11/2017. (V. 11.) NGM utasítás

1. § Az utasítás hatálya kiterjed a Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: NGM) által az NGM igazgatása, az NGM fejezeti kezelésű előirányzatai, az NGM fejezet központi kezelésű előirányzatai, továbbá európai uniós forrás felhasználásával megvalósuló, természetes vagy jogi személlyel, jogi személyiség nélküli szervezettel kötendő valamennyi szerződésre és az NGM képviseletében teendő valamennyi jognyilatkozatra, amennyiben az a költségvetési előirányzat terhére vagy javára fizetési, illetve más teljesítési, szolgáltatási kötelezettséggel jár.

2. § Nem terjed ki az utasítás hatálya arra a beszerzési eljárásra, amelynél – társfinanszírozására tekintettel – a finanszírozásban részt vevő nemzetközi szervezetek által előírt feltételek szerinti eljárást kell alkalmazni, továbbá amelyet beszerzőként az NGM felügyelete vagy irányítása alá tartozó költségvetési szervek vagy külön szerződés alapján gazdasági társaság folytat le a saját beszerzési szabályzata szerint.

3. § Amennyiben külön utasítás másként nem rendelkezik, jelen utasítás rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni:

4. § A kötelezettségvállalásokat kezdeményező, véleményező, előkészítő, ellenjegyző és aláíró, továbbá a kapcsolódó pénzügyi-számviteli tevékenységeket végző kormánytisztviselők a kötelezettségek vállalása, nyilvántartása során a jelen utasítás rendelkezéseinek megfelelően kötelesek eljárni.

5. § A jelen utasításban nem szabályozott kérdésekben a költségvetési törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.), a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.), valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezet és Működési Szabályzatáról szóló NGM utasítás (a továbbiakban: SZMSZ) előírásait kell alkalmazni.

6. § Jelen utasítás alkalmazásában:

7. § (1) A szakmai szervezeti egység a tárgyévet követő költségvetési évre vonatkozó beszerzési igényeit tartalmazó – a Jogi és Kodifikációs Főosztály által rendelkezésre bocsátott – összesítő táblázatot a szervezeti egység irányítását ellátó állami vezető – Miniszteri Kabinet esetében a kabinetfőnök – vagy miniszteri biztos jóváhagyásával tárgyév november 10-ig elektronikus úton és papír alapon megküldi a Jogi és Kodifikációs Főosztály részére.

(2) Az elfogadott költségvetési előirányzatok figyelembevételével a Jogi és Kodifikációs Főosztály legkésőbb november 30-ig – az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján – éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) készít az NGM tárgyévet követő költségvetési évre tervezett közbeszerzéseiről.

(3) A közbeszerzési tervet a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.

8. § (1) Közbeszerzési eljárás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a közbeszerzési terv alapján indítható.

(2) A közbeszerzési tervtől eltérően csak előre nem látható okból előállt változás esetén indítható közbeszerzési eljárás.

(3) A közbeszerzési tervben nem szereplő, tárgyévi forrást érintő új közbeszerzési igény legkésőbb a tárgyév október 30. napjáig jelenthető be. A bejelentést tartalmazó feljegyzésben meg kell indokolni az eljárás lefolytatásának szükségességét, valamint csatolni kell az 1. melléklet szerinti Beszerzési adatlapot (a továbbiakban: Beszerzési adatlap).

(4) A (3) bekezdés szerinti bejelentést követően a Jogi és Kodifikációs Főosztály módosítja a közbeszerzési tervet, megjelölve a módosítás indokát is. A közbeszerzési terv módosítását a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.

9. § A közbeszerzési terv nyilvános. A Jogi és Kodifikációs Főosztály a közbeszerzési tervet, valamint annak esetleges módosítását annak jóváhagyását követően a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban közzéteszi.

10. § A kötelezettségvállalás kezdeményezése a szakmai szervezeti egység feladata.

11. § A beszerzési eljárás, valamint a közbeszerzési eljárás kezdeményezésére irányuló, a 34. §-ban, valamint a 71. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentumokat és a Beszerzési adatlapot a szakmai szervezeti egység készíti elő.

12. § A szakmai szervezeti egység és a kötelezettségvállaló felelős az előirányzat szabályos, jogszerű, gazdaságos és szakmailag megalapozott felhasználásáért, a közbeszerzési eljárás megindításáért és a szükséges belső egyeztetések lefolytatásáért.

13. § Az Áht. 6/B. § (3) bekezdése szerinti kezelő szerv, a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos feladatokat ellátó lebonyolító szerv és az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatásokkal kapcsolatos feladatokat ellátó közreműködő szervezet a megállapodás rendelkezései szerint felel a rendelkezésre bocsátott keretért.

14. § (1) Az NGM nevében történő kötelezettségvállaláshoz – a 28. § és a 29. § kivételével –

(2) Beszerzési eljárások esetén az (1) bekezdés szerinti előzetes jóváhagyás a Beszerzési adatlapon történik.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előzetes jóváhagyás a 20. §, a 27. § és a 30. § esetén a 2. melléklet szerinti Kötelezettségvállalási adatlapon (a továbbiakban: Kötelezettségvállalási adatlap) történik.

15. § Az NGM nevében kötelezettséget vállalni – a 28. §-ban és a 29. §-ban foglaltak kivételével – kizárólag pénzügyi ellenjegyzést követően lehet az Áht. 37. § (1) bekezdésére figyelemmel.

16. § Az NGM nevében történő kötelezettségvállalásra

17. § Éven túli kötelezettségvállalásra

18. § Az értékhatár-kötöttség ügyletenkénti kötelezettségvállalásra vonatkozik. A kötelezettségvállalások összességében nem haladhatják meg az éves költségvetésben az adott szakmai szervezeti egység részére jóváhagyott előirányzatot.

19. § (1) A 16. § a) pontjában, b) pont ba) és bd) alpontjában, e)–h) pontjában és a 17. § c)–e) pontjában meghatározott személyek akadályoztatása esetén, vagy ha a tisztség nincs betöltve, a kötelezettségvállalásra jogosult személy meghatározására a miniszter jogosult.

(2) A 16. § b) pont bb) alpontban meghatározott személyek akadályoztatása esetén, vagy ha a tisztség nincs betöltve, a kötelezettségvállalásra jogosult személy meghatározására a közigazgatási államtitkár jogosult.

20. § Kivételesen indokolt esetben, amennyiben a kötelezettségvállalás tárgya egyszerű megítélésű, teljesítése rövid határidőn belül történik, valamint a kötelezettségvállalás értéke nem éri el a nettó egymillió forintot, az egységes okiratba foglalt szerződés helyett megrendelés is tehető. A bruttó százezer forintot el nem érő megrendeléseknél az Ávr. 53. §-a szerint szükséges eljárni.

21. § Amennyiben megrendelésre kerül sor, úgy legalább

22. § A megrendelésnek az általános adatokon, feltételeken túlmenően tartalmaznia kell az Ávr. 50. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározottakat és a teljesítésigazoló megnevezését.

23. § (1) A gazdálkodási szervezet havi rendszerességgel, minden tárgyhót követő hónap 15. napjáig a Jogi és Kodifikációs Főosztály részére tájékoztatást nyújt a tárgyhó utolsó napjáig nyilvántartásba vett megrendelésekről, amelyben feltünteti a megrendelések

(2) A Jogi és Kodifikációs Főosztály az (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatás alapján megvizsgálja a megrendelések Kbt.-vel való összhangját, és – a törvényben foglalt feltételek fennállása esetén – megállapítja a jövőbeni megrendeléseket érintő közbeszerzési kötelezettséget.

(3) Amennyiben a Jogi és Kodifikációs Főosztály megítélése szerint közbeszerzési kötelezettség áll fenn, úgy arról tájékoztatja a gazdálkodási szervezetet. Az adott tárgyban a soron következő kötelezettségvállalásra kizárólag közbeszerzési eljárás lefolytatását követően kerülhet sor.

24. § (1) Amennyiben az adott szerződés megkötéséhez nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, úgy a szakmailag és gazdaságilag legmegfelelőbb partner kiválasztására legalább három ajánlat bekérése és kiértékelése alapján kerülhet sor. Nem kötelező három ajánlat bekérése abban az esetben, ha a beszerzés értéke nem éri el a nettó egymillió forintot, vagy ha a közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott kivételi körbe tartozik. A kiértékelés szempontjai lehetnek többek között a termék, a szolgáltatás minősége, ára, referenciák, fizetési feltételek, rendelkezésre állás, korábbi tapasztalatok.

(2) Arra vonatkozóan, hogy az adott szerződést kizárólagosan egy szervezet vagy személy képes teljesíteni, a szakmai szervezeti egység köteles írásban, részletes indokolással igazolni a Jogi és Kodifikációs Főosztály részére. Kizárólagos jog fennállása esetén valamely gazdasági szereplő jogszabály vagy hatósági határozat alapján nyújtja az adott szolgáltatást.

25. § Az NGM által kötött szerződésnek az általános adatokon, feltételeken túlmenően tartalmaznia kell az Ávr. 50. §-ában meghatározottakat is.

26. § A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére kötendő szerződések esetében törekedni kell arra, hogy egy szerződés kizárólag egy államháztartási azonosítószámot tartalmazzon.

27. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatból államháztartáson kívüli és belüli szervezetek részére az Áht. 48. §-a, az NGM igazgatása terhére az Áht. 41. §-ának rendelkezése szerint költségvetési támogatás nyújtható.

(2) A költségvetési támogatásokkal kapcsolatos speciális szabályokat külön utasítás tartalmazza.

28. § A fejezeti kezelésű előirányzatok esetében az Áht. 1. § 15. pontja szerinti jognyilatkozatnak nem minősülő fizetési kötelezettségek az alábbiak:

29. § Az NGM igazgatása esetében az Áht. 1. § 15. pontja szerinti jognyilatkozatnak nem minősülő fizetési kötelezettségek az alábbiak:

30. § Központi kezelésű előirányzatok esetében az Áht. 1. § 15. pontja szerinti jognyilatkozatnak nem minősülő fizetési kötelezettségek az alábbiak:

31. § Tárgyévi előirányzatot terhelő kötelezettségvállalás kezdeményezése legkésőbb a tárgyév november 30-ig történhet. A kötelezettségvállalás dokumentumát úgy kell előkészíteni, hogy a szükséges aláírásokra – az érintett szervezeti egységek részére kellő határidő biztosításával – a tárgyév december 31-éig sor kerülhessen.

32. § (1) A szakmai szervezeti egység a megrendelést két példányban, valamint a Kötelezettségvállalási adatlapot köteles megküldeni a gazdálkodási szervezeten keresztül a 14. § (1) bekezdése szerinti előzetes jóváhagyásra.

(2) A megrendelést – pénzügyi ellenjegyzést és a 14. § (1) bekezdése szerinti jóváhagyást követően – az NGM képviseletében a kötelezettségvállalásra jogosult személynek kell aláírnia. A megrendelés befogadásáról a partner részéről írásbeli visszaigazolás szükséges.

33. § Amennyiben a megrendelés a partner által meghatározott formanyomtatvánnyal valósul meg, a 21. §-ban meghatározott tartalmi elemeket – ha a formanyomtatvány nem tartalmazza – a Kötelezettségvállalási adatlapon szükséges feltüntetni.

34. § (1) A beszerzési eljárást a szakmai szervezeti egység a gazdálkodási szervezeten keresztül a Jogi és Kodifikációs Főosztályhoz továbbított – a szakmai szervezeti egység irányítását ellátó állami vezető jóváhagyásával ellátott – Beszerzési adatlap megküldésével kezdeményezi.

(2) A beszerzési eljárás előkészítésének folyamatában a lehetséges szerződéses partner személyére – a tevékenységi körére és átláthatóságára figyelemmel – történő javaslattétel a szakmai szervezeti egység feladata, amely a Beszerzési adatlapon történik.

(3) A Beszerzési adatlapon a szakmai szervezeti egység köteles feltüntetni:

(4) A Beszerzési adatlaphoz csatolni kell:

35. § (1) A beszerzési igény beérkezését követően a Jogi és Kodifikációs Főosztály öt munkanapon belül megvizsgálja a beérkezett iratanyagot, és szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására, kiegészítésére. Amennyiben a Jogi és Kodifikációs Főosztály a beszerzési eljárás lefolytatásának, valamint a szerződés megkötésének jogi akadályát látja, úgy a beszerzés nem folytatható le, a szerződés nem köthető meg, és erről tájékoztatja a szakmai szervezeti egységet és a gazdálkodási szervezetet.

(2) Amennyiben a Jogi és Kodifikációs Főosztály a beszerzési eljárás lefolytatásának jogi akadályát nem látja, úgy a Beszerzési adatlapot a 14. § (1) bekezdése szerinti jóváhagyás céljából továbbítja a jóváhagyó részére.

(3) Amennyiben a beszerzés nem kerül jóváhagyásra, a Jogi és Kodifikációs Főosztály az iratanyag beérkezését követő öt munkanapon belül tájékoztatja a meghiúsulásról a szakmai szervezeti egységet és a gazdálkodási szervezetet.

(4) Amennyiben a beszerzési igény a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) hatálya alá tartozik, úgy az R1. szerint előírt bejelentési és engedélyeztetési kötelezettség teljesítéséről a Jogi és Kodifikációs Főosztály gondoskodik.

36. § (1) A beszerzési eljárás lefolytatása során törekedni kell a széles körű részvétel lehetőségének biztosítására.

(2) Az ajánlati felhívás közzétételéről, illetve az ajánlattevőknek egyidejűleg, írásban közvetlenül történő eljuttatásáról a Jogi és Kodifikációs Főosztály gondoskodik, a szakmai szervezeti egység egyidejű tájékoztatása mellett.

(3) A Jogi és Kodifikációs Főosztály a felhívás kiküldését megelőzően köteles meggyőződni, hogy a partner átlátható szervezetnek minősül, melyhez ellenőrzi az Áht. 55. §-ában foglalt adatokat.

(4) Az Áht. 55. §-ában meghatározott adatokat a Fejezeti Költségvetési Főosztály kezeli a Jogi és Kodifikációs Főosztály és a teljesítésigazolásra jogosult személy által nyújtott információk, adatok alapján.

(5) Ha az adott beszerzési eljárásban kiegészítő tájékoztatáskérés érkezik, úgy a tájékoztatási kötelezettséget – a szakmai megítélést igénylő kérdések tekintetében – a Jogi és Kodifikációs Főosztály a szakmai szervezeti egységgel egyeztetve teljesíti.

37. § (1) A beszerzési eljárás során beérkezett ajánlatokat az ajánlati felhívásban foglaltaknak, illetve a jogszabályi előírásoknak való megfelelősége tekintetében a Jogi és Kodifikációs Főosztály megvizsgálja, és az ajánlattételi határidő lejártától számított öt – sürgős esetben három – munkanapon belül szakmai értékelés céljából az ajánlatokat a szakmai szervezeti egység részére elektronikus úton megküldi. Ezzel egyidejűleg véleményezés céljából a szerződéstervezetet, annak mellékleteit, valamint tájékoztatásul a Beszerzési adatlapot a gazdálkodási szervezet és a szakmai szervezeti egység részére szintén elektronikus úton továbbítja.

(2) A szakmai szervezeti egység az ajánlatokat a kézhezvételtől számított három munkanapon belül szakmai szempontból értékeli, az értékelés eredményét részletesen dokumentálja, indokolással látja el, valamint szükség esetén – a hiány konkrét megjelölésével – hiánypótlási felhívás kiküldésére tesz javaslatot, valamint megküldi a szerződéstervezetet és a Kötelezettségvállalási adatlapot érintő esetleges észrevételeit a Jogi és Kodifikációs Főosztály részére. A gazdálkodási szervezet az esetleges észrevételeit a szerződéstervezet kézhezvételétől számított három munkanapon belül küldi meg a Jogi és Kodifikációs Főosztály részére.

38. § A támogatási szerződéskötés kezdeményezését külön NGM utasítás szabályozza.

39. § A 28–29. §-ban foglalt egyéb fizetési kötelezettségek esetében nincs szükség a Kötelezettségvállalási adatlap kitöltésére.

40. § (1) A 30. §-ban foglalt egyéb fizetési kötelezettségek esetében a Kötelezettségvállalási adatlap kitöltése szükséges, amelyet a szakmai szervezeti egység köteles megküldeni a gazdálkodási szervezeten keresztül a 14. § (1) bekezdése szerinti előzetes jóváhagyó részére.

(2) A 30. §-ban foglalt egyéb fizetési kötelezettségek kezdeményezésekor a Kötelezettségvállalási adatlapot kötelezettségvállalóként a kötelezettségvállalásra jogosult vezető aláírja.

41. § (1) A szerződéstervezet előkészítése – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a Jogi és Kodifikációs Főosztály feladata.

(2) A támogatási szerződéstervezetek előkészítésére vonatkozó szabályokat külön utasítás tartalmazza.

42. § (1) A beérkezett ajánlatok jogi és szakmai értékelését, az esetlegesen szükséges hiánypótlásokat, valamint a szerződéstervezet egyeztetését követően a Jogi és Kodifikációs Főosztály a szakmai szervezet részére javaslatot tesz a nyertes ajánlattevő személyére a Kötelezettségvállalási adatlap elektronikus úton történő megküldésével.

(2) A szakmai szervezet elektronikus úton egy munkanapon belül jelzi egyetértését a nyertes ajánlattevő személyére és ajánlatára vonatkozóan a Jogi és Kodifikációs Főosztály részére.

(3) A Jogi és Kodifikációs Főosztály a szakmai szervezet egyetértését követően a szerződéstervezetet és annak mellékleteit elektronikusan megküldi a nyertes ajánlattevő részére adategyeztetés céljából.

(4) A szerződés véglegesítését követően a Jogi és Kodifikációs Főosztály a szerződést és mellékleteit annyi példányban nyomtatja ki, hogy annak megkötését követően az NGM legalább három és valamennyi egyéb szerződő fél legalább egy aláírt – eredeti – példánnyal rendelkezzen. A Jogi és Kodifikációs Főosztály a jogi ellenjegyzéssel ellátott szerződést, valamint a Beszerzési adatlap másolatát és a Kötelezettségvállalási adatlapot papír alapon a gazdálkodási szervezet és a szakmai szervezeti egység útján a kötelezettségvállaló részére megküldi.

(5) A gazdálkodási szervezet a szerződést és a Kötelezettségvállalási adatlapot pénzügyi ellenjegyzéssel látja el.

(6) A kötelezettségvállalásra kizárólag a jogi és pénzügyi ellenjegyzést követően kerülhet sor.

(7) A szakmai szervezeti egység a Kötelezettségvállalási adatlap aláírásával jelzi egyetértését, és a kötelezettségvállalásra jogosult vezető részére aláírás céljából továbbítja a (4) bekezdés szerinti dokumentumokat.

(8) A szerződés, valamint a Kötelezettségvállalási adatlap (7) bekezdés szerinti aláírását követően a Jogi és Kodifikációs Főosztály haladéktalanul értesíti az ajánlattevőket a beszerzési eljárás eredményéről.

(9) A szerződésnek a szerződő partner által történő aláírásáról a Jogi és Kodifikációs Főosztály gondoskodik. Az aláírást követően a Jogi és Kodifikációs Főosztály a szerződés egy-egy példányát, annak mellékleteit a szakmai szervezeti egység, valamint – a Kötelezettségvállalási adatlapot is mellékelve – a gazdálkodási szervezet részére egy munkanapon belül megküldi.

(10) Abban az esetben, ha a szerződéstervezetet a szerződő felek nem írják alá, azaz a szerződés nem jön létre, a Jogi és Kodifikációs Főosztály köteles erről írásban tájékoztatni a gazdálkodási szervezetet, valamint a szakmai szervezeti egységet. A Jogi és Kodifikációs Főosztály vezetőjének a Kötelezettségvállalási adatlapon rögzítenie kell a szerződéskötés meghiúsulásának tényét és rövid indokolását.

43. § A szerződés módosításának folyamatára a szerződéskötés folyamatára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

44. § A kötelezettségvállalást nem tartalmazó szerződést – mely a költségvetési előirányzat javára fizetési, illetve más teljesítési, szolgáltatási kötelezettséggel jár – azon államtitkár jogosult aláírni, akinek az SZMSZ szerinti feladatkörébe tartozik a szerződés tárgya. Az államtitkár akadályoztatása esetén a szerződés aláírására a közigazgatási államtitkár által kijelölt személy jogosult.

45. § (1) A kötelezettségvállalást tartalmazó szerződés és az Ávr. 45. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalás és dokumentumainak ellenjegyzése jogi és pénzügyi ellenjegyzésből áll. Pénzügyi ellenjegyzés nélkül – tekintet nélkül annak tárgyára – kötelezettség nem vállalható és kötelezettségvállalás-módosításra nem kerülhet sor. A kötelezettségvállalás dokumentumának jogi ellenjegyzése annak igazolása, hogy a szerződés és mellékletei a vonatkozó jogszabályoknak megfelelnek.

(2) A jogi ellenjegyzésre a jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár, a Jogi és Kodifikációs Főosztály főosztályvezetője, főosztályvezető-helyettese vagy a Jogi és Kodifikációs Főosztály főosztályvezetője által erre a feladatra írásban kijelölt kormánytisztviselő (a továbbiakban együtt: jogi ellenjegyző) jogosult. A kijelölésről a Jogi és Kodifikációs Főosztály egy példányt megküld a gazdálkodási szervezetek részére.

(3) A szerződés jogszabályoknak való megfelelőségét a jogi ellenjegyző a szerződéstervezet valamennyi rendelkezésre bocsátott példányán aláírásával igazolja a dátum egyidejű megjelölésével. Ha a kötelezettségvállalásnak jogi akadálya van, a jogi ellenjegyzőnek írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egységet, a kötelezettségvállalót, a közigazgatási államtitkárt és a pénzügyi ellenjegyzőt.

(4) A pénzügyi ellenjegyzésre a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár vagy az általa erre a feladatra az 5. melléklet szerinti Adatlap a kijelöléshez elnevezésű nyomtatványon (a továbbiakban: Kijelölési adatlap) kijelölt kormánytisztviselő (a továbbiakban együtt: pénzügyi ellenjegyző) jogosult.

(5) Az Ávr. 45. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalás akkor érvényes, ha a kötelezettségvállalás dokumentumait az arra jogosult (kötelezettségvállaló, pénzügyi ellenjegyző) aláírta. A közbeszerzési és pályázati kiírás a pénzügyi ellenjegyzést követően hirdethető meg. A pénzügyi ellenjegyzést megelőzően vagy annak hiányában megkezdett közbeszerzési eljárás és pályázati kiírás érvénytelen.

(6) Az ellenjegyzés keretében a gazdálkodási szervezet meggyőződik az ellenjegyzés jogszabályban előírt feltételeinek teljesüléséről, meglétéről, a Kötelezettségvállalási adatlapon szereplő adatok és a szerződéstervezet adatainak egyezőségéről.

(7) Pénzügyi szabálytalanság, egyéb pontatlanság észlelése esetén a pénzügyi ellenjegyző az ügyiratot intézkedésre feljegyzéssel visszaküldi a szerződést előkészítő szervezeti egység részére. A feljegyzésben a pénzügyi ellenjegyző az ügyirat visszaküldését indokolja, és javaslatot tesz a szabálytalanság kezelésének módjára. Amennyiben a pénzügyi ellenjegyző megítélése szerint a szabálytalanság nem kezelhető, vagy a pénzügyi ellenjegyzésnek egyéb pénzügyi akadálya van, úgy a szerződést előkészítő szervezeti egységgel és a szakmai szervezeti egységgel egyeztetést kezdeményez.

(8) A szükséges forrás rendelkezésre állását a gazdálkodási szervezet a kötelezettségvállalás ellenjegyzése útján a szerződés valamennyi rendelkezésére bocsátott példányán igazolja, dátummal ellátja, továbbá a szerződésen és a Kötelezettségvállalási adatlapon a kötelezettségvállalás számát feltünteti.

(9) Az ellenjegyző az ellenjegyzés megtagadásának tényét a Kötelezettségvállalási adatlapon rögzíti. A döntést indokolni szükséges.

46. § (1) A kiadási előirányzatot érintő pénzforgalmat csak a teljesítés vagy a kifizetés jogosságának – szakmai-pénzügyi szempontú – igazolása alapján lehet érvényesíteni.

(2) A teljesítésigazolásra jogosult személyt a szerződésben vagy a Kötelezettségvállalási adatlapon szükséges kijelölni. Ezek hiányában vagy a teljesítésigazoló személy megváltozása esetén a teljesítésigazolásra jogosult személyt kifizetés előtt a 6. melléklet szerinti Teljesítésigazoló kijelölése nyomtatványon a kötelezettségvállaló jelöli ki.

(3) A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján meg kell győződni arról, hogy a feladat elvégzése előírásszerűen, a kötelezettségvállalásban foglaltak szerint megtörtént-e, valamint az ellenérték kifizetése és annak összegszerűsége megalapozott-e.

(4) Amennyiben a szerződésszerű teljesítéssel kapcsolatban kifogás nem merül fel, a teljesítésigazolására jogosult személy a szerződő felet a teljesítés elfogadásáról tájékoztatja. A számla beérkezését követően a 7. melléklet szerinti Teljesítésigazolás és kifizetés engedélyezése nyomtatvány (a továbbiakban: Teljesítésigazolás és kifizetés engedélyezése adatlap) kitöltéséről és aláírásáról a szakmai szervezeti egység gondoskodik.

(5) A 28–30. §-ban foglalt fizetési kötelezettségek teljesítése során is – a 28. § a)–e) és g)–m) pontjában, valamint a 29. § l)–p) pontjában foglalt esetek kivételével – alkalmazni kell a teljesítésigazolásra vonatkozó szabályokat.

47. § (1) A szerződő fél által kiállított számlát a teljesítésigazolására jogosult személy formailag és számszerűleg is ellenőrzi.

(2) A teljesítésigazolásra jogosult személy meggyőződik arról, hogy a partner átlátható szervezetnek minősül-e, és ehhez ellenőrzi az Áht. 55. §-ában foglalt adatokat. Átlátható szervezet által kibocsátott számla kifizetéséhez a Teljesítésigazolás és kifizetés engedélyezése adatlapon a teljesítésigazolásra jogosult személy engedélye szükséges.

(3) Ha valamely okból a kifizetés nem engedélyezhető, akkor a teljesítés igazolására jogosult személy gondoskodik a számla kiállítójának tájékoztatásáról, és szükség esetén intézkedik a hiánypótlás iránt.

(4) A teljesítésigazolásra jogosult személy a formailag is ellenőrzött és megfelelően kiállított számlát a teljesítésigazolással együtt öt munkanapon belül továbbítja a gazdálkodási szervezet részére.

48. § (1) A teljesítésigazolást, valamint a kifizetés engedélyezését követően, a kifizetendő számlát a gazdálkodási szervezet is ellenőrzi, és a pénzügyi-számviteli integrált rendszerből nyert 8. melléklet szerinti Kiadási utalvány használatával a 49–50. § szerint kezeli.

(2) A 28–30. §-ban foglalt fizetési kötelezettségek teljesítése során is alkalmazni kell az utalványozásra és érvényesítésre vonatkozó szabályokat.

(3) A bevételek utalványozása a 9. melléklet szerinti Bevételi utalványon történik.

(4) Nem kell utalványozni az Ávr. 59. § (5) bekezdése szerinti tételeket.

49. § (1) Az utalványozás a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelését foglalja magában. Utalványozásra csak a szakmai teljesítés igazolása és az érvényesítés után kerülhet sor.

(2) A teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek az Ávr. 58. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárnia. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell a megállapított összeget, devizanemet, a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot, a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételének sorszámát, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását.

(3) Az utalványozás során meg kell győződni arról, hogy az utalvány tartalmazza az Ávr.-ben előírtakat.

(4) Az utalványozó köteles ellenőrizni, hogy a pénzügyi ellenjegyző az Ávr.-ben és jelen utasításban előírtaknak megfelelően járt-e el, továbbá a szakmai teljesítésigazolás és az érvényesítés megtörtént-e.

50. § (1) A bevételek és kiadások érvényesítésére jogosult pénzügyi-számviteli képesítéssel rendelkező személyeket, az utalványozásra jogosult személyeket a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár jelöli ki az Ávr. 58. § (4) bekezdésében, 59. § (1) bekezdésében és 60. §-ában foglaltakra figyelemmel. A kijelölés a Kijelölési adatlap egy példányban történő kitöltésével történik. A Kijelölési adatlap kitöltéséért és megőrzéséért a gazdálkodási szervezet a felelős. Amennyiben az aláírásra jogosultak személyében év közben változás történik, úgy a fenti szabályok alkalmazásával öt munkanapon belül intézkedni kell a Kijelölési adatlap módosításáról.

(2) A kötelezettségvállalásra, teljesítésigazolásra jogosult személyek aláírásának hitelesítése céljából a 10. melléklet szerinti Aláírás-bejelentő elnevezésű nyomtatványt szükséges kitölteni két példányban. A hitelesítést a felettes vezető végzi. A kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírásmintájukról a gazdálkodási szervezet naprakész nyilvántartást vezet.

(3) Amennyiben az aláírásra jogosult személyek aláírásáról közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány vagy más dokumentum áll rendelkezésre, elegendő annak a dokumentumnak vagy a dokumentumról készült másolatnak a megküldése a gazdálkodási szervezetek részére.

51. § (1) A szerződés teljes körű szakmai teljesítését követően a szakmai szervezeti egység vezetőjének gondoskodnia kell a kötelezettségvállalás lezárásáról, amennyiben a szerződésben meghatározott összeg nem került teljes mértékben felhasználásra.

(2) A kötelezettségvállalás lezárását – költségvetési támogatás nyújtása esetében a záró elszámolással együtt – a 11. melléklet szerinti Kötelezettségvállalás lezárása nyomtatvány kitöltésével és a gazdálkodási szervezet részére történő megküldésével kell kezdeményezni.

52. § A belső kontrollrendszer az NGM-en belül az előirányzatok felhasználásával összefüggésben a szakmai szervezeti egységek a gazdálkodási szervezet és a szerződések előkészítéséért felelős szervezeti egység által folytatott elsőszintű rendszer, melynek célja a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása. Az irányítási és kontrollrendszer magában foglalja

53. § A belső kontrollrendszernek az előirányzatok felhasználásával összefüggésben biztosítania kell, hogy

54. § Az irányítási és kontrollfeladatok:

55. § (1) A szakmai szervezeti egység tartozik kizárólagos felelősséggel

(2) A szakmai szervezeti egység ezen utasításban meghatározott feladatait úgy köteles végrehajtani, hogy az egyes eljárási cselekmények, értesítések és tájékoztatások megtételéhez, valamint a hirdetmények közzétételéhez – a Kbt. által meghatározott határidőn felül – legalább három munkanap álljon a Jogi és Kodifikációs Főosztály rendelkezésére, és az esetleges késedelem ne veszélyeztesse az eljárás szabályszerűségét.

56. § (1) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, a részvételi jelentkezések és az ajánlatok értékelése során, valamint az eljárás más szakaszában az NGM mint ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek együttesen rendelkezniük kell a megfelelő – a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi – szakértelemmel.

(2) A közbeszerzési eljárás kezdeményezésére irányuló feljegyzésnek a Jogi és Kodifikációs Főosztályhoz történő megérkezését követő három munkanapon belül kell az (1) bekezdésben meghatározott szakértelemmel rendelkező személyekből álló bírálóbizottságot létrehozni.

(3) A bírálóbizottság feladata a közbeszerzési eljárást indító dokumentumok előkészítésében való részvétel, valamint az ajánlatoknak a – szükség esetén a hiánypótlást, felvilágosítás vagy indokolás megadását követő – Kbt. 69. §-a szerinti elbírálása. Az elbírálást követően a bírálóbizottság írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít a döntéshozó részére a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalához.

57. § (1) A bírálóbizottság legalább öt – három állandó és két ideiglenes – tagból áll.

(2) A bírálóbizottság állandó tagja

(3) Az egyes beszerzések lebonyolítása során a szakmai szervezeti egység legalább kettő, a beszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező személyt delegál – egyidejűleg az őket helyettesítő póttag személyére is javaslatot tesz –, akik ideiglenes tagként vesznek részt a bírálóbizottságban. Az ideiglenes tag az adott eljárásban szavazati joggal rendelkezik.

(4) A bírálóbizottság elnöke (a továbbiakban: elnök) a Jogi és Kodifikációs Főosztály főosztályvezetője. A bírálóbizottság nevében az elnök ír alá.

(5) A (2) bekezdés c) pontjában és a (3) bekezdésben meghatározott tagokat, valamint az őket helyettesítő póttagokat a (3) bekezdésben meghatározott delegálás alapján az elnök jelöli ki a 12. melléklet szerint.

58. § (1) Az elnököt, valamint az 57. § (2) bekezdés b) pontjában megjelölt tagot akadályoztatása esetén az általa jelölt póttag helyettesíti.

(2) Ha a Jogi és Kodifikációs Főosztály főosztályvezetői tisztsége nincs betöltve, a tisztség betöltéséig az elnököt és az őt helyettesítő póttagot a jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár jelöli ki.

(3) Ha a gazdálkodási szervezet vezetői tisztsége nincs betöltve, a tisztség betöltéséig az 57. § (2) bekezdés b) pontjában megjelölt tagot és az őt helyettesítő póttagot a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár jelöli ki.

59. § A bírálóbizottság tagjainak megbízatása megszűnik:

60. § (1) A bírálóbizottság tagjai az adott eljárás vonatkozásában kötelesek a 13. mellékletben foglaltak szerint összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot tenni. A szakmai szervezeti egység által az 57. § (3) bekezdése szerint javasolt személyek összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatát a beszerzési igény továbbításával egyidejűleg, de legkésőbb az 57. § (5) bekezdésében foglalt kinevezésüket megelőzően a Jogi és Kodifikációs Főosztály részére meg kell küldeni.

(2) Nem lehet a bírálóbizottság tagja, és közreműködőként vagy szakértőként sem vehet részt a beszerzési eljárás lebonyolításában az a személy, akivel szemben a Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenség áll fenn. Az összeférhetetlenség fennállásáról a tag, a közreműködő vagy a szakértő köteles az elnököt haladéktalanul tájékoztatni.

(3) Az elnök a saját személyét érintő összeférhetetlenségi okról köteles a jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkárt tájékoztatni. Az elnök összeférhetetlenségének fennállása esetén az elnököt helyettesítő póttagot a jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár jelöli ki.

(4) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően a bírálóbizottság tagja vagyonnyilatkozat tételére kötelezett.

61. § (1) A bírálóbizottság az ügyrendjét jelen utasítás keretei között maga határozza meg.

(2) A bírálóbizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök ír alá, és az elnök által kijelölt tag hitelesít.

(3) A bírálóbizottság valamennyi állandó és ideiglenes tag vagy az őt helyettesítő póttag jelenlétében határozatképes. Akadályoztatása esetén helyettesítéséről minden tag maga köteles gondoskodni, ennek megfelelően amennyiben valamely ülésen a kijelölt tag nem tud megjelenni, akkor e tényről a póttagot – a Jogi és Kodifikációs Főosztály egyidejű írásbeli értesítése mellett – az ülés időpontja előtt legalább egy munkanappal maga köteles értesíteni. Ha az ülés kitűzött napján a póttag sem tud jelen lenni, úgy az ülés elnapolására és új időpont kitűzésére kerül sor. Kivételesen indokolt esetben, így különösen, ha valamely tag személyes jelenléte nem biztosítható, azonban az adott időpontban döntési javaslat megfogalmazása a Kbt.-ben előírt határidők megtartása miatt is indokolt, az érintett tag faxon vagy elektronikus úton megküldött szavazata is figyelembe vehető a határozatképesség megállapítása során.

(4) A bírálóbizottság a döntéseit egyszerű többséggel hozza.

(5) A döntésre vonatkozó szavazatokat a jegyzőkönyvben – egyhangú döntés kivételével – név szerint kell feltüntetni. A tagok a nemleges szavazatukat kötelesek indokolni, és a döntés elleni tiltakozásukat vagy különvéleményüket kérésükre a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

62. § (1) A bírálóbizottság által lefolytatott eljárásért, valamint a Kbt.-ben foglaltak megtartásáért a bírálóbizottság, illetve a bírálóbizottság adott eljárásban részt vevő tagjai – az általuk képviselt szakértelem vonatkozásában – a külön jogszabályokban meghatározott felelősséggel tartoznak.

(2) Mentesül a felelősség alól, aki az adott döntés során „nem”-mel szavazott, és tiltakozását, ellenvéleményét a jegyzőkönyvben rögzítették, valamint az is, akinek távollétében történt a jogsértő esemény, illetve született a jogsértő döntés.

(3) Aki a beszerzések során vagy azokkal kapcsolatosan bármilyen szabálytalanságot vagy az eljárás tisztaságát, jogszerűségét veszélyeztető cselekményt észlel, arról haladéktalanul köteles a bírálóbizottság elnökét értesíteni, valamint a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről szóló NGM utasításban foglaltak szerint köteles eljárni.

63. § (1) Ha a közbeszerzés értéke, illetve a feladatok speciális jellege indokolja, a közbeszerzési feladatok ellátásához a Kbt. 27. § (3) bekezdésében foglalt eseteken túlmenően is igénybe vehető a Közbeszerzési Hatóság által vezetett névjegyzékben szereplő felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (a továbbiakban: szaktanácsadó).

(2) A szaktanácsadó az adott eljárásban tanácskozási joggal rendelkezik.

(3) Ha szaktanácsadó igénybevételére kerül sor, úgy a szaktanácsadó látja el a Jogi és Kodifikációs Főosztály 65. § (2) bekezdés a)–b) és e)–f) pontjában foglalt feladatait.

(4) A szaktanácsadóval kötendő szerződésben rögzíteni kell, hogy a feladatait köteles a Jogi és Kodifikációs Főosztállyal együttműködve ellátni, továbbá részére haladéktalanul tájékoztatást kell nyújtani a folyamatban lévő, illetve a várható eljárási cselekményekről. A szerződésben rendelkezni kell továbbá arról, hogy a szaktanácsadó az adott közbeszerzési eljárásban okozott károkért a polgári jog szabályai alapján felel.

64. § (1) Ha a közbeszerzés értéke, illetve a feladatok speciális jellege indokolja, a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai feladatok ellátásához szakértő vehető igénybe.

(2) A megbízott szakértő az adott eljárásban tanácskozási joggal rendelkezik.

(3) Ha megbízott szakértő igénybevételére kerül sor, úgy a megbízott szakértő a közbeszerzés tárgya szerinti szakkérdésekben írásbeli szakvéleménnyel támogatja a bírálóbizottság munkáját.

65. § (1) A bírálóbizottság titkársági feladatait a Jogi és Kodifikációs Főosztály látja el.

(2) A Jogi és Kodifikációs Főosztály az (1) bekezdés szerinti titkársági feladatai keretében

66. § Az R1. 1. mellékletében meghatározott kommunikációs szolgáltatások és az azokhoz kapcsolódó termékek közbeszerzésére vonatkozó igényeknek és adatoknak a Nemzeti Kommunikációs Hivatal részére történő, az R1. 8. §-a szerinti megküldéséről a Jogi és Kodifikációs Főosztály köteles gondoskodni.

67. § Az NGM tárgyévi beszerzéseiről a Jogi és Kodifikációs Főosztály legkésőbb május 15-ig éves statisztikai összegzést készít, amelynek a Közbeszerzési Adatbázisba történő feltöltéséről a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló rendeletben (a továbbiakban: Hirdetményminta-rendelet) meghatározott határidőn belül gondoskodik.

68. § A közbeszerzési eljárás döntéshozójaként

69. § A közbeszerzési eljárás lefolytatásának engedélyezése, valamint az eljárást lezáró döntés meghozatala a döntéshozó személy feladata.

70. § (1) A közbeszerzési eljárást a szakmai szervezeti egység a gazdálkodási szervezeten keresztül a Jogi és Kodifikációs Főosztályhoz továbbított – és a szakmai szervezeti egység irányítását ellátó állami vezető jóváhagyásával ellátott – Beszerzési adatlap teljes körű kitöltésével kezdeményezi.

(2) A szakmai szervezeti egység a Beszerzési adatlaphoz – a 34. § (4) bekezdésében foglaltakon túlmenően – csatolja

71. § (1) A közbeszerzési eljárás előkészítése során a közbeszerzés tárgyának a becsült értékét a szakmai szervezeti egység állapítja meg a Kbt. 16. §-ában, valamint 28. § (2)–(4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

(2) A közbeszerzés becsült értékének meghatározásához a szakmai szervezeti egység helyzet- és piacfelmérést végezhet, előzetes piaci konzultációt folytathat a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges – de a beszerzés műszaki tartalmát részletesen tartalmazó – adatokat közölve. A fenti piaci egyeztetések során nem közölhető a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információ.

(3) Az előzetes piaci konzultációról a szakmai szervezeti egység teljes körű dokumentációt köteles készíteni, amely tartalmazza a konzultáció körülményeit, idejét, a konzultációba bevont piaci szereplőket, a konzultáció eredményeit, valamint egyéb, a szakmai szervezeti egység által fontosnak tartott körülményeket.

(4) Abban az esetben, ha a szakmai szervezeti egység nem előzetes piaci konzultáció alapján határozza meg a becsült értéket, úgy közölnie kell azokat az információkat, amelynek alapján a becsült érték meghatározását elvégezte.

72. § Ha a szakmai szervezeti egység nem egyedüli értékelési szempontként alkalmazza a legalacsonyabb ár szempontját, köteles meghatározni:

73. § (1) Az eljárás fajtájának megválasztásánál törekedni kell a széles körű részvétel lehetőségének biztosítására.

(2) A közbeszerzési eljárás fajtáját az ajánlati felhívás elkészítése során a Jogi és Kodifikációs Főosztály a szakmai szervezeti egység javaslatának figyelembevételével állapítja meg.

74. § A közbeszerzési eljárás megindításához szükséges dokumentumoknak – a közigazgatási államtitkár részére – döntésre történő előterjesztéséről a Jogi és Kodifikációs Főosztály gondoskodik. A közbeszerzési eljárás lefolytatását a döntéshozó a 4. melléklet szerinti nyomtatvány aláírásával engedélyezi.

75. § (1) Az ajánlati felhívás közzétételéről vagy az érintettekhez történő közvetlen eljuttatásáról a Jogi és Kodifikációs Főosztály gondoskodik. A közbeszerzési eljárás során a Jogi és Kodifikációs Főosztály a titkárságán személyesen és az NGM honlapján elektronikusan folyamatosan biztosítja a dokumentáció rendelkezésre állását.

(2) A Kbt. 113. §-a szerinti eljárás esetén a Jogi és Kodifikációs Főosztály gondoskodik az összefoglaló tájékoztatás közzétételéről. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, a Kbt. 113. §-a szerinti, valamint a Kbt. 115. § (1) bekezdése szerinti eljárás lefolytatása esetén az ajánlati felhívást – annak közzététele helyett – a Jogi és Kodifikációs Főosztály – a szakmai szervezeti egység javaslatának figyelembevételével – legalább három, a Kbt. 115. § (1) bekezdése szerinti eljárás alkalmazása esetén legalább négy ajánlattevőnek egyidejűleg, írásban közvetlenül megküldi.

76. § (1) A szakmai szervezeti egység javaslatára a bírálóbizottság a közbeszerzési eljárásban való részvételt a Kbt. 54. §-a szerinti ajánlati biztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához kötheti.

(2) A biztosíték az ajánlati kötöttség megtartását biztosítja, ezért annak összegét – a felek ajánlati kötöttségének megsértése esetére – az ajánlatkérőnél előreláthatólag felmerülő költségek mértékére tekintettel kell megállapítani.

(3) A biztosíték kezeléséről, nyilvántartásáról, valamint visszaadásáról a bírálóbizottság az Intézményi Gazdálkodási Főosztály útján gondoskodik.

77. § (1) Ha az adott közbeszerzési eljárásban részvételre jelentkező vagy ajánlattevő gazdasági szereplő kiegészítő tájékoztatást kér, úgy a tájékoztatási kötelezettséget a bírálóbizottság a Jogi és Kodifikációs Főosztály útján teljesíti. A kiegészítő tájékoztatási kötelezettség kizárólag írásban teljesíthető.

(2) Az adott beszerzési tárggyal kapcsolatos szakmai megítélést igénylő kérdések tekintetében a Jogi és Kodifikációs Főosztály a szakmai szervezeti egységgel egyeztetve ad választ az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező által feltett kérdésre.

78. § (1) A részvételi határidő és az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában a bírálóbizottság megkezdi a beérkezett részvételi jelentkezések, illetve ajánlatok bontását.

(2) Megbízott szakértő igénybevétele esetén lehetőség van a részvételi jelentkezéseknek és az ajánlatoknak a megbízott szakértő székhelyén történő felbontására. Ebben az esetben a Kbt. 68. §-ában előírt feladatok és az azokból eredő felelősség a megbízott szakértőt terhelik.

79. § (1) A bírálóbizottság a részvételi jelentkezések és az ajánlatok felbontását követően a Kbt.-ben foglalt eljárási szabályok és a felhívásban meghatározott szempontok szerint elvégzi a részvételi jelentkezések és az ajánlatok tartalmi és formai minősítését, értékelését, és dönt a hiánypótlás elrendeléséről, az alkalmatlan részvételre jelentkezők és ajánlattevők kizárásáról, a részvételi jelentkezések és az ajánlatok érvénytelenségéről.

(2) Az eljárás során szükséges értesítéseknek, kérdéseknek, jegyzőkönyveknek, hiánypótlásra való felhívásnak az érintettek részére történő eljuttatásáról a bírálóbizottság a Jogi és Kodifikációs Főosztály útján gondoskodik.

80. § A bírálóbizottság tagjai az ajánlatok értékelése során a 16. melléklet szerinti bírálati lapot tölthetnek ki, melyen szövegesen és számszerűsítve értékelik az egyes ajánlatokat. Ha az ajánlatok értékelése sorbarendezés vagy pontkiosztás módszerével történik, a bírálóbizottság tagjainak a bírálati lapon indokolniuk kell a kialakult sorrendet. Az elkészült bírálati lapok az adott ülésről készített jegyzőkönyv elválaszthatatlan mellékletét képezik.

81. § (1) A bírálóbizottság a Kbt. 69. §-a szerinti értékelést követően döntési javaslatot fogalmaz meg a nyertes ajánlattevő személyére vonatkozóan.

(2) A Kbt. 77. § (5) bekezdésében foglalt esetekben a nyertes ajánlattevő kiválasztása érdekében, közjegyző jelenlétében sorsolást kell tartani és a sorsolás alapján kiválasztott ajánlattevőt az eljárás nyertesének nyilvánítani. A közjegyző kiválasztásával és a működésével kapcsolatban felmerült költségek kiegyenlítéséről a szakmai szervezeti egység gondoskodik.

(3) Az eljárás eredményéről, eredménytelenségéről, a nyertes ajánlattevő személyéről – a bírálóbizottság által készített döntési javaslat figyelembevételével – a döntéshozó a 17. melléklet szerinti döntéshozatali záradék aláírásával dönt.

(4) A Hirdetményminta-rendeletben meghatározott minta szerinti összegzés elkészítéséről, valamint az eljárás eredményének a Hirdetményminta-rendeletben meghatározott minta szerinti közzétételéről a bírálóbizottság a Jogi és Kodifikációs Főosztály útján gondoskodik.

82. § (1) Ha valamely részvételre jelentkező vagy ajánlattevő iratbetekintést vagy előzetes vitarendezést kezdeményez, a Jogi és Kodifikációs Főosztály főosztályvezetője a kezdeményező irat beérkezését követően haladéktalanul rendelkezik az iratbetekintés biztosításáról, valamint az előzetes vitarendezés lefolytatásáról.

(2) Ha az eljárásban megbízott szakértő került bevonásra, úgy az iratbetekintés és az előzetes vitarendezés során az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátása a szakértőhöz delegálható.

83. § (1) A közbeszerzési eljárás eredményeként a szerződést a nyertes ajánlattevőként meghatározott szervezettel (személlyel) kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, a szerződéstervezet és az ajánlat tartalmának megfelelően.

(2) A szerződés megkötésére az eredményes közbeszerzési eljárást követően kizárólag a döntéshozónak a döntéshozatali záradékban foglalt döntése alapján kerülhet sor.

84. § (1) A szerződést a Jogi és Kodifikációs Főosztály készíti elő a közbeszerzési eljárás során közölt szerződéstervezetnek megfelelően.

(2) A szerződés aláírására a 42. § (4)–(10) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(3) A Jogi és Kodifikációs Főosztály a szerződés megkötését követően a Kbt. szerint előírt határidőben köteles gondoskodni a megkötött szerződésnek, valamint az eljárás eredményéről szóló tájékoztatónak a Kbt.-ben előírt közzétételéről.

85. § (1) A megkötött szerződések módosítására a Kbt. 141. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével kerülhet sor.

(2) A közbeszerzési szerződést módosító szerződés tervezetét a szakmai szervezeti egység indokolással ellátott javaslata alapján a Jogi és Kodifikációs Főosztály készíti el. A szerződésmódosítás tervezetét a Jogi és Kodifikációs Főosztály – a 42. § (1)–(2) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával – elektronikus úton véleményezésre megküldi a gazdálkodási szervezet részére.

(3) A kötelezettségvállalásra jogosult számára aláírás céljából megküldött szerződésmódosításhoz mellékelni kell az előzetes véleményezés dokumentumait.

(4) A szerződésmódosítás aláírására a 43. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

86. § A közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződések teljesüléséről a teljesítésigazolás kiállítását és a szerződésben foglalt ellenérték kifizetését követően haladéktalanul, de legfeljebb három napon belül a szakmai szervezeti egység a teljesítésigazolás másolatának megküldésével köteles a Jogi és Kodifikációs Főosztályt tájékoztatni. A tájékoztatásnak ki kell terjedni arra, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e, rögzítenie kell az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét.

87. § A szakmai szervezeti egység a 86. §-ban rögzítetteken kívül köteles a Jogi és Kodifikációs Főosztályt haladéktalanul tájékoztatni bármely, a közbeszerzési eljárások lefolytatásával vagy a szerződések teljesítésével kapcsolatban felmerült lényeges körülményről.

88. § A szaktanácsadó igénybevételével összefüggő költségek megfizetéséről a szakmai szervezeti egység köteles gondoskodni. Olyan beszerzés esetén, ahol egy eljárás keretében több szakmai szervezeti egység érintett, a szaktanácsadó igénybevételével összefüggő költségek megfizetésével járó kötelezettségek a szolgáltatás díjának adott szervezeti egységre jutó mértékének arányában terhelik a szakmai szervezeti egységeket.

89. § A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) szerinti, országosan kiemelt termékeket a kijelölt szervezeten keresztül az R2.-ben meghatározott módon kell beszerezni.

90. § (1) A központosított közbeszerzési eljárás körébe tartozó közbeszerzési igényeket a Biztonsági és Igazgatási Főosztályhoz kell eljuttatni.

(2) A megrendeléseket a beszerzésre kijelölt szervezethez a Biztonsági és Igazgatási Főosztály továbbítja.

91. § A központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó beszerzési igények esetében a szakmai szervezeti egység – a közbeszerzési eljárás kezdeményezését megelőzően – előzetes egyeztetést folytat a központi szolgáltatóval a beszerzés megvalósításának lehetőségei vonatkozásában. Amennyiben a beszerzési igény kielégítésére egyedi megállapodás útján van lehetőség, úgy a megállapodás megkötésére a Jogi és Kodifikációs Főosztállyal történő egyeztetést követően kerülhet sor.

92. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) szerinti termékeket és szolgáltatásokat a kijelölt szervezeten keresztül az R3.-ban meghatározott módon kell beszerezni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt, közbeszerzési értékhatárt elérő beszerzési igényt a Jogi és Kodifikációs Főosztályhoz kell eljuttatni, amely gondoskodik az R3. szerinti kötelezettségek teljesítéséről.

93. § Ez az utasítás a közzétételét követő 30. napon lép hatályba.

94. §²

95. § A jelen utasítás hatálybalépését megelőzően megkezdett beszerzések és közbeszerzési eljárások vonatkozásában a Nemzetgazdasági Minisztérium beszerzéseinek szabályozásáról szóló 18/2015. (IX. 18.) NGM utasítás és a Nemzetgazdasági Minisztérium kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzatáról szóló 23/2015. (XII. 4.) NGM utasítás rendelkezései az irányadók.