PK ÍH 2017/141.
PK ÍH 2017/141.
2017.12.01.
Ideiglenes intézkedésként a jogsértés megállapítása szerzői jogi perben sem kérhető. Ha a jogsértésről történt tudomásszerzéstől számított 60 nap eltelt, a szerzői jogi törvény jogérvényesítést könnyítő vélelme nem alkalmazható, ideiglenes intézkedés csak a különös méltánylást érdemlő jogvédelmi helyzet valószínűsítése esetén rendelhető el [1954. III. tv. 156. §; 1999. LXXVI. tv. 94/A. §, 80. §; 2007. LXXIV. tv. 6. §; 2010. CLXXXV. tv. 78. §].
A felperes mint médiaszolgáltató működteti a felperes televíziós csatornáját, az alperes a csatornát – 1997 évtől kezdődően – SD formátumban elosztja és továbbítja előfizetői felé. Az alperes 2016. augusztus 31-én szerződési ajánlatot tett, a felek közt azonban – a díj kérdésében kialakult vita miatt – szerződés nem jött létre, ezért az alperes a szerződés létrehozása iránt eljárást kezdeményezett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál.
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette, és folyamatosan megsérti a felperesnek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. (Szjt.) 80. §-ban foglalt jogát, mivel a csatorna terjesztésére a felperestől engedéllyel nem rendelkezik, és felhasználási díjat nem fizet (1. számú kereset). Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a jogsértő magatartás abbahagyására, és az alperest tiltsa el a további jogsértéstől (2. számú kereset), kötelezze az alperest, hogy az előfizetőit haladéktalanul tájékoztassa arról, hogy a csatornát jogosulatlanul terjesztette, és ezért a csatorna terjesztését megszünteti köteles (3. számú kereset). Keresete kiterjedt arra is, hogy a bíróság kötelezze az alperest, hogy szolgáltasson adatot arra vonatkozólag, hogy a műsorterjesztési szolgáltatás előfizetőitől milyen összegű díjakat szed, illetőleg szedett be (4. számú kereset). Hivatkozott arra, hogy felperes 2016. április hó 25. napjától a 86/2016. (IV. 25.) Kormányrendelet alapján felhasználási díj érvényesítésére jogosult, az alperes azonban felhasználási díjat nem fizet, a csatorna terjesztésére a felperestől engedéllyel nem rendelkezik. Utalt arra, hogy az alperes a Média szolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. tv. 80. §-a alapján jogvitás eljárást kezdeményezett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság előtt, amelyben jövőre nézve kérte a felek közötti szerződés létrehozását.
A kereseti kérelem előterjesztésével egyidejűleg a felperes ideiglenes intézkedése iránti kérelmet is előterjesztett az Szjt. 94/A. §-a és a Pp. 156. § (1) bekezdése alapján, ideiglenes intézkedésként az 1., 2., 3. számú kereset szerinti megállapítást, abbahagyásra kötelezést, eltiltást és tájékoztatásra kötelezését kért. Hivatkozott arra, hogy az ideiglenes intézkedés feltételeként a különös méltánylást érdemlő jogvédelem szükségessége fennáll, mivel az alperes súlyosan és folyamatosan megsérti a felperes jogait, a felperes felhívása ellenére, és ezért rosszhiszeműen jár el, a piac többi részvevőjéhez képest ingyen terjeszti a csatornát, ezzel versenyelőnyhöz és folyamatos gazdagodáshoz jut. Utalt arra, hogy a felperest a szakmai jó hírnevének megsértése miatt súlyos nem vagyoni károk érhetik, szakmai szavahihetőségét alááshatja az, hogy az alperes a csatornát díjfizetés nélkül továbbítja annak ellenére, hogy más piaci résztvevővel szemben a felperes díjat érvényesít. Hivatkozott arra, hogy az ideiglenes intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket, mivel az alperes műsorterjesztési tevékenysége a csatorna nélkül is fenntartható, így az alperest hátrány nem éri.
Alperes a kereset és az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a felperes műsorát 1997. év óta terjeszti egyedi megállapodás nélkül, a műsor jelenleg is bárki számára szabadon hozzáférhető. Kiemelte, hogy a felperes visszaélésszerű eljárása miatt nem került sor a szerződés megkötésére, az alperes soha nem zárkózott el a korrekt, egyedileg megtárgyalt szerződés megkötésétől. Utalt arra, hogy a felperes által alkalmazni kívánt általános szerződési feltételek érvénytelenek, a felperes, mint jelentős befolyással rendelkező médiaszolgáltató a 2010. évi CLXXXV. tv. (Mttv.) 78. §-ban foglalt kötelezettségét megszegi, jogait, kötelezettségeit nem rendeltetésszerűen, jogszerűen gyakorolja, ezért nem érdemel jogvédelmet, ideiglenes intézkedés keretében különösen nem. Hivatkozott arra, hogy a felperes jogvédelmét biztosítani tudja a szerződés megkötésével, vagy a jogvitás eljárás befejezésének bevárásával, mivel a szerződés vagy hatósági határozat alapján a díjat meg fogja kapni. Kiemelte, hogy az ideiglenes intézkedés az alperesnek kárt okozna, mivel ha a felperesi program terjesztését szüneteltetnie kell, fennáll a veszélye annak, hogy előfizetőit nagy számban elveszti, mivel más szolgáltatón keresztül a programot ingyenesen elérhetik. Utalt arra, hogy a felperesnek nincs olyan különös joga, amelynek megóvására, figyelembevételére a Média Tanács előtti eljárás ne volna alkalmas, és amely jogot ezen eljárásban születő jogerős határozat véglegesen ne rendezne.
Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésével a felperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmét elutasította. Kifejtette, hogy a NMHH előtt kezdeményezett eljárásra tekintettel nem áll fenn a felperes vonatkozásában olyan különös méltánylást érdemlő jogvédelmi helyzet, amely indokolná az 1., 2., 3. számú kereseti kérelem ideiglenes intézkedés keretében történő teljesítését, figyelemmel arra, hogy a felek közötti szerződés létrehozására, tartalmának megállapítására az NMHH-nak van hatásköre, és az említett jogvitás eljárásban az alperes kinyilvánította, hogy a döntésben foglalt mértékű díjat meg fogja fizetni a felperes részére. Utalt arra, hogy nem lehet jelenleg pontosan állást foglalni abban, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelése a felperes oldalán mekkora előnyt, az alperes vonatkozásában mekkora hátrány okozna. Kiemelte, hogy a felperesnek a perben műsordíj, illetve kártérítés iránti igénye nincsen, vélhetően az ideiglenes intézkedés az alperes számára aránytalanul nagyobb hátrányt okozna, mint a felperesnél elérhető előny, így az arányosság követelménye nem teljesülne. Kifejtette, hogy a felperes a nem vagyoni károk, szakmai jó hírnév, szavahihetőség körében maga is feltételes módban fogalmazott, ezért nincs szó közvetlen fenyegető kárról, emellett a személyiségi jog sérelme nem tartozik abba a körben, amely indokolná ideiglenes intézkedés meghozatalát. Megjegyezte, hogy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartására a felperes nem hivatkozott, de jelen esetben épp az ellenkezőjét, a jogsértésre okot adó helyzet megváltoztatását szeretné elérni az ideiglenes intézkedéssel. Utalt arra, hogy nem állnak fenn az Szjt. 94/A. § (2) bekezdésében írt feltételek sem, a szerzői jogsértés felperes által megjelölt időpontja 2016. július hó 1. napja, melyhez képest a keresetindítás 2017. január hó 13. napján történt, így az Szjt. 94/A. § (2) bekezdésében írt 60 napos határidő már eltelt.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, az ideiglenes intézkedés elrendelését kérte. Kiemelte, hogy az NMHH előtt folyamatban lévő eljárásban a felperes nem nyerhet jogvédelmet, mivel az alperes a jogvitás eljárásban a szerződés létrehozását a jövőre nézve kérte. Hangsúlyozta, hogy az alperes gazdagodása, versenyelőnye, az, hogy folyamatosan és súlyosan sérti a felperes jogát, veszélyezteti a felperes szakmai jó hírnevét, szavahihetőségét, a különös méltánylást érdemlő jogvédelmet indokolja. Változatlanul hivatkozott arra, hogy az intézkedéssel okozott hátrány az intézkedéssel elérhető előnyöket nem haladhatja meg. Fenntartotta magának azt a jogot, hogy a perben kártérítési igényét érvényesítse.
Az alperes a fellebbezésre nem tett észrevételt.
A fellebbezés nem megalapozott.
Az elsőfokú bíróság érdemben helyesen döntött az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasításáról, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta, azonban az elutasítás jogi indokait az alábbiak szerint egészíti ki és pontosítja.
A bíróság a Pp. 156. § (1) bekezdése szerint ideiglenes intézkedéssel a kereseti kérelemben (viszontkeresetben), illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését rendelheti el. A törvény szóhasználatából, és tartalmából következően ideiglenes intézkedéssel a bíróság csak teljesítésre kötelezheti a kérelmező fél ellenfelét, ilyen intézkedés csak marasztaló tartalmú határozat lehet (BDT 2001/363. szám). Megállapítási kereset esetén ezért nincs ideiglenes intézkedésnek helye, így nem kérheti a felperes ideiglenes intézkedésként annak megállapítását, hogy az alperes megsértette, és folyamatosan megsérti az Szjt. 80. §-ban foglalt jogát.
Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a kérelem további része sem teljesíthető a törvényi feltételek hiányában. A polgári peres eljárásban elrendelhető ideiglenes intézkedések feltételeit a Pp. 156. §-a határozza meg. Ideiglenes intézkedés elrendelésére akkor kerülhet sor, ha az közvetlenül fenyegető kár elhárítása vagy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges, és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket. Az Szjt. 94/A. § (1) bekezdése akkor tekinti a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelméhez szükségesnek az ideiglenes intézkedést, ha kérelmező igazolja, hogy a mű szerzői jogi védelem alatt áll, valamint, hogy ő az, aki jogosult saját nevében fellépni a jogsértéssel szemben. Ez a kérelmező jogérvényesítését könnyítő vélelem, amelyet az alperes bármely konjuktív feltétel ellenbizonyításával megdönthet. Abban az esetben viszont, ha a (2) bekezdésben meghatározott határidők elteltek, a felperes az általános polgári eljárás jogi (Pp. 156. §) – és nem az Szjt. 94/A. § (1) bekezdés szerinti – feltételek mellett kérheti már csak az ideiglenes intézkedés elrendelését. Az Szjt. 94/A. § (2) bekezdése alapján a szubjektív jellegű határidő 60 nap, amelyet attól az időponttól kell számítani, amikor a felperes a jogsértésről és a jogsértő személyéről tudomást szerzett. A perbeli esetben a felperes a szubjektív határidőn túl terjesztette elő a keresetet, ezért az Szjt. 94/A. § (1) bekezdése szerinti vélelemre nem hivatkozhat.
A Pp. 156. §-a alapján elrendelt ideiglenes intézkedés célja az azonnali jogvédelem biztosítása az időmúlás miatt már el nem hárítható jogsérelem megelőzésére. A kérelmezőnek ez esetben azt kell valószínűsítenie, hogy az ideiglenes intézkedés különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges, és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket.
A különös méltánylást érdemlő érdek fogalmát a törvény nem határozza meg, arról mindig az adott ügy és a felek körülményei alapján kell a bíróságnak döntenie. A Pp. 156. § (1) bekezdése alapján az ideiglenes intézkedés iránti kérelem tartalmi követelménye, hogy a felperesnek a különös méltánylást érdemlő jogvédelmi helyzetet valószínűsítenie kell. Nem terheli a törvény értelmében az általa előadottak valóságának kétséget kizáró módon történő bizonyítása, csak valószínűsítése. A fél előadása azonban önmagában nem alkalmas az általa hivatkozottak valóságának vélelmezésére.
A felperes állította, hogy az alperes a folyamatos és súlyos jogsértéssel jogtalan versenyelőnyhöz, gazdagodáshoz jut, illetve felperes jó hírneve, szavahihetősége sérülhet a jogsértés folytán. A jó hírnév, szavahihetőség sérelmét a felperes maga is csak egy feltételezésnek minősítette annak ellenére, hogy az állított jogsértő állapot a felek között állítása szerint is huzamosabb ideje fennáll, e feltételezésen alapuló jövőbeni jogsérelem azonban nem ad alapot azonnali jogvédelemre. Az esetleges alperesi gazdagodásból vagy versenyelőnyből származó igények érvényesítésének nem feltétele az ideiglenes intézkedés elrendelése, a felperes azonnali jogvédelmét ezért e tények sem alapozhatják meg.
A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 6. § (1) bekezdése értelmében Magyarország területén bármely természetes, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az e törvényben és az Eht.-ban meghatározott feltételek teljesítése esetén jogosult műsorterjesztési szolgáltatás nyújtására. A (7) bekezdés értelmében a Hatóság a műsorterjesztés e törvény szerinti jogszerűségét általános hatósági felügyeleti eljárásban ellenőrzi. A médiaszolgáltatásról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. tv. 78. § (2) bekezdése értelmében a felperest szerződéskötési kötelezettség terheli az alperessel mint műsorszolgáltatóval. Az alperes a szerződési ajánlatot megtette, díj fizetését vállalta, a szerződés létrehozása iránt eljárást is indított, a per adatai szerint a felek közt díjvita van. A díjra vonatkozó vita, illetve a díjfizetés hiánya azonban – az idézett jogszabályi rendelkezések tükrében – nem minősül olyan különös méltánylást érdemlő érdeknek, amely a felperesnek alapot adna arra, hogy az alperest a – törvényen alapuló jogként őt megillető, korábban díjfizetési kötelezettség nélkül gyakorolható és hosszú ideje gyakorolt – műsorterjesztéstől ideiglenes intézkedésként eltiltani kérje. Az a tény, hogy az alperes a szerződés létrehozását a média hatóságtól a jövőre nézve kérte, nem zárja ki a felperes vagyoni igényét a szerződéssel nem érintett időszakra, és nem alapozza meg az alperessel szembeni ideiglenes intézkedést sem.
A rendelkezésre álló adatok alapján az ideiglenes intézkedés arányossága sem állapítható meg, ugyanis a felperes által az ideiglenes intézkedés elrendelésének elmaradása esetére megjelölt előnyök, miszerint így megakadályozható jó hírnevének, szavahihetőségének rombolása, az alperes versenyelőnyhöz jutása, nem tekinthetők az azonnali jogvédelmet biztosító ideiglenes intézkedés elrendelésére alapot adó olyan előnynek, amely meghaladná az alperes által megjelölt hátrányokat, így az ideiglenes intézkedés elrendelése esetére valószínűsíthetően bekövetkező bevételkiesését az előfizetők elvesztése miatt.
(Pécsi Ítélőtábla Gpkf.IV.45.077/2017/2.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás