• Tartalom
Oldalmenü

2017. évi CXXXVI. törvény

az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról1

2019.01.02.

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. §2

2. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

2–12. §3

13. §4

14–20. §5

21. § (1)6

(2)7

22–23. §8

3. A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosítása

24. §9

4. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

25. §10

5. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

26. §11

6. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

27. §12

7. Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény módosítása

28. §13

8. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

29–30. §14

9. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása

31–37. §15

10. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

38. §16

11. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

39. §17

12. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény módosítása

40. §18

13. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

41–42. §19

14. Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény módosítása

43. §20

15. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása

44. §21

16. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény módosítása

45. §22

17. Az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XLIX. törvény módosítása

46–47. §23

18. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása

48–49. §24

19. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása

50. §25

20. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

51. §26

21. A lakásszövetkezetekről 2004. évi CXV. törvény módosítása

52. §27

22. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény módosítása

53–54. §28

23. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló
2005. évi CXXXV. törvény módosítása

55. §29

24. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

56. §30

25. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása

57. §31

26. A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény módosítása

58. §32

27. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

59–60. §33

28. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

61. §34

29. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény módosítása

62. §35

30. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása

63. §36

31. A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény módosítása

64. §37

32. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

65–79. §38

33. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása

80. §39

34. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása

81. §40

35. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása

82. §41

36. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása

83. §42

37. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása

84. §43

38. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása

85. §44

39. A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény módosítása

86. §45

40. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

87. §46

41. A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény módosítása

88. §47

42. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása

89. §48

43. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása

90. §49

44. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása

91. §50

45. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása

92. §51

46. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása

93. §52

47. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosítása

94. §53

48. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása

95. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 65. § b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A perben meghatalmazottként eljárhat:)

b) a kamarai jogtanácsos, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott körben,”

(2) A Pp. 65. § f) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A perben meghatalmazottként eljárhat:)

f) az önkormányzati szerv alkalmazottja az önkormányzat vagy önkormányzati szerv feladat- és hatáskörét érintő perekben, továbbá ugyanezen perekben az önkormányzati szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tisztségviselő, ideértve az önkormányzati képviselőt is, ha a per – tárgya alapján – abba a szabályzatban meghatározott ügykörbe tartozik, amelyben a tisztségviselő eljárni jogosult, valamint”

(3) A Pp. 71. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartását az Országos Bírósági Hivatal elnöke működteti. Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell a nyilvántartásba bejegyzett képviseleti jogról, hogy az fennáll; a nyilvántartásból törölt adatról pedig, hogy az nem áll fenn.”

(4) A Pp. 75. § (1) bekezdés b) és c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[A 72. § (1) bekezdésének alkalmazásában jogi képviselőnek kell tekinteni:]

b) a kamarai jogtanácsost, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott körben,
c) a jogi személy bíróság képviseletére jogosult bírót és bírósági titkárt,”

(5) A Pp. 259. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Ha keresetlevéllel indult per esetében a 176. § (1) bekezdés a)–i) pontjában vagy (2) bekezdés a)–c) pontjában foglalt valamely ok miatt a keresetlevél visszautasításának lenne helye, a 255. § (1) bekezdésében meghatározott per esetében az eljárást hivatalból meg kell szüntetni.”

(6) A Pp. 259. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.”

(7) A Pp. 325. § (1) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha)

b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét – ennek hiányában tartózkodási helyét – olvashatóan is fel kell tüntetni,”

(8) A Pp. 325. § (1) bekezdés e) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha)

e) ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el,”

(9) A Pp. 459. § (4) és (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) A bíróság a házassági bontóperben a perköltség viseléséről a pernyertességtől függetlenül az összes körülmény mérlegelése alapján határoz.
(5) A perben részítélet meghozatalának nincs helye. Az elsőfokú bíróságnak fellebbezéssel meg nem támadott ítélete csak a fellebbezési határidő utolsó napjától számított tizenötödik nap elteltével emelkedik jogerőre.”

(10) A Pp. 509. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) E törvény rendelkezéseit a munkaügyi perekben az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy a XV. Fejezet rendelkezései vonatkozásában járásbíróság alatt a munkaügyi perben eljáró bíróságot kell érteni.”

(11) A Pp. 515. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

515. § [Intézkedések a keresetlevél alapján]
(1) A bíróság a megtámadott határozat vagy jognyilatkozat végrehajtását kérelemre, indokolt esetben felfüggesztheti. A kérelem tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
(2) A bíróság a megtámadott határozat vagy jognyilatkozat végrehajtását hivatalból is felfüggesztheti, ha a peres jogvitával összefüggésben valamely személy különös méltánylást érdemlő, jogvédelmet megalapozó érdeke ezt indokolja. A felfüggesztő végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.”

(12) A Pp. 594. § b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A 325. § rendelkezéseit a külföldön kiállított magánokiratokra is alkalmazni kell azzal, hogy)

b) a meghatalmazásnak, valamint a peres eljárás céljára kiállított nyilatkozatoknak és az igazságügyért felelős miniszter rendeletében a szükséghez képest megjelölt egyéb magánokiratoknak – törvény eltérő rendelkezése hiányában – csak akkor van a 325. §-ban meghatározott bizonyító ereje, ha azokat a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette vagy felülhitelesítette, hacsak a kiállítás helye szerinti állammal hatályos nemzetközi szerződés eltérő követelményt nem ír elő.”

(13) A Pp. 595. §-a a következő (8) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(8) A biztosíték adása iránti kérelmet visszautasító vagy elutasító végzés ellen az alperes külön fellebbezéssel élhet.”

(14) A Pp. 603. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Az európai fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén a közjegyzői iratanyag megérkezését követően a bíróság intézkedik az Fmhtv. szerinti értesítés, felhívás, tájékoztatás és figyelmeztetés felperessel történő közlése iránt, azzal hogy a felhívás teljesítésére harminc napos határidőt kell meghatározni.”

(15) A Pp. 606. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A papír alapú kapcsolattartásra történő áttérés engedélyezése esetén erről külön végzést hozni nem kell. Az áttérés iránti kérelem visszautasításáról vagy elutasításról szóló végzést a bíróság a féllel, illetve a jogi képviselőnek nem minősülő képviselővel papír alapon közli. A végzés ellen papír alapon is előterjeszthető fellebbezésnek van helye. A papír alapon benyújtott, az (1) bekezdés szerinti beadványt az áttérés iránti kérelem visszautasítása vagy elutasítása esetén is szabályszerűen benyújtott beadványnak kell tekinteni, azt – az ismételten hiányos vagy alaptalan áttérés iránti kérelem előterjesztésének esetét kivéve – elektronikus úton nem kell benyújtani.”

(16) A Pp. 628. § (2) bekezdés g) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)

g) a polgári peres eljárásban kötelezően alkalmazandó nyomtatványokra,”

(vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.)

(17) A Pp. 630. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(6) A 2017. december 31-én folyamatban lévő ügyekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel. A 2017. december 31-én folyamatban lévő ügyekben az elektronikus kapcsolattartás tekintetében az E-ügyintézési tv. 12., 20. és 57. §-át, 101–103. §-át, valamint VII., VIII. és XIV. Fejezetét kell alkalmazni.
(7) A 2017. december 31-én folyamatban lévő ügyekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 394/H. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy az elektronikus úton kapcsolatot tartó a bírósági irat kézbesítéséről, annak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történő elhelyezéséről a kézbesítési rendszer útján, az általa megadott elektronikus levélcímre – az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott idő elteltével – értesítést kap.”

96. § A Pp.

a) 67. § (4) bekezdése a „jogtanácsos” szövegrész helyett a „kamarai jogtanácsos” szöveggel,

b) 75. § (3) bekezdése a „jogi előadó” szövegrész helyett az „ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó (a továbbiakban: jogi előadó)” szöveggel,

c) 101. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a „befejező” szövegrész helyett a „befejező vagy az eljárás megszűnését megállapító” szöveggel,

d) 102. § (6) bekezdése az „a (3)–(5)”szövegrész helyett az „az (1)–(5)” szöveggel,

e) 104. § (1) bekezdése az „az intézkedéseit” szövegrész helyett a „soron kívül jár el, az intézkedéseit” szöveggel,

f) 114. § (3) bekezdése az „Ügyvédi képviselet” szövegrész helyett az „Ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi képviselet” szöveggel, az „az ügyvédnek” szövegrész helyett az „az ügyvédnek vagy a kamarai jogtanácsosnak” szöveggel,

g) 176. § (1) bekezdés b) pontja a „bíróságot és a választottbíróságot” szövegrész helyett a „bíróságot” szöveggel,

h) 182. § (2) bekezdése a „visszautasító” szövegrész helyett az „e bekezdés, valamint a 115. § (6) bekezdés a) pontja alapján visszautasító” szöveggel,

i) 249. § (1) bekezdése az „a perfelvételi tárgyaláson” szövegrész helyett a „bármely tárgyaláson” szöveggel,

j) 273. §-a a „teljesíti” szövegrész helyett, a „haladéktalanul teljesíti” szöveggel,

k) 316. § (3) bekezdése az „a jelen” szövegrész helyett a „törvény rendelkezése ellenére vagy a jelen” szöveggel,

l) 355. § (4) bekezdése a „végzés” szövegrész helyett a „kiegészítés iránti kérelem visszautasítása tárgyában hozott végzés” szöveggel,

m) 400. § (1) bekezdése a „393. §-ban” szövegrész helyett a „393–395. §-ban” szöveggel,

n) 547. §-a a „házassági” szövegrészek helyett a „házastársi” szöveggel,

o) 549. § (2) bekezdése a „Ha ezt” szövegrész helyett az „Ennek elmulasztása esetére, vagy ha ezt” szöveggel,

p) 614. § (1) bekezdése a „valamint a 176. § (1) bekezdés k)” szövegrész helyett az „a 176. § (1) bekezdés k) pontjában, valamint a 259. § (1) bekezdés a)” szöveggel,

q) 618. § (1) bekezdés záró szövegrésze a „keresetlevelet” szövegrész helyett a „keresetlevelet, a bírósági meghagyással szembeni ellentmondást,” szöveggel

lép hatályba.

49. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény módosítása

97. § Nem lép hatályba az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény

50. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása

98–99. §54

51. A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény módosítása

100. § (1) A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) 1. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Nincs helye választottbírósági eljárásnak fogyasztói szerződésből eredő jogvita esetén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) Hetedik Részében szabályozott különleges eljárásokban és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény hatálya alá tartozó eljárásokban elintézendő ügyekben.”

(2) A Vbt. 62. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Az elnökség tagja havi tiszteletdíjra jogosult, amelynek mértékéről és a megfizetésével összefüggésben felmerülő terhek viseléséről az elnökségbe tagot delegáló jogi személyek állapodnak meg.”

(3) A Vbt. 62. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(4) A 61. § (4) bekezdése szerinti jelentős tapasztalattal az a személy rendelkezik, akinek a neve legalább öt éve fel van tüntetve valamely belföldi vagy külföldi állandó választottbíróság választottbírói listáján (névjegyzékén), vagy legalább öt éve rendszeresen jogi képviseletet lát el választottbírósági ügyekben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke visszautasítja annak a személynek az elnökségbe delegálását, aki nem felel meg az elnökségbe delegálhatóság e törvényben meghatározott feltételeinek.”

(4) A Vbt. 66. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

66. § Az 1. § (3) bekezdés, a 8. §, a 41. § és az 56. § rendelkezéseit a 2018. január 1. napját követően megkötött választottbírósági szerződésekre kell alkalmazni.”

52. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása

101. § (1) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 42. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A kamarai jogtanácsos, az irányításával a helyettesítésére jogosult, valamint a kamarai jogtanácsos ügyfelének a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója az ügyfele és a vele szerződő személy jognyilatkozatáról okiratot szerkeszthet.”

(2)55

(3) Az Üttv. 127. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) A tárgyaláson kívül hozott határozat ellen csak a fegyelmi biztos fellebbezhet, az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.”

(4) Az Üttv. 127. § (4) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Ha az eljárás alá vont személy)

b) tárgyalás tartását nem kéri, és a fegyelmi biztos az ellen nem fellebbez, a tárgyaláson kívül hozott határozat a fellebbezésre nyitva álló határidő elteltével jogerőre emelkedik.”

(5) Az Üttv. 158. § (1) bekezdésének 20. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A küldöttgyűlés szabályzatban rendelkezik)

„20. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben és az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítéséről, felügyeleti eljárásrendről, kockázatértékelésről és útmutatóról,”

(6) Az Üttv. 186. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(6) A területi kamara az általa felügyelt ügyvédi tevékenységet gyakorlókat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti felügyeleti kockázatértékelésben meghatározott kockázati csoportokba sorolja. A legmagasabb kockázatú csoportba tartozók esetén legalább évente, de legfeljebb félévente, a legalacsonyabb kockázatú csoportba tartozók esetén legalább ötévente ellenőrzési terv szerinti ellenőrzést kell folytatni.”

(7)–(9)56

(10) Az Üttv. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

102. § Az Üttv.

a) 43. § (1) bekezdése, 44. § (4) bekezdése, 158. § (1) bekezdés 28. pontja a „munkáltatójának” szövegrész helyett az „ügyfelének” szöveggel,

b) 44. § (3) bekezdése a „c)–d)” szövegrész helyett a „b)–d)” szöveggel,

c) 66. § (3) bekezdése és 70. § (3) bekezdése „a munkaviszonya keretei között” szövegrész helyett az „a szerv feladat- és hatáskörét érintő ügyben” szöveggel,

d) 73. § (2) bekezdése a „kihirdetetett” szövegrész helyett a „kihirdetett” szöveggel,

e) 113. § (2) bekezdése a „szüneteltetése” szövegrész helyett a „szüneteltetése vagy felfüggesztése” szöveggel,

f) 157. § (1) bekezdés d) pontja a „kamarai jogtanácsos” szövegrész helyett a „kamarai jogtanácsos és alkalmazott ügyvéd” szöveggel

g) 158. § (1) bekezdés 3. pontja a „tevekénységhez” szövegrész helyett a „tevékenységhez” szöveggel,

h) 159. § (4) bekezdés b) pontja a „küldöttgyűlést” szövegrész helyett a „küldöttgyűlésnek” szöveggel,

i) 178. § (4) bekezdése a „megszűnését követő” szövegrész helyett a „megszűnésének napját követő” szöveggel,

j) 186. § (5) bekezdése az „(1) bekezdés szerinti” szövegrész helyett az „(1) és (2) bekezdés szerinti” szöveggel,

k) 209. § a) pontja a „megszerzésétől eltérő” szövegrész helyett a „megszerzése országától eltérő” szöveggel,

l) 209. § b) pontja az „a szolgáltatásnyújtás szabadságának az ügyvédek általi hatékony” szövegrész helyett az „az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága tényleges” szöveggel

lép hatályba.

103. § (1) Nem lép hatályba az Üttv. 106. § (4) bekezdés a) pontjában a „, továbbá nem esik a (2) bekezdésben meghatározott kizáró okok alá” szövegrész.

(2) Nem lép hatályba az Üttv.

53. Záró rendelkezések

104. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) Az 1–12. §, a 14–20. §, a 21. § (1) bekezdés, a 22–52. §, az 55–94. §, a 98. § és a 99. § 2018. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 13. § 2019. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2017. évi CXXXVI. törvényhez

1. Az Üttv. 1. melléklet 48. sora a következő szöveggel lép hatályba:

 

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

48

nyelvtudás

+

+

+

+

+

+

+

+

1

A törvényt az Országgyűlés a 2017. október 31-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2017. november 10.

2

Az 1. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

3

A 2–12. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

4

A 13. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

5

A 14–20. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

6

A 21. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

7

A 21. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

8

A 22–23. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

9

A 24. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

10

A 25. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

11

A 26. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

12

A 27. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

13

A 28. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

14

A 29–30. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

15

A 31–37. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

16

A 38. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

17

A 39. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

18

A 40. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

19

A 41–42. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

20

A 43. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

21

A 44. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

22

A 45. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

23

A 46–47. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

24

A 48–49. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

25

Az 50. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

26

Az 51. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

27

Az 52. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

28

Az 53–54. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

29

Az 55. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

30

Az 56. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

31

Az 57. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

32

Az 58. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

33

Az 59–60. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

34

A 61. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

35

A 62. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

36

A 63. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

37

A 64. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

38

A 65–79. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

39

A 80. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

40

A 81. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

41

A 82. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

42

A 83. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

43

A 84. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

44

A 85. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

45

A 86. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

46

A 87. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

47

A 88. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

48

A 89. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

49

A 90. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

50

A 91. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

51

A 92. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

52

A 93. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

53

A 94. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

54

A 98–99. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

55

A 101. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

56

A 101. § (7)–(9) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

_