PÜ BH 2017/156
PÜ BH 2017/156
2017.05.01.
Lényeges eljárási szabályt sért a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH), ha a döntés meghozatala előtt a nyilatkozattételre történő – jogszabályban előírt – felhívási kötelezettségének csupán formálisan tesz eleget, mert elfoglalt álláspontja miatt a kérelmező érdemben nem is tudott olyan nyilatkozatot tenni, amely a kérelmének helyt adó döntést eredményezhetett volna. Ez az eljárási szabálysértés a bírósági eljárásban nem orvosolható, ezért az SZTNH határozatának a hatályon kívül helyezése és az SZTNH új eljárásra utasítása indokolt [1995. évi XXXIII. tv. 47. § (3) bek., 2004. évi CXL. tv. 4. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező jogosultja az 1995. november 8-i elsőbbségű „Triazolszármazékok és ezek sói vagy fémkomplexei, előállításuk és alkalmazásuk, hatóanyagként ezeket a vegyületeket tartalmazó mikrobicid készítmények” című szabadalomnak. A kérelmező a 2006. május 19-én kelt bejelentésében kiegészítő oltalmi tanúsítvány megadását kérte, amelyben a termék megnevezéseként és a tanúsítvány címeként a „Prosaro” nevet adta meg, valamint a kérelem alapjául szolgáló alapszabadalomra vonatkozó hivatkozás mellett csatolta az alapszabadalom szerinti hatóanyagot (protiokonazol) is tartalmazó kombinációs készítmény (12,7 tömeg% protiokonazolt és 12,7 tömeg% tebukonazolt tartalmazó emulzióképző koncentrátum) első magyarországi forgalomba hozatali engedélyét (kelte: 2005. november 23.), továbbá a 250 g/l protiokonazolt tartalmazó „Proline” márkanevű növényvédő szer első Közösségen belüli forgalomba hozatali engedélyét (Németország, kelte: 2004. április 8.).
[2] A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: SZTNH) – a hiánypótlási felhívást követően meghozott – határozatával a kiegészítő oltalmi tanúsítvány megadására irányuló bejelentést elutasította. Megállapította, hogy a bejelentés nem felel meg a növényvédő szerek kiegészítő szabadalmi oltalmi tanúsítványának létrehozásáról szóló Európai Parlament és a Tanács 1610/96/EK rendelete (a továbbiakban: Nr.) 3. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt követelménynek, mert a termék (a protiokonazol és a tebukonazol kombinációja) nem áll az alapszabadalom oltalma alatt. Megállapította, hogy a kérelemben a termék megnevezéseként egyértelműen a forgalomba hozatali engedély szerinti kombinációs készítmény, a „Prosaro” lett megnevezve. A termékmegnevezés nem értelmezhető másként, mint a kombináció igényléseként, ennek egykomponensű termékre való változtatása, illetve akként való értelmezése a „termék” megváltoztatását jelentené, amely az egyes termékek kiegészítő oltalmára vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges szabályokról szóló 26/2004. (II. 26.) Korm. rendelet (Kr.) 3. § (9) bekezdése szerint nem megengedett. Az SZTNH azt hangsúlyozva, hogy a termék megnevezése, mint a bejelentés kötelező eleme, kombinációs terméket nevez meg, nem fogadta el a kérelmező azon érvelését, hogy kérelme egyértelműen olyan tanúsítványra irányul, amelynek tárgya a protiokonazol.
[3] A kérelmező a határozattal szemben előterjesztett megváltoztatási kérelmében elsődlegesen a határozat hatályon kívül helyezését, másodlagosan annak megváltoztatását és a tanúsítvány engedélyezését kérte.
Az első- és másodfokú végzés
[4] Az elsőfokú bíróság végzésével a kérelmet elutasította. Az elsőfokú bíróság végzésének indokolásában kifejtette, hogy a tanúsítvány az alapszabadalom által biztosított oltalom keretein belül csak a forgalomba hozatali engedély szerinti termékre, illetve a termék növényvédő szerként történő olyan alkalmazására terjed ki, amelyet a szabadalom megszűnése előtt engedélyeztek (Nr. 4. cikk). A tanúsítvány mindig valamely terméket véd, amelyen az Nr. 1. cikk 8. pontja szerint hatóanyagot vagy hatóanyagok kombinációját kell érteni. A jelen eljárásban háromféle termék merült fel, az alapszabadalommal védett protiokonazol, az igénypontban nem említett tebukonazol, valamint e két hatóanyag kombinációja. A kérelmező emulzióképző koncentrátumát „Prosaro” név alatt forgalmazza Magyarországon, a kérelemben elsőként megjelölt 2005-ben kapott forgalomba hozatali engedély alapján. A kérelmező „Proline” márkanevű készítménye, amely csak protiokonazolt tartalmaz a közösségben először Németországban kapott forgalomba hozatali engedélyt 2004-ben. A kérelmező egyértelműen a protiokonazol és a tebukonazol kombinációjából álló termékre igényelt tanúsítványt, ugyanis „termékként” kifejezetten ennek a készítménynek a forgalomba hozatali engedélyben feltárt márkanevét, a „Prosaro"-t jelölte meg. A kérelem tartalma tehát nem kelthetett észszerű aggályt abban a tekintetben, hogy választási jogával a kérelmező miként kíván élni, különösen nem merülhetett fel azon szándékának a lehetősége, hogy a megjelölt készítménynek csak az egyik hatóanyagára, a protiokonazolra kíván oltalmat szerezni. Nem volt tehát olyan ellentmondás a bejelentésben, amelyet az eljárt hatóságnak hiánypótlással kellett volna tisztáznia. Ezért nem tévedett az SZTNH azzal, hogy az érdemi vizsgálatot a „Prosaro” két hatóanyagának kombinációjára folytatta le és az irányadó jogszabályoknak megfelelően jutott arra az álláspontra, hogy a tanúsítvány nem adható ki, mert a hatóanyag-kombináció nem áll a kérelem alapjául megjelölt szabadalom oltalma alatt. A két egyenértékű hatóanyag kombinációja és e hatóanyagok önmagukban is önálló terméknek minősülnek, így a bejelentésnek a kombináció helyett annak egyik komponensére való szűkítése a termék megváltoztatását jelenti, amely a Kr. 3. § (9) bekezdése alapján nem engedhető meg.
[5] A kérelmező fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A másodfokú bíróság a fellebbezésben kifejtettekre hangsúlyozta, hogy az Nr. 3. cikke szerint a tanúsítvány tárgya csak olyan termék (hatóanyag vagy egy növényvédő szer hatóanyagainak kombinációja) lehet, amely szabadalmi oltalomban részesül és növényvédő szerként történő forgalomba hozatalát engedélyezték. A kérelmező a tanúsítvány iránti kérelmében termékként a „Prosaro” márkanevű készítményre utalt és hivatkozott ennek forgalomba hozatali engedélyére, amelyből kitűnik, hogy az két hatóanyag kombinációja. Az engedélyezett magyar készítmény után megjelölte ugyan az engedélyezett, egykomponensű, kizárólag protiokonazolt tartalmazó német készítményt is, nyilvánvaló azonban, hogy a két készítmény a hatóanyag-összetétel szempontjából nem azonos. A kérelmező fellebbezésében maga is elismerte, hogy sajnálatos tévedés történt és a bejelentés egyéb pontjaira hivatkozva levezette, hogy szándéka valójában a protiokonazol termékre vonatkozó tanúsítványra irányult. A bejelentés más termékre való megváltoztatása azonban a Kr. 3. § (9) bekezdése szerint nem megengedett. Mivel a kérelmező a tanúsítvány tárgyának tekinthető terméket tévesen olyan komplex készítményben jelölte meg, amelyből csak az egyik hatóanyag, a protiokonazol van megemlítve az alapszabadalomban, az egy hatóanyagra való „visszavonulás” a bejelentés meg nem engedett megváltoztatásának minősülne. A kérelmező akkor járt volna el egyértelműen, ha bejelentésében kizárólag az első közösségen belüli forgalomba hozatali engedélyre hivatkozik, mert a jogszabályi feltételeknek már ezzel is eleget tett volna.
A felülvizsgálati kérelem
[6] A jogerős végzés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében, jogszabálysértésre hivatkozással, a kérelmező – tartalma szerint – annak hatályon kívül helyezését és a kiegészítő oltalmi tanúsítvány megadását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[7] Az eljárás nem vitás adatai szerint a kérelmező kiegészítő oltalmi tanúsítvány megadása iránti kérelmében a termék neveként a „Prosaro” márkanevet jelölte meg, amely az első magyarországi forgalomba hozatali engedély szerinti (protiokonazol és tebukonazol kombinációját tartalmazó) növényvédő szer elnevezése. A kérelemben az annak alapjául szolgáló adatok között a megjelölésre került az első magyarországi forgalomba hozatali engedély és a protiokonazol hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerre kiadott első közösségen belüli forgalomba hozatali engedély. Ezenfelül a kérelmező tájékoztatásul közölte, hogy az alapszabadalom 1. példájának célvegyülete a protiokonazol.
[8] Az SZTNH hiánypótlásra és nyilatkozattétere hívta fel a kérelmezőt, mert megállapította, hogy a bejelentés nem felel meg a Nr. 3. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt követelménynek, mivel a termék, azaz a „protiokonazol és tebukonazol kombinációja” nem áll az alapszabadalom oltalma alatt.
[9] A kérelmező nyilatkozatában kifejtette, hogy kérelme egyértelműen olyan kiegészítő oltalmi tanúsítványra irányul, amelynek tárgya a protiokonazol, hiszen – az alaki vizsgálathoz szükséges – első közösségen belüli forgalomba hozatali engedély és az alapszabadalom is a protiokonazol hatóanyagra vonatkozik.
[10] Az SZTNH a kérelmező nyilatkozatát tartalmilag a bejelentés Kr. 3. § (9) bekezdésében meg nem engedett megváltoztatásának minősítette, mert megállapította, hogy a „protiokonazol és tebukonazol kombinációja” egykomponensű termékre történő változtatása a termék megváltoztatását jelenti, ezért a kérelmet elutasította.
[11] Egyetértett a Kúria a kérelmező azon álláspontjával, hogy az SZTNH és az eljárt bíróságok kizárólag a kereskedelmi forgalomban megjelenő termék nevének a bejelentésben történő téves megjelölésére szűkítették le a vizsgálat tárgyát, és a kérelmet formális okokra hivatkozással utasították el.
[12] A Nr. 1. cikk 8. pontja értelmében „termék” a hatóanyag vagy egy növényvédő szer hatóanyagainak kombinációja lehet. A kérelmező bejelentésében a termék neveként a növényvédő szer magyarországi forgalomba hozatali engedélyében szereplő márkanevet, egy fantázianevet jelölt meg, amely nyilvánvalóan nem felelt meg a Nr. 1. cikk 8. pontja szerinti „termék” (hatóanyag) fogalmának. Az SZTNH a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő termékmegnevezést azonosítva a magyarországi forgalomba hozatali engedély szerinti két hatóanyag kombinációjával, nem látott lehetőséget arra, hogy a kérelmező a felhívásra tett nyilatkozatában pontosítsa a „termék” nevét és azt helyesen, az alapszabadalommal védett hatóanyag szerinti elnevezéssel és a Nr. 1. cikk 8. pontjának megfelelően jelölje meg.
[13] A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 47. § (3) bekezdése alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntését csak olyan tényekre és bizonyítékokra alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az ügyfélnek módjában állt nyilatkozatot tenni. Az Szt. 45. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 1. § (2) bekezdése értelmében a közigazgatási hatóság a hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. A Ket. 4. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez való jog.
[14] Az adott esetben az SZTNH elfoglalt álláspontja miatt a kérelmezőnek lényegében nem is volt módja érdemben olyan nyilatkozatot tenni, amely a kérelmének helytadó döntést eredményezhetett volna. Ezért az SZTNH Szt. 47. § (3) bekezdése szerinti eljárása formális és a Ket. 1. § (2) bekezdésében előírt együttműködés követelményét sértő volt. Ez olyan lényeges eljárási szabálysértés, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható, ezért az Szt. 100. § (2) bekezdés b) pontja alapján az SZTNH határozatának hatályon kívül helyezése és az SZTNH új eljárásra utasítása indokolt. Az új eljárásban a kérelmező pontosított kérelmének megfelelően, a protiokonazol mint termék tekintetében szükséges a kiegészítő oltalmi tanúsítvány feltételeit vizsgálni.
[15] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős végzést a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, a Pp. 253. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és az SZTNH határozatát az Szt. 100. § (2) bekezdés b) pontja alapján hatályon kívül helyezte.
(Kúria Pfv. IV. 20.611/2016.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás