16/2017. (III. 24.) ORFK utasítás
16/2017. (III. 24.) ORFK utasítás
a Rendőrség energiagazdálkodásáról
2025.04.11.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján, az energiagazdálkodási feladatok egységes végrehajtása érdekében kiadom az alábbi utasítást:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Hatály
1. Az utasítás hatálya az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre (a továbbiakban: Rendőrség) terjed ki.
2. Az utasítás meghatározza – a gazdálkodási tevékenység szerves részeként – a Rendőrség költségvetési szerveinek (a továbbiakban: rendőrségi szervek) energiagazdálkodással kapcsolatos feladatait és az ezek végrehajtásához szükséges szervezeti, személyi, tárgyi feltételeket.
2. Értelmező rendelkezések
3. Az utasítás alkalmazásában:
a) energiagazdálkodás: az energiaszükséglet tervezésének, a fogyasztás mérésének, a felhasználási adatok gyűjtésének, nyilvántartásának, elemzésének, értékelésének, továbbá az energiahordozók – villamos és hőenergia, az összes szilárd, folyékony, gáznemű tüzelőanyag, üzem- és hajtóanyag, továbbá a víz – célszerű, gazdaságos felhasználását elősegítő műszaki, gazdasági, szervezési és üzemviteli intézkedések rendszere;
b) energiaveszteség-elemzés: az energiagazdálkodással kapcsolatos elemzések azon speciális változata, amely a gazdaságos energiafelhasználás lehetőségeinek felkutatására és a veszteségforrások tervszerű megszüntetésére irányul.
II. FEJEZET
RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK
3. Alapvető kötelezettségek
4.1 A rendőrségi szervek az energiagazdálkodási feladataikat energetikusi hálózat működtetésével, ezen belül főenergetikusok, (kijelölt) energetikusok foglalkoztatásával látják el.
5. Az utasítás rendelkezéseinek végrehajtására irányuló feladatokat – a helyi sajátosságoknak és szolgálati követelményeknek megfelelően – a helyi energiagazdálkodási feladatokat felölelő részletes munkaköri leírásban kell meghatározni. Az energiagazdálkodásért felelős személyek jogkörét és feladatait részletes munkaköri leírásban úgy kell meghatározni, hogy az a szerv működésének egész területére kiterjedjen, és az energiagazdálkodási feladatok teljesítését az utasítás előírásaival összhangban biztosítsa.
4. Az energiagazdálkodás szakirányítása és felügyelete
6. Az energiagazdálkodás szakirányítása és felügyelete a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes hatáskörébe tartozik, amely kiterjed a rendőrségi szervek:
a) energiagazdálkodási tevékenységének rendszeres figyelemmel kísérésére és értékelésére;
b) energiagazdálkodása hatékonyságának, az energetikusi hálózat eredményes működését szolgáló feltételek kialakításának fejlesztésére.
7.2 A gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes szakirányítási feladatait az energiagazdálkodás felügyeletére kijelölt kiemelt főenergetikus útján látja el.
8. A kiemelt főenergetikus jogosult:
a) jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben, szabványokban és különös tekintettel az utasításban foglalt előírások végrehajtásának, illetőleg betartásának közvetlen – helyszíni – vagy közvetett – a rendőrségi szervek által szolgáltatott adatok értékelése alapján történő – ellenőrzésére;
b) az ellenőrzött rendőrségi szerv energiagazdálkodási helyzetére vonatkozó tájékoztatás kérésére, az energiafelhasználással – beszerzéssel, fogyasztással – kapcsolatos ügyiratokba történő betekintésre;
c) javaslatot tenni a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes részére:
ca) az ellenőrzés során észlelt hiányosság, mulasztás, az energiagazdálkodás érdekeit sértő magatartás megszüntetésének – határidő megjelölésével történő – elrendelésére,
cb) kiemelkedő eredmények esetében elöljárói dicséretre és/vagy jutalomra,
cc) az indokolt fegyelmi eljárás kezdeményezésére;
d) az energiagazdálkodással összefüggő ügyekben a hatóságoknál, intézeteknél és vállalatoknál a Rendőrség képviseletére;
e) az energiagazdálkodással kapcsolatos javaslatok, továbbá a fejlesztési, beruházási, felújítási, korszerűsítési tervek véleményezésére, valamint
f) az energetikai korszerűsítések, beruházások vagy építés-szerelési munkálatok helyszíni ellenőrzésére, az ezekkel kapcsolatos költségfelhasználás, továbbá a műszaki megvalósítás felügyeleti ellenőrzésére.
9. A kiemelt főenergetikus feladata, hogy:
a) elemezze, értékelje a rendőrségi szervek energiaszükségletének tervezését, az energiafelhasználás mennyiségének, összetételének és költségeinek alakulását, az energetikusi hálózat tevékenységét;
b) vezesse az energiagazdálkodással kapcsolatos központi nyilvántartásokat, és állítsa össze a Rendőrség egészére vonatkozó jelentéseket, előterjesztéseket;
c) vegyen részt szakmai rendezvényeken, tudományos és szakmai társaságokban, és a kor technikai újdonságairól megszerzett ismeretek birtokában szervezze az energetikusok szakmai továbbképzését;
d) véleményezze az energiagazdálkodási pályázatokra benyújtott terveket, nyújtson segítséget a korszerűsítési, fejlesztési, felújítási beruházási tervek előterjesztéséhez;
e) folyamatosan értékelje a központi nyilvántartás adatait, nyújtson segítséget a rendőrségi szervek energetikusainak, valamint
f) felkérésre adjon szakmai értékelést az energetikus minősítéséhez a rendőrségi szervek vezetőinek.
10. A Rendőrség szerveinek energiagazdálkodásával kapcsolatos mindazon kérdésekben, melyekre az utasítás rendelkezést nem tartalmaz, állásfoglalásra, intézkedésre a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes jogosult.
5. A szerv energiagazdálkodási feladatai
11. Az energiagazdálkodást úgy kell megszervezni, hogy az biztosítsa a műszakilag indokolt energiaszükséglet kielégítését, emellett tegye lehetővé a takarékossági törekvések mérhető, ellenőrizhető megvalósítását.
12. A 11. pontban foglaltak teljesítése érdekében a rendőrségi szerv vezetőjének intézkedni kell:
a) az utasításban megfogalmazott energiagazdálkodási feladatok végrehajtásához szükséges személyi, szervezeti és tárgyi feltételek biztosítására;
b) az energiagazdálkodásért felelős személy(ek) jogkörének és feladatainak részletes meghatározására, továbbá az ehhez szükséges munkaidőalap folyamatos biztosítására.
13. A rendőrségi szerv energiagazdálkodási tevékenysége kiterjed:
a) az energiafelhasználással, termeléssel kapcsolatos adatok gyűjtésére, nyilvántartások vezetésére és értékelésére;
b) jelentési, adatszolgáltatási, tervezési kötelezettségek teljesítésére;
c) az energia felhasználásával összefüggő javaslatok, jelentések érdemi elbírálására, az energiagazdálkodás hatékonyságát fokozó műszaki, gazdasági és szervezési intézkedések kezdeményezésére és megtételére;
d) a tervezett beszerzések, felújítások előzetes – energiagazdálkodási szempontból történő – véleményezésére, valamint
e) az energiagazdálkodásban tevékenykedők szakmai ismereteinek rendszeres fejlesztésére.
14. A rendőrségi szerv (fő)energetikusi munkakörének betöltéséről, az energetikusra vonatkozó lényeges adatokról és azok változásairól a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettest a Melléklet szerinti „Energetikusi adatlap” megküldésével tájékoztatni kell.
6. Energetikus alkalmazásának feltételei
15. Az energiagazdálkodási feladatok ellátására, ha a rendőrségi szerv által felhasznált energiahordozók hőegyenértéke:
a)3 az évi 100 000 GJ-t nem haladja meg, főállású energetikust kell alkalmazni, vagy az energiagazdálkodási feladatokra nem függetlenített személyt – energetikust – kell kijelölni;
b) az évi 100 000 GJ-t meghaladja, főállású főenergetikus vezetése alatt álló szervezeti elemet kell létrehozni.
16. A 15. pont a) alpontjában jelzett feltétel teljesülése esetén annak meghatározása, hogy a rendőrségi szerv főállású energetikust alkalmaz, vagy az energiagazdálkodási feladatokkal nem függetlenített személyt bíz meg, a rendőrségi szerv vezetőjének a hatásköre.
17. A hőegyenérték-határok megállapításánál az üzem- és hajtóanyag kivételével valamennyi felhasznált energiahordozót – villamos energia, hőenergia, az összes szilárd, gáznemű és folyékony tüzelőanyag – figyelembe kell venni.
18.4 A főállású (fő)energetikus és a kijelölt energetikus energiagazdálkodási tevékenységét a gazdasági szakszolgálat közvetlen szakmai irányításával végzi.
19. Amennyiben a rendőrségi szerv energiafelhasználásának változása indokolja, a rendőrségi szerv vezetőjének intézkedni kell a 15. pontban meghatározottak teljesítésére.
20. Kiemelt főenergetikusi munkakör betöltéséhez műszaki egyetemi oklevél vagy műszaki főiskolai oklevél szükséges.
21. Főenergetikusi munkakört az tölthet be, aki a 20. pontban meghatározott iskolai végzettségek valamelyikével, ennek hiányában műszaki technikusi végzettséggel és energetikusi tanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvánnyal rendelkezik.
22.5 Energetikusi tevékenységet – főállásúként vagy kijelöltként – az végezhet, aki legalább érettségit tett, és energetikusi tanfolyamot (OKJ) végzett, vagy műszaki egyetemi oklevéllel vagy műszaki főiskolai oklevéllel rendelkezik.
23. A képesítési követelmények alól – a 24. pontban foglalt kivétellel – felmentést nem lehet adni.
24.6 Azt az energetikusi feladatokra kijelölt személyt, aki a részére meghatározott képesítéssel nem rendelkezik, kötelezni kell az utasítás hatálybalépése után kezdődő tanévben a szükséges tanulmányok megkezdésére.
7. A rendőrségi szervek energiafelhasználással kapcsolatos tervezési, adatgyűjtési, nyilvántartási, értékelési és jelentési feladatai
25. Az energiagazdálkodás tervezése és a vele kapcsolatos adatgyűjtés, nyilvántartás, értékelés és jelentés egységes rendszert képez, amely része a Rendőrség komplex gazdálkodási feladatának. Az energiafelhasználási adatokat rendszeresen gyűjteni és nyilvántartani, évenként összesíteni és – az éves mérő- és mutatószámok alkalmazásával – értékelni kell.
26. Az energiafelhasználással kapcsolatos adatok gyűjtése, nyilvántartása, értékelése, az éves beszámoló számszaki részének összeállítása a központilag telepített, közös adatbázist használó rendszerrel (a továbbiakban: Robotzsaru Nova-Ella modul) történik. Az energiafelhasználással kapcsolatos számlák adatait – ide nem értve az üzem- és hajtóanyag-felhasználás adatait – a teljesítésigazolást követő 30 napon belül kell rögzíteni a Robotzsaru Nova-Ella modulban.
27. Az üzem- és hajtóanyag-felhasználás értékeléséhez szükséges adatokat – az energiabeszámolóban előírt formában – a rendőrségi szervek gépjármű szakszolgálata a tárgyévet követő február 28-ig köteles biztosítani az energiagazdálkodásért felelős személy részére. Az üzem- és hajtóanyag-felhasználás adatait az éves energiabeszámoló elkészítését megelőzően rögzíteni kell a Robotzsaru Nova-Ella modulban.
28. Az energiagazdálkodás eredményességének elbírálása, a gazdaságosság folyamatos és megelőző célú figyelemmel kísérése céljából a rendőrségi szerv energiafelhasználási mutatószámait ki kell munkálni, és alkalmazásukkal az energiafelhasználás alakulását elemezni kell.
29. Az energiafelhasználás összesített számszaki adatainak elemzésénél, azok előző év(ek)hez viszonyított eltéréseinek, változásainak megalapozottsága érdekében biztosítani kell, hogy:
a) az energiafelhasználási adatok valódisága bizonyított, számszerűsége pontos, származása visszakereshető legyen;
b) az energiafelhasználás vetítési alapját képező mérőszámok az értékelési időszakban egyezzenek meg a valós állapotokkal, és időarányosan tükrözzék a változásokat;
c) az időjárás és az épületkihasználtság változásának figyelembevételét követően jelentkező energiahordozó megtakarítás mennyisége természetes mértékegységben, értéke a helyi energiahordozó beszerzés átlagos egységárával kerüljön kiszámításra, valamint
d) az elemzés eredményeként levonható következtetések megbízható alapot nyújtsanak a szükséges intézkedések meghozatalához.
30. Az energia- vagy energiahordozó-szükségletet objektumonként (fogyasztási helyenként) – az energiafogyasztó berendezés, (hálózat) előző évi felhasználási adatai alapján, az időközben megvalósult fejlesztések figyelembevételével – kell kiszámítani. A visszatérítendő támogatások igénybevételével megvalósított felújítások, korszerűsítések esetében az érintett fogyasztási hely energiaszükségletét – a támogatás teljes visszafizetéséig – az energiaveszteség forrás megszüntetése előtti energiafelhasználással lehet tervezni. A tervévben megvalósítandó felújítások, korszerűsítések, beruházások – amelyek az energiaszükséglet megváltozását okozhatják – energiaigényét időarányosan kell figyelembe venni.
31. Az energiaszükségleti tervet – amely a rendőrségi szerv dologi kiadásainak tervezése során alapadatként szolgál – legkésőbb a tárgyévet megelőző év május 31-ig kell elkészíteni és felterjeszteni az ORFK Gazdasági Főigazgatóság részére.
32. Az energiaszükségleti tervnek tartalmaznia kell azokat a legszükségesebbnek ítélt műszaki, gazdasági és szervezési intézkedéseket alátámasztó energia(költség)veszteség elemzéseket, melyekkel energiamegtakarítás érhető el.
33. Az energiaszükségleti terv adatait természetes mértékegységben, értékben és hőegyenértékben is ki kell munkálni. Az előző évi mérőszámokhoz, felhasználási adatokhoz viszonyított változásokat indokolni kell.
34. Az éves energiafelhasználásról, energiagazdálkodási tevékenységről készített energiabeszámolót a tárgyévet követő március 31-ig kell a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes részére felterjeszteni. A beszámolóban kell értékelni a gépjárművek és az energetikai berendezések üzemeltetésének tapasztalatait, a felmerült hiányosságok, szabálytalanságok felszámolására tett intézkedéseket.
35. A Rendőrség energiagazdálkodási tevékenységéről, a személyi, szervezeti, pénzügyi feltételekről a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes – a felterjesztett energiabeszámolók és az energetikusi adatlapok alapján összeállított energiafelhasználási beszámolóban – az országos rendőrfőkapitánynak minden év április 30-ig jelentést tesz.
8. Energiaellátás
36. A rendőrségi objektumok, épületek, helyiségek (a továbbiakban: objektum) energiaellátását a beruházónak, a használónak vagy az üzemeltetőnek a gazdaságossági szempontok figyelembevételével kell biztosítani, ennek megvalósítása érdekében:
a) az objektumok tervezésekor a helyiségelrendezést úgy kell alakítani, hogy az azonos időszakokban, azonos energiaellátást igénylő helyiségek, helyiségcsoportok (körletek) ugyanazon alap-, illetőleg fővezetékről legyenek elláthatók (pl. 8 órás és 24 órás fűtést igénylő körletek szakaszolása vagy a világítási és a motorikus fogyasztói hálózat leválasztása);
b) az energiaátalakító berendezések kezelését hozzáértő személyekkel kell végeztetni, a berendezések jó hatásfokon történő üzemeltetésével, illetve egyéb intézkedésekkel (nyílászárók, hőszigetelés stb.) törekedni kell a veszteségek minimalizálására;
c) a fűtendő helyiségek méretezési vagy megengedett belső hőmérsékletének, az energiaátalakító rendszerek (hálózatok, berendezések) optimális fogyasztásának automatikus szabályozásához, valamint az energia, energiahordozó vételezésének megbízható méréséhez a műszaki feltételeket meg kell valósítani, illetőleg ily módon a túlfűtéseket, túlfogyasztásokat, központi fűtésnél a kiegészítőfűtéseket meg kell akadályozni, valamint
d) az energiahordozó kiválasztását vagy cseréjét, az energiaátalakító berendezés (készülék) teljesítményének meghatározását a gazdaságosság szempontjainak megfelelően kell elvégezni.
37. Azokban az objektumokban, ahol a hivatali munkaidőn kívül (a továbbiakban: munkaszüneti nap) munkavégzés nem, vagy csak részlegesen folyik, a szolgálati feladatok ellátásához és az állagvédelemhez szükséges – a 38–44. pontban meghatározott – energetikai feltételeket kell biztosítani.
38. A folyamatos – 24 órás – üzemeltetésű objektum fűtését úgy kell szabályozni, hogy azokban a helyiségekben, körletekben stb. ahol munkavégzés nem történik, és azt az ott elhelyezett technikai berendezés állagvédelme vagy felügyelet nélküli üzeme megengedi, a belső hőmérséklet a +5 °C-ot ne haladja meg. Minden más szolgálati helyiség, illetve körlet belső hőmérsékletét központi fűtés esetében – lehetőleg automatikával – az előremenő fűtőközeg hőmérsékletének, egyedi fűtés esetében a tüzelőanyag-ellátásának szabályozásával kell biztosítani.
39. A szakaszos üzemeltetésű objektumokban, ahol munkaszüneti napon nincs munkavégzés, a fagyveszély elkerülése végett a munkaszünet ideje alatt a központi fűtési rendszer időközönkénti felfűtéséről gondoskodni kell. Ilyenkor a melegvízhálózatot felfűteni nem szabad. Ahol ezt a fokozott fagyveszély vagy a technikai berendezés állandó hőmérsékleten tartásának követelménye indokolja, automatikus szabályozóval ellátott egyedi készülékkel kell a 0 °C fölötti vagy a technikai berendezésre előírt belső hőmérsékletet biztosítani.
40. Egyedülálló helyiség vagy két-három helyiségből álló helyiségcsoport fűtését egyedi készülékkel kell megoldani. Nagyobb helyiségcsoport (hír-, őrség- vagy fogdakörlet, tevékenység-irányítási központ és mellékhelyiségei) is csak abban az esetben fűthető központi fűtőberendezéssel, ha annak üzemeltetése gazdaságos. Ennek érdekében vizsgálni kell a munkaszüneti napokon is teljes fűtést (hőellátást) igénylő helyiségek objektumon belüli átcsoportosításának lehetőségét, a fűtési hálózat elosztóvezetékének szakaszolhatóságát, a fűtési rendszer műszaki állapotát, és ezek együttes eredményétől, valamint a kivitelezés pénzügyi fedezetének lehetőségétől függő, gazdaságos fűtési módozatot kell kiválasztani és alkalmazni.
41. Munkaszüneti napon használati melegvíz a fűtéssel összhangban, csak a munkavégzésre kijelölt helyiségekben és az ezekhez tartozó mellékhelyiségekben szolgáltatható. Amennyiben munkaszüneti napon is történik munkavégzés (összevonás, berendelés), úgy a fűtést és a melegvíz-szolgáltatást a munkavégzés idejére vissza kell állítani.
42. A világítás csak ott kapcsolható be, ahol ezt az objektum őrzése, a biztonság vagy a munkavégzés indokolja. A munkavégzés céljaira használt helyiségek, valamint a hozzájuk tartozó közlekedők és mellékhelyiségek megvilágítása a szabványban előírt mérték alá nem csökkenthető. Az őrzés és biztonság céljait szolgáló berendezések, készülékek energiaellátó berendezéseit állandó és teljes értékű üzemi állapotban kell tartani.
43. Objektumonként meg kell határozni az egyes energiafogyasztók kikapcsolásának, lezárásának rendjét (korlátozási sorrend).
44. Az objektumok energiatakarékos üzemeltetésének műszaki feltételeit a beruházási, felújítási (korszerűsítési) tervekkel összhangban kell megteremteni.
45. Az energetikai berendezések szakszerű, gazdaságos, hatékony üzemeltetése érdekében figyelemmel kell kísérni, hogy a használt eszközök megfelelnek-e az energetikai, környezetvédelmi jogszabályokban, általános műszaki és biztonságtechnikai előírásokban foglalt feltételeknek. Hiányosságok, szabálytalanságok feltárása esetén meg kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.
9. Energiaveszteség-elemzés, energiaracionalizálás és finanszírozása
46. A gazdaságos energiafelhasználás megvalósítása érdekében a hatékonyságot csökkentő tényezőket az energiaátalakítók, energiafogyasztók működésének rendszeres megfigyelésével, vizsgálatával fel kell deríteni, és a veszteségforrásokat a leginkább alkalmas műszaki, gazdasági vagy szervezési intézkedésekkel meg kell szüntetni.
47. Az energiaveszteség-források tervszerű megszüntetésének módját, várható eredményeit és a megvalósítás feltételeit az energiaszükségleti terv mellékleteként kell szerepeltetni.
48. Az energiaveszteség-források megszüntetése, az üzemeltetési költségek csökkentése érdekében a rendőrségi szervek önállóan – a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes előzetes tájékoztatásával – különféle pénzügyi forrásokat pályázhatnak meg.
49. Valamennyi rendőrségi szervet érintő pályázatokkal kapcsolatos feladatok koordinálása a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes hatáskörébe tartozik.
50. A pályázati részvétel lehetőségét minden felújítás, beruházás esetében – a rendőrségi szerv (fő)energetikusának bevonásával – meg kell vizsgálni, ennek eredményéről készült szakvéleményt az alapiratok között kell megőrizni.
51. A rendőrségi szerv felújítási munkáinak tervezése során, a pályázati úton nem finanszírozható energiaracionalizálási feladatokat is figyelembe kell venni.
III. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
52. Ez az utasítás a közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba.
53.7
Melléklet a 16/2017. (III. 24.) ORFK utasításhoz8
ENERGETIKUSI ADATLAP
Szerv neve:
Az energetikus/főenergetikus
Az energetikus/főenergetikus
1. neve:
2. rendfokozata:
3. szolgálati helye, beosztása:
4. telefon:
5. e-mail:
6. legmagasabb állami iskolai végzettsége:
7. szakmai (energetikusi) képzettsége:
Közvetlen vezetőjének
1. neve:
2. rendfokozata:
3. szolgálati helye, beosztása:
4. telefon:
5. e-mail:
A kijelölt energetikus energiagazdálkodáson kívül ellátott egyéb feladatai:
Kelt ………………………………
………………………………………
adatszolgáltató aláírása
adatszolgáltató aláírása
1
A 4. pont a 11/2025. (IV. 10.) ORFK utasítás 34. pont a) alpontja szerint módosított szöveg.
2
A 7. pont a 11/2025. (IV. 10.) ORFK utasítás 34. pont b) alpontja szerint módosított szöveg.
3
A 15. pont a) alpontja a 11/2025. (IV. 10.) ORFK utasítás 34. pont c) alpontja szerint módosított szöveg.
4
A 18. pont a 11/2025. (IV. 10.) ORFK utasítás 34. pont d) alpontja szerint módosított szöveg.
5
A 22. pont a 11/2025. (IV. 10.) ORFK utasítás 34. pont e) alpontja szerint módosított szöveg.
6
A 24. pont a 11/2025. (IV. 10.) ORFK utasítás 34. pont f) alpontja szerint módosított szöveg.
7
Az 53. pont a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
8
A Melléklet a 11/2025. (IV. 10.) ORFK utasítás 34. pont d) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás