KÜ BH 2017/135
KÜ BH 2017/135
2017.04.01.
A dohánytermék-kiskereskedőnek tevékenysége teljes folyamatában teljesítenie kell a jogszabályi előírásokat [2012. évi CXXXIV. tv. (Fd.tv.) 13. § (2) bek., 14. §, 23. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2015. február 12. napján kelt 3810758112 iktatószámú határozatával a felperes részére – a HU0578/00106 számú koncessziós szerződése alapján – a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Fd.tv.) 13. § (2) bekezdése, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. § (4) bekezdése alapján, DKE7110000224 engedélyszámon dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatását engedélyezte. A felperes az értékesítést D. D. Gy. u. alatti telephelyén végezte.
[2] Az NDN Zrt. a 2015. július 7. napján kelt levelében, amelyet megküldött az elsőfokú hatóságnak is, arról tájékoztatta a felperest, hogy a koncessziós szerződése 2005. február 6. napján megszűnt.
[3] Az elsőfokú hatóság a 2015. július 28. napján kelt 2669870156 számú határozatával felperesnek dohánytermék-kereskedelmi engedélyét azonnali hatállyal visszavonta.
[4] A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2015. szeptember 14. napján kelt 5155260932/ÉARVPFIG számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
[5] Döntése a Fd.tv. 13. § (2)–(3) bekezdései, 14. § a) pontja rendelkezésein alapul.
[6] Indokolása szerint a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság megszűnik a koncessziós szerződés megszűnésével. A vámhatóságnak ez esetben mérlegelési lehetősége nincsen, a koncessziós szerződés hiányában a dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyt kötelezően vissza kell vonnia.
[7] Nem vehető figyelembe, hogy felperes jogorvoslattal élt a koncessziós szerződés megszűnése miatt, ugyanis a hatóságnak csak azt a tényt kellett vizsgálnia, hogy rendelkezik-e vagy sem érvényes szerződéssel.
[8] Az elsőfokú hatóság eljárása során megkereste az NDN Zrt.-t a tényállás tisztázása végett, a Zrt. válaszlevele szerint a szerződés megszűntnek minősül. Nincs tehát olyan tény, amely a jogszerű elsőfokú döntést megcáfolta volna.
A kereseti kérelem
[9] A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Előadása szerint vitatott részéről a koncessziós szerződés megszűnése, amely előkérdés tisztázottsága nélkül a hatóság jogszerű döntést nem hozhat.
[10] Az elsőfokú bíróság felperesnek a tárgyalás felfüggesztése iránti kérelmét a per során indokolt döntésével elutasította.
Az elsőfokú ítélet
[11] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította.
[12] Indokolásában rögzítette a felperes tárgyaláson tett nyilatkozatát, miszerint „nem vitatja annak tényét, hogy a koncessziós joga megszüntetésre került”.
[13] Kifejtette, az Fd.tv. nem ír elő a hatóság számára kötelezettséget annak értékelésére, hogy a koncessziós szerződés megszűnésére milyen okból került sor, a törvény rendelkezése a szerződés megszűnésének a tényéhez köti a kiskereskedelmi jogosultság megszűnését. Annak eredményeként, hogy az alperesi döntés jogszerűségének megítélésében nincs jelentősége a koncessziós szerződés mikénti megszűnésének, továbbá a koncessziós szerződés megszűnése a perben a felperes részéről nem volt vitatott, a kereset nem volt teljesíthető.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[14] A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte.
[15] Álláspontja szerint az ítélet sérti az Fd.tv. 14. §, 23. § (1) bekezdése, a Ket. 116. §-a, a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 19. § (1) bekezdése, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 152. § (1) bekezdése rendelkezéseit. Ismertette az előzményeket, és hangsúlyozta, 2015. február 12-én a vámhatóságtól engedélyt kapott, mert érvényes koncessziós szerződéssel rendelkezett, azaz az engedély kiadásának feltételei annak megadásakor fennálltak, így nem valós, hogy az engedély kiadása után merült fel olyan tény, adat vagy körülmény, amely miatt az engedélykérelem elutasításának lett volna helye. Visszamenőleges hatállyal pedig értelmezhetetlen az, hogy egy 2015. július 20. napján kézbesített tájékoztató levél olyan körülménynek tekinthető, amely alapján 2015. február 12. napján az engedélykérelem elutasításának volna helye.
[16] A felperes felülvizsgálati kérelme II. pontjában kifejtette, hogy a tájékoztató levélben foglaltak miatt az NDN Zrt. felettes szervéhez fordult, a felügyeleti intézkedés iránti kérelmében vitatta a koncessziós szerződés megszűnésének módját, annak közlését. Az elsőfokú bíróságnak ezért meg kellett volna várnia a jogorvoslati eljárás mikénti befejezését. Jogsértő volt tehát az eljárása, hogy nem függesztette fel a per tárgyalását és a jogorvoslat eredményének bevárása nélkül érdemben határozott.
[17] Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[18] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[19] A dohánytermékek kiskereskedelme Magyarországon kizárólagosan az állam hatáskörébe utalt tevékenység, amelynek gyakorlását az állam a Ktv. és az Fd.tv. rendelkezéseinek megfelelően megkötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti.
[20] Az állam, ha e jogának gyakorlását koncessziós szerződéssel átengedi, úgy a dohánytermék kiskereskedelme kizárólag a koncessziós szerződés rendelkezései által biztosított jogosultság (a továbbiakban: dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság) alapján és dohánytermék-kiskereskedelmi engedély (a továbbiakban: engedély) birtokában végezhető [Fd.tv. 2. § (1), (2) bekezdései]. A felperes – általa elismerten – engedélyköteles tevékenységet végzett, amelynek feltétele volt a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság és az engedély.
[21] A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatásához az engedélyt a vámhatóság adja meg annak, akit érvényes koncessziós szerződés e tevékenység végzésére feljogosít [Fd.tv. 13. § (2)–(3) bekezdés]. A dohánytermék-kiskereskedőnek rendelkeznie kell tehát érvényes koncessziós szerződéssel ahhoz, hogy – e törvényi feltétel teljesítettsége esetén – a vámhatóság az engedélyt megadja. A felperes a vámhatóság engedélye alapján végezte tevékenységét.
[22] Az engedély azonban vissza is vonható az Fd.tv. 23. §-ában szabályozott esetekben. Az (1) bekezdés a) pontja szerint a vámhatóság a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó engedélyt visszavonhatja, ha az engedély kiadása után merül fel olyan tény, adat vagy körülmény, amely miatt az engedélykérelem elutasításának lett volna helye. A felperesi engedélykérelem elutasításának lett volna helye, ha érvényes koncessziós szerződéssel nem rendelkezett volna. A NDN Zrt. tájékoztatta a felperest és a vámhatóságot arról, hogy felperes koncessziós szerződése megszűnt (Fd.tv. 14. §). Az érvényes koncessziós szerződés hiánya olyan tény, amely miatt az engedélyt nem lehet megadni. A felperes esetében a koncessziós szerződése az engedély kiadása után szűnt meg, és érvényes koncessziós szerződés nélkül az engedélykérelem elutasításának lett volna helye, azaz a tevékenységében olyan tény merült fel (érvényes koncessziós szerződés hiánya) az engedély kiadása után, amely miatt az engedély ki sem lett volna adható. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az Fd.tv. 23. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat az alperes jogszerűen alkalmazta.
[23] A jogalkotó nemcsak a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység kezdetén, hanem annak folytatása során is megkívánja a kiskereskedő jogszerű tevékenységét. Az Fd.tv. 23. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés – felperes állításával ellentétben – nem „visszamenőleges” szabályozás, hanem a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység teljes folyamatában a jogszerűség fennállásának jogalkotói biztosítása.
[24] A felperes nem jelölt meg olyan jogszabályhelyet, amely feljogosítaná a vámhatóságot a koncessziós szerződés megszűnésének jogi minősítésére, érdemi vizsgálatára, amelyből következően – törvényi lehetőség hiányában – sem a vámhatóság, sem az elsőfokú bíróság helytállóan nem függesztette fel eljárását azért, mert felperes a szerződése megszűnését vitatja és annak felülvizsgálatát kezdeményezte.
(Kúria, Kfv.V.35.279/2016.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás