PK ÍH 2017/144.
PK ÍH 2017/144.
2017.12.01.
Ha a fellebbezést magában foglaló beadvány nem felel meg a törvény által előírt alaki követelményeknek – ide értve azt az esetet, amikor az elektronikus úton kapcsolatot tartó jogi képviselő a fellebbezését nem látja el legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással –, akkor a hiányosság jogkövetkezménye csak eredménytelen hiánypótlást követően vonható le [Pp. 95. § (2) bekezdés, 196. § (1) bekezdés f) pont, 235. § (2) bekezdés, 237. §; 394/G. § (5) bekezdés].
A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a felperes P./2016/2. számú végzés ellen 3. sorszámon előterjesztett fellebbezését hivatalból elutasította. A végzés indokolása szerint a fellebbezést elektronikus úton L. B. beküldőként terjesztette elő, de a beadványon képviselőként a felperes jogtanácsosát tüntették fel. A bírósági nyilvántartás adatai szerint az AVDH hitelesítés nem a jogtanácsostól, hanem L. B.-től származik, aki benyújtó személyként nem minősül a felperes képviselőjének. A fellebbezés ezért nem felel meg a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 394/G. § (5) bekezdésében foglaltaknak.
A végzés ellen a felperes fellebbezett, kérte a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság utasítását a fellebbezés elbírálására.
Fellebbezését azzal indokolta, hogy a másodfokú bíróság a Pp. 237. §-ában foglalt jogkövetkezményt jogszabálysértően alkalmazta. Fellebbezését a Pp. 394/C. § (4) bekezdésében és 394/G. § (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően terjesztette elő, így nem lett volna helye a fellebbezés elutasításának. Kiemelte, hogy a Pp. 394/C. § (3) és (4) bekezdése egyértelműen elkülöníti azt a két esetet, ha a beadványt belföldi gazdálkodó szervezet, illetve ha közigazgatási szerv nyújtja be. Amíg gazdálkodó szervezet esetén a képviselő teljes körű azonosítását, addig közigazgatási szerv esetén a közigazgatási szerv teljes körű azonosítását kell elvégezni. A Pp. 394/C. § (4) bekezdése szerint a közigazgatási szerv az elektronikus benyújtás során a közigazgatási szerv teljes körű azonosítását biztosító és az űrlapbenyújtási támogatási szolgáltatás igénybevételével is jogosult eljárni. A felperes mint közigazgatási szerv nem köteles a képviselő teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételére, így beadványait elektronikus úton úgy is előterjesztheti, ha a közigazgatási szerv teljes körű azonosítása megtörténik és az iratot hivatali kapun keresztül nyújtja be. A 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 155/K. § (1) bekezdéséből és 136. § (3) bekezdéséből is csak az a következtetés vonható le, hogy a beadványt az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás (ÁBT) útján elektronikus úton hivatali kapun keresztül kell előterjesztenie, amit csak a hivatali kapu használójaként megjelölt személy képes elvégezni. Érvelése szerint a jogtanácsos képviseleti jogát jogtanácsosi igazolvánnyal és a felperes nyilatkozatával megfelelően igazolta.
Az I. és II. rendű alperes a végzés elleni fellebbezésre észrevételt nem tett.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A Fővárosi Ítélőtábla abban egyetértett a másodfokú bírósággal, hogy az elektronikus úton előterjesztett fellebbezés nem felelt meg a Pp. 394/G. § (5) bekezdésében foglaltaknak. A másodfokú bíróság azonban a Pp. 237. §-ban foglalt jogkövetkezményt hiánypótlási felhívás kiadása nélkül nem alkalmazhatta volna.
A közigazgatási szerv azonosítását biztosító szolgáltatás és hivatali kapu használata nem mentesíti a félként eljáró közigazgatási szervet az alól a kötelezettség alól, hogy az elektronikus úton benyújtott beadványokat a Pp. 394/G. § (5) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelően terjessze elő. Ezt a felperes a képviseleti joggal rendelkező személy által igénybe vett AVDH szolgáltatással vagy úgy teljesíthette volna, hogy a beadványt képviselője legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el. A fellebbezés kétségkívül az előbbi feltételek egyikének sem felel meg. Ez azonban nem eredményezhet hiánypótlási felhívás nélküli elutasítást, ilyen jogkövetkezményt a Pp. az előbbi hiányossághoz nem fűz. A Pp. 394/G. § (5) bekezdésében foglalt feltételek hiányában a fellebbezést magában foglaló beadvány nem felel meg a Pp. 93. § (3) bekezdésében és 196. § (1) bekezdés f) és g) pontjában foglalt alaki követelményeknek, amely hiányosság jogkövetkezménye csak eredménytelen hiánypótlást követően vonható le [Pp. 235. § (2) bekezdés, 237. §]. Adott esetben sem az első-, sem a másodfokú bíróság nem hívta fel hiánypótlásra a fellebbezést benyújtó felperest, ezért a mulasztás esetére előírt jogkövetkezmény alkalmazására nem kerülhetett volna sor.
A Fővárosi Ítélőtábla ezért a másodfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a alapján alkalmazott Pp. 252. § (2) bekezdése szerint hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot az eljárás folytatására és újabb határozat hozatalára utasította. A másodfokú bíróságnak a Pp. 259. §-a alapján alkalmazott Pp. 240. § (1) bekezdése és 95. §-a szerint eljárva kell felhívni a felperest arra, hogy fellebbezését a Pp. 394/G. § (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelően terjessze elő, amit a felperes a képviseleti joggal rendelkező személy által igénybe vett AVDH szolgáltatással vagy úgy teljesíthet, hogy a beadványt képviselője legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el. A Pp. 237. §-a szerinti jogkövetkezmény csak akkor alkalmazható, ha a felperes a hiányokat a megadott határidő alatt nem pótolja. A hiánypótlás teljesítése esetén a másodfokú bíróságnak a fellebbezést el kell bírálnia.
(Fővárosi Ítélőtábla 5.Pkf.26.358/2017/3.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás