PK ÍH 2017/142.
PK ÍH 2017/142.
2017.12.01.
A devizatörvények hatálya alá tartozó szerződés érvénytelenségére hivatkozással indított perben a tárgyalás felfüggesztése miatt előterjesztett fellebbezés elbírálása során a bíróságnak azt kell értékelnie, hogy az előzetes kérdésként megjelölt előzetes döntéshozatal eredménye kihat-e a kereset érdemi elbírálására. Azt a bíróság nem vizsgálhatja, hogy az előzetes döntéshozatali eljárással érintett alapüggyel azonos megítélés alá eső ügyben szükség van-e a mindkét eljárásban egyaránt releváns kérdések tekintetében a közösségi jog, valamint a közösségi intézmények jogi aktusainak az értelmezésére: ezeket a szempontokat ugyanis nem a nemzeti bíróság, hanem a már megindult előzetes döntéshozatali eljárásban dönteni hivatott Európai Unió Bírósága mérlegelheti [Pp. 152. § (2) bekezdés].
A felperes keresetével egyebek között a 2007. január 31. napján megkötött lízingszerződés árfolyamkockázatot rátelepítő szerződéses kikötéseinek tisztességtelenségen alapuló érvénytelenségének megállapítását, az érvénytelenség jogkövetkezményeként a szerződés határozathozatalig való hatályossá nyilvánítását és az alperes 3 134 410 forint megfizetésére kötelezését kérte kérte.
Az elsőfokú bíróság a per tárgyalását az Európai Unió Bírósága előtt (a továbbiakban: EUB) C-51/17. szám alatt folyamatban lévő eljárás befejezéséig a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 152. § (2) bekezdése alapján felfüggesztette. A végzés indokolása szerint az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező határozatban feltett kérdésekben való döntés az árfolyamkockázatot telepítő szabályok tisztességtelenségének megállapítására irányuló másodlagos kereseti kérelem elbírálásának előkérdését jelenti.
A végzés ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, aminek tartalma szerint kérte az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság utasítását az eljárás folytatására. Az elsőfokú végzést egyrészt azért tartotta jogszabálysértőnek, mert a C-51/17. számú eljárás nem tekinthető a per előkérdésének. Az előzetes döntéshozatallal érintett per és a jelen per tényállása, szerződéses környezete, a szerződések tartalma és a rájuk vonatkozó jogszabályok nem azonosak. Az adott per tárgya lízingszerződés, míg az előzetes döntéshozatali eljárásban kölcsönszerződésről kell állást foglalni. A felperes a jelen perben olyan kereseti kérelmeket is érvényesít, amit az előzetes döntéshozatali eljárás egyáltalán nem érint, így az EUB határozata nem tekinthető előkérdésnek. Kiemelte, hogy a perben előzetes döntéshozatali eljárásnak nincs helye. A 3/2005. (XI. 4.) PK-KK véleményben foglalt feltételek nem állnak fenn, mert nincs szükség a közösségi jog, valamint a közösségi intézmények jogi aktusainak értelmezésére. Hangsúlyozta, hogy a Pp. 152. § (2) bekezdése alapján a felfüggesztés nem kötelező, csupán lehetőség. Az elsőfokú bíróság helytelen mérlegeléssel jutott arra a következtetésre, hogy a felfüggesztés oka fennáll. A bíróságnak az adott perben kell bizonyítási eljárást lefolytatni annak érdekében, hogy a felperes az árfolyamkockázattal kapcsolatosan teljes körű, világos és érthető tájékoztatást kapott-e. Érvelése szerint a felfüggesztés az eljárás elhúzódását eredményezi.
A felperes az elsőfokú végzés helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyes következtetéssel jutott arra a megállapításra, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás tárgya a per elbírálása szempontjából előzetes kérdés.
A fellebbezés alaptalan.
A Fővárosi Ítélőtábla az alábbi indokok miatt egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a C-51/17. számon folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárás eredménye kihat az árfolyamkockázat telepítését tartalmazó kikötések tisztességtelenségére alapított kereset érdemi elbírálására.
A felperes másodlagos keresete az árfolyam-kockázatot, azaz a forint svájci frankhoz képesti gyengülését rá telepítő szerződéses kikötés tisztességtelenségén alapul. Nem a kockázat feltárásának, az erről való tájékoztatásnak van elsődlegesen jelentősége, hanem annak, hogy a támadott szerződési feltétel szerint a mértékadó árfolyam – értve ezalatt az Üzletszabályzat I.12. pontja szerint a CHF vételi árfolyamát a szerződés létrejöttének napján – és a fizetési esedékesség napján aktuális deviza eladási árfolyam változása az alapja az árfolyamváltozás számításának és áthárításának (Üzletszabályzat I.20.b pont). A perben támadott CHF alapú lízingszerződés a 2014. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: DH1 törvény) 1. § (1) bekezdése, a 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: DH2 törvény) 1. §-a és a 2015. évi CXLV. törvény 1. §-a szerint a devizatörvények hatálya alá tartozik. A DH1 törvény 3. § (2) bekezdése értelmében az Üzletszabályzat előbbi pontjaiban meghatározott árfolyamrésre vonatkozó rendelkezések helyébe ex tunc hatállyal mind a folyósítás, mind a törlesztés vonatkozásában az MNB hivatalos devizaárfolyama lépett. Ez az árfolyam a törvény rendelkezésén alapul és az árfolyamkockázatot szintén magába foglalja. Az ítélőtábla kezdeményezésére C-51/17. szám alatt indult előzetes döntéshozatali eljárás tárgya az a 93/13/EGK irányelvet érintő jogértelmezés abban a kérdésben, hogy az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződési feltétel tisztességtelensége a devizatörvények hatálybalépése után vizsgálható-e, és amennyiben igen, milyen szempontok szerint. Az előbbi indokok miatt az előzetes döntéshozatali eljárás alapvetően befolyásolja az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltétel tisztességtelenségén alapuló kereset elbírálását.
Adott esetben az elsőfokú bíróság egy már folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárásra tekintettel függesztette fel a per tárgyalását, így a fellebbezés kapcsán kizárólag azt lehetett vizsgálni, hogy a felfüggesztés Pp. 152. § (2) bekezdésében meghatározott feltételei fennállnak-e. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének alperes szerinti kizártságával kapcsolatos fellebbezési érvek nem voltak figyelembe vehetők, mert ezeket a szempontokat nem a nemzeti bíróság, hanem az előzetes döntéshozatal tárgyában dönteni hivatott EUB mérlegelheti.
A Fővárosi Ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság jogszabályoknak megfelelő végzését a Pp. 259. §-a alapján alkalmazott Pp. 253. § (2) bekezdése szerint helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 5.Pkf.26.151/2017/3.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás