1561/2017. (VIII. 28.) Korm. határozat

a) támogassa az ENSZ képességeinek megerősítését a nemzetközi válságok megelőzését szolgáló preventív diplomácia és a mediáció területén, valamint a viták békés rendezésére irányuló törekvéseket;

b) támogassa a 2005. évi csúcstalálkozó záródokumentumában létrehozott védelmi felelősség elvének továbbfejlesztését és gyakorlati megvalósítását, különös figyelmet fordítva a korai előrejelzésre és a megelőzésre, az ENSZ-főtitkár „Human Rights up Front” kezdeményezésével összhangban;

c) támogassa az ENSZ békefenntartási tevékenységének felülvizsgálatát és reformját, a tagállami hozzájárulások optimális felhasználását, a békefenntartó missziók hatékony és biztonságos működését; növelje a különleges politikai missziók hatékony erőforrás-elosztását, működésük átláthatóságát és a tagállami ellenőrzés lehetőségét;

d) támogassa az ENSZ békeépítési tevékenységének hatékonyabbá tételét a békeépítési intézményrendszer felülvizsgálata eredményeinek megfelelően, különös tekintettel a konfliktusok megelőzésére, az ENSZ rendszeren belüli koordináció javítására, az ENSZ és egyéb szereplők, valamint ENSZ Biztonsági Tanácsa és a Békeépítési Bizottság közötti együttműködés megerősítésére;

e) támogassa az ENSZ Biztonsági Tanács által a nők, béke és biztonság témakörében elfogadott határozatok hatékony végrehajtását, különös tekintettel a nők békefolyamatban való érdemi és teljes körű részvételére és konfliktushelyzetben való védelmére, ez utóbbi vonatkozásában a nők és lánygyermekek ellen elkövetett erőszakkal szembeni határozott fellépés érdekében;

f) támogassa a fegyveres konfliktusokban érintett gyermekek hatékony védelmére irányuló intézkedéseket;

g) támogassa a világ számos térségében üldöztetésnek kitett keresztény közösségek megsegítésére irányuló kezdeményezéseket;

h) támogassa a jogállamiság – mint a nemzetközi béke és biztonság fenntartása kulcselemének – erősítését annak minden dimenziójában, különös tekintettel a független igazságszolgáltatásra, valamint az ENSZ-közgyűlés 67. ülésszakán a jogállamisággal kapcsolatos magas szintű fórum által elfogadott nyilatkozatban foglaltak végrehajtását;

i) támogassa a nemzetközi humanitárius jog – mint a nemzetközi és nem-nemzetközi fegyveres konfliktusok során személyek és objektumok védelmével és a hadviselés eszközei és módjai tekintetében korlátok megállapításával foglalkozó jogterület – tiszteletben tartására irányuló erőfeszítéseket, betartásának és betartatásának széleskörű elősegítését, egyben a világ konfliktusos helyzeteinek kezelésében való kiemelt jelentőségének hangsúlyozását;

j) támogassa a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) működését és joghatósága gyakorlását a nemzeti hatóságok súlyos bűncselekmények elkövetésével kapcsolatos eljárásának hiányában; a Biztonsági Tanács és az ICC együttműködésének erősítését és kiszélesítését, valamint a Biztonsági Tanácsnak a nemzetközi büntető-igazságszolgáltatás előmozdításában játszott szerepét;

k) folytassa aktív szerepvállalását a globális kihívások – nemzetközi terrorizmus, határokon átnyúló szervezett bűnözés, korrupció, pénzmosás, emberkereskedelem – elleni küzdelem területén a jogállamiság, az igazságszolgáltatáshoz való jog, az elszámoltatható és átlátható intézmények, az inkluzív és részvételen alapuló döntéshozatal és a nemzetközi együttműködés támogatása által;

l) támogassa az Egyesült Nemzetek Szervezete Meridában, 2003. december 10-én kelt Korrupció elleni Egyezménye céljainak megvalósulását, és ezzel összefüggésben a globális korrupció elleni küzdelem törekvéseit;

m) támogassa az ENSZ leszerelési mechanizmusának megfelelő működését célzó törekvéseket, ezen belül az ENSZ BT 1540 (2004). sz. határozatának végrehajtását és átfogó felülvizsgálatát, a genfi Leszerelési Értekezlet érdemi munkájának újraindítását, az Atomsorompó Szerződés (NPT) végrehajtásának erősítését, az Átfogó Atomcsend Szerződés (CTBT) mielőbbi hatálybalépését, a fegyvercélú nukleáris hasadóanyagok termelésének tilalmáról szóló nemzetközi szerződés (FMCT) létrehozatalára irányuló tárgyalások mielőbbi megkezdését, a Biológiai és Toxinfegyver Tilalmi Egyezmény (BTWC) egyetemessé tétele érdekében végzett erőfeszítéseket és alkalmazásának megerősítését, a Fegyverkereskedelmi Szerződés (ATT) egyetemessé tételét, teljeskörű végrehajtását és részes államainak konferenciáin elért eredmények továbbfejlesztését, illetve a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelmet;

n) kísérje figyelemmel és támogassa a kiberbiztonság erősítése érdekében tett konszenzusépítési erőfeszítéseket; a fenntartható fejlődési célok (SDGs) digitális vetületének és a WSIS+10 (az Információs Társadalom Csúcstalálkozó) folyamatnak az utókövetését; a 2016–2017-es évre újonnan felállított Kormányzati Szakértők Csoportjának (UN GGE) munkáját; valamint a szabad, nyitott és biztonságos internetet, az emberi jogok online környezetben való előmozdítását és védelmét, beleértve a magánélet tiszteletben tartásához és a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot is;

o) támogassa az ENSZ keretein belül zajló, az űrkutatással és az űr békés felhasználásával kapcsolatos munka folytatását és hatékonyabbá tételét;

p) álljon ki amellett, hogy a hatályos nemzetközi jogot a kibertér vonatkozásában is alkalmazni kell, továbbá amellett, hogy szükségtelen egy új kormányközi szervezet létrehozása vagy a kormányok szerepének megerősítése az internetkormányzás tekintetében, valamint támogassa a Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezménynek (Budapesti Konvenció) a végrehajtását.

a) aktívan járuljon hozzá az új globális keretrendszer megvalósításához, mely összekapcsolja a szegénység felszámolását a fenntartható fejlődési pálya kialakításával, az emberi jogok, a jogállamiság, a nemek közti egyenlőség és a fenntarthatóság környezeti szempontjainak érvényesülése mellett;

b) az Agenda 2030 végrehajtásával kapcsolatosan, annak integráns természetét szem előtt tartva hangsúlyozza, hogy az addisz-abebai fejlesztésfinanszírozási konferencia, a New York-i Fenntartható Fejlődési Csúcstalálkozó és a párizsi klímakonferencia eredményei iránymutatásként szolgálnak a szegénység felszámolását és a fenntartható fejlődés megvalósítását célzó együttes erőfeszítésekhez;

c) támogassa az egységes, átfogó keretrendszer megvalósítására irányuló folyamatokat, segítse elő a fenntartható fejlődési célok végrehajtását, elismerve a Magas Szintű Politikai Fórum (HLPF) meghatározó szerepét a keretrendszer, valamint a keretrendszer gerincét képező célok végrehajtásának nyomon követésében és felülvizsgálatában;

d) a keretrendszer megvalósítása során kiemelt figyelmet szenteljen a sérülékeny és hátrányos helyzetű társadalmi csoportok szükségleteire, mozdítsa elő a „senkit nem hagyunk hátra” elv érvényre juttatását;

e) a „rendezett, biztonságos, szabályos és felelős migráció megkönnyítésének célja” tekintetében fordítson figyelmet arra, hogy a legális migrációs csatornák kibővítésére vonatkozó vállalások mellett utalás történjen a nemzeti szabályozási keretekre, továbbá a menekültekre és migránsokra, valamint a legális és illegális migránsokra vonatkozó eltérő jogi keretek megjelenítésére. A New Yorki Deklaráció vonatkozó rendelkezéseivel összhangban képviselje a tagállamok határvédelemmel és területükön való tartózkodás szabályainak meghatározásával kapcsolatosan meglevő nemzeti szabályozási hatáskörét és utaljon a migráció jelentette közvetlen és sokoldalú kihívásokra;

f) működjön közre az egységes, hatékony és inkluzív globális nyomon követési és felülvizsgálati folyamatokban, továbbá fordítson kiemelt figyelmet a fenntartható fejlődési célokhoz és alcélokhoz rendelt globális indikátorrendszer felülvizsgálatával, valamint a hiányzó módszertanok kidolgozásával kapcsolatos tevékenységekre, illetve támogassa az ENSZ Statisztikai Bizottság munkáját a globális indikátorrendszerre vonatkozóan;

g) támogassa azokat az Agenda 2030 teljesítésének előmozdítását szolgáló ENSZ-en belüli reformlépéseket, melyek az ENSZ-intézményeket alkalmassá teszik a keretrendszer hatékony végrehajtására, valamint az ENSZ-en kívüli szereplőkkel való együttműködés erősítésére, illetve kiszélesítésére irányulnak;

h) fordítson kiemelt figyelmet a vízzel és szanitációval kapcsolatos célok és alcélok végrehajtására irányuló nemzetközi folyamatokra, segítse elő a célkitűzések megvalósításához szükséges intézményrendszeri reformok meghozatalát;

i) támogassa valamennyi érdekelt fél bevonását az Agenda 2030 végrehajtásába, mozdítsa elő a nemzeti kormányok, nemzetközi és regionális szervezetek mellett a nem-kormányzati szervezetek, a tudományos élet és az üzleti szektor bekapcsolódását a folyamatba.

a) támogassa az egyetemes értékeket jelentő emberi jogok és alapvető szabadságjogok – ideértve a nemzeti kisebbségek jogait – nemzetközi védelmének előmozdítását, ennek keretében támogassa az ENSZ emberi jogi mechanizmusai és testületei függetlenségének megerősítését, különös tekintettel az Emberi Jogi Tanácsra és az általa alkalmazott különleges mechanizmusokra;

b) lépjen fel Magyarország nemzetközi emberi jogi szerződéses kötelezettségeivel összhangban, elősegítve az Európai Unió emberi jogi célkitűzéseinek a végrehajtását, különösen a Magyarország számára kiemelten fontos területeken, úgymint az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, a kisebbségek és őshonos népek, a nők és gyermekek, ill. a fogyatékossággal élők jogainak védelme és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem, továbbá hangsúlyozza, hogy a családot, mint a társadalom természetes és alapvető egységét a társadalomnak és az államnak védelemben kell részesítenie és meg kell erősítenie;

c) kezelje kiemelt prioritásként az EU és hasonlóan gondolkodó partnerei kezdeményezéseiben való részvételt és azok támogatását, különös tekintettel az egyes országok emberi jogi helyzetével és tematikus kérdésekkel foglalkozó határozatokra;

d) támogassa, hogy az EU prioritásokkal összhangban a 72. ülésszak során elfogadandó Nemzetközi Büntetőbírósággal foglalkozó határozat az előző években elfogadott határozatokhoz képest ambiciózusabb tartalommal bírjon;

e) kezdeményezze a nemzetközi közösség hatékony és időben történő fellépését az emberi jogok megsértőivel szemben, támogassa az emberi jogok védelmezőit, az ENSZ mechanizmusaival együttműködő személyek és szervezetek megfélemlítésekkel és megtorlásokkal szembeni védelmét;

f) támogassa az emberi jogi megközelítés szem előtt tartását a fenntartható fejlődési célok összességének végrehajtása során, különös tekintettel a nemek közötti egyenlőség és a nők helyzetbe hozását szolgáló erőfeszítésekre, beleértve a nők és lányok politikai, gazdasági, társadalmi szerepvállalásának elősegítését;

g) hangsúlyozza a humanitárius jog tiszteletben tartását az egészségügyi és humanitárius szolgáltatások, valamint segítségnyújtás során, beleértve a segítségnyújtást végző nemzetközi és nem kormányzati szervezetek és munkatársak helyszínre jutását, tevékenységük zavartalan biztosítását, támogassa a nemzetközi humanitárius rendszer megerősítésére, a humanitárius alapelvek és a vonatkozó nemzetközi jogi szabályozás előmozdítására irányuló törekvéseket;

h) járuljon hozzá a Humanitárius Világcsúcs eredményeinek megvalósításához;

i) törekedjen együttműködésre a hazai és nemzetközi civil szervezetek képviselőivel a magyarországi emberi jogi helyzetet és érdekeket érintő kérdésekben;

a) kísérje figyelemmel az ENSZ Biztonsági Tanácsának kibővítésére és munkamódszereinek átalakítására vonatkozó javaslatok alakulását, a kormányközi tárgyalások folyamatát és eredményeit, folytassa a BT munkamódszereinek javítására és működésének átláthatóbbá tételére irányuló együttműködésben való aktív részvételt;

b) képviselje, hogy a megújuló Biztonsági Tanácsnak meg kell felelnie a XXI. század új geopolitikai és gazdasági realitásainak, így taglétszámának és összetételének tükröznie kell a nemzetközi politikai és gazdasági erőviszonyokban bekövetkezett változásokat, egyszersmind tekintettel kell lennie a hatékonyság követelményére is;

c) erősítse meg, hogy Magyarország támogatja az ENSZ-Főtitkár elképzeléseit a világszervezet irányításának reformját illetően, valamint a Közgyűlés revitalizációja, és az ENSZ fejlesztési és környezetvédelmi rendszerének reformja tekintetében Magyarország továbbra is hozzá kíván járulni a folyamat előmozdításához;

d) jelezze, hogy az elmúlt időszakban kibontakozó és fokozódó kihívások kezelése hatékonyabb és eredményesebb fellépésre képes, céljai megvalósítására alkalmasabb ENSZ kialakítását teszik szükségessé, valamint támogassa a szervek és intézmények között lévő koordináció és koherencia szorosabbá tétele útján a rendszer átláthatóságának, kapacitásának és reprezentativitásának fokozására irányuló törekvéseket;

a) használja fel az ENSZ Közgyűlés fórumait, valamint a Közgyűlés margóján létrejövő két- és többoldalú magas szintű találkozókat Magyarország ENSZ-szervekbe benyújtott jelölései támogatottságának felmérésére és növelésére, továbbá egyes ENSZ-szervezetek, intézmények vezetői posztjaira benyújtott magyar jelölések sikerének előmozdítására;

b) fordítson megkülönböztetett figyelmet hazánk nemzetközi jelöléseire és mérje fel további pályázatok benyújtásának lehetőségét, így is erősítve Magyarország ENSZ rendszeren belüli szerepvállalását a jövőben.