BÜ BH 2017/107
BÜ BH 2017/107
2017.04.01.
Járművezetéstől eltiltásra elítélésnek arra alapítottan, hogy az elkövető bűncselekmények elkövetéséhez járművet használt, csak akkor van helye, ha az elkövető legalább két, egymástól elkülönülő cselekményt valósított meg, egyetlen cselekmény elkövetése esetén nem [Btk. 55. § (1) bek. b) pont].
[1] A járásbíróság a 2015. május 4. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli lopás bűntettében [2012. évi C. tv. (Btk.) 370. § (1) bek., (3) bek. a) pont]. Ezért őt 10 hónap szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évre felfüggesztette, s megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. Rendelkezett arról, hogy a terhelt a szabadságvesztés-büntetés elrendelése esetén legkorábban a büntetés 2/3 részének kitöltését követően, de legkevesebb 3 hónapnak a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
[2] A kétirányú fellebbezések folytán eljárt törvényszék a 2016. május 25. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet annyiban változtatta meg, hogy a terheltet a szabadságvesztés mellett 2 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte, egyebekben pedig helybenhagyta.
[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján elsődlegesen a bűnösség törvénysértő megállapítása miatt hatályon kívül helyezés és új elsőfokú eljárásra utasítás érdekében, másodlagosan a másodfokú ítéletben kiszabott járművezetéstől eltiltás büntetés törvénysértő kiszabása miatt.
[4] A védő szerint a másodfokú ítéletben megállapított tényállás nem megalapozott és a terhelt bűnössége nem bizonyított. Rámutatott egyúttal arra, hogy a járművezetéstől eltiltás büntetésnek nincs jogalapja arra figyelemmel, hogy ezen büntetés kiszabása abban az esetben indokolt, amennyiben az elkövető több ízben, egymástól távol eső helyszíneken bűncselekmények sorozatát követi el.
[5] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványnak a tényállást támadó részét a törvényben kizártnak, a járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabását támadó részét alaposnak találta. A megtámadott határozat tanácsülésen történő megváltoztatását, a járművezetéstől eltiltás büntetés mellőzését, egyebekben hatályában fenntartását indítványozta.
[6] A védő felülvizsgálati indítványa a járművezetéstől eltiltás kiszabását támadó részében alapos, egyebekben a törvényben kizárt.
[7] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelynek csak a Be. 416. § (1) bekezdésében tételesen felsorolt okokból van helye.
[8] A felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó és e tényállás nem támadható [Be. 423. § (1) bek.]. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak sincs helye [Be. 419. § (1) bek., 388. § (2) bek.]. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.
[9] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a – minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül – kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. Ezért a tényállást támadó részében a védő indítványa a törvényben kizárt.
[10] Helytálló azonban a terhelt védőjének indítványa a járművezetéstől eltiltás kiszabását támadó részében.
[11] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen (alapítélet) a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjának második fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye, ha – a bűncselekmény törvénysértő minősítésén túl – a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki [vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a Btk. 86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel].
[12] A Btk. 55. § (1) bekezdés b) pontja szerint a járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki a bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ. A hivatkozott rendelkezés helyes értelmezése törvényi előfeltételként bűncselekmények – tehát több bűncselekmény – elkövetését kívánja meg. Ezen az értendő, hogy legalább két – egymástól független – jogellenes esemény alkalmával térben és időben elkülönülő lopási cselekmény megvalósításához használjon az elkövető járművet (BH 1994.466.). A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint azonban a terhelt egy alkalommal, az általa 2012. december 18. napján elkövetett bűncselekményhez használt személygépkocsit az oda- és visszautazás érdekében. Erre figyelemmel a törvényben megszabott feltétel az elbírált esetben nem valósult meg.
[13] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria – a Be. 424. § (1) bekezdésének 1. fordulata szerint tanácsülésen, a Be. 420. § (1) bekezdés 1. mondata 1. fordulatának megfelelő összetételben eljárva –, miután a hivatalból lefolytatott vizsgálata alapján a felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértést sem észlelt, a felülvizsgálati indítványnak részben helyt adott. A támadott határozatot a Be. 427. § (1) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta annyiban, hogy mellőzte a járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabását. Egyebekben – a Be. 426. §-a alapján – a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. II. 1.250/2016.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás