PK ÍH 2017/130.
PK ÍH 2017/130.
2017.12.01.
Mind az 1959-es Ptk. hatálya alatt kialakult bírói gyakorlat szerint, mind a Ptk. hatálya alatt kifejezett törvényi rendelkezés folytán elbirtokolható az ingatlan tulajdoni hányada. Ha a felperes ingatlan eszmei tulajdoni hányada elbirtoklás útján történő megszerzése érdekében terjeszti elő keresetét, akkor a kereset elbírálásának nem előfeltétele a megosztási vázrajz beszerzése, ilyen esetben a föld megoszthatóságának a vizsgálata mellőzhető [Alkalmazott jogszabályok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (1959-es Ptk.) 116. §, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:37. §, 5:44. § (4) bekezdés].
Az alperesek a tulajdonostársai a B. belterületi, 35 223 m2 területű ingatlannak.
A felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy e perbeli ingatlan 560/35223 tulajdoni hányadát elbirtoklás jogcímen megszerezte, tulajdonjogának bejegyzése végett keresse meg az ingatlanügyi hatóságot, és a megszerzendő tulajdoni hányadához igazodó terület kizárólagos használatára jogosítsa fel.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította.
A határozata indokolásában kifejtette, hogy a felperes keresetét a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (1959-es Ptk.) rendelkezéseire alapítva terjesztette elő. Rámutatott, hogy az 1959-es Ptk. 121. § (4) bekezdése értelmében az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján akkor sem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozóan állnak fenn és a föld nem osztható meg. A BH 2015. évi 156. számú jogesetre utalással kiemelte, hogy ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkoznak, akkor a tulajdonszerzés feltétele az is, hogy a föld osztható legyen. Ennek tisztázása végett pedig az elbirtoklásra hivatkozó félnek kell csatolnia a telekalakítási engedélyt és a változási vázrajzot. Ilyet azonban a felperes a bíróság felhívása ellenére nem csatolt, ezért úgy tekintette, hogy a felperes a perbeli ingatlan megoszthatóságát bizonyítani nem tudta, ezért keresetét el kellett utasítani az elbirtoklás egyéb feltételei esetleges fennállásának vizsgálata nélkül. Hangsúlyozta, hogy a használati jog biztosítása iránti kérelem csak az esetben lett volna teljesíthető, ha a felperes az ingatlanon tulajdonjogot szerez, ennek hiányában a kereset e tekintetben is alaptalan.
Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte a törvényszék határozatának hatályon kívül helyezését és ugyanezen bíróság új eljárás lefolytatására utasítását. Elismerte, hogy a bíróság felhívása ellenére nem igazolta az ingatlan megosztása érdekében szükséges közigazgatási eljárás megindítását, s nem csatolt megosztási vázrajzot. Álláspontja szerint azonban ezek hiányában sem állapíthatta volna meg a bíróság, hogy a perbeli ingatlan nem osztható meg. Utalt arra, hogy a bíróság hivatalból is beszerezhette volna a szükséges vázrajzot, engedélyt.
Az ítélőtábla a fellebbezést az alábbiak szerint alaposnak találta.
Kifejtette az ítélőtábla: Az elsőfokú bíróság helytállóan hangsúlyozta határozatában, hogy amennyiben az elbirtoklással való tulajdonszerzéshez szükséges a telekalakítási engedély és a változási vázrajz csatolása, annak beszerzése az elbirtoklásra hivatkozó fél kötelezettsége, azt helyette a bíróság hivatalból nem szerezheti be.
Az adott esetben azonban telekalakítási engedély és megosztási vázrajz beszerzése a kereset elbírálásához nem szükséges.
A felperes módosított keresetében a perbeli ingatlan egy általa meghatározott tulajdoni hányada tulajdonjogának elbirtoklással való megszerzése megállapítását kérte.
A korábban egységes bírói gyakorlat ezzel kapcsolatban differenciálódott. Abban az esetben, ha a fél az elbirtoklással érintett ingatlan egy természetben meghatározott része tulajdonjogának megállapítását kéri – tipikus esetben szomszédos ingatlanok között fennálló „túlhasználat” esetén – a keresete teljesítéséhez a megosztási vázrajz beszerzése nem mellőzhető. Ekként foglalt állást a bíróság az elsőfokú bíróság által is felhívott BH 2015. évi 156. szám alatt megjelent eseti döntésében.
Ezzel szemben ha a felperes ingatlan eszmei tulajdoni hányada elbirtoklás útján történő megszerzése érdekében terjeszti elő keresetét, akkor a kereset elbírálásának nem előfeltétele a megosztási vázrajz beszerzése, ilyen esetben a föld megoszthatóságának a vizsgálata mellőzhető. Ilyen tartalmú határozat a BH 2011. évi 7. szám alatt megjelent eseti döntés, továbbá az EBD 2015. P.3. számú határozat, illetve a BH 2009. évi 204. szám alatt megjelent jogeset.
Elbirtoklás útján az elbirtokló a dolog tulajdonjogát a törvény erejénél fogva szerzi meg. Ez ingatlanok esetében azt jelenti, hogy a tulajdon megszerzéséhez nincs szükség ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre. A be nem jegyzett tulajdonos azonban az ingatlan-nyilvántartás alapján, ellenérték fejében szerző jóhiszemű személy tulajdonszerzésével szemben nem részesül védelemben. Az ehhez hasonló esetekben az elbirtokló a megszerzett tulajdonjog bejegyzése iránt indít pert, amelyben az elbirtoklás Ptk.-ban írt feltételei fennálltának bizonyítása a kötelezettsége, s a sikeres bizonyítás esetén szerezheti meg a Ptk. 116. §-a értelmében az ingatlan vagy ingatlanhányad tulajdonjogát.
2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.). Az új Ptk. 5:37. §-a szerint ha az ingatlan-tulajdonos a tulajdonjogot ingatlan-nyilvántartáson kívül szerezte, igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. Az 5:44. § (4) bekezdése kimondja, hogy az elbirtoklásra vonatkozó általános szabályok szerint birtokolható el a dolog tulajdoni hányada is.
Ebből következően, ha a felperes az elbirtoklással való tulajdonszerzése megállapítása végett már az új Ptk. hatályba lépését követően indítaná a pert, a kereset elbírálására az új Ptk. – közöttük a felhívott 5:44. § (4) bekezdés – rendelkezései lennének az irányadók, amelyek megerősítik az előzőekben felhívott eseti döntésekben megjelent álláspontot, mely a Ptk. rendelkezésein alapulva egyértelművé teszi, hogy az ingatlan tulajdoni hányadának elbirtoklással való megszerzéséhez nem szükséges a megosztási vázrajz beszerzése, az ingatlan megoszthatóságának kérdése ez esetben fel sem merül.
Az elsőfokú bíróság eltérő jogi álláspontja miatt nem vizsgálta az elbirtoklás egyéb feltételeinek fennálltát, ezért határozata megalapozatlan, azt az ítélőtábla a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
A folytatódó eljárásban az elsőfokú bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a felperes elbirtoklással való tulajdonszerzésének feltételei fennállnak-e, figyelemmel arra, hogy e feltételek között nem szerepel az ingatlan megoszthatóságának kérdése.
(Fővárosi Ítélőtábla 19.Pf.21.338/2016/6. - az ítéletet kirendelés alapján a Debreceni Ítélőtábla hozta)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás