GK ÍH 2017/148.
GK ÍH 2017/148.
2017.12.01.
A tag kizárása iránti perbe beavatkozni kívánó másik tag nem önálló beavatkozó, ezért a beavatkozás iránti kérelmet elutasító végzés ellen nem élhet fellebbezéssel, a beavatkozót megillető jogokat nem gyakorolhatja [1952. évi III. törvény 54. §, 56. §].
Az elsőfokú bíróság a W. Kft. által az alperesek ellen tag kizárása iránt indított perében 11. sorszámú végzésével 2017. június 7. napján a pert megszüntette, egyúttal a W. Kft. felperesi oldalon történő beavatkozás iránti kérelmét elutasította tekintettel arra, hogy a perindítás joghatásai a per megszüntetése következtében elenyésztek. Utalt arra az elsőfokú bíróság, hogy más személyek között nincs folyamatban per, így a Pp. 54. § (1) bekezdése szerinti beavatkozásnak sem lehet helye a perben.
A végzés ellen a W. Kft. által előterjesztett fellebbezést az elsőfokú bíróság 17. sorszámú végzésével hivatalból elutasította a Pp. 237. §-a alapján azzal, hogy a W. Kft. nem minősül beavatkozónak, így a 11. sorszámú végzéssel szemben fellebbezés előterjesztésére sem jogosult.
A 17. sorszámú, fellebbezést hivatalból elutasító végzés ellen, annak hatályon kívül helyezése és az eljárás további folytatása iránt a W. Kft. terjesztett elő fellebbezést. Előadta fellebbezésében, hogy a W. Kft. által az elsőfokú bíróság 11. sorszámú végzése ellen előterjesztett fellebbezés a beavatkozást elutasító rendelkezésre is kiterjedt, így tévedett az elsőfokú bíróság akkor, amikor a 17. sorszámú fellebbezést elutasító végzésében azt állapította meg, hogy a W. Kft. nem vitatta a beavatkozási kérelme elutasítását. Hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 394/G. § (1) és (3) bekezdése alapján a 11. sorszámú végzést szabályosan nem kézbesítette a W. Kft. részére. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság téves és jogsértő jogértelmezése szerint a W. Kft.-nek nincs joga a 11. sorszámú permegszüntető végzés ellen fellebbezéssel élni, de az általa benyújtott fellebbezést hivatalból elutasító végzés ellen a Pp. 233. § (1) bekezdése szerint már élhet fellebbezéssel. Álláspontja szerint a Pp. 233. § (1) bekezdése mind a 11., mind a 17. sorszámú végzés elleni fellebbezést biztosítja a W. Kft. részére.
Az alperesek a fellebbezésre észrevételt nem tettek.
A fellebbezés nem megalapozott.
A Pp. 54. § (1) bekezdése szerint akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a más személyek között folyamatban lévő per miként dőljön el, a perbe – az elsőfokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig – az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása végett beavatkozhat.
A Pp. 56. § (3) bekezdése alapján a beavatkozás tárgyában hozott határozat ellen – a (4) bekezdés szerinti beavatkozás esetét kivéve – fellebbezésnek helye nincs. A (4) bekezdés szerint, ha a perben hozott ítélet jogereje jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, a beavatkozó a beavatkozást elutasító, valamint a beavatkozót perből kizáró határozat ellen fellebbezéssel élhet. Ennek jogerős elintézéséig a beavatkozó a perben részt vehet.
Jelen esetben a W. Kft. a fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az ítélet jogereje azért terjed ki rá, mert az alperesek tagsági viszonyának megszűnése a W. Kft. egyedüli tagságát fogja eredményezni, vagyis a W. Kft. és az alperesek jogviszonya megszűnik. Ez a hivatkozás azonban téves, az alperesek kizárása nem eredményezi azt, hogy a W. Kft. lesz a felperes egyedüli tagja.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:177. § (1) bekezdése szerint ha a tagot a bíróság kizárja a társaságból, vagy a tag tagsági viszonya a vagyoni hozzájárulás vagy a pótbefizetés teljesítésének elmaradása miatt szűnt meg, a volt tag üzletrészét értékesíteni kell. A (2) bekezdés szerint az értékesítés feltételeiről és módjáról a volt tagnak és a társaságnak a tagsági viszony megszűnésétől számított tizenöt napon belül kell megállapodnia. A megállapodásban meg kell határozni az értékesítés határidejét, ami nem lehet hosszabb három hónapnál, továbbá a minimális eladási árat, amelynek el kell érnie a volt tag által nem teljesített vagyoni hozzájárulás vagy pótbefizetés összegét. Ha a határidőn belül nem jön létre megállapodás, vagy a megállapodás szerinti határidőben nem történik meg az értékesítés, az üzletrészt a társaság a megállapodásra vagy az értékesítésre nyitva álló határidő lejártát követő negyvenöt napon belül nyilvános árverésen köteles értékesíteni. A (3) bekezdés szerint a társaság jogosult az értékesítés lebonyolítása érdekében az értékesítéshez szükséges intézkedések és nyilatkozatok megtételére.
A Ptk. idézett rendelkezései szerint tehát a kizárt tag helyébe az értékesített üzletrészének megszerzője lép, ő lesz a társaság tagja.
A keresetlevél alapján a perben hozható ítélet a W. Kft.-nek az ellenféllel (az alperesekkel) szemben fennálló jogviszonyára jogszabály alapján nem terjed ki, ezért a beavatkozást elutasító végzés ellen fellebbezésnek nem volt helye.
A beavatkozás iránti kérelmet az elsőfokú bíróság nem fellebbezhető végzéssel elutasította, a W. Kft.-t a beavatkozót megillető, a Pp. 57. §-ában felsorolt jogok nem illeték meg, következésképpen a Pp. 233. § (1) bekezdése alapján a W. Kft. a pert megszüntető végzés ellen fellebbezés előterjesztésére nem jogosult.
A fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. § folytán irányadó Pp. 253. § (2) és 254. § (3) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Pécsi Ítélőtábla Gpkf.V.45.171/2017/2.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás