PK ÍH 2017/145.
PK ÍH 2017/145.
2017.12.01.
Az elektronikus úton kapcsolatot tartó a részére megküldött iratot az iratra mutató internetes hivatkozás megnyitásával veheti át. Az internetes hivatkozás megnyitásával elektronikus tértivevény jön létre, amely az irat átvételét és annak időpontját igazolja [1952. évi III. törvény (Pp.) 394/G. §, 394/H. §; 2015. évi CCXXII. törvény 6. § (2) bekezdés, 8. § (1) bekezdés].
A jogi képviselő nélkül eljáró felperes a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon előterjesztett keresetlevélben kérte, hogy az alperes fizessen meg a részére elmaradt illetmény címén 1 098 100 forintot és annak középidőtől számított késedelmi kamatát.
Az elsőfokú bíróság 2016. november 8-án kelt 1.M./2016/4. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az alperesnek elmaradt illetmény címén 1 098 100 forintot és annak 2014. október 1-jétől a kifizetés napjáig számított törvényes mértékű késedelmi kamatát. Ezt követően az elsőfokú bíróság 1.M./2016/5. számú végzésével megállapította, hogy az ítélet 2016. december 30. napján jogerős és végrehajtható.
Az alperes az elsőfokú bíróság 4. sorszámú ítéletével szemben 6. sorszám alatt igazolási kérelmet és fellebbezést terjesztett elő elektronikus úton 2017. január 27-én, valamint kérte az elsőfokú ítélet végrehajtásának a felfüggesztését. Az alperes a fellebbezésében az ítélet megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását kérte.
Előadta, hogy részére az ítéletet nem kézbesítették, annak jogerejéről az 5. sorszámú végzésből értesült, mely 2017. január 18. napján került letöltésre. Hivatkozott arra, hogy az ítélet az informatikai rendszerben nem volt fellelhető, így vitatta annak szabályszerű kézbesítését. Utalt arra, hogy a jogerőt megállapító 5. sorszámú végzés érkeztetését nem a Budapesti Rendőr-főkapitányság igazolta vissza, hanem az Országos Rendőr-főkapitányság.
Ezt követően a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2017. február 21-én kelt 8.Mf./2017/2. sorszámú végzésével az alperes igazolási kérelmét és fellebbezését hivatalból elutasította.
Indokolásában rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletet az alperes részére elektronikus úton kézbesítette arra a címre, amelyről az érdemi ellenkérelmet – elektronikus formában – benyújtotta. Az alperes az elsőfokú bíróság ítéletét – a letöltési igazolás szerint – 2016. december 8-án 15:26:32 órakor vette át. Kiemelte a másodfokú bíróság, hogy az alperes igazolási kérelmében nem hivatkozott az elsőfokú bíróság ítéletének nem megfelelő ügyfélkapun keresztül történő megküldésére, így arra a következtetésre jutott, hogy az alperes igazolási kérelmében felhozott indokai a mulasztás vétlenségét nem valószínűsítik. Rögzítette, hogy az alperes az ítéletet a letöltési igazolás szerint 2016. december 8-án átvette. A fellebbezés határideje 2017. december 29-én lejárt, így az alperes 2017. január 27. napján, elektronikus úton érkezett fellebbezése elkésett. Emiatt azt hivatalból elutasította a Pp. 240. § (1) bekezdése alapján.
A másodfokú bíróság 8.Mf./2017/2. számú végzésével szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést: kérte az igazolási kérelemének történő helyt adást, a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését, valamint a fellebbezése érdemi elbírálását.
Az alperes megismételte a korábbi jogorvoslati kérelmében foglaltakat. Sérelmezte, hogy az ítélet nem került szabályszerűen kézbesítésre a Pp. 219. § (1) bekezdés a) pontja alapján. Hivatkozása szerint a perben mint alperes a Budapesti Rendőr-főkapitányság jár el és nem az Országos Rendőr-főkapitányság, aki az ítéletet a letöltési igazolás értelmében átvette. Kifejtette, hogy a bármely okból más „címzett” részére megküldött ítélet joghatályosnak nem tekinthető jelen alperessel szemben. Utalt arra, hogy fentieken túl az ítélet kézbesítése nem felelt meg a kézbesítésére vonatkozó előírásoknak a Pp. 219. § (2) bekezdése szerint, azt tévesen állapította meg a Fővárosi Törvényszék. Hivatkozott arra is, hogy az elektronikus irat kézbesítése során feladóként minden esetben az Országos Bírósági Hivatal szerepel.
A felperes a fellebbezésre nem tett észrevételt.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozatlan.
Az E-ügyintézési törvény 6. § (2) bekezdése alapján az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus ügyintézést támogató és a jogszabályban előírt feltételeket biztosító rendszerfolyamatokat az ügyfél érdekeinek figyelembevételével alakítja ki. A 8. § (1) bekezdése szerint az ügyfél – törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – jogosult az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtt az ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni.
A Fővárosi Ítélőtábla a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy az alperes érdemi ellenkérelmét elektronikus formában nyújtotta be.
A Pp. 394/G. § (2) bekezdése értelmében az Országos Bírósági Hivatal az erre szolgáló informatikai rendszer (a továbbiakban: az Országos Bírósági Hivatal rendszere) alkalmazásával biztosítja, hogy a bírósággal kézbesítési szolgáltatást nyújtó rendszer (a továbbiakban: kézbesítési rendszer) útján folyamatosan lehessen kapcsolatot tartani, és a bíróság, valamint ha az elektronikus kapcsolattartás választható és azt a fél, annak képviselője vagy a szakértő választja, a fél vagy képviselője, valamint a szakértő [az a) és b) pont a továbbiakban együtt: elektronikus úton kapcsolatot tartó] közötti kapcsolattartás biztosítása céljából az Országos Bírósági Hivatal és a bíróság jogosult a hozzá érkezett adatok kezelésére. A (3) bekezdés szerint a bírósági iratot a bíróság az Országos Bírósági Hivatalon keresztül, a kézbesítési rendszer útján kézbesíti az elektronikus úton kapcsolatot tartó részére. Az (5) bekezdésre tekintettel a bíróság részére a beadványt és mellékletét a kézbesítési rendszer alkalmazásával az Országos Bírósági Hivatal útján kell benyújtani. Az elektronikus úton kapcsolatot tartónak a beadványt és mellékletét minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátva, vagy az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás útján hitelesítve kell a kézbesítési rendszer útján megküldenie a bíróság részére. Az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát a bíróság által közzétett titkosító kulccsal titkosítva küldheti meg a bíróság részére. Az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványa részeként a bíróság részére megküldheti titkosító kulcsát, ebben az esetben a bíróság a bírósági iratot az elektronikus úton kapcsolatot tartó titkosító kulcsával titkosítva kézbesíti az elektronikus úton kapcsolatot tartó részére.
A Pp. 394/H. § (2) bekezdése értelmében a kézbesítési rendszer útján az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványa informatikai szempontból ellenőrzésre kerül. Ha a beadvány nem felel meg az informatikai követelményeknek, az elektronikus úton kapcsolatot tartó erről a benyújtási folyamat részeként közvetlenül értesítést kap. Ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványa megfelel az informatikai követelményeknek, erről az elektronikus úton kapcsolatot tartó a kézbesítési rendszer útján értesítést (a továbbiakban: befogadás-visszaigazolás) kap. A (3) bekezdés szerint a befogadás-visszaigazolásban megjelölt időpontban a beadványt a bírósághoz megérkezettnek kell tekinteni. A (6) bekezdés kimondja, hogy az elektronikus úton kapcsolatot tartó a bírósági irat kézbesítéséről, annak az elektronikus kézbesítési tárhelyén történő elhelyezéséről a kézbesítési rendszer útján, az általa megadott elektronikus levélcímére – az érkezést követően haladéktalanul, majd három nap elteltével ismételten – értesítést kap.
Az elsőfokú bíróság a 2016. november 8-án megtartott tárgyaláson az 1.M./2016/4. számú ítéletét a Pp. 394/F. § (1) bekezdés értelmében – az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) és a végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint szabályozott vagy a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatási szabályok szerint – megküldte az alperes részére, melyet a letöltési igazolás értelmében az alperes 2016. december 8-án átvett a Pp. 394/H. § (7) bekezdésének megfelelően.
A Pp. 394/H. § (7) bekezdése szerint az elektronikus úton kapcsolatot tartó az iratot az iratra mutató internetes hivatkozás megnyitásával veheti át. Az internetes hivatkozás megnyitásával elektronikus tértivevény jön létre, amely automatikusan megküldésre kerül a bíróság részére; az elektronikus tértivevény igazolja, hogy az iratot átvették. Az internetes hivatkozás megnyitását megelőzően a kézbesítési rendszer útján az elektronikus úton kapcsolatot tartó számára megismerhetővé kell tenni legalább a bíróság és a felek nevét, az ügy tárgyát, a bírósági irat érkezésének időpontját, és az ügy számát. A (9) bekezdés értelmében ha az iratot azért nem lehetett kézbesíteni, mert az elektronikus úton kapcsolatot tartó a kézbesítési rendszer azon szolgáltatását nem hozta létre vagy megszüntette, melyen keresztül a részére a bírósági iratok kézbesítésre kerülhetnek, az elektronikus úton kapcsolatot tartót a bíróság pénzbírsággal (120. §) sújtja és a bírósági iratot papír alapon kézbesíti.
A Fővárosi Ítélőtáblának hivatalos tudomása van arról, hogy az Országos Rendőr-főkapitányságnak az elektronikus ügyintézésre – országos szinten – egy hivatali kapu áll rendelkezésére, melyet az Országos Rendőr-főkapitányság kezel. Az elektronikus küldeményeket ezen ügykezelői rendszer osztja szét és továbbítja a szervezeti egységekhez, ennek értelmében kizárólag a Budapesti Rendőr-főkapitányság nem tud elektronikus küldeményeket küldeni és fogadni. Az elektronikus ügyintézésre kizárólag az Országos Rendőr-főkapitányság ügyfélkapuján keresztül van mód.
A Pp. 234. § (1) bekezdése alapján a fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított tizenöt nap. A Pp. 237. §-a szerint ha a fellebbezés elkésett, vagy olyan határozat ellen irányul, amely ellen a fellebbező nem élhet fellebbezéssel, továbbá ha a fél a fellebbezést felhívás [235. § (2) bekezdése] ellenére nem vagy hiányosan adja be, az elsőfokú bíróság a fellebbezést hivatalból elutasítja. A Pp. 106. § (1) bekezdése értelmében ha a fél vagy képviselője valamely határnapon hibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt hibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei – főszabály szerint – igazolással orvosolhatók.
A Fővárosi Ítélőtábla a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a másodfokú bíróság helytállóan döntött az alperes fellebbezésének hivatalból történő elutasításáról, mivel az alperes fellebbezése elkésett. Az alperes az ítéletet a letöltési igazolás szerint 2016. december 8-án átvette azon a kézbesítési rendszeren keresztül, melyen korábban az érdemi ellenkérelmét előterjesztette. Az idézett jogszabály szerint az elektronikus úton kapcsolatot tartó az iratot az iratra mutató internetes hivatkozás megnyitásával veheti át. Az internetes hivatkozás megnyitásával elektronikus tértivevény jön létre, amely automatikusan megküldésre kerül a bíróság részére; az elektronikus tértivevény pedig igazolja, hogy az iratot átvették: ez adott esetben 2016. december 8-án megtörtént.
Az alperes fellebbezésének határideje 2017. december 29-én lejárt, így a 2017. január 27. napján, elektronikus úton érkezett fellebbezése valóban elkésett, melyet a másodfokú bíróság hivatalból helytállóan utasított el.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 2.Pkf.25.693/2017/3.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás