KÜ BH 2017/168
KÜ BH 2017/168
2017.05.01.
A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A rendszer rendeltetéséből adódó hatósági nyilvántartási ügyben nincs szükség az ügyfél jogszabályban meghatározott tények igazolásán túli egyéb aktivitására (pl. észrevételeire), ugyanakkor a jogszabályban meghatározott körülmények fennállása esetén és keretek között természetesen élhet jogorvoslati jogával [2007. évi XVII. törvény (Eljárási tv.) 3. §, 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet (MePAR rendelet) 8. § (2) bek., 23/2013. (IV. 9.) FVM rendelet 3. § (3) bek., 73/2009/EK Tanácsi rendelet (EK rendelet) 124. cikk (1) bek., 1952. évi III. törvény (Pp.) 275. § (3) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2013. április 29-én a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerre (a továbbiakban: MePAR) vonatkozó MePAR változásvezetési kérelmet nyújtott be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Közvetlen Támogatások Igazgatóságához (a továbbiakban: Igazgatóság) arra hivatkozással, hogy DKY3C-R-09 azonosítójú fizikai blokkban lévő 1. parcellája területén gyep (ALL02) hasznosítású mezőgazdasági művelést folytat. A benyújtott egységes területalapú támogatási kérelmét kísérő parcellarajz azonban nem támogatható területet is mutat, noha egy bírósági ítélet értelmében a nád szintén támogathatónak minősülne a gyepgazdálkodásban.
[2] A Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) az Igazgatóság megkeresése alapján készített, 2013. augusztus 9-i 46/2177/2013. sz. műszaki véleményében nem javasolta a fizikai blokk adatainak megváltoztatását. A térinformatikai vizsgálat során használt 2000., 2005., 2009. és 2013. évi ortofotók, valamint 2003-2013. évi űrfelvétel idősorok alapján ugyanis megállapította, hogy a gazdarajz által lefedett területen a nádas és a gyep határa megfelelő, így a MePAR adatainak módosítása nem indokolt. E nyilvántartásban az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatások (a továbbiakban: SAPS) feltételei szerint alakítják ki a támogatható és nem támogatható területek határait. A nádas viszont a SAPS szerint nem támogatható, területére csak más jogcímen (pl. egyes agrár-környezetgazdálkodási célprogramok, a továbbiakban: AKG) nyújtható támogatás. A felperes SAPS-támogatás iránti igénye teljes körű befogadása érdekben kívánta a változtatás átvezetését, azaz a gyepgazdálkodási kategória határának kiterjesztését.
[3] Az Igazgatóság 2013. szeptember 19. napján kelt 283/1301/4448/4/2013. számú határozatával a változásvezetési kérelmet a FÖMI műszaki véleményére hivatkozással elutasította. A kérelmet a 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet (a továbbiakban: MePAR rendelet) 8. § (2) bekezdése alapján bírálta el.
[4] A felperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a hatóság figyelmen kívül hagyta a valós tényeket.
[5] Az alperes jogelődje, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Szerve (a továbbiakban: alperes) 2014. április 10-én kelt 283/1301/4448/30/2013. sz. határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A döntést a fellebbezési eljárásban beszerzett, 2014. január 31-én kelt 46/4909/2013. számú felülvizsgálati FÖMI műszaki véleményre alapította, amely továbbra sem javasolta a fizikai blokk adatainak megváltoztatását. Érvelése szerint a SAPS tekintetében az akkor hatályos 23/2013. (IV. 9.) VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) 3. § (3) bekezdése értelmében az akkor hatályos 73/2009/EK Tanácsi rendelet (a továbbiakban: EK rendelet) 124. cikk (1) bekezdésében meghatározott területeket lehet támogathatónak tekinteni. A nádas nem tartozik ebbe a körbe.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[6] A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50., 70., 72. és 87-94. §-aira, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) 5., 31. és 46-55. §-aira, a MePAR-rendeletre és az ezekkel összefüggő uniós jogszabályok megsértésére hivatkozott. Kifogásolta, hogy az alperes nem tárta föl a tényeket, helyszíni ellenőrzést nem tartott, a felperest nem tájékoztatta kielégítően.
[7] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a tényállást kellően feltárta és a vonatkozó jogszabályokat nem sértette meg.
Az elsőfokú ítélet
[8] Az ügyben eljárt Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 17.K.32.963/2014/14. számú számú ítéletében a felperes keresetét elutasította.
[9] A bíróság indoklásában tételesen idézte a felperes jogszabályi hivatkozásait. Majd azt az összegző megállapítást tette, hogy a vélt jogszabálysértések jelentős része nincs pontosan megjelölve, a megjelöltek jelentős része nem releváns, más részük pedig nem került megsértésre a változásvezetési eljárásban.
[10] A bíróság szerint téves a felperes álláspontja, miszerint a változásvezetési kérelmet a SAPS-kérelem alapján folytatott eljárásban végzett ellenőrzés eredményei alapján kellene elbírálni. A változásvezetési eljárás a támogatási eljárástól különbözik. Az erre az eljárásra tartozó szabályokat az alperes betartotta.
[11] Másfelől a felperes motivációja alapvetően a nádas terület támogathatósága a SAPS keretében gyepterületként. A szakértői bizonyítás alapján bevett bírósági gyakorlat szerint azonban ez nem megalapozott.
[12] A bíróság mindezek alapján megállapította, hogy az alperes eljárásában nem követte el a felperes által terhére rótt jogszabálysértéseket.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[13] A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatására utasítását az alperes határozatainak felülvizsgálatát. A Ket. 50., 89. és 93. §-ának megsértését jelölte meg, miszerint a tényállás tisztázása nem történt meg, hatósági ellenőrzést szabályszerűen nem tartottak, az ügyfelet nem tájékoztatták, ellenőrzési jegyzőkönyvet nem küldtek, az ügyfél által fölajánlott bizonyítást és bizonyítékokat mellőzték.
[14] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be.
A Kúria döntése és jogi indokai
[15] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[16] A VM-rendelet 3. § (3) bekezdése szerint az egységes területalapú támogatás alapjául szolgáló területnek az EK rendelet 124. cikk (1)–(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő mezőgazdasági területet kell tekinteni.
[17] Az EK rendelet 124. cikke címe szerint az egységes területalapú támogatási rendszer szerinti területet határozza meg. Az (1) bekezdés második mondata szerint e cím alkalmazásában „»hasznosított mezőgazdasági terület«: a szántóterületek, az állandó gyepterületek, az állandó kultúrák és a konyhakertek összterülete”. Megállapítható tehát, hogy az egységes területalapú támogatási rendszer keretében a nádas nem támogatható terület. Egyébiránt hasonló ügyben korábban ezt a Kúria Kfv. IV. 35.535/2014/5. sz. határozata is kimondta.
[18] Az Eljárási tv. 31. §-a szerint a törvény hatálya alá tartozó intézkedések országos földterület-azonosítási rendszere a MePAR. „A MePAR közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
[19] A MePAR rendelet 3. §-a szerint a „MePAR-t az Európai Unió szabályozásával összhangban úgy kell létrehozni és működtetni, hogy
a) lehetővé tegye a támogatás alapját képező mezőgazdasági parcellák fizikai blokkon belüli elhelyezkedésének rögzítését és területük meghatározását;
b) biztosítsa a [...] meghatározott támogatásokra vonatkozóan benyújtott kérelmek adminisztratív ellenőrzéséhez (területi túligénylések és kettős igénylések kiszűrése, kifizetési jogcímek közötti keresztellenőrzések), továbbá a távérzékeléses és/vagy helyszíni ellenőrzéshez szükséges [...] alapvető adatokat”.
[20] Vagyis nemcsak a helyszíni, hanem – vagylagosan – a távérzékeléses ellenőrzéshez is teljeskörűen alapul vehető a MePAR adatbázisa. Illetve a távérzékeléses ellenőrzés a helyszíni ellenőrzéssel ebből következően egyenértékű.
[21] Az alperes tehát joggal alapítja megállapításait a jogszabály alapján kialakított és működtetett, közhiteles nyilvántartásnak minősülő MePAR rendszerre. Nem szükséges annak kontrolljaként például az ügyfelet meghallgatnia, további helyszíni ellenőrzést tartania stb.
[22] A Kúria álláspontja szerint téves a felperes azon várakozása, mely hatósági nyilvántartási ügyben kontradiktórius eljárást feltételez. Jogszabályi hivatkozásai, a csatolt kúriai ítélet mind ebből a feltételezésből kerülnek bele érvelésébe. Hatósági nyilvántartási ügyben azonban nincs szükség az ügyfél jogszabályban meghatározott tények igazolásán túli egyéb aktivitására (pl. észrevételeire), ugyanakkor a jogszabályban meghatározott körülmények fennállása esetén és keretek között természetesen élhet jogorvoslati jogával.
[23] Az elsőfokú bíróság ezen az alapon joggal mondja ki, hogy a változásvezetési eljárás a támogatási eljárástól különbözik.
[24] Mindezekre tekintettel a Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság felülvizsgálati kérelemmel támadott 17.K.32.963/2014/14. számú ítéletét a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. § (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta.
(Kúria, Kfv.IV.35.195/2016.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás