levéllel tájékoztatja. Hiánypótlásra az 1. függelék 120. számú iratmintája szerinti levéllel kell a kérelmezőt felszólítani. Az ügyintézési határidő 15 nap.
(3) A támogatásnak a kamatmentes visszafizetése akkor fogadható el önkéntes teljesítésként, ha a tőkeösszeget legkésőbb a hatósági ellenőrzés, illetve eljárás megindításáról szóló értesítés kézhezvételét megelőző napon utalták. Az ezt követően befizetett összeg részteljesítésnek minősül, a kamatfizetési kötelezettség fennmarad. Az önkéntes visszafizetés teljesítésének napját követően lakástámogatási hatósági ellenőrzés, illetve eljárás indításának helye nincs.
(4) Lehetővé kell tenni az olyan önkéntes befizetést is, amelynek a büntetőeljárás terheltje kíván eleget tenni annak érdekében, hogy a bíróság az okozott kár részbeni vagy egészében történő megtérítését a büntetéskiszabás körében értékelni tudja.
(5) A járási hivatal az illetékes ingatlanügyi hatósághoz címzett, szabályos ellenjegyzésekkel ellátott, az 1. függelék 126. számú iratmintája szerinti törlési engedély, valamint az „Ingatlan-nyilvántartási kérelem I.” és „Ingatlan-nyilvántartási kérelem II.” című nyomtatványok (1. függelék 127. számú iratmintája) ingatlanügyi hatósághoz való megküldésével intézkedik a jelzálogjog töröltetéséről. A járási hivatal a döntéséről és az intézkedéséről – ha az a kérelemben foglaltaktól érdemében eltér – a kérelmező ügyfelet tértivevényes levéllel tájékoztatja.
96. § (1) A LakHat Pénzügyi alrendszer naponta frissül, így abban a bankszámláról történő ügyfél általi befizetés a kincstári bevételi számlán legkésőbb az átutalást követő második munkanapon ellenőrizhető. A befizetésről a támogatott személy részére az 1. függelék 128. számú iratmintája szerinti igazolást kell kiadni.
(2) Az ügy csak akkor zárható le, ha a hozzá kapcsolódó összes pénzforgalmi tételt párosították. Egyezőség esetén a jelzálogjog törlési engedély az 1. függelék 126. számú iratmintája szerint kiadható.
(3) Abban az esetben, ha a kérelmező a jelzálogtörléshez szükséges összegnél kevesebbet fizetett be a bevételi számlára, a lakástámogatási ügyintéző hiánypótlásra szólítja fel az ügyfelet a fennmaradó összeg öt napon belüli befizetésére. A határidő eltelte után a lakástámogatási ügyintéző ellenőrzi a pénzforgalmi teljesítést (befizetést) a LakHat-ban. Ha ez megtörtént, az ügyintéző az egyezőség/nem egyezőség szerint jár el.
(4) Abban az esetben, ha a kérelmező támogatott téves számlára teljesített, a lakástámogatási ügyintéző az 1. függelék 129. számú iratmintája szerinti rendezést kezdeményezi a Kincstárnál, majd az eljárást az összeg egyezőségének megfelelően folytatja le.
41. Törlés a támogatás összegének letétbe helyezése nyomán
97. § (1) Ha a jegyző a közvetlen átjegyzésről hozott érdemi döntésében vagy a visszafizetési kötelezettség felfüggesztésének megszüntetése nyomán a támogatást részben vagy egészben visszafizetendő költségvetési támogatásnak minősíti, és a támogatás összegét előzetesen kincstári letéti számlán nem helyezték el, a járási hivatal a kötelezettet tértivevényes levélben, a kézhezvételtől számított nyolcnapos határidő megjelölésével önkéntes teljesítésre hívja fel. A felhívás eredménytelensége esetén a járási hivatal az Art. 72. § (6) bekezdésében, továbbá az R. 21. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a visszafizetésre kötelezésről hatósági határozattal dönt. E visszafizetési kötelezettséghez az R. kamatkövetelést nem társít.
(2) A törlési engedély ingatlanügyi hatósághoz történő kibocsátásához az ügyfél részéről benyújtandó az 1. függelék 130. számú iratmintája szerinti kérelem, 2012. szeptember 18-ig az R. (esetleg MT rendelet) hatálya alatti támogatás esetén a felfüggesztést elrendelő jogerős jegyzői határozat, az igazolás a támogatás összegének letéti számlára történő befizetéséről (kincstári, hitelintézeti, korábbi ügyeknél ügyvédi). Az ügyintézési határidő a törlésre irányuló kérelem benyújtását követő 15 nap, ha a támogatás összegének letéti számlán történő jóváírása megtörtént. Az Újcsokr., a Hcsokr., a Létr. szerinti támogatás, továbbá az R. hatálya alá tartozó támogatás vonatkozásában a 2012. szeptember 19-étől benyújtott átjegyzési kérelmek esetén a letét és a felfüggesztés megtörténtéről a járási hivatal hivatalból tesz megállapítást.
(3) A támogatás összegét a 10032000-01501315 „Kincstár Lakáscélú kedvezmények letéti számla” javára kell befizetni. A támogatás összegét vagy a hitelintézeti igazolással bizonyítható nagyságú igénybe vett támogatási összeget letétbe helyező személy részére a járási hivatal ad igazolást (1. függelék 132. számú iratmintája) az 1. függelék 133. számú iratmintája szerinti tranzakciós bizonylat csatolásával. A megfelelő összeg letétbe helyezése után a lakástámogatási ügyintéző intézkedik a visszafizetési kötelezettség felfüggesztése ügyében.
(4) A támogatás összegét letétbe helyező személy részére a járási hivatal a számlavezető rendszer adatai alapján az 1. függelék 133. számú iratmintája szerinti bizonylatot megküldi; egy másolati példányt az ügyirathoz csatol. A letétbe helyezett összegnek a pénzforgalmi tétellel történő párosítását az iktatott irathoz el kell végezni.
98. § (1) Az állami igény biztosítékainak átjegyzése iránti közigazgatási hatósági eljárás felfüggesztésének időtartama alatt, ha a másik lakás megszerzése még nem történt meg, a támogatott kérelmére a jelzálogjog töröltetéséről a járási hivatal az illetékes ingatlanügyi hatósághoz címzett, szabályos ellenjegyzésekkel ellátott, az 1. függelék 126. számú iratmintája szerinti törlési engedély, valamint az „Ingatlan-nyilvántartási kérelem I.” és „Ingatlan-nyilvántartási kérelem II.” című nyomtatványok (1. függelék 127. számú iratmintája) ingatlanügyi hatósághoz való megküldésével intézkedik a jelzálogjog töröltetéséről, ha az állam által nyújtott támogatás összegét letétbe helyezték.
(2) Ha a támogatott személy az Újcsokr. IV. fejezete szerinti három- vagy többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatásával érintett lakását az Újcsokr. 24. § (1) bekezdésében foglalt időszak alatt értékesíti, akkor az állam javára bejegyzett jelzálogjog törlése érdekében a lakás értékesítéséig, azaz a hitelintézetnek a jelzálogjoga törléséhez való hozzájárulása kiadásáig a hitelintézet által a központi költségvetésből lehívott kamattámogatás összegét kell a kincstári letéti számlára elhelyeznie. Az elhelyezendő összeget a hitelintézet által kiadott igazolás alapján – amely tartalmazza, hogy az adott kölcsönszerződéshez kapcsolódóan a hitelintézet mennyi kamattámogatást hívott le – kell a hatóságnak megállapítania.
42. A letét felszabadítása és átvezetése a lakástámogatások visszafizetése számlára
99. § (1) A beérkező ügyirat a jogerős határozat (és jegyzői adatlap), amely a felfüggesztés megszüntetéséről rendelkezik. A lakástámogatási ügyintéző ellenőrzi, hogy a jelzálogjog, valamint a terhelési és elidegenítési tilalom bejegyzése szabályosan megtörtént-e, az legalább széljegyen szerepel-e az ingatlan-nyilvántartásban. Ha a határozatot a jegyző hozta, és a jelzálogjog, valamint a terhelési és elidegenítési tilalom bejegyzésére a határozat/adatlap járási hivatalhoz érkezésétől számított 21 napon belül nem kerül sor, akkor a lakástámogatási ügyintéző ezt jelzi az illetékes jegyzőnek. Ha a bejegyzés megtörtént, akkor a járási hivatal legkésőbb a jelzálogjog bejegyzésének észlelését követő 10. napon megküldi a Kincstárnak a letét ügyfélnek történő visszautalására vonatkozó megbízását.
(2) A Kincstár a járási hivatal megbízása alapján legkésőbb a beérkezéstől számított öt napon belül intézkedik a letét ügyfélnek történő visszautalásáról, illetve a visszatérítendő állami támogatás központi költségvetés javára történő visszafizetéséről az 1. függelék 111. számú iratmintája szerint. A járási hivatal az 1. függelék 111. számú iratmintája szerinti iratot a letétbe helyezést igazoló, 1. függelék 133. számú iratmintája szerinti irattal együtt megküldi a Kincstárnak.
(3) A Kincstár ellenőrzi a jogosult személy adatait, és a bankszámlára utalás feltételeinek megléte esetén intézkedik a letéti számlán lévő összeg ügyfélnek történő kiutalásáról és/vagy a lakástámogatások visszafizetése számlára történő átvezetéséről. A lakástámogatási ügyintézőnek a pénzügyi párosításnál minden esetben ellenőriznie kell, hogy a kincstári letétbe helyezett összeg és az állami jelzálogjog átjegyzéséről rendelkező határozatban lévő összeg azonos-e. A 10032000-01501315 „Kincstár Lakáscélú kedvezmények letéti számláról” történő kifizetés, átvezetés esetén összeg nem maradhat a letéti számlán.
(4) Téves befizetés esetén a Kincstár visszautalja az összeget a befizetőnek a járási hivatal 1. függelék 129. számú iratmintája szerinti megkeresése alapján. A támogatást befizető személy részére a járási hivatal ad igazolást a számlavezető rendszerből kinyomtatott, az 1. függelék 134. számú iratmintája szerinti tranzakciós bizonylat csatolásával.
100. § (1) A 2008. január előtt – ügyvédnél vagy a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál (a továbbiakban: KVI) – letétbe helyezett összegek kifizetései esetén minden visszafizetési rendelkezésnél hitelt érdemlően bizonyítani kell a letétbe helyezést (KVI-s letéti számlára befizetés vagy önkormányzati igazolás), és az 1. függelék 111. számú irathoz annak másolatát mellékelni kell, ha kincstári letéti számláról történik az utalás. A KVI-s letét – amely kincstári számlán van – felszabadításáról a járási hivatal a 111. számú iratmintája szerinti irattal (mellékletek kötelezőek) rendelkezik a Kincstár felé az összeg ügyfélnek történő kifizetéséről vagy költségvetési számlára átvezetéséről. A LakHat Ügyviteli moduljában (a továbbiakban: Ügyvitel) a pénzügyi párosítást a letét felszabadításakor kell végezni, az ügyvédi letét felszabadításáról a járási hivatalnak kell intézkednie.
(2) Ügyvédi letét esetén a járási hivatal a jegyző jogerős határozata alapján, valamint a tulajdoni lapon a tulajdonjog másik lakásra történő feljegyzését és az állam jelzálogjogának feljegyzését követően az 1. függelék 131. számú iratmintája szerinti levéllel felhívja a letétkezelő ügyvédet a letét összegének a visszafizetési számlára teljes egészében vagy részben való befizetésére, illetve a letevő számára való kiszolgáltatására.
101. § (1) A kincstári letéti számláról a letéti összeg felszabadítása a jogerős határozatban foglaltak alapján, a következők szerint történhet:
a) visszafizetés az ügyfélnek teljes összegben (másik ingatlanra jelzálogjog bejegyzéssel),
b) visszafizetés az ügyfélnek arányos összegben, és az arányos rész átvezetése a 10032000-01034080 „Kincstár Lakástámogatások visszafizetése bevételi számlára” (arányos jelzálogjog bejegyzéssel),
c) visszafizetés az ügyfélnek nem történik, teljes összegben a 10032000-01034080 „Kincstár Lakástámogatások visszafizetése bevételi számlára” kell átvezetni.
(2) A kincstári letéti számlára helyezett támogatási összeget mindaddig állami kötelezettségként kell nyilvántartani (analitikusan), ameddig jogerős határozatban nem rendelkeznek a letéti összegről. A felfüggesztés időtartama egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható az ügyfél kérelmére, ezért a letéti összegek pénzügyi párosításához a letéti ügyeket a lakástámogatási ügyintézőnek évente felül kell vizsgálnia.
(3) A számla forgalmáról a számlavezető rendszer automatikusan előállítja a számlavezető rendszerből átvett tranzakciókból a napi kartont. A Kincstár ügyintézője a lakáscélú letéti számla forgalmáról napi, tranzakciós részletezettségű analitikus nyilvántartást vezet.
(4) Az állami kötelezettség nyilvántartásában minden év végén a letéti számlán fennmaradó ügyeket tételesen vizsgálni kell, mert a kincstári letétbe helyezett lakáscélú támogatások összegei vagy az ügyfeleket vagy a központi költségvetést illetik a letétbe helyezés feltételeinek megszűnését követően. Előbbiekről adatszolgáltatást a Kincstár felé teljesíteni nem kell.
43. Törlés megelőlegező kölcsön esetén, valamint ha a fedezeti és a cél ingatlan elkülönül
102. § (1) Az R. 5/A. §-ában foglaltak alapján nyújtott megelőlegező kölcsönhöz kapcsolódó állami kamattámogatás bejegyzésének töröltetéséről a járási hivatal a támogatott kérelmére (1. függelék 135. számú iratmintája), az illetékes ingatlanügyi hatósághoz címzett, az 1. függelék 126. számú iratmintája szerinti, szabályos ellenjegyzésekkel ellátott törlési engedély, valamint az „Ingatlan-nyilvántartási kérelem I.” és „Ingatlan-nyilvántartási kérelem II.” című nyomtatványok (1. függelék 127. számú iratmintája) ingatlanügyi hatósághoz való megküldésével, abban az esetben intézkedik, ha az ingatlan tulajdoni lapjára a lakásépítési kedvezményt az ingatlanügyi hatóság bejegyezte. Az ügyintézés határideje 15 nap.
(2) Ha az igénylő házaspár gyermekvállalását nem vagy csak részben teljesíti, úgy köteles az állam javára a meg nem született gyermekre eső összeg után – a folyósító hitelintézet útján – részletekben megfizetni az állam által a megelőlegezés időtartama alatt hitelintézet számára kifizetett kamatösszeget. A járási hivatal a támogatott ingatlanról mindaddig nem törölteti a jelzálogjogot, amíg a támogatottak igazoltan vissza nem fizetik a hitelintézet által megállapított összeget. Hiánypótlásra az 1. függelék 120. számú iratmintája szerinti levéllel kell a kérelmezőt felszólítani. A törlési engedélyt a hitelintézet igazolásának csatolása esetén ki kell adni.
(3) Ha a járási hivatal – a hitelintézet engedélye nyomán – a megelőlegező kölcsön kamataival, költségeivel kapcsolatos állami igény felfüggesztéséről határoz, és az ügyfél az ingatlanát tehermentesíteni akarja, a törlési engedély kibocsátása előfeltételeként az állam által az ügyfél helyett addig ténylegesen megfizetett összeg helyeztethető kincstári letétbe. Az általa ténylegesen lehívott összeg közlése iránt a járási hivatal a hitelintézetet megkeresi.
(4) Az R. szerint kötött megelőlegező kölcsönszerződésben vállalt gyermek hitelintézeti bejelentésével kapcsolatos eljárások a következők:
a) ha az ügyfelek arra hivatkoznak, hogy a hitelintézettől nem kapták meg a nyilatkozattételre felszólító levelet, vagy a hitelintézet a gyermek bejelentésénél nem megfelelően járt el, akkor a járási hivatalnak hatósági eljárás keretében kell kivizsgálnia az ügyet, továbbá a döntést közlő kísérő levélben tájékoztatnia kell az ügyfeleket a Pénzügyi Békéltető Testülethez (a továbbiakban: PBT) fordulás lehetőségéről, illetve informálnia kell őket, hogy peres úton is rendezhetik ügyüket; a lakástámogatási hatóságnak a támogatott személlyel szemben indított eljárása a PBT előtti, a hitelintézet és annak ügyfele közötti egyeztetéstől független;
b) ha a támogatottak arra hivatkoznak, hogy ők határidőben leadták a banknak a hozzájáruló nyilatkozatukat, és a gyermekük 2008. július 1-jét követően született meg, a járási hivatal az eljárás során egyeztet a Kincstárral;
c) ha a gyermekvállalás teljesítésének határidőn túli bejelentéséből következő visszafizetés esetén a lakásépítési kedvezmény biztosítására a visszafizetett összeggel csökkentett összegű jelzálogjogot jegyeztetett be a hitelintézet az ingatlan-nyilvántartásba, akkor fel kell szólítani a hitelintézetet a támogatási szerződés módosítására és az annak megfelelő jelzálogjog bejegyeztetésére; a támogatási szerződést nem a költségvetéstől lehívott nettó összegre kell kötni, hanem a korábban folyósított megelőlegező kölcsön összegére, azaz a költségvetéstől igényelt bruttó összegre; a késedelem miatt felszámított fizetési kötelezettséget a hitelintézetnek kell befizettetni az ügyfelekkel, mert a hitelintézet nettó módon számolt el a költségvetéssel.
103. § Ha a hitelintézet által nyújtott állami kamattámogatású kölcsönökből épített, vásárolt, bővített, illetve korszerűsített ingatlan nem fedezete a kölcsönnek, úgy erre az ingatlanra – az ingatlan-nyilvántartásba az említett követelések megszűnéséig, illetőleg teljes visszafizetésükig – az állam javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. Ha a törléshez való hozzájárulás iránti kérelmet arra való tekintettel nyújtották be, hogy:
a) a hitel futamideje alatt annak céljául szolgáló ingatlan válik a hitel fedezetévé,
b) a hitelcél szerinti ingatlant részben vagy egészben értékesítették, vagy
c) az ingatlan lebontása természeti katasztrófa következtében vált szükségessé,
abban az esetben az 1. függelék 126. számú iratmintája szerinti törlési engedélyt a járási hivatal kiadja, a törlés iránt intézkedik.
44. Törlés visszafizetésre kötelező hatósági határozat teljesítését követően
104. § (1) A visszafizetési kötelezettségről rendelkező közigazgatási döntésben vagy a teljesítésre felszólító levélben fel kell hívni a visszafizetésre kötelezett adós figyelmét, hogy a banki átutalásnál a Közlemény rovatba az adós adóazonosító jelét kötelező adatként be kell írni.
(2) Ha az őt erre kötelező döntés alapján a kötelezett eleget tesz fizetési kötelezettségének, megszűnik az állam igénye a támogatott ingatlanra, a bejegyzett jelzálogjogot a biztosító ténnyel (az elidegenítési és terhelési tilalommal) együtt töröltetni kell az ingatlan-nyilvántartásból.
(3) A befizetésről való meggyőződés, a kincstári számla kezelőjének vagy a kötelezettnek a hitelintézeti átutalásról szóló igazolása után a járási hivatal a törlésről az illetékes ingatlanügyi hatósághoz címzett, az 1. függelék 126. számú iratmintája szerinti, szabályos ellenjegyzésekkel ellátott törlési engedély, valamint az „Ingatlan-nyilvántartási kérelem I.” és „Ingatlan-nyilvántartási kérelem II.” című nyomtatványok (1. függelék 127. számú iratmintája) ingatlanügyi hatósághoz való megküldésével intézkedik. Az ügyintézés határideje 15 nap.
(4) A járási hivatal első fokú közigazgatási határozatát kimenő iratként az Ügyvitelben rögzíti a lakástámogatási ügyintéző. Az Ügyvitelben külön kell rögzíteni az állami támogatás összegét (tőke) forintban, és ha kamatfizetést is előír a határozat, az 1959. évi IV. törvény 232. §-a vagy a Ptk. 6:48. §-a szerinti kamat összegét is forintban.
(5) A jogerős határozat alapján a támogatás-visszafizetés határidőben történő teljesítése esetén az 1. függelék 134. számú iratmintája kinyomtatásával a számlavezető rendszerben az ügyfél által befizetett összeget (tőke+kamat) azonosítani kell a határozatban előírt összegekkel. Az egyeztetés a kötelezett személy és az Ügyvitelben rögzített személy adataival, az adóazonosító jel alapján történik. A pénzügyi párosítást a lakástámogatási ügyintézőnek el kell végeznie az Ügyvitelben. Párosítás csak „Kincstár Lakástámogatások visszafizetése bevételi számlán” történhet.
105. § (1) A lakástámogatási ügyintéző a visszafizetési határidő lejáratát ellenőrzi, és az Ügyvitelben megjelenő pénzforgalmi tételek között a „Kincstár lakástámogatások visszafizetése” számlán is ellenőrzést végez az összeg, az ügyfél és az iktatószám alapján. Az esetleges téves számlahasználat miatt az adóhatósági és a letéti számlát is ellenőrizni kell. Ha a lakástámogatási ügyintéző meggyőződött róla, hogy nem történt meg határidőn belül a befizetés, és nincs fellebbezés, az ügyiratot előkészíti, és átadja az állami adóhatóságnak adók módjára történő behajtásra.
(2) Az adók módjára történő behajtás megindítása iránti megkeresés iratmintájának valamennyi adatát rögzíteni kell az Ügyvitelben. Különösen fontos a kötelezően kitöltendő mezők – az adós neve, az adós lakcíme, a tartozás jogcíme, a határozat száma, a jogerőre emelkedés napja, a tartozás összege, a tartozás esedékessége – helyes rögzítése. A végrehajtás iránti megkereséshez az előírt mellékleteket csatolni kell, és az Ügyvitelben rögzíteni kell az ügy átadását.
45. Törlés eredménytelen végrehajtás, elévülés, visszafizetési kötelezettség alóli mentesítés esetén
106. § (1) A más hitelező kezdeményezésére indult bírósági végrehajtási eljárásban a végrehajtás eredménytelenségét vagy annak eredményességét, de az állami igény kielégítetlenségét megállapító bírósági végrehajtó által kiadott értesítés alapján,
a) ha a jogszabályban előírt 5 vagy 10 év már letelt, és
b) a végrehajtási ügyben az állam képviseletében eljárt szerv nem fizetett költségelőleget,
c) az állami igény érvényesítése iránti közigazgatási vagy bírósági eljárás pedig nem indult,
hivatalból töröltetni kell a jelzálogjogot.
(2) Töröltetni kell a jelzálogjogot akkor is,
a) ha a végrehajtási eljárás a második ingatlanárverés sikertelensége következtében szünetel (Vht. 158–159. §), és
b) a szünetelés alatt az állami igény időtartama eltelt,
c) az állami igény érvényesítése iránti közigazgatási vagy bírósági eljárás pedig nem indult.
(3) Ha az állam képviseletében eljárt szerv költségelőleget fizetett, akkor a törlési engedély kiadása előtt az adóst fel kell szólítani, hogy a végrehajtási eljárásban a zálogjogosulti bekapcsolódás okán felmerült valamennyi költséget térítse meg. A törlési engedély csak a teljesítést követően adható ki.
107. § (1) A töröltetés iránt a járási hivatal az illetékes ingatlanügyi hatósághoz címzett, az 1. függelék 126. számú iratmintája szerinti, szabályos ellenjegyzésekkel ellátott törlési engedély, valamint az „Ingatlan-nyilvántartási kérelem I.” és „Ingatlan-nyilvántartási kérelem II.” című nyomtatványok (1. függelék 127. számú iratmintája) ingatlanügyi hatósághoz való megküldésével intézkedik. Az ügyintézés határideje a megkeresés, kérelem beérkezésének napját vagy a hivatalból való észlelés napját követő naptól számított 15 nap.
(2) Az állami igény érvényesítése iránt indult bírósági végrehajtási eljárás eredménytelensége nyomán a jelzálogjogot töröltetni akkor lehet, ha a végrehajtáshoz való jog is elévült.
(3) Visszafizetésre kötelező hatósági határozat alapján, adók módjára folyó behajtási eljárás eredménytelenségét és elévülését jelző adóhatósági értesítés nyomán, ha a jelzálogjoggal, valamint elidegenítési és terhelési tilalommal biztosított állami igény már megszűnt, hivatalból kell intézkedni a jelzálogjog törléséről.
(4) Abban az esetben, ha az R. 21. § (3a)–(3b) bekezdései szerinti visszafizetési kötelezettség alóli mentesítésre való jogosultságot megállapítja, a járási hivatal a kérelemnek helyt adva intézkedik az államot megillető jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt. A járási hivatal a kérelmet elutasítja, ha a támogatott személy a visszafizetés alóli mentességét hitelt érdemlően nem támasztja alá.
46. Törlés az állami igény lejártával
108. § (1) Az eljárás az ügyfél kérelmére indul, az ügyintézési határidő 15 nap. A kérelem teljesítéséhez az ügyfél által benyújtandó az 1. függelék 136. számú iratmintája szerinti kérelem, szükség szerint meghatalmazás, adásvételi szerződés vagy jogerős használatbavételi (fennmaradási) engedély vagy használatbavétel tudomásulvételéről vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány, támogatási szerződés, a 2011. december 14. napjától benyújtott, az R. 5. § (6)–(7) bekezdései szerinti utólagos kedvezmény iránti kérelem, a Létr. 8. § (1) bekezdése, a Hcsokr. 23. § (1) bekezdése alapján nyújtott támogatás esetén az utólagos támogatás jóváírására (igénybevételére) kötött szerződés.
(2) Az ügyintézés során az elidegenítési tilalomra meghatározott jogszabályi határidő meglétét vagy lejártát kell megállapítani. Ennek megállapítása előtt tisztázni kell, hogy a támogatási ügyben született-e a támogatás-visszafizetési kötelezettség felfüggesztéséről rendelkező, még hatályban álló határozat. Ha az állami támogatás visszakövetelése iránti bírósági, illetve közigazgatási hatósági eljárás indult, a törlésnek a határozott idő elteltével sincs helye.
(3) Ha a támogatott személy a támogatási igényét 2000. február 1. napja előtt nyújtotta be a folyósító hitelintézethez, és erre vonatkozóan az ügyfél hitelintézeti igazolással rendelkezik, a jelzálogjog akkor is töröltethető az 5 éves lejárati időnek megfelelően az ingatlan-nyilvántartásból, ha a szerződés megkötésének pontos dátuma 2000. február 1. napja utáni időpont. Kétség esetén vélelmezni kell a határozott idő lejártát. A 2011. december 14-étől benyújtott utólagos támogatási kérelmek esetén az állam – jelzálogjoggal, valamint elidegenítési és terhelési tilalommal biztosított – igényének kezdetét az utólagos támogatásra kötött szerződés megkötésének napjától kell számítani.
(4) Lakásépítési (beleértve a bővítést is) kedvezmény, továbbá lakásépítési támogatás [Létr. 2. § (1) bekezdés a) pontja] esetén a jogerős használatbavételi engedély kiadásának napjától kell számítani a határidőt és nem a jogerő keltétől. Ha a támogatást az R. 2. § (1) bekezdés b) pontja alapján új lakás vásárlásához nyújtották, az állami igény kezdőnapját akkor is a szerződéskötés napjától kell számítani, ha a szerződéskötéskor a támogatott lakóingatlanra az építésügyi hatóság használatbavételi engedélyt még nem adott. Abban az esetben is az eredeti adásvételi szerződés megkötésének napja a kezdőnap, ha e szerződést utóbb módosították.
(5) Abban az esetben, ha az iratok a megkeresett szerv, illetve a hiánypótlásra felhívott személy nyilatkozata szerint nem lelhetők fel, de az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint a jelzálogjog bejegyzésétől – a támogatástól függően – az 5 vagy 10 év eltelt, vélelmezni kell a határidő lejártát.
109. § (1) A töröltetés iránt a járási hivatal az ingatlanügyi hatósághoz címzett, az 1. függelék 126. számú iratmintája szerinti, szabályos ellenjegyzésekkel ellátott törlési engedély, valamint az „Ingatlan-nyilvántartási kérelem I.” és „Ingatlan-nyilvántartási kérelem II.” című nyomtatványok (1. függelék 127. számú iratmintája) ingatlanügyi hatósághoz való megküldésével intézkedik.
(2) Az ingatlanügyi hatóság törlésről rendelkező határozatát az ügyirathoz kell csatolni.
(3) Hiánypótlásra az 1. függelék 120. számú iratmintája szerinti levéllel kell a kérelmezőt felszólítani.
110. § (1) Ha a törlési kérelem benyújtásakor a támogatási szerződésből, illetve jogszabályból folyó, alapvetően adminisztratív (bejelentés, bemutatás, bejegyzés), utóbb pótolható támogatotti kötelezettség mulasztása kerül felszínre, a járási hivatal a támogatott személyt lakástámogatási hatóságként eljárva a kötelezettsége teljesítésére hívja fel [Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja]. A törlés iránti intézkedést a kötelezettség teljesítését követően kell megtenni. Ha a támogatott a felhívás ellenére a kötelezettségét nem teljesíti, vele szemben támogatás visszafizetése iránti eljárást kell indítani [Ket. 94. § (1) bekezdés b) pontja].
(2) Ha építkezéshez kapta a támogatást a kérelmező, de nincs használatbavételi engedélye vagy a használatbavétel tudomásulvételéről vagy a bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványa, viszont a hitelintézet nem mondta fel a szerződést a szerződésszegéstől számított 5 éven belül, és nem indult peres, illetve közigazgatási hatósági eljárás, akkor a szerződésszegéshez, az ebből folyó jogszerűtlen igénybevételhez kapcsolódó támogatás visszakövetelése iránti igény érvényesítése érdekében ellenőrizni kell, hogy a támogatott ingatlan tulajdoni lapjára az állam javára a jelzálogjogot, illetve azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyezték-e.
(3) A támogatott személy halála esetén, ha azt az örökös kéri, a törlés iránti hozzájárulást akkor is ki kell adni, ha az állam javára bejegyzett jelzálogjogra, illetve azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalomra meghatározott idő még nem telt el. Az öröklés igazolására az örököstől hagyatékátadó végzés bemutatását kell kérni. Ha az örökös a tulajdoni hányadát illetően tulajdonosváltozáshoz kéri a hozzájárulást, akkor a törlés iránt kell intézkedni.
(4) Változatlanul a támogatott lakásban lakó, túlélő támogatott esetén, az illetékes ingatlanügyi hatóságtól a bejegyzett összegnek ranghelyfenntartással kapcsolatos törlését és a fenntartott ranghelyre az új – az öröklés alá eső tulajdoni hányaddal arányosan csökkentett – összeg bejegyeztetését kell kérni.
(5) Az állam javára bejegyzett jelzálogjog, illetve az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez szükséges feltételek hiányában a hozzájárulás iránti kérelmet a járási hivatal az 1. függelék 137. számú iratmintája szerinti válaszlevéllel utasítja el.
47. Eljárás természeti és ipari katasztrófa következtében megsemmisült és kisajátított ingatlan esetén
111. § (1) A járási hivatal a tűz, gázrobbanás, ipari katasztrófa, árvíz, földcsuszamlás, földrengés következtében megsemmisült lakóingatlanra tekintettel kifizetett biztosítási összegnek a zálogtárgy helyreállítására, vagyis a támogatott ingatlan felépítésére való fordítását követeli, kivéve a támogatott és együttköltöző családtagjaik szándékos károkozását vagy az általuk bűncselekménnyel okozott kárt, amely esetén a támogatási összeget vissza kell követelni és úgy rendelkezni, hogy az állami igényt fedező biztosítási összeget a biztosító az állam számára fizesse ki.
(2) A biztosítási összeg rendeltetésszerű felhasználását jelentheti az is, ha a károsult támogatott személy a lakásigényét újabb lakás vásárlásával elégíti ki, és a lakástámogatási hatóság az állami igény biztosítékait arra átjegyezteti. A járási hivatalnak az ügyben az őt megkereső biztosítótársaság felé teendő nyilatkozatát megalapozó iratokat kell beszereznie, vagyis a tűz keletkezésének okát megállapító, a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról szóló 44/2011. (XII. 5.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) szerinti tűzvizsgálati jelentést és a tűzeseti hatósági bizonyítványt (kivéve, ha utóbbi kibocsátását a BM rendelet alapján megtagadták), illetve a katasztrófavédelmi szerveknek vagy jegyzőnek a történteket alátámasztó igazolását.
(3) A jelzálogjoggal biztosított támogatási összegnek az ügy kivizsgálásáig letéti számlán történő elhelyeztetése csak szándékos károkozás, illetve bűncselekmény alapos gyanúja esetén indokolt. Előbbi intézkedés szükségességének eldöntéséhez meg kell keresni az illetékes nyomozó hatóságot.
(4) A letéti számláról a letétbe helyeztetett összeget az ügyfél részére felszabadítani a letéti számlakezelő számára kiállított, felszabadítást kezdeményező feljegyzéssel, továbbá a feljegyzés mellékleteként azzal a biztosító számára kiállított nyilatkozat egy példányával lehet, amelyben a járási hivatal jelzi, hogy a káreseménnyel kapcsolatban az állam vagyoni igényt nem érvényesít, illetve követeli, hogy a biztosítási összeget a támogatott károsult személy fordítsa a katasztrófa következtében részben vagy teljesen megsemmisült lakás felépítésére, helyreállítására. Előbbiek irányadók abban az esetben is, ha a támogatott ingatlant kisajátítják.
(5) Ha biztosítás, kártérítés, kártalanítás útján a keletkezett kár nem térül meg, akkor az ingatlanon lévő állami igény törléséhez a határozott idő lejártát – ha végrehajtás indult, akkor a végrehajtási jog elévülését – követően hozzá kell járulni. Ha a támogatott ingatlan pusztulását szándékosan vagy bűncselekménnyel okozták, a támogatást akkor is vissza kell követelni, ha a zálogtárgy helyébe más biztosíték nem lép. Utóbbi esetben az állami igény biztosítékai újabb ingatlanra nem jegyeztethetők át.
48. Jogsértéssel megfizettetett támogatás visszaszolgáltatása iránti eljárás
112. § (1) Bármely esetben, amikor a járási hivatal vagy – az elévülési szabályokra tekintettel – a jogelődje megalapozatlanul rendelkezett a lakáscélú támogatás megfizettetése iránt, és az állam visszafizetés iránti, jelzálogjoggal biztosított igényének tartama még nem telt el, az általuk befizetett, őket jogszerűen illető támogatási összeg visszafizetésének előfeltétele, hogy a támogatással megszerzett, illetve az újabb ingatlanra az állami igényt az ingatlanügyi hatóság ismételten bejegyezze.
(2) Az állami igény biztosítása érdekében a járási hivatal a támogatott személlyel/személyekkel jelzálogszerződést köt az ingatlant terhelő jelzálogjog alapítására.
49. Eljárás megtérítési igény jogszerű érvényesítése esetén
113. § A 2015. január 1-jén vagy azt követően benyújtott lakáscélú állami megtérítési kötelezettség iránti kérelmek esetén a járási hivatal az állami igény biztosítékait az 1. függelék 138. számú iratmintája szerinti hatósági határozattal az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezteti, ha a hitelintézet az R. 25. § (2a)–(2b) bekezdései alapján az állammal szembeni megtérítési igényt jogszerűen érvényesítette, és a támogatással érintett ingatlan az adós támogatott személy tulajdonában áll.
Hozzájárulás jogok és tények támogatott ingatlanra való bejegyzéséhez
50. A hozzájárulás általános feltételei
114. § (1) Ha az ügyfél a kérelmét személyesen nyújtja be, az átvett iratokról kiállított átvételi elismervényre az ügy elintézéséhez szükséges, általa nem csatolt iratokat a lakástámogatási ügyintézőnek fel kell jegyezni, és fel kell szólítani a hiánypótlásra (1. függelék 139. számú iratmintája). A hiánypótlásra való egyidejű felszólítás tényét az ügyfél az aláírásával igazolja. Ha az előbbiek mellett is szükség van további hiánypótlásra, akkor az ügyfelet erre fel kell szólítani (1. függelék 120. számú iratmintája).
(2) Ha az ügyfél nem pótolja a hiányokat, akkor az 1. függelék 140. számú iratmintája szerinti kiadmánnyal kell az ügyet lezárni.
(3) A jogok és tények bejegyzése iránti kérelmek elbírálásához lehetőség szerint jogtanácsos, jogi előadó közreműködését kell biztosítani. A kérelemről szóló döntés kézbesítésével együtt az eredeti okiratokat az ügyfélnek vissza kell küldeni, miután az arról készült és a lakástámogatási ügyintéző által szignált másolatot az irattári példányhoz csatolták.
(4) A tulajdonosi hozzájárulás megtagadása esetén az ügyfeleket a bírósághoz fordulás lehetőségéről tájékoztatni kell.
51. Hozzájárulás az ingatlan tulajdoni viszonyaiban való változáshoz
115. § (1) A hozzájárulás iránti döntéshez az 1. függelék 141. számú iratmintája szerinti kérelem vagy azon szereplő adatok bekérése szükséges, a hivatalból rendelkezésre álló információkon kívül csatolandó a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges okirat. A hozzájáruló nyilatkozatot az 1. függelék 142. számú iratmintája, a megtagadót az 1. függelék 143. számú iratmintája szerint kell kiadni.
(2) A hozzájárulás kiadása előtt, előzetesen tájékoztatni kell a tulajdonosokat, hogy a lakás teljes vagy részbeni elidegenítése esetén
a) a támogatás összegét vissza kell fizetni, vagy
b) az elidegenítés szabályszerű bejelentésétől számított 60 napon belül
ba) közvetlen átjegyzést kérhetnek, amelyhez igazolniuk kell az elidegenítést követően az újabb lakás megszerzését adásvételi szerződés, csereszerződés vagy használatbavételi engedély (vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvétele vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány) bemutatásával, továbbá a tulajdonjoguknak is bejegyzettnek kell lennie [R. 21. § (11) bekezdése, Létr. 15. § (12) bekezdése, Újcsokr. 59. § (9) bekezdése, Hcsokr. 43. § (9) bekezdése], vagy
bb) közvetlen átjegyzést kérhetnek, amelyhez igazolniuk kell az ingatlanuk elidegenítését legfeljebb egy naptári évvel megelőzően az újabb lakás megszerzését adásvételi szerződés vagy használatbavételi engedély (vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvétele vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány) bemutatásával, továbbá a tulajdonjoguknak is bejegyzettnek kell lennie [R. 21. § (12) bekezdése, Létr. 15. § (13) bekezdése, Újcsokr. 59. § (10) bekezdése, Hcsokr. 43. § (10) bekezdése], vagy
bc) a támogatás visszafizetésének felfüggesztését kérhetik a járási hivataltól, ha lakásigényüket másik lakás vásárlásával vagy építésével kívánják biztosítani, s erre a másik lakóingatlanra kérhetik a jelzálogjog átjegyzését [R. 21/A. § (1) bekezdése, Létr. 15. § (1) bekezdése, Újcsokr. 59. § (1) bekezdése, Hcsokr. 43. § (1) bekezdése].
(3) A tájékoztató levélben (küldhető e-mail útján, telefaxon, tértivevénnyel stb.) 8 napos határidő tűzésével fel kell hívni a kérelmezőt arra, hogy erősítse meg: kérelmét a tájékoztató tartalma megismerését követően is fenntartja vagy visszavonja. A tájékoztató levél mellőzhető, ha a tulajdonos a kérelmét személyesen nyújtja be, és a tájékoztatás tartalmának megismerése után a kérelmét nyomban megerősíti. Ha a címzett a tájékoztató levélre nem reagál, akkor az általa utoljára érvényesen tett rendelkezést kell alapul venni, tehát úgy kell tekinteni, hogy a tulajdonosváltozás iránti kérelmét fenntartja.
116. § (1) Az elidegenítésre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az eredeti tulajdonviszonyokat úgy kívánják a támogatottak megváltoztatni, hogy az egyik fél marad tulajdonos és a másik haszonélvező vagy a gyermekeik lesznek a tulajdonosok.
(2) Az elidegenítés jogkövetkezményeit kell alkalmazni akkor is, ha a tartási, illetve az életjáradéki jognak a támogatott személy javára az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése tulajdon átruházáshoz kapcsolódik. Ugyancsak az elidegenítés jogkövetkezményeit kell alkalmazni – hatósági határozattal – a tulajdonjog ellenszolgáltatás nélküli átruházásánál, az ajándékozásnál.
117. § (1) Ha a telek nem osztható meg, és a támogatással épített ház (lakás) tulajdonosai csak a telekből kívánnak értékesíteni (eszmei tulajdoni hányad adásvétele), továbbá a felek megállapodnak a tulajdoni illetőségek kizárólagos használatában, vizsgálni kell, hogy a lakhatás továbbra is az eredeti lakásban, illetőleg családi házban valósul-e meg, valamint a megmaradt tulajdoni hányad az adó- és értékbizonyítvány vagy értékbecslés tanúsága szerint elegendő fedezetet nyújt-e a támogatás visszafizetésére. Ha fedezetet nyújt, a telekhányad értékesítése nem alapozza meg a támogatás visszafizetését. Ebben az esetben a jelzálogjogot, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalmat a megváltozott tulajdoni hányadra kell átjegyeztetni.
(2) Ha a telek megosztható, és a tulajdonosok csak a telekből kívánnak értékesíteni, amely területet a szomszédos helyrajzi számmal rendelkező területhez csatolnak, akkor elidegenítési szerződést, változási vázrajzot (amelyen látható, hogy a lakóingatlant nem érinti), a földhivatal engedélyező határozatát kell bekérni. Ha a benyújtott dokumentumok megfelelőek, az 1. függelék 144. számú iratmintája szerinti hozzájárulás kiadható.
(3) Ha az eredeti telekingatlan és a rajta levő felépítmény (lakóház) az ingatlan-nyilvántartásban külön válik, illetve a telek tulajdonosa és a lakóház tulajdonosának személye más lesz, szükséges vizsgálni a telektulajdon és az épület tulajdonjogát rendező szerződést, és a lakóházra kell a jelzálogjogot bejegyeztetni. Hiánypótlásra az 1. függelék 120. számú iratmintája szerinti levéllel kell a kérelmezőt felszólítani.
52. Hozzájárulás további jelzálogjog bejegyzéséhez, a ranghely megváltoztatásához
118. § (1) Az újabb jelzálogjog bejegyzéséhez való hozzájárulás iránti döntéshez az 1. függelék 145. számú iratmintája szerinti kérelem szükséges, részletezve a támogatott indokaival, továbbá állampolgárok közötti ügylet esetén a jelzálogjogot alapító szerződés és értékbecslés/adó- és értékbizonyítvány, a bankhitelhez kapcsolódó igény esetén a bank e-mail címe, postai címe, hitelintézeti nyilatkozat a lakáscélt kiváltó és az eredeti összeggel megegyező hitelről, illetve más hiteleknél hitelbiztosítéki értékigazolás, illetve egyéb dokumentumok a fedezetszámításról.
(2) A hozzájárulást automatikusan, vizsgálat nélkül meg kell adni:
a) az olyan lakáscélú hitelt kiváltó szabad felhasználású, illetve devizahiteleknél, amelyek egyébként nem tekinthetők lakáscélú hitelnek, ha az eredeti hitel ténylegesen fennálló összegét alakítja át forint- vagy devizahitellé a hitelintézet,
b) a támogatottnak nyújtott bármilyen célú hitelnél, ha a – már fennálló és újonnan folyósított – hitelek tételesen levezetett fedezeti értékösszege (hitelek és állami lakáscélú támogatások bank által megállapított együttes fedezeti szükségletének összege) nem haladja meg a bank által alkalmazott/számított hitelbiztosítéki értéket (a továbbiakban: HBÉ), azaz a fedezetül felajánlott (közvetlen lakástámogatással érintett) ingatlan hitelintézet által elfogadott menekülési értékének 100%-át.
(3) A kérelmező figyelmét fel kell hívni arra, hogy hitelkiváltás esetén a (2) bekezdés a) pontja szerinti hitel összege – támogatandó gyermek utólagos megszületése esetén – nem csökkenthető a támogatás összegével, vagyis utólagos támogatásban nem részesíthető.
(4) Minden, a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő esetben, amikor a hitel fedezeti értéke meghaladja a hitelbiztosítéki érték 100%-át, a hozzájárulás megadását mérlegelni kell.
119. § (1) A hitelintézetek által kialakított, jelzálogalapú, adósságrendező áthidaló kölcsönöket biztosító újabb jelzálog bejegyzése iránt beérkezett kérelmek vonatkozásában, ha a kérelemből és a becsatolt iratokból kétséget kizáróan megállapítható, hogy az újabb hitel az egyébként fizetésképtelenné váló támogatott személynek az elmaradt és a jövőben esedékessé váló fizetési kötelezettségét rendező, áthidaló hitel, a járási hivatal a támogatott ingatlan hitelbiztosítéki értékének 100%-át meghaladó hitelintézeti hitel bejegyzéséhez is hozzájárulhat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti döntés mérlegelése során a hozzájárulás mellett szól, ha:
a) a közvetlen állami támogatás nyújtása óta eltelt hosszabb (a támogatási időszak felénél több) idő lehetővé teszi a hozzájárulás megadását;
b) megfelelő pótfedezetek bevonásával valószínűsíthető, hogy a támogatott pénzügyi megingása esetén, ebből a pótfedezetből kielégíthető a hitelezők igénye;
c) a hitelezett(ek) jövedelmi helyzete indokolja a HBÉ 100%-án felüli hitelezést;
d) az állami támogatásnak a HBÉ-hez viszonyított csekély összege (400 000–500 000 Ft), illetve mértéke (legfeljebb 20%);
e) a hitel célja a támogatott ingatlan állagának megóvása vagy korszerűsítése, illetve értékének növelése;
f) készfizető kezesség biztosítja a kölcsönt.
(3) Az (1) bekezdés szerinti döntés mérlegeléséhez a megadott szempontokra tekintettel az alábbi információkat tartalmazó irat(ok) benyújtása szükséges:
a) esetleges pótfedezetek (pl. ingatlan, biztosítás) felsorolása, bemutatása;
b) banki nyilatkozat a hitelcélról, továbbá arról, hogy a hiteligénylő jövedelmi helyzete megfelelő fedezetet nyújt a hitel törlesztéséhez;
c) a hitelintézet tételes levezetése a támogatott ingatlan hitelbiztosítéki értéke és az ingatlanhoz kapcsolódó terhek fedezeti értékigényéről;
d) a hitel összege a hitel devizanemében és devizaalapú hitel esetén a hitelszerződésben szereplő HUF összeg feltüntetése;
e) kezességi szerződés (ha kötöttek).
(4) Ha a kérelemből és a becsatolt iratokból a hitel rendeltetése egyértelműen nem állapítható meg, a hitelintézetet előbbiek tisztázására hiánypótlás keretében kell megkeresni. A járási hivatalhoz a gyorsabb ügyintézés érdekében a szükséges iratok már a banki hitelbírálat korábbi szakaszában (az értékbecslést, HBÉ megállapítást és a pozitív banki döntést követően) is benyújthatók a hitelintézet által; az aláírt hitelszerződéstől ez esetben a járási hivatal eltekinthet.
(5) A hozzájárulásában rögzíteni kell az elfogadott hitelösszeget. A hozzájáruló nyilatkozatot az 1. függelék 146. számú iratmintája, a megtagadót az 1. függelék 147. számú iratmintája szerinti formában kell kiadni. Hiánypótlásra az 1. függelék 120. számú iratmintája szerinti levéllel kell a kérelmezőt felszólítani.
120. § (1) Ha a hitelfelvevő nem a támogatott személy, hozzájárulás az újabb jelzálog bejegyzéséhez csak kivételes esetben és közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs javára adható, és abban az esetben, ha a támogatott ingatlan teljes terhelése az újabb hitellel együttesen a HBÉ 70%-át nem haladja meg.
(2) Ha a hitelszerződésben adósként vagy adóstársként a támogatott is szerepel, akkor az nem harmadik személy által igénybe vett hitelnek minősül.
(3) A vállalkozói hitel biztosítékának bejegyzéséhez való hozzájárulás feltétele az is, hogy a támogatott személy tagja legyen a vállalkozásnak. A hozzájárulás melletti körülményként kell értékelni, ha az előbbi vállalkozás európai uniós vagy hazai gazdaságfejlesztési pályázattal összefüggésben igényli a hitelt.
121. § (1) A lakástámogatáshoz kapcsolódó állami igény biztosítékának hátrányosabb helyzetét eredményező ranghelycseréhez a járási hivatal nem járul hozzá. A döntést az 1. függelék 148. számú iratmintának megfelelő tartalommal kell meghozni.
(2) Hozzájárul a járási hivatal a ranghelycseréhez, ha az az egyes jelzálogjogoknak az Újcsokr. 24. § (2) bekezdése és 27. § (2) bekezdése, valamint a Hcsokr. 16. § (1) bekezdése szerinti bejegyzett sorrendjét eredményezi.
122. § Ha társasházi közös képviselő kér hozzájárulást a társasházi közös költséggel adós tulajdonosoknak (egyben támogatott személyeknek) az állami jelzálogjoggal, illetve azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakására a hátralék erejéig történő jelzálogjog bejegyzéséhez, a járási hivatal az 1. függelék 149. számú iratmintája szerinti levéllel válaszol.
53. Hozzájárulás további jogok, tények bejegyzéséhez
123. § (1) A hozzájárulás iránti döntéshez az 1. függelék 150. és 151. számú iratminták szerinti kérelem, valamint a jogot, illetve tényt alapító szerződés, továbbá – képviselő útján való eljárás esetén – meghatalmazás szükséges. Hiánypótlásra az 1. függelék 120. számú iratmintája szerinti levéllel kell a kérelmezőt felszólítani.
(2) A jogok, illetve tények bejegyzéséhez való hozzájárulás vagy annak megtagadása iránti döntést a járási hivatal az 1. függelék 146., 147., 152. és 153. számú iratmintáknak megfelelő tartalommal hozza. Az ügyintézés határideje 15 nap.
124. § (1) A járási hivatal – az Újcsokr. 29. § a) pontjában foglaltak kivételével – csak abban az esetben járul hozzá a haszonélvezeti jog bejegyzéséhez, ha az a támogatott személy javára történik. Ha a haszonélvezeti jog bejegyzése a támogatottak eredeti tulajdoni viszonyait is megváltoztatja, akkor tájékoztatni kell az ügyfelet, hogy az a támogatás visszafizetésével is járhat. Bejegyeztethető továbbá haszonélvezeti jog a támogatott személlyel a támogatott lakóingatlanba együtt költöző, együtt lakó személy részére is abban az esetben, ha az ügyvéd által elkészített haszonélvezeti jogot alapító szerződésben a haszonélvező nyilatkozik, hogy egy esetleges végrehajtás során kiköltözik. Kívülálló, harmadik személy javára haszonélvezeti jog bejegyzéséhez nem ad a járási hivatal hozzájárulást.
(2) Használat bejegyzéséhez a járási hivatal nem járul hozzá.
(3) A telki szolgalmi joghoz való hozzájáruláshoz a bejegyzésének alapjául szolgáló szerződés, esetleg vázrajz szükséges. Ha lakáscélt és az állam jelzálogjogát érdemben nem érinti, e jog bejegyzéséhez a járási hivatal hozzájárul.
(4) A vételi jog esetén vizsgálni kell az alapjául szolgáló szerződést, illetve a támogatott lakáscélra és az állam jelzálogjogára való hatását. Hozzájárulás csak akkor adható, ha az opció beváltásának időpontja az R. 21. § (1) bekezdése a Létr. 14. § (1) bekezdése, az Újcsokr. 24. § (1) bekezdése és 27. § (1) bekezdése, valamint a Hcsokr. 16. § (1) bekezdése szerinti állami igény időtartamán túli időpont. A vételi joghoz az 1. függelék 152. számú iratmintája szerint kell hozzájárulni.
(5) Az elő- és visszavásárlási jog esetén vizsgálni kell az alapjául szolgáló szerződést, illetve a támogatott lakáscélra és az állam jelzálogjogára való hatását. Hozzájárulás abban az esetben adható, ha e jogok érvényesítése az állami igény tartama alatt támogatás rendeltetését nem érinti.
(6) A tartási jognak vagy életjáradéki jognak a támogatott ingatlanra a támogatott ingatlan tulajdonosának javára történő bejegyzéséhez az állami igény tartama alatt hozzájárulni csak az elidegenítés jogkövetkezményei alkalmazásával lehet.
54. Hozzájárulás társasház, lakásszövetkezet bejegyzéséhez
125. § (1) A hozzájárulás iránti döntéshez az 1. függelék 154. számú iratmintája szerinti kérelem, az alapító okirat vagy szövetkezeti alapszabály, továbbá – meghatalmazott útján való eljárás esetén – meghatalmazás szükséges.
(2) A társasházi alapító okiratot és a lakásszövetkezeti alapszabályt csak abból a szempontból kell vizsgálni, hogy a támogatási szerződésben megjelölt lakáscél konkrét lakásra és személyre azonosítható-e. Az 1. függelék 153. számú iratmintának megfelelő hozzájárulásnak tartalmazni kell a jelzálogjog felosztásra és bejegyzésre vonatkozó nyilatkozatot. A hozzájárulás megtagadását a járási hivatal az 1. függelék 143. számú iratmintát alapul véve, megfelelően módosított tartalommal bocsátja ki. Az ügyintézés határideje 15 nap.
Eljárás ügyfélként
55. Érdekérvényesítés ügyféli jogokkal
126. § (1) Az általa képviselt állami érdeket sértő közigazgatási döntések esetén a járási hivatal a Vagyontv. 66. § (1) bekezdése szerinti feladatkörében – a Ket. 15. § (1) bekezdése szerint – ügyféli jogokat gyakorolhat; míg lakástámogatási hatóságként ügyféli joggal léphet fel a Ket. 15. § (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel.
(2) Kijavítás, kicserélés iránti igény esetén a fellebbezésre nyitva álló idő alatt kell az 1. függelék 155. számú iratmintája szerint előterjeszteni a kérelmet, amelyben szerepelnie kell, hogy ha annak címzettje nem ért egyet a javaslattal, akkor tekintse fellebbezésnek.
(3) Fellebbezés a Ket. 99. § (1) bekezdése szerinti határidőn belül, az 1. függelék 156. számú iratmintája szerinti fellebbezésminta alkalmazásával gyakorolható, a Ket. 107. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az illetékes szervhez címezve. A fellebbezés illetékmentes, mert a járási hivatal által képviselt államot az Itv. 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján személyes illetékmentesség illeti. Ha az eljárás gyorsítása érdekében az ügyfelek igénylik, és a járási hivatal által képviselt állami érdeket nem sérti vagy veszélyezteti, a járási hivatal a fellebbezési jogáról lemondhat.
56. Az ingatlanügyi hatóság előtti eljárás
127. § (1) A járási hivatal az állam képviseletében eljárva, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény szerint élhet a polgári jogviszonyokkal kapcsolatban biztosított ügyféli jogaival. Az eljárásba jogtanácsost be kell vonni.
(2) Kijavítás, kiegészítés kezdeményezhető az 1. függelék 157. számú iratmintája szerint az első fokon eljáró ingatlanügyi hatóságnál.
(3) A fellebbezésnek helye van, ha elutasítják a jelzálogjog bejegyzést, törlését, átjegyzését, vagy ha nem a megfelelő ranghelyen jegyzik be az állam jogát, illetőleg, ha az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom ellenére a lakástámogatási ügyben eljáró járási hivatal hozzájárulása nélkül jegyeztek be jogot vagy jogilag jelentős tényt. A fellebbezés az ingatlanügyi hatóság döntésének kézhezvételétől számított 30 napon belül az 1. függelék 158. számú iratmintája szerint gyakorolható [A földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése].
(4) Keresettel lehet olyan bejegyzett jog törlését, kiigazítását kérni, amely az államnak – a járási hivatal által képviselt – bejegyzett jogát sérti, a jog elévült, megszűnt, illetve a téves bejegyzés miatt az állam sérelmet szenvedett.
57. Feljelentés büntetőügyben, hozzájárulás vádelhalasztáshoz
128. § (1) A járási hivatal az állami lakástámogatással kapcsolatos feladatok végrehajtásakor a jogszabályban meghatározott hatósági hatásköre gyakorlása során tudomására jutott bűncselekmények, illetve bűncselekmények gyanúja alapján – a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 171. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségének megfelelően – a következő feltételek együttes megléte esetén tesz feljelentést:
a) az eljárás során szabályosan birtokába került bizonyítási eszköz (okirat, tanúvallomás, jegyzőkönyv stb.) a gyanút kellően alátámasztja,
b) a bűncselekmény történeti tényállása, a cselekmény megfogalmazható,
c) a gyanú meghatározott bűncselekmény (típus) elkövetésére irányul,
d) a bűncselekmény sértettje az állam, elkövetője a támogatott, a folyósító bank, illetve annak alkalmazottja, megbízottja vagy ügynöke és
e) a bűncselekmény büntethetősége a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 26. §-a szerint még nem évült el.
(2) A járási hivatal az 1. függelék 159. számú iratmintája szerinti büntető feljelentést megküldi a területileg illetékes nyomozó hatóság számára.
129. § Abban az esetben, ha az ügyész a Be. 225. § (5) bekezdésére tekintettel vádelhalasztáshoz kéri a hozzájárulást, feltéve hogy az ügyész által alkalmazni kívánt eszköz
a) nem sérti a járási hivatal által képviselt állami érdeket,
b) nem korlátozza a lakástámogatási hatósági hatáskört,
c) az ügyész részéről a terhelteknek előírni tervezett magatartási szabály, a kár részbeni vagy egészben megtérítése összhangban áll az Art. 72. § (6) bekezdése szerinti járási hivatali feladattal, és
d) az állam kárának a büntetőeljárás keretében történő részbeni megtérítése nem jelenti azt, hogy a fennmaradó követelés tekintetében az igénye elenyészne,
sértetti képviselőként a járási hivatal az 1. függelék 160. számú iratmintája szerint a vádelhalasztáshoz hozzájárul.
Végrehajtási eljárások
58. Adók módjára való behajtás
130. § (1) A támogatás visszafizetését elrendelő jogerős határozat végrehajtásáról kell intézkedni, ha a kötelezett önként nem teljesít. Az Áht. szerinti kis összegű követelést – az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül – behajtásra előírni nem kell. A jogerő beálltától kell számítani a határozatban megállapított fizetési (teljesítési) határidőt.
(2) A teljesítés elmaradása esetén az állami támogatás és járulékai adók módjára behajthatók. A jogerős határozatot (a jogerőről szóló végzéssel együtt) EMEGKER űrlap kitöltésével, szünetelés utáni folytatás esetén az 1. függelék 89. számú iratmintája szerinti irattal továbbítani kell az állami adóhatóság területileg illetékes igazgatóságára. Ha a kötelezés egyetemleges, arra az adatlapon utalni kell.
(3) Az állam javára történő végrehajtási jog bejegyzését követően a járási hivatalnak ellenőriznie kell, hogy a jogot valóban az állam, és nem a járási hivatal javára jegyezték-e be, és indokolt esetben fel kell szólítania a bejegyzést kezdeményező szervet (állami adóhatóság, végrehajtó) a szükséges korrekcióra.
131. § (1) Ha adók módjára való behajtásnak és egyidejűleg a más jelzálogjog jogosult által kezdeményezett végrehajtásba való bekapcsolódásnak is helye van, a járási hivatal az adók módjára történő behajtást kezdeményezi, a bírósági végrehajtási eljárásba nem kapcsolódik be.
(2) Az adók módjára való behajtás kezdeményezésének nem akadálya, ha a járási hivatal a végrehajtási eljárásba korábban már bekapcsolódott.
(3) Ha a járási hivatal a végrehajtási eljárásba már bekapcsolódott, akkor az adók módjára való behajtás kezdeményezésekor a bekapcsolódást visszavonni nem kell.
132. § (1) Az adók módjára történő behajtási eljárás befejezéséről az állami adóhatóság, az eredménytől függetlenül, értesítést küld a járási hivatal számára. Ha az állami követelés befolyt, akkor ennek jelzése után hivatalból törölni kell a jelzálogjogot a támogatott ingatlanról, és az ingatlanügyi hatósági határozat alapján meg kell győződni ennek megtörténtéről. A sikeres végrehajtás esetén az állami adóhatóság a végrehajtott összeget a 10032000-01034114 „Kincstár adók módjára behajtott lakáscélú támogatás” számlára utalja, és ezzel egyidejűleg értesítést küld a végrehajtásról.
(2) Ha az állami adóhatóság eredménytelenségről küld értesítést, meg kell vizsgálni, hogy az elidegenítési tilalomra megállapított jogszabályi 10 vagy 5 éves időtartam lejárt-e, továbbá vizsgálni kell azt is, hogy a végrehajtáshoz való jog az Art. 164. § (6)–(8) bekezdéseiben foglalt rendelkezések szerint elévült-e. Ha a határidő eltelt, és a végrehajtáshoz való jog is elévült, akkor hivatalból töröltetni kell a jelzálogjogot. Ha a határidő még nem járt le, az elévülés nem következett be, akkor annak lejártáig, illetve bekövetkezéséig későbbi intézkedésre határidős jelzéssel irattárba kell az ügyet helyezni annak érdekében, hogy a határidő lejártát megelőző harmadik hónapig az állami adóhatóságot végrehajtás lefolytatása iránti újabb kérelemmel keresse meg a járási hivatal.
(3) Az állami adóhatóság azon értesítése, hogy az ingatlanra vezetett behajtás nem járt eredménnyel, egyben azt is jelenti, hogy a végrehajtási eljárás alá vont ingatlan változatlanul a kötelezett(ek) tulajdonában maradt, tehát a járási hivatal valószínűsíteni tudja a kötelezett(ek)nek az értékesíthető vagyontárggyal való rendelkezését. Előbbiek – összhangban az Art. 162. § (2) bekezdésével – indokolják az állami adóhatóságnak a végrehajtás folytatása iránti megkeresését.
(4) Az állami adóhatóságot végrehajtás folytatása iránti kérelemmel kell megkeresni abban az esetben is, ha az állami igény és a végrehajtáshoz való jog elévülésének lejárta előtt a járási hivatal tudomására jut, hogy a kötelezett rendelkezik jövedelemmel, értékesíthető vagyontárggyal. Az ismételt megkeresésről a járási hivatal a költségeket és a megtérülés esélyét mérlegelve dönt.
133. § Ha az eredménytelen adók módjára történő behajtást követően az állami adóhatóság a járási hivatalt mint behajtást kérő szervet költségátalány megfizetésére hívja fel, a teljesítés iránt intézkedni kell az 1. függelék 161. számú iratmintája alkalmazásával.
134. § (1) Az állami adóhatóságnak átadott végrehajtási eljárásoknál a 10032000-01034114 „Kincstár Adók módjára behajtott lakáscélú támogatás” számlát kell megjelölni. A számla központi kezelésű, könyvelése a LakHat-ban kezelt többi lakáscélú számlákkal azonos módszerrel történik. Ezen bevételi számlára befizetett tételeket azonosítás után, de legkésőbb az adott hónap végéig ÁHT(T) és ERA azonosítóval rendezni kell. A bevételi számláról visszautalt tételek esetén az ÁHT(T) és ERA azonosítónak a megbízáson szerepelnie kell, kimenő tételt nem lehet azonosító nélkül utalni.
(2) Az állami adóhatóság eredményes eljárása esetén a végrehajtás szerint illetékes igazgatóság letéti számlájáról teljesítik a befizetéseket jogcímre rendezve, a közlemény rovatban a járási hivatali iktatószám, adóazonosító jel feltüntetésével. A pénzforgalmi adatok a számlavezető rendszerből az Ügyvitelbe naponta átkerülnek, az iktatószám alapján az ügyintézőnek el kell végeznie az összegek párosítását, ellenőrizni a befizetést, a teljesítő személyt és azonosítani a jogcímet. Az adók módjára történő befizetés lehet egy összegben vagy részletekben az állami adóhatóság gyakorlatának megfelelően. Az ingatlanügyi hatóság értesítést küld a végrehajtási jog bejegyzéséről is.
(3) A beérkezett összeg egyezőségét (tőke, kamat, járulékok) a lakástámogatási ügyintéző vizsgálja. Nem egyezés esetén az állami adóhatóság visszaigazolásából/értesítéséből ellenőrizni kell a várható visszafizetési időtartamot, a behajthatóságot. A végrehajtott összeg határozatban előírt egyezősége esetén állami követelés az adóssal szemben a továbbiakban nem áll fenn. Az ingatlanon lévő állami jelzálogjogot – ha még nem történt meg – hivatalból törölni kell.
(4) A részletekben történő végrehajtási befizetéseket ügyiratonként figyelemmel kell kísérni. A hivatalból történő jelzálogjogtörlés csak az utolsó befizetést követően, a teljes összeg visszatérülésekor esedékes.
135. § (1) A pénzügyi elévülés idejéig (az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásához való jog elévülésére az Art. 164. §-ában foglaltakat kell alkalmazni) évente, illetve az elévülés előtt három hónappal felül kell vizsgálni az ügyet. Az adóhatóság a behajthatatlan tartozásról a behajtást kérőt tájékoztatja [Art. 161. § (5) bekezdése], a járási hivatalnak ennek megfelelően kell az ügyiratot az Ügyvitelben kezelni.
(2) A lakástámogatással kapcsolatos pénzügyi és számviteli feladatok vonatkozásában (pl. követelések, kötelezettségek nyilvántartása, elszámolása, értékelése stb.) a mindenkori jogszabályok és a mindenkori számviteli politikában meghatározott általános irányelvek betartása alapján az egyes analitikus helyek, járási hivatalok az általuk nyilvántartott követelések speciális szakmai értékelési szempontjainak figyelembevételével alakítják ki a behajthatatlan és kis összegű követelések értékelésének szabályzatát, az ilyen esetekben (beleértve a követelésekről való esetleges lemondást is) követendő eljárási szabályokat.
59. Bírósági végrehajtás
136. § (1) A végrehajtási eljárásba való bekapcsolódásról a Vht. 114/A. §-ára tekintettel a jelzálogjogosult állam képviseletében a járási hivatal a következőket mérlegelve dönt:
a) Az alapügyben, valamint a zálogjogosulti bekapcsolódás okán kiterjesztett további végrehajtási ügyekben együttesen fennálló, az államét megelőző ranghelyen bejegyzett követelés és az állami követelés aránya.
b) A végrehajtás alá vont támogatott lakóingatlan forgalmi értéke.
c) Az adott térségbeli ingatlanpiac jellemzői.
d) Az állami követelés összege.
e) Az állam javára bejegyzett jelzálogjog ranghelye.
f) A lehetséges megtérülés.
g) Az állami igény tartamából eltelt idő.
Ha a mérlegelés eredményeként arra a következtetésre jut a járási hivatal, hogy a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével [A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 10. pont], a végrehajtási eljárásba nem kapcsolódik be.
(2) Ha az állami igény fennállta megállapításához az szükséges, akkor a harmadik személy kezdeményezte bírósági végrehajtási eljárásba való bekapcsolódási felhívás érkezését követően haladéktalanul az ingatlanügyi hatóságot kell megkeresni a tulajdonos tulajdonjogának bejegyzése alapjául szolgáló szerződés vagy a használatbavételi engedély (vagy a használatbavétel tudomásulvételéről vagy a bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány) hiteles másolatának kikérésével.
(3) A végrehajtási eljárásba való bekapcsolódást nem alapozza meg, ha a támogatott ingatlan tulajdoni lapjára az állam javára csak elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be.
(4) A végrehajtási jog bejegyzéséről rendelkező ingatlanügyi hatósági határozat érkezését követően, ha az eljárási határidők azt lehetővé teszik, és a fennálló körülmények azt indokolják, a végrehajtási eljárásba az állami követeléssel való bekapcsolódás megelőzése érdekében a járási hivatal az 1. függelék 162. számú iratmintája szerinti levéllel tájékoztatja a támogatott ingatlan tulajdonosát, és felszólítja az alaptartozása haladéktalan rendezésére. Ha előbbiek eredménnyel nem járnak vagy a tájékoztatást mellőzte, a járási hivatal az önálló bírósági végrehajtó tárgybeli értesítése nyomán az illetékes bírósághoz az 1. függelék 163. számú iratmintája szerinti végrehajtási eljárásba való bekapcsolódási kérelmet nyújt be.
(5) Ha az adós vitatta az állami követelést, és erre tekintettel a járási hivatal bekapcsolódás iránti kérelmét a bíróság a fellebbezés nyomán is elutasítja, valamint azt a végrehajtási ügy körülményei indokolttá teszik, a járási hivatal – ha a bekapcsolódást indokoltnak ítéli – a Pp. 386. §-a alapján a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránti pert indít. Fellebbezni akkor is kell, ha az elutasító végzés a járási hivatal képviseleti jogát, illetve perképességét vitatja.
137. § (1) Ha a járási hivatal a végrehajtási eljárásba való bekapcsolódás mellett dönt, a végrehajtási költségelőleg átutalásról az általános rend szerint intézkedni kell. Meg kell fizetni az előleget akkor is, ha a követelés érvényesítése iránt a járási hivatal indítja meg a végrehajtási eljárást.
(2) Ha a járási hivatal az önálló bírósági végrehajtó költségelőleg megfizetése iránti felhívásának eleget tesz, az összeg befizetéséről a végrehajtót az 1. függelék 164. számú iratmintája szerinti levéllel tájékoztathatja. A bíróság vagy a végrehajtó hiánypótlás iránti felszólítása ügyében a járási hivatal az 1. függelék 165. számú iratmintája alkalmazásával jár el. A végrehajtási eljárásban az ingatlanügyi hatóságot a 1. függelék 166. számú iratmintája szerinti levéllel kell megkeresni.
(3) Tulajdonrészekre indult végrehajtások esetén a járási hivatal – kivéve, ha egyszerre érkezik a felhívás a teljes tulajdoni hányadra – a végrehajtási eljárásba a teljes jelzálogjog összegével kapcsolódik be. Ha a későbbiekben végrehajtási eljárás indul a másik (további) tulajdonrészre vonatkozóan is, akkor – feltéve, hogy a másik tulajdonrészre még nincs jogerős bekapcsolódást engedélyező bírósági végzés – ebbe a későbbi eljárásba csak az e tulajdonrésznek megfelelő összeggel kell csatlakozni és a korábbi, másik tulajdonrészre vonatkozó csatlakozás összegét ennek megfelelően módosíttatni.
(4) Ha a megelőlegező kölcsön tőkeösszege vonatkozásában a hitelintézet vagy más követelés tekintetében az arra jogosult végrehajtási eljárást kezdeményez, a járási hivatal abban az esetben kapcsolódik be az eljárásba, ha a hitelintézet az államnak az általa ténylegesen megfizetett kamat, kamattámogatás, költség vonatkozásában fennálló igénye biztosítására a tulajdoni lapra jelzálogjogot jegyeztetett be. A bekapcsolódás összege a bejegyzett összeg lesz, a tényleges igény pedig azon összeg, amelyet a hitelintézet a szerződés felmondásáig a fenti jogcímeken lehívott a kincstári számláról.
138. § (1) Ha árverésen értékesítették az ingatlant, akkor az árverési vevő az állami követeléstől mentesen szerzi meg az ingatlant, a járási hivatalnak további intézkedési kötelezettsége nincs. Ha a bírósági végrehajtás eredménytelen volt, és az állam nem váltja magához az ingatlant, akkor a jelzálogjogot hivatalból törölni kell az 5 vagy 10 éves határidő lejártát követően.
(2) Ha bírósági végrehajtási eljárás van folyamatban, azonban ez idő alatt lejár az állami támogatáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás ideje, és az állami igény érvényesítése iránti egyéb bírósági, hatósági eljárás sem indult, akkor a támogatott kérése nélkül is intézkedni kell a terhek törlésére, ezzel megszűnik a végrehajtási eljárásban való részvétel alapjául szolgáló zálogjog, és a végrehajtási eljárásban való járási hivatali részvételnek a továbbiakban nincs jogszabályi alapja. A végrehajtandó követelés megszűnését a járási hivatal a végrehajtónak haladéktalanul bejelenti.
(3) Ha büntetőügyben a bíróság jogerős ítéletében megállapítja az államnak a polgári jogi igényét, és ennek a bűncselekmény terheltje (támogatotton kívüli személy) nem vagy csak részben tesz eleget, akkor a járási hivatalnak bírósági végrehajtást kell kezdeményeznie. Ha a bíróság az ítéletében nem kötelezte a terheltet kártérítés megfizetésére, vagy a polgári jogi igényt elutasította, akkor vele szemben hatósági határozatban kell érvényesíteni a követelést az Art. 72. § (6) bekezdésében foglaltakra tekintettel.
139. § (1) A bírósági végrehajtó által megküldött, az állami érdeket sértő felosztási terv ellen szükségessé váló, a Vht. 171. § (4) bekezdése szerinti végrehajtási kifogást a bíróságnak az 1. függelék 167. számú iratmintája szerinti tartalommal kell benyújtani. Az eljárásba jogtanácsost be kell vonni.
(2) Ha a végrehajtás befejeződik, és a végrehajtó – az erre vonatkozó jogszabályi kötelezettsége ellenére – nem utalta vissza az államot képviselő szerv által lerótt költségelőleget, akkor a járási hivatal a költségelőleg behajtása érdekében a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet 33. § i) pontjára hivatkozva megkeresi a végrehajtót, és egyben a Vht. 55. § (1) bekezdés a) pontja alapján a végrehajtás korlátozását kéri a költségelőleg összegére. Előbbiek eredménytelensége esetén a járási hivatal tértivevényes levéllel (1. függelék 168. számú iratmintája) felhívja az ügyfelet, hogy fizesse meg a tartozását. Az előbbiek szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a végrehajtásból a járási hivatal valamely okból kilépett, és korábban a költségelőleget már megfizette.
(3) Az előlegezett költséggel nem fedezett, a végrehajtót megillető díjakra és költségekre kiállított, vele közölt díjjegyzéket a járási hivatal – támaszkodva a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 35/2015. (XI. 10.) IM rendelet 19. § (3) bekezdése, 28. § (1) bekezdése, 29. § (1) bekezdése rendelkezéseire is – haladéktalanul megvizsgálja. Abban az esetben, ha a díjfelszámítás megalapozottságát [pl. nyilvánvalóan el nem végzett végrehajtói aktus költsége szerepel a jegyzékben, erre utalhat, hogy a végrehajtó a Vht. 12/A. § (3) bekezdése, 39. § (3) bekezdése, 114. § (2) bekezdése, 138/B. §-a, 140. § (2) bekezdése, 140/B. § (1) bekezdése, 171. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, végrehajtási cselekményeket nem foganatosít] helyességét vitatja (pl. eltúlzott költségigény szerepel a jegyzékben), a Vht. 217. § (1)–(2) bekezdései alapján, határidőben végrehajtási kifogást terjeszt elő a végrehajtó székhelye szerint illetékes járásbírósághoz.
(4) Ha az alapvégrehajtás úgy fejeződik be, hogy a végrehajtó nem utalta vissza a költségelőleget, továbbá az ügyfél részéről a teljesítés a felhívás ellenére elmarad, akkor a jelzálogjog törlés iránti kérelem esetén tájékoztatni kell az ügyfelet, hogy a törlési engedély kibocsátására a tartozása megfizetését követően van lehetőség. Az előbbiek szerint kell eljárni az Áht. 97. § (3) bekezdése szerinti, behajtásra elő nem írt, a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelés esetében is.
(5) A járási hivatal a végrehajtónak haladéktalanul bejelenti (1. függelék 169. számú iratmintája) a végrehajtandó követelés megszűnését, illetve csökkenését, ha a bekapcsolódást követően az állami jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásból részben vagy egészben törölték.
140. § A járási hivatal a támogatási ügy kapcsolódó körülményeit mérlegelve – különösen akkor, ha a végrehajtási eljárás mind a támogatott személy, mind az állam érdekei tekintetében súlyos hátránnyal fenyeget – hozzájárulhat, hogy az adós a támogatott ingatlant az árverés rendjén kívül értékesítse.
141. § (1) Bírósági végrehajtási szakaszban lévő ügyekből származó bevételek esetén az összeg befizetőjének azonosítása után a kapcsolódó pénzforgalmi adatot párosítani kell az Ügyvitelben lévő ügyirattal. Az összeget tartalmilag ellenőrizni kell, és annak megfelelően kell a további feladatokat végezni.
(2) A lakástámogatás visszafizetése számlán a bírósági végrehajtásból származó összegek ellenőrzése és ügyviteli kezelése attól függ, hogy 2008. január előtt indított ügyekről vagy 2008. január után már Ügyvitelben található ügyből származik a bevétel:
a) A 2008 előtt folyamatban lévő ügyeket (KVI) a BET (ügyvédi) táblában rögzíteni kellett. Az ügyiratokban előírt állami követelés (tőke, kamat, járulékai, végrehajtói költségelőleg) összegét kell csökkenteni a beérkezett befizetéssel (1. függelék 134. számú iratmintája). Az összeg tartalmánál vizsgálni kell a bírósági végrehajtási költségelőleg elszámolását, számszaki és tartalmi megfelelőségét.
b) A 2008. január után kezdeményezett bírósági végrehajtásba történő bekapcsolódásából származó befizetéseket az Ügyvitelben kell ellenőrizni és a megfelelő ügyhöz párosítani.
Ügyviteli és pénzügyi műveletek, számvitel
60. Ügyviteli információs rendszer, a hozzáférési jogosultságok engedélyezése
142. § (1) Az általános, kötelezően betartandó eljárások a LakHat rendszerben a pénzügyi műveletek során a következők:
a) Minden pénzügyi vonzattal bíró ügyben a számlavezető rendszerből átemelt pénzforgalmi tételt az Ügyvitelben a lakástámogatási ügyintézőnek naponta ellenőriznie és párosítania kell, jelezve, hogy a be- és kifizetés valóban megtörtént. Ez a művelet biztosítja, hogy ugyanazt a be- és kifizetést ne lehessen többször elrendelni, végrehajtani. A bevételi tételeket csak befizetéshez, a kifizetési tételeket csak kifizetéshez lehet párosítani.
b) A lakástámogatási ügyintézőnek minden esetben ellenőriznie kell, hogy a párosítandó tétel egyértelműen hozzákapcsolható-e az állami támogatást igénybe vevő személyhez vagy az adott ügyhöz, és hogy a párosítandó összeg egyezik-e a visszafizetendő vagy kifizetendő összeggel. A lakástámogatási ügyintéző alapos ellenőrzés után párosítja az összeget az adott ügyre vonatkozó pénzügyi előírással.
c) Egyszeri és több részletben történő be- és kifizetések is lehetségesek.
d) Csak az adott ügyhöz kapcsolódó összes pénzforgalmi tétel párosítását követően lehet az ügyet lezárni.
e) Minden, nemzetgazdasági számlát érintő pénzügyi teljesítés kezdeményezése kötelezően a megadott iratmintával előállított megfelelő irattal történhet, amelyet kötelező elektronikus formában rögzíteni (csatolni) az Ügyvitelben szereplő, a pénzügyi teljesítést elrendelő alszámon. Más, annak tartalmától és formájától eltérő dokumentumot nem fogad el a Kincstár, továbbá visszautasítja a nem két aláírással ellátott utalványok pénzügyi teljesítését is.
f) Minden, érdemi ügyintézést igénylő ügyben kötelező az adóazonosító jel használata az informatikai rendszer adatbázisában, jelen eljárásrend 1. függeléke szerinti és egyéb iratokban. Ha az adóazonosító jel nem áll rendelkezésre, az ügyfelet fel kell szólítani az adat pótlására. Ha a hiánypótlási felhívásra az ügyfél érdemben nem reagál, a járási hivatal az adóazonosító jelet jogsegély keretében az állami adóhatóságtól kérheti meg.
(2) Jelen eljárásrend hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézők a LakHat-ot a „LakHat Ügyviteli Kézikönyv” előírásait és a LakHat-ban található, jelen eljárásrend 1. függelékének megfelelően kidolgozott iratmintákat alkalmazva kötelesek eljárni.
(3) A LakHat iratmintáinak naprakészen tartásáról a nemzetgazdasági miniszter gondoskodik.
(4) A „LakHat Ügyviteli Kézikönyv”-et a nemzetgazdasági miniszter a járási hivatalok részére történő továbbítás céljából megküldi a miniszterelnökséget vezető miniszternek.
(5) A LakHat és LINA rendszerek használatához szükséges jogosultságok iránti kérelmeket a járási hivatalok elektronikus levél útján az adatgazdai feladatok ellátásával megbízott szakmai irányító referensek számára továbbítják.
61. Pénzügyi műveletek
143. § (1) A lakástámogatások visszafizetése kincstári számlára érkező egyéb bevételek:
a) A KVI által indított, de a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) jogutódnál jelentkező lakáscélú visszafizetések esetén a Kincstár az MNV Zrt. tájékoztatása alapján feldolgozza a számlavezető rendszerből átemelt pénzforgalmi tételeket. A pénzforgalmi tétel rendezése a Kincstárban történhet az MNV Zrt. értesítése alapján. A befizetés elszámolása a megfelelő számláról átvezetéssel történik. A befizetett tételeket azonosítás után, de legkésőbb az adott hónap végéig ÁHT(T) és ERA azonosítóval rendezni kell.
b) Az egyéb téves, más számlára történt befizetés rendezését az 1. függelék 129. számú iratmintával a járási hivatal kezdeményezi a Kincstárnál. A rendezéshez minden esetben csatolni kell a másik (tévesnek minősített) számlára történt befizetés igazolását.
(2) Téves befizetés esetén a Kincstár visszautalja az összeget a befizetőnek a járási hivatalnak az 1. függelék 129. számú iratmintája szerinti megkeresése alapján. A befizetésről a támogatást befizető személy részére a járási hivatal adhat igazolást (1. függelék 128. számú iratmintája) a számlavezetőből kinyomtatott, az 1. függelék 134. számú iratmintája szerinti tranzakciós bizonylat csatolásával.
144. § A végrehajtási feladatokhoz kapcsolódóan a 2008. január előtti ügyekben (BET táblában) is ellenőrizni kell a végrehajtási költségmegelőlegezés, valamint a végrehajtási eljárásban szakértői és egyéb díjak, egyéb költségek összegét.
145. § (1) A bevételi számláról visszautalt, illetve kifizetett tételek esetén az ÁHT(T) és ERA azonosítónak a megbízáson szerepelnie kell, kimenő tételt nem lehet azonosító nélkül utalni. A végrehajtói utasítás (közlés, felhívás) tartalmazza a lakáscélú állami támogatás összegét, amelyre vagy a végrehajtás irányult, vagy amelyet a járási hivatal bekapcsolódása során állami követelésként elő kell írni. A lakáscélú támogatás, illetve a megelőlegezett költség összegét minden esetben rögzíteni kell az Ügyvitelben.
(2) Ha az államilag támogatott ingatlan több tulajdonosa ellen indult a végrehajtás (kiskorú esetén a törvényes képviselő), az ügyeket össze kell fűzni, egyesíteni, az állami támogatás összegét egyszer kell rögzíteni (az ügyegyesítési funkciót a LakHat Ügyviteli Kézikönyv részletezi). A bírósági végrehajtási eljárásban fizetendő végrehajtási költségelőleg, szakértői vagy egyéb díj kifizetését a járási hivatal az 1. függelék 161., illetve 170. számú iratmintája szerinti utalvánnyal kezdeményezi a Kincstárnál. Az utalványhoz mellékletként csatolni kell az illetékességi körébe tartozó jogtanácsosok által képviselt ügyek alapinformációit (költségelőleg teljesítésének számlaszáma, perszáma, adós neve, adóazonosító jele, címe, követelés összege, tőke és járulékai, végrehajtó neve, címe) tartalmazó, bírósági végrehajtó által készített jegyzőkönyvet eredetiben vagy a Központi Érkeztető Rendszeren keresztül továbbított, a bírósági végrehajtó által készített jegyzőkönyv másolatát.
(3) A Kincstár a kifizetett végrehajtási díjelőlegekről a rendszerben előálló analitikus nyilvántartást ellenőrzi. A végrehajtási költségek átutalásáról az utalványt a járási hivatal megküldi a Kincstárnak, amelyet az Ügyvitelben egyesített (összefűzött) ügyként kezel.
(4) Az állami követeléseket a kifizetések jogcíme szerint (tőke, járulékai, végrehajtói költségek) az űrlapon ügyenként és összegenként külön-külön jelenítik meg. A végrehajtási eljárásokban megelőlegezett költségekről a végrehajtó köteles elszámolni a végrehajtás befejezése esetén. Ha ez nem történik meg, fel kell szólítani a végrehajtót az elszámolásra és a költségek különbözetének visszafizetésére. A végrehajtási költségek növelik a követelés összegét, így azok kimutatása és elszámolása érinti a számviteli adatszolgáltatást is. Ha a végrehajtó nem a teljes összeget téríti meg, akkor a fennmaradó összeget az általa megküldött hivatalos elszámolás alapján törölni kell a kimutatásból.
146. § A számlavezető rendszerből nyerhető adatok alapján a LakHat rendszerben előáll a „Kincstár Lakástámogatások visszafizetése bevételi számla”-hoz kapcsolódó napi tranzakciós részletezettségű karton.
62. Számviteli adatszolgáltatás
147. § (1) A jogerős határozatokban előírt követelések nyilvántartása tekintetében a járási hivatal a lakáscélú támogatások állami követeléseinek, valamint kötelezettségeinek állományáról és az ezzel összefüggésben lévő állományváltozás összetevőiről a hatályos jogszabályokban meghatározott részletezettséggel és időpontokban, a következők szerint szolgáltat adatot a Kincstár részére:
a) Az adatszolgáltatásban szereplő pénzforgalmi adatoknak egyezniük kell a Lakástámogatás bevételei számláinak (10032000-01034080, illetve 10032000-01034114) forgalmával, a két számlán befizetett és kiutalt valamennyi tételt azonosítani kell, és ki kell mutatni a számviteli jelentésben is (pl. ügyfél önkéntes befizetése, határozat alapján visszafizetett tételek, végrehajtási és egyéb költségek, túlfizetésből és téves befizetésekből adódó visszatérítések).
b) Részletfizetés esetén az állami követelésről a számviteli nyilvántartás összeállításához a részletfizetési modul az egyes adósokról tételesen vezet analitikus nyilvántartást.
c) A további esetekben a lakástámogatási ügyintézőnek az informatikai rendszerben a megfelelő irattípuskódok alkalmazásával, az előírt állami követelés összegét (tőke, kamat, járulékok) és a pénzforgalomban realizált befizetéseket (tőke, kamat, járulékok) vezetve kell az állami követelésről az analitikus nyilvántartást biztosítani.
d) Az iktatás és ügyvitelkezelés során az adatfelvitel és párosítás révén azt kell biztosítani, hogy a számviteli jelentéshez szükséges minden információ hitelt érdemlően a LakHat rendszerben rendelkezésre álljon.
e) A jelentés hiteles forrása az informatikai rendszer.
(2) A bevételi és kiadási előirányzatok alakulásával, a követelések és kötelezettségek összetevőinek változásával összefüggésben a járási hivatal havonta szolgáltat adatot a Kincstárnak a havi könyvelésekhez, az időközi mérlegjelentések elkészítéséhez, illetve az éves beszámoló összeállításához. Az adatszolgáltatás a lakáscélú állami támogatások követeléseiről, kötelezettségeiről, illetve az ehhez kapcsolódó bevételi számlák forgalmáról az analitikus nyilvántartó hely adatai és a számlavezető rendszer megfelelő számláinak egyeztetésével történik.
(3) A számlákon történt forgalomnak (jóváírások és terhelések) egyeznie kell az adatszolgáltatásban szereplő pénzforgalmi adatokkal.
(4) Az adatszolgáltatáshoz szükséges táblázatokat és az aktuális adatszolgáltatási határidőket – a hatályos jogszabályoknak megfelelően – a Kincstár küldi meg minden év elején a járási hivataloknak.
(5) A számviteli adatszolgáltatásban szereplő adatok valódiságáért az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően az analitikus nyilvántartó, a járási hivatal tartozik felelősséggel.
A hitelintézetek pénzügyi elszámolásának ellenőrzése
63. A Kincstár nyilvántartási rendszerében szereplő szerződések adatainak ellenőrzése
148. § (1) A hitelintézetek az állami támogatásra vonatkozó szerződéses adataikat (az új szerződésekről, illetve a szerződésekben bekövetkezett változásokról) havi rendszerességgel kötelesek feltölteni az eAdat rendszerbe. A hitelintézetek új szerződésekre vonatkozó havi adatszolgáltatása alapján a Kincstár ellenőrzést végez, melynek célja, hogy – a jogszabályok által előírt esetekben – a lakáscélú támogatások egymást kizáró, illetve többszöri igénylését, valamint egyes esetekben a nem megfelelő támogatási összeget kiszűrje, és arról tájékoztassa a hitelintézeteket a hibakód és hibaüzenet megküldésével.
(2) Az állami lakástámogatást közvetítő hitelintézetnek az igénylés elbírálásához kapcsolódó, a Kincstárhoz érkező eseti írásbeli megkeresésére a Kincstár – a nyilvántartási rendszerének adataiból – megállapítja, hogy a kérelmező korábban igénybe vett-e olyan lakástámogatást, amely az újabb konstrukció igénybevételét kizárja vagy befolyásolja.
(3) Ha szükséges, a Kincstár megkeresi az előzmény kapcsán érintett másik hitelintézetet, és felhívja a szerződés adatainak felülvizsgálatára, esetenként lezárására és a változásoknak az adatszolgáltatásában történő bejelentésére.
(4) A Kincstár értesíti a megkeresést küldő hitelintézetet, ha a korábbi szerződésben érintett hitelintézet nyilatkozata alapján felmerül a többszörös igénybevétel gyanúja vagy a támogatási összeget befolyásoló esemény.
149. § (1) A Kincstár az adatszolgáltatásra vonatkozó ellenőrzést folyamatosan, emellett éves ellenőrzési terv, eseti, illetve cél- vagy témavizsgálat során végzi. A vizsgálat kiterjed a támogatottak által vállalt kötelezettségek teljesítésére és a támogatás folyósítására is.
(2) Ha a Kincstár egy már befogadott szerződés adatszolgáltatására vonatkozó ellenőrzés során észleli a többszöri vagy egymással össze nem férő igénylés vagy egyéb nem szabályszerű igénybevétel tényét, értesíti a folyósító hitelintézetet. Ha a hitelintézet nem tudja a támogatottal rendezni a Kincstár által jelzett problémát, a hitelintézet a járási hivatalnál hatósági ellenőrzést kezdeményez.
64. A hitelintézetek éves ellenőrzési terv alapján történő ellenőrzése
150. § (1) Az éves ellenőrzési tervben meghatározott támogatást folyósító hitelintézetek ellenőrzése a kiválasztott ügyletekre vonatkozóan magában foglalja:
a) A hitelintézetek pénzügyi adatszolgáltatásának ellenőrzését a kincstári nyilvántartási rendszer adataiból.
b) A hitelintézeteknek a lakástámogatásokról rendelkező kormányrendeletekben megállapított kötelezettségeinek teljesítését a következőkre vonatkozóan:
ba) a közvetlen támogatások és a kamattámogatások igénybevételi feltételeinek szabályos elbírálása,
bb) a támogatási feltételek szerződésbe foglalása és a támogatásnak a szerződésbe és jogszabályba foglalt feltételekkel összhangban álló folyósítása,
bc) a támogatott lakóingatlanba való bejelentkezés, valamint további, a támogatási szerződésbe foglalt, hitelintézeti ellenőrzési körbe tartozó ügyféli kötelezettség hitelintézeti ellenőrzésének teljesítése.
c) A hitelintézettel kötött megbízási szerződés teljesítésének ellenőrzését.
(2) A Kincstár a hitelintézetek éves ellenőrzésére legkésőbb a tárgyév március 31-ig éves ellenőrzési tervet készít.
(3) A hitelintézetek ellenőrzésre kijelölését a kincstári nyilvántartási rendszer szerződéses adatainak legyűjtése előzi meg. Ennek keretében a Kincstár hitelintézetenként megvizsgálja az ellenőrzés tárgyát képező lakástámogatási rendelet alapján jelentett szerződések számát, ezen belül az ütközést, egymást kizáró támogatási formákat jelző adatok mennyiségét. Ezen adatok figyelembevételével rangsort állít fel, majd kijelöli azokat a hitelintézeteket, ahol helyszíni, illetve nem helyszíni ellenőrzést kíván a tárgyévben lefolytatni. Döntésénél figyelemmel van arra is, hogy az érintett hitelintézetnél az adott felhasználási rendelet vonatkozásában végzett-e már helyszíni vagy nem helyszíni ellenőrzést.
151. § (1) A hitelintézeteknél folytatott cél- és témavizsgálatok ütemezése:
a) a vizsgálatról előzetes értesítő levél elkészítése a hitelintézetek vezetői részére, amely tartalmazza a tájékoztatást a várható ellenőrzésről, továbbá a támogatásokhoz kapcsolódó belső szabályozók bekérését;
b) a kincstári nyilvántartási rendszer adatai alapján a vizsgálni kívánt támogatási ügyek kiválasztása, valamint az ellenőrzés pontos időpontjáról a hitelintézet által kijelölt kapcsolattartó értesítése;
c) a vizsgálatok lebonyolítása az ellenőrzési terv szerinti ütemezés szerint;
d) a vizsgálati jelentés tervezeteinek elkészítése az ellenőrzéstől számított 3 hónapon, illetve az utolsó irat beérkezését követő 30 napon belül;
e) a végleges vizsgálati jelentések összeállítása az ellenőrzött hitelintézettel folytatott egyeztetéseket követő 60 napon belül; ha a Kincstár az ellenőrzött hitelintézettel folytatott egyeztetést követően vitatott álláspont tisztázására a szakmai irányító minisztert keresi meg, a határidő ennek időtartamával meghosszabbodik.
(2) A helyszíni ellenőrzés minden esetben a hitelintézettel egyeztetett helyen és időpontban történik. A Kincstár az eredeti hitelaktában rendelkezésre álló iratokat vizsgálja, az ellenőrzés napján az elsődleges tapasztalatokat, valamint az esetlegesen hiányzó iratok körét jelzi a hitelintézetnek.
(3) A végleges vizsgálati jelentés tartalmazza:
a) a hitelintézet eljárási rendjéhez kapcsolódó észrevételeket,
b) az egyes ügyletekhez kapcsolódóan feltárt hiányosságokat,
c) a szükséges intézkedések körét.
1. függelék az 1/2017. (I. 5.) NGM utasításhoz
Az iratminta száma |
A LakHat iratminta címe, tárgya |
|---|---|
1. |
I. fokú végzés: áttétel hatáskör hiányában |
2. |
I. fokú végzés: áttétel illetékesség hiánya miatt |
3. |
Értesítés átadásról |
4. |
I. fokú végzés: felhívás hiánypótlásra képviseleti vizsgálathoz |
5. |
I. fokú végzés: meghatalmazotti eljárás visszautasításáról |
6. |
I. fokú végzés: felhívás személyes eljárásra/új képviseletről való gondoskodásra |
7. |
I. fokú végzés: gyámhatóság megkeresése ügygondnok kijelölése iránt |
8. |
I. fokú végzés: értesítés hatósági eljárás/ellenőrzés indításáról |
8a. |
I. fokú végzés: értesítés hatósági eljárás/ellenőrzés indításáról (Újcsokr.) |
8b. |
I. fokú végzés: értesítés hatósági eljárás/ellenőrzés indításáról (Hcsokr.) |
9. |
I. fokú végzés: eljárási illeték visszatérítéséről |
10. |
I. fokú végzés: ügyintézési határidő meghosszabbítása |
11. |
II. fokú végzés: ügyintézési határidő meghosszabbításáról |
12. |
I. fokú végzés: kérelem elutasítása érdemi vizsgálat nélkül (elkésettség okán) |
12a. |
I. fokú végzés: kérelem elutasítása érdemi vizsgálat nélkül (elkésettség okán – Ttr.) |
12b. |
I. fokú végzés: kérelem elutasítása érdemi vizsgálat nélkül (elkésettség okán – Újcsokr.) |
12c. |
I. fokú végzés: kérelem elutasítása érdemi vizsgálat nélkül (elkésettség okán – Hcsokr.) |
13. |
I. fokú végzés: felszólítás eljárási illeték lerovására |
14. |
Lelet illetékhiányról |
15. |
I. fokú végzés: hiánypótlásra való felhívás személyes költségmentesség iránti kérelemhez/űrlap megküldése |
16. |
Űrlap: személyes költségmentesség iránti kérelem |
17. |
Végzés: személyes költségmentesség engedélyezéséről |
18. |
I. fokú végzés: költségmentességi kérelem elutasításáról |
19. |
I. fokú végzés: eljárás megszüntetéséről illetékhiány miatt |
19a. |
I. fokú végzés: eljárás megszüntetéséről illetékhiány miatt (Ttr.) |
19b. |
I. fokú végzés: eljárás megszüntetéséről illetékhiány miatt (Újcsokr.) |
19c. |
I. fokú végzés: eljárás megszüntetéséről illetékhiány miatt (Hcsokr.) |
20. |
I. fokú végzés: eljárás megszüntetéséről hiánypótlás elmulasztása miatt |
21. |
I. fokú végzés: eljárás felfüggesztése |
22. |
I. fokú végzés: eljárás folytatása |
23. |
I. fokú végzés: felhívás hiánypótlásra |
24. |
I. fokú végzés: ügyfél felhívása nyilatkozattételre |
25. |
I. fokú végzés: idézés lakástámogatási ügyben való megjelenésre |
26. |
Jegyzőkönyv ügyfél/tanú meghallgatásáról |
27. |
I. fokú végzés: az építésügyi hatóság megkeresése jogsegély iránt |
28. |
I. fokú végzés: a járási hivatal földhivatala belföldi jogsegély iránti megkeresése |
29. |
Értesítés: döntés jogerőre emelkedéséről |
30. |
Jogerő beálltának megállapítása |
31. |
I. fokú végzés: kézbesítési vélelem beálltáról |
32. |
Hirdetmény |
33. |
I. fokú határozat a határozat saját hatáskörben történő kiegészítéséről |
34. |
I. fokú határozat a határozat saját hatáskörben történő módosításáról |
35. |
I. fokú határozat a határozat saját hatáskörben történő visszavonásáról |
36. |
Fellebbezés felterjesztése |
37. |
Felhívás első fokú iratok felterjesztésére |
38. |
II. fokú határozat az első fokú határozat helybenhagyásáról |
39. |
II. fokú határozat: visszafizetési kötelezettséget megállapító első fokú határozat helybenhagyásáról |
40. |
II. fokú határozat a támogatási feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelmet elutasító első fokú határozat megváltoztatásáról |
41. |
II. fokú határozat a visszafizetési kötelezettséget megállapító első fokú határozat megváltoztatásáról |
42. |
II. fokú határozat az első fokú határozat megsemmisítéséről (visszafizetés) |
43. |
II. fokú határozat az első fokú határozat megsemmisítéséről (támogatási feltételeknek való megfelelés megállapítása) |
44. |
II. fokú végzés: visszafizetési kötelezettséget megállapító első fokú határozat megsemmisítéséről és az első fokú hatóság új eljárás lefolytatására való utasításáról |
45. |
II. fokú végzés: támogatási feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelmet elutasító határozat megsemmisítéséről és az első fokú hatóság új eljárásra kötelezéséről |
46. |
I. fokú végzés II. fokon: fellebbezési eljárás megszüntetéséről, illetékhiány miatt |
47. |
II. fokú hatóság kísérőlevele: másodfokú döntés közlése |
48. |
I. fokú hatóság kísérőlevele: másodfokú döntés közléséhez ügyfélnek |
49. |
I. fokú végzés: kérelem elutasítása érdemi vizsgálat nélkül (érdemben már elbírált – Ttr.) |
49a. |
I. fokú végzés: kérelem elutasítása érdemi vizsgálat nélkül (érdemben már elbírált – Újcsokr.) |
49b. |
I. fokú végzés: kérelem elutasítása érdemi vizsgálat nélkül (érdemben már elbírált – Hcsokr.) |
50. |
I. fokú végzés: kérelem elutasítása érdemi vizsgálat nélkül (nem hatósági ügy – Ttr.) |
50a. |
I. fokú végzés: kérelem elutasítása érdemi vizsgálat nélkül (nem hatósági ügy – Újcsokr.) |
50b. |
I. fokú végzés: kérelem elutasítása érdemi vizsgálat nélkül (nem hatósági ügy – Hcsokr.) |
51. |
I. fokú végzés eljárás megszüntetéséről, mert érdemben elbírált (Ttr.) |
51a. |
I. fokú végzés eljárás megszüntetéséről, mert érdemben elbírált (Újcsokr.) |
51b. |
I. fokú végzés eljárás megszüntetéséről, mert érdemben elbírált (Hcsokr.) |
52. |
Függő hatályú döntés lakástámogatási ügyben (Ttr.) |
52a. |
Függő hatályú döntés lakástámogatási ügyben (Újcsokr.) |
52b. |
Függő hatályú döntés lakástámogatási ügyben (Hcsokr.) |
53. |
A hitelintézet megkeresése a kérelem elutasítását megalapozó iratok megküldése iránt |
53a. |
A hitelintézet megkeresése a kérelem elutasítását megalapozó iratok megküldése iránt (Ttr.) |
53b. |
A hitelintézet megkeresése a kérelem elutasítását megalapozó iratok megküldése iránt (Újcsokr.) |
53c. |
A hitelintézet megkeresése a kérelem elutasítását megalapozó iratok megküldése iránt (Hcsokr.) |
54. |
I. fokú végzés: lefoglalásról |
55. |
I. fokú végzés: lefoglalás megszüntetéséről |
56. |
I. fokú határozat: a támogatási feltételeknek való megfelelés megállapításáról |
56a. |
I. fokú határozat: a támogatási feltételeknek való megfelelés megállapításáról (utóFOT) |
56b. |
I. fokú határozat: a támogatási feltételeknek való megfelelés megállapításáról (utóLÉK) |
56c. |
I. fokú határozat: a támogatási feltételeknek való megfelelés megállapításáról (akadálymentesítés) |
56d. |
I. fokú határozat: a támogatási feltételeknek való megfelelés megállapításáról (utóLÉT) |
56e. |
I. fokú határozat: a támogatási feltételeknek való megfelelés megállapításáról (utócsok) |
56f. |
I. fokú határozat: a támogatási feltételeknek való megfelelés megállapításáról (Ttr.) |
56g. |
I. fokú határozat: a támogatási feltételeknek való megfelelés megállapításáról (Újcsokr.) |
56h. |
I. fokú határozat: a támogatási feltételeknek való megfelelés megállapításáról (Hcsokr.) |
56i. |
I. fokú határozat: a támogatási feltételeknek való megfelelés megállapításáról (utóHcsok) |
57. |
I. fokú határozat: a támogatási feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelem elutasításáról |
57a. |
I. fokú határozat: a támogatási feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelem elutasításáról (utóFOT) |
57b. |
I. fokú határozat: a támogatási feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelem elutasításáról (utóLÉK) |
57c. |
I. fokú határozat: a támogatási feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelem elutasításáról (akadálymentesítés) |
57d. |
I. fokú határozat: a támogatási feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelem elutasításáról (utóLÉT) |
57e. |
I. fokú határozat: a támogatási feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelem elutasításáról (utócsok) |
57f. |
I. fokú határozat: a támogatási feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelem elutasításáról (Ttr.) |
57g. |
I. fokú határozat: a támogatási feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelem elutasításáról (Újcsokr.) |
57h. |
I. fokú határozat: a támogatási feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelem elutasításáról (Hcsokr.) |
57i. |
I. fokú határozat: a támogatási feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelem elutasításáról (utóHcsok) |
58. |
I. fokú határozat: a gyermekvállalás nem teljesítéséhez kapcsolódó igazolás hatósági elfogadásáról [R. 5/A. § (11) bekezdés] |
59. |
I. fokú határozat: a gyermekvállalás nem teljesítéséhez kapcsolódó igazolás hatósági elfogadása iránti kérelem elutasításáról [R. 5/A. § (11) bekezdés] |
60. |
I. fokú határozat: a gyermekvállalás nem teljesítéséhez kapcsolódó igazolás hatósági elfogadásáról [R. 24. § (5) bekezdés] |
61. |
I. fokú határozat: a gyermekvállalás nem teljesítéséhez kapcsolódó igazolás hatósági elfogadása iránti kérelem elutasításáról [R. 24. § (5) bekezdés] |
62. |
I. fokú határozat: támogatási szerződés létrejöttének hatósági megállapítása |
63. |
I. fokú határozat: intézkedés a vállaltnál kedvezőbb energetikai minősítési osztály meghatározta támogatási összeg ingatlan-nyilvántartásba való bejegyeztetésére |
64. |
Kérelem nemleges igazolás kiadása iránt fennálló megelőlegező kölcsönszerződésről |
65. |
Nemleges igazolás fennálló megelőlegező kölcsönszerződésről |
66. |
Nemleges igazolás megtagadása megelőlegező kölcsönszerződés fennállásáról |
67. |
I. fokú végzés: megkeresés jogsegély iránt |
68. |
I. fokú végzés: értesítés helyszíni szemléről |
69. |
Megbízólevél helyszíni ellenőrzéshez |
70. |
Egyszerűsített jegyzőkönyv helyszíni ellenőrzésről |
71. |
I. fokú határozat: jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetése |
71a. |
I. fokú határozat: jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetése (Ttr.) |
71b. |
I. fokú határozat: jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetése (Újcsokr.) |
71c. |
I. fokú határozat: jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetése (Hcsokr.) |
72. |
I. fokú határozat: támogatás visszafizetésének érvényesítése |
72a. |
I. fokú határozat: támogatás visszafizetésének érvényesítése (Újcsokr.) |
72b. |
I. fokú határozat: támogatás visszafizetésének érvényesítése (Hcsokr.) |
73. |
I. fokú határozat: támogatással összefüggő állami követelés érvényesítése |
73a. |
I. fokú határozat: támogatással összefüggő állami követelés érvényesítése (Újcsokr.) |
73b. |
I. fokú határozat: támogatással összefüggő állami követelés érvényesítése (Hcsokr.) |
74. |
I. fokú végzés: hivatalból hatósági eljárás megszüntetéséről (visszafizetés/támogatás igénybevétele jogszerűségi vizsgálata) |
74a. |
I. fokú végzés: hivatalból hatósági eljárás megszüntetéséről (visszafizetés/támogatás igénybevétele jogszerűségi vizsgálata – Újcsokr.) |
74b. |
I. fokú végzés: hivatalból hatósági eljárás megszüntetéséről (visszafizetés/támogatás igénybevétele jogszerűségi vizsgálata – Hcsokr.) |
75. |
I. fokú hatóság kísérőlevele: jogerős döntés megküldése hitelintézetnek |
76. |
Értesítés hatósági intézkedésről |
77. |
I. fokú határozat: az állam által a megelőlegezés időtartama alatt a hitelintézet részére megfizetett összeggel összefüggő állami követelés érvényesítése |
78. |
I. fokú határozat: otthonteremtési kamattámogatás visszakövetelése igénybevételi feltétel nem teljesítése következtében |
79. |
Bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti állami igény |
80. |
Bejelentő lap a támogatott ingatlan lebontásáról |
81. |
Bejelentő lap a támogatott ingatlan elidegenítéséről |
82. |
Bejelentő lap a támogatott ingatlanban létesített lakóhely elhagyásáról |
83. |
Bejelentő lap a támogatott ingatlan használatának átengedéséről |
84. |
Bejelentő lap a támogatott ingatlan lakáscéltól eltérő használatáról |
85. |
Igazolás visszafizetési kötelezettség teljesítéséről |
86. |
I. fokú határozat: visszafizetés támogatott ingatlan részbeni értékesítése következtében |
86a. |
I. fokú határozat: visszafizetés támogatott ingatlan részbeni értékesítése következtében (Újcsokr.) |
86b. |
I. fokú határozat: visszafizetés támogatott ingatlan részbeni értékesítése következtében (Hcsokr.) |
87. |
Értesítés az adók módjára való behajtás szüneteléséről – a fizetéskönnyítés iránt benyújtott kérelemre tekintettel |
88. |
Adóhatóság értesítése végrehajtási eljárás szüneteléséről |
89. |
Megkeresés adók módjára történő behajtás folytatására |
90. |
I. fokú végzés: hiánypótlásra való felhívás részletfizetés iránti kérelemhez/űrlap megküldése |
90a. |
I. fokú végzés: hiánypótlásra való felhívás fizetési kedvezmény iránti kérelemhez/űrlap megküldése (Újcsokr.) |
90b. |
I. fokú végzés: hiánypótlásra való felhívás fizetési kedvezmény iránti kérelemhez/űrlap megküldése (Hcsokr.) |
91. |
Űrlap fizetési kedvezmény iránti kérelemhez |
92. |
I. fokú végzés: fizetési kedvezmény engedélyezéséről |
92a. |
I. fokú végzés: fizetési kedvezmény engedélyezéséről (Újcsokr.) |
92b. |
I. fokú végzés: fizetési kedvezmény engedélyezéséről (Hcsokr.) |
93. |
I. fokú végzés: fizetési kedvezmény iránti kérelem elutasításáról |
93a. |
I. fokú végzés: fizetési kedvezmény iránti kérelem elutasításáról (Újcsokr.) |
93b. |
I. fokú végzés: fizetési kedvezmény iránti kérelem elutasításáról (Hcsokr.) |
94. |
II. fokú végzés: az első fokú részletfizetési kérelmet elutasító végzés megváltoztatása |
95. |
I. fokú határozat: visszafizetési kötelezettség megállapításáról részletfizetés engedélyezésével |
95a. |
I. fokú határozat: visszafizetési kötelezettség megállapításáról részletfizetés engedélyezésével (Újcsokr.) |
95b. |
I. fokú határozat: visszafizetési kötelezettség megállapításáról részletfizetés engedélyezésével (Hcsokr.) |
96. |
I. fokú végzés: elmaradt részlet megfizetésére történő felhívásról |
97. |
Végzés végrehajtás elrendeléséről |
98. |
Függő hatályú döntés visszafizetési kötelezettség felfüggesztésére indult ügyben |
98a. |
Függő hatályú döntés visszafizetési kötelezettség felfüggesztésére indult ügyben (Újcsokr.) |
98b. |
Függő hatályú döntés visszafizetési kötelezettség felfüggesztésére indult ügyben (Hcsokr.) |
99. |
Kérelem a támogatás visszafizetésének kötelezettsége felfüggesztésére, a bejegyzett jelzálogjog törlésére |
100. |
I. fokú határozat lakáscélú állami támogatás visszafizetésének felfüggesztéséről (Létr.) |
100a. |
I. fokú határozat lakáscélú állami támogatás visszafizetésének felfüggesztéséről (Újcsokr.) |
100b. |
I. fokú határozat lakáscélú állami támogatás visszafizetésének felfüggesztéséről (Hcsokr.) |
101. |
I. fokú határozat visszafizetési kötelezettség felfüggesztése iránti kérelem elutasításáról (Létr.) |
101a. |
I. fokú határozat visszafizetési kötelezettség felfüggesztése iránti kérelem elutasításáról (Újcsokr.) |
101b. |
I. fokú határozat visszafizetési kötelezettség felfüggesztése iránti kérelem elutasításáról (Hcsokr.) |
102. |
I. fokú határozat felfüggesztési határidő meghosszabbításáról (Létr.) |
102a. |
I. fokú határozat felfüggesztési határidő meghosszabbításáról (Újcsokr.) |
102b. |
I. fokú határozat felfüggesztési határidő meghosszabbításáról (Hcsokr.) |
103. |
I. fokú határozat a felfüggesztési határidő hosszabbítása iránti kérelem elutasításáról |
103a. |
I. fokú határozat a felfüggesztési határidő hosszabbítása iránti kérelem elutasításáról (Újcsokr.) |
103b. |
I. fokú határozat a felfüggesztési határidő hosszabbítása iránti kérelem elutasításáról (Hcsokr.) |
104. |
I. fokú határozat a szerzési mód megváltoztatásához való hozzájárulásról |
104a. |
I. fokú határozat a szerzési mód megváltoztatásához való hozzájárulásról (Újcsokr.) |
104b. |
I. fokú határozat a szerzési mód megváltoztatásához való hozzájárulásról (Hcsokr.) |
105. |
I. fokú határozat: felfüggesztés megszüntetéséről, visszafizetendő támogatás átvezetéséről |
105a. |
I. fokú határozat: felfüggesztés megszüntetéséről, visszafizetendő támogatás átvezetéséről (Újcsokr.) |
105b. |
I. fokú határozat: felfüggesztés megszüntetéséről, visszafizetendő támogatás átvezetéséről (Hcsokr.) |
106. |
I. fokú végzés: az eljárás folytatása iránti kérelem elutasítása |
106a. |
I. fokú végzés: az eljárás folytatása iránti kérelem elutasítása (Újcsokr.) |
106b. |
I. fokú végzés: az eljárás folytatása iránti kérelem elutasítása (Hcsokr.) |
107. |
Bejelentés újabb lakóingatlan megszerzéséről, a ráfordítási kötelezettség teljesítéséről |
108. |
I. fokú határozat: az állami igény biztosítékainak újabb ingatlanra való részbeni átjegyzéséről, visszafizetendő támogatás átvezetéséről |
108a. |
I. fokú határozat: az állami igény biztosítékainak újabb ingatlanra való részbeni átjegyzéséről, visszafizetendő támogatás átvezetéséről (Újcsokr.) |
108b. |
I. fokú határozat: az állami igény biztosítékainak újabb ingatlanra való részbeni átjegyzéséről, visszafizetendő támogatás átvezetéséről (Hcsokr.) |
109. |
I. fokú határozat az állami igény biztosítékainak újabb ingatlanra való közvetlen átjegyzéséről |
109a. |
I. fokú határozat az állami igény biztosítékainak újabb ingatlanra való közvetlen átjegyzéséről (Újcsokr.) |
109b. |
I. fokú határozat az állami igény biztosítékainak újabb ingatlanra való közvetlen átjegyzéséről (Hcsokr.) |
110. |
I. fokú határozat: az állami igény biztosítékainak újabb ingatlanra való átjegyzéséről |
110a. |
I. fokú határozat: az állami igény biztosítékainak újabb ingatlanra való átjegyzéséről (Újcsokr.) |
110b. |
I. fokú határozat: az állami igény biztosítékainak újabb ingatlanra való átjegyzéséről (Hcsokr.) |
111. |
Kifizetés/átvezetés letéti számláról |
112. |
I. fokú határozat az állami igény biztosítékainak a visszavásárolt támogatott ingatlanra való bejegyzéséről |
113. |
Bejelentés és támogatás visszafizetése alóli mentesítési kérelem a támogatott ingatlan Vht. szerinti árverésen kívüli eladására tekintettel |
114. |
I. fokú határozat: támogatás visszafizetésének kötelezettsége alóli mentesítési feltételek fennállásának megállapításáról végrehajtáson kívüli elidegenítésnél |
115. |
I. fokú határozat a végrehajtáson kívüli elidegenítésre tekintettel benyújtott támogatás visszafizetésének kötelezettsége alóli mentesítési kérelem elutasításáról |
116. |
Hatósági döntés közlése |
117. |
I. fokú végzés: idő előtti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása |
118. |
I. fokú határozat: támogatás visszafizetésének kötelezettsége alóli mentesítési feltételek fennállásának megállapításáról volt házastárs magához váltásánál |
119. |
I. fokú határozat: volt házastárs magához váltására tekintettel benyújtott támogatás visszafizetésének kötelezettsége alóli mentesítési kérelem elutasításáról |
120. |
Hiánypótlásra felhívás nem hatósági ügyben |
121. |
Felhívás hiánypótlásra képviseleti vizsgálathoz hozzájárulási ügyben |
122. |
Értesítés képviselet visszautasításáról |
123. |
Gyámhatóság megkeresése ügygondnok kijelölése iránt |
124. |
Kérelem jelzálogjog törléséhez, önkéntes visszafizetés esetében |
125. |
Átadás illetékesség hiánya miatt |
126. |
Törlési engedély |
127. |
Ingatlan-nyilvántartási kérelem |
128. |
Kincstári igazolás bevételi számlára történő befizetésről |
129. |
Utalvány a lakáscélú téves befizetés rendezésére |
130. |
Kérelem jelzálogjog törléséhez, letétbe helyezés esetén |
131. |
Felhívás visszafizetési kötelezettség teljesítésére ügyvédi letét esetén |
132. |
Kincstári igazolás letéti számlára történő befizetésről |
133. |
Tranzakció nyomtatása – letéti számla – Jóváírás |
134. |
Tranzakció nyomtatása – bevételi számla – Jóváírás |
135. |
Kérelem jelzálogjog törléséhez megelőlegező kölcsön kamattámogatása esetén |
136. |
Kérelem jelzálogjog törléséhez, határozott idő lejárta után |
137. |
A jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásból való töröltetésének megtagadása |
138. |
I. fokú határozat: intézkedés az állam által a hitelintézetnek megtérített összeg biztosítékainak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyeztetésére |
139. |
Hiánypótlási adatlap |
140. |
Eljárás lezárása |
141. |
Kérelem ingatlan tulajdoni viszonyainak változásához való hozzájáruláshoz |
142. |
Hozzájárulás tulajdonjog bejegyzéséhez |
143. |
Hozzájárulás megtagadása tulajdonjog bejegyzéséhez |
144. |
Hozzájárulás telekhatár-rendezéshez |
145. |
Kérelem további jelzálogjog, ranghely-csere bejegyzéséhez |
146. |
Hozzájárulás hitelintézet javára jelzálogjog, továbbá elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéséhez |
147. |
Hozzájárulás megtagadása jelzálogjog bejegyzéséhez |
148. |
Hozzájárulás megtagadása jelzálogjog ranghelyének megváltozásához |
149. |
Válasz társasházi adós ingatlanára bejegyzési engedély iránti kérelemre |
150. |
Kérelem további jogok bejegyzéshez |
151. |
Kérelem további tények (telekalakítás, határrendezés) bejegyzéséhez |
152. |
Hozzájárulás vételi jog bejegyzéséhez |
153. |
Hozzájárulás társasház bejegyzéséhez |
154. |
Kérelem társasház vagy szövetkezet alapításához |
155. |
Kijavítás iránti kérelem jegyzőnek |
156. |
Fellebbezés: jegyző határozatával szemben |
157. |
Kijavítás iránti kérelem földhivatalnak |
158. |
Fellebbezés: földhivatali határozattal szemben |
159. |
Feljelentés |
160. |
Hozzájárulás vádelhalasztáshoz |
161. |
Kifizetés bevételi számláról |
162. |
Tájékoztatás végrehajtási ügyben |
163. |
Bekapcsolódási kérelem bírósági végrehajtási eljárásba |
164. |
Tájékoztatás végrehajtási költségelőleg átutalásáról |
165. |
Hiánypótlás teljesítése végrehajtási ügyben bíróságnak/végrehajtónak |
166. |
Földhivatal megkeresése végrehajtási ügyben |
167. |
Végrehajtási kifogás |
168. |
Felszólítás a Kincstár által előlegezett végrehajtási költség megfizetésére |
169. |
Bekapcsolódási kérelem visszavonása |
170. |
Utalvány perköltség megfizetésére |
1
Az utasítást a 20/2020. (XI. 13.) PM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte 2020. november 14. napjával.
2
A 4. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás