14/2017. (III. 23.) FM rendelet

1. §¹ Az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni:

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1)² A gyümölcs szaporítóanyagok előállításával, forgalomba hozatalával kapcsolatos ellenőrzési, minősítési feladatokat a növénytermesztési hatáskörben eljáró NÉBIH, a növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal, valamint a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal látja el.

(2) Gyümölcs szaporítóanyagot faiskolában vagy szaporítás céljára engedélyezett ültetvényben szabad forgalomba hozatal céljára előállítani. Forgalomba hozatal céljából szaporítani csak azokat a fajtákat, klónokat, alany fajokat szabad, amelyek a hazai Nemzeti Fajtajegyzékben szerepelnek, más tagállamban elismertek vagy állami elismerés iránt bejelentettek.

(3) A certifikációs rendszerben nem szaporíthatóak azok a fajták, melyeket valamely tagországban regisztráltak, de legfeljebb hivatalosan elismert fajtaleírással rendelkeznek és 2012 előtt nem voltak forgalomban.

(4) Forgalomba hozni csak az e rendeletben előírt, legalább a C.A.C. kategóriára előírt követelményeknek megfelelő szaporítóanyagot lehet.

(5) Az előállítás és forgalomba hozatal során a szállító köteles a 11. §-ban meghatározott, az általa folytatott tevékenységre jellemző kritikus pontokat figyelemmel kísérni és azokról írásos feljegyzéseket készíteni.

(6) A szaporítóanyag előállító köteles a tárgyévi tevékenységét a NÉBIH-nek minden év február 28-áig bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

4. § (1) A szaporítóanyagot a szaporítás, nevelés, kitermelés, osztályozás, árukikészítés, kötegelés (csomagolás), tárolás és szállítás során tételenként el kell különíteni, és egyértelműen meg kell jelölni certifikációs címkével, továbbá gondoskodni kell arról, hogy minőségét a szállítás és tárolás során megőrizze.

(2) Ha különböző eredetű gyümölcs szaporító- és ültetvényanyagokat együttesen kezelnek a csomagolás, a raktározás, a szállítás vagy a kiszállítás során, a szállító nyilvántartást vezet az árutétel összetételéről és az egyes összetevők eredetéről.

(3) A certifikációs rendszer keretében előállított szaporítóanyag csak certifikációs címkével ellátva és jelen rendeletben előírt követelményeknek megfelelő minőségben hozható forgalomba. A C.A.C. kategóriájú szaporítóanyagot termelői címkével megjelölten hozható forgalomba.

5. § (1) A hazai előállítású C.A.C. szaporítóanyag minőségének el kell érnie az 3. és 4. mellékletben foglalt követelményeket, kivéve, ha a szállító és a vásárló írásban attól eltérően állapodott meg. Minőségi vita esetén – írásbeli megállapodás hiányában – az 3. és 4. mellékletben meghatározott követelmények az irányadóak.

(2) A C.A.C. szaporítóanyagok minőségének

(3)³ A növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal ellenőrzi a certifikációs rendszerbe nem tartozó gyümölcs szaporítóanyagoknak az Európai Unió minimum követelményeinek megfelelő előállítását és forgalomba hozatalát.

(4) A kereskedelmi forgalomban vásárolt szaporító alapanyag megbontott kötegzárú tételből nem továbbértékesíthető.

(5) A szaporítóanyagot csak azzal a fajtanévvel lehet forgalomba hozni, amelyet a fajta szaporíthatóságát biztosító származási igazolvány, szemlejegyzőkönyv, növényútlevél és szaporítási jegyzék tartalmaz.

6. § (1) A NÉBIH a prebázis anyanövény minősítésére bejelentett jelöltet prebázis anyanövénynek minősít és a minősítést követően, annak eredménye alapján nyilvántartásba vesz, ha az anyanövény megfelel az adott növényfajtára vonatkozó fajtaleírásnak és a megfelelés a következő dokumentumokon alapul:

(2) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén az adott tagállamban a fajtanyilvántartásba vételének időpontjáig az érintett anyanövény és a belőle nyert szaporítóanyagok kizárólag bázis vagy certifikált szaporítóanyag előállítására használható, és nem forgalmazható prebázis, bázis vagy certifikált szaporítóanyagként.

(3) Amennyiben a fajtaleírásnak való megfelelés megállapítása csak a gyümölcshozó növény tulajdonságai alapján lehetséges, akkor a fajta tulajdonságainak kifejeződését a prebázis és bázis anyanövényből szaporított növény gyümölcsein kell ellenőrizni. Az anyanövény-jelölt növényeket el kell különíteni az anyanövényektől és a szaporítóanyagoktól.

(4) A gyümölcshozó növény (3) bekezdés szerinti vizuális ellenőrzését az adott faj vagy nemzetség tekintetében az évnek a fajtatulajdonságok ellenőrzésére legalkalmasabb időszakaiban, az érintett nemzetségekhez vagy fajokhoz tartozó növényeknek megfelelő éghajlati és termesztési feltételek mellett kell elvégezni.

7. § (1) A certifikációs rendszerben történő szaporítóanyag akkor minősíthető, ha

(2) A NÉBIH prebázis szaporítóanyagként minősíti azokat a szaporítóanyagokat, amelyek megfelelnek az (1) bekezdésben foglaltaknak.

(3) A NÉBIH bázis szaporítóanyagként minősíti azokat a szaporítóanyagokat, amelyek megfelelnek az (1) bekezdésben foglaltaknak, továbbá prebázis szaporítóanyagból vagy bázis anyanövényből felszaporítással állították elő.

(4)⁵ A C.A.C. szaporítóanyagnak is meg kell felelnie a 7. § (1) bekezdés a)–e) pontjában nevesített feltételeknek, amit a szállítónak ellenőriznie kell.

(5)⁶ A növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal certifikált szaporítóanyagként minősíti azokat az anyanövénytől eltérő szaporítóanyagokat, melyek megfelelnek az (1) bekezdésben foglaltaknak, továbbá prebázis, bázis szaporítóanyagból kerültek szaporításra.

(6)⁷ A NÉBIH és a növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal a minősített tételeket certifikációs címkével, valamint a növény-egészségügyi előírásoknak megfelelően növényútlevéllel látja el.

(7) Amennyiben az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) lehetővé teszi a prebázis anyanövények vagy szaporítóanyagok szabadföldön, nem rovarmentes környezetben történő termesztését, a talajnak meg kell felelni az e rendeletben foglaltaknak.

(8) A meghatározott fajtához nem tartozó alanyok prebázis vagy bázis szaporítóanyagként történő minősítése ivaros szaporítással történt előállítás esetén is lehetséges. Ivaros szaporítás esetén a magtermő és a beporzó fák szaporítása közvetlenül valamely anyanövényből, vegetatív szaporítás útján történik.

(9) A NÉBIH, illetve a szállító az érintett fajtától és az alkalmazott szaporítási módszertől függően időközönként ellenőrzi a prebázis, bázis és certifikált anyanövények, valamint a prebázis és bázis szaporítóanyagok fajtaleírásnak való megfelelését.

(10) Az anyanövények és szaporítóanyagok (9) bekezdés szerinti ellenőrzésén túlmenően a NÉBIH, illetve a szállító minden egyes megújítás után ellenőrzi az előállított anyanövényeket a fajtaleírásnak való megfelelés szempontjából.

(11) Ha valamely anyanövény vagy szaporítóanyag már nem felel meg az (1) bekezdés szerinti követelményeknek, akkor a szállító

(12) Az eltávolított anyanövény vagy szaporítóanyag alacsonyabb kategóriájú vagy C.A.C. szaporítóanyagként felhasználható, amennyiben megfelel az adott kategóriára vonatkozóan meghatározott követelményeknek.

8. § (1) A prebázis anyanövényeket és szaporítóanyagokat olyan, az érintett nemzetségek vagy fajok számára kijelölt, rovarmentes létesítményekben kell fenntartani, amelyek az előállítási folyamat során biztosítják a légbeli vektorok általi vagy bármely egyéb lehetséges forrásból eredő fertőzéstől való mentességet.

(2) A prebázis anyanövények és a prebázis szaporítóanyagok fenntartása során az előállítási folyamat egészében biztosítani kell az egyedi azonosíthatóságot.

(3) A prebázis anyanövényeket és a prebázis szaporítóanyagokat a talajtól elszigetelten, talajmentesen vagy sterilizált termesztő közegben kell termeszteni vagy előállítani. Az anyanövényeket és szaporítóanyagokat a nyomon követhetőségüket biztosító címkékkel kell azonosítani.

(4) A Bizottság az 1. melléklet szerinti fajok és nemzetségek esetében engedélyezheti a prebázis anyanövények és prebázis szaporítóanyagok nem rovarmentes környezetben történő szabadföldi előállítását. Az engedély akkor adható meg, ha biztosítható a növények légbeli vektorokkal, gyökérérintkezéssel, gépekkel, oltóeszközökkel történő, vagy bármely más forrásból eredő megfertőzésének megakadályozása. A nem rovarmentes körülmények között előállított szaporítóanyagokat nyomon követhetőségük biztosítása érdekében címkével kell azonosítani.

(5) A prebázis anyanövények és a prebázis szaporítóanyagok krioprezerváció útján is fenntarthatóak.

(6) A prebázis anyanövények csak a fajta állandósága, vagy a termesztés környezeti feltételei és a fajta állandóságára hatást gyakorló tényezők figyelembe vételével meghatározott időtartam alatt használhatóak fel.

(7) A prebázis anyanövény-jelölteket is rovarmentes környezetben, a prebázis anyanövényektől fizikailag elkülönítve kell tartani mindaddig, amíg a prebázis anyanövény jelölteknek a 2. mellékletben felsorolt károsítóktól való mentessége nem nyert bizonyítást.

(8) A bázis és certifikált anyanövényeket és szaporítóanyagokat olyan földterületeken kell fenntartani, amelyek el vannak szigetelve a légbeli vektorok vagy a gyökerekkel való érintkezés által előidézett fertőzés, a gépek vagy az oltáshoz használt eszközök révén bekövetkező keresztfertőzés potenciális forrásaitól és bármely egyéb lehetséges fertőzésforrástól.

(9) A földterületeken alkalmazandó izolációs távolságot a helyi körülmények, a szaporítóanyag-típus, a károsítóknak az érintett területen való jelenléte és a NÉBIH által a minősítés során, a helyszíni szemlén megállapított kapcsolódó kockázatok függvényében kell meghatározni.

9. § (1)⁸ A gyümölcs szaporítóanyag megjelölésére felhasznált certifikációs címkét a NÉBIH biztosítja a szállítók számára. A címkeminőség és a címke-előállítás ellenőrizhetősége mellett a NÉBIH engedélyezheti a certifikációs címke saját célra történő előállítását. Saját célra történő címke-előállítás esetén a szállító a növényútlevél használata iránti igényét előzetesen bejelenti a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatalnak.

(2) A C.A.C. szaporítóanyagok megjelölésére szolgáló termelői címkét a szállító készíti vagy szerzi be és helyezi fel a szaporítóanyag-tételre.

(3) Az e rendeletben meghatározott termékjelölés (certifikációs vagy termelői címke) nélküli termékek nem hozhatóak forgalomba. A címkék anyagának és a rajtuk lévő szövegnek olyan ellenállónak kell lennie, hogy legalább egy évig biztosítsa a feltüntetett adatok olvashatóságát a termesztés, a forgalmazás és a tárolás során.

(4) A certifikációs rendszerben kiadott jelölésen, valamint a C.A.C. ültetési anyagokra készített termelői címkén az alábbi információknak kell szerepelni:

(5) A certifikációs címkén szereplő adatokat magyar nyelven is fel kell tüntetni, kitörölhetetlenül, jól láthatóan és jól olvashatóan.

(6) Ha a növények vagy növényi részek bármely kategóriája tekintetében színes jelölés felhasználására kerül sor, a jelölés a következő színű lehet:

(7) A jelölést a szaporítóanyagként vagy gyümölcstermő növényként forgalmazni kívánt növényeken vagy növényi részeken kell elhelyezni. Ha az ilyen növények vagy növényi részek csomagban, kötegben vagy tartályban kerülnek forgalomba, akkor a jelölést e csomagon, kötegen vagy tartályon kell elhelyezni.

10. § (1) A szabadgyökerű fás oltványok minden egyedét a kitermelést megelőzően, az egyéb ültetési anyagot, a szamócapalántákat és a kötegelt árut a forgalomba hozatalt megelőzően kell címkével ellátni. A fás oltványok kötegelten láthatók el tanúsító címkével, ha

(2) A kötegelten tanúsított fás oltványokat megbontott kötegből tovább forgalmazni tilos.

(3) A címkét terméktípustól függően

(4) A címkét oly módon kell felhelyezni, hogy a köteget a címke levétele nélkül ne lehessen felbontani, vagy fémzárat kell alkalmazni.

(5) A saját felhasználásra, nyilvántartott kísérletre, illetve kísérleti, nemesítési vagy génmegőrzési célra szaporított tételek a faiskola saját címkéjével is felhasználhatók, illetve forgalomba hozhatók. A forgalomba hozatal során a származási igazolványon fel kell tüntetni a felhasználás célját.

(6) A szaporítóanyagot a szállító által kiállított származási igazolvány kíséri. A származási igazolvány

(7) A származási igazolvány tartalmazza:

(8) Ha a származási igazolványban foglalt információk ellentmondanak a jelölésen szereplőknek, akkor a jelölésen szereplő információkat kell figyelembe venni.

11. § (1) A szállítónak a szaporítóanyag-termő ültetvény, a faiskola és a nagykereskedelmi telephely üzemeltetése során figyelemmel kell kísérnie a tevékenységére vonatkozó alábbi kritikus pontokat:

(2) A szállítónak gondoskodnia kell az (1) bekezdés d) pontja szerinti technológiai leírásban foglaltak betartásáról, illetve az egyes szaporítóanyag-tételek (1) bekezdés a), bc), i), j), k), l) pontja szerinti nyomonkövetési nyilvántartásról.

12. § (1) A gyümölcsszaporítóanyag-termő ültetvénnyel, az árutermelő faiskolával és a nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező szállító köteles a felhasznált, előállított szaporítóanyagokról a NÉBIH által rendszeresített nyilvántartást folyamatosan vezetni és azt az ellenőrzés során a hatóság részére átadni vagy megküldeni.

(2) A gyümölcsszaporítóanyag-felhasználás és forgalomba hozatal esetén a szállító köteles a NÉBIH által sorszámozott nyomtatványként átadott származási igazolványt a nyomtatvány kitöltési útmutatója szerint kiállítani – amellyel kötelezettséget vállal a gyümölcs szaporítóanyag megfelelő fajtatisztaságára, fajtaazonosságára és minőségére – és annak egy példányát az áru származási igazolványaként a vásárlónak átadni, egy példányát a NÉBIH részére megküldeni, a tőpéldányt pedig a nyomtatványtömbbel együtt megőrizni.

(3) Kiskereskedelmi értékesítés esetén eladási jegyzéket kell kiállítani, amely tartalmazza a 9. § (4) bekezdés a), c), e), h) és j) pontjában meghatározott adatokat. A (4) bekezdésben meghatározott időpontig a kistételes-értékesítésekről kiállított eladási jegyzék tételenkénti összesítésével kell származási igazolványt kiállítani.

(4) A forgalomba hozott tételekről kiállított származási igazolvány egy példányát meg kell küldeni a NÉBIH részére legkésőbb:

13. § (1)¹² Az Európai Unió tagállamaiból behozott szaporító alapanyagról és ültetési anyagról a faiskolai vagy nagykereskedelmi engedélyes a behozatalt követően az e rendeletben meghatározott honosító származási igazolványt köteles kiállítani és a továbbiakban ezt nyilvántartásaiban feltüntetni. A honosító származási igazolvány egy példányát a növénytermesztési hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatal részére a 12. § (4) bekezdése szerinti határidőig kell megküldeni.

(2) A honosító származási igazolványon fel kell tüntetni a forgalmazó nevét, a szaporítóanyag ellenőrző hatóság által nyilvántartott regisztrációs számát, valamint a származási ország megnevezését. Az engedélyes nyilvántartásaiban e bizonylatot kell szerepeltetni, a szállítótól átvett származási bizonylat másolati példányát a honosító származási igazolvány mellékleteként kell kezelni, melyet az ellenőrzés során be kell mutatni.

(3) A 12. § (1)–(3) bekezdése szerinti nyilvántartást és mellékleteit 10 évig meg kell őrizni.

(4) Az adminisztráció vezetéséért a faiskolai engedélyben szakmai vezetőként megjelölt személy, faiskolai lerakat esetén a faiskolai lerakatot üzemeltető a felelős.

14. § (1)¹³ Forgalomba hozni csak a NÉBIH, illetve a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal által a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló jogszabályban előírt növény-egészségügyi követelmények alapján ellenőrzött gyümölcs szaporítóanyagot szabad.

(2) Egy állomány akkor tekinthető növény-egészségügyi szempontból a certifikációs rendszer szerint megfelelőnek, ha

(3)¹⁴ A törzsültetvényekben és faiskolákban a vegetációs időszak folyamán legalább két alkalommal, bogyós törzsültetvényekben legalább három alkalommal a károsítók diagnosztizálására legmegfelelőbb időpontban a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal vizuális ellenőrzést végez. A vizuális ellenőrzés során karantén-károsítókkal fertőzöttnek diagnosztizált növényeket haladéktalanul meg kell semmisíteni.

(4) A C.A.C. növényállománnyal való keveredés (az izolációs távolság be nem tartása) esetén a virológiai állapotra vonatkozó jelzést valamennyi növényről el kell távolítani, a szaporítóanyag csak C.A.C. minősítésű lehet.

(5) A NÉBIH a certifikált jelzés használatát azonnali hatállyal megtiltja, ha a szaporítóanyag az ellenőrző vizsgálatok alapján nem felel meg a kategóriájára vonatkozó követelménynek és a termesztés során a termelő a vonatkozó növény-egészségügyi állapot fenntartását biztosító technológiai előírásokat nem tartotta be.

15. § (1)¹⁵ A prebázis anyanövény-jelöltről, majd a certifikációs rendszerben az anyanövényről, valamint annak megújításával előállított szaporítóanyagnak a létesítményekben, illetve a földterületeken az 5. melléklet követelményei szerint elvégzett vizuális ellenőrzés alapján mentesnek, a C.A.C. szaporítóanyagnak gyakorlatilag mentesnek kell lennie a 2. melléklet 1. és 2. pontja szerinti károsítóktól.

(2)¹⁶ Károsító jelenléte vagy jelenlétének gyanúja esetében mintavétel és laboratóriumi vizsgálat útján kell meggyőződni arról, hogy az (1) bekezdés szerinti szaporítóanyag prebázis, bázis és certifikált (tanúsított) szaporítási fok esetén mentes a 2. melléklet 1. és 2. pontja szerinti károsítótól.

(3)¹⁷ A C.A.C. szaporítóanyagnak gyakorlatilag mentesnek kell lennie a 2. melléklet 1. és 2. pontja szerinti károsítótól, amelyet vizuális vizsgálattal, gyanú esetén laboratóriumi vizsgálattal kell igazolni.

(4) Ha valamely C.A.C. anyanövény vagy szaporítóanyag már nem felel meg az (1) bekezdés szerinti követelményeknek, akkor a szállító

(5)¹⁸

(6)¹⁹

(7)²⁰ A szaporítóanyagra vonatkozó vizuális ellenőrzést és – gyanú esetén – mintavételt a 2. melléklet 1. és 2. pontja szerinti károsítók esetében a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal és a szállító, C.A.C. szaporítási fok esetén a szállító végzi. A laboratóriumi vizsgálatot az 5. melléklet meghatározottaknak megfelelően a NÉBIH végzi. A NÉBIH a laboratóriumi vizsgálat elvégzése céljából igénybe vehet hatósági laboratóriumi hálózaton kívüli laboratóriumi szolgáltatást.

(8)²¹ A vizuális ellenőrzés során a 2. melléklet 1. és 2. pontja szerinti károsítók jelenléte vagy annak gyanúja esetén minden esetben mintát kell venni az érintett növényből laboratóriumi vizsgálat céljából.

(9)²² A szállító ellenőrzése során a növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal és a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal ellenőrzi:

(10)²³ A növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal és a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal feljegyzéseket készít és vezet az általa elvégzett valamennyi vizuális ellenőrzés, mintavétel és laboratóriumi vizsgálat eredményeiről és időpontjáról.

(11) A mintavételt és a laboratóriumi vizsgálatot az évnek a károsítók diagnosztizálására legalkalmasabb időszakában, az éghajlati viszonyoknak és az adott növénytermesztési feltételeinek, valamint a növény szempontjából releváns károsítók biológiai jellemzőinek a figyelembevételével kell elvégezni. Amennyiben felmerül az érintett károsítók jelenlétének gyanúja, az év bármely egyéb időpontjában is sor kerül mintavételre.

(12)²⁴ A NÉBIH, a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal, valamint a szállító mintavétel és laboratóriumi vizsgálat céljára az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (a továbbiakban: EPPO) eljárását vagy más, nemzetközileg elismert eljárásokat alkalmaz. Ezen eljárások hiányában a NÉBIH által kidolgozott nemzeti eljárást kell alkalmazni, melyet a NÉBIH a Bizottság rendelkezésére bocsát.

(13)²⁵ A növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal olyan eljárásokat alkalmazhat, amelyeket a nemzetségek és fajok szempontjából előzetesen teszteltek egy olyan időszak során, amely elég hosszúnak tekinthető ahhoz, hogy a növények fenotípusa a gyümölcstermelésnek vagy az alanyok vegetatív fejlődésének a megfigyelése alapján megerősíthető legyen a fajtaleírásnak való megfelelés tekintetében.

(14) A prebázis anyanövény-jelöltek esetében a vírusok, a viroidok, a vírusszerű betegségek és a fitoplazmák kimutatására alkalmazandó tesztelési módszer az indikátornövényeken végzett biológiai vizsgálat. Más tesztelési módszerek akkor alkalmazhatóak, ha megállapítható, hogy az e módszerekkel kapott eredmények ugyanolyan megbízhatóak, mint az indikátornövényeken elvégzett biológiai vizsgálatok eredményei.

(15)²⁶ A magonc anyanövény jelölt esetében csak a 2. melléklet 1. és 2. pontjában felsorolt pollennel terjedő vírusok, viroidok vagy vírusszerű megbetegedések tekintetében kell megkövetelni a vizuális ellenőrzést, a mintavételt és a laboratóriumi vizsgálatot, amennyiben az érintett anyanövényt tünetektől mentes növény magjából állították elő, és e rendelet előírásainak megfelelően tartották fenn.

(16)²⁷ A megújítás útján előállított prebázis anyanövényre az (1), (11) és (13) bekezdést is alkalmazni kell.

(17)²⁸ Az (1) bekezdés nem alkalmazandó

16. § (1)³⁰ A certifikációs rendszerben az anyanövények és szaporítóanyagok kizárólag olyan talajban termeszthetők, amely mentes valamennyi, a 2. melléklet 3. pontjában felsorolt és az adott nemzetséget vagy fajt megtámadó vírust hordozó károsítótól. Az ilyen vírushordozó károsítóktól való mentességet talajvizsgálat útján a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal állapítja meg.

(2)³¹ A talajvizsgálatot az (1) bekezdés szerinti anyanövények, és szaporítóanyagok elültetése előtt a 2. melléklet 3. pontjában felsorolt károsítók biológiai jellemzőinek a figyelembevételével kell végrehajtani, és amennyiben felmerül az említett károsítók jelenlétének gyanúja, a termesztés során a vizsgálatot meg kell ismételni.

(3)³² Nem szükséges talajvizsgálatot elvégezni, ha az adott termőtalajban legalább öt éve nem termesztettek olyan növényeket, amelyek a 2. melléklet 3. pontjában az érintett nemzetség vagy faj tekintetében felsorolt károsítók gazdanövényei, és amennyiben igazolható, hogy az adott nemzetséget vagy fajt megtámadó vírust hordozó károsítók nincsenek jelen az adott talajban.

(3a)³³ A (3) bekezdéstől eltérően certifikált (tanúsított) ültetési anyagok esetében nem szükséges a mintavételt és a tesztelést elvégezni.

(4)³⁴ A növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal talajvizsgálat céljára az EPPO eljárását vagy más, nemzetközileg elismert eljárásokat alkalmaz. Amennyiben ilyen eljárás nem létezik, akkor a NÉBIH által kidolgozott nemzeti eljárás alkalmazandó.

17. § (1) A certifikációs rendszerben minősített anyanövényekről és szaporítóanyagokról, valamint a C.A.C. szaporítóanyagokról vizuális ellenőrzés útján kell megállapítani, hogy a minőséget rontó hibáktól gyakorlatilag mentesek.

(2)³⁵ A vizuális ellenőrzést prebázis, bázis szaporítási fok esetében a NÉBIH, certifikált szaporítási fok esetében a növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal, C.A.C. szaporítási fok esetében a szállító végzi.

(3)³⁶ A C.A.C. szaporítási fok esetében a növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal jogosult a tevékenységet ellenőrizni. A sérülések, az elszíneződések, a hegszövetek és a kiszáradás hibáknak minősülnek, amennyiben kihatnak a minőségre és a szaporítóanyag hasznosíthatóságára.

18. § (1) A prebázis anyanövények megújítás céljából vagy prebázis szaporítóanyag előállítása céljából szaporíthatóak.

(2) A prebázis anyanövények mikroszaporítás útján csak további prebázis anyanövény előállítása, megújítása céljából vagy prebázis szaporítóanyagok előállítása céljából szaporíthatóak.

(3) A prebázis anyanövények felszaporítására, megújítására az EPPO eljárását vagy más, nemzetközileg elismert eljárást kell alkalmazni.

(4) A prebázis szaporítóanyagból előállított bázis anyanövények több generáción keresztül felszaporíthatók bázis anyanövények előállítása céljából. A bázis anyanövényeket mikroszaporítás útján is fel lehet szaporítani. A generációk legnagyobb megengedett számát és a bázis anyanövények élettartamának megengedett felső határát az adott nemzetségek vagy fajok tekintetében a 6. melléklet határozza meg.

(5) Ha engedélyezett a bázis anyanövények több generáción át történő szaporítása, akkor valamennyi, az elsőt követő generáció bármely korábbi generációból előállítható.

(6) A különböző generációkhoz tartozó szaporítóanyagokat egymástól elkülönítve kell tartani.

19. § (1) A növényfajtát állami elismerésre bejelentőnek, az államilag elismert vagy oltalmazott fajta esetén a fajtafenntartónak a fajta azonosítására szolgáló növényállományt nyilvántartásba vétel céljából be kell jelentenie a NÉBIH-nek. Ha a bejelentett állomány fajtája még nem részesült állami elismerésben vagy fajtaoltalomban, illetve az állomány még nem alkalmas a fajtaazonosság elbírálására, a fajta nyilvántartásba vételéig vagy a növények kifejlődéséig az állományt a NÉBIH nyilvántartásba vételre előjegyzi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a növények eredetét, pontos területi elhelyezkedését és az ültetés idejét.

(3) A bejelentett növények továbbszaporításra való alkalmasságát a NÉBIH bírálja el. Az állomány legkisebb nagysága fás fajok esetében négy, bogyós fajoknál öt egyed. Az alkalmasnak minősített anyanövényt a NÉBIH a nyilvántartásába veszi és erről a bejelentőt értesíti.

(4) A nyilvántartásba vett anyanövény állomány szerepét az értékelés alapján azonos pomológiai értékű törzsgyümölcsös veheti át.

20. § (1) A prebázis törzsültetvény a fajtafenntartó által igazolt eredetű, nyilvántartásba vett anyanövény, fajtaazonos és fajtatiszta kiinduló anyag szaporulatából létesíthető.

(2)³⁷ A továbbszaporításra kiválasztott anyanövény egyedet a fajta fenntartója jelöli ki, ennek helyszíni vizuális hatósági ellenőrzését a szállító kérelmére a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal és a NÉBIH végzi.

(3) A kiválasztott anyanövény helyszíni ellenőrzése kiterjed a növény és környezete egészségi állapotára, a 2. melléklet 1. és 2. pontjai szerinti károsítók jelenlétére, valamint pomológiai jellemzőire.

(4) Az anyanövény és a kiinduló anyag felszaporításáról és virológiai tesztelésének, illetve vírusmentesítésének elvégzéséről a fajtafenntartó gondoskodik.

(5) A prebázis anyanövény a mentességet megőrző körülmények biztosításával szaporítható tovább. A kapott szaporulatot a gyökérérintkezéssel, pollennel, légbeli vagy talajban élő vektorokkal történő fertőzéstől mentességet biztosító körülmények között kell nevelni. A növény-egészségügyi ellenőrző vizsgálatok elvégzése után ez az anyag a fajta (klón) prebázis törzsültetvény és törzsgyümölcsös alapanyaga.

21. § (1) A szaporítóanyag előállítást szolgáló növényállománynak fajtatisztának és fajtaazonosnak kell lennie.

(2) A prebázis, illetve bázis törzsültetvényről évente előállított szaporítóanyag valamennyi tételéből ellenőrző termesztésre mintát kell átadni a NÉBIH részére.

(3) A törzsültetvényekben lévő fajtákat, illetve klónokat egymástól jól elkülöníthetően, és a tételeket időjárásálló egyértelmű jelöléssel ellátva kell fenntartani.

22. § (1)³⁸ Az engedélyezett törzsültetvény minősítését és éves szemléjét a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatal növény-egészségügyi szemléjét követően a NÉBIH végzi a vizsgálatra legalkalmasabb időpontban.

(2) A törzsültetvény minősítő szemléjéről készített jegyzőkönyv tartalmazza a törzsültetvény elfogadott kategóriáját, valamint a szaporítóanyag szedésének és forgalomba hozatalának engedélyezhetőségét.

(3)³⁹ A törzsültetvény megszüntetéséről a tulajdonosnak értesítenie kell a NÉBIH-et, amely tájékoztatja erről a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatalt.

23. § (1) Az ültetvény és az egyed kondíciójának, kezeltségének alkalmasnak kell lennie az előírt minőségű szaporítóanyag termelésének biztosítására.

(2) A törzsültetvények növényeit szaporítóanyag-termesztésre csak akkor szabad felhasználni, ha azok rendelkeznek a NÉBIH tanúsítványával és éves minősítő szemle során a követelményeknek megfeleltek. A C.A.C. ültetvény növényeinek rendelkeznie kell az adott évre kiállított érvényes hivatalos szemlejegyzőkönyvvel.

(3) A törzsültetvények állományáról a NÉBIH által rendszeresített formanyomtatvány szerinti nyilvántartást kell vezetni, amely a bogyós gyümölcsű és az alanytermő ültetvények esetében az adott év szemlejegyzőkönyve. A tanúsítvány csak a nyilvántartó lappal, illetve az adott év szemlejegyzőkönyvével együtt érvényes.

(4) A törzsültetvényeken termett szaporítóanyagokról, valamint azok felhasználásáról a szemlejegyzőkönyveken és származási igazolványokon alapuló naprakész nyilvántartást kell vezetni.

24. § (1) A törzsültetvény szaporítóanyaga mindaddig felhasználható, amíg az ültetvény megfelel a kategóriájára előírt növény-egészségügyi követelményeknek, és a megtermelt szaporítóanyag eléri a 3. és 4. mellékletben előírt minőségi követelményeket. E követelmények nem teljesülése esetén a NÉBIH a törzsültetvények tanúsítványát visszavonja.

(2) A tanúsítvánnyal rendelkező törzsültetvényekben üzemeltetésük ideje alatt a NÉBIH évente elvégzi a minősítő szemlét.

(3) A C.A.C. kategóriájú szaporításra kijelölt fákat, ültetvényeket a NÉBIH-hez évenkénti szemlére a tárgyév február 28-áig be kell jelenteni. A kérelemben fel kell tüntetni az ültetvények fajtáját, területnagyságát vagy egyedszámát és helyét (település, helyrajzi szám, táblaszám).

25. § (1) A fajtafenntartó csak a Nemzeti Fajtajegyzékre, vagy más európai uniós tagállamok fajtajegyzékébe felvett növényfajták közül, azok nyilvántartásba vett kiinduló növényeiből, vagy az általa igazoltan fajtaazonos kiinduló anyag felhasználásával létesíthet prebázis törzsültetvényt.

(2)⁴⁰ Törzsültetvény a NÉBIH engedélyével létesíthető. A törzsültetvény létesítése iránti kérelmet a törzsültetvény telepítését megelőzően legalább 6 hónappal kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni

(3)⁴¹ A kérelemhez mellékelni kell a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal előzetes termőhelyi szemléjének jegyzőkönyvét.

(4) Az előzetes termőhelyi szemle kiterjed

(5)⁴² A NÉBIH a törzsültetvény létesítésének engedélyezése tárgyában határozatot hoz.

(6) A szaporítás célját szolgáló prebázis és bázis törzsültetvényekben a fajtafenntartó vagy megbízottja, a certifikált törzsültetvényben az ültetvény fenntartója szükség esetén köteles negatív szelekciót végezni, és az ültetvényt minősítésre, szemlére előkészíteni.

26. § (1) A törzsültetvény fenntartása során a fenntartó köteles olyan növényvédelmi technológiát alkalmazni, amely a vírusátvitel szempontjából veszélyes vektorok, illetve egyéb károsítók megtelepedését megakadályozza.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt intézkedések végrehajtása érdekében

(3) A prebázis törzsültetvényben a növényeket a pollennel, légbeli vagy talajlakó szervezetek által történő fertőzés megakadályozása érdekében izolátor alatt, tenyészedényben kell tartani.

(4) A (3) bekezdés szerinti kötelezettség alól kivételt képeznek a prebázis magonc alany előállítására szolgáló magtermő fák, melyeket évente egyedileg a kategóriára előírt vizsgálandó károsítókra ellenőrző vizsgálatnak kell alávetni.

(5) Az izolátort és 20 méteres környezetét kiemelt növényvédelmi körzetként kell kezelni, amelyen belül pollennel terjedő vírusok gazdanövényei nem lehetnek.

(6) Az izolátor alatti elkülönített elhelyezés előírásai:

(7) A szemzőhajtást termő törzsültetvény növényeiről a csonthéjas fajoknál a pollennel történő vírusátvitel, az almatermésűeknél a tűzelhalás (Erwinia amylovora) terjedésének megakadályozása céljából a virágokat bimbós állapotban el kell távolítani.

(8) A (7) bekezdés szerinti kötelezettségtől eltérni csak a fajtaazonosság megállapítása esetében lehet.

(9) Vizuális ellenőrzés alapján a szabadföldre kiültetett bogyós törzsültetvény anyagban fajtánként, klónonként egy növényegyed vírusfertőzöttségének észlelése esetén a vírus kimutatására alkalmas speciális laboratóriumi vizsgálatot a fajta (klón) egyedeinek húsz százalékára ki kell terjeszteni. A vizsgálat lezárásáig a fajta (klón) továbbszaporításra nem használható fel. Pozitív tesztelési eredmény esetén a fajtát (klónt) az ültetvényből el kell távolítani és meg kell semmisíteni.

(10) Törzsültetvényben köztes kultúra termesztése nem engedélyezhető.

(11) A törzsültetvény létesítésének és fenntartásának részletes szabályait a 7. és 8. melléklet, a törzsültetvény fenntartásának részletes növény-egészségügyi követelményeit a 9. melléklet tartalmazza.

27. § (1) Bázis törzsültetvény létesítésére a kategóriának megfelelő növény-egészségügyi körülmények között előállított, hatóságilag ellenőrzött, a kategóriára előírt növény-egészségügyi követelményeknek megfelelő, fémzárolt, minőségi származási igazolvánnyal ellátott prebázis szaporítóanyag használható fel.

(2) A bázis törzsültetvény létesítésével egyidejűleg azonos szaporítóanyag tételből bázis törzsgyümölcsöst kell telepíteni.

(3) A törzsültetvény növényállományát saját állományáról származó szaporító alapanyagból, annak kategóriájára előírt növény-egészségügyi követelmények között nevelt, fajtaazonos ültetési anyaggal lehet megújítani.

28. §⁴³ Certifikált törzsültetvényt csak a NÉBIH által fémzárolt, prebázis vagy bázis, vagy valamely tagállam ellenőrző hatósága által e kategóriákban tanúsított szaporítóanyaggal lehet létesíteni. Harmadik országból behozott prebázis vagy bázis szaporítóanyag a növény- és talajvédelmi vármegyei kormányhivatal növény-egészségügyi vizsgálata után használható fel erre a célra.

29. § (1) A C.A.C. ültetvény tételeit egymástól el kell különíteni és a 9. § (3)–(7) bekezdésében foglaltak szerint meg kell jelölni.

(2) A tételek fajtaazonosságának meg kell felelnie a 6. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglaltaknak, a tételek fajtaazonosságát és fajtatisztaságát a szállító a tétel származási bizonyítványával, illetve saját írásos nyilatkozatával tanúsítja.

(3)⁴⁴ Az ültetvény szaporítóanyagának felhasználását a növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal a szemle során megállapított szaporításra való alkalmasság és a növény-egészségügyi szemlejegyzőkönyv alapján évente engedélyezi.

30. § (1)⁴⁵ Gyümölcs szaporítóanyagot forgalomba hozatal céljából előállítani csak a növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal engedélyével rendelkező gyümölcsfaiskolában lehet.

(2) A gyümölcsfaiskola létesítése és üzemeltetése a kérelmező részére akkor engedélyezhető, ha

(3)⁴⁷ A gyümölcsfaiskolai engedélyt a növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal adja ki.

(4)⁴⁸ Az engedély adataiban történt változást az engedélyes köteles 30 napon belül írásban bejelenteni a növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatalnak.

(5)⁴⁹ A növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal a gyümölcsfaiskolai engedélyt visszavonja, ha

(6)⁵¹ A megszűnt faiskolában lévő szaporítóanyag kitermelésének és felhasználásának határidejét a növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal véleményének figyelembe vételével írja elő.

(7) A NÉBIH tájékoztatja a Bizottságot az engedély visszavonásáról, ha arra az (5) bekezdés b) vagy c) pontja miatt került sor.

(8)⁵² A növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal minden gyümölcsfaiskola engedélyezési ügyben hozott határozatról tájékoztatja a NÉBIH-et, illetve a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatalt.

31. § (1) A gyümölcsfaiskolában felhasználásra kerülő, nevelés alatt álló és előállított szaporítóanyagnak meg kell felelnie a vonatkozó növény-egészségügyi jogszabályok követelményeinek.

(2) Céltermeltetésre zárlati termesztés keretei között a megrendelés szerinti mennyiségben bármely fajta szaporítható, amennyiben származása igazolt és a növény-egészségügyi jogszabályok előírásainak megfelel.

(3) Nemesítési célt szolgáló szaporítás esetén a nemesítő írásos megrendelése szükséges.

(4) A tanúsított szaporítóanyagot előállító és a C.A.C. gyümölcsfaiskolát – az izolációs távolság megtartásával – elkülönítetten kell fenntartani.

(5) A tételeket egymástól egyértelműen el kell választani és meg kell jelölni.

(6) A növényállomány területi elhelyezkedéséről vázrajzot kell készíteni, amely alapján a tételek azonosíthatók.

32. § (1)⁵³ A faiskola működését prebázis és bázis szaporítási fok esetében a NÉBIH, certifikált és C.A.C. szaporítási fok esetében a növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal a vegetációs időben végzett helyszíni szemlék és a gyümölcsfaiskola által vezetett nyilvántartások – beleértve az 11. §-ban meghatározott kritikus pontok figyelemmel kísérésének dokumentációját is – ellenőrzése útján a kategóriának megfelelő technológiai előírások betartására, a bizonylatolásra, a nyilvántartásra és a tanúsítás rendjére is kiterjedően felügyeli, egyúttal minősíti a faiskolai növényállományt.

(2) A faiskola fenntartója köteles az ellenőrzés során a faiskola növényállományát, a termeléssel kapcsolatos bizonylatokat, valamint nyilvántartásokat bemutatni.

(3) A gyümölcsfaiskolai szaporítóanyag termelésről a szállítónak a NÉBIH által rendszeresített dokumentum alapján nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartást

(4) A NÉBIH a certifikációs címkét a faiskolai szemle jegyzőkönyv és a szállító által beküldött, (3) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján adja át a faiskolának.

(5) A szaporításra és forgalomba hozatalra vonatkozó nyilvántartásokat a származási igazolványok adatai szerint kell vezetni. A certifikációs rendszer keretében nevelt vírusmentes (vírustesztelt) tételeket a C.A.C. szaporítástól külön kell nyilvántartani.

(6) A szabadgyökerű ültetési anyagot csak nyugalmi állapotban lehet kitermelni és forgalomba hozni. A gyümölcsfaiskolát a tárgyév október 10. napja előtt kitermelni tilos.

(7)⁵⁴ A (6) bekezdés szerinti kötelezettségtől eltérni prebázis és bázis szaporítási fokozatú ültetési anyag esetében a NÉBIH, certifikált és C.A.C. szaporítási fokozatú ültetési anyag esetében a növénytermesztési hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatal engedélyével lehet.

33. § (1)⁵⁵ A certifikált szaporítóanyagot termelő gyümölcsfaiskolákban a NÉBIH, illetve a növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal évente két szemlét tart. Az első szemlét legkésőbb a tárgyévben július 15-ig, a második szemlét pedig legkésőbb a tárgyévben október 10-ig, de még kitermelés előtt, lombos állapotban kell végezni.

(2)⁵⁶ A NÉBIH, illetve az növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a szakmai felügyelet keretében a termelés más időpontjaiban is végezhet ellenőrzést.

(3) Az első gyümölcsfaiskolai szemlén

(4) A második gyümölcsfaiskolai szemlén

(5)⁵⁸ A NÉBIH, illetve a növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal a (3) bekezdés e) és g) pontja, valamint (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti követelmények vizsgálatával összevont szemlét végez a szállítónál, amennyiben az elmúlt három év gyümölcsfaiskolai szemléi során

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott összevont szemlét a második gyümölcsfaiskolai szemle időpontjában kell végezni.

34. § (1)⁵⁹ A C.A.C. gyümölcsfaiskolában a növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal évente legalább egy szemlét tart, amely során ellenőrzi a 29. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesülését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szemlét legkésőbb a kitermelést megelőzően el kell végezni.

(3) Ha a faiskolában nevelt ültetési anyag és alanycsemete tételek nem érik el a 4. mellékletben foglalt, a méretekre vonatkozó részletes minőségi követelményeket, de a 4. mellékletben foglalt,

35. § (1) A gyümölcsfaiskolai ellenőrzésről a szemle időpontjában jegyzőkönyvet kell készíteni, amely

(2) A gyümölcsfaiskola teljes növényállományát zárolni kell, ha

(3) A gyümölcsfaiskolai tételt zárolni kell, ha

(4) A gyümölcsfaiskolai tételt alacsonyabb kategóriájúnak kell minősíteni, ha

(5)⁶⁰ Az egyéb hiányosságok megszüntetését a NÉBIH, illetve a növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal határidő és jelentési kötelezettség megállapításával együtt előírja.

(6) A zárlatfeloldás feltételeit az ellenőrzöttel közölni kell.

(7) A zárlatot haladéktalanul fel kell oldani, ha a korlátozásra okot adó körülmények megszűnnek, és a szaporítóanyag megfelel az e rendelet előírásainak.

36. §⁶¹ A NÉBIH, illetve a növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal a kitermelést követően a faiskolai tárolóhelyeken, valamint a kis- és nagykereskedelmi telephelyeken szúrópróbaszerűen ellenőrzi a forgalomba hozatalra szánt, illetve forgalmazott szaporítóanyagok tekintetében

37. § (1) Saját árutermelő ültetvény létesítéséhez történő szaporítás esetén a termelő házi gyümölcsfaiskolát létesíthet. A házi faiskolában előállított ültetési anyag forgalomba nem hozható.

(2)⁶² A házi faiskola létesítését a növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal, valamint a növényvédelmi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatal részére évente február 28-ig be kell jelenteni.

(3) A bejelentésben meg kell jelölni a házi faiskola helyét (település, helyrajzi szám), területét, a szaporított tételek fajtáját, mennyiségét, kategóriáját, oltvány esetében alanyát, a szaporító gazdaság nevét és címét. A termelőnek a fajta szaporításához be kell szereznie a fajtajogosult engedélyét.

(4) Házi faiskolában csak a 7. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő szaporító alapanyagot lehet felhasználni. A házi faiskolában előállított ültetési anyag a felhasznált alapanyagtól függetlenül csak C.A.C. kategóriájú lehet.

(5) A házi faiskolában termelt szaporítóanyagot legalább a C.A.C. faiskolákra előírt követelmények szerint kell üzemeltetni és ellenőrizni.

38. § (1) A faiskolai engedélyes saját telephelyén szaporítóanyag nagykereskedelmi forgalomba hozatalára, valamint viszonteladására jogosult.

(2)⁶³ A növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal a nagykereskedelmi forgalomba hozatalt telephellyel rendelkező kérelmező részére akkor engedélyezi, ha

(3)⁶⁵ A növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal a telephellyel nem rendelkező, kizárólag a szaporítóanyagok közvetítésével foglalkozó szállítónak a nagykereskedelmi forgalomba hozatalt akkor engedélyezi, ha a szállító teljesíti a (2) bekezdés a)–c) és f) pontjában foglalt előírásokat.

(4) A nagykereskedelmi forgalmazó köteles

(5)⁶⁶ A növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal a nagykereskedelmi telephelyeken valamint a csak közvetítéssel foglalkozó szállítók esetén a szállító irodájában évente legalább egy szemlét végez. A szemle során ellenőrzi

39. § (1)⁶⁷ A növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal az engedélyt visszavonja, ha

(2)⁶⁹ A növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal határozata alapján a NÉBIH tájékoztatja a Bizottságot az engedély visszavonásáról, ha arra a (1) bekezdésben meghatározott okból került sor.

(3) Az engedély megszerzése nem mentesít a kereskedelmi tevékenység végzéséhez szükséges egyéb feltételek teljesítése alól.

40. § (1)⁷⁰ A NÉBIH, a növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal és a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal az árusítóhelyen annak nyitvatartási idejében ellenőrzést tarthat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés kiterjed

(3) A faiskolai lerakat az e rendeletben foglalt minőségi követelményeknek megfelelő, dokumentált származású ültetési anyagot vehet át értékesítésre és hozhat forgalomba. A származást igazoló okiratnak tartalmaznia kell az ültetési anyag szállítóját, faját, fajtáját, oltvány esetén alanyát, kategóriáját, mennyiségét és a forgalomba hozatal időpontját. A vásárolt tételekről folyamatosan nyilvántartást kell vezetni, és azt öt évig meg kell őrizni.

(4) Árutermelő ültetvény létesítésére ültetési anyagot kiskereskedelmi forgalomba hozatal keretében árusítani tilos.

41. § (1) A faiskolai lerakat üzemeltetése során folyamatosan gondoskodni kell

(2) Az árusítóhelyen jól látható módon fel kell tüntetni a szaporítóanyagok árumegnevezését, árát, fajtáját, oltvány esetén alanyát.

(3) Az eladásra szánt növények csak az e rendeletben előírt módon megjelölten kerülhetnek forgalomba. Fás oltványok kivételével a kötegelten vagy más egységcsomagként címkézett ültetési anyag esetében a címkézési egységnél kisebb tételű értékesítésnél az eladó köteles a szaporítóanyagot saját árucímkével ellátni, azon feltüntetni a szaporítóanyag fajtáját, klónját, oltvány esetén alanyát, kategóriáját, mennyiségét.

(4) A faiskolai lerakatban a vásárló részére hozzáférhetővé kell tenni a szaporítóanyagokra vonatkozó jogszabályok minőségi előírásait.

(5) Az árusítóhely az értékesítés során az eladott szaporítóanyagról a vevő kérésére eladási jegyzéket köteles adni, amely tartalmazza

(6)⁷¹ Amennyiben az árusítóhelyet a szaporítóanyagokkal kapcsolatos minőségvédelmi bírság megállapításáról szóló kormányrendelet alapján három alkalommal az ellenőrző hatóság véglegessé vált döntéssel elmarasztalta, a növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal az árusítóhely engedélyének visszavonását kezdeményezi.

42. § (1) Harmadik országból forgalomba hozatal céljára csak az e rendelet előírásainak megfelelő szaporítóanyagot lehet importálni a NÉBIH engedélyével. A szabad forgalomba csak az engedélyen feltüntetett szaporítóanyag bocsátható.

(2) A szaporítóanyag behozatala iránti kérelemnek tartalmaznia kell a szaporítóanyag faját, fajtáját, klónmegjelölését, alanyát, kategóriáját, mennyiségét, növény-egészségügyi állapotát, származási helyét és a szállítás időpontját (határidejét), valamint a felhasználás célját.

(3) Továbbszaporítás céljából szaporítóanyagot a NÉBIH által meghatározott kategóriában lehet importálni.

(4) A NÉBIH az engedély elbírálása során megvizsgálja, hogy a küldő országban működő szaporítóanyag ellenőrzési rendszer, a szaporítóanyagok megjelölése, a csatolt szállítói dokumentum, valamint a növényútlevél megfelelnek-e a hazai követelményeknek.

(5) A szállító a harmadik ország ellenőrző hatósága által vizsgált és alkalmasnak minősített szaporítóanyagra nyújthat be behozatali kérelmet.

(6)⁷² A behozott szaporítóanyag tárolási helyéről és mennyiségéről a szállító köteles két munkanapon belül növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatalt értesíteni, és kérni a belföldiesítő ellenőrzést.

(7)⁷³ A növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal a (6) bekezdés szerinti ellenőrzése során

(8) Ha az engedély a szaporítóanyag minősége tekintetében nem tartalmaz előírást, az meg kell, hogy feleljen a hazai előállítású certifikált szaporítóanyagokra előírt minőségi követelményeknek.

43. § (1)⁷⁴ A növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatalnak a tétel virológiai állapotára vonatkozó állásfoglalása, valamint a szaporítóanyag bizonylatai és vizsgálata alapján dönt arról, hogy a szaporítóanyag belföldön felhasználható-e, illetve, hogy milyen szaporítási fokúnak fogadja el az importált anyagot.

(2)⁷⁵ A beérkezett szaporítóanyag-tételekről a növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal belföldiesítő jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyv alapján az importőr honosító származási igazolványt állít ki, ami a felhasználó, illetve a tételek megosztása esetén a viszonteladó alapbizonylata.

(3) A (2) bekezdés szerinti belföldiesítő jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

44. §⁷⁶ Az exportőr kérelmére – amennyiben a kivitelre szánt szaporítóanyag a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelel – a növénytermesztési hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatal nemzetközi származási igazolványt állít ki.

45. § (1) A bázis kategóriájú ültetési anyag és a certifikált anyanövény fajtaazonosságának ellenőrzését minden esetben el kell végezni. A fajtaazonosság megállapítása történhet ellenőrző termesztéssel vagy más arra alkalmas, hivatalosan elfogadott módszer alkalmazásával. A mintavételt a 10. mellékletben foglaltak szerint kell végezni.

(2) Amennyiben egy ültetési anyag vagy tétel életképessége, fajtaazonossága vagy fajtatisztasága tekintetében kétség merül fel, a NÉBIH elvégzi az ültetési anyag ellenőrző termesztését.

(3) A NÉBIH bármely érdekelt megrendelésére a fajtaazonosság ellenőrzését szolgáltatási tevékenységként is végezheti.

(4) A fajtaazonosság ellenőrzésének eredményéről a NÉBIH jegyzőkönyvet állít ki, amelyet az érdekeltek részére megküld.

46. § (1)⁷⁷ A növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal a gyümölcsszaporítóanyag-tételek zárlati károsítóktól és a 2. melléklet 1–3. pontjai szerinti károsítóktól való mentességét vizuálisan ellenőrzi, mintát vesz a vizsgálatokhoz, valamint elvégzi a minták laboratóriumi vizsgálatát.

(2) A szaporítóanyag minőségének vizsgálatára vonatkozó részletes szabályokat a 4. melléklet tartalmazza.

(3)⁷⁸ A NÉBIH, a növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal, illetve a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal köteles a Bizottság által szervezett ellenőrzésekhez a szükséges információkat megadni, a Bizottsággal együttműködni, és minden egyéb módon biztosítani az ellenőrzés elvégzésének feltételeit.

47. § (1) A NÉBIH vezeti és naprakészen tartja a szállítók nyilvántartását (a továbbiakban: szállítói nyilvántartás). A NÉBIH a szállítókat 8 napon belül értesíti a nyilvántartásba vételükről, vagy annak bármely változásáról.

(2) A szállítói nyilvántartás az alábbi információkat tartalmazza:

(3) Amennyiben a szállító már nem végez az e rendelet 2. § 39. pontja szerinti tevékenységet, a NÉBIH törli a szállítói nyilvántartásból.

(4) A szállító köteles a (2) bekezdés a) és b) pontjában szereplő információt, valamint az információval kapcsolatos bármely változást bejelenteni.

48. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

49. §⁷⁹ (1) A 2017. január 1-je előtt már meglévő, 2029. december 31-ig hivatalosan minősített vagy a C.A.C. anyagként való minősítés feltételeit teljesítő, de e rendelet követelményeinek nem megfelelő anyanövényről származó mag vagy magonc 2029. december 31-ig forgalomba hozható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szaporítóanyag forgalomba hozatala során a szaporítóanyag címkéjén és származási igazolványán szerepelnie kell a 2014/98/EU bizottsági végrehajtási irányelv 32. cikkére történő hivatkozásnak.

(3) A 2023. január 1-je és az egyes szaporítóanyagok előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó rendeletek módosításáról szóló 36/2023. (VII. 19.) AM rendelet hatálybalépése között forgalomba hozott, (1) bekezdés szerinti szaporítóanyag jogszerűen forgalomba hozott szaporítóanyagnak minősül.

49/A. §⁸⁰ (1) A 2020. április 1-je előtt már használatban volt, a sárgától eltérő színű címkével jelölt C.A.C. szaporítóanyag 2021. június 30-ig Magyarország területén forgalomba hozható.

(2) A 2020. április 1-je előtt már használatban lévő, a sárgától eltérő színű címkével jelölt C.A.C. szaporítóanyag és gyümölcstermő növény szállítói okmányán, amennyiben az jelölésként kerül felhasználásra, szerepelnie kell a 2019/1813/EU bizottsági végrehajtási irányelv 3. cikkére történő hivatkozásnak.

50. § E rendelet

51. §⁸⁴ E rendelet a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. október 26-i 2016/2031/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.