• Tartalom

16/2017. (VI. 30.) NGM rendelet

16/2017. (VI. 30.) NGM rendelet

a befektetési vállalkozás által alkalmazandó termékjóváhagyási folyamatról

2022.11.22.

A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 180. § (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján és a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 14. pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a befektetési szolgáltatási tevékenységet, illetve a kiegészítő szolgáltatást végző befektetési vállalkozásra, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti hitelintézetre (a továbbiakban: hitelintézet), befektetési alapkezelőre azzal, hogy ahol a rendelkezés befektetési vállalkozást említ, ott hitelintézetet, illetve befektetési alapkezelőt is érteni kell.

(2) E rendeletet a befektetési vállalkozásra és hitelintézetre abban az esetben is alkalmazni kell, ha az az ügyfeleinek strukturált betétet értékesít, vagy azzal kapcsolatos tanácsadást nyújt azzal, hogy ahol e rendelet pénzügyi eszközt említ, ott strukturált betétet is érteni kell.

(3)1 E rendelet alkalmazásában a fenntarthatósági tényezők a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 24. pontjában meghatározott fogalom.

2. § A pénzügyi eszközök kialakítása magában foglalja a pénzügyi eszközök létrehozását, kifejlesztését, illetve kibocsátását. Pénzügyi eszközök kialakítása esetén a befektetési vállalkozás megfelelő és arányos módon teljesíti a 3–5. § követelményeit, figyelembe véve a pénzügyi eszköz jellegét, a befektetési szolgáltatást és a termék célpiacát.

3. § (1) A befektetési vállalkozás olyan eljárásokat és intézkedéseket alakít ki és alkalmaz, amelyek biztosítják, hogy a pénzügyi eszközök kialakítása megfeleljen az összeférhetetlenség megfelelő kezelésére vonatkozó követelményeknek, beleértve a javadalmazási politikát is.

(2) A pénzügyi eszközöket kialakító befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a pénzügyi eszköz kialakítása ne okozzon hátrányt a végső ügyfél számára.

(3) Ha a befektetési vállalkozás már saját számlán tartja az alapul szolgáló eszközöket, akkor biztosítja, hogy a pénzügyi eszköz kialakítása ne okozzon a piac integritásában problémát azáltal, hogy a befektetési vállalkozás a termék alapjául szolgáló eszközökkel szembeni saját kockázatát vagy kitettségét csökkenti, illetve befolyásolja.

(4) A befektetési vállalkozás a pénzügyi eszköz kialakításakor elemzi a potenciális összeférhetetlenségeket, így különösen megvizsgálja az olyan helyzetet, amely hátrányosan érintheti a végső ügyfelet azáltal, hogy a végső ügyfél

a) a befektetési vállalkozás által korábban tartott kitettséggel ellentétes irányú kitettséget vállal, vagy

b) azzal ellentétes irányú kitettséget vállal, mint amilyen kitettséget a pénzügyi eszköz értékesítése után a befektetési vállalkozás vállalni kíván.

(5) Mielőtt a termék piacra bocsátásáról határoz, a befektetési vállalkozás mérlegeli az adott pénzügyi eszköz általi veszélyeztetést a pénzügyi piacok rendes működésére vagy stabilitására.

4. § (1) A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a pénzügyi eszközök kialakításában részt vevő alkalmazottja rendelkezzen a kialakítani tervezett pénzügyi eszköz jellemzőinek és kockázatainak megértéséhez szükséges szakértelemmel.

(2) A befektetési vállalkozás vezető testülete ellenőrzi a vállalkozás termékjóváhagyási folyamatát. A vezető testületnek szóló megfelelési jelentések a befektetési vállalkozás által kialakított pénzügyi eszközökről szóló információkat – beleértve a forgalmazási stratégiára vonatkozó információkat – tartalmaznak. A megfelelési jelentéseket a befektetési vállalkozás a Felügyelet kérésére a rendelkezésére bocsátja.

(3) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 21. § (2) bekezdése alapján kinevezett személy ellenőrzi a termékjóváhagyási folyamatok kidolgozását és rendszeres felülvizsgálatát annak érdekében, hogy feltárásra kerüljön minden kockázat a 3–5. §-ban meghatározott kötelezettségek teljesítésének elmulasztásával kapcsolatban.

(4) Ha a befektetési vállalkozás egy termék kialakítása során együttműködik olyan szervezetekkel is, amelyek nem a Bszt. szerint engedélyezettek és felügyeltek vagy harmadik országbeli vállalkozásokkal, írásbeli megállapodásban rögzítik kölcsönös feladatköreiket.

5. § (1)2 A befektetési vállalkozás a pénzügyi eszköz esetében kellő részletességgel azonosítja a potenciális célpiacot, és meghatározza azon ügyféltípust vagy ügyféltípusokat, amelynek az igényeivel, jellemzőivel és céljaival – ideértve a fenntarthatósággal kapcsolatos esetleges célkitűzéseket is – a pénzügyi eszköz összeegyeztethető. E folyamat részeként a befektetési vállalkozás azonosítja azon ügyfélcsoportot vagy ügyfélcsoportokat is, amelynek igényei, jellemzői és céljai nem összeegyeztethetők a pénzügyi eszközzel, kivéve, ha a pénzügyi eszköz fenntarthatósági tényezőket vesz figyelembe. Ha több befektetési vállalkozás közösen alakít ki egy pénzügyi eszközt, akkor csak egy célpiacot kell azonosítani.

(2) A más befektetési vállalkozásokon keresztül forgalmazott pénzügyi eszközöket kialakító befektetési vállalkozás a kialakított pénzügyi eszközzel vagy hasonló pénzügyi eszközökkel, a pénzügyi piacokkal és a potenciális végső ügyfelek igényeivel, jellemzőivel és céljaival kapcsolatos tudása és múltbeli tapasztalatai alapján meghatározza azon ügyfelek igényeit és jellemzőit, akik számára a termék megfelelő.

(3) A befektetési vállalkozás elvégzi pénzügyi eszközei forgatókönyv-elemzését, amely magában foglalja a termék által a végső ügyfelek számára negatív kimenetellel járó kockázatok értékelését, ideértve a negatív kimenetel bekövetkeztének körülményeit. A befektetési vállalkozás negatív körülmények között értékeli a pénzügyi eszközt, így különösen

a) a piaci környezet romlását,

b) a pénzügyi eszköz kialakítójánál vagy a kialakításában vagy működtetésében részt vevő harmadik személynél pénzügyi nehézségek vagy egyéb partnerkockázat felmerülését,

c) a pénzügyi eszköznek a forgalmazhatóság szempontjából történő életképtelenné válását, vagy

d) a pénzügyi eszköz iránti keresletnek a vártnál sokkal magasabb szintjét, ami megterheli a befektetési vállalkozás erőforrásait, illetve az alapul szolgáló eszköz piacát.

(4)3 A befektetési vállalkozás dönt a pénzügyi eszköznek a célpiac azonosított igényeivel, jellemzőivel és céljaival való megfelelőségéről, így különösen

a) a pénzügyi eszköz kockázat- és nyereségprofiljának a célpiaccal való összeegyeztethetőségéről,

b) adott esetben a pénzügyi eszköz fenntarthatósági tényezőinek a célpiaccal való összeegyeztethetőségéről, valamint

c) figyelemmel van arra, hogy a pénzügyi eszköz kialakításánál az ügyfél javát szolgáló jellemzők legyenek irányadók, és nem alkalmaz olyan üzleti modellt, amelynek esetében a nyereségesség az ügyfél számára hátrányos kimenetellel jár.

(5) A befektetési vállalkozás kialakítja a pénzügyi eszközhöz javasolt díjszabási struktúrát, amelynek során figyelembe veszi a következőket is:

a) a pénzügyi eszköz költségei és díjai összeegyeztethetők legyenek a célpiac igényeivel, céljaival és jellemzőivel,

b) a díjak ne emésszék fel a pénzügyi eszköz elvárt hozamát, így különösen, ha a költségek vagy díjak a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó várt adókedvezményeket majdnem elérik vagy meghaladják, valamint

c) a pénzügyi eszköz díjszabási struktúrája megfelelően átlátható legyen a célpiac számára, azaz ne rejtsen el díjakat, vagy ne legyen túl összetett a megértéshez.

(6)4 A pénzügyi eszköz kialakítója megad a forgalmazást végző befektetési vállalkozás részére minden olyan információt, amelyek ezen befektetési vállalkozás által ajánlani vagy értékesíteni kívánt termék megértését és megismerését szolgálják, annak érdekében, hogy a terméket az azonosított célpiac igényeinek, jellemzőinek és céljainak megfelelően forgalmazza. A pénzügyi eszköz kialakítója a pénzügyi eszköz fenntarthatósági tényezőit átláthatóan mutatja be a forgalmazást végző befektetési vállalkozás részére, és megad minden olyan információt, ami alapján figyelembe tudja venni az ügyfél vagy potenciális ügyfél fenntarthatósággal kapcsolatos esetleges célkitűzéseit.

(7) A befektetési vállalkozás a forgalmazók számára a pénzügyi eszköz megfelelő megértését, és ajánlását vagy értékesítését lehetővé tevő sztenderdet használ. A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a forgalmazónak nyújtott, a pénzügyi eszközre vonatkozó információ magában foglalja

a) a pénzügyi eszköz forgalmazásának megfelelő csatornáira,

b) a termékjóváhagyási folyamatra, és

c) a célpiac értékelésére vonatkozó információkat is.

(8)5 A befektetési vállalkozás az általa kialakított pénzügyi eszközt rendszeresen felülvizsgálja, figyelembe véve minden olyan eseményt, amely lényegesen befolyásolhatja az azonosított célpiac számára a kockázatot. A befektetési vállalkozás mérlegeli a pénzügyi eszköznek a célpiac igényeivel, jellemzőivel és céljaival való összhangját – ideértve a fenntarthatósággal kapcsolatos esetleges célkitűzéseket is – és azt, hogy a forgalmazás a célpiac számára történik-e. A mérlegelés során azt is megvizsgálja, hogy olyan ügyfélhez, akinek az igényei, jellemzői és céljai nem egyeztethetők össze a pénzügyi eszközzel, eljutott-e a pénzügyi eszköz.

(9) A befektetési vállalkozás a további vagy újbóli piacra bocsátás előtt felülvizsgálja a pénzügyi eszközöket olyan események tekintetében, amelyek lényegesen befolyásolhatják a befektetők számára jelentett potenciális kockázatot, valamint rendszeres időközönként értékeli a pénzügyi eszközök tervek szerinti működését. A befektetési vállalkozás meghatározza, hogy milyen gyakran vizsgálja felül pénzügyi eszközeit releváns tényezők alapján, beleértve az összetettséghez kapcsolódó tényezőket vagy a folytatott befektetési stratégia innovatív jellegét.

(10) A befektetési vállalkozás azonosítja azokat az alapvetően fontos eseményeket, amelyek befolyásolhatják a pénzügyi eszköz potenciális kockázatát vagy a hozamával kapcsolatos várakozásokat, így különösen

a) egy küszöbérték átlépését, ami befolyásolja a pénzügyi eszköz hozamprofilját vagy

b) bizonyos kibocsátók fizetőképességét, akiknek az értékpapírjai vagy biztosítékai hatással lehetnek a pénzügyi eszköz teljesítményére.

(11) Ha a (10) bekezdésben meghatározott események bekövetkeznek, akkor a befektetési vállalkozás

a) az eseményre és annak a pénzügyi eszközt érintő következményeire vonatkozó releváns információkat az ügyfél, illetve a pénzügyi eszköz forgalmazói rendelkezésére bocsátja, ha a befektetési vállalkozás nem közvetlenül ajánlja vagy értékesíti a pénzügyi eszközt az ügyfeleknek,

b) módosítja a termékjóváhagyási folyamat során keletkezett dokumentációt, szükség esetén megváltoztatva a termékjóváhagyási folyamatot is,

c) leállítja a pénzügyi eszköz további kibocsátását,

d) módosítja a pénzügyi eszközt a tisztességtelen szerződési feltételek elkerülése érdekében,

e) megkeresi a forgalmazót a forgalmazási folyamat módosításának megtárgyalása céljából,

f) megszünteti a forgalmazóval való kapcsolatot, vagy

g) tájékoztatja a Felügyeletet.

(12) A befektetési vállalkozás megváltoztathatja a pénzügyi eszköz értékesítési csatornáit, ha a tudomására jut, hogy a pénzügyi eszköz értékesítése nem a tervek szerint zajlik.

6. § (1) A befektetési vállalkozás, amikor az ügyfeleknek kínálásra vagy ajánlásra kerülő, általa vagy más vállalkozások által kibocsátott pénzügyi eszközök és szolgáltatások köréről határoz, megfelelő és arányos módon teljesíti a 6–8. § követelményeit, figyelembe véve a pénzügyi eszköz jellegét, a befektetési szolgáltatást és a termék piacát.

(2) A befektetési vállalkozás szabályzatban meghatározott eljárásokkal rendelkezik annak érdekében, hogy a pénzügyi eszközökről az azok kialakítóitól a releváns információkat beszerezhesse.

(3) A befektetési vállalkozás tőle elvárható módon mindent megtesz annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő és megbízható információkat kérjen a termékekről az azok kialakítóitól, biztosítva, hogy a termékeket a célpiac jellemzőinek, céljainak és igényeinek megfelelően forgalmazhassa.

(4) Ha a releváns információ nyilvánosan nem hozzáférhető, a forgalmazónak tőle elvárható módon mindent meg kell tennie, hogy megkapja a releváns információkat a kialakítótól vagy annak közvetítőjétől. Ez a kötelezettség vonatkozik mind az elsődleges, mind a másodlagos piacokon értékesített termékekre, és arányosan alkalmazandó, attól függően, hogy milyen mértékben szerezhető be nyilvánosan hozzáférhető információ és a termék mennyire összetett.

(5) A (4) bekezdés szerinti elfogadható nyilvánosan hozzáférhető információ olyan információ, amely egyértelmű, megbízható, és a jogszabályokban rögzített tájékoztatási követelményeknek megfelelően készült.

(6) A befektetési vállalkozás akkor is meghatározza az adott pénzügyi eszköz célpiacát, ha a pénzügyi eszköz kialakítója nem határozott meg célpiacot.

7. § (1)6 A befektetési vállalkozás megfelelő termékjóváhagyási folyamatot alkalmaz a befektetési vállalkozás által kínálni vagy ajánlani szándékozott terméknek és szolgáltatásnak az azonosított célpiac igényeivel, jellemzőivel és céljaival – ideértve a fenntarthatósággal kapcsolatos esetleges célkitűzéseket is – való összeegyeztethetősége érdekében, és azért, hogy a tervezett forgalmazási stratégia összhangban legyen az azonosított célpiaccal.

(2)7 A befektetési vállalkozás megfelelően azonosítja és értékeli azon ügyfelek körülményeit és igényeit, akikre összpontosítani kíván, biztosítva, hogy az ügyfelek érdekei ne sérüljenek értékesítési vagy finanszírozási nyomásból eredően. E folyamat részeként a befektetési vállalkozás azonosítja azon ügyfélcsoportokat, amelyeknek igényei, jellemzői és céljai nem összeegyeztethetők a termékkel vagy szolgáltatással, kivéve, ha a pénzügyi eszközök fenntarthatósági tényezőket vesznek figyelembe.

(3) A befektetési vállalkozás a pénzügyi eszközök kialakítóitól kapott információkat és a saját ügyfeleire vonatkozó információkat használja fel a célpiac és a forgalmazási stratégia kialakításához. Ha egy befektetési vállalkozás kialakító és forgalmazó is, úgy csak egy célpiac-értékelést szükséges készítenie.

8. § (1) A befektetési vállalkozás az általa kínált vagy ajánlott pénzügyi eszközök és szolgáltatások köréről, valamint az érintett célpiacokról való döntéshez eljárásokat és intézkedéseket dolgoz ki és alkalmaz, amelyek biztosítják minden alkalmazandó követelménynek való megfelelést, így különösen a közzétételre, az alkalmasság vagy megfelelőség értékelésére, az ösztönzőkre és az összeférhetetlenség megfelelő kezelésére vonatkozó követelményeket. A forgalmazó fokozott gondossággal jár el az új termékek kínálása vagy ajánlása esetén, valamint ha az általa nyújtott szolgáltatás megváltozik.

(2) A befektetési vállalkozás rendszeres időközönként felülvizsgálja és aktualizálja termékjóváhagyási folyamatait, annak érdekében, hogy biztosítsa azok folyamatos megalapozottságát és a céljukra való alkalmasságát, valamint szükség esetén megfelelő intézkedéseket alkalmaz.

(3) A befektetési vállalkozás az általa kínált vagy ajánlott pénzügyi eszközöket és az általa nyújtott szolgáltatásokat rendszeresen felülvizsgálja, amelynek során figyelembe vesz minden olyan eseményt, amely lényegesen befolyásolhatja az azonosított célpiac számára a kockázatot.

(4)8 A befektetési vállalkozás a (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat során értékeli legalább az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az azonosított célpiac igényeivel, jellemzőivel és céljaival – ideértve a fenntarthatósággal kapcsolatos esetleges célkitűzéseket is – való összhangját és a tervezett forgalmazási stratégia megfelelőségét.

(5) A befektetési vállalkozás újra mérlegeli a célpiacot, illetve aktualizálja termékjóváhagyási folyamatait, ha tudomására jut, hogy egy konkrét termék vagy szolgáltatás kapcsán rosszul azonosították a célpiacot, vagy a termék vagy szolgáltatás többé nem felel meg az azonosított célpiac körülményeinek, így különösen, ha a termék piaci változások miatt illikviddé vagy nagyon volatilissá válik.

(6) A Bszt. 21. § (2) bekezdése alapján kinevezett személy ellenőrzi a termékjóváhagyási folyamatok kidolgozását és rendszeres felülvizsgálatát, annak érdekében, hogy feltárásra kerüljön minden kockázat a 6–8. §-ban meghatározott kötelezettségek teljesítésének elmulasztásával kapcsolatban.

(7) A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a termékekről vagy szolgáltatásokról információt nyújtó alkalmazottja rendelkezzen a kínálni vagy ajánlani szándékozott termékek és a nyújtott szolgáltatások jellemzőinek és kockázatainak, valamint az azonosított célpiac igényeinek, jellemzőinek és céljainak megértéséhez szükséges szakértelemmel.

(8) A befektetési vállalkozás vezető testülete ellenőrzi a befektetési vállalkozás termékjóváhagyási folyamatát az adott célpiacoknak kínált vagy ajánlott befektetési termékek és nyújtott szolgáltatások körének meghatározása céljából. A vezető testületnek szóló megfelelési jelentések a befektetési vállalkozás által kínált vagy ajánlott termékekre és a nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó információt tartalmazzák. A megfelelési jelentéseket a befektetési vállalkozás a Felügyelet kérésére a rendelkezésére bocsátja.

(9) A forgalmazó információval látja el a pénzügyi eszközök kialakítóját az értékesítésről, és adott esetben, a (3) bekezdésben rögzített felülvizsgálatokról, a pénzügyi eszközök kialakítója által végzett termék-felülvizsgálatok segítése érdekében.

(10) Ha több befektetési vállalkozás működik együtt egy termék vagy szolgáltatás forgalmazása során, akkor a termékjóváhagyási folyamatokra a 6–8. §-ban meghatározott kötelezettséget a közvetlen ügyfélkapcsolattal rendelkező befektetési vállalkozás teljesíti. A közvetítő befektetési vállalkozás

a) a lényeges termékinformációkat eljuttatja a pénzügyi eszközök kialakítóitól a láncban utolsó forgalmazóhoz,

b) lehetővé teszi, hogy a pénzügyi eszközök kialakítója a termékértékesítésre vonatkozó információkat megkaphassa annak érdekében, hogy teljesítse a saját termékjóváhagyási folyamataira vonatkozó kötelezettségeit, és

c) adott esetben alkalmazza az általa nyújtott szolgáltatások kapcsán a pénzügyi eszközök kialakítóira vonatkozó termékjóváhagyási folyamatokra meghatározott kötelezettségeket.

9. § Ez a rendelet 2018. január 3-án lép hatályba.

10. §9 Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Bizottság 2016. április 7-i (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló irányelve a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek védelme, a termékirányítási kötelezettségek, valamint a díjak, jutalékok vagy pénzbeli és nem pénzbeli juttatások nyújtására vagy átvételére alkalmazandó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről,

b) a Bizottság 2021. április 21-i (EU) 2021/1269 felhatalmazáson alapuló irányelve az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló irányelvnek a fenntarthatósági tényezőknek a termékirányítási kötelezettségekbe való integrálása tekintetében történő módosításáról.

1

Az 1. § (3) bekezdését a 13/2022. (XI. 11.) GFM rendelet 1. §-a iktatta be.

2

Az 5. § (1) bekezdése a 13/2022. (XI. 11.) GFM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

3

Az 5. § (4) bekezdése a 13/2022. (XI. 11.) GFM rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

4

Az 5. § (6) bekezdése a 13/2022. (XI. 11.) GFM rendelet 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

5

Az 5. § (8) bekezdése a 13/2022. (XI. 11.) GFM rendelet 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

6

A 7. § (1) bekezdése a 13/2022. (XI. 11.) GFM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

7

A 7. § (2) bekezdése a 13/2022. (XI. 11.) GFM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

8

A 8. § (4) bekezdése a 13/2022. (XI. 11.) GFM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

9

A 10. § a 13/2022. (XI. 11.) GFM rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére