Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

1/2017. (I. 24.) EMMI KÁT utasítás

1/2017. (I. 24.) EMMI KÁT utasítás

az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közszolgálati Szabályzatáról szóló 1/2015. (III. 4.) EMMI KÁT utasítás módosításáról1

2017.01.25.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (5) bekezdés f) pontja és a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 6. § 19. pont a) alpontja, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 17. § (1) bekezdése alapján, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 75. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következő utasítást adom ki:

1. § Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közszolgálati Szabályzatáról szóló 1/2015. (III. 4.) EMMI KÁT utasítás 3. §-ában az „intranet” szövegrész helyébe a „belső honlap” szöveg lép.

2. § Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közszolgálati Szabályzatáról szóló 1/2015. (III. 4.) EMMI KÁT utasítás Melléklete (a továbbiakban: Melléklet) az 1. melléklet szerint módosul.

3. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

1. melléklet az 1/2017. (I. 24.) EMMI KÁT utasításhoz

1. § A Melléklet 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A kezdeményező kérelmezi a betöltetlen álláshely pályázat útján történő betöltését a közigazgatási államtitkártól. A kezdeményezéshez a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által lefolytatott pályáztatás rendjéről, annak szervezéséről és lebonyolításáról, a pályázati eljárás alól adott mentesítésről, a kompetencia-vizsgálatról és a toborzási adatbázisról, valamint a pályázati eljáráshoz kapcsolódó nyilvántartás szabályairól szóló 406/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. melléklete szerint kitöltött közzétételi adatlapot szükséges csatolni. A pályázati eljárást a Humánpolitikai Főosztály koordinálja. A közigazgatási államtitkár a státuszigazolás és a pályázati eljárás jogi vizsgálata után dönt a kérelemről.
(2) A közigazgatási államtitkár jóváhagyása nélkül pályázat nem tehető közzé.
(3) A közigazgatási államtitkár jóváhagyása esetén kerül sor a pályázati felhívás meghirdetésére, amely a Kttv. szerinti személyügyi központ honlapján kerül közzétételre. A pályázat közzétételének napja a feltöltést követő nap.
(4) A pályázatok az erre a feladatra kijelölt kormánytisztviselő – igény esetén a kezdeményező szakterület munkatársa – részére érkeznek meg. A személyes interjúk lefolytatását és a pályázatok értékelését a kezdeményező által kijelölt foglalkoztatottak végzik. A pályázat eredményéről a kezdeményező tájékoztatja a Humánpolitikai Főosztályt és eredményes pályázati eljárás esetén a 8–10. §-ban foglaltak szerint jár el.
(5) Az interjút a szakterület folytatja le. A sikeres pályázót a szakterület, az elutasított pályázókat a Humánpolitikai Főosztály értesíti. Az elutasított pályázók részére a Humánpolitikai Főosztály nyilatkozatot küld, amelynek visszaküldésével a pályázó kérheti, hogy a minisztérium egy évig tárolja pályázati adatait.”
2. § A Melléklet 10. § (7) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A Humánpolitikai Főosztály gondoskodik)
„c) arról, hogy a belépő foglalkoztatottak kötelező belső képzés keretében megismerjék a minisztérium belső szabályzatait, a munkafolyamatokat érintő belső eljárásrendet, valamint a minisztérium működését érintő általános tudnivalókat.”
3. § (1) A Melléklet 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Vnytv. alapján a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett foglalkoztatott (a továbbiakban: kötelezett) vagyonnyilatkozatának őrzését, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséghez kapcsolódó eljárások lefolytatását a Humánpolitikai Főosztály látja el.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök esetében a kezdeményezőnek (az alkalmazási engedélyben) nyilatkoznia kell arról, hogy – a Vnytv. 3. § (1)–(3) bekezdései alapján – a munkakört betöltő vagyonnyilatkozatra kötelezett-e. Amennyiben igen, arról a felvételi engedélykérelemmel egyidejűleg, illetve a munkakör változását megelőzően tájékoztatja a Humánpolitikai Főosztályt.”
(2) A Melléklet 18. § (4)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az őrzésért felelős foglalkoztatott a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatást (a vagyonnyilatkozat-nyomtatványt, a kitöltési útmutatót, valamint a vagyonnyilatkozat-tételre szóló felhívást) a kötelezett részére elektronikusan küldi meg akként, hogy – figyelemmel az őrzésért felelős Vnytv. 8. § (4) bekezdésében rögzített kötelezettségére is – a kötelezett a Vnytv.-ben meghatározott határidőn belül vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét teljesíteni tudja.
(5) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló tájékoztatót, a vagyonnyilatkozat-nyomtatványt, valamint a kitöltési útmutatót a belső honlapon közzétett nyomtatványok tartalmazzák.
(6) A kötelezett a vagyonnyilatkozatot személyesen (vagy írásban meghatalmazott képviselője útján) – legkésőbb a Vnytv. által előírt határidőn belül – köteles két példányban, példányonként külön-külön zárt A4-es borítékban átadni az őrzésért felelős foglalkoztatottnak, aki a vagyonnyilatkozat átadás-átvételéről két példányban igazolást állít ki. Az igazolás egyik példánya a kötelezetté, a másikat az őrzésért felelős foglalkoztatott tárolja.
(7) Az őrzésért felelős foglalkoztatott a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékokra felvezeti a vagyonnyilatkozat nyilvántartási azonosítóját és a vagyonnyilatkozat átadásának dátumát, majd lepecsételi a Humánpolitikai Főosztály sorszám szerint nyilvántartott körbélyegzőjével. A kötelezett és az őrzésért felelős foglalkoztatott a lezárás helyét aláírásával ellátja, majd a borítékokat – az illetéktelen felnyitás megakadályozása érdekében – az őrzésért felelős foglalkoztatott öntapadó, átlátszó ragasztószalaggal leragasztja. A vagyonnyilatkozat nyilvántartási azonosítója egy, a Humánpolitikai Főosztály által megállapított, egyéni azonosításra szolgáló, folyamatos és egyszer használható karaktersor. A nyilvántartási azonosító kizárólag a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséhez használható.”
4. § A Melléklet 13. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„13. A közigazgatási alap- és szakvizsga, jogi szakvizsga, ügykezelői alapvizsga
20. § (1) A jogszabály által előírt vizsgákkal kapcsolatos bejelentési, hozzájárulási és szervezési feladatokat a Humánpolitikai Főosztály látja el. A vizsgára készülő foglalkoztatott (a továbbiakban: vizsgázó) a szervezeti egység vezetőjével egyeztetett vizsgaidőpontra jelentkezhet. A szervezeti egység vezetője a vizsgákra történő jelentkezést a munka mennyiségére és a foglalkoztatottak arányos terhelésére figyelemmel ütemezi. Az ütemezésnél előnyben kell részesíteni a vezetői munkakört betöltőket, valamint azokat a foglalkoztatottakat, akik kizárólag a közigazgatási szakvizsga hiánya miatt nem sorolhatók tanácsos besorolási fokozatba. A minisztérium képviseletében eljáró nyilatkozattételre jogosult személy (a továbbiakban: képzési referens) előzetesen ellenőrzi a jelentkezési feltételeket, és azok teljesülése esetén elvégzi a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) által működtetett központi oktatás-informatikai felületen (a továbbiakban: Probono rendszer) a szükséges adminisztrációs feladatokat.
(2) A tanulmányi célú mentesítésre, a vizsgák napjaira és a vizsgát megelőző felkészítő konzultációra, felkészítő tanfolyamra tekintettel a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartama alatt a vizsgázó illetményre jogosult.
(3) A sikertelen ügykezelői és közigazgatási alapvizsga, közigazgatási szakvizsga, illetve jogi szakvizsga megismétlésére tanulmányi célú mentesítés nem vehető igénybe, az ismétlővizsga díját a vizsgázó viseli.
21. § (1) A közigazgatási alapvizsgára a vizsgázó a Probono rendszeren keresztül regisztrál és jelentkezik. A regisztrációt követően a képzési referens közigazgatási alapvizsgatervet készít, a vizsga, illetve a felkészítő konzultáció időpontjait a vizsgázó önállóan választja ki. A Probono rendszer a képzési referensnek a vizsgázó jelentkezéséről a jelentkezést követően azonnal automatikus értesítést küld. A közigazgatási alapvizsgára való jelentkezés a szervezeti egység vezetője egyetértésével történhet. A vizsgázó köteles tájékoztatni a szervezeti egysége vezetőjét a jelentkezési szándékáról, továbbá arról, hogy a felkészítő konzultáción részt kíván-e venni.
(2) A közigazgatási alapvizsga, valamint az azt megelőző felkészítő konzultáció, a Probono rendszerben megadott lejelentkezési határidőig (a vizsganap, valamint a felkészítő konzultáció kezdő napját megelőző 5 munkanapig) elhalasztható.
(3) A vizsgázó a közigazgatási alapvizsgára való eredményes felkészülés érdekében 4 munkanap munkavégzés alóli tanulmányi célú mentesítésre jogosult. A felkészülés időtartamába a vizsga napja és a vizsgaszervező által tartott felkészítő konzultáció időtartama nem számít bele.
22. § (1) Az ügykezelői alapvizsgára és a közigazgatási szakvizsgára történő jelentkezést a vizsgázó esetében, – ügykezelői alapvizsgára jelentkezéskor legkésőbb a vizsgaidőszak kezdete előtt 5 munkanappal, közigazgatási szakvizsgára jelentkezéskor a vizsgaidőszak kezdete előtt legalább 45 munkanappal – a Humánpolitikai Főosztály ellenőrzi és rögzíti a Probono rendszerben a vizsgázó által határidőre megküldött, belső felhasználású jelentkezési lapon megadott, a szervezeti egység vezetője által jóváhagyott adatok alapján. A jelentkezési lapok a belső honlap Személyügyi Hírek/Nyomtatványok menüpontjából tölthetők le. Az ügykezelői alapvizsgára és a közigazgatási szakvizsgára való jelentkezés a szervezeti egység vezetője egyetértésével történhet. A vizsgázó köteles tájékoztatni a szervezeti egység vezetőjét jelentkezési szándékáról, a felkészítő konzultáció és a vizsga várható időpontjáról, továbbá arról, hogy a felkészítő konzultáción részt kíván-e venni.
(2) Az ügykezelői alapvizsga, valamint az azt megelőző felkészítő konzultáció, a Probono rendszerben megadott lejelentkezési határidőig (a vizsgaidőszak kezdő napját megelőző 5 munkanapig) elhalasztható. A közigazgatási szakvizsga esetében első alkalommal a vizsgázó díjmentesen elhalaszthatja a szakvizsgarészt, az érintett szakvizsgarész (kötelező, választott) vizsganapját megelőző napig. A halasztásról a vizsgázónak kell tájékoztatnia a képzési referenst, aki a halasztási kérelmet elektronikusan továbbítja az NKE-nek. További halasztás esetén a halasztási díj költségét a vizsgázó viseli.
(3) A vizsgázó az ügykezelői alapvizsgára való eredményes felkészülés érdekében 3 munkanap, a közigazgatási szakvizsgára való eredményes felkészülés érdekében 8 munkanap munkavégzés alóli tanulmányi célú mentesítésre jogosult. A felkészülés időtartamába a vizsga napja és a vizsgaszervező által tartott felkészítő konzultáció időtartama nem számít bele.
22/A. § (1) A vizsgázó kérelme alapján, a jogi szakvizsgára való eredményes felkészülés érdekében évente – a vizsga napját is beszámítva – 15 munkanap tanulmányi célú mentesítést kell biztosítani, ami több részvizsga teljesítése esetén a vizsgázó döntésétől függően használható fel. A tanulmányi célú mentesítés ütemezését a foglalkoztatott a szervezeti egység vezetőjével előzetesen egyezteti.
(2) A jogi szakvizsga részvizsga időpontjára és a tanulmányi célú mentesítés igénybevételére irányuló írásbeli kérelmét a foglalkoztatott – a szervezeti egység vezetőjének egyetértésével – megküldi a Humánpolitikai Főosztály vezetőjének. Annak érdekében, hogy a tanulmányi célú mentesítés éves mértéke ne kerüljön túllépésre, a Humánpolitikai Főosztály a kérelmet nyilvántartásba veszi, amiről tájékoztatja a foglalkoztatottat és a szervezeti egység vezetőjét.”
5. § A Melléklet 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az R2. 6. § (3) bekezdésében foglaltak fennállása esetén az értékelő vezető a szervezeti egység vezetője egyéni teljesítménykövetelmények módosítására vonatkozó előterjesztésétől számított 30 napon belül tájékoztatja a kormánytisztviselőt az új egyéni teljesítménykövetelményekről, egyúttal a korábbi munkakört értékeli.”
6. § (1) A Melléklet 24. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A szervezeti egység vezetője a kormánytisztviselő teljesítményértékelését az első félév vonatkozásában legkésőbb július 15-éig, a második félév, valamint az egész év vonatkozásában legkésőbb január 31-éig elkészíti.
(2) Az értékelő vezető az értékelő megbeszélést megelőzően legalább 5 munkanappal gondoskodik a kormánytisztviselő értékelő megbeszélésre történő beosztásáról.”
(2) A Melléklet 24. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az értékelő megbeszélést követően az értékelő vezető megküldi a Humánpolitikai Főosztály részére a teljesítményértékelés és követelmény meghatározás egy aláírt példányát a személyi anyagba helyezés, a teljesítményértékeléshez kapcsolódó egyéb iratot pedig irattárba helyezés céljából.”
(3) A Melléklet 24. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha az értékelő vezető jogviszonya év közben megszűnik, és a teljesítményértékelést az értékeltek vonatkozásában nem készíti el, akkor a szervezeti egységéhez tartozó év közbeni kilépők teljesítményértékelését, az új belépők követelményeinek meghatározását, illetve a szervezeti egység kormánytisztviselőinek féléves és éves teljesítményértékeléseit a kilépő értékelő vezető helyettese végzi el.”
(4) A Melléklet a következő 24/A. §-al egészül ki:
„24/A. § A kormányzati ügykezelő tevékenységét a Kttv. 211. §-ában meghatározottak szerint ötévente kell értékelni. A Humánpolitikai Főosztály erre a célra értékelő lapot rendszeresít, amely tartalmazza a javasolt értékelési szempontokat. Az érintett kormányzati ügykezelő tevékenységének soron következő értékelését a szervezeti egység vezetője, vagy akadályoztatása esetén az ügyrendben helyettesítésére kijelölt vezetői munkakört betöltő személy látja el.”
7. § A Melléklet 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megállapodás előkészítéséhez kormánytisztviselő esetében a belső honlapon közzétett „Célfeladat kiírásáról szóló megállapodás” elnevezésű, illetve munkavállaló esetében a „Munkaszerződés módosítás” elnevezésű nyomtatványt kell alkalmazni.”
8. § A Melléklet 35. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A szervezeti egység negyedévente köteles a tárgyévi szabadság nyilvántartó lap másolatát a Humánpolitikai Főosztály részére megküldeni.”
9. § A Melléklet 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E §-t a 13., valamint a 33. és 35. alcím rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.”
10. § A Melléklet 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója által meghozott döntést tartalmazó okiratot a Humánpolitikai Főosztály elektronikus úton továbbítja a foglalkoztatott részére.”
11. § A Melléklet 40. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A foglalkoztatott részére a rendes szabadság csak a rendkívüli munkaidő ellenértékeként járó szabadidő kiadását követően adható ki.”
12. § A Melléklet 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Szervezeti egységek, amelyeknél távmunkavégzésre irányuló jogviszony is létesíthető:
a) Társadalomfejlesztési Végrehajtási Főosztály,
b) Beruházás-végrehajtási Főosztály,
c) Oktatásfejlesztési Végrehajtási Főosztály,
d) Pénzügyi Főosztály,
e) EU Fejlesztések Jogi, Ellenőrzési, Kifogás- és Szabálytalanság-kezelési Főosztálya,
f) Egészségbiztosítási Alap Kontrolling Főosztály.”
13. § (1) A Melléklet 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkakör jellege különösen abban az esetben teheti szükségessé a székhelyen kívüli foglalkoztatást, ha a munkaköri feladatok olyan rendszeresen vagy folyamatosan felmerülő helyszíni ellenőrzési, monitoring, projektkoordinációs, beteg-, ellátott- vagy gyermekjogi képviseleti, kommunikációs, képzési, üzemeltetési tevékenységekre terjednek ki, amelyek elvégzése a foglalkoztatottnak az irányított, a felügyelt vagy az ellenőrzött szervezetnél, a mellérendelt szervnél vagy a védelemre szorulónál, illetve annak ügyében érintett más személynél történő megjelenése, helyszíni munkavégzése nélkül nem, vagy csak rendkívüli nehézséggel végezhetők el.”
(2) A Melléklet 48. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A minisztérium a székhelyen kívül foglalkoztatott számára)
„b) amennyiben a munkavégzéshez hivatali gépjármű használatát is biztosítja, vagy – indokolt esetben – saját gépjármű használatát engedélyezi, ezt a kinevezésben, illetve a munkaszerződésben rögzíteni szükséges, arra kiterjedően, hogy a gépjárműhasználat miként érinti a foglalkoztatottnak a munkavégzésével összefüggésben felmerülő költségei – ideértve különösen a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) szerinti az utazási költségei – megtérítésére való jogosultságát.”
(3) A Melléklet 48. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A székhelyen kívüli foglalkoztatással kapcsolatos saját gépjárműhasználat költségelszámolására a minisztérium igazgatása gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzatának vonatkozó szabályai alkalmazandók.”
14. § (1) A Melléklet 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A foglalkoztatottak részére tanulmányaik folytatásához képzési, továbbképzési támogatás adható. Az évente köthető új tanulmányi szerződések száma a mindenkori pénzügyi lehetőségek figyelembevételével kerül megállapításra. A támogatás összegszerű, névre szóló mértékének megállapítása tanévenként történik. A foglalkoztatottak a tanév első félévében október 15. napjáig, második félévében március 15. napjáig kezdeményezhetik a szerződés megkötését. A minisztérium költségvetésére figyelemmel az anyagi támogatás mértékét a minisztérium egyoldalúan megváltoztathatja.”
(2) A Melléklet 50. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Próbaidő alatt tanulmányi szerződés nem köthető. Azzal a foglalkoztatottal, aki a felsőoktatásban első vagy további alapképzés, osztatlan képzés, mesterképzés, felsőfokú szakképzés elvégzéséhez tanulmányi szerződés megkötésével legalább hat féléven át pénzügyi támogatásban részesült, a diploma (oklevél) megszerzésétől számított öt éven belül újabb tanulmányi szerződés megkötésére nem kerülhet sor.
(4) Határozott időre kinevezett kormánytisztviselővel, illetőleg határozott idejű munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalóval csak olyan tanulmányi szerződés köthető, amelyben a kikötött, kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltendő idő tartama nem nyúlik túl a határozott idejű jogviszony tartamán. A kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltendő idő tartamát a szakképesítés vagy szakképzettség megszerzését igazoló bizonyítvány, diploma (oklevél) keltének napjától kell számítani.
(5) Tanulmányi szerződés köthető:
a) akkreditált, az Országos Képzési Jegyzékben nyilvántartott szakképesítés megszerzését célzó képzésre,
b) felsőoktatási intézményben első diploma megszerzésére irányuló alapképzésre (BA, BSc), osztatlan képzésre vagy
c) felsőoktatási intézményben második diploma megszerzésére vagy további alapképzésben, osztatlan képzésben, mesterképzésben (MA, MSc), szakirányú továbbképzésben és doktori képzési programban való részvételre.”
15. § (1) A Melléklet 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Tanulmányi szerződés megkötésére a foglalkoztatott írásbeli kérelmére, csak a munkakörébe tartozó feladatok ellátását segítő, a munkakörhöz kapcsolódóan hasznosítható új ismeretek megszerzését szolgáló szakképesítés vagy szakképzettség megszerzése esetén, a szervezeti egység vezetője, a helyettes államtitkár és az államtitkár egyetértő javaslata alapján, a közigazgatási államtitkár jóváhagyása után kerülhet sor.”
(2) A Melléklet 51. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A felvételi eljárás lezárása után a foglalkoztatottnak az oktatási intézménybe történő felvételéről szóló határozatot, a hallgatói jogviszonyának fennállásáról szóló igazolást, valamint a képzés adott félévében fizetendő tandíjának összegéről szóló igazolást a Humánpolitikai Főosztályra kell benyújtania.
(5) A Humánpolitikai Főosztály szakmailag véleményezi a tanulmányi szerződés kötésére irányuló kérelmeket, és – a Gazdálkodási Főosztály tájékoztatása szerinti fedezet rendelkezésre állásának figyelembevételével – jóváhagyásra, évente két alkalommal az 50. § (1) bekezdésében meghatározott határidő leteltét követően felterjeszti a közigazgatási államtitkárnak, aki dönt a tanulmányi szerződés feltételeiről és megkötéséről.”
16. § A Melléklet 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Tanulmányi szerződés esetén a foglalkoztatott az alábbiak szerint részesülhet tandíjtámogatásban, amelynek mértéke éves szinten nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) két és félszeresét:
a) akkreditált, az Országos Képzési Jegyzékben nyilvántartott szakmai képzésen való részvétel esetén a képzés oktatási intézmény által igazolt tandíjának legfeljebb 70%-a,
b) felsőoktatási intézményben első diploma megszerzésére irányuló alapképzésben, osztatlan képzésben való részvétel esetén a képzés oktatási intézmény által igazolt tandíjának legfeljebb 70%-a,
c) felsőoktatási intézményben második diploma vagy további alapképzésben, kiegészítő alapképzésben, osztatlan képzésben, mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben és doktori képzési programban való részvétel esetén a képzés oktatási intézmény által igazolt tandíjának legfeljebb 50%-a.”
17. § (1) A Melléklet 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tanulmányi szerződés alapján az adott félévre a foglalkoztatott részére a Humánpolitikai Főosztály az oktatási intézmény vizsgaköteles tantárgyakról szóló igazolása szerint megállapítja a tanulmányi célú mentesítés mértékét a 37. §-ban meghatározott módon.”
(2) A Melléklet 53. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A foglalkoztatott a szakképesítés, szakképzettség megszerzését, a tanulmányi szerződés teljesítését a bizonyítvány, diploma (oklevél) bemutatásával igazolja, melyet a kézhezvételtől számított 15 napon belül köteles a Humánpolitikai Főosztályon bemutatni.”
18. § (1) A Melléklet 56. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A minisztérium a támogatást a nyelvi képzés befejezését követően folyósítja, amennyiben a foglalkoztatott sikeres nyelvvizsgát tett, melyet a nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatásával igazol, vagy az oktatási intézmény igazolása szerint a nyelvórák legalább 70%-án részt vett.
(5) A foglalkoztatottnak egyidejűleg kizárólag egy nyelvi képzése kerülhet támogatásra, valamint a nyelvi képzés támogatásában részesülő foglalkoztatott a képzés befejezését követő két évben nem kezdeményezhet újabb nyelvi képzéssel kapcsolatos támogatást.”
(2) A Melléklet 56. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A minisztérium a nem általa szervezett nyelvtanfolyamokon történő részvételt csak abban az esetben támogatja, ha az a munkaidőt nem érinti.”
19. § A Melléklet 57. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A közigazgatási államtitkár munkavégzés alóli tanulmányi célú mentesítésről szóló döntését tartalmazó levelet a Humánpolitikai Főosztály elektronikus úton haladéktalanul továbbítja a foglalkoztatott részére.”
20. § A Melléklet 58. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az Nftv. alapján szakmai gyakorlatot teljesítő hallgató szakmai gyakorlat keretében történő fogadását a közigazgatási államtitkár engedélyezi, amennyiben a szakterület államtitkára vagy kabinetfőnöke egyetért a hallgató szakmai gyakorlatra történő fogadásával. A foglalkoztatást a szervezeti egység vezetője kezdeményezi legalább 3 héttel a szakmai gyakorlat kezdő időpontját megelőzően.
(2) A kezdeményezéshez csatolandó a hallgató önéletrajza, motivációs levele, a felsőoktatási intézmény által kiállított oktatói ajánlás és támogató nyilatkozat, amely tartalmazza, hogy a tantervi követelmények szerinti kötelező szakmai gyakorlatról van szó, és megfelelő gyakorlati helynek tartja a minisztériumot a hallgató kötelező szakmai gyakorlata teljesítéséhez. Az oktatói ajánlás és támogató nyilatkozat pecséttel és aláírással ellátott. Az informatikai eszközök igénylése a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság által rendszeresített belépőlapon kezdeményezhető.
(3) A Humánpolitikai Főosztály koordinálja a szakmai gyakorlat engedélyeztetését, továbbá kezeli a hallgatónak – az adatkezeléshez és az adatszolgáltatáshoz való hozzájárulásával – a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumokban szereplő adatait.
(4) A hallgató számára a szakmai gyakorlat idejére nem jár díjazás. A szakmai gyakorlat időtartama alatt a hallgatóval nem létesíthető foglalkoztatásra irányuló jogviszony. Amennyiben a felsőoktatási intézmény annak kiállítását kéri, a minisztérium befogadó nyilatkozatát a közigazgatási államtitkár írja alá.”
21. § A Melléklet 59. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A cafetéria-juttatásra jogosult által választható cafetéria-juttatások:)
„a) pénzösszeg juttatás,”
22. § A Melléklet 60/A. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Költségvetési forrás rendelkezésre állása esetén adható juttatást a minisztérium elektronikus utalvány formájában is biztosíthat.
(2) Az 59. § (5) bekezdés d) pontjában megjelölt juttatást a minisztérium az Erzsébet-utalvány Plusz kártya forgalmazójától megrendelt kártyán biztosítja. A kártya megrendelésével, használatával, a támogatás igénybevételével kapcsolatban a foglalkoztatottakat költség nem terheli.
(3) Kártya igénylése során a foglalkoztatott köteles a rendelkezésére bocsátott kártya igényléséhez szükséges adatkezelési hozzájáruló nyilatkozat két példányban történő kitöltéséről és aláírásáról, valamint ezek eredeti példányainak a Gazdálkodási Főosztály részére történő megküldéséről gondoskodni.”
23. § A Melléklet 63. § (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A cafetéria-nyilatkozatot arra tekintettel kell megtenni, hogy)
„b) a pénzösszeg juttatás és a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláira utalandó támogatás csak teljes évre, havi egyenlő összegben igényelhető.”
24. § A Melléklet 64. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A cafetéria-nyilatkozat megtételének önhibából történő elmulasztása esetén támogatásra a cafetéria-juttatásra jogosult az Szja tv. 71. § (6) bekezdés e) pont ea)–ec) alpontjában meghatározott összegig jogosult.”
25. § A Melléklet 65. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a cafetéria-juttatásra jogosult jogviszonya megszűnik, vagy cafetéria-juttatásra év közben egyéb okból nem jogosult, amennyiben a cafetéria-keret csökkentése nem lehetséges, köteles a részére nyújtott cafetéria-juttatás – a Gazdálkodási Főosztály által meghatározott – időarányos részt meghaladóan igénybe vett összegét visszafizetni. Ha a cafetéria-juttatásra jogosult kormánytisztviselőt, szakmai vezetőt év közben áthelyezik, a cafetéria-juttatásokra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Igénybe vett juttatásnak kell tekinteni a 67–68. § szerinti juttatások átutalt tárgyhavi összegét.”
26. § A Melléklet 42. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„42. Béren kívüli juttatásnak minősülő pénzösszeg juttatás
67. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül a foglalkoztatottnak az adóévben juttatott pénzösszegnek az Szja tv. szerinti éves keretösszeget meg nem haladó része.
(2) A pénzösszeg juttatás havonként egyenlő összegben igényelhető, mértéke nem haladhatja meg az Szja tv. 71. § (6) bekezdés e) pont ea)–ec) alpontjaiban meghatározott mértéket.”
27. § A Melléklet 74. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R5.) 7. § (1) bekezdés a) pontja és 1. mellékletének 38. pontja alapján a legalább egyéves, bármely munkáltatónál eltöltött jogviszonnyal rendelkező foglalkoztatott, főfoglalkozású jogviszonya ideje alatt évente 12 alkalommal 50%-os menettérti utazásra jogosult. Az utazási utalványt tulajdonosa valamennyi helyközi belföldi, menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatáshoz (vasúti, helyközi autóbusz, HÉV, elővárosi autóbusz, komp és rév) igénybe veheti. Tárgyévre kiadott utazási utalvány a következő év március 31-ig jogosít a kedvezmény igénybevételére. Az utazási utalvány megilleti a gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságát töltő foglalkoztatottat is.”
28. § A Melléklet 76. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Nem igényelhető továbbá éleslátást biztosító szemüveg a foglalkoztatott jogviszonyának megszűnése esetén, amennyiben ennek kezdeményezéséről a Humánpolitikai Főosztály tudomást szerzett.”
29. § A Melléklet 82. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bizottság elnöke a Humánpolitikai Főosztály vezetője vagy az általa elnöki feladatok ellátására kijelölt személy. A bizottság tagjai)
„a) a Jogi Főosztály vezetője vagy az általa a tagsági feladatok tartós ellátására kijelölt személy,”
30. § (1) A Melléklet 85. § (1) bekezdésének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. első lakás: első lakáshoz jut az a személy, akinek tulajdonában lakásvagyon (részben vagy egészben) – az ingatlan-nyilvántartás szerint – a kérelem benyújtásának időpontjában nincs, és nyilatkozata szerint korábban sem volt.”
(2) A Melléklet 85. § (1) bekezdésének 6. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E fejezet alkalmazásában:
lakáskorszerűsítés: a foglalkoztatott, illetve házastársa vagy élettársa tulajdonában (résztulajdonában) vagy a házastárs tulajdonában álló, és a foglalkoztatott lakóhelyeként bejelentett lakás]
„c) megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is,”
(3) A Melléklet 85. § (1) bekezdése a következő 9. ponttal egészül ki:
„9. akadálymentesítés: a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen vagy új lakáson, meglévő lakóépületen vagy használt lakáson.”
31. § (1) A Melléklet 59. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„59. Lakásbérleti támogatás
86. § (1) A minisztérium – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.7. alpontjában foglalt feltételek fennállása esetében lakásbérleti támogatásban részesítheti azt a határozatlan időtartamú jogviszonyban álló foglalkoztatottat
a) akinek a minisztériumnál legalább hat hónapja fennáll a jogviszonya, vagy egyébként – áthelyezés esetén – hat hónapos folyamatos kormánytisztviselői jogviszonnyal rendelkezik, ideértve azt a kormánytisztviselőt, aki a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését megelőzően a minisztériumnál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban állt, és az ösztöndíjas jogviszonya és a kormánytisztviselői jogviszonyának időtartama együttesen eléri a hat hónapot,
b) aki legalább heti 36 órás jogviszony keretében van foglalkoztatva,
c) akinek az állandó lakóhelye Budapesttől legalább 60 km-re van, vagy Budapest és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja,
d) aki nem rendelkezett a jogviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, és nem rendelkezik a támogatás nyújtásának időpontjában lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával Budapesten vagy Budapest közigazgatási határától számított 60 km-es körzeten belül, valamint
e) ha érvényes lakásbérleti vagy albérleti szerződés alapján lakik Budapesten vagy Budapest közigazgatási határától számított 60 km-es távolságon belül.
(2) Amennyiben a foglalkoztatott a kérelem benyújtásakor még nem rendelkezik az (1) bekezdésben előírt időtartamú jogviszonnyal, abban az esetben a bizottság érdemben elbírálhatja a kérelmet azzal, hogy a javaslat – és az esetleges támogatás – azzal a nappal válik hatályossá, amikor a foglalkoztatott a minimálisan előírt időtartamú jogviszonnyal már rendelkezik.
(3) Amennyiben a foglalkoztatott által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatás igénybevételére, azt közülük csak – a döntésük szerinti – egyikük veheti igénybe.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetében a foglalkoztatott részére adómentesen mobilitási célú lakhatási támogatás adható maximálisan 51 000 Ft értékben. Amennyiben a havi bérleti díj összege alacsonyabb a lakhatási támogatás maximális összegénél, a támogatás a bérleti díjjal megegyező összegű. A bizottság az éves keret és a beadott kérelmek figyelembevételével a támogatási összeg felső határát egyedi elbírálás alapján csökkentheti.
(5) A kérelmet a belső honlapon közzétett „Kérelem lakásbérleti támogatás engedélyezése iránt” elnevezésű nyomtatványon kell – a bizottság elnökének címezve és a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatával ellátva – a Humánpolitikai Főosztályra benyújtani. A kérelemhez csatolni kell
a) az érvényes – két tanú aláírásával ellátott – lakásbérleti vagy albérleti szerződés egy másolati példányát,
b) a kérelmező lakó- és tartózkodási helyét igazoló okmány (személyi igazolvány vagy lakcímet igazoló hatósági igazolvány) másolatát, valamint
c) a bérleti díj megfizetését igazoló bizonylatot (pl. készpénzátutalási megbízás feladóvevényének másolata, átutalási megbízás másolata stb.),
d) a foglalkoztatott nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel,
e) a foglalkoztatott nyilatkozatát a (13) bekezdésben foglaltak tudomásulvételéről.
(6) A kérelem elbírálása során a foglalkoztatott az igényjogosultság alátámasztására alkalmas más irat becsatolására, illetve a kérelmet megalapozó dokumentumok eredetiben való bemutatására is kötelezhető.
(7) A lakásbérleti támogatás legfeljebb a naptári év végéig állapítható meg. A foglalkoztatott a támogatási idő leteltével újabb lakásbérleti támogatás iránti kérelmet terjeszthet elő a következő naptári évben.
(8) A lakásbérleti támogatás iránti kérelmet a foglalkoztatott a szervezeti egysége vezetőjének nyújtja be, aki a véleményével ellátva haladéktalanul továbbítja a Humánpolitikai Főosztálynak. A bizottság a naptári év elején a lakásbérleti támogatásokra javaslatot tesz a rendelkezésre álló forrásokra tekintettel. A bizottság a kérelmeket fedezetigazolást követően terjeszti fel a helyettes államtitkárnak döntésre.
(9) A minisztérium Gazdálkodási Főosztálya a tárgyhónap 15. napjáig igazoltan megfizetett bérleti díj alapján járó lakásbérleti támogatást legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig folyósítja.
(10) A foglalkoztatott a bérleti jogviszony megszűnését haladéktalanul, de legkésőbb a bérleti jogviszony megszűnését követő 3 munkanapon belül köteles írásban a bizottság elnökének bejelenteni, amely a lakásbérleti támogatás folyósításának automatikus megszűnését vonja maga után.
(11) Lakásbérleti támogatás nem illeti meg a foglalkoztatottat
a) a felmentési, illetve munkáltatói felmondási időnek a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés,
b) 30 napon túli, bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság,
c) 30 napon túli egyéb távollét (pl. külföldi ösztöndíj, nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás, határozott idejű áthelyezés stb.)
idejére.
(12) A foglalkoztatott köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a bizottság elnökének a (11) bekezdésben foglalt körülmény bekövetkezését, mely az a) pont esetén a támogatás folyósításának megszűnését, míg a b) és c) pontban foglalt esetekben a lakásbérleti támogatás folyósításának felfüggesztését vonja maga után.
(13) A támogatásban részesülő foglalkoztatott köteles a bérleti díjak megfizetését – készpénzátutalási megbízás feladóvevényével, banki terhelést igazoló bizonylattal vagy bevételi bizonylat másolatával – igazolni a Humánpolitikai Főosztály és a Gazdálkodási Főosztály felé minden hónap 15. napjáig vagy a jogviszony megszűnése, illetve tartós távollét esetén az utolsó munkában töltött napon. Amennyiben a foglalkoztatott a bérleti díj megfizetését nem igazolja, a támogatás folyósítása megszüntetésre kerül.
(14) A foglalkoztatott az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról vagy azok megszűnéséről a munkáltatónak nyilatkozatot tesz. Foglalkoztatott tudomásul veszi, hogy valótlan tartalmú nyilatkozat esetén vagy a nyilatkozat módosításának elmulasztása esetén az adókötelezettséget a jogviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani azzal, hogy az adóhatóság határozatában az egyébként a munkáltatót (foglalkoztatót) terhelő közterheket és azok teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményeit a magánszemély terhére állapítja meg.
(15) A munkáltató az adóévet követő január 31. napjáig az adómentes támogatásban részesített foglalkoztatottak nevéről, adóazonosító jeléről, valamint a foglalkoztatott által bérelt lakás címéről adatot szolgáltat az adóhatóság részére.
86/A. § (1) A minisztérium lakásbérleti támogatásban részesítheti továbbá azt a határozott időtartamú jogviszonyban álló foglalkoztatottat
a) akinek a minisztériumnál legalább hat hónapja fennáll a jogviszonya, vagy egyébként – áthelyezés esetén – hathónapos folyamatos kormánytisztviselői jogviszonnyal rendelkezik, ideértve azt a kormánytisztviselőt, aki a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését megelőzően a minisztériumnál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban állt, és az ösztöndíjas jogviszonya és a kormánytisztviselői jogviszonyának időtartama együttesen eléri a hat hónapot,
b) akinek az állandó lakóhelye Budapesttől legalább 60 km-re van, vagy Budapest és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja,
c) aki nem rendelkezett a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, és nem rendelkezik a támogatás nyújtásának időpontjában lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával Budapesten vagy Budapest közigazgatási határától számított 60 km-es körzeten belül, valamint
d) ha érvényes lakásbérleti vagy albérleti szerződés alapján lakik Budapesten vagy Budapest közigazgatási határától számított 60 km-es távolságon belül.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetében a lakásbérleti támogatás mértéke legfeljebb az illetményalap másfélszeresének megfelelő összeg.
(3) Az (1) bekezdés szerint nyújtott lakásbérleti támogatás a mindenkor hatályos Szja. törvény szerint adózik.
(4) Az (1) bekezdés alapján nyújtott lakásbérleti támogatás vonatkozásában a 86. § (5)–(13) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”
32. § (1) A Melléklet 88. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A foglalkoztatott részére lakáscélú munkáltatói kölcsön – a lakáscélú számla vezetésével megbízott hitelintézet (a továbbiakban: hitelintézet) útján – az alábbi célokra nyújtható:
a) lakásvásárlás,
b) lakásépítés,
c) lakáskorszerűsítés,
d) lakásbővítés,
e) akadálymentesítés,
f) az a)–e) pontban meghatározott célokra hitelintézettől felvett hitel egészének vagy részének visszafizetése.”
(2) A Melléklet 88. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Lakáscélú kölcsön nyújtható – a (2) bekezdésben meghatározott célokra – azon határozatlan időtartamú jogviszonyban álló foglalkoztatott részére, aki az alábbi feltételeknek megfelel:]
„g) a lakáscélú munkáltatói kölcsön biztosítékául szolgáló ingatlan forgalmi értékéhez képest a hitelkiváltást követően a jelzálogjoggal biztosított követelések együttes összege nem haladhatja meg a 70%-ot. A kölcsön kérelemhez a kérelmezőnek csatolnia kell a hitelintézet igazolását a fennálló tartozásállományról, illetve arról, hogy a hitelszerződésben foglaltak szerinti törlesztő részletek megfizetése tekintetében tartozása nem áll fenn.”
(3) A Melléklet 88. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Annak a foglalkoztatottnak a lakásépítése, vásárlása támogatható, akinek vagy házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együtt költöző családtagjainak lakástulajdona nincs, vagy legfeljebb 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba. Ezen bekezdés alkalmazása során nem tekinthető lakástulajdonnak, ha az ingatlan egyenes ági rokonok közötti törvényes öröklés vagy ajándékozás útján megszerzett és haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá a kérelmező és a vele egy háztartásban élő családtagok nem ebben az ingatlanban laknak.”
(4) A Melléklet 88. § (6) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem nyújtható lakáscélú kölcsön)
„g) ha az a személyi jövedelemadóról szóló, az elbíráláskor hatályos jogszabályban meghatározott adómentességet biztosító feltételektől eltér,”
(5) A Melléklet 88. § (7)–(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) A (6) bekezdés d)–f) pontjai nem vonatkoznak arra az esetre, ha a foglalkoztatott a munkáltatói kölcsönt a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott célból kéri.
(8) A kölcsönigény elbírálása során előnyben kell részesíteni azt a foglalkoztatottat, aki:
a) első lakása megvásárlásához nyújtja be kérelmét,
b) még nem részesült a minisztériumtól – ide értve a jogelőd minisztériumokat is – munkáltatói kölcsönben,
c) saját háztartásában kettő vagy több gyermeket nevel,
d) életminőségét hátrányosan befolyásoló körülmények (pl. komfort nélküli lakás, rossz műszaki állapotú lakás stb.) között él,
e) gyermekét egyedül neveli,
f) nem rendelkezik a mindenkori minimálbér kétszeresét elérő havi nettó jövedelemmel,
g) fiatal házas.
(9) A foglalkoztatott a minisztériumtól egyszerre csak egy jogcímen részesülhet lakáscélú kölcsönben. Újabb támogatási kérelem akkor terjeszthető elő, ha a foglalkoztatott a korábbi kölcsönét teljes egészében visszafizette.
(10) A (9) bekezdésben foglaltaktól eltérően a foglalkoztatott három hónapon belül részesíthető lakásvásárlás és lakáskorszerűsítés jogcímén is munkáltatói kölcsönben, abban az esetben, ha a megvásárolni kívánt ingatlan korszerűsítése is szükséges. A munkáltatói kölcsön iránti kérelmeket egyidejűleg is elő lehet terjeszteni, de mindkét jogcímen előterjesztett kérelemnek meg kell felelnie az (1)–(7) bekezdésben foglalt feltételeknek.
(11) Az a foglalkoztatott, aki lakáscélú kölcsönt kapott, nem részesíthető további lakásbérleti támogatásban akkor, ha az ingatlanra érvényes lakhatási engedéllyel rendelkezik.”
(6) A Melléklet 88. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A foglalkoztatott korábbi munkahelyétől kapott lakáscélú kölcsön csak a jelen fejezetben foglaltaknak megfelelő feltételekkel és mértékig vállalható át.”
33. § A Melléklet 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„91. § A kölcsön folyósításáról a minisztérium a belső honlapon közzétett „Megállapodás munkáltatói kölcsönről” elnevezésű szerződésminta alapján megállapodást köt a foglalkoztatottal. A megállapodás egy eredeti példányát a Gazdálkodási Főosztálynak, egy-egy eredeti példányt a foglalkoztatottnak és a Humánpolitikai Főosztálynak, egy eredeti példányt a kölcsönt folyósító pénzintézetnek szükséges megküldeni, továbbá egy eredeti példány az aktában marad.”
34. § (1) A Melléklet 95. § (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelemhez csatolni kell)
„d) lakásépítés, lakásbővítés esetén az Elektronikus építési napló adminisztrációs rendszerből lekért E-napló készenlétbe helyezés adatait pdf formátumban, műszaki dokumentációt és költségvetést,”
(2) A Melléklet 95. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A kérelemhez csatolni kell)
„g) hitelintézettől felvett kölcsön visszafizetésére igényelt kölcsön esetén – a felhasználási céltól függően – az a)–f) pontokban foglalt dokumentumokat, a hitelintézettel kötött hitelszerződés másolatát, valamint a kérelem benyújtásakor a hitelintézet három hónapnál nem régebbi igazolását a fennálló kölcsöntartozásról.”
(3) A Melléklet 95. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A kölcsönkérelmet a szervezeti egység vezetőjének javaslatával kell felterjeszteni.”
35. § A Melléklet 98. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A foglalkoztatottanként, illetve háztartásonként nyújtott, az (1) bekezdésben meghatározott szociális juttatások együttes összege – a 99. § (6) bekezdésében foglaltak kivételével – évente nem haladhatja meg az illetményalap hatszorosát.”
36. § (1) A Melléklet 99. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Foglalkoztatottanként az eseti szociális segély mértéke – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – tárgyévenként nem haladhatja meg az illetményalap hatszorosát.”
(2) A Melléklet 99. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Különös méltánylást érdemlő esetben, amennyiben a 99. § (1) bekezdésében foglalt feltételek is fennállnak, a közigazgatási államtitkár kivételes szociális segélyben részesítheti a foglalkoztatottat. A kivételes szociális segély elbírálásánál különösen a foglalkoztatott egészségi állapotát, a minisztériummal fennálló jogviszonyának az időtartamát és a jogviszonya alatt végzett szakmai tevékenységének a színvonalát kell figyelembe venni. A kivételes szociális segély mértéke tárgyévenként nem haladhatja meg az illetményalap huszonhatszorosát.”
37. § A Melléklet
a) 4. § (1) bekezdésében az „intraneten” szövegrészek helyébe a „belső honlapon” szöveg,
c) 10. § (1) bekezdésében, 83. § (4) bekezdésben, 95. § (8) bekezdésében, 102. § (6) bekezdésben a „jogi és személyügyi helyettes államtitkárnak” szövegrész helyébe a „személyügyekért és gazdálkodásért felelős helyettes államtitkárnak” szöveg,
d) 82. § (1) bekezdésében, 84. § (1) bekezdésében, 90. § (5) bekezdésében, 93. § (4) bekezdésében, 94. § (1), (7) és (9) bekezdésében, 97. § (1) bekezdésében, 102. § (4) bekezdésében a „jogi és személyügyi helyettes államtitkár” szövegrész helyébe a „személyügyekért és gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár” szöveg,
f) 31. § (1) bekezdésében az „egyeztetést” szövegrész helyébe az „adategyeztetés” szöveg,
g) 39. § (5) bekezdésében az „M” szövegrész helyébe az „U” szöveg,
h) 50. § (2) bekezdésében az „illetve felmentési, illetve felmondási” szövegrész helyébe az „illetve felmentési vagy felmondási” szöveg,
i) 51. § (2) bekezdésében a „képesítés, végzettség” szövegrész helyébe a „szakképesítés, szakképzettség” szöveg,
j) 63. § (1) bekezdésében a „67–72. §-ban” szövegrész helyébe a „67–68. §-ban” szöveg,
k) 64. § (1) bekezdésében az „elektronikus levélben” szövegrész helyébe az „elektronikus levél útján” szöveg,
l) 65. § (5) bekezdésében a „69. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „67. § (1) bekezdése” szöveg,
m) 68. § (3) bekezdésében az „Szja tv. 71. § (1) bekezdés c) pontjában” szövegrész helyébe az „Szja tv. 71. § (1) bekezdés b) pontjában” szöveg,
n) 76. § (2) bekezdésében a „szakorvos” szövegrész helyébe a „szakorvos vagy optometrista” szöveg,
o) 78. § (4) bekezdésében az „Egészségpolitikai Főosztály” szövegrész helyébe a „Humánpolitikai Főosztály” szöveg,
p) 95. § (10) bekezdésében a „Humánpolitikai Főosztálya” szövegrész helyébe a „Gazdálkodási Főosztálya” szöveg,
q) 96. §-ában a „Humánpolitikai Főosztály” szövegrészek helyébe a „Gazdálkodási Főosztály” szöveg
lép.
38. § Hatályát veszti a Melléklet
1

Az utasítás a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) beekzdése alapján hatályát vesztette 2017. január 26. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére