1/2017. (XII. 7.) SZF utasítás

1. § (1) A Közszolgálati Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a Szerencsejáték Felügyeletnél (a továbbiakban: SZF) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) alapján kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre.

(2) A Szabályzat rendelkezéseit a rájuk vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyt szabályozó törvény eltérő rendelkezése hiányában alkalmazni kell

2. § A vagyonnyilatkozatokra és az adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseket külön utasítás tartalmazza.

3. § A Szabályzat alkalmazásában

4. § (1) Az elnök jogszabályokban meghatározott munkáltatói jogokkal rendelkezik.

(2) Az elnök a jogszabályi keretek között más vezetőkre is átruházhat munkáltatói jogokat.

(3) Átruházott hatáskörben a főosztályok állományába tartozó kormánytisztviselők felett a főosztályvezető, az Elnöki Kabinet állományába tartozó kormánytisztviselők felett a kabinetfőnök gyakorolja az alábbi munkáltatói jogokat:

(4) A főosztályvezető, a kabinetfőnök három munkanapon túli akadályoztatása esetén a (3) bekezdésben meghatározott munkáltatói intézkedések megtételére a főosztály közvetlen irányítását és felügyeletét ellátó elnökhelyettes, az Elnöki Kabinet esetében az elnök jogosult.

(5) A személyügyekért és gazdálkodásért felelős főosztály vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat – az (1) bekezdésben meghatározott munkáltatói jogkör gyakorló által előzetesen jóváhagyott kezdeményező okiratok alapján –

(6) A Gazdasági és Igazgatási Főosztály vezetője gyakorolja, továbbá a munkáltatói jogokat a kormányzati szolgálati jogviszonyban jogszabály erejénél fogva bekövetkező változásokról szóló értesítés, valamint a munkáltató mérlegelési jogkörébe nem tartozó munkáltatói intézkedések – ide nem értve a jogviszony megszűnésének eseteit – tekintetében.

(7) A Gazdasági és Igazgatási Főosztály vezetője – az érintett önálló szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére – gyakorolja a munkáltatói jogokat

(8) A (3)–(5) bekezdésben nem nevesített kivételek tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója az elnök.

(9) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a delegált intézkedések előkészítése a Gazdasági és Igazgatási Főosztály feladata.

(10) A jövedelemigazolások kiadása a Gazdasági és Igazgatási Főosztály vezetőjének a feladata.

5. § (1) A kormánytisztviselő felvétele – pályáztatás és áthelyezés esetén is – az 1. melléklet szerinti alkalmazási javaslat kitöltésével, részletes szakmai önéletrajz és munkaköri leírástervezet csatolásával kezdeményezhető a Gazdasági és Igazgatási Főosztályon. Az alkalmazási engedély tartalmazza a kinevezni kívánt személy főbb személyes adatait és a foglalkoztatására vonatkozó tervezett körülményeket. A felsorolt dokumentumokat a felvétel tervezett napját legalább tíz munkanappal megelőzően meg kell küldeni a Gazdasági és Igazgatási Főosztály részére.

(2) A Gazdasági és Igazgatási Főosztály megvizsgálja a jogviszony létesítésének jogi (képesítési előírások, Kttv., vagy Mt. hatálya alá tartozás) és egyéb feltételeit (határozott vagy határozatlan időre betölthető üres státuszhely megléte, elrendelt létszámzárlat stb.), majd ezt követően – az alkalmazás feltételeinek való megfelelés esetén – az alkalmazási javaslatot megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében dönt a felvételről, és aláírása után visszaküldi az alkalmazási javaslatot a Gazdasági és Igazgatási Főosztályra, amely a döntésről tájékoztatja a kezdeményező vezetőt.

6. § (1) A kinevezni kívánt személlyel a Gazdasági és Igazgatási Főosztály ismerteti, hogy az alkalmazáshoz milyen okmányok, adatok, egyéb dokumentumok bemutatása, illetve átadása szükséges. Ennek alapján a kinevezni kívánt személy köteles a kinevezést megelőzően a jogviszony létesítéséhez és a besorolásához szükséges eredeti dokumentumokat, adatokat és tényeket a Gazdasági és Igazgatási Főosztály részére átadni.

(2) A kinevezni kívánt személlyel jogviszony csak akkor létesíthető, ha a foglalkozás-egészségügyi orvos munkaalkalmassági orvosi vizsgálat keretében megállapítja, hogy a kinevezni kívánt személy a tervezett munkakör ellátására alkalmas.

(3) Amennyiben a kinevezni kívánt személy olyan munkakörben kerül foglalkoztatásra, amely vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel, illetve nemzetbiztonsági ellenőrzéssel érintett, a Gazdasági és Igazgatási Főosztály intézkedik a vagyonnyilatkozat teljesítése és a nemzetbiztonsági ellenőrzés elindítása iránt.

(4) A Gazdasági és Igazgatási Főosztály a kinevezési okmányt a kinevezéskor rendelkezésre álló, kinevezni kívánt személy által átadott, kitöltött dokumentumok alapján a jogszabályban meghatározott tartalommal készíti elő.

(5) A kinevezés három eredeti példányban készül, melyből egy példány a kormánytisztviselőnek, egy példány a Gazdasági és Igazgatási Főosztály részére kerül átadásra, egy példány pedig a személyi anyagban kerül elhelyezésre.

(6) A kinevezés, valamint az illetményt érintő munkáltatói intézkedések esetén – az előresorolással kapcsolatos okiratok kivételével – az ügyiratot pénzügyi ellenjegyzéssel kell ellátni.

7. § (1) A kormánytisztviselő belső áthelyezése, SZF-en belüli átirányítása, illetve munkakör módosítása a 2. melléklet szerinti nyomtatvány kitöltésével (a továbbiakban: kezdeményezés) kezdeményezhető a Gazdasági és Igazgatási Főosztályon. A kezdeményezéshez az új munkakörre szóló, az új önálló szervezeti egység vezetője által aláírt munkaköri leírást szükséges csatolni. Amennyiben a munkáltatói intézkedés a munkakör módosításával vagy azonos munkakör esetén a feladatkör megváltozásával jár, abban az esetben a közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló kormányrendeletben meghatározott értékelő vezetőnek a kezdeményezéshez csatolnia szükséges a kitöltött és mindkét fél által aláírt teljesítményértékelésről szóló formanyomtatványt is. A kezdeményezés tartalmazza a kormánytisztviselő személyes adatait és a foglalkoztatására vonatkozó tervezett körülményeket. A felsorolt dokumentumokat a módosítás tervezett napját megelőzően, legalább tíz munkanappal előbb meg kell küldeni a Gazdasági és Igazgatási Főosztály részére azzal, hogy a korábbi munkakörre vagy feladatkörre vonatkozó teljesítményértékelést az áthelyezést megelőző naptári nappal kell lezárni.

(2) A Gazdasági és Igazgatási Főosztály megvizsgálja a jogviszony módosításának jogi (képesítési előírások, Kttv. vagy Mt. hatálya alá tartozás) és egyéb feltételeit (határozott vagy határozatlan időre betölthető üres státuszhely megléte, elrendelt létszámzárlat stb.), majd ezt követően – megfelelés esetén – a kezdeményezést megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében dönt a kezdeményezésben foglaltakról, és aláírása után visszaküldi azt a Gazdasági és Igazgatási Főosztályra, amely a döntés alapján elkészíti a megfelelő munkáltatói intézkedésről szóló okiratot.

8. § (1) A kormánytisztviselőt kinevezését megelőzően a Gazdasági és Igazgatási Főosztály tájékoztatja az összeférhetetlenségi szabályokról.

(2) A kormánytisztviselő a kinevezését megelőzően köteles a Kttv. 84–87. §-ában meghatározott összeférhetetlenséggel kapcsolatos állapotáról nyilatkozni, melyhez a Gazdasági és Igazgatási Főosztály biztosítja a 3–5. mellékletek szerinti nyilatkozatokat.

(3) A Gazdasági és Igazgatási Főosztály az összeférhetetlenség vizsgálatát az alábbi szempontok figyelembevételével köteles elvégezni:

(4) A Gazdasági és Igazgatási Főosztály a vizsgálatot követően a véleményével ellátott nyilatkozatot felterjeszti a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

(5) A munkáltatói jogkör gyakorlója a nyilatkozat tartalma és a Gazdasági és Igazgatási Főosztály véleményének figyelembevételével dönt az engedélyezésről vagy az összeférhetetlenségről. Összeférhetetlenség megállapítása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani a kormánytisztviselőt annak megszüntetésére. Amennyiben a kormánytisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, kormányzati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.

(6) Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt felhívja összeférhetetlenségének megszüntetésére, a kormánytisztviselő köteles a megszüntetést igazoló dokumentumokat legkésőbb a Kttv. 86. § (1) bekezdésében meghatározott határidőig a Gazdasági és Igazgatási Főosztályon bemutatni.

(7) Amennyiben a kormánytisztviselő jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlenséggel kapcsolatos állapotában korábbi nyilatkozatához képest változás következik be, köteles azt haladéktalanul a Gazdasági és Igazgatási Főosztályon keresztül a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban bejelenteni. Amennyiben a Kttv. 85–87. §-ában szabályozott határidőkig történő bejelentést a kormánytisztviselő elmulasztja, és a későbbiekben megállapítást nyer, hogy a mulasztással érintett változás tekintetében fennáll az összeférhetetlenség, ez fegyelmi eljárás megindítását vonhatja maga után.

9. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 8. §-a alapján a szerencsejáték-felügyeleti hatóság vezetője és helyettesei, valamint szerencsejáték-felügyeleti feladatkörében eljáró alkalmazottai sorsolásos játék kivételével szerencsejátékban nem vehetnek részt.

(2) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság vezetője és helyettesei, valamint a szerencsejáték-felügyeleti hatóság szerencsejáték-felügyeleti feladatkörében eljáró alkalmazottai szerencsejáték-szervezőnél munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthetnek, vezető tisztségviselők, valamint felügyelőbizottság tagjai nem lehetnek.

(3) Az előző bekezdésben felsoroltak nem vehetnek részt olyan ügyek elbírálásában, amelyben ők vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójuk érdekelve van, valamint munkavégzésre irányuló jogviszonyuknak a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnál történő megszűnését követő 2 évig szerencsejáték szervező tevékenységet nem folytathatnak.

10. § (1) A 6. melléklet szerinti munkaköri leírás tartalmazza a munkakör jellegét, a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket, ismereteket, kompetenciákat, a munkakörbe tartozó feladatok felsorolását, a munkakör ellátásához biztosított hatáskört, a hatáskörbe tartozó feladatok ellátása során elvárt felelősség tartalmát, az SZF szervezetében a munkavégzéssel összefüggő kapcsolatokat, valamint a munkakörhöz kapcsolódó helyettesítés rendjét.

(2) A munkaköri leírást az önálló szervezeti egység vezetője készíti el három példányban, amely kinevezés esetén – az alkalmazási javaslattal egyidejűleg – az 5. § (1) bekezdése alapján kerül megküldésre a Gazdasági és Igazgatási Főosztályra. Kinevezéskor a munkaköri leírás egy példányát az önálló szervezeti egység vezetője köteles a kinevezési okirattal együtt átadni a kormánytisztviselő részére, a második példány a kormánytisztviselő személyi anyagába kerül, míg a harmadik példány az érintett kormánytisztviselő önálló szervezeti egységénél kerül megőrzésre.

11. § (1) Az SZF kormánytisztviselői álláshelyei pályázati úton is betölthetőek.

(2) Pályázat kiírásakor a pályázat tervezetét a pályázatot kezdeményező vezető készíti el, és küldi meg a Gazdasági és Igazgatási Főosztály részére. A Gazdasági és Igazgatási Főosztály – a saját nyilvántartásával való egyeztetést követően – jóváhagyásra előkészíti a pályázati felhívást, melyet a munkáltatói jogkör gyakorlója hagy jóvá.

(3) A jóváhagyott pályázati kiírás meghirdetéséről és a meghirdetéssel egyidejűleg a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv részére elektronikus úton történő megküldéséről a Gazdasági és Igazgatási Főosztály gondoskodik.

(4) Vezetői munkakör betöltésére kiírt pályázat esetén a pályázati felhívásban meg kell jelölni, hogy a vezetői munkakör kizárólag a Ksztv. 67. § (4) bekezdése szerinti, kinevezést jóváhagyó állásfoglalás beérkezését követően tölthető be.

(5) A kormánytisztviselői munkakörre kiírt pályázatok a benyújtási határidőt követő 30 napon belül kerülnek elbírálásra. A kiválasztott pályázók az érintett vezetőkkel személyes meghallgatáson vesznek részt. A pályázat eredményéről az elbírálásra előírt 30 napos határidőt követő 8 munkanapon belül a pályázókat a Gazdasági és Igazgatási Főosztályírásban, elektronikus vagy postai úton értesíti.

12. § (1) A kormánytisztviselői pályázatok elbírálására legalább háromtagú előkészítő bizottságot (a továbbiakban: bizottság) kell létrehozni. A bizottság tagjai a pályázatban kiírt munkakör szerinti szakterület képviselői.

(2) A bizottság munkájában a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján más személy is részt vehet.

(3) A bizottságnak a pályázattal kapcsolatos döntését (jegyzőkönyv, emlékeztető) és az annak megfelelően előkészített alkalmazási javaslatot a Gazdasági és Igazgatási Főosztály jóváhagyásra megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(4) A bizottság a pályázat benyújtásának tényéről, illetve a benyújtott pályázat tartalmáról csak a pályázó előzetes írásbeli beleegyezésével közölhet adatokat a pályázat elbírálásában résztvevőkön, valamint az adatvédelmi előírásokban meghatározott, betekintésre jogosultakon kívüli harmadik személlyel.

(5) A munkakör betöltését követően a sikertelen pályázó részére pályázati anyagát vissza kell küldeni, kivéve, ha maga írásban kéri, hogy anyagát – esetleges későbbi foglalkoztatása céljából – a jelentkezők nyilvántartásába helyezzék, és személyes adatainak kezeléséhez hozzájárul.

13. § (1) Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrehozása céljából megbízási szerződés – a Kttv. 8. §-ában, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 50. §-ában foglaltakra figyelemmel – az SZF éves költségvetésében erre a célra elkülönített személyi juttatás előirányzat terhére köthető.

(2) A természetes személyekre vonatkozó szerződéskötéssel kapcsolatos feladatokat – az SZF szerződéseinek megkötéséről és nyilvántartásáról szóló utasítás szabályainak megfelelő alkalmazásával – a Gazdasági és Igazgatási Főosztály látja el.

(3) A szerződés megkötését megelőzően a megbízott szolgáltatásait igénybe vevő önálló szervezeti egység vezetője előzetesen egyeztet a Gazdasági és Igazgatási Főosztállyal a megbízási szerződés lényeges tartalmi elemeiről.

14. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetésének kezdeményezéséről, annak módjáról és a megszűnést érintő egyéb körülményekről – a megszüntetés időpontjáról, felmentés esetén a munkavégzés alóli mentesítés tartamáról, a tanulmányi szerződéssel kapcsolatos információkról – a kezdeményező vezető a Gazdasági és Igazgatási Főosztályt a megszüntetés tervezett napját megelőzően legalább tíz munkanappal, előzetesen, írásban tájékoztatja.

(2) A Gazdasági és Igazgatási Főosztály megvizsgálja a kormányzati szolgálati jogviszony javasolt megszüntetésének jogszerűségét, szabályszerűségét, szükségességét, a felmerülő többletterhek minimalizálhatóságát, vállalhatóságát, majd a megszüntetéssel kapcsolatos esetleges akadályokról és lehetséges megoldási javaslatokról tájékoztatja a kezdeményező vezetőt.

(3) Jogviszonyának megszűnése, megszüntetése esetén a kormánytisztviselő köteles a munkáltató által részére átadott eszközökkel, iratokkal, igazolványokkal az erre rendszeresített, 7. melléklet szerinti kilépő lap segítségével megjelölt szervezeti egységeknél elszámolni, a szükséges aláírásokat, igazolásokat beszerezni, illetve eszközöket, igazolványokat leadni.

(4) Amennyiben a kormánytisztviselő akadályoztatása miatt nem tud eleget tenni az elszámolási kötelezettségének, úgy írásbeli meghatalmazás alapján, az elszámolás technikai lebonyolítására alkalmas más személyt kérhet fel. A munkakörének, illetve a folyamatban lévő feladatainak az átadás-átvétele során a kormánytisztviselő köteles személyesen eljárni.

(5) Az érintett legkésőbb az utolsó munkában töltött napon a Gazdasági és Igazgatási Főosztályon leadja

(6) A kormánytisztviselő lemondását a 8. melléklet szerinti nyomtatványon kezdeményezi a Gazdasági és Igazgatási Főosztályon keresztül a munkáltatói jogkör gyakorlója felé.

(7) Két hónapnál rövidebb lemondási idő a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével állapítható meg.

(8) Közös megegyezéssel történő kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetése a 9. melléklet szerinti nyomtatványon kezdeményezhető a Gazdasági és Igazgatási Főosztályon keresztül a munkáltatói jogkör gyakorlója felé.

(9) A belépőkártya a jogviszony megszűnésének napján letiltásra kerül.

(10) Jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén a Gazdasági és Igazgatási Főosztály értesíti a biztonsági vezetőt a belépőkártya letiltása, illetve a minősített adatokkal kapcsolatos jogosultságok megszüntetése érdekében.

(11) Amennyiben a kormánytisztviselő a (3) bekezdésben foglalt elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, az SZF esetleges követelését peres úton a jogi képviseletet ellátó önálló szervezeti egységen keresztül érvényesítheti a Gazdasági és Igazgatási Főosztály tartozásra vonatkozó adatszolgáltatása alapján.

15. § (1) A kormánytisztviselő (a továbbiakban e fejezetben: átadó) köteles a munkakör betöltőjének személyében történő változás, a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése, megszüntetése – ideértve a végleges közigazgatási áthelyezést –, a Kttv. 53. §-ában, 55. §-ában és 56. §-ában meghatározott esetek, nemzeti szakértőként való foglalkoztatás, valamint a 30 napot meghaladó távollét (fizetés nélküli szabadság, szülési szabadság, munkavégzés alóli mentesítés stb.), illetve az előre tervezett 30 napot meghaladó keresőképtelenség esetén átadni a munkaköri feladatokat, illetve az annak ellátásával összefüggő információkat és iratokat a kijelölt átvevőnek.

(2) Az önálló szervezeti egység vezetője a szervezeti egység kormánytisztviselői közül kijelöli a munkakört átvevő személyt vagy személyeket (a továbbiakban e fejezetben: átvevő).

(3) A munkakör átadás-átvételét úgy kell megszervezni, hogy a munka folyamatossága biztosítva legyen.

16. § (1) A munkakör átadás-átvételt a 10. melléklet szerinti jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2) Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmi követelménye, hogy az érintett önálló szervezeti egység feladat- és hatáskörébe tartozó, ügyrendben meghatározott feladatok végrehajtásának a munkakör átadásakor fennálló helyzetéről átfogó képet adjon. A jegyzőkönyvnek az átadó munkakörére vonatkozóan tartalmaznia kell különösen:

(3) Ha a munkakör átadás-átvételkor az átadó rendkívüli ok miatt akadályoztatva van, vagy a munkakör átadás-átvételt megtagadja, az önálló szervezeti egység vezetője a szervezeti egység kormánytisztviselői közül kijelöli az átadóként eljáró személyt, aki két tanú jelenlétében leltárba veszi a távollévő kormánytisztviselő személyes kezelésében lévő iratokat, amelyeket a jegyzőkönyv kitöltésével átad az átvevőnek. Az átadásról a távollévő kormánytisztviselőt a jegyzőkönyv egy példányának megküldésével kell értesíteni. Ebben az esetben a teljességi nyilatkozat nem képezi elválaszthatatlan részét a jegyzőkönyvnek.

(4) Amennyiben a kormánytisztviselő munkakör átadás-átvételi kötelezettségének – neki felróható okból – nem tesz eleget, úgy a munkáltató a kormánytisztviselőkre vonatkozó felelősségi szabályok alapján az igényét peres úton érvényesítheti.

(5) Az átadó a munkakör átadás-átvétellel egyidejűleg a 13. §-ban meghatározott eljárásrendnek megfelelően az egyszerűsített elszámoló lapon elszámol a részére átadott eszközökkel, iratokkal.

(6) E fejezet vonatkozásában kormánytisztviselő alatt kell érteni az 1. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül az 1. § (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott személyeket is.

17. § Amennyiben a kormánytisztviselő személyes adataiban változás következik be, köteles arról a Gazdasági és Igazgatási Főosztályt haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül írásban tájékoztatni a 11. melléklet szerinti változásbejelentő lap kitöltésével.

18. § (1) A Kttv. 119. §-ában foglalt felsőfokú iskolai végzettség megszerzése esetén a kezdeményező vezető – a felettes vezető egyetértésével – javaslatot tehet az irányítása alatt dolgozó kormánytisztviselő I. besorolási osztályba történő átsorolására. A kezdeményezésben meg kell határozni a 45. § (1) bekezdésének megfelelő új munkakört. Az átsorolásról szóló kezdeményezést a Gazdasági és Igazgatási Főosztályra kell megküldeni. A feltételeknek való megfelelés esetén az átsorolás időpontjára a Gazdasági és Igazgatási Főosztály vezetője tesz javaslatot, amely a főosztályra történő beérkezés napjától függően a (2) bekezdésben foglaltak alapján történik. A kezdeményezéshez csatolni kell az új munkaköri leírás tervezetét is.

(2) A Gazdasági és Igazgatási Főosztály a javaslatot – a szükséges feltételek (pl. képesítési előírások) meglétének vizsgálata után – az esetleges észrevételeivel együtt felterjeszti a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Ha a kezdeményezés az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelve tárgyhó 10. napjáig megérkezik a Gazdasági és Igazgatási Főosztályra, akkor az átsorolás időpontja tárgyhó 16. napjától, más esetben a tárgyhót követő hónap első napjától történik.

(3) A kormánytisztviselő köteles bemutatni a végzettséget igazoló eredeti oklevelét, amelyről a Gazdasági és Igazgatási Főosztály másolatot készít.

19. § (1) Címzetes, szakmai és közigazgatási tanácsadói, főtanácsadói címek adományozását

(2) A részletes indokolással ellátott, a kormánytisztviselő kiemelkedő tevékenységének és eredményeinek ismertetését tartalmazó javaslatot a Gazdasági és Igazgatási Főosztályon kell megtenni.

(3) A Gazdasági és Igazgatási Főosztály megvizsgálja az adományozható címekkel kapcsolatban előírt, %-ban meghatározott törvényi létszámarányok teljesülését. Amennyiben a címadományozáshoz szükséges forrás rendelkezésre áll, úgy intézkedik a javaslatnak az elnök részére történő eljuttatásáról, aki dönt a címzetes, szakmai és közigazgatási tanácsadói, főtanácsadói címek adományozásáról.

20. § Az elnök a kiemelkedő és tartósan magas színvonalú szakmai munkát végző kormánytisztviselők részére javaslatot tehet a nemzeti fejlesztési miniszter által adományozható elismerésekről szóló nemzeti fejlesztési miniszteri rendeletben foglaltak szerinti elismerésben történő részesítésre.

21. § A kormánytisztviselő a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő igazolása érdekében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől a megszerzett szolgálati idejét igazoló hatósági bizonyítvány vagy más határozat másolatát a Gazdasági és Igazgatási Főosztályra nyújtja be.

22. § (1) A fegyelmi ügyben eljáró személyeket a tudomásukra jutott tények tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

(2) A fegyelmi felelősséget az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok és az SZF belső szabályzatai szerint kell elbírálni.

(3) A fegyelmi eljárásban érvényesülnie kell az alkotmányos elveknek, így különösen az ártatlanság vélelmének, a közvetlenségnek és a szabad bizonyítás elvének.

(4) Az eljárás alá vont kormánytisztviselő jogi képviselője, a munkáltatói jogkör gyakorlója, a vizsgálóbiztos és a fegyelmi tanács tagjai az eljárás bármely szakában az iratokba betekinthetnek. Az ügyiratokról az eljárás alá vont kormánytisztviselő, illetve jogi képviselője kérésére másolatot kell kiadni.

(5) Az iratbetekintésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a betekintés időpontját, és a betekintett iratok körét.

23. § (1) Ha az eljárás alá vont kormánytisztviselőnek a fegyelmi eljárásban jogi képviselője van, a fegyelmi eljárással kapcsolatos iratokat az eljárás alá vont kormánytisztviselőnek és jogi képviselőjének is kézbesíteni kell.

(2) Ha az iratot a címzett halála miatt vagy azért nem lehet kézbesíteni, mert a címzett a bejelentett címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre költözött, erről a további érdekelt feleket értesíteni kell.

(3) Az iratokat – ha a jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – postai szolgáltató útján kell kézbesíteni.

(4) Jegyzőkönyv vezetéséről, továbbá a fegyelmi eljárással kapcsolatos előkészítő feladatok ellátásáról a személyügyekért és gazdálkodásért felelős főosztály gondoskodik.

24. § (1) A fegyelmi eljárást a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén bejelentésre vagy hivatalból a munkáltatói jogkört gyakorló vezető indítja meg a törvényi határidőn belül.

(2) A fegyelmi tanács egyik tagja lehetőség szerint a Gazdasági és Igazgatási Főosztály vezetője.

(3) Az eljárás alá vont kormánytisztviselő a fegyelmi tanács elnöke, tagjai, a vizsgálóbiztos, valamint a jegyzőkönyvvezető ellen elfogultsági kifogást terjeszthet elő. Az elfogultsággal érintett személy meghallgatása után a kizáró okról a fegyelmi tanács elnöke határoz, kivéve azt az esetet, amennyiben az elfogultság vele szemben merül fel. Ez utóbbi esetben a fegyelmi eljárásról szóló kormányrendelet rendelkezései irányadóak.

(4) A vizsgálóbiztos tartós akadályoztatása vagy kizárása esetén a tanács elnöke a vizsgálat lefolytatásával új vizsgálóbiztost bízhat meg.

25. § A fegyelmi eljárás megindítását megalapozó bejelentés visszavonása a fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.

26. § (1) A vizsgálóbiztos köteles a vizsgálat során a tényállás megállapításához szükséges körülményeket felderíteni, az eljárás alá vont kormánytisztviselő javára és terhére szóló bizonyítékokat beszerezni, amely során a fegyelmi eljárásról szóló kormányrendelet szerinti bizonyítékokat szerezhet be.

(2) A vizsgálat során az eljárási cselekményekről készített jegyzőkönyve(ke)t a meghallgatott személy, a vizsgálóbiztos, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá.

(3) A vizsgálóbiztos jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított öt napon belül az eljárás alá vont személy a fegyelmi tanácsnál kifogással élhet. A kifogásról a fegyelmi tanács öt napon belül dönt, amelyről haladéktalanul értesíti a vizsgálóbiztost és a kifogást előterjesztőt.

(4) Az eljárás alá vont kormánytisztviselő részére a vizsgálóbiztos kézbesíti összefoglaló jelentését azzal, hogy arra legkésőbb a tárgyaláson észrevételt tehet.

27. § (1) A fegyelmi tárgyalást a tanács elnöke vezeti, aki gondoskodik a tárgyalás rendjének fenntartásáról, foganatosítja a meghallgatásokat.

(2) A tárgyalás megnyitása után a vizsgálóbiztos ismerteti a fegyelmi eljárás elrendelésére vonatkozó írásbeli kezdeményezést, valamint a vizsgálóbiztos összefoglaló jelentését. A fegyelmi tanács elnöke meghallgatja az eljárás alá vont kormánytisztviselőt és meghallgatja az eljárás kezdeményezőjét, a tanúkat, a szakértőket és ismerteti a beszerzett iratokat. Amennyiben a megidézett tanú a tárgyaláson nem jelenik meg, ez esetben a tanács elnöke ismerteti a meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet.

(3) A fegyelmi tanács tárgyalásán a fegyelmi tanács tagjain kívül jelen lehet az eljárás alá vont kormánytisztviselő, jogi képviselője és az eljárás kezdeményezője (bejelentő).

(4) Az eljárás alá vont kormánytisztviselőhöz a fegyelmi tanács tagjai, a vizsgálóbiztos és az eljárás alá vont kormánytisztviselő jogi képviselője kérdéseket intézhet. Az eljárás kezdeményezőjéhez és a tanúkhoz a fegyelmi tanács tagjai, a vizsgálóbiztos és az eljárás alá vont kormánytisztviselő valamint jogi képviselője kérdéseket intézhet.

(5) A vizsgálóbiztos, az eljárás alá vont kormánytisztviselő és jogi képviselője a tárgyalás bármely szakában bizonyítási indítványt tehet. Amennyiben az indítványt a tanács megalapozottnak találja, további bizonyítás felvételét rendeli el.

(6) Ha a fegyelmi tanács a bizonyítási indítványokat elutasítja, azt az eljárást befejező határozatában köteles megindokolni.

28. § (1) A bizonyítási eljárás befejezése után a vizsgálóbiztos terjeszti elő indítványát, amely tartalmazza a tényállást, annak bizonyítékait, és indítványt tesz a fegyelmi büntetés kiszabására. Ezt követően az eljárás alá vont kormánytisztviselő vagy jogi képviselője nyilatkozik.

(2) A fegyelmi tárgyalásról készült jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

29. § A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítő és súlyosító körülményeket, különösen a kötelességszegés súlyát és ismételtségét, a szándékosság illetőleg a gondatlanság fokát, valamint az okozott kár értékét. Mérlegelni kell, hogy az elkövetett vétség milyen mértékben sértette a munkáltató jó hírnevét.

30. § (1) A fegyelmi tanács a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján állapítja meg a tényállást. A határozatát befolyástól mentesen, a bizonyítékok szabad mérlegelése alapján hozza meg. A fegyelmi tanácsot döntése meghozatalánál a vizsgálóbiztos indítványa nem köti.

(2) A fegyelmi tanács a határozatában:

(3) A határozat rendelkező részből és indokolásból áll.

31. § (1) A rendelkező rész tartalmazza:

(2) A határozat indokolása tartalmazza:

(3) A fegyelmi határozat rendelkező részét a kihirdetése előtt írásba kell foglalni, és azt a fegyelmi tanács elnöke és tagjai írják alá. A felek részére kikézbesítendő és indokolással ellátott határozatot a tanács elnöke írja alá az aláírásban akadályozott tanácstagok helyett is.

(4) A fegyelmi határozatot indokolva, a tárgyalás befejezése után legkésőbb 15 napon belül – figyelemmel a fegyelmi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott határidőre – meg kell küldeni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, az eljárás alá vont kormánytisztviselőnek és képviselőjének.

32. § (1) Ha a kormánytisztviselő a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, és eredeti munkakörét is ellátja, a helyettesítés első napjától illetményén felül helyettesítési díj is megilleti.

(2) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója másképp nem rendelkezik, a helyettesítési díj mértéke a helyettesített kormánytisztviselő illetményének

(3) Ha a helyettesítést két kormánytisztviselő együttesen látja el, a helyettesítési díj mértéke fejenként a tartósan távol lévő helyettesítése esetén a helyettesített, betöltetlen munkakör helyettesítése esetén a helyettesítő illetményének 25%-a lehet.

(4) A helyettesítési díj mértékét a helyettesítés elrendelésére jogosult vezető javaslata alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.

(5) Egy munkakört legfeljebb két kormánytisztviselő helyettesíthet. Egy kormánytisztviselő egy időtartamban legfeljebb egy munkakör helyettesítését láthatja el.

(6) Amennyiben a kormánytisztviselő helyettesítése nem a teljes munkakör ellátására, hanem csak a helyettesítéssel érintett munkakörbe tartozó egyes feladatokra vonatkozik, úgy a helyettesítési díjat a munkáltatói jogkör gyakorlója kizárólag 25%-os mértékben állapítja meg (részleges helyettesítés).

(7) A helyettesítési díj megállapítását az önálló szervezeti egység vezetője a Gazdasági és Igazgatási Főosztályon kezdeményezi. A helyettesítés jogszerűségének és összegszerűségének megállapítására vonatkozó javaslat megtétele – az elnökhelyettes javaslata, illetve a költségvetési előirányzat figyelembevételével – a Gazdasági és Igazgatási Főosztály feladata.

(8) A helyettesítési díjat meg kell szüntetni, ha az arra okot adó körülmény megszűnt.

33. § (1) A kormánytisztviselő napi munkaideje, illetve munkarendje a Kttv. 89. § (1) bekezdésében foglaltak alapján alakul. A napi munkaidő a Kttv. 89. § (1) bekezdésében foglaltnál kevesebb is lehet, ebben az esetben az egyébként járó illetményt arányosan csökkenteni kell.

(2) Ha azt a munkakör jellege lehetővé teszi, a kormánytisztviselő részmunkaidőben történő foglalkoztatását – a Kttv. 50. §-ában szabályozottak kivételével – a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi az önálló szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére.

(3) A kormánytisztviselő a szervezeti egység vezetőjénél kezdeményezheti az általánostól eltérő munkaidő-beosztás megállapítását (egyéni munkarend). Egyéni munkarend megállapításánál különösen figyelembe veendő körülmények: a gyermekgondozási és oktatási intézmények napi nyitvatartási ideje, valamint az általuk elrendelt szünetek.

(4) A kormánytisztviselő a szervezeti egysége által vezetett, 12. melléklet szerinti jelenléti ív aláírásával igazolja munkahelyén való megjelenés és tartózkodás tényét. Távollétének indokát a jelenléti íven a Szabályzat szerinti rövidítés alkalmazásával, előzetesen meg kell jelölni.

(5) A jelenléti íveket, valamint a jelenléti ív alapján a távollévő kormánytisztviselőkről és a távollét jogcíméről önálló szervezeti egységenként készített és az önálló szervezeti egység vezetője által aláírt, 13. melléklet szerinti távollét-kimutatást tárgyhónap 20. napjáig – amennyiben ez hétvégére vagy munkaszüneti napra esik, úgy az ezt követő munkanapig –, valamint ezt a dátumot követően a tárgyhónap utolsó munkanapját megelőző második munkanap 10 óráig a Gazdasági és Igazgatási Főosztály részére meg kell küldeni az illetményszámfejtő programban való rögzítés céljából. A tárgyhónap utolsó két munkanapján esedékes távollétváltozásokat naponta legkésőbb 10 óráig kell megküldeni a fenti szervezeti egység részére.

34. § (1) A kormánytisztviselőre irányadó napi munkaidő kezdési és befejezési időpontjának pontos betartását a munkáltatói jogkör gyakorlója által megbízott személy ellenőrzi.

(2) Az ellenőrzés alapját – az erre vonatkozó hatályos belső szabályzat rendelkezései szerint – az SZF elektronikus beléptető rendszerének személyes kártyahasználatkor rögzített időbélyegzős nyilvántartása képezi.

(3) Az ellenőrzés során az SZF kormánytisztviselőinek az elmúlt hetet összesítő munkába érkezési és munkából távozási időpontjait tartalmazó lekérdezéseket az önálló szervezeti egységek vezetői részére a munkáltatói jogkör gyakorlója által az (1) bekezdésben foglaltak szerint megbízott személy megküldi.

(4) Az önálló szervezeti egységek vezetői a (3) bekezdésben meghatározott lekérdezéseket kötelesek havonta, tárgyhót követő 5. munkanapig megvizsgálni. A kormánytisztviselőre irányadó napi munkaidő kezdési időpontokat több mint tizenöt perccel meghaladó késés, illetve munkaidő befejezési időpontokat több mint öt perccel megelőző távozás esetén, az érintett kormánytisztviselők tekintetében az önálló szervezeti egység vezetője az ellenőrzést követően a tárgyhót követő 8. munkanapig köteles igazoló jelentést írni a pontos munkakezdés és munkaidő befejezés be nem tartásának okáról.

(5) Az önálló szervezeti egység vezetője az igazoló jelentéseket haladéktalanul megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlója által megbízott személynek.

(6) A munkaidő indokolatlan be nem tartása esetén, a munkáltatói jogkör gyakorlója által megbízott személy kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlója felé az érintett kormánytisztviselő részére történő írásbeli figyelmeztetés kiadását, illetve annak többszöri előfordulását követően fegyelmi eljárás megindítását.

35. § (1) Rendkívüli munkaidőt az önálló szervezeti egység vezetője szóban, vagy a kormánytisztviselő kérelmére írásban rendeli el. A rendkívüli munkaidő írásban történő elrendelése esetén az erről szóló okiratot meg kell küldeni a Gazdasági és Igazgatási Főosztály részére.

(2) Rendkívüli munkaidőnek a Kttv. 96. § (2) bekezdése szerint megállapított munkavégzés minősül.

(3) Amennyiben a kormánytisztviselő írásban kéri a rendkívüli munkaidő elrendelését, azt a rendkívüli munkaidő elrendelését/nyilvántartását tartalmazó, 14. melléklet szerinti nyomtatványon kell elrendelni. Ebben az esetben a nyomtatvány utolsó oszlopát (Rendkívüli munkaidő írásbeli elrendelése esetén az elrendelő vezető aláírása) a rendkívüli munkaidőt elrendelő vezető aláírásával látja el. A kormánytisztviselők részére elrendelt rendkívüli munkaidőről az önálló szervezeti egység a 14. melléklet szerinti nyomtatványon nyilvántartást vezet, melynek egy, az önálló szervezeti egység vezetője által aláírt példányát a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig meg kell küldeni a Gazdasági és Igazgatási Főosztály részére. A nyomtatvány másolatát az önálló szervezeti egység megőrzi.

(4) A rendkívüli munkaidővel kapcsolatos nyilvántartást a Gazdasági és Igazgatási Főosztály vezeti.

36. § (1) A kormánytisztviselő részére rendes szabadság csak a rendkívüli munkaidőben történt munkavégzés ellentételezéseként járó szabadidő kiadását követően adható ki.

(2) A rendkívüli munkaidő ellentételezéseként járó, a Kttv. 98. §-ában meghatározott szabadidőt a rendkívüli munkavégzést követően, legkésőbb harminc napon belül kell kiadni. A szabadidő kiadásáért a rendkívüli munkaidőt elrendelő önálló szervezeti egység vezetője felelős. A szabadidő megváltást a jelenléti íven SZM betűkkel kell jelölni.

(3) Ha a rendkívüli munkaidőben történt munkavégzés ellentételezéseként járó szabadidő kiadására a (2) bekezdés szerint nem került sor, a szabadidő megváltását a rendkívüli munkaidőt elrendelő önálló szervezeti egység vezetője köteles kezdeményezni a Gazdasági és Igazgatási Főosztályon, a kezdeményezésben részletesen meg kell indokolni, miért maradt el a szabadidő kiadása. A kezdeményezéshez a felügyeletet ellátó elnökhelyettes jóváhagyása szükséges.

(4) A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés ellenértéke a Kttv. 98. §-a szerint kerül meghatározásra.

(5) A vezetői munkakörben lévő kormánytisztviselőt az általa teljesített rendkívüli munkavégzés ellenértékeként szabadidő, illetve szabadidő-átalány illeti meg.

37. § A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt meghatározott helyen és ideig munkavégzésre történő rendelkezésre állásra kötelezheti. Az ügyelet és készenlét elrendelésére a Kttv. 96. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

38. § (1) Ellenőrzési, ellenőrzési szakértő referens, ellenőrzési kiemelt szakreferens munkakörökben foglalkoztatott kormánytisztviselők tekintetében a munkanapok és munkaidő meghatározására munkaidőkeretben kerül sor, az általános munkarendben meghatározott heti 40 órás munkaidő munkaidőkeretben kerül ledolgozásra.

(2) A munkaidőkeret tartama 2 hónap, amelyet két részletben, 1-1 hónap vonatkozásában kell meghatározni, azaz kétszer kell a kapacitás felmérés alapján egy hónapra vonatkozó munkaidő-beosztást meghatározni. A munkaidő-beosztást az önálló szervezeti egység vezetője állítja össze.

(3) A kormánytisztviselő beosztás szerinti heti munkaideje legfeljebb 48 óra. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazására figyelemmel ezt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát átlagban kell figyelembe venni. A munkaidőkeretben való munkaidő meghatározásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy a kormánytisztviselő heti munkaideje nem haladhatja meg a 72 órát.

A munkaidőkeret kialakítása során törekedni kell arra, hogy a heti munkaidő a 60 órát ne haladja meg. A kormánytisztviselő napi munkaideje nem lehet 4 óránál kevesebb és 12 óránál több. A kormánytisztviselő részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani.

(4) A munkaidőkeret alkalmazása során a hétfő-szombat napok rendes munkanapnak, a vasárnapi napon való munkavégzés rendkívüli munkaidőnek minősül. A kormánytisztviselőt hetente két egymást követő pihenőnap illeti meg, amely közül egyiknek vasárnapra kell esnie. A munkaidőkeretben foglalkoztatott kormánytisztviselő tekintetében szombati munkanapon való foglalkoztatás hiányában a szombat és a vasárnap lesz a heti pihenőnap, szombati munkanapon való foglalkoztatás esetén pedig ez a vasárnap és a hétfő. Vasárnapi napon kizárólag indokolt esetben, rendkívüli munkavégzés keretében rendelhető el a munkavégzés, amelynek ellentételezéséért a kormánytisztviselőt a ledolgozott munkaidő kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő illeti meg, amellyel a munkaidőkeret tartalmának összeállítása során lehetőség szerint számolni kell, annak kiadását 60 napon belül biztosítani kell. Hat munkanapot követő napra minden esetben pihenőnapot kell beosztani. Vasárnapi napon való munkavégzés esetén, az érintett héten a kormánytisztviselőnek két egymást követő napon kell a pihenőnapjait, avagy a heti pihenőidőt biztosítani, amelyet havonta legalább egyszer vasárnapi napra kell beosztani.

(5) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a kormánytisztviselő részére – a heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. Az előbbieknek a munkaidőkeret átlagában kell teljesülnie, azaz a heti 48 órát kitevő megszakítás nélküli heti pihenőidő helyett a kormánytisztviselőnek hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló, megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható a fentiek betartása mellett.

(6) Munkaidőkeret alkalmazása során túlmunka esete akkor állhat fenn, ha a kormánytisztviselő a munkaidő-beosztással érintett 2 hónap tekintetében irányadó összes munkaórán felül dolgozott. Amennyiben a kormánytisztviselő a 2 hónapra meghatározott munkaidő-beosztásra irányadó munkaórákon felül teljesít munkaidőt (túlmunka), akkor ennek időtartamával azonos mértékű szabadidőre jogosult (kivéve, ha a kormánytisztviselő tekintetében pihenőnapjának minősülő napon került sor a munkavégzés elrendelésére, amely esetben a túlmunkával érintett időtartam kétszeresének megfelelő mértékű szabadidőre jogosult). A szabadidőt ezen esetekben a következő 2 havi munkaidő-beosztás második felének (második hónapjának) legelején, de a 60 napon belül mindenképp ki kell adni a kormánytisztviselő részére.

39. § (1) A 2 havi tartalmú munkaidőkereten belül kétszer készül munkaidő-beosztás, 2×1 hónap megbontásban. A munkaidő-beosztást a munkavégzés megkezdése előtt legalább 14 nappal korábban és legalább egy hónapra előre írásban kell közölni a kormánytisztviselővel.

(2) Önálló szervezeti egység esetében annak titkárságán kell a munkaidő-beosztást kifüggeszteni, a kirendeltségeken a kirendeltség tevékenységét koordináló kormánytisztviselő által meghatározott hivatali helyiségben.

(3) A munkaidő-beosztás minimális tartalma az alábbi:

(4) A vasárnapok és munkaszüneti napok kivételével lehetőség szerint minden napra szükséges ellenőrzés elrendelése.

(5) A munkaidő-beosztásra olyan módon kell, hogy sor kerüljön, amely biztosítja a fél órás munkavégzési intervallum elszámolását is.

(6) Ha a munkaidőkeret végén kevesebb órát dolgozott le a kormánytisztviselő, mint amennyi a számára a munkaidőkeretben meghatározásra került, úgy a munkaidő-hiányt rendes szabadság kiírásával szükséges korrigálni (szabadság kiírására minimum 4 óra munkaidő hiány esetén kerül sor).

(7) A munkaidőkeretben foglalkoztatott szervezeti egységek vezetői osztják be az irányításuk alá tartozó kormánytisztviselők munkaidejét, amely során legalább havi 8 óra törzsidőt kell meghatározni. Az előírt törzsidőben minden munkaidő keretben foglalkoztatott kormánytisztviselő köteles a munkahelyen munkát végezni.

40. § (1) A munkaidőkereten belüli egy havi munkaidő-beosztás elkészítése érdekében a munkaidőkeretben foglalkoztatott önálló szervezeti egység vezetője kapacitásfelmérést végez. Ennek érdekében az érintett kormánytisztviselők megadják az adott időszakra tervezett szabadságukat, ezen kívül havonként 3 munkanapot jogosultak megjelölni, amelyre kérik a szabadnapjukat tervezni.

(2) A kirendeltségek esetében a kapacitásjelentés előkészítése kirendeltségenként készül, amelyért a kirendeltség tevékenységét koordináló kormánytisztviselő a felelős. A kapacitásjelentések előkészítése során a kirendeltség működőképességét szem előtt kell tartani (pl. ellenőri párok megléte). A kirendeltség tevékenységét koordináló kormánytisztviselő a kapacitásjelentést az időszakot megelőző 20 nappal korábban megküldi az önálló szervezeti egység vezetőjének. Az önálló szervezeti egység vezetője az általa elfogadott ellenőri tervet legkésőbb 14 nappal a munkaidőkeret kezdő időpontja előtt megküldi a kirendeltség tevékenységét koordináló kormánytisztviselő részére, aki gondoskodik annak a törvényi keretek közötti közléséről.

41. § (1) A munkaidő-beosztás csak indokolt esetben, az önálló szervezeti egység vezetőjének engedélyével módosítható. A munkaidő-beosztás módosítása a munkaidőkeret 2 havi tartamára megállapított munkaóra számának csökkentését nem eredményezheti, illetve törekedni kell a túlmunka elkerülésére.

(2) Az elfogadott ellenőri terv módosítását indokolt esetben kezdeményezheti az érintett kormánytisztviselő, legkésőbb a módosítani kívánt időszakot megelőző ötödik munkanapon.

(3) A munkaidő-beosztás módosításánál lehetőség szerint törekedni kell arra, hogy a módosítás ne a kormánytisztviselő pihenőnapjait érintően kerüljön megvalósításra, azaz a módosítás során figyelemmel kell lenni arra, hogy a módosítás a kormánytisztviselő heti pihenőnapjára esik-e. Amennyiben a módosítás a heti pihenőnapra esik, úgy ennek eredményeként túlmunka képződik, amelyet a munkaidőkeret végén kétszeres mértékű szabadidő formájában ki kell adni a kormánytisztviselő számára.

42. § (1) A munkaidőkeretben foglalkoztatott kormánytisztviselők tekintetében a napi munka elrendelése belső levelező rendszeren történik, a kormánytisztviselők legkésőbb a számukra tervezett munkakezdésig megkapják elektronikus postacímükre a napi munkatervet.

(2) A felkészüléshez minden kormánytisztviselő köteles a munkakezdéskor megnézni a számára az adott munkanapra előírt ellenőrzési tervet.

(3) A munka befejezésekor a kormánytisztviselő az ellenőrzéshez használt eszközöket és a hivatali gépkocsit vissza kell hozza az SZF épületébe, irodájába. A kormánytisztviselő az erre rendszeresített nyilvántartásban dokumentálja az eszközök felvételét és leadását.

(4) A budapesti székhelyen foglalkoztatott kormánytisztviselő 22.30 órát megelőzően befejezett munkavégzés esetén köteles a belépőkártya lehúzásával igazolni a munkavégzés befejezésének időpontját az SZF hivatali épületében.

(5) A hivatali gépkocsit a 22.30 órát meghaladó munka befejezés esetén az erre engedéllyel rendelkező kormánytisztviselő a vonatkozó belső szabályzat rendelkezéseinek megfelelően hazaviheti, a gépjárművet a következő munkanapon (az előírt 11 óra pihenőidő leteltével) kell visszahoznia a hivatali tárolási helyére. A gépjármű visszahozásához szükséges időt be kell számítani a kormánytisztviselő munkaidejébe.

(6) Ha a napi tervezett munkaidő lehetővé teszi, az ellenőrzéshez kapcsolódó irodai adminisztrációt az ellenőrzés napján el kell végezni. Az ellenőrzés elhúzódása esetén a következő munkanapot az elmaradt feladatok elvégzésével kell kezdeni.

43. § (1) A munkaidőkeretben foglalkoztatott kormánytisztviselők munkaidő elszámolását a 2 havi munkaidőkereten belül az első 1 havi bontásban, illetve a 2 hónap bontásában kell elvégezni.

(2) Az önálló szervezeti egység vezetőjének felelőssége annak biztosítása, hogy az adott munkaidőkereten belül az első hónap elteltével feldolgozásra kerüljön a ledolgozott munka – illetőleg annak szükséges mértékű korrekciója megtörténjen. A második hónap leteltével szükséges továbbá mérleget vonni a munkaidőkeretben ténylegesen elvégzett munkaórák előírtakkal történő összevetése tekintetében.

(3) A munkaidő elszámolásánál a fizetett szabadságot, a betegszabadságot, a táppénzt és a szabadidőt napi 8 órás munkaidővel kell elszámolni.

(4) A munkaidőkeretben foglalkoztatott kormánytisztviselők részére a 2 hónap lejártakor az önálló szervezeti egység vezetője összesített munkaidő elszámolást készít és azt az érintetteknek átadja, az alábbi adatok feltüntetésével:

44. § A munkaközi szünet a munkavégzés helyén kívül is eltölthető.

45. § (1) A szabadság kiadásáról, engedélyezéséről írásban, az erre rendszeresített nyomtatványon (a továbbiakban: szabadság-nyilvántartó lap) kell rendelkezni.

(2) A szabadság-nyilvántartó lapot – elháríthatatlan ok kivételével – a szabadság megkezdését megelőzően kell kitölteni.

(3) A szabadság-nyilvántartó lap tartalmazza a kormánytisztviselő alap és – a Kttv. alapján meghatározott jogcímeken járó – pótszabadságait.

(4) A szabadság-nyilvántartás ellátása érdekében a tárgyévet megelőző évről rendelkező szabadság-nyilvántartó lapokat az önálló szervezeti egységek összegyűjtik, és azokat tárgyév január 10. napjáig megküldik a Gazdasági és Igazgatási Főosztály részére.

(5) A szabadságot a jelenléti íven „SZ” betűvel kell megjelölni.

46. § (1) A kormánytisztviselő a Kttv. 79. §-ában meghatározott esetekben mentesülhet a munkavégzési kötelezettség alól.

(2) A mentesítés idejére a Kttv. 79. § j) pontjában meghatározott esetben a munkáltató által meghatározott mérték szerint jár díjazás, míg a Kttv. 79. § l) pontja szerinti esetben a kormánytisztviselőt teljes díjazás illeti meg.

(3) A munkavégzés alóli mentesítést a jelenléti íven „ME” betűkkel kell megjelölni.

(4) A keresőképtelenséget a háziorvos igazolja. A kormánytisztviselő az igazolást a keresőképtelenség megszűnését követően a Gazdasági és Igazgatási Főosztályra juttatja el. A tizenöt napot meghaladó keresőképtelenség esetén az igazolást lehetőség szerint még a keresőképtelenség fennállása alatt meg kell küldeni a Gazdasági és Igazgatási Főosztályra.

(5) A keresőképtelenséget a jelenléti íven „B” betűvel kell jelölni.

(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója által elrendelt vagy jóváhagyott, a kormánytisztviselő munkakörével összefüggő egy vagy több naptári napot igénybe vevő – az SZF-en kívül tartandó – egyeztetés, képzésen való részvétel, kiküldetés, ellenőrzés hivatalos távollétnek minősül. A távollétet a jelenléti íven „HT” betűvel kell jelölni.

(7) A fizetés nélküli szabadság eseteit, és igénybevételének szabályait a Kttv. 110–114. §-a tartalmazza. A fizetés nélküli szabadságot a jelenléti íven „FN” betűkkel kell jelölni.

(8) A tanulmányi szabadságot a jelenléti íven „TSZ” betűkkel kell megjelölni.

47. § (1) Véradásban részt vevő kormánytisztviselő – illetményének folyósítása mellett – a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, amelyet a jelenléti íven ME betűkkel kell jelölni. A nők évente 4 alkalommal, míg a férfiak 5 alkalommal adhatnak vért azzal, hogy két véradás között legalább 56 napnak kell eltelnie. Az igazolás bemutatása hiányában a véradásban való részvétel napját rendes szabadság terhére biztosított távollétként kell kezelni, illetve a jelenléti íven ennek megfelelően jelölni.

(2) A kettő vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelő vagy legalább egy tizenhat éven aluli gyermeket egyedül nevelő szülőt, illetve fogyatékos gyermeket nevelő szülőt, valamint a beteg gyermeket vagy beteg szülőt gondozó kormánytisztviselőt havi négy munkaóra munkaidő-kedvezmény illeti meg.

(3) A negyven év feletti kormánytisztviselőt, valamint a megváltozott munkaképességű kormánytisztviselőt havi négy munkaóra egészségügyi és betegségmegelőzési célú munkaidő-kedvezmény illeti meg.

(4) Az SZF-nél működő szakszervezeteket megillető, a Kttv. 202. § (1) bekezdése szerinti munkaidő-kedvezmény megállapítása érdekében a szakszervezet képviselője köteles az SZF-nél kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott tagjainak létszámáról tárgyév január 15. napjáig a Gazdasági és Igazgatási Főosztály felé nyilatkozni.

(5) A munkaidő-kedvezmény tartamára a kormánytisztviselőnek illetmény jár.

(6) A munkaidő-kedvezmény időtartamát a jelenléti íven „MK” betűvel kell jelölni.

48. § A kormánytisztviselő részére illetménye kifizetése az általa a Gazdasági és Igazgatási Főosztályra eljuttatott nyilatkozata alapján a választott pénzintézetnél nyitott fizetési számlaszámra történő átutalással, fizetési számla hiányában, illetve a kormánytisztviselő írásbeli nyilatkozata alapján postai úton történik.

49. § (1) Az elnök a Kttv.-ben meghatározott feltételekkel és időszakokban, a kormánytisztviselő alapilletményét a Kttv. szerinti mértékben megemelheti vagy csökkentheti.

(2) Az alapilletmény eltérítések megállapítását megelőzően a Gazdasági és Igazgatási Főosztály kimutatása és a rendelkezésre álló keretek ismeretében a Gazdasági és Igazgatási Főosztály tájékoztatja az elnököt. Az illetményeltérítésre vonatkozó javaslatot a tárgyévre vonatkozóan, az elnök ellentétes utasítása hiányában, legkésőbb tárgyév február 15-ig kell az önálló szervezeti egység vezetőjének – a szolgálati út betartásával – megtenni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a tárgyévi eltérítések megállapításától számított hat hónapot követő illetményeltérítések vonatkozásában azzal, hogy eltérítésekre vonatkozó javaslatokat augusztus 15-éig kell megtenni.

50. § (1) A személyi illetmény megállapítására vonatkozó javaslatot – részletes indokolással – az önálló szervezeti egység vezetőjének a Gazdasági és Igazgatási Főosztályon keresztül kell az elnök elé terjeszteni.

(2) Az elnök döntéséről a Gazdasági és Igazgatási Főosztály tájékoztatja a javaslat felterjesztőjét.

51. § (1) A Kttv. 141. § (6) bekezdésében foglalt nyelvek tekintetében az idegennyelvtudási pótlék alanyi jogon jár, a Kttv. szerinti szabályok és mértékek alapulvételével.

(2) Ha a munkakör az (1) bekezdésben fel nem sorolt nyelv(ek) rendszeres használatát teszi szükségessé, az erre vonatkozó idegennyelvtudási pótlék megállapítását az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezi a Gazdasági és Igazgatási Főosztályon. A Gazdasági és Igazgatási Főosztály a kezdeményezést – javaslatával ellátva – döntésre felterjeszti az elnöknek. A nyelvpótlék megállapításánál a Kttv. szerint meghatározott mértékeket kell figyelembe venni.

(3) Nem fizethető nyelvpótlék az eszperantóért és a klasszikus nyelvekért (latin, ógörög, szanszkrit és egyéb holt nyelvek).

(4) A (4) bekezdésben meghatározott esetben az idegennyelvtudási pótlék az elszámolási időszak leteltét követően állapítható meg.

(5) Az idegennyelvtudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal, vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni. A bizonyítvány kiállításáig kiadott igazolás bemutatása idegennyelvtudási pótlékra nem jogosít.

(6) A kormánytisztviselő az idegennyelvtudási pótlékra – a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – a nyelvtudást igazoló bizonyítvány (bizonyítvánnyal egyenértékű okirat) bemutatása napjától jogosult.

52. § (1) Képzettségi pótlék adható annak az I. besorolási osztályba sorolt kormánytisztviselőnek, aki a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettséghez képest további – a munkaköre szakszerűbb ellátását elősegítő –

(2) Képzettségi pótlék adható annak a II. besorolási osztályba sorolt kormánytisztviselőnek, aki a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettséghez képest további – a munkaköre szakszerűbb ellátását elősegítő –

(3) Az önálló szervezeti egység vezetője, indokolással ellátott javaslatát megküldi a Gazdasági és Igazgatási Főosztály részére. A képzettségi pótlék tárgyában – a Gazdasági és Igazgatási Főosztály javaslatára – a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.

(4) A képzettségi pótlék a költségvetési keret felülvizsgálata alapján évenként felülvizsgálható és meghatározható.

53. § (1) Amennyiben a kormánytisztviselő iskolai végzettsége, tevékenységének és a szervezeti egységben betöltött munkakörének jellege azt indokolja, az SZF nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselője esetében a (2) és (3) bekezdésben feltüntetett munkaköri megnevezés alkalmazható.

(2) Felsőfokú iskolai végzettség esetén az alábbi munkaköri megnevezések alkalmazhatók:

(3) Középfokú iskolai végzettség esetén az alábbi munkaköri megnevezések alkalmazhatók:

54. § (1) A kormányzati ügykezelők illetményének megállapítására a Kttv.-ben meghatározottak szerint az elnök jogosult.

(2) A kormányzati ügykezelők illetménye megállapításának feltételeit a 15. melléklet tartalmazza.

55. § (1) A kormánytisztviselő a 16. melléklet szerinti formanyomtatványon illetményelőleget igényelhet, amelynek összege nem haladhatja meg a folyósítás napján érvényes minimálbér háromszorosát. Az illetményelőleg nyújtásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.

(2) Nem igényelhet illetményelőleget a fegyelmi büntetés hatálya alatt álló és az a kormánytisztviselő, akinek jogviszonya megszüntetésére munkáltatói intézkedés van folyamatban.

(3) Nem állapítható meg illetményelőleg annak a kormánytisztviselőnek, akinél a levonás feltételei nem biztosítottak (aki nem rendelkezik illetménnyel vagy egyéb bérjellegű kifizetéssel pl. GYED, GYES, fizetés nélküli szabadság stb.).

56. § (1) Az illetményelőleg összegét – ha a (2) bekezdésben foglalt követelmények érvényesülése biztosítva van – a kérelmező igényének megfelelően kell megállapítani. Ha a (2) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek, az illetményelőleg összege a kérelemben foglaltaktól eltérhet.

(2) Az illetményelőleg összegét úgy kell megállapítani, hogy az egyéb levonások mellett hat hónap alatt levonható legyen, és a levonás összege a havi nettó illetményből jogszerűen levonható mértéket ne haladja meg.

(3) Az illetményelőleg visszafizetési határideje legfeljebb hat hónap lehet.

(4) Határozott idejű kinevezés esetén az illetményelőleget a határozott idő lejártáig kell visszafizetni, ha ez az idő kevesebb, mint hat hónap.

(5) Ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az illetményelőleg-tartozás fennállásának időtartama alatt szűnik meg, a tartozás fennmaradó részét legkésőbb a jogviszony megszűnésének napjáig egy összegben köteles visszafizetni.

(6) Illetményelőleg a kormánytisztviselő részére ismételten csak abban az esetben állapítható meg, ha az előző felvett illetményelőleg összegét teljes egészében visszafizette.

(7) Az illetményelőleg folyósításához kapcsolódó, 16. melléklet szerinti kérelmet – a személyügyi feltételek igazolását követően – a Gazdasági és Igazgatási Főosztály továbbítja a munkáltatói jogkör gyakorló részére.

(8) Az e címben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell az SZF állományába tartozó munkavállalókra is.

57. § (1) Az SZF a munkavégzéséhez szükséges utazás biztosítása érdekében a helyi utazásra szolgáló bérlet költségét megtéríti a személyi állományába tartozó foglalkoztatottak részére munkavégzésük helyszínének megfelelően, a Budapesten dolgozóknak a Budapesti Közlekedési Központ, a vidéki kirendeltségeken dolgozóknak az adott kirendeltség helye szerinti település helyi bérletét.

(2) A juttatás havonta utólagos megtérítés formájában – a bérletszelvény, illetve a munkáltató nevére kiállított számla leadásának ellenében – történik.

(3) A juttatás igénybevételéhez – első esetben – szükséges leadni a helyi utazási bérlet igénybevételéhez a bérletre felvezetendő igazolványszámról a 17. melléklet szerinti nyilatkozatot, valamint az igazolvány másolatát.

(4) A költségtérítés kifizetéshez az elszámolási bizonylatokat – bérletszelvény, illetve a munkáltató nevére kiállított számla – a tárgyhónapot követő hónap 7-éig a Gazdasági, Üzemeltetési és Informatikai Osztály részére kell megküldeni, amely az igazolt költségek kifizetéséről (utalásról) a tárgyhót követő hónap 15-éig intézkedik.

(5) Amennyiben a leadási határidő napja munkaszüneti nap, úgy az ezt követő első munkanap a leadás határideje.

58. § (1) A munkába járáshoz szükséges helyközi közlekedés költségeit az SZF a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szabályai szerint téríti. A térítés igénybevétele – a bérlet, illetve menetjegy ellenében – utólag történik.

(2) A közösségi közlekedési eszköz igénybevételével történő utazási költségtérítés igénybevételéhez – első esetben – a foglalkoztatottnak nyilatkoznia kell a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, illetve hogy a napi munkába járás lakóhelyéről vagy tartózkodási helyéről történik, melynek igazolásához mellékelni szükséges a lakcímkártya másolatát.

(3) A költségtérítés elszámolásához a foglalkoztatottnak minden hónap 6-án vagy 7-én a Gazdasági, Üzemeltetési és Informatikai Osztályon szükséges leadni az utazást alátámasztó bérleteket vagy menetjegyeket, továbbá a munkáltató nevére kiállított számlákat, valamint kitölteni a költségek elszámoláshoz rendszeresített excel táblázatot.

(4) A költségtérítés kifizetéséről (utalásról) legkésőbb minden hó 15-éig a Gazdasági, Üzemeltetési és Informatikai Osztály intézkedik.

(5) A közösségi közlekedési eszközzel történő munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítésének részletes szabályozását és az elszámoláshoz kapcsolódó mellékleteket külön elnöki utasítás tartalmazza.

59. § (1) A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet alapján lehetőség van az utazási költségtérítés kifizetésére a saját gépjárművel történő munkába járás esetén, amennyiben az igénybevevő megfelel a Korm. rendeletben meghatározott feltételeknek és rendelkezik a saját gépjármű igénybevételére vonatkozó érvényes engedéllyel.

(2) A kormánytisztviselő saját gépjárművel történő munkába járásához a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén az SZF elnökének döntése alapján a 12 Ft/km adómentesen elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha

(3) A saját gépjárművel történő munkába járás engedélyezésére az SZF elnöke jogosult. Az engedélyezés kérelemmel és a juttatást szabályzó elnöki utasításban részletezett alátámasztó bizonylatok benyújtása alapján történhet.

(4) A költségtérítés elszámolásához a foglalkoztatottnak minden hónap 6-án vagy 7-én a Gazdasági, Üzemeltetési és Informatikai Osztályon szükséges leadni a költségek elszámoláshoz rendszeresített excel táblázatot.

(5) A költségtérítés kifizetéséről (utalásról) legkésőbb minden hó 15-éig a Gazdasági, Üzemeltetési és Informatikai Osztály intézkedik.

(6) A saját gépjárművel történő munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítésének részletes szabályozását és az elszámoláshoz kapcsolódó mellékleteket külön elnöki utasítás tartalmazza.

60. § (1) Az 55. §-ban foglaltakon kívül az a kormánytisztviselő, aki

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kormánytisztviselő saját tulajdonú személygépjármű hiányában kezdeményezheti a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság által biztosított gépjármű használatát egyedi engedély alapján. A személygépkocsi használatára való jogosultság vonatkozásában az egyes beosztásokhoz, munkakörökhöz jogszabály alapján járó, illetve biztosítható gépkocsi tekintetében a jogosultsági kategóriáktól el lehet térni a jogosult javára, ha az a jogosult vezetési képességére kedvezőbb.

(3) Az e címben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell az SZF állományába tartozó munkavállalókra.

61. § (1) Az utazási utalványt minden év március 31. napjáig a Gazdasági és Igazgatási Főosztály állítja ki, és juttatja el előzetes igényfelmérés alapján a kormánytisztviselők kérésére.

(2) Az utazási utalvány alapján a kormánytisztviselő évente tizenkét alkalommal 50%-os kedvezményű menettérti utazásra jogosult a belföldi menetrend szerinti közforgalmú személyszállítási közlekedési eszközökön.

(3) Az e §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell az SZF állományába tartozó munkavállalókra is.

62. § (1) A foglalkoztatott részére – az SZF költségvetési forrásainak rendelkezésre állása függvényében – a kulturált munkahelyi megjelenése céljából évente ruházati költségtérítés adható. A foglalkoztatott a nemének megfelelő – külön tájékoztatóban a felhasználás feltételeként meghatározott – árucikk elszámolására jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti juttatás felhasználását a foglalkoztatott az SZF nevére és címére kiállított számlával köteles igazolni. Az egyéb számlán szereplő adatok meghatározására a kifizetés előtt külön tájékoztatóban kerül sor. A juttatások felhasználásának igazolására kizárólag az adott juttatás kifizetésének időpontját követően kiállított számlák fogadhatóak el.

(3) A számlák benyújtási határideje a külön tájékoztatóban meghatározottak szerint alakul. A határidő után benyújtott számlákat a Gazdasági és Igazgatási Főosztály nem fogadja be.

(4) A foglalkoztatott számára a számlával nem igazolt juttatás összege összevont jövedelemként adózik. Azon számlák esetében is összevont jövedelem keletkezik, amelyek a KSZ-ben és a vonatkozó tájékoztatóban szereplő elszámolási feltételeknek nem felelnek meg.

63. § (1) A jelen alcímben használt egyes fogalmakat a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 2. §-a szerint kell értelmezni.

(2) Az SZF éleslátást biztosító szemüveg költségtérítést biztosít az állományba tartozó személynek, ha a napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, és a szemészeti szakvizsgálat eredményeként a szakorvos vagy optometrista megállapítja a szemüveg használatának indokoltságát, illetve azt, hogy az állományba tartozó személy által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő.

(3) Nem igényelhető éleslátást biztosító szemüveg

(4) Nem igényelhető továbbá éleslátást biztosító szemüveg a foglalkoztatott jogviszonyának megszűnése esetén, amennyiben ennek kezdeményezéséről a Gazdasági és Igazgatási Főosztály tudomást szerzett.

(5) Ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, az SZF megtéríti a szükséges szemüveg szemüveglencséjének és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keretének számlákkal igazolt költségét, a tényleges számlaérték, de maximum 25 000 forint értékhatárig.

(6) A költségtérítés elnök általi jóváhagyásához az alábbi dokumentumokat kell benyújtani a Gazdálkodási, Üzemeltetési és Informatikai Osztályra:

(7) Nem téríti meg az SZF az állományba tartozó személy által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveg vagy kontaktlencse költségét, valamint azok bármilyen jogcímen történő cseréjének, pótlásának költségeit. A szemüveg használatához kapcsolódó költségek az állományba tartozó személyt terhelik.

(8) Éleslátást biztosító szemüveg árának megtérítése kétéves időtartamon belül újra nem kérhető.

64. § (1) A foglalkoztatottak egészségvédelme érdekében az SZF foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást biztosít.

(2) Az SZF által megbízott egészségügyi szolgáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendeletben meghatározott foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújt, így különösen elvégzi az SZF foglalkoztatottainak – a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben meghatározott – előzetes, időszakos, illetve soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatát.

(3) A Gazdálkodási, Üzemeltetési és Informatikai Osztály tájékoztatja a felvételre kerülő személyt, illetve a foglalkoztatottat a kötelező vizsgálatról.

65. § (1) Az SZF kedvezményes sportolási és egészségmegőrző szolgáltatás igénybevételére nyújthat lehetőséget.

(2) Az SZF munkatársainak kedvezményes sportolási lehetőség felkutatásában részt vállal.

66. § (1) A cafetéria-rendszer a következő, kormánytisztviselő által választható juttatásokat tartalmazza:

(2) E fejezet alkalmazásában kormánytisztviselő alatt kell érteni az 1. § (1) bekezdésében, valamint (2) bekezdés a)–b) pontjában, továbbá – a 63. § (4) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével – az 1. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott személyeket.

67. § (1) A hatályos költségvetési törvényben meghatározott mértékű cafetéria-juttatás éves keretösszege nyújt fedezetet a cafetéria-juttatásokra, valamint a választott juttatások adó- és járulékterheire.

(2) Az éves keretösszeg az SZF-nél jogviszonyban töltött idővel arányosan kerül megállapításra a határozott időben foglalkoztatott, valamint azon kormánytisztviselők esetében, akiknek az SZF-nél fennálló jogviszonya év közben keletkezik vagy szűnik meg.

(3) Ha a kormánytisztviselő a juttatásról való nyilatkozat határidőben történő megtételét önhibájából elmulasztja, a rendelkezésre álló keret nagyságától függően készpénz-juttatásra jogosult.

(4) A Pép tv. hatálya alá tartozó kormánytisztviselőket – munkavégzési kötelezettségre tekintet nélkül – a cafetéria-juttatás keretösszeg 30%-a illeti meg.

68. § A cafetéria-elemek év közbeni módosítására kizárólag különös méltánylást érdemlő esetben, az elnök engedélyével van lehetőség (pl. GYES, GYED, táppénz esetén).

69. § (1) Az egyes juttatási formák igénybevételi lehetőségeire vonatkozó főbb jogszabályi előírásokról, változásokról, a juttatás tárgyévre vonatkozó közterhének mértékéről a Gazdasági, Üzemeltetési és Informatikai Osztály legkésőbb január 31. napjáig tájékoztatóban értesíti a kormánytisztviselőket.

(2) A kitöltött nyilatkozatot és mellékleteit egy kinyomtatott és a kormánytisztviselő által aláírt papíralapú példányban a Gazdasági, Üzemeltetési és Informatikai Osztálynak kell megküldeni.

70. § (1) A jogviszony megszűnése esetén a juttatási elemeket a munkáltató a jogviszony megszűnésének napjáig teljesíti.

(2) Ha a foglalkoztatott közszolgálati jogviszonya, munkaviszonya évközben megszűnik, szünetel, vagy 30 napot meghaladó tartós távollét miatt cafetéria-jogosultsága megszűnik és az adott évre jogosult juttatási keretnél több juttatást vesz igénybe, úgy az időarányosan visszatérítendő összeget illetményéből, munkabéréből, társadalombiztosítási ellátásából a levonás szabályai alapján az SZF levonja. Ha ez nem lehetséges, akkor a béren kívüli juttatások szabályozásának értelmében a foglalkoztatott tartozását készpénzben köteles (csekk vagy banki átutalás formájában) megfizetni. A (2) bekezdésben foglaltak tudomásul vételéről az SZF foglalkoztatottjai nyilatkozni kötelesek.

(3) A jogviszony megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a kormánytisztviselő külszolgálatban vagy nemzeti szakértőként kerül foglalkoztatásra, vagy olyan tartós távollétre kerül sor, amely során a kormánytisztviselő illetményben vagy távolléti díjban nem részesül (beleértve a TGYÁS, csecsemőgondozási díj, GYED, GYES, GYET időszakát) feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a 30 napot.

71. § (1) A Széchenyi Pihenő Kártya (a továbbiakban: Kártya) olyan fizetési eszköz, amellyel a kormánytisztviselők az SZF által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatónál – szolgáltatásokat vásárolhatnak.

(2) A Kártyával igénybe vehető támogatás igénylése során a kormánytisztviselőnek figyelembe kell venni a más gazdálkodó szervezettől a tárgyévben ilyen jogcímen kapott támogatás összegét, amely összegről a kormánytisztviselő az SZF-nek nyilatkozik.

(3) A Kártyát a kormánytisztviselő igénylése alapján az SZF rendeli meg, a Kártya megrendelésével, használatával, a támogatás igénybevételével kapcsolatban a kormánytisztviselőt költség nem terheli.

(4) A Kártya elvesztése esetén a pótkártya, valamint a közeli hozzátartozó és – az élettársi kapcsolatról tett nyilatkozat szerint – az élettárs részére a társkártya megrendelése a kormánytisztviselő feladata. A társkártya, valamint a pótkártya előállítási és kézbesítési költségei – társ-, illetve pótkártyánként – a kormánytisztviselőt terhelik, azok a cafetéria-keretösszeg terhére nem teljesíthetőek.

(5) Az elektronikus utalványokat az SZF a kormánytisztviselő nyilatkozata szerint meghatározott összegben, egyszerre tölti fel.

(6) A SZF cafetéria-juttatásainak részletes szabályozását és az elszámoláshoz kapcsolódó mellékleteket külön elnöki utasítás tartalmazza.

72. § Jelen fejezet alkalmazásában:

73. § (1) A kormánytisztviselőnek, illetve a kormányzati ügykezelőnek (a továbbiakban együtt: kormánytisztviselő) a kinevezési okiratban előirt határidőn belül közigazgatási alapvizsgát, illetve közigazgatási szakvizsgát, vagy ügykezelői alapvizsgát kell tennie.

(2) A Gazdasági és Igazgatási Főosztály elektronikus levél formájában felhívja a kormánytisztviselők figyelmét a vizsgakötelezettség határidőben történő teljesítésére, valamint arra, hogy a jelentkezés a kormánytisztviselő kötelessége.

(3) A közigazgatási alap- és szakvizsgára, valamint ügykezelői alapvizsgára kötelezettek képzési költségeinek megtérítését (vizsgafelkészítő díja, vizsgadíj) az SZF 100%-ban vállalja. Az esetlegesen megismételt vizsgá(k)hoz kapcsolódó költségek megtérítése a kormánytisztviselőt terheli.

(4) Az alap- és a szakvizsgára felkészítő tanfolyamon történő részvételre, valamint a vizsga napjaira a kormánytisztviselő mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, és távolléte idejére illetmény illeti meg. Az előbbieken túl a kormánytisztviselő a közigazgatási és ügykezelői alapvizsga esetén – a vizsgát megelőzően – három munkanapra, a szakvizsga esetén (a kötelező és a szabadon választott tárgyra összesen) öt munkanapra mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, és távolléte idejére illetmény illeti meg. Javítóvizsga vagy ismételt vizsga esetén ezek a kedvezmények a kormánytisztviselőt nem illetik meg.

74. § (1) A jogi szakvizsga vizsgaköltségeinek megtérítését az SZF 100%-ban vállalja, ha a jogász végzettségű kormánytisztviselő úgy dönt, hogy a közigazgatási szakvizsga helyett jogi szakvizsgát kíván tenni. Az esetlegesen megismételt vizsgá(k)hoz kapcsolódó költségek megtérítése a kormánytisztviselőt terheli.

(2) A jogi szakvizsga költségének 100%-ban történő, az SZF részéről való megtérítésére csak az a jogász végzettségű kormánytisztviselő jogosult, aki a közigazgatási szakvizsgával vagy annak egyetlen részvizsgájával sem rendelkezik, illetve aki a közigazgatási szakvizsgát meg sem kezdte, és a felkészítő tanfolyamon nem vett részt. Amennyiben az előzőek bármelyike fennáll, a jogász végzettségű kormánytisztviselő nem jogosult a jogi szakvizsga díjának 100%-ban történő megtérítésére.

(3) A jogi szakvizsga részvizsgáinak napjaira a kormánytisztviselő mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, és távolléte idejére illetmény illeti meg. A jogi szakvizsgára való felkészüléshez a kormánytisztviselőt részvizsgánként (az első részvizsgába beleértendő a szabadon választott írásbeli vizsga is) tíz munkanap, összesen harminc munkanap tanulmányi szabadság illeti meg, amely időre a kormánytisztviselő illetményre jogosult. A részvizsgánként igénybe vehető tíz munkanap távollét kizárólag a részvizsga előtt vehető igénybe, az igénybe vehető napok összevonására nincs lehetőség.

(4) A közigazgatási szakvizsgával – ideértve a közigazgatási szakvizsga valamely részvizsgájával – már rendelkező jogász végzettségű kormánytisztviselő a jogi szakvizsga letételekor – kérelemre – részleges támogatást kaphat, amelynek maximális mértéke a vizsgadíj 50%-a. A támogatás mértékét a Gazdasági és Igazgatási Főosztályvezetője bírálja el.

(5) A közigazgatási szakvizsgával – ideértve a közigazgatási szakvizsga valamely részvizsgájával – már rendelkező jogász végzettségű kormánytisztviselő jogi szakvizsgára való felkészüléséhez – a részvizsgák napjain kívül – részvizsgánként (az első részvizsgába beleértendő a szabadon választott írásbeli vizsga is) öt munkanapra, összesen tizenöt munkanapra mentesül munkavégzési kötelezettség alól, amely időre illetményre jogosult. A részvizsgánként igénybe vehető öt munkanap távollét kizárólag a részvizsga előtt vehető igénybe, az igénybe vehető napok összevonására nincs lehetőség.

(6) A jogi szakvizsga költségének megtérítését kizárólag az SZF nevére és számlázási címére kiállított számla ellenében kérheti a kormánytisztviselő az SZF-től az eredeti számlának a Gazdasági és Igazgatási Főosztályra történő benyújtását követően. A számlán a kedvezményezett nevének szerepelnie kell. A számlához mellékelni kell az ideiglenes bizonyítvány másolatát és a jogi szakvizsgarendszer igazolását.

(7) Az SZF csak a jogi szakvizsga azon részvizsgáinak – a (2), illetve (4) bekezdésben meghatározott arányban történő – megtérítését vállalja, amelyeket a kormánytisztviselő az SZF-fel fennálló jogviszony alatt tett le.

75. § (1) A közigazgatási alap- és szakvizsgára és az ügykezelői alapvizsgára határidőben történő jelentkezés a kormánytisztviselő kötelezettsége. A kormánytisztviselő által a közigazgatási szakvizsgához kapcsolódóan a Gazdasági és Igazgatási Főosztályra leadott jelentkezési lappal és a költségtérítéssel kapcsolatos további ügyintézést a Gazdasági és Igazgatási Főosztály látja el.

(2) A Gazdasági és Igazgatási Főosztály a vizsgakötelezettség teljesítésére megállapított határidő lejártát megelőzően legalább három hónappal a vizsgára kötelezett kormánytisztviselőket írásban (elektronikus úton) figyelmezteti a kötelezettségük teljesítésére és az elmulasztásából fakadó jogkövetkezményekre. A figyelmeztetés elmaradása nem mentesíti a kormánytisztviselőt a vizsgakötelezettségének határidőben történő teljesítése alól.

(3) Az a kormánytisztviselő, aki a vizsgáról legkésőbb a vizsga napját megelőző öt munkanappal korábban tett előzetes írásbeli bejelentés vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli egyetértése nélkül távol marad, az ezzel okozott kárt köteles az SZF-nek megtéríteni.

76. § (1) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény szerinti, az SZF mint központi hivatal képviseletében perképviseleti tevékenységet is ellátó jogtanácsosok és jogi szakreferensek területi ügyvédi kamarába történő belépési kötelezettsége a Jogi Főosztály valamennyi jogtanácsos, illetőleg jogi szakreferens munkakörben foglalkoztatott munkatársára, illetőleg a Jogi Főosztályon vezetői munkakört betöltőkre kiterjed.

(2) A kamarai jogtanácsos és jogi előadó által fizetendő regisztrációs díjról szóló 12/2017. (IX. 29.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak értelmében az érintett kamarai jogtanácsosok, illetőleg kamarai jogi előadók, mint nyilvántartásba vételüket kérő természetes személyek regisztrációs díj (egyszeri nyilvántartásba-vételi díj valamint negyedéves tagdíj) fizetésére kötelesek.

(3) Az R. 1. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az SZF – mint a kérelmezők munkáltatója – az előző bekezdés szerinti regisztrációs díj és kamarai tagdíj megfizetését 100%-ban átvállalja.

77. § (1) A kormánytisztviselők kötelező továbbképzése a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló Korm. rendelet alapján történik.

(2) A Korm. rendelet alapján az egyéni továbbképzési terv összeállítása a kormánytisztviselő és a közvetlen felettes feladata. A személyügyekért és gazdálkodásáért felelős főosztály felelős a kormánytisztviselő közvetlen felettese által jóváhagyott egyéni továbbképzési tervnek a képzési informatikai rendszerben, határidőben történő rögzítéséért.

(3) Az SZF kizárólag a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló kormányrendelet által előírt képzési kötelezettség időarányos teljesítéséhez szükséges képzéseken való részvételt köteles biztosítani a kormánytisztviselő számára.

78. § A kormánytisztviselő, illetve a szervezeti egységek vezetői kizárólag olyan, az SZF saját vagy más közigazgatási szerv által megvalósítandó belső továbbképzésén való részvételt kezdeményezhetnek, amely a kormánytisztviselő munkaköréhez kapcsolódik, és az SZF feladatkörében hasznosnak minősül, valamint növeli a kormánytisztviselő által végzett munka hatékonyságát.

79. § (1) A szervezeti egységek tevékenységi köréhez szorosan kapcsolódó, minősített programjegyzékben nem szereplő továbbképzések, szakmai konferenciák, képzési programok (a továbbiakban együtt: szakmai jellegű továbbképzés) költségének 100%-át az SZF a rendelkezésre álló keretösszeg kimerüléséig biztosíthatja, azzal a feltétellel, hogy azonos szakmai jellegű továbbképzésen ugyanazon főosztályról kettőnél több kormánytisztviselő csak alapos indokkal, a közvetlen felettes vezető és a Gazdasági és Igazgatási Főosztály vezetőjének engedélyével vehet részt. Amennyiben részvételi igény merül fel, a szakmai jellegű továbbképzésen részt venni kívánó kormánytisztviselő önálló szervezeti egységének vezetője kezdeményezésére az SZF Gazdasági és Igazgatási Főosztályának vezetője dönt a részvétel lehetőségéről és a támogatás mértékéről.

(2) Nem vonatkozik az (1) bekezdésben említett létszámkorlát azon szakmai jellegű továbbképzésekre, amelyek esetében a munkakör fenntartásához jogszabály írja elő a továbbképzésen való részvételt vagy bizonyos vizsga letételét.

(3) Amennyiben a szakmai jellegű továbbképzésen való részvételre irányuló kérelem a szakmai jellegű továbbképzést szervező intézmény, cég által megjelölt jelentkezési határidőt követően kerül megküldésre a Gazdasági és Igazgatási Főosztályra, abban az esetben a szakmai jellegű továbbképzésen való részvétel az SZF által nem támogatható.

(4) Szakmai jellegű továbbképzés esetében az SZF a támogatást a kormánytisztviselő vagy az önálló szervezeti egység vezetőjének a kezdeményezésére nyújthatja. A kormánytisztviselő által történő kezdeményezés esetében szükséges az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyása a szakmai jellegű továbbképzésen való részvételhez és a költségek SZF általi finanszírozásához.

(5) A kérelmet legkésőbb a szakmai jellegű továbbképzés jelentkezési határidejének lejárta előtt tíz munkanappal kell a Gazdasági és Igazgatási Főosztályra eljuttatni. A pénzügyi ellenjegyzést követően a Gazdasági és Igazgatási Főosztály írásban (elsősorban e-mail útján) értesíti a kormánytisztviselőt, aki a szakmai jellegű továbbképzésre való jelentkezést (a szervező intézmény által meghatározott módon) egyedileg intézi. Amennyiben a kérelem határidőn túl érkezik a Gazdasági és Igazgatási Főosztályra, a szakmai jellegű továbbképzésen való részvétel és annak támogatása nem biztosított.

(6) A szakmai jellegű továbbképzés szervezője által kiállított részvételi igazolást, bizonyítványt, tanúsítványt, egyéb igazolást vagy a szakmai jellegű továbbképzésen rendelkezésre bocsátott tananyagot a szakmai jellegű továbbképzésen részt vevő kormánytisztviselő köteles a szakmai jellegű továbbképzést követő nyolc napon belül a Gazdasági és Igazgatási Főosztályon bemutatni. Amíg a kormánytisztviselő ezen kötelezettségét nem teljesíti, addig nem vehet részt az SZF által szervezett vagy támogatott további szakmai jellegű továbbképzésen. Amennyiben a kormánytisztviselő a részvételt követő harminc napon belül sem mutatja be a részvételi igazolást, bizonyítványt, tanúsítványt egyéb igazolást vagy tananyagot, akkor köteles visszafizetni az SZF részéről a szakmai jellegű továbbképzéssel kapcsolatban felmerült költségeket.

(7) Az SZF által finanszírozott és jóváhagyott szakmai jellegű továbbképzésen való részvétel kötelező. Az előre nem látható okok miatt a szakmai jellegű továbbképzésen való részvételről történő lemondást – az ok megjelölésével és az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával – a kormánytisztviselő köteles legkésőbb az adott szakmai jellegű továbbképzésre érvényes fizetési és lemondási határidő szabályai szerint a szakmai jellegű továbbképzés kezdete előtt öt munkanappal a Gazdasági és Igazgatási Főosztályon írásban (elektronikusan vagy papír alapon) bejelenteni. Amennyiben a kormánytisztviselő ezt elmulasztja – kivéve amennyiben a részvétel vagy a bejelentés elmulasztása neki nem felróható – köteles az SZF által teljesített képzési díjat és az esetlegesen okozott kárt megtéríteni. A mulasztás a keresőképtelenség igazolására kiállított dokumentummal igazolható.

80. § (1) Tanulmányi szerződés köthető külföldön vagy belföldön folytatott iskolarendszerű (tovább)képzés és iskolarendszeren kívüli (tovább)képzés támogatására.

(2) Az SZF tanulmányi szerződés keretében kizárólag akkor nyújthat támogatást a kormánytisztviselő részére, ha a (tovább)képzés a kormánytisztviselő munkaköréhez kapcsolódik, és az SZF feladatkörében hasznosnak minősül. Az SZF nem támogatja a kormánytisztviselő munkájához, feladatköréhez szorosan nem kapcsolódó ismeretek megszerzése érdekében folytatott tanulmányokat.

(3) Tanulmányi szerződés csak azzal a kormánytisztviselővel köthető, aki legalább hat hónapos, az SZF-nél (vagy jogelődjénél) eltöltött kormányzati szolgálati jogviszonnyal rendelkezik, ideértve a végleges közigazgatási áthelyezést is.

(4) A tanulmányi szerződés megkötését a 18. melléklet szerinti adatlap kitöltésével kell kezdeményezni. Az adatlapon foglaltak figyelembevételével, valamint az érintett kormánytisztviselő önálló szervezeti egysége vezetőjének indoklással ellátott javaslatával – a személyügyekért és gazdálkodásért felelős főosztály vezetőjének előterjesztésére – a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt a tanulmányi szerződés megkötéséről, valamint a támogatás mértékéről.

(5) A tandíj megfizetése kizárólag az SZF nevére és számlázási címére kiállított számla ellenében történik, az eredeti vagy a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően elektronikus formában is hitelesnek tekintendő számlának a személyügyekért és gazdálkodásért felelős főosztályra történő benyújtását követően. A számlán a kedvezményezett nevének szerepelnie kell. A számlán fel kell tüntetni, vagy egyéb módon igazolni kell, hogy az adott tanulmányi félév tandíja teljes mértékben kifizetésre került.

(6) Határozott időre foglalkoztatott kormánytisztviselővel csak olyan tanulmányi szerződés köthető, amelyben a kikötött, kötelezően jogviszonyban töltendő idő tartama nem haladja meg a határozott idejű jogviszony lejártát.

(7) Az SZF állományába kerülő kormánytisztviselőnek más munkáltatóval fennálló tanulmányi szerződéséből eredő kötelezettségeket az SZF – a kormánytisztviselő kérelmére – részben vagy egészben átvállalhatja. Az átvállalásra a tanulmányi szerződés megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a kötelezettségvállalás mértéke a költségvetési törvényben meghatározott kormánytisztviselői illetményalap hússzorosát csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye alapján haladhatja meg.

(8) Tanulmányi szerződést a még meg nem kezdett oktatási félévre, valamint az ezt követő oktatási félév(ek)re lehet kötni. A már megkezdett tanulmányok tekintetében is kezdeményezhető tanulmányi szerződés megkötése legkésőbb a tanulmányi félév első hónapjának a végéig. Korábban elvégzett tanulmányi oktatási félévek tekintetében nincs lehetőség visszamenőleges munkáltatói támogatás nyújtására.

(9) Abban az esetben, ha a tanulmányi szerződés időtartama alatt a kormánytisztviselő szülési szabadságon vagy fizetés nélküli szabadságon van, kérelmére – a támogatás igénybevételének időtartamára – mentesül a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítése és jogok gyakorlása alól.

81. § (1) Nem köthető tanulmányi szerződés:

(2) Az a kormánytisztviselő, akinek az SZF-fel kötött tanulmányi szerződéséből eredő, még nem teljesített kötelezettsége áll fenn, az SZF-fel fennálló jogviszonya megszűnésekor, illetve megszüntetésekor köteles az SZF által nyújtott támogatást az utolsó munkában töltött naptól számított harminc napon belül az SZF részére visszatéríteni. Ha a jogviszony-megszüntetéssel érintett kormánytisztviselő új munkáltatója a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettségeket átvállalja, az új munkáltató erről szóló kötelezettségvállalási nyilatkozatát az utolsó munkában töltött napon köteles bemutatni.

(3) Amennyiben az SZF olyan kormánytisztviselővel köt tanulmányi szerződést, akinek korábbi tanulmányi szerződéséből eredő, az SZF-nél jogviszonyban letöltendő ideje még nem telt el, az új tanulmányi szerződésre megállapított, az SZF-nél letöltendő időtartamot úgy kell megállapítani, hogy ezen időtartam és a korábbi tanulmányi szerződésből még fennmaradó időtartam együttesen az öt évet nem haladhatja meg. Amennyiben az új tanulmányi szerződéshez kapcsolódó, az SZF-nél jogiszonyban letöltendő időtartam a fenti szabály alkalmazása miatt kevesebb, mintha korábbi tanulmányi szerződésből eredő kötelezettség nem maradt volna fenn, úgy az új tanulmányi szerződéshez kapcsolódó támogatás mértéke az új tanulmányi szerződéshez kapcsolódó, az SZF-nél jogiszonyban letöltendő időtartammal arányosan kerül megállapításra.

(4) Azzal a kormánytisztviselővel, akinek a nyugdíjkorhatár betöltéséig kevesebb ideje van hátra, mint amennyi a tanulmányi szerződés alapján az SZF-nél jogviszonyban letöltendő idő lenne, úgy köthető tanulmányi szerződés, hogy az SZF-nél jogviszonyban letöltendő ideje csak nyugdíjkorhatár betöltéséig állapítható meg. Ebben az esetben a tanulmányi szerződéshez kapcsolódó támogatás mértéke a tanulmányi szerződésben megállapított, az SZF-nél jogiszonyban letöltendő időtartammal arányosan kerül megállapításra.

(5) A kormánytisztviselőnek nem kell visszatérítenie az SZF által nyújtott támogatást, amennyiben kormányzati szolgálati jogviszonya felmentés jogcímén az alábbi okok valamelyikével szűnik meg:

(6) A (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, amennyiben a kormánytisztviselő jogviszonya a prémiumévek programban történő részvétel esetén az erre vonatkozó külön törvényben meghatározott módon szűnik meg.

(7) A visszatérítési kötelezettségtől egyebekben eltekinteni nem lehet.

(8) Tanulmányi szerződés kötése esetén a képzettség/végzettség megszerzését követően az SZF-nél kötelezően eltöltött idő meghatározása az alábbiak figyelembevételével kerül kiszámításra:

(9) A tanulmányi szabadság napjaira a kormánytisztviselő illetményre jogosult. Egy félévben igénybe vehető fizetett tanulmányi szabadságok mértéke nem haladhatja meg a 20 munkanapot.

(10) A tanulmányi szabadság csak adott képzésre és adott időszakban vehető igénybe. Az igénybe nem vett tanulmányi szabadság át nem csoportosítható, össze nem vonható, adott időszakon túl igénybe nem vehető. A tanulmányi szabadságról külön szabadság-nyilvántartó lapot kell vezetni.

(11) A tanulmányi szabadság megállapítása az oktatási intézmények által kiadott igazolás alapján történik. Igazolás hiányában tanulmányi szabadság adott tanulmányi félévre vagy egyéb ciklusra nem állapítható meg.

(12) Más közigazgatási szervvel, más munkáltatóval tanulmányi szerződést a kormánytisztviselő csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli engedélyével, és a személyügyekért és gazdálkodásért felelős főosztály ellenjegyzésével köthet.

(13) A kormánytisztviselő a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettsége nem teljesítése esetén a kapott támogatást a Szabályzatban meghatározott módon köteles visszafizetni.

(14) A tanulmányi szerződések kérdésében a Szabályzatban nem rendezett kérések tekintetében a Kttv. rendelkezései irányadóak.

82. § (1) Az SZF a kormánytisztviselővel iskolarendszerű képzés támogatására irányuló tanulmányi szerződést köthet az alábbiak szerint:

(2) Tudományos fokozat megszerzésére irányuló tanulmányok és tudományos tevékenységek – különösen PhD/DLA- képzés, habilitáció, akadémiai doktori fokozat megszerzése – támogatására tanulmányi szerződés nem köthető.

83. § (1) Az SZF a kormánytisztviselővel iskolarendszeren kívüli képzés támogatására tanulmányi szerződést köthet az alábbiak szerint:

(2) A támogatás mértékének meghatározására – az érintett kormánytisztviselő önálló szervezeti egysége vezetőjének kezdeményezése alapján – a személyügyekért és gazdálkodásért felelős főosztály vezetőjének javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. A javaslattétel során figyelemmel kell lenni a kormánytisztviselő kérelmére, az SZF-ben rendelkezésre álló pénzügyi fedezetre, a kormánytisztviselő által végezni kívánt képzésnek a munkaköre szempontjából értékelt jelentőségére, a megszerzett végzettségnek/képzettségnek az SZF feladatkörében való hasznosságára.

84. § (1) A tanulmányi szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket a Kttv. Ötödik Részének hatálya alá tartozó munkavállalók esetében is – a (2)–(3) bekezdés kivételével – megfelelően kell alkalmazni.

(2) A munkavállalónak abban az esetben nem kell visszatérítenie az SZF által nyújtott támogatást, amennyiben a munkaviszony felmondás jogcímén az alábbi okok valamelyike következtében szűnik meg:

(3) A tanulmányi szerződések kérdésében a Szabályzatban nem rendezett kérdések tekintetében az Mt. rendelkezései irányadóak.

85. § (1) A kormánytisztviselő bejelentési kötelezettséggel tartozik, amennyiben felsőfokú végzettség, illetve közép- vagy felsőfokú szakképzettség céljából:

(2) A fenti bejelentést a személyügyekért és gazdálkodásért felelős főosztály felé írásban kell megtenni, amely a tanulmányokat folytató kormánytisztviselőkről nyilvántartást vezet.

86. § (1) Az SZF az Nftv. rendelkezései alapján lehetőséget biztosít a felsőoktatási intézmények hallgatói számára, hogy szakmai gyakorlatukat az SZF-nél töltsék.

(2) A szakmai gyakorlatra a 19. mellékletben szereplő nyomtatvány kitöltésével lehet jelentkezni a személyügyekért és gazdálkodásért felelős főosztályon. A nyomtatványhoz csatolni kell a hallgató részletes szakmai önéletrajzát, a Felsőoktatási Intézmény által kiállított igazolást, az SZF és a Felsőoktatási Intézmény között megkötött együttműködési megállapodást, amennyiben ilyen megkötésre került. Ha az SZF és a Felsőoktatási Intézmény között még nem került megkötésre együttműködési megállapodás, de a szakmai gyakorlat teljesítéséhez egyéb okból az szükséges, úgy az együttműködési megállapodás tervezetét kell a nyomtatványhoz csatolni. A felsorolt dokumentumokat a szakmai gyakorlat megkezdésének tervezett napját megelőző legalább 10 munkanappal meg kell küldeni a személyügyekért és gazdálkodásért felelős főosztály részére.

(3) A hallgatók kérelmét a személyügyekért és gazdálkodásért felelős főosztály az illetékes vagy a nyomtatványon megjelölt önálló szervezeti egységhez továbbítja, ahol döntenek a gyakornok fogadásáról. Amennyiben a hallgatót az SZF nem fogadja, az elutasításról a személyügyekért és gazdálkodásért felelős főosztály írásbeli értesítést küld a hallgatónak.

(4) A szakmai gyakorlatra felvett hallgató részére az Nftv. 44. §-a szerinti hallgatói munkaszerződést a személyügyekért és gazdálkodásért felelős főosztály készíti el.

(5) A gyakorlati idő leteltét követően a személyügyekért és gazdálkodásért felelős főosztály a hallgató kérelmére igazolást állít ki az SZF-nél eltöltött időről, illetve az elvégzett feladatokról.

(6) A szakmai gyakorlatukat töltő hallgatók kötelesek a 20. melléklet szerinti titoktartási nyilatkozatot aláírni.

87. § (1) A kormánytisztviselő szervezeti egységének vezetője köteles lehetővé tenni, hogy a kormánytisztviselő a kötelező központi képzéseken, valamint a munkáltató által kötelező jelleggel előírt, a munkáltató hozzájárulásával, illetve a tanulmányi szerződés keretében vállalt továbbképzéseken, valamint a közigazgatási alapvizsgán, az ügykezelői alapvizsgán és közigazgatási szakvizsgán maradéktalanul részt vehessen. A kormánytisztviselő távollétének idejére a szervezeti egység vezetője minden esetben köteles a helyettesítésről és a zavartalan munkavégzésről gondoskodni.

(2) A kormánytisztviselő a Szabályzat hatálya alá tartozó képzéseken való részvételéről, valamint a képzési támogatásban részesülőkről a személyügyekért és gazdálkodásért felelős főosztály teljes körű, a pénzügyi vonatkozásokra is kiterjedő nyilvántartást vezet.

88. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2) Jelen Szabályzatban foglaltaktól egyedi, különös méltánylást igénylő esetben való eltérés tekintetében az elnök jogosult dönteni.