BÜ BH 2017/1
BÜ BH 2017/1
2017.01.01.
Kiutasítás mellett nem szabható ki pénzbüntetés [Btk. 33. § (6) bek. b) pont, 50. §, 59. §].
[1] A járásbíróság a 2015. április 9-én – a Be. XXVI. Fejezetében szabályozott lemondás a tárgyalásról eljárás keretében – tartott nyilvános ülésen meghozott ítéletében a török állampolgárságú terheltet bűnösnek mondta ki a 2014. október 16. napján elkövetett 1 rendbeli embercsempészés bűntettében [2012. évi C. tv. – továbbiakban Btk. – 353. § (1) bek., (2) bek. a) és b) pont, (3) bek. a) pont].
[2] Ezért őt 1 év 8 hónap szabadságvesztésre, 50 napi tétel pénzbüntetésre, valamint 4 év időtartamra Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte. Emellett a terhelttel szemben 461 euró vagyonelkobzást rendelt el. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtási fokozatát – annak utólagos végrehajtása esetén – börtönben állapította meg azzal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap. A terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe – annak utólagos elrendelése esetén – beszámítani rendelte. A pénzbüntetés napi tételének összegét 1000 forintban határozta meg. Az így kiszabott mindösszesen 50 000 forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetén rendelkezett annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról.
[3] Az elsőfokú bíróság ítélete 2015. április 9-én – kihirdetése napján – jogorvoslat hiányában jogerőre emelkedett és a szabadságvesztés-büntetés kivételével végrehajthatóvá vált.
[4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt javára a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 417. § (1) bekezdés II/a) pontja alapján, a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjának II. fordulatában meghatározott okból a büntetőjog más szabályainak megsértésével hozott törvénysértő büntetés kiszabása miatt.
[5] Az indítvány szerint a büntetés kiszabása során a járásbíróság az elítélés miatti szankciók alkalmazása körében részben megsértette a Büntető Törvénykönyv rendelkezéseit, mivel a 33. § (6) bekezdés b) pont II. fordulata szerint kiutasítás mellett nem szabható ki pénzbüntetés.
[6] A főügyészség mindezekre figyelemmel azt indítványozta, hogy a Kúria a jogerős elsőfokú ítéletet változtassa meg: mellőzze a terhelttel szemben a pénzbüntetés kiszabására vonatkozó rendelkezéseket.
[7] A Legfőbb Ügyészség a terhelt javára benyújtott felülvizsgálati indítványt fenntartotta.
[8] Indítványozta, hogy a Kúria a Be. 424. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be. 427. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot változtassa meg, és hozzon a törvénynek megfelelő határozatot akként, hogy a terhelttel szemben törvénysértően kiszabott pénzbüntetést mellőzze, és rendelkezzen az esetlegesen már befizetett pénzbüntetés terhelt részére történő visszafizetéséről.
[9] A Kúria a Be. 424. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt – kizáró rendelkezés hiányában – tanácsülésen bírálta el.
[10] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot – az abban rögzített tényállás alapulvétele mellett – egyrészt a felülvizsgálati indítványban megjelölt Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból, valamint a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában írt eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében hivatalból [Be. 423. § (4) és (5) bek.] bírálta felül.
[11] A Kúria a felülvizsgálati indítványt alaposnak találta.
[12] A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen egyebek mellett akkor van helye, ha a terhelttel szemben a bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. Az ügyészség ilyen szabálysértésre hivatkozott, amikor azt állította, hogy az elsőfokú bíróság jogszabálysértő módon szabott ki kiutasítás mellett pénzbüntetést.
[13] A Kúria a felülvizsgálat során megállapította, hogy a járásbíróság a kiutasítás és a pénzbüntetés egymás mellett történő alkalmazásával megsértette a büntető anyagi jog rendelkezéseit.
[14] A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy miután a Be. 423. § (2) bekezdése értelmében a rendkívüli perorvoslati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni, ily módon a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (a továbbiakban: Btk.) foglalt büntető anyagi jogszabályok alapján döntött a felülvizsgálati indítvány tárgyában.
[15] A Btk. 33. § (1) bekezdése büntetésként jelöli meg a szabadságvesztést, az elzárást, a közérdekű munkát, a pénzbüntetést, a foglalkozástól eltiltást, a járművezetéstől eltiltást, a kitiltást, a sportrendezvények látogatásától való eltiltást és a kiutasítást. A 33. § (3) bekezdése kimondja, hogy a büntetések – az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivételekkel – egymás mellett is kiszabhatóak.
[16] A Btk. 33. § (6) bekezdésének b) pontja akként rendelkezik, hogy kiutasítás mellett közérdekű munka vagy pénzbüntetés nem szabható ki.
[17] A kifejtettekből következően az elsőfokú bíróság a fenti jogszabályhely megsértésével szabott ki pénzbüntetést a kiutasítás büntetés mellett.
[18] A Kúria ezért e törvénysértést megállapítva, azt oly módon küszöbölte ki, hogy a jogerős ügydöntő határozatot – a Be. 427. § (1) bekezdésének b) pontja alapján – megváltoztatta és maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot, amelyben a pénzbüntetés kiszabására vonatkozó rendelkezést mellőzte, és az alapeljárásban kiszabott pénzbüntetés címén befizetett összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt történő visszatérítéséről rendelkezett.
(Kúria Bfv. II. 116/2016.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás