• Tartalom

BÜ BH 2017/146

BÜ BH 2017/146

2017.05.01.
Nem követi el a hamis magánokirat felhasználása vétségét az, aki bár valótlan tartalmú magánokiratot használ fel, de nem tudja, hogy az okirat nem valós tartalmú [1978. évi IV. tv. 276. §].
[1] A törvényszék a 2014. november 28. napján meghozott ítéletében a VII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rendbeli csalás bűntettében [Btk. 373. § (1) bek., (4) bek. a) pont] és 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében (Btk. 345. §). Ezért őt – halmazati büntetésül – 1 év 4 hónap szabadságvesztésre és 2 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés-büntetést – a végrehajtás elrendelése esetén – börtönben rendelte végrehajtani és megállapította, hogy a vádlott a szabadságvesztés büntetésből – annak végrehajtása esetén – legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
[2] Az elsőfokú ítélet ellen a VII. r. vádlott védője mindkét cselekmény tekintetében felmentésért jelentett be fellebbezést.
[3] Az ítélőtábla a nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a VII. r. vádlott tekintetében megváltoztatta, őt az ellene társtettesként elkövetett csalás bűntette [1978. évi IV. tv. 318. § (1) bek., (5) bek. a) pont] miatt emelt vád alól a Be. 6. § (3) bekezdésének b) pontja alapján – bizonyítottság hiányában – felmentette, a büntetés kiszabását mellőzte és őt 2 évi időtartamra próbára bocsátotta.
[4] Miután az ítélőtábla mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által bűnösnek kimondott VII. r. vádlottat felmentette a korábbi Btk. 318. § (1) bekezdésében meghatározott, és a (5) bekezdés a) pontja szerint minősülő – az ítéletben 1 rendbelinek minősített – társtettesként elkövetett csalás bűntette miatt emelt vád alól, erre figyelemmel – a Be. 386. § (1) bekezdés c) pontja alapján – a harmadfokú eljárás lehetősége megnyílt.
[5] A másodfokú bíróság ítélete ellen a VII. r. vádlott védője jelentett be fellebbezést, melyben indítványozta, hogy a Kúria VII. r. vádlottat az ellene a folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vád alól is mentse fel. Fellebbezésének indokaként előadta, hogy a másodfokú bíróság ítéletének tényállása rögzíti, hogy a II. r. vádlott a C. Kft. másik ügyvezetőjével folytatott tárgyalásokat a vád tárgyát képező földmunkagép lízingeléséről, és arról tájékoztatták a VII. r. vádlottat, hogy a szerződés tárgyát képező munkagép a C. Kft. tulajdonát képezi, ez a munkagép megvan, így VII. r. vádlott a szerződéseket abban a tudatban írta alá, hogy az annak tárgyát képező munkagép a C. Kft. tulajdona. Erre figyelemmel a magánokirati formában kötött szerződéseket VII. r. vádlott abban a tudatban írta alá, hogy azok tartalma a valóságnak megfelel. Mivel a hamis magánokirat felhasználásának vétsége szándékos bűncselekmény, az elkövető tudatának át kell fognia a magánokirat tartalmának valótlanságát és ezen tudattartalom mellett szándékosan kell felhasználnia az általa tudottan valótlan tartalmú magánokiratot, mely jelen ügyben nem valósult meg.
[6] A Legfőbb Ügyészség átiratában indítványozta, hogy a Kúria a másodfokú ítéletet annyiban változtassa meg, hogy a VII. r. vádlottat az okozott kár, valamint az eljárási illeték megfizetésére kötelező rendelkezéseket mellőzze, egyebekben pedig az ítéletet hagyja helyben.
[7] A Kúria a harmadfokú eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a VII. r. vádlott védőjének (másod)fellebbezése alapos.
[8] Helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a VII. r. vádlottnak a C. Kft. és az A. Zrt. között létrejött szerződés megkötésekor nem volt tudomása arról, hogy a szerződésben szereplő földmunkagép nem állt a C. Kft. tulajdonában. Erre tekintettel helyesen mentette fel őt a csalás bűntette miatt emelt vád alól.
[9] Az 1978. évi IV. törvény 276. §-a szerinti magánokirat-hamisítás vétsége csak szándékos elkövetés mellett tényállásszerű, a gondatlan elkövetését a törvény nem bünteti. A VII. r. vádlottnak az irányadó tényállás szerint nem volt tudomása arról, hogy a szerződésben szereplő földmunkagép nem áll a C. Kft. tulajdonában.
[10] Erre figyelemmel a Kúria a VII. r. vádlottat az ellene 1 rb. folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (1978. évi IV. tv. 276. §) miatt emelt vád alól – a Be. 6. § (3) bekezdés a) pontjára figyelemmel, a Be. 331. § (1) bekezdése alapján – felmentette.
(Kúria Bhar. II. 1.284/2016.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére