MÜ BH 2017/129
MÜ BH 2017/129
2017.04.01.
Amennyiben rehabilitációs ellátást lehetne megállapítani az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül lévő személy részére, a kedvezőbb feltételű rokkantsági ellátást kell megállapítani, azonban ez esetben sem lehet eltekinteni a jogosultsági feltételek meglététől [2011. évi CXCI. tv. (Mmtv.) 2. § (1) bek., 5. § (2) bek.].
[1] A Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve a 2015. február 2. napján kelt határozatával a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítására irányuló felperesi kérelmet elutasította, mivel a felperes nem rendelkezett elegendő biztosítási idővel.
[2] A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal mint másodfokú hatóság a 2015. április 14. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, megállapítva, hogy a felperes egészségi állapotának mértéke 48%, C2 minősítési kategóriába tartozik, tartós foglalkozási rehabilitációt nem igényel, azonban egyéb körülményei miatt foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolt, azonban a szükséges mértékű biztosítotti idővel nem rendelkezik. A társadalombiztosítási szervek határozataikat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (továbbiakban: Mmtv.) 2. §-a, 15. § (1) bekezdése és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 5. §-a rendelkezéseire alapították.
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[3] A felperes kereseti kérelmében kérte társadalombiztosítási szervek határozatainak megváltoztatását az Mmtv. 5. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásával.
[4] Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint az Mmtv. 5. § (2) bekezdés rendelkezése csak az Mmtv. 2. §-ában rögzített valamennyi ellátására jogosító feltétel megvalósulása esetében alkalmazható.
Az elsőfokú ítélet
[5] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a társadalombiztosítási szervek határozatát hatályon kívül helyezte és alperest új eljárásra „és új határozat hozatalára” kötelezte az Mmtv. 2. § (1) bekezdése és 5. § (2) bekezdése rendelkezéseire figyelemmel.
[6] A bíróság osztotta a felperes álláspontját, mely szerint az Mmtv. 2. §-a általános szabályokat tartalmaz a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosultság körében, amelyeket az életkortól függetlenül vizsgálni kell. Ezzel szemben az 5. § (2) bekezdése speciális szabály, amely csak abban az esetben alkalmazható, ha az igénylő az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül eléri, azaz „védett korban” van. Ez esetben az Mmtv. 2. §-ában rögzített feltételek közül a biztosítotti idő meglétét nem kell vizsgálni. A bíróság álláspontja szerint, ha nem a védett korban lévő személyekre vonatkozna az Mmtv. 5. § (2) bekezdése rendelkezése és nem vonná maga után „a kvázi védettséget”, akkor a jogalkotó nem biztosította volna ezen korosztály számára az Mmtv. 5. § (2) bekezdés b) pontját, azaz, hogy rokkantsági ellátást kell megállapítani annak a megváltozott munkaképességű személynek is, aki tartós foglalkoztatási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának vagy felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartama az 5 évet nem haladja meg. Az Mmtv. 5. § (2) bekezdéséből levezethetően a felperes vonatkozásában rokkantsági ellátást kell megállapítani, mivel a felperes az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül van.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[7] A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes az Mmtv. 5. § (2) bekezdésének megsértése miatt az ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének az elutasítását kérte. Az alperes érvelése szerint a bíróság az Mmtv. 5. § (2) bekezdése rendelkezéséből tévesen vonta le azt a következtetést, hogy minden olyan személy részére, aki az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt 5 éven belül kérelmezi a rokkantsági ellátást és tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a jogosultsági feltételek további megléte nélkül a rokkantsági ellátást meg kell állapítani. Nem vitatottan a felperes 48%-os mértékű egészségi állapota mellett C2 besorolású, tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt. Ez a minősítési csoport az Mmtv. 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontjának felel meg. Az alperes álláspontja szerint az Mmtv. 5. §-a csak abban az esetben alkalmazható, ha a 2. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi jogosultsági feltétel együttesen teljesül és a komplex minősítési bizottsági vélemény szerint a kérelmező az Mmtv. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerint rehabilitálható. A jogalkotó célja az volt, hogyha rehabilitációs ellátást lehetne megállapítani az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül lévő személy részére, akkor függetlenül a bizottság véleményétől, a kedvezőbb feltételű rokkantsági ellátás kerüljön megállapításra, azonban ez esetben sem lehet eltekinteni az Mmtv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételek meglététől.
A Kúria döntése és jogi indokai
[8] A felülvizsgálati kérelem megalapozott az alábbiak szerint.
[9] A megváltozott munkaképességű személyek ellátásának két fő típusa a rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás. Megváltozott munkaképességű személynek az tekinthető, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60%-os vagy kisebb mértékű. Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációs vagy rokkantsági ellátására az jogosult, aki az Mmtv. 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban írt valamennyi feltételnek megfelel.
[10] Az Mmtv. 5. § (2) bekezdés b) pontja egy kedvezmény szabályt tartalmaz azon megváltozott munkaképességű személynek tekinthető igénylők vonatkozásában, akik az Mmtv. 2. § (1) bekezdésében írt jogosultsági feltételeknek megfelelve megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosultak lennének, azonban az ellátások típusa a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslat alapján csupán rehabilitációs ellátásban részesülhetnének. Az 5. § (2) bekezdés b) pontja a rehabilitációs ellátásra egyébként jogosult megváltozott munkaképességű személyek javára teszi lehetővé a rokkantsági ellátás megállapítását abban az esetben, ha a foglalkoztatásuk rehabilitációval helyreállítható vagy egyébként tartós rehabilitációs foglalkoztatást igényelnének, de a kérelem benyújtásakor vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam esetükben az 5 évet nem haladja meg.
[11] A fentebb kifejtettekkel ellentétes, a felperesi állásponttal egyező jogszabály-értelmezés azt eredményezné, hogy azon személyek is jogosultak lennének rokkantsági ellátásra, akik az Mmtv. 2. §-ában rögzített jogosultsági feltételek egyikével sem rendelkeznek, azonban a kérelmük benyújtásakor vagy a felülvizsgálatuk időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartamuk az 5 évet nem haladja meg.
[12] A munkaügyi bíróság az Mmtv. 5. § (2) bekezdés b) pontja téves értelmezése eredményeképp hozta meg döntését. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
(Kúria, Mfv.III.10.309/2016.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás