139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet
a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet és a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet módosításáról1
2017.06.10.
„(2a) A környezethasználó az előzetes vizsgálati dokumentációban értékeli azokat a tervezett tevékenység környezeti hatásainak értékelése szempontjából jelentős környezeti információkat, amelyek a hatásterület, illetve az ott folytatott korábbi tevékenységek vizsgálata nyomán rendelkezésére állnak vagy általa beszerezhetők (a továbbiakban: megalapozó információk). A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárás során hivatalból is értékeli azokat a megalapozó információkat, amelyeket az előzetes vizsgálati dokumentáció nem tartalmaz, de azok rendelkezésére állnak.”
„(3) A (2) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti esetben a határozat indokolása tartalmazza a tevékenységnek az előzetes vizsgálati dokumentációban bemutatott olyan jellemzőit és tervezett intézkedéseit, amelyek célja a jelentős kedvezőtlen hatások elkerülése vagy megelőzése. A környezetvédelmi hatóság a határozata rendelkező részében meghatározhat olyan környezetvédelmi feltételeket, illetve szempontokat, amelyeket a tevékenység engedélyezése során figyelembe kell venni.”
„(3a) A konzultációs kérelemben – a 3. § (2a) bekezdésében foglaltak alkalmazásával – értékelni kell a megalapozó információkat.”
„(1) A környezeti hatásvizsgálati eljárás kiterjed a környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységnek
a) az élővilágra, a biológiai sokféleségre, különös figyelemmel a védett természeti területekre és értékekre, valamint a Natura 2000 területekre,
b) a tájra,
c) a földre, a levegőre, a vízre,
d) az éghajlatra,
e) az épített környezetre és a kulturális örökség elemeire,
f) a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére gyakorolt hatásainak
az ügyek egyedi sajátosságainak figyelembevételével történő meghatározására, valamint a tevékenység ennek alapján történő engedélyezhetőségére.”
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti eljárás magában foglalja az ott felsorolt hatások következtében érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében – különösen életminőségében, területhasználata feltételeiben – várható változásoknak az értékelését.”
„(1b) A környezeti hatásvizsgálati eljárás – e rendeletben meghatározott tartalommal – kiterjed az ipari baleseteknek és a természeti katasztrófáknak való kitettségből eredő várható hatások vizsgálatára is.”
„6/A. § A környezeti hatásvizsgálat magában foglalja a) a környezeti hatástanulmánynak a kérelmező által történő elkészítését és benyújtását,
b) a szakhatóságok részvételét a környezeti hatásvizsgálati eljárásban,
c) az érintett nyilvánosság és a feladatkörükben érintett szervezetek környezeti hatásvizsgálati eljárásba történő bevonását,
d) országhatáron átterjedő hatás esetén a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását,
e) a környezeti hatástanulmány és a környezethasználó által benyújtott hiánypótlásoknak, a c) és a d) pont keretében kapott információknak a környezetvédelmi hatóság és a szakhatóságok általi értékelését,
f) szükség szerint a környezetvédelmi hatóság rendelkezésére álló egyéb információk értékelését, illetve az általa elvégzett további vizsgálatokat,
g) a környezetvédelmi engedély tárgyában hozott, a c)–f) pontok szerinti információk és vizsgálatok eredményeinek figyelembevételével meghozott döntést.”
„(3a) Ha a környezeti hatástanulmány minősített adatot vagy üzleti titoknak minősülő adatot (a továbbiakban együtt: titok) tartalmaz, akkor azokat a kérelemhez külön iratban kell csatolni. Az eljárás során a környezetvédelmi hatóság gondoskodik arról, hogy a titok jogosulatlan személy számára ne váljon megismerhetővé. A titokra az e rendelet szerinti nyilvánosságra hozatal szabályai nem vonatkoznak.
(3b) A környezeti hatástanulmányban – a 3. § (2a) bekezdésében foglaltak alkalmazásával – értékelni kell megalapozó információkat, illetve azokat a környezetvédelmi hatóság hivatalból is figyelembe veszi.”
„(1) A környezetvédelmi hatóság az érintett nyilvánosságtól, a megkeresett szervektől, valamint a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás során kapott, a környezeti hatások értékelése szempontjából lényeges észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben megvizsgálja.”
(A környezetvédelmi engedély megadásáról szóló határozatban az engedély feltételei között:)
„a) elő kell írni azokat az intézkedéseket, amelyek a jelentős kedvezőtlen környezeti hatások elkerülésére, megelőzésére vagy csökkentésére, és – ha lehetséges – kiegyenlítésére vonatkoznak, továbbá szükség szerint az 5. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontjában foglaltakat;”
(A környezetvédelmi engedély megadásáról szóló határozatban az engedély feltételei között:
előírhatók:)
„be) az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését célzó, illetve energiahatékonyságot növelő intézkedések,
bf) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedések, ha a hatásvizsgálat eredményét figyelembe véve azok megvalósítása nem jár aránytalanul magas költséggel.”
„(4a) A (4) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott ellenőrzés tárgyát képező paraméterek típusát és az ellenőrzés időtartamát a tevékenység jellegéhez, helyéhez és volumenéhez, valamint a környezetre gyakorolt hatások mértékékéhez igazodva, az arányosság szem előtt tartásával kell meghatározni. (4b) A környezetvédelmi engedélyben olyan ellenőrzési eljárások is előírhatók, amelyek végzésére a környezethasználó az egyes környezeti elemekre és tényezőkre vonatkozó jogszabályok alapján kötelezett.”
„(5a) A környezetvédelmi hatóság határozatának indokolása – törvényben meghatározottakon túl – tartalmazza
a) az érintett nyilvánosság eljárásban való részvételének ismertetését,
b) az érintett nyilvánosság észrevételeinek összefoglalását és értékelését,
c) a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció, valamint az eljárás során beszerzett további információk és bizonyítékok összefoglalását és értékelését, ideértve a nemzetközi hatásvizsgálati eljárás során kapott észrevételeket is,
d) azt, hogy a környezetvédelmi hatóság az egyes bizonyítékokat mennyiben vette figyelembe, vagy mely okoknál fogva hagyta figyelmen kívül.”
„11/B. § A környezetvédelmi hatóság a tevékenység engedélynek megfelelő megvalósítását, illetve a környezetre gyakorolt jelentős kedvezőtlen hatások elkerülése, megelőzése, csökkentése vagy kiegyenlítése érdekében szükséges intézkedések végrehajtását – az e rendeletben, valamint az egyes környezeti elemekre és tényezőkre vonatkozó szabályozásban foglalt előírások szerint, szükség szerint hatósági ellenőrzéssel – figyelemmel kíséri.”
„29/J. § E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet és a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr12.) megállapított rendelkezéseit az Mkr12. hatálybalépését követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
12. § Hatályát veszti a Khvr.
15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelethez
a tevékenység telepítéséhez, megvalósításához és felhagyásához szükséges kapcsolódó műveletek:)
„6. a telepítést megelőző bontási munkálatok ismertetése, az azok során keletkező hulladékok és a kezelésükre tervezett intézkedések, továbbá az előbbieknek az egyes környezeti elemekre gyakorolt hatásának bemutatása;”
„f) a tevékenység telepítése, működése, felhagyása során az egyes környezeti elemekre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslése, figyelembe véve a c) pontban leírt befolyásoló tényezőket is, különösen
fa) a hatótényezők milyen jellegű hatásfolyamatokat indíthatnak el, új telepítésnél annak becslése is, hogy a terület állapota és funkciói miként változhatnak meg a telepítés következtében, beleértve az éghajlatváltozást,
fb) a hatásfolyamatok milyen területekre terjedhetnek ki; e területeket térképen is körül kell határolni,
fc) az fb) pont szerinti területről rendelkezésre álló környezeti állapot, területhasználati és demográfiai adatok, valamint a hatásfolyamatok jellegének ismeretében milyen és mennyire jelentős környezeti állapotváltozások (hatások) léphetnek fel,
fd) a védett természeti területet, barlangot, Natura 2000 területet, és a terület természetvédelmi státuszától függetlenül a védett fajokat érintő hatások ismertetése,
fe) a tájra (a táj szerkezetére, használatára, jellegére és a tájképre) gyakorolt hatások ismertetése,
ff) a felszíni és felszín alatti víztesteket, valamint a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti, az ivóvízkivételre kijelölt és megkülönböztetett védelem alatt álló területeket érintő hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben foglaltak figyelembevételével;”
„g) az f) pont ff) alpontja alapján azonosított – a vizek állapotromlását okozó – kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése érdekében javasolt intézkedések;”
„h) az éghajlatváltozással összefüggésben
ha) a b) pontban számításba vett változatoknak az éghajlatváltozással szembeni érzékenységére vonatkozó elemzése (a továbbiakban: érzékenységelemzés),
hb) a telepítési hely és a feltételezhető hatásterület kitettségének értékelése,
hc) az egyes éghajlati tényezőkre vonatkozóan a lehetséges hatások elemzése,
hd) a hc) pont szerint bemutatott lehetséges hatások vonatkozásában készített kockázatértékelés,
he) a tervezett tevékenységre vonatkozóan az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás bemutatása,
hf) annak bemutatása, hogy a tervezett tevékenység hogyan hat a feltételezhető hatásterület éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességére;
hg) az 1. számú mellékletbe tartozó tevékenységek esetén számszerűen be kell mutatni az egyes üvegházhatású gázok várható éves kibocsátását tonnában kifejezve; i) a megalapozó információk bemutatása.”
2. melléklet a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelethez
(A tevékenység és a kapcsolódó műveletek, létesítmények jellemzői:)
„b) más természeti erőforrás – különösen a talaj, a földterület, a vizek és a biológiai sokféleség – igénybevételének vagy használata korlátozásának nagysága;”
(A tevékenység és a kapcsolódó műveletek, létesítmények jellemzői:)
„i) az emberi egészségre közvetlen és közvetett módon ártalmas környezeti kockázatok mértéke, megelőzhetősége vagy csökkenthetősége;
j) az éghajlatváltozással összefüggő hatásokra való érzékenység mértéke, figyelembe véve az érzékenységelemzés eredményeit;
k) a tervezett tevékenység hatásának mértéke a feltételezhető hatásterület éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességére.”
(A telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenysége, különösen)
„c) abszorpciós kapacitása (beleértve az érintett környezeti elemek és rendszerek terhelhetőségét, megújulási képességét, szennyezésmegkötő és pufferkapacitását), különösen az alábbi területeken:
ca) vizes élőhelyek, hegyvidéki és erdőterületek,
cb) védett természeti területek, barlangok, Natura 2000 területek, természeti területek, érzékeny természeti területek, a terület természetvédelmi státuszától függetlenül a védett fajok élőhelyei, az ökológiai hálózat elemei,
cba) Natura 2000 területen különösen:
1. az érintett Natura 2000 terület egységére, a Natura 2000 ökológiai hálózat koherenciájára gyakorolt hatás mértéke,
2. a terület kijelölése alapjául szolgáló fajok, élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatás mértéke,
3. a jelölő fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartásához szükséges környezeti elemek állapotára gyakorolt hatás mértéke,
cbb) védett területen különösen a védett területek állapotára, állagára és jellegére gyakorolt hatás mértéke,
cc) ahol valamely szennyezettségi határértéket már túlléptek,
cd) sűrűn lakott területek,
ce) történeti tájak, műemléki területek, műemlékek és régészeti örökség területei, megőrzendő karakterű települések vagy településrészek;
d) a természeti veszélyforrásoknak való kitettsége, annak mértéke és gyakorisága;
e) a 4. számú melléklet ha) és hb) alpontjaiban meghatározott érzékenységelemzésben és kitettség-értékelésben a közepes vagy magas értéket mutató éghajlati tényezők.” (A várható környezeti hatások jellemzői, figyelembe véve az 1. és 2. pontban lévő szempontokkal való összefüggést:)
„h) a végső hatásviselőket (embert, természeti rendszereket) érő kedvezőtlen vagy zavaró hatások mértéke és”
3. melléklet a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelethez
(A tervezett tevékenység – ideértve a kapcsolódó műveleteket és létesítményeket is – számba vett változatainak részletes leírása, különösen)
„a) az előzetes vizsgálathoz vagy az előzetes konzultációhoz benyújtott dokumentáció szerinti alapadatok [4. számú melléklet 1. b) pontja] részletezése – megjelölve azt, ha az ott leírtakhoz képest változás történt –, valamint az alapadatokon kívül a következők bemutatása: aa) a telepítési hely környezetében működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek tevékenységének ismertetése, jellemzése, az ezekkel való esetleges kapcsolatok bemutatása (különösen technológiai, közmű-, szolgáltatási kapcsolat),
ab) a természeti katasztrófáknak (különösen földrengések, vízkárok) való kitettség bemutatása.”
(A tervezett tevékenység – ideértve a kapcsolódó műveleteket és létesítményeket is – számba vett változatainak részletes leírása, különösen)
„d) a környezethasználó tevékenységétől független, potenciális külső kiváltó okok és az ezekből származó hatótényezők bemutatása, különösen:
da) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre visszavezethető okok, amelyek kiválthatják vagy fokozhatják a hatótényezők kockázatát, illetve hatásait,
db) a természeti katasztrófákra (különösen földrengések, vízkárok) visszavezethető okok, amelyek kiválthatják vagy fokozhatják a hatótényezők kockázatát, illetve hatásait.
e) a telepítés, működés és felhagyás során keletkező maradékok, hulladékok, a környezeti elemeket érintő kibocsátások típusa és mennyisége;
f) a megalapozó információk bemutatása.”
(A hatásfolyamatok és a hatásterületek leírása
A hatásterületnek a tevékenység megvalósítása nélkül fennálló környezeti állapotát is le kell írni. A leírásnak új telepítés esetén tartalmaznia kell)
„cca) a telepítés helyeként kiválasztott terület jelenlegi állapotának ismertetését, különösen a természeti és épített környezet értékei, a tájkép és a tájhasználat, a tájszerkezet és a táj jellegének bemutatását,”
(A hatásfolyamatok és a hatásterületek leírása)
„d) Éghajlatvédelmi szempontok szerint
da) be kell mutatni, hogy a tervezett tevékenység számba vett változatai milyen mértékben érzékenyek az éghajlatváltozással összefüggő hatásokra, jelentős érzékenység esetén részletes adatokkal alátámasztottan;
db) értékelni kell a tervezett tevékenységre vonatkozóan a telepítési hely és a feltételezhető hatásterületen jellemző természeti veszélyforrásoknak való kitettséget, legalább az elmúlt harminc évre vonatkozó és a klímamodellekből származtatható, jövőbeli, legalább harminc évre vonatkozó adatokkal alátámasztva;
dc) ha a da) és db) alpont szerinti érzékenységelemzés és a kitettség értékelése az egyes éghajlati tényezők vonatkozásában jelentős értéket mutat, az egyes éghajlati tényezőkre vonatkozó feltételezhető hatásokat elemezni kell, a db) alpont szerinti időtávra vonatkozó adatokkal alátámasztva;
dd) a dc) pont szerint bemutatott lehetséges hatások vonatkozásában kockázatelemzést kell készíteni, és szövegesen értékelni kell, hogy miként változik a kockázat mértéke a db) pont szerinti jövőbeli időtávra vonatkozóan;
de) az alkalmazkodási intézkedések eredményességének nyomon követésére vonatkozó javaslatot kell tenni,
df) be kell mutatni, hogy a tervezett tevékenység hogyan hat a feltételezhető hatásterület éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességére.”
(A várható környezeti hatások becslése és értékelése
a bekövetkező környezeti állapotváltozások jellemzése az érintett környezeti elemek és rendszerek szerint, különösen az alábbi tényezők figyelembevételével:)
„ae) tájkép, tájhasználat, tájszerkezet, tájjelleg megváltozása,
af) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti és épített környezet értékeinek, rendszereinek, valamint a tájjelleget meghatározó tájelemek ritkasága, pótolhatósága,”
(A várható környezeti hatások becslése és értékelése
a bekövetkező környezeti állapotváltozások jellemzése az érintett környezeti elemek és rendszerek szerint, különösen az alábbi tényezők figyelembevételével:)
„ak) az üvegházhatású gázok várható kibocsátásának – éves és tonnában meghatározott – bemutatása számításokkal alátámasztva,
al) az olyan, lehetséges alkalmazkodási intézkedések, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, illetve ellentételezését szolgáló intézkedések bemutatása, amelyek éghajlati, ökológiai és környezeti szempontból hasznosak, továbbá megvalósításuk nem jár aránytalanul magas költséggel,
am) annak számításokkal alátámasztott bemutatása, hogy a tervezett tevékenység hogyan érinti az üvegházhatású gázok megkötését vagy növényzet általi elnyelését;”
(A várható környezeti hatások becslése és értékelése)
„d) baleset-, üzemzavar-kockázat mértékének bemutatása, különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára;
e) az ipari baleseteknek és a természeti katasztrófáknak való kitettségből eredő várható hatások bemutatása.”
(Közérthető összefoglaló)
„f) a lehetséges igénybevettséget, zavarást, veszélyeztetést, szennyezettséget, károsítást és kipusztítást elkerülő, megelőző, csökkentő, kiegyenlítő intézkedések bemutatása.”
4. melléklet a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelethez
(Hatásterület típusok
A közvetlen hatások területei: az egyes hatótényezőkhöz hozzárendelhető területek, amelyek lehetnek)
„b) a föld, víz, élővilág, épített környezet közvetlen igénybevételének, a tájban várható változások területei.”
5. melléklet a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelethez
„III. A környezeti hatótényezők azonosítása
A válasz igen vagy nem lehet. Amennyiben a válasz igen, akkor szükséges a környezeti hatás megnevezése is.
Ha ismert, meg kell adni a környezeti hatások nagyságát, mértékét, és a kedvezőtlen hatások elhárítására tervezett intézkedéseket is. |
1. A tevékenység kiépítése és/vagy működtetése jelent-e fizikai változtatás(oka)t a megvalósítás helyszínén
(a domborzaton, a földhasználatban, a lefolyási viszonyokban, a meder és partja morfológiájában, a felszín alatti víz szintjében, az élővilágban, a tájban stb.)? |
........................................................................................................................................................................................................ |
2. A tevékenység működése közben felhasznál-e, illetve tárol-e, szállít-e, kezel-e, termel-e olyan veszélyes anyagokat, amelyek károsak, vagy kockázatot jelentenek az emberi egészségre vagy a környezetre, annak valamely elemére? |
........................................................................................................................................................................................................ |
3. Jár-e a tevékenység vízkivétellel felszíni, illetve felszín alatti vizekből? (A vízkivétel mennyiségének meghatározása.) |
........................................................................................................................................................................................................ |
4. A tevékenység kiépítése, illetve működtetése során keletkezik-e önálló kezelést igénylő szennyvíziszap, illetve
a szokásos mértékű települési hulladéktól eltérő típusú hulladék? |
........................................................................................................................................................................................................ |
5. A tevékenység bocsát-e ki szennyező anyagokat vagy bármilyen veszélyes, mérgező vagy egészségre káros anyagot, üvegházhatású gázt (pl. CO2, CH4) a levegőbe? |
........................................................................................................................................................................................................ |
6. Jellemző-e, hogy a tevékenység kiépítése, működtetése zajt, rezgést, bűzt okoz, illetve fényt, hőenergiát vagy elektromágneses sugárzást bocsát ki? |
........................................................................................................................................................................................................ |
7. Lesz-e a tevékenységnek a talajba, felszíni vízbe vagy felszín alatti vizekbe történő kibocsátása? |
........................................................................................................................................................................................................ |
8. Jár-e a tevékenység működtetése szennyvízgyűjtéssel, szennyvízkibocsátással vagy speciális kezelést, ipari előtisztítást igénylő szennyvizek keletkezésével? |
........................................................................................................................................................................................................ |
9. A környezetterhelés megelőzésére, csökkentésére tervbe vett intézkedések, alkalmazni kívánt berendezések (beleértve a haváriák, balesetek megelőzését, elhárítását), az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás érdekében tervbe vett intézkedések: |
........................................................................................................................................................................................................ |
10. További fontosnak tartott jellemzők: |
........................................................................................................................................................................................................ |
”
6. melléklet a 139/2017. (VI. 9.) Korm. rendelethez
(II. Az előzetes vizsgálati, a környezeti hatásvizsgálati, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, az összevont eljárásban valamint a felülvizsgálati eljárásban kijelölt szakhatóságok
|
A |
B |
C |
D |
1. |
Bevonás és közreműködés feltétele |
Szakkérdés |
Első fok |
Másodfok |
2. |
Előzetes vizsgálat |
Környezeti hatásvizsgálat |
Egységes környezet használati engedélyezés |
|
|
|
)
5. |
– |
Minden esetben. |
– |
a) az ipari baleseti kockázatok tekintetében: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteknek való kitettségből eredő várható hatások elbírálása
b) a természeti katasztrófáknak való kitettség tekintetében: annak elbírálása, hogy a kérelem megfelelően tartalmazza-e a telepítési hely környezetében feltárt kockázatokat és azok várható hatásait. |
a hivatásos katasztrófa-
védelmi szerv területi szerve |
a hivatásos katasztrófa-védelmi szerv központi szerve |
