BÜ BH 2017/147
BÜ BH 2017/147
2017.05.01.
A jogi személlyel szemben büntetőjogi szankció alkalmazása során a jogi személy képviselője nem tekinthető védőnek, ezért a másodfokú nyilvános ülés távollétében való megtartása nem feltétlen hatályon kívül helyezési, és így nem felülvizsgálati ok [Be. 46. § e) pont, 373. § (1) bek. II/d) pont, 416. § (1) bek. c) pont; 2001. évi CIV. tv. 9. § (1) bek.].
[1] A törvényszék a 2015. február 13. napján tartott tárgyaláson kihirdetett ítéletével döntött a terheltek büntetőjogi felelősségéről és velük szemben joghátrányok alkalmazásáról. A B. Értékesítő Szövetkezettel, valamint a P. Mezőgazdasági Zrt.-vel szemben fejenként 1 000 000 forint pénzbírságot szabott ki és további jogi személyekkel szemben is büntetőjogi intézkedéseket alkalmazott.
[2] A szövetkezet, valamint a zrt. közös képviselője fellebbezése alapján másodfokon eljárt ítélőtábla a 2016. február 18. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet e jogi személyek tekintetében helybenhagyta.
[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a B. Szövetkezet, valamint a P. Zrt. jogi személy nyújtott be – az általuk a felülvizsgálati indítvány benyújtására egyaránt 2016. június 9-én (ismételten) meghatalmazott közös jogi képviselőjük útján – felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja, illetőleg a Be. 373. § (1) bekezdés II/d) pontja alapján arra hivatkozással, hogy a másodfokú nyilvános ülés olyan személy távollétében került megtartásra, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező.
[4] Felülvizsgálati indítványában a jogi személyek közös képviselője jelezte, hogy az elsőfokú ítéletet nem az eljárásban általa, helyettesítésére meghatalmazott jogi képviselőnek, hanem neki kézbesítették. Azzal szemben ő jelentett be fellebbezést. Ennek ellenére a másodfokú bíróság nem őt idézte meg, hanem az általa meghatalmazott jogi képviselőt, és így távollétében folytatta le az eljárást (tartotta meg a nyilvános ülést), pedig ő a jogi személyektől származó meghatalmazását becsatolta a nyomozó hatóságnak, majd ellátta a képviseletet mind a nyomozás során, mind az elsőfokú bíróság előtt.
[5] Álláspontja szerint a jogi személy képviselője quasi védő, s ekként meghatalmazásának hatálya kiterjedt a másodfokú eljárásra is [Be. 49. § (1) bek.]. Részvétele a másodfokú eljárásban (a nyilvános ülésen) is kötelező volt [Be. 46. § e) pont], figyelemmel a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvényre (Jszt.) is.
[6] A jogi képviselő mindezek alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a korábban eljárt bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.
[7] A Legfőbb Ügyészség a jogi személyek – közös képviselőjük útján benyújtott – felülvizsgálati indítványát alaptalannak találta.
[8] Kifejtette, hogy a büntetőeljárásban a jogi személy képviselete kötelező. Ha a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, a jogi személy érdekében – annak képviselőjeként – meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd jár el. A bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság ügyvédet rendel ki, ha a jogi személynek nincs meghatalmazott képviselője [Jszt. 9. § (1) bek.]. A kötelező képviselet tehát nem a Be. 46. § e) pontján alapul.
[9] Ugyanakkor a jogi személy nem alanya a büntetőeljárásnak, a büntetőperbeli képviselője nem védő. A jogi személy képviselőjére – az (5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – a védőre vonatkozó szabályok irányadók [Jszt. 9. § (4) bekezdés]. A (5) bekezdésben található speciális rendelkezés szerint viszont a tárgyaláson jelen lehet, a jogi személyt érintő körben indítványokat és észrevételeket tehet, a kihallgatottakhoz kérdést intézhet és felszólalhat [Jszt. 9. § (5) bekezdés c) pont]. Következésképpen a jogi személy képviselőjének a tárgyalási jelenléte csak lehetőség, de azt nem teszi kötelezővé a törvény, s így az eljárási cselekményekről is értesíteni kell, s nem pedig idézni.
[10] A jogi képviselő felülvizsgálati indítványában megjelölt feltétlen hatályú eljárási szabálysértés ellenben csak akkor valósul meg, ha a tárgyalást – vagy a Be. 234. § (2) bekezdésére figyelemmel a nyilvános ülést – olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező. Ezért nem feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a másodfokú bíróság a jogi személy képviselőjét nem értesíti a nyilvános ülésről.
[11] A Legfőbb Ügyészség mindezek alapján azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott ítéleteket – a Be. 426. §-a alapján a jogi személyek tekintetében hatályában tartsa fenn.
[12] A jogi személyek közös jogi képviselője a Legfőbb Ügyészség álláspontjára tett észrevételében továbbra is azt az álláspontját fejtette ki, hogy a másodfokú bíróság köteles lett volna az ő értesítésére, mert meghatalmazása nem szűnt meg, és helyzete a vezető védő státuszával megegyező. Most már azt hangsúlyozta, hogy a Jszt. alapján valóban nem kötelező a megjelenés, azonban a jogi személy képviselete kötelező, de mégsem kapott értesítést. A Kúria „állásfoglalását” kérte.
[13] A jogi személyek közös képviselőjének felülvizsgálati indítványa nem alapos.
[14] A jogi személyek közös képviselője az indítványának megfogalmazásakor abból indult ki, hogy eljárásjogi helyzete quasi olyan mint a védőé. Ebből kiindulva a jogi személy kötelező képviselete egyúttal azt jelenti, hogy a részvétele is kötelező a tárgyaláson, illetve a nyilvános ülésen.
[15] A Kúria ezzel – maradéktalanul elfogadva a Legfőbb Ügyészség kifogástalan érvelését – nem értett egyet.
[16] A Jszt. 9. § (5) bekezdés c) pontjában foglalt – a Be. szabályaitól eltérő speciális – rendelkezés szerint a jogi személy képviselője „a tárgyaláson jelen lehet”, vagyis részvétele nem kötelező, egyúttal viszont a részvétel jogától el sem zárható.
[17] A másodfokú bíróság kétségtelenül megszegte azt az értelemszerű szabályt, hogy az eljárási cselekményekről, s ekként a bíróság nyilvános üléséről a jelenléti jogának biztosítása érdekében a jogi képviselőt kellett volna értesítenie függetlenül attól, hogy ő a képviselet ellátására helyettest hatalmazott meg. A Jszt. 9. § (5) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezés azonban nem sérült. A másodfokú bíróság ugyanis a jogi képviselő helyettesítésére meghatalmazott képviselőt szabályszerűen idézte (értesítés helyett) a nyilvános ülésről és ő részt is vett a másodfokú bíróság által tartott nyilvános ülés valamennyi napján. A helyettesítéssel megbízott jogi képviselő jogszerűen képviselte mindkét jogi személyt a másodfokú bíróság nyilvános ülésén.
[18] A teljesség igényével jegyzi meg a Kúria, hogy a helyettesítésre meghatalmazott jogi képviselő alapvető kötelessége, hogy a helyettesítési megbízás teljesítésének valamennyi részletéről – így ezek között a bíróság által részére küldött értesítésekről, határozatokról, illetve a nyilvános ülésen ténylegesen ellátott jogi képviseletről – a meghatalmazóját nyomban tájékoztassa. Az eljárásban pedig nem merült fel arra vonatkozó adat, hogy e kötelességeit a ténylegesen eljárt helyettesítési megbízott ne teljesítette volna és erre a jogi személyek által meghatalmazott jogi képviselő sem hivatkozott a felülvizsgálati indítványában.
[19] A Kúria a másodfokú bíróság eljárásában tehát olyan ún. relatív eljárási szabálysértésként értékelte, hogy a másodfokú bíróság nem a meghatalmazott képviselőt – értesítés helyett önmagában tévesen – idézte meg, amely semmiben sem sértette a jogi személyek képviseletének a törvény által megkívánt szakszerű ellátását.
[20] A jogi személyek meghatalmazott közös képviselőjének a vezető védőre [Be. 44. § (3) bek.] történő hivatkozása kifejezetten téves. Ez a jogintézmény a több meghatalmazott védő helyzetére vonatkozik, de a jogi képviselő nem védő. Az eltérő jogi helyzetre – a Jszt. speciális rendelkezésére figyelemmel – a védőre vonatkozó rendelkezések alkalmazására nem kerülhet sor.
[21] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogi személyek közös képviselője felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, s a jogi személyek tekintetében a megtámadott határozatot – a Be. 426. §-a alapján – hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. II. 1.278/2016.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás