KÜ BH 2017/103
KÜ BH 2017/103
2017.03.01.
Közös önkormányzati hivatalba történő kijelölésnél a kormányhivatal nem köteles az eljárás során fel nem merült, a felek által nem kezdeményezett más közös önkormányzati hivatalokat is megkeresni, ha egyébként a kormányhivatali kijelöléssel a törvénynek megfelelő közös önkormányzati hivatal hozható létre [2011. évi CLXXXIX. tv. (Mötv.) 85. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Fehérgyarmati járáson belül a Cégénydányádi Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó települések Cégénydányád, Gyügye, Hermánszeg, Szamosújlak és Szamossályi községek önkormányzatai a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 85. § (1) bekezdése alapján közös önkormányzati hivatal alakítására kötelesek.
[2] A 2014. évi általános választásokat követően Szamossályi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2014. november 10. napján tartott ülésén a 167/2014. (XI. 10.) számú határozatában a Cégénydányádi Közös Önkormányzati Hivatalból történő kiválásról döntött. Szamossályi Község Önkormányzatának képviselő-testülete egyben felhatalmazta a polgármestert, hogy az önkormányzat csatlakozási szándékát ismertesse a Jánkmajtisi Közös Önkormányzati Hivatalt alkotó települési önkormányzatokkal. Jánkmajtis Község Önkormányzata a 363/2014. (XI. 28.) számú határozatában, Darnó Község Önkormányzata az 506/2014. (XI. 28.) számú határozatában, Csegöld Község Önkormányzata a 174/2014. (XI. 28.) számú határozatában elutasította Szamossályi Község Önkormányzatának csatlakozási szándékát. Ezt követően Szamossályi Község Önkormányzata a 2014. december 10. napján tartott ülésén a 171/2014. (XII. 10.) számú határozatában arról döntött, hogy csatlakozási szándékával megkeresi a Nagyszekeresi Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó településeket. A Nagyszekeresi Közös Önkormányzati Hivatalt működtető települések önkormányzatai a Szamossályi Község Önkormányzatának csatlakozási szándékáról érdemben nem döntöttek.
[3] Ilyen előzmények után a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban Kormányhivatal) – jelen ügy alperese – a Mötv. 85. § (3) bekezdése alapján a 2014. december 31. napján kelt SZ-B-06/02608-1/2014. számú határozatával Szamossályi Község Önkormányzatát a Cégénydányád, Gyügye, Hermánszeg és Szamosújlak községekkel együtt a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településként jelölte ki, amelyben a közös hivatal székhelyeként Cégénydányád községet, a közös önkormányzati hivatal létszámát 6,75 főben határozta meg, továbbá megállapította a közös hivatal ügyfélfogadási rendjét. A Kormányhivatal később szakmai javaslatában arra hívta fel az érintett településeket, hogy az Mötv. 85. § (9) bekezdése alapján a nem székhelytelepüléseken az ügyfélfogadás rendjéről az önkormányzatok képviselő-testületeinek kell megállapodnia.
[4] Szamossályi Község Önkormányzata a Kormányhivatal határozatával szemben keresetet nyújtott be a bírósághoz, melyben kérte Szamossályi település kijelölését a közös hivatal székhelyeként, másodlagosan pedig kérte a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését.
[5] A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2015. szeptember 28. napján kelt 1.K.27.315/2015/6. számú ítéletével a Kormányhivatal említett kijelölő határozatát hatályon kívül helyezte és 15 napos határidővel a Kormányhivatalt új eljárás lefolytatására kötelezte. A bíróság ítéletét azzal indokolta, hogy az alperes nem tett eleget tényállás-tisztázási kötelezettségének, a kijelölő határozatból a mérlegelés szempontjai nem állapíthatók meg. Az ítélet szerint a Kormányhivatal akkor tett volna eleget együttműködési kötelezettségének, ha az önkormányzatok véleményét kikéri, figyelembe veszi és ez a határozatban is tükröződik. A bíróság szerint a határozatban okszerű magyarázatot kell adni arra, hogy a nyilvánvaló együttműködési nehézségek ellenére (aminek alapja a Cégénydányád község és a Szamossályi Község Önkormányzata közötti pénzügyi elszámolási vita) a jelenlegitől eltérő tartalmú döntés meghozatalára miért nincs lehetőség.
[6] A bíróság ítélete 2015. szeptember 28-án emelkedett jogerőre, a Kormányhivatal 2015. szeptember 29. napján megkereste a kijelöléssel érintett önkormányzatokat, hogy nyilvánítsák ki véleményüket az esetleges közös önkormányzati hivatal kijelölése tárgyában. Cégénydányád, Gyügye, Szamosújlak és Hermánszeg Községek képviselő-testületi határozataikban kinyilvánították, hogy a perbeli települések közös önkormányzati kijelölésével, valamint Cégénydányád település székhelyként történő kijelölésével, továbbá a közös önkormányzati létszám meghatározásával egyetértenek. Hermánszeg Község Önkormányzata szorgalmazta Szamossályi településen állandó jelleggel kirendeltség létrehozását, valamint Hermánszeg településen heti egy alkalommal köztisztviselői ügyfélfogadás megtartását. Gyügye Község Önkormányzata akként foglalt állást, hogy Szamossályi településen ideiglenes jelleggel kirendeltség működése szükséges.
[7] Ezt követően Szamossályi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 104/2015. (X. 5.) számú határozatában kinyilvánította, hogy nem kíván Cégénydányád, Gyügye, Szamosújlak, Hermánszeg településekkel egy közös önkormányzati hivatalt alkotni. Javasolta, hogy az érintett öt települést a Kormányhivatal Fehérgyarmat Város Önkormányzatához jelölje ki Fehérgyarmat város székhellyel.
[8] A Kormányhivatal a Szamossályi Község Önkormányzatának fenti felvetése alapján másnap, 2015. október 6. napján megkereste Fehérgyarmat Város Önkormányzatát is, amely önkormányzat a 77/2015. (X. 7.) számú határozatával elutasította a közös önkormányzati hivatal alakítását Cégénydányád, Gyügye, Hermánszeg, Szamossályi, Szamosújlak településekkel, tekintettel arra, hogy az érintett települések együttesen megfelelnek a jogszabályi feltételeknek.
[9] A Kormányhivatal ezt követően meghozott 2015. október 12. napján kelt SZ-B-06/001862-1/2015. számú határozatával a korábbi döntésével megegyező tartalommal hozta meg az újabb kijelölő határozatát.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[10] Szamossályi Község Önkormányzata 2015. november 12. napján kelt keresetével ismételten megtámadta az új kijelölő határozatot is. Keresetében Szamossályi község arra hivatkozott, hogy a Kormányhivatal elmulasztotta a tényállás tisztázását, az általa lefolytatott formális egyeztetés nem felelt meg a bíróság ítéletében foglaltaknak és a mérlegelés szempontjai továbbra sem felelnek meg a törvényben rögzített okszerűségi követelményeknek.
[11] Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte.
Az elsőfokú ítélet
[12] Az ügyben eljárt Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 15.K.27.484/2015/14. számú ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest 30 napon belül új eljárás lefolytatására kötelezte. A bíróság kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 419 100 Ft perköltséget.
[13] A bíróság abban a körben az alperessel értett egyet, hogy az alperes nem rendelkezhetett Szamossályi településen kirendeltség létrehozásáról, mivel a megállapodásban kizárólag a közös önkormányzati hivatal székhelytelepüléséről és létszámáról, valamint a hivatal ügyfélfogadási rendjéről kell rendelkezni, míg a megállapodás módosítása az érintett önkormányzatok jogába tartozik, abba beavatkozni a Kormányhivatalnak eszközrendszere nincsen az Mötv. 85. §-a szerint.
[14] A bíróság mindezek ellenére úgy ítélte meg, hogy mivel a Kormányhivatal a megismételt eljárásban nem kereste meg a Mötv. alapján szóba jöhető valamennyi önkormányzatot, nem szerezte be teljeskörűen a bizonyítékokat, ezért a tényállás megállapítása hiányos volt, és a Kormányhivatal mérlegelése nem volt okszerű. A bíróság ugyanis elfogadta azon felperesi hivatkozást, hogy Nagyszekeresi, Csaholci és a Rozsályi Közös Önkormányzati Hivatalt alkotó települések képviselő-testületeinek az álláspontja nem ismert arra vonatkozóan, hogy fogadnának-e Cégénydányád Közös Önkormányzati Hivatalához tartozó településeket. A bíróság szerint ugyanis az érintett települések láthatóan nem tudnak együttműködni, így az alperes határozatának indokolásából ki kell tűnnie annak, hogy miért hozott mégis olyan döntést, amely kényszerű megállapodás az érintett településekre.
[15] A bíróság szerint az alperes határozatából nem állapítható meg egyértelműen, hogy már működő más közös önkormányzati hivatalhoz történő kijelölés miért okozott volna lényegesen több érdeksérelmet, mint a határozatban foglalt kényszerű megoldás.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[16] Az ügyben az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, melyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását.
[17] Az alperes nem ért egyet a bíróság azon állásfoglalásával, amely a tényállás-tisztázási kötelezettség megsértését abban jelölte meg, hogy a Kormányhivatal nem kereste meg a fehérgyarmati járáson belül valamennyi olyan önkormányzatot, amelyekhez a Cégénydányádi Közös Önkormányzati Hivatalt alkotó önkormányzatok csatlakoztathatók lennének. A Kormányhivatal utalt rá, hogy a Cégénydányádi Közös Önkormányzati Hivatalt alkotó valamennyi települési önkormányzat úgy nyilatkozott, hogy a közös hivatal változatlan állapotban történő fenntartását kívánja. A fehérgyarmati járáson belül valamennyi önkormányzat megkeresésére azért nem került sor, mert erre a korábbi bírói ítélet nem kötelezte a Kormányhivatalt. A bírói ítélet szerint csak az érintett önkormányzatokat kellett megkeresnie, így a korábbi ítélet keretein való túlterjeszkedés miatt a felülvizsgálattal érintett ítélet ellentétes a Pp. 227. § (1) bekezdésével. Kiemelte a Kormányhivatal, hogy a korábbi bírói ítéletben megállapított határidő – 15 nap – nem is tette volna lehetővé ekkora terjedelmű kijelölési eljárás lefolytatását.
[18] Utalt továbbá arra, hogy a Kormányhivatalt egyetlen jogszabály sem kötelezi a nem érintett önkormányzatok véleményének kikérésére, így jogalap hiányában állapította meg a bíróság a jogszabálysértő mulasztást az alperes terhére. Az ítélet ezért ellentétes a Pp. 206. § (1) bekezdésével és 339. § (1) bekezdésével.
[19] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nyújtott be, kérte a jogerős ítélet hatályában való fenntartását. Álláspontja szerint helyesen mérlegelt az elsőfokú bíróság amikor azt állapította meg, hogy az alperes nem tett eleget a korábbi ítéletéből fakadó kötelezettségének.
A Kúria döntése és jogi indokai
[20] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.
[21] A Kúria a közös önkormányzati hivatal létrehozásából (az erre irányuló kormányhivatali kötelezésből) eredő problémával első ízben a Kfv.IV.37.666/2015. számú ügyben találkozott. Az érintett ügyben hat község önkormányzatának képviselő-testülete elzárkózott a hetedik önkormányzat befogadásától. A Kúria az eljárását felfüggesztette és az Alkotmánybírósághoz fordult az Mötv. 85. §-ának nemzetközi szerződésbe, a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, 1985. október 15-én, Strasbourgban kelt egyezménybe ütközése vizsgálatát kezdeményezve. Az Alkotmánybíróság az ügyben a 22/2015. (VI. 18.) AB határozatban döntött, az Mötv. 85. §-a nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítása és megsemmisítése iránti bírói kezdeményezéseket elutasította, viszont hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy az Mötv.-nek a kormányhivatal vezetője által pótolt közös önkormányzati hivatali megállapodásról szóló szabályaiban nem szabályozta az Alaptörvény 34. cikk (1) bekezdésének megfelelően a döntéshozatali eljárás során az érintett helyi önkormányzatok véleménye kikérésének, a véleménynyilvánítás módjának és rendjének szabályait.
[22] Az Alkotmánybíróság 22/2015. (VI. 18.) AB határozatának alapjául szolgáló indítvány nemcsak a fent jelölt kúriai kezdeményezés volt, hanem több közigazgatási és munkaügyi bíróság is az Alkotmánybírósághoz fordult a közös önkormányzati hivatal létrehozásával kapcsolatos Mötv.-beli szabályok alkotmányossági és nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát kezdeményezve. Indítványozó volt többek között a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is, az Mötv. 85. § (3a)–(3b) bekezdései vizsgálatának kezdeményezésében. Ennek az ügynek – ugyan úgy mint jelen eljárásnak – a Cégénydányádi Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásának problémája volt a tárgya, a bírósági felülvizsgálat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal 2014. december 31. napján kelt, közös önkormányzati hivatal kijelölése tárgyában hozott SZ-B-06/02608-1/2014. számú (az első kijelölő határozat) határozatára vonatkozott.
[23] Így az Alkotmánybíróság 22/2015. (VI. 18.) AB határozata alapjául jelen ügy is szolgált. Az AB határozat – többek között – rámutatott: „A közigazgatás zavartalan működése közérdek és alkotmányos érték. Az állam felelőssége, hogy a közigazgatás zavartalan működésének feltételeit biztosítsa, és ezáltal biztosított legyen, mindenki élni tudjon az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében deklarált azon jogával, amely szerint ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. Az állam felelős így azért is, hogy kialakítsa azt a feltételrendszert és megteremtse azokat az eszközöket, amelyekkel beavatkozhat a közigazgatási rendszerbe azon a ponton, ahol a működésében tartósan zavar mutatkozik, a közigazgatási feladatok ellátása során szervezeti vagy feladatellátási probléma jelentkezik. [19] [...] A helyi önkormányzatok szervezetalakításának szabadsága nem korlátlan, annak kereteit az Alaptörvény és a törvények határozzák meg. Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontja alapján a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között határozza meg szervezeti és működési rendjét. A szervezetalakítás körébe tartozik az önkormányzati hivatal létrehozása is. [20] [...] A helyi önkormányzatok szervezetalakítási szabadságát a közös önkormányzati hivatal létrehozása vonatkozásában a Mötv. 85. § (3a)–(3e) bekezdéseinek rendelkezései csak már azon végső esetben korlátozzák, amikor az érintett helyi önkormányzatok képviselő-testületei közös elhatározással az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül nem tesznek eleget a Mötv. 85. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott esetekben a közös önkormányzati hivatal kötelező létrehozásának. E szabályozással a Mötv. azon alapvető célja valósul meg, amely szerint a választópolgároknak a helyi önkormányzáshoz való joga változatlanul és hiánytalanul érvényesüljön, ugyanakkor az önkormányzati szervezet és működés átalakítása segítse elő a közigazgatási szolgáltatások színvonalának emelését. [21] A közigazgatás zavartalan működésének biztosítása közérdekből indokolja, hogy amennyiben a helyi önkormányzatok törvényi szervezetalakítási kötelezettségüknek nem tesznek eleget, akkor az állam beavatkozzon. A jogalkotó ezért hatalmazta fel a kormányhivatalt vezető törvényességi felügyeletet gyakorló kormánymegbízottat arra, hogy települést kijelöljön közös hivatalba, ha a helyi önkormányzat a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló törvényi kötelezettségének határidőben nem tesz eleget. A kormánymegbízott kijelölési jogát kötelezően gyakorolja, mert település hivatal nélkül nem maradhat.” [22]
[24] Az Alkotmánybíróság fenti határozatából következően az Mötv. 85. §-ában foglalt eljárást a közös önkormányzati hivatal létrehozásakor követni kell. A Kúria ehhez még azt teszi hozzá, hogy az Mötv. jelölt szabálya quasi kényszertársulást hoz létre arra az esetre, ha az önkormányzatok nem tudnak megegyezni az igazgatási teendők közös ellátásról, a kényszertársulás létrehozása állami beavatkozás a közigazgatás zavartalan működésének biztosítsa végett.
[25] Jelen ügyben a Kormányhivatal SZ-B-06/02608-1/2014. számú határozatával kijelölte a felperest a Cégénydányád Község Közös Önkormányzati Hivatalához, amelyet – a tényállás nem kellő felderítése miatt – a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatályon kívül helyezett, és 15 napon belül új eljárás és új határozat meghozatalára kötelezte az alperest. Az ügy irataiból kiderül, hogy az alperes már másnap megkereste a perbeli önkormányzatokat, és Cégénydányád Község, Hermánszeg Község, Gyügye Község, valamint Szamosújlak Község önkormányzata is egyetértett a közös hivatalhoz tartozó települések kijelölésével, Hermánszeg község és Gyügye község Szamossályi településen kirendeltség létrehozását is szorgalmazta. Szamossályi Község Önkormányzata foglalt állást akként, hogy nem kíván a fenti településekkel közös önkormányzati hivatalt alkotni.
[26] A jelen eljárásban a Kormányhivatal elsőként nem kötelezte a Szamossályi Község Önkormányzatát a közös önkormányzati hivatalban való részvételre, hanem megkísérelte megvalósítani Szamossályi Község azon javaslatát, hogy az öt települést Fehérgyarmat Város Önkormányzatához jelölje ki. Ezt a kezdeményezést a Fehérgyarmat Város Önkormányzatának képviselő-testülete elutasította. Mindezek alapján a Kormányhivatal azzal a tényállással szembesült, hogy Szamossályi Község önkormányzatával a közvetlenül érintett településeken (Cégénydányád, Hermánszeg, Gyügye, valamint Szamosújlak Községeken) kívül senki nem kíván közös hivatalt alakítani, Szamossályi Község Önkormányzatának más közös önkormányzati hivatalokhoz való csatlakozását elutasították vagy nem fogadták (Jánkmajtis, Darnó, Csegöld, Fehérgyarmat, Nagyszekeres Községek).
[27] A Kúria megítélése szerint a Kormányhivatalnak Szamossályi Község Önkormányzatának kijelöléséhez további tényállás-tisztázási kötelezettsége nem állt fenn. A Kormányhivatal az érintett önkormányzatok véleményét – a 22/2015. (VI. 18.) AB határozatában hangsúlyozott módon – megismerte, de épp azért szabályozta a Mötv. 85. §-a a kijelölési eljárást, hogy a közigazgatás zavartalan működésének feltételeit akkor is biztosítsa, ha az önkormányzatok nem teljesítik törvényes kötelezettségüket [ti. az Mötv. 85. § (1) bekezdése szerint kötelező közös önkormányzati hivatalt létrehozni azoknak a járáson belüli községi önkormányzatoknak, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól, és a községek lakosságszáma nem haladja meg a kétezer főt]. Az Mötv. szoros határidőket ír elő, a 85. § (3) bekezdése értelmében a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról vagy megszüntetéséről az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül állapodnak meg. A megállapodás az általános önkormányzati választásokat követő év január 1-jén lép hatályba.
[28] A Kúria megjegyzi, hogy az Mötv. fenti szabálya által a 2014. évi általános választásokat követően a megállapodásnak 2015. január 1-jén kellett volna hatályba lépni, jelen határozat meghozatalára 2016. november 22-én kerül sor, a törvényellenes helyzet azóta fennáll. A kijelöléssel érvényesítendő az állampolgárok érdekeit szolgáló állami beavatkozás indokoltsága az idő múlásával egyre erősebbé válik.
[29] A Kúria megítélése szerint helytálló az alperes azon álláspontja, hogy sem az Mötv. fenti szabályai sem más jogszabályok nem kötelezik arra, hogy az eljárás során fel nem merült, a felek által nem javasolt más önkormányzatokat is megkeressen közös önkormányzati hivatal létrehozása, ahhoz való csatlakozás céljából. Egyetért a Kúria azzal is, hogy erre a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság által megadott 15 napos határidő nem elegendő. Nem követett el törvénysértést a Kormányhivatal, hogy úgy hozta meg második kijelölő határozatát, hogy nem volt ismert Csaholci, és Rozsályi Községek álláspontja, mert ismert volt és az eljárás során feltárásra került Cégénydányád, Hermánszeg, Gyügye, Szamosújlak, Jánkmajtis, Darnó, Csegöld, Fehérgyarmat álláspontja, Nagyszekeres pedig úgy zárkózott el, hogy a lehetőséget a képviselő-testület meg sem tárgyalta.
[30] A Kúria egyetért a Kormányhivatallal abban is, hogy a már létrejött szervezeti struktúrákba (a létrejött és jól működő közös önkormányzati hivatalokba) való önkényes beavatkozás sérti ezen települések szervezetalakítási szabadságát. Mivel a felperesi önkormányzat nélkül a Cégénydányádi Közös Önkormányzati Hivatal megmaradt településein az összlétszám nem éri el a 2000 fő lakosságszámot, a megmaradt önkormányzatok közös önkormányzati hivatalt nem tudnak létrehozni, ezért Cégénydányád, Hermánszeg, Gyügye, Szamosújlak községeket külön-külön, vagy csoportokban más, már működő közös önkormányzati hivatalokhoz kellene kijelölni. Így nem egy – az ügy tárgyát képező Szamossályi Község Önkormányzatának kijelölésére –, hanem akár öt kijelölésre is szükség lett volna megbolygatva a már létrejött más közös önkormányzati hivatalokat. Ez a működőképesség biztosítását szem előtt tartva aránytalan beavatkozást jelent más önkormányzatok már meglévő megállapodásaiba, az aránytalanság pedig sérti az Önkormányzati Charta 8 cikk 3. pontját, amelynek értelmében a helyi önkormányzatok államigazgatási felügyeletét olyan módon kell gyakorolni, hogy a felügyeletet gyakorló szerv beavatkozása arányban legyen a védeni szándékozott érdekek fontosságával.
[31] A Kúria egyetért a Kormányhivatallal abban is, hogy a korábbi bírói döntésben az új eljárásra vonatkozó követelményeknek eleget tett, az érintett önkormányzatok álláspontjának megismerését követően a jogszabályoknak megfelelő döntést hozott. Megalapozottan hivatkozott e körben az alperes az Önkormányzati Charta 4. cikk 6. pontjára, amely a döntéshozatali eljáráshoz a közvetlenül érintett helyi önkormányzatok véleményének figyelembevételét írja elő.
[32] A közös önkormányzati hivatal létrehozását az Mötv. 85. §-a szabályozza. A kijelölési eljárásra különösen a 85. § (3a) és (3b) bekezdései vonatkoznak, amelynek alkotmányellenességét vagy nemzetközi szerződésbe ütköző voltát – jelen ügyben jogerős ítéletet hozó bíróság indítványa ellenére – az Alkotmánybíróság nem állapította meg.
[33] A Kúria jelen eljárásban meghozott döntésének kereteit az Mötv. 85. §-a és az Alkotmánybíróság 22/2015. (VI. 18.) AB határozata jelölte ki.
[34] A fentiekre tekintettel megalapozott az alperes felülvizsgálati kérelme, hogy az elsőfokú bíróság olyan döntést hozott, amelynek megállapításai az Önkormányzati Chartából nem következnek, az elsőfokú bíróság eljárása során a rendelkezésére álló bizonyítékokat nem megfelelően mérlegelte, azokból és a vonatkozó jogszabályokból nem vont le jogszerű következtetést, így döntése a Pp. 206. § (1) bekezdését sérti.
[35] A Kúria végezetül megjegyzi, hogy a kijelöléssel nem szűnt meg a Kormányhivatal valamennyi kötelezettsége. A Kormányhivatal az Mötv.-ben és más jogszabályokban foglalt eszközeivel köteles arról gondoskodni, hogy a létrejött közös önkormányzati hivatal törvényesen működjön, a költségvetési források a törvény szerint kerüljenek felhasználásra.
[36] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte és a felperesek keresetét elutasította.
(Kúria, Kfv.IV.37.746/2016.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás