2017. évi CXX. törvény
a használati minták oltalmára vonatkozó szabályozás módosításáról1
2018.01.01.
„1. § (1) Használatiminta-oltalomban (a továbbiakban: mintaoltalom) részesülhet valamely tárgy kialakítása, szerkezete vagy részeinek elrendezése (a továbbiakban: minta), ha új, feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható. (2) Az (1) bekezdés szerinti mintának minősül a berendezés és a több – egymással kapcsolatban lévő – eszközből álló rendszer is, nem tartozik azonban a minta fogalmába különösen a termék esztétikai kialakítása, a növényfajta, a vegyi termék és a keverék.” „(2) A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbségi időpont előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált.”
„3. § (1) Feltalálói lépésen alapul a minta, ha a technika állásához képest a mesterségben járatos személy számára nem nyilvánvaló. A feltalálói lépés meglétét nem alapozza meg önmagában az a körülmény, hogy a technika állását több forrás együttesen határozza meg, vagy az, hogy a technika állását részben vagy egészben idegen nyelvű források határozzák meg. (2) A feltalálói lépés vizsgálata szempontjából a technika állásának a 2. § (3) bekezdése szerinti részét figyelmen kívül kell hagyni.” „5. § (1) A mintára mintaoltalmat kell adni, ha a minta a) kielégíti az 1–4. §-ban meghatározott követelményeket, és a (2) bekezdés alapján nincs kizárva a mintaoltalomból, és b) bejelentése megfelel az e törvény szerint vizsgált feltételeknek.
(2) A minta nem részesülhet mintaoltalomban, ha gazdasági tevékenység körében történő hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne; az ilyen hasznosítás nem tekinthető közrendbe ütközőnek pusztán azért, mert valamely jogszabállyal ellentétben áll.”
„12. § A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultjának – a jogszabályok keretei között – kizárólagos joga van arra, hogy a mintát hasznosítsa, illetve hasznosítására másnak engedélyt (licenciát) adjon. A kizárólagos hasznosítási jog kiterjed a minta szerinti termék gazdasági tevékenység körében való előállítására, használatára, forgalombahozatalára, forgalomba hozatalra ajánlására, ilyen célból való raktáron tartására és behozatalára.” „(2a) Az igénypontok tartalmát nem lehet kizárólag szó szerinti értelmükre korlátozni; az igénypontoknak azonban olyan jelentést sem lehet tulajdonítani, mintha azok csupán iránymutatást adnának a mesterségben járatos személy számára az oltalmazni kívánt minta meghatározásához.”
„(2) Ha a szabadalmazott találmány vagy a növényfajta-oltalom alatt álló fajta valamely mintaoltalom megsértése nélkül nem hasznosítható, a hasznosításhoz szükséges mértékben a gátló mintaoltalomra kényszerengedélyt kell adni. A mintaoltalomra adott kényszerengedélyre vonatkozóan egyebekben a szabadalmi törvénynek a kényszerengedélyekre irányadó közös szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
„(2) A mintaoltalom korlátaira és kimerülésére a szabadalmi törvénynek a szabadalmi oltalom korlátaira és kimerülésére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
„18. § Ha a mintaoltalmi bejelentésnek vagy a mintaoltalomnak a tárgyát jogosulatlanul mástól vették át, a sértett, illetve jogutódja követelheti a mintaoltalmi bejelentésnek vagy a mintaoltalomnak egészben vagy részben történő átruházását, valamint kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.” „(3) A mintaoltalomról történő lemondás visszavonásának nincs jogi hatálya.”
„(1) A mintaoltalmat – a keletkezésére visszaható hatállyal – meg kell semmisíteni, ha
b) a leírás nem felelt meg a 32. §-ban meghatározott feltételeknek, c) a mintaoltalom tárgya bővebb annál, mint amit az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve – megosztás esetén – a megosztott bejelentésben feltártak, vagy
d) a mintaoltalmat nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet.”
„(3) A megsemmisítési kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a mintaoltalomnak a megsemmisítése iránt bárki újabb eljárást indítson.”
„26. § A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartoznak: a) a mintaoltalom megadásával,
b) a mintaoltalom megszűnésének megállapításával, illetve újra érvénybe helyezésével,
c) a mintaoltalom megsemmisítésével,
d) a nemleges megállapítással,
e) a mintaoltalmi leírás értelmezésével,
f) a mintaoltalom fenntartásával és nyilvántartásával,
g) a mintaoltalommal összefüggő hatósági tájékoztatással
„28. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mintaoltalmi ügyekben folyó eljárásában megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásra vonatkozó általános szabályait, ideértve a szabadalmi lajstromra, valamint a hatósági tájékoztatásra vonatkozó szabályokat is, az alábbi eltérésekkel: a) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által kitűzött határidő legalább egy, de legfeljebb három hónapos lehet;
b) az a) pont szerinti határidő – annak lejárata előtt előterjesztett kérelemre történő – meghosszabbítása legalább egy hónappal, de legfeljebb három hónappal történhet;
c) különösen indokolt esetben sem adható a b) pontban foglaltaknál hosszabb vagy többszöri határidő-hosszabbítás;
d) szabadalmi bejelentésen mintaoltalmi bejelentést, szabadalmon mintaoltalmat, szabadalmi lajstromon mintaoltalmi lajstromot kell érteni, a szabadalmi bejelentés közzétételére és a Szabadalmi Jogi Szerződés alkalmazására vonatkozó rendelkezések pedig nem alkalmazhatók.
(2) A szabadalmi törvénynek a mintaoltalmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjaira és a mintaoltalom fenntartási díjaira vonatkozó rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg.
(3) Ha ugyanarra a tárgyra mintaoltalmat és szabadalmi oltalmat egyaránt szereztek, az egyik oltalom megsemmisítésére irányuló eljárásban hozott jogerős döntés a párhuzamos oltalom érvényességével kapcsolatos eljárásban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát – a döntés megállapításainak erejéig – köti.
(4) A mintaoltalmi bejelentés iratait a mintaoltalom megadásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követően bárki megtekintheti és azokról jogszabályban megállapított díj ellenében másolatot kaphat. A 36/B. § szerinti oltalmazhatósági véleményt a mintaoltalom megadásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követően, illetve – ha azt követően készül el – az oltalmazhatósági véleményről szóló hatósági tájékoztatást követően bárki megtekintheti és annak iratairól díj ellenében másolatot kaphat.” „29. § (1) A mintaoltalom megadására irányuló eljárás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához intézett bejelentéssel indul meg. (2) A mintaoltalmi bejelentésnek bejelentési kérelmet, a minta leírását igénypontokkal, rajzot és – ha szükséges – egyéb mellékletet kell tartalmaznia.
(3) A bejelentés részletes alaki szabályait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet állapítja meg.
(4) A mintaoltalmi bejelentésért a szabadalmi törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni; a bejelentési díjat a bejelentés napját követő két hónapon belül kell megfizetni.
(5) Ha a bejelentés melléklete idegen nyelven készült, a magyar nyelvű mintaoltalmi leírást igényponttal, valamint a rajzot a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.
(6) A bejelentő a mintaoltalom megadásáról szóló határozat jogerőre emelkedéséig – a 23. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – visszavonhatja a mintaoltalmi bejelentést.” 15. § A Hmtv. „Mintaoltalmi bejelentés” alcíme a következő 29/A. §-sal egészül ki:
„29/A. § (1) A mintaoltalmi bejelentés napja az a nap, amelyen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza: a) utalást a mintaoltalom iránti igényre,
b) a bejelentő azonosítására alkalmas és a vele való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat, valamint
c) leírást és az abban hivatkozott rajzot, függetlenül attól, hogy azok megfelelnek-e az egyéb követelményeknek.
(2) A bejelentési nap elismeréséhez a leírás és a rajz benyújtása helyett elsőbbségi iratra is elegendő utalni.”
„33/A. § A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a mintaoltalmi bejelentés benyújtását követően megvizsgálja, hogy a) a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez a 29/A. § -ban előírt feltételeknek, 33/B. § (1) Ha a bejelentési nap nem ismerhető el, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívja a bejelentőt a hiányok két hónapon belül történő pótlására. (2) A hiányok határidőben történő pótlása esetén a bejelentés napjának a hiánypótlás beérkezési napját kell tekinteni. Ellenkező esetben a bejelentési nap nem ismerhető el és az eljárást meg kell szüntetni.
(3) A bejelentővel való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatok hiányában a hiánypótlásra nem kell felhívást kiadni, a hiánypótlásra nyitva álló két hónapos határidőt pedig a bejelentés beérkezésétől kell számítani.
(4) Az elismert bejelentési napról a bejelentőt értesíteni kell.
(5) Ha a bejelentési díjat nem fizették meg, illetve a magyar nyelvű mintaoltalmi leírást és rajzot nem nyújtották be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a 29. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.” „34. § Ha a mintaoltalmi bejelentés megfelel a 33/A. § alapján vizsgált követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megvizsgálja, hogy a mintaoltalmi bejelentés megfelel-e a 29. § (2) és (3) bekezdésében foglalt követelményeknek.” (A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a mintaoltalmi bejelentés érdemi vizsgálatát a következő szempontokból végzi:)
„a) a bejelentés tárgya minta-e az 1. § alapján;” (A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a mintaoltalmi bejelentés érdemi vizsgálatát a következő szempontokból végzi:)
„f) az elsőbbséget szabályszerűen igényelték-e a mintára és a bejelentőt megilleti-e az igényelt elsőbbség;”
(A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a mintaoltalmi bejelentés érdemi vizsgálatát a következő szempontokból végzi:)
„g) a bejelentést új tartalom bevitelével nem változtatták-e meg úgy, hogy a tárgya bővebb lett annál, mint amit a bejelentés napján benyújtott bejelentésben feltártak.”
„36. § (1) Ha a mintaoltalmi bejelentés nem felel meg a 34–35. § alapján vizsgált követelményeknek, a bejelentőt – a kifogás természete szerint – hiánypótlásra, nyilatkozattételre, illetve a bejelentés megosztására kell felhívni. (2) A mintaoltalmi bejelentést egészben vagy részben el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket.
(3) A bejelentést csak a felhívásban határozottan megjelölt és kellően kifejtett okok alapján lehet elutasítani.
(4) Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, illetve a bejelentést nem osztja meg, a mintaoltalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(5) Ha a minta és a mintaoltalmi bejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentés tárgyára mintaoltalmat ad.
(6) A szabadalmi törvénynek az európai szabadalmi bejelentés hatályára vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell mintaoltalmi ügyekben is. Az európai szabadalmi bejelentés a szabadalmi törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nemzeti mintaoltalmi bejelentéssé is átalakítható.
(7) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megjelölt vagy kiválasztott hivatalként való eljárására a szabadalmi törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ha a bejelentő a Szabadalmi Együttműködési Szerződés 43. Cikkével összhangban megjelöli, hogy nemzetközi bejelentése Magyarországon mint megjelölt vagy kiválasztott államban használatiminta-oltalom megadására irányul.”
20. § A Hmtv. IV. fejezete a következő „A szabadalmi törvény különös eljárási szabályainak alkalmazása” és „Oltalmazhatósági vélemény” alcímekkel egészül ki:
„A szabadalmi törvény különös eljárási szabályainak alkalmazása
36/A. § A mintaoltalmi bejelentés elsőbbsége, minősítése, módosítása, megosztása, valamint a mintaoltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése, megsemmisítése, továbbá a mintaoltalmi leírás értelmezése és a nemleges megállapítás tekintetében az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szabadalmi törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Oltalmazhatósági vélemény
36/B. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentő vagy – a mintaoltalom megadását követően – a mintaoltalom jogosultjának kérelmére oltalmazhatósági véleményt készít. Az oltalmazhatósági vélemény újdonságkutatáson alapuló, indokolást is tartalmazó, az e törvényben meghatározott joghatásokon túlmenően kötőerővel nem rendelkező megállapítás arról, hogy a minta kielégítheti-e az újdonság, a feltalálói lépés és az ipari alkalmazhatóság követelményeit. (2) Az oltalmazhatósági vélemény elkészítése a mintaoltalmi bejelentés vizsgálatától elkülönülten folyik, és a mintaoltalom megadható az oltalmazhatósági vélemény elkészültét megelőzően is.
(3) Az oltalmazhatósági véleményért a szabadalmi törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(4) Ha a megfizetés időpontjában a mintaoltalmi igény, illetve a mintaoltalom jogosultja kizárólag maga a feltaláló, az oltalmazhatósági vélemény díjának a felét köteles megfizetni. A kedvezmény akkor illeti meg a feltalálót, ha a bejelentéssel kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi bejelentés elsőbbségét, vagy ha a mintaoltalom olyan bejelentésen alapul, amellyel kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi bejelentés elsőbbségét. Az e bekezdésben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell akkor is, ha – több feltaláló esetén – a feltalálók valamelyike a mintaoltalmi igényéről, illetve a mintaoltalomról feltalálótársa javára lemondott, továbbá, ha a feltalálók bármelyike helyébe az örököse lép.
(5) Az oltalmazhatósági vélemény elkészítéséhez szükséges újdonságkutatásra a szabadalmi törvény 69. § (1)–(2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. (6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az oltalmazhatósági véleményt az erre irányuló kérelem benyújtásának napján rendelkezésre álló leírás és igénypont, valamint rajz alapján készíti el, és azt az oltalmazhatósági véleményre irányuló kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül küldi meg – a hivatkozott iratok másolatával együtt – a bejelentőnek, illetve a mintaoltalom jogosultjának.
(7) Az oltalmazhatósági vélemény elkészültéről a mintaoltalom megadásának meghirdetésével együtt – vagy, ha az oltalmazhatósági vélemény később készül el, külön alkalommal – hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.
(8) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az oltalmazhatósági vélemény díját kérelemre visszafizeti, ha az oltalmazhatósági vélemény megküldésére a kérelem benyújtásától számított hatodik hónap utolsó napját követően kerül sor.”
„38. § (1) Mintaoltalmi perek: a) a mintaoltalmi kényszerengedély megadása, módosítása és visszavonása iránti perek,
b) az előhasználati jog fennállásával kapcsolatos perek,
c) a bitorlás miatt indított perek, ideértve a (2) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben a mintaoltalom érvénytelenségével kapcsolatos kifogások elbírálását is. (2) A mintaoltalmi perekre a szabadalmi perek szabályait kell alkalmazni, a következő eltérésekkel:
a) ha a mintaoltalom bitorlása miatt indított perben az alperes a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig igazolja, hogy a mintaoltalom megsemmisítése iránt eljárást indított a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt, a peres eljárást a bíróság a megsemmisítési eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti, azzal, hogy ha a mintaoltalom jogosultja az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig rá nézve kedvező oltalmazhatósági véleményt nyújt be a bíróságon, a felfüggesztés nem kötelező;
b) a mintaoltalom bitorlása miatt indított perben az alperesnek a mintaoltalom érvénytelenségére hivatkozó kifogása alapján a bíróság – ha a tárgyalás a) pont szerinti felfüggesztése nem kötelező vagy a felfüggesztés nem indokolt – a mintaoltalom érvényességét is vizsgálja, és ha a mintaoltalom megsemmisítésének feltételei fennállnak, a keresetet elutasítja.”
a) I. fejezetének címében a „használati mintaoltalom” szövegrész helyébe a „használatiminta-oltalom” szöveg,
b) 2. § (3) bekezdésében az „az olyan korábbi elsőbbségű szabadalmi vagy mintaoltalmi bejelentés” szövegrész helyébe az „az olyan korábbi elsőbbségű belföldi szabadalmi vagy használatiminta-oltalmi bejelentés” szöveg,
d) 8. §-ában az „a szolgálati és az alkalmazotti találmányra irányadó rendelkezéseket” szövegrész helyébe az „a szabadalmi törvénynek a szolgálati és az alkalmazotti találmányra irányadó rendelkezéseit” szöveg,
e) 9. §-ában a „személyhez fűződő jogaira és a mintaoltalmi igényre” szövegrész helyébe a „személyhez fűződő jogaira, díjazására és a mintaoltalmi igényre szöveg, a „személyhez fűződő jogaira és a szabadalmi igényre” szövegrész helyébe a „személyhez fűződő jogaira, díjazására és a szabadalmi igényre” szöveg,
f) 11. § (2) bekezdésében az „évenként fenntartási díjat” szövegrész helyébe az „évenként jogszabályban meghatározott fenntartási díjat” szöveg,
h) 21. § (1) bekezdés b) pontjában az „a fenntartási díjat nem fizették meg” szövegrész helyébe az „a fenntartási díjat a türelmi időn belül sem fizették meg” szöveg,
i) 24. §-át megelőző alcím címében a „megsemmisítése” szövegrész helyébe a „megsemmisítése és korlátozása” szöveg
23. § Hatályát veszti a Hmtv.
25. § Ez a törvény 2018. január 1-jén lép hatályba.
