BÜ BH 2017/181
BÜ BH 2017/181
2017.06.01.
I. Fogvatartásban lévő terhelttel szemben a Be. XXVII. Fejezete szerinti eljárás nem folytatható, ezért feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező és felülvizsgálati okot megvalósító eljárási szabálysértés, ha a bíróság más ügyben szabadságvesztést töltő vádlottal szemben tárgyalás mellőzésével hozott végzésben szab ki büntetést [Be. 373. § (1) bek. II.d. pont].
II. Tárgyalás mellőzésével hozott végzést a bírósági ügyvitel szabályai szerint az ún. A/5. jelzésű értesítés használatával kell kézbesíteni, amely szerint e végzést csak a vádlott (címzett) személyesen, vagy a „saját kézbe feladott hivatalos irat átvételére jogosult meghatalmazott” veheti át. A tárgyalás mellőzésével hozott végzés bármely más személy által történő átvétele szabályszerű kézbesítésnek nem tekinthető. A kézbesítetlenség eljárási következménye, hogy a bíróság az ügy tárgyalásra kitűzése iránt kell hogy intézkedjék [Be. 70. § (1), (4) bek., 548. § (5) bek.; 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (BÜSZ) 35. § (6) bek.].
III. A tárgyalás mellőzésével hozott végzés elleni jogorvoslat a kézbesítéstől számított 8 napon belüli tárgyalás tartásának kérése. E határidő azonban csak a végzés szabályszerű kézbesítésétől nyílik meg, mert joghatás csak szabályszerű kézbesítéshez fűződik. Ezért a nem szabályszerűen kézbesített (gyakorlatilag kézbesítetlen) végzéshez joghatás nem társul, s a jogorvoslat – tárgyalás tartása iránti kérelem bejelentésének – határideje sem nyílik meg. Mivel e határidő nem kezdődik meg, nem is telhet el, ezért a 8 nap eltelte ellenére a nem szabályszerűen kézbesített végzés jogerőre emelkedésre nem képes. A jogorvoslat bejelentésének határideje mindaddig nem nyílik meg, ameddig a jogorvoslati jogosultsággal rendelkezőnek a végzést szabályszerűen nem kézbesítették.
IV. A szabályszerűtlenül kézbesített végzés bíróság általi jogerősítése ezért téves, s az ilyen határozat nem jogerős, s ellene ezért felülvizsgálati indítvány sem nyújtható be. A téves jogerősítő záradékot azonban a bíróság saját hatáskörében hatályon kívül helyezheti [Be. 416. § (1) bek.; BH 2015.151.].
[1] A járásbíróság a 2016. május 18. napján kelt – tárgyalás mellőzésével meghozott – végzésével a terhelttel szemben lopás vétsége [Btk. 370. § (1) bek. és (2) bek. b) pont bf) alpont] miatt 100 napi tétel, napi tételenként 1000 forint, összesen 100 000 forint pénzbüntetést szabott ki, valamint 5000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. A pénzbüntetés megfizetésére 20 havi részletfizetést engedélyezett, ugyanakkor rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetésének esetére annak szabadságvesztésre való átváltoztatásáról.
[2] Az elsőfokú bíróság határozatát 2016. július 12-én záradékkal látta el, melyben megállapította, hogy a végzés 2016. július 8. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált.
[3] A pertörténeti adatokból azt kell kiemelni, hogy a járásbíróság a Be. XXVII. Fejezet szerinti eljárásban, tárgyalás mellőzésével hozta meg határozatát, amit az ügyésznek és a terheltnek rendelt kézbesíteni. Az ügyész az általa 2016. június 13-án átvett végzést – a 2016. június 14. napján kelt nyilatkozata szerint – tudomásul vette, tárgyalás tartását nem kérte. A terhelt részére, lakcímére kézbesíteni rendelt végzés 2016. június 27-én „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a bíróságra; ezért a bíróság a terhelt lakcím-nyilvántartási adatainak beszerzésére, majd a határozat ugyanazon címre való ismételt kiadására adott utasítást. A végzést ennek nyomán 2016. június 30-án – a tértivevényre vezetett aláírás szerint – „K. K., testvér házastársa, sógornő” vette át.
[4] A terhelt azonban 2016. január 31. napjától kezdve más ügyben előzetes letartóztatásban volt, azt a vádirat benyújtása után az E.-i Járásbíróság 2016. június 20. napján az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig fenntartotta.
[5] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a megyei főügyészég B.784/2016/1-I. szám alatt, a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjára alapítva terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyben a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítását kérte.
[6] Indokául maga is utalt arra, hogy a terhelt részére kézbesített végzés első ízben „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, majd azt – az indítvány szerint – a terhelt édesanyja vette át. A terhelt ez alatt más ügyben előzetes letartóztatásban volt, büntetés-végrehajtási intézetben tartózkodott. Ezért a bíróság annak ellenére hozta meg végzését tárgyalás mellőzésével, hogy azt a Be. 544. § (1) bekezdése kizárólag szabadon lévő terhelttel szemben teszi lehetővé. Emellett a terhelt fogvatartására tekintettel – a Be. 46. § b) pontja alapján – az eljárásban védő részvétele kötelező lett volna.
[7] Ezért az elsőfokú bíróság törvényt sértett, amikor a más ügyben előzetes letartóztatásban lévő terhelttel szemben védő részvétele nélkül hozott érdemi határozatot. Az indítvány szerint ezzel a bíróság a Be. 373. § (1) bekezdés II.d. pontja szerinti eljárási szabálysértést valósította meg, mert ugyan a tárgyalás mellőzésével lefolytatott eljárásban járt el – a törvény kötelező rendelkezése ellenére – védő részvétele nélkül, azonban ezzel ugyanúgy a védelemhez való jog garanciális alapelvét sértette, mintha tárgyalást tartott volna olyan személy jelenléte nélkül, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező.
[8] A Legfőbb Ügyészség átiratában a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványát – annak helyes indokai alapján – fenntartotta, és maga is a jogerős végzés hatályon kívül helyezésére, valamint az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítására tett indítványt.
[9] A Kúria a 2016. november 21-én meghozott Bfv.III.1.602/2016/6. számú végzésével a támadott határozattal kiszabott pénzbüntetés és vagyonelkobzás végrehajtását a felülvizsgálati indítvány elbírálásig felfüggesztette.
[10] A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának törvényi előfeltételei hiányoznak.
[11] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, ezért a törvény részletesen szabályozza a felülvizsgálat tárgyi, alanyi, és bizonyos esetekben az időbeli feltételeit is; meghatározza a felülvizsgálat során vizsgálható – azaz felülvizsgálatra okot adó – anyagi jogi törvénysértéseket és eljárási szabálysértéseket, valamint a Kúria felülbírálati és döntési jogkörét is. Ekként minden esetben elsőként a benyújtott indítvány tárgyi, alanyi és – amennyiben azt a törvény előírja – az időbeli feltételeit kell megvizsgálni, és csak ezt követően vizsgálható, hogy az indítvány – a Be. 423. § (1) bekezdésében előírt tényálláshoz kötöttség elvére is figyelemmel – törvényes felülvizsgálati okra hivatkozik-e. Utóbbi igenlő megválaszolása után kerülhet csak sor az indítvány alaposságának érdemi elbírálására.
[12] A felülvizsgálat tárgyi, alanyi, és – meghatározott esetekben előírt – időbeli feltételei konjunktívak, míg a felülvizsgálati okok vagylagosak. Következésképp a Be. 416. § (1) bekezdés a)-g) pontjában felsorolt okok közül akár egy megvalósulása is megnyitja a jogerős határozatnak a Be. 423. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott terjedelemben való felülbírálatát; azonban annak megvizsgálására, hogy ilyen ok fennáll-e, csak akkor kerülhet sor, ha az indítvány előterjesztésének mind a tárgyi, mind az alanyi, mind – amennyiben az adott esetben szükséges – az időbeli feltételei maradéktalanul fennállnak. Ez pedig akkor valósul meg, ha az indítványban a törvény szerint felülvizsgálati indítvánnyal támadható határozatot, annak előterjesztésére jogosult büntetőeljárási résztvevő, és – amennyiben azt a törvény az adott esetre előírja – az arra nyitva álló határidőn belül támad; bármelyik előfeltétel hiányában tehát az indítvány további vizsgálata már szükségtelen.
[13] A felülvizsgálat elsődleges tárgyi előfeltétele, hogy az [a Be. 416. § (1) bekezdése értelmében] kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen vehető igénybe. Jelen esetben, bár a támadott határozat [a Be. 544. § (3) bekezdésére tekintettel] ugyan ügydöntő, azonban nem jogerős; következésképp sem a további törvényi előfeltételek, sem a felülvizsgálati ok meglétének vizsgálatára, és az indítvány elbírálására sem kerülhet sor.
[14] A Be. 548. § (1) bekezdés első mondata szerint a tárgyalás mellőzésével hozott végzés ellen fellebbezésnek nincs helye; az ügyész, a magánvádló, a vádlott, a védő, a magánfél és az egyéb érdekelt a kézbesítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti. A Be. 589. § (2) bekezdés első mondata pedig akként rendelkezik, hogy amennyiben a tárgyaláson kívül hozott végzés esetén tárgyalás tartására irányuló kérelemnek van helye, a végzés azon a napon válik végrehajthatóvá, amikor a kérelemre nyitva álló határidő anélkül telt el, hogy a jogosultak tárgyalás tartását kérték volna, illetőleg a tárgyalás tartását kérő a kérelmét visszavonta, vagy a tárgyaláson nem jelent meg.
[15] A fentiekből kitűnik, hogy a tárgyalás tartására irányuló kérelem előterjesztésére a törvényben biztosított határidő a végzés kézbesítésével nyílik meg, és amennyiben az e naptól számított 8 napon belül ilyenre nem kerül sor, úgy a végzés jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik.
[16] Joghatás azonban csak a szabályszerű kézbesítéshez fűződik; a Be. 70. § (4) bekezdése szerint a kézbesítés szabályszerű, ha a hivatalos iratot a címzett vagy helyette a külön jogszabály szerint átvételre jogosult más személy átvette. A hivatalos iratot szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni, ha az irat átvételét, illetőleg a kézbesítési bizonyítvány (tértivevény) aláírását megtagadják. Következésképp nem szabályszerű a kézbesítés, ha az iratot az arra külön jogszabály szerint nem jogosult személy veszi át. Jelen esetben ez történt.
[17] A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) számú IM rendelet 35. § (5) bekezdése szerint a bíróság az olyan iratot, amely átvételéhez joghatály fűződik, vagy amely átvételének igazolására szükség van, tértivevénnyel postázza; személyes kézbesítés esetén az átvevő az átvétel tényét keltezéssel ellátott aláírásával igazolja. Ha az átvételre nyomtatványt rendszeresítettek, az átvétel tényét ezen kell elismerni. A külön jogszabályban meghatározott „A” mintájú tértivevényen minden esetben meg kell jelölni, hogy a címzett távolléte esetében milyen jelzésű értesítést kell a részére visszahagyni. Az említett törvényhely (6) bekezdése szerint büntetőügyben az A/3. jelzésű értesítés alkalmazandó; a „saját kezéhez kézbesítendő” A/4. jelzésű értesítést kell használni bizonyos, a rendeletben taxatíve felsorolt bírósági iratok kézbesítésekor, míg az A/5. jelzésű értesítést kell alkalmazni a Be. 544. § (1) bekezdése alapján a tárgyalás mellőzésével meghozott végzés kézbesítésekor.
[18] A postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdése szerint a hivatalos irat feladásához rendszeresített kötelezően alkalmazandó belföldi és nemzetközi tértivevény vagy az annak megfelelő elektronikus dokumentum tartalmi és formai követelményeit az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés tartalmazza.
[19] A Magyar Posta Általános Szerződési Feltételeinek részét képező postai termékek/szolgáltatások, többlet- és kiegészítő szolgáltatások terméklapjainak 4.2. pontja szerint a posta az A/3. jelzésű tértivevénnyel ellátott hivatalos iratot a címzettnek személyesen (vagy közvetett kézbesítőnek, vagy szervezet esetén a képviselőnek), akadályoztatása esetén meghatalmazottjának, avagy a küldemény címével azonos címhelyre bejelentett, 14. életévét betöltött (Ptk. szerinti) hozzátartozójának, addig az A/4. és A/5. mintájú tértivevénnyel küldött iratot csak a címzettnek személyesen, vagy a saját kézbe feladott hivatalos irat átvételére jogosult meghatalmazottjának adhatja át; amennyiben pedig azt – mindhárom esetben – a kézbesítés második megkísérlését követő 5 munkanapon belül arra (a fentiek szerint) jogosult személy nem veszi át, úgy a Posta ezt a tértivevényre feljegyzi, és az iratot a tértivevénnyel együtt visszaküldi a feladónak.
[20] Ebben az esetben az A/3. és A/4. mintájú tértivevénnyel ellátott iratot a Be. 70. § (7) bekezdése szerint (szabályszerűen) kézbesítettnek kell tekinteni; ugyanakkor az így beállott kézbesítési vélelem a Be. 70/A. §-a szerint megdönthető. A/5. jelzésű tértivevénnyel visszaküldött irat esetében viszont a kézbesítési vélelem be sem áll (s ekként nem is megdönthető), mert ilyen esetben a bíróságnak a Be. 548. § (5) bekezdése alapján tárgyalás kitűzése iránt kell intézkednie.
[21] A Posta a hivatalos irat érkezéséről – amennyiben azt a címhelyen, annak átvételére jogosult személynek nem tudja kézbesíteni – a tértivevény fajtájához igazodóan, a fentieknek megfelelő figyelmeztetéseket tartalmazó értesítést hagy hátra.
[22] Jelen esetben az iratok tartalmából az tűnik ki, hogy a bíróság a Be. 544. § (1) bekezdése alapján meghozott végzését első ízben A/4., a második alkalommal A/3. jelzésű tértivevénnyel kézbesítette a terhelt lakóhelyére. Következésképp, bár mindkét alkalommal megszegte a Büsz. 35. § (6) bekezdését, akkor még helyesen járt el, amikor az első alkalommal „nem kereste” jelzéssel visszaérkezett végzéshez kapcsolódóan nem állapította meg annak a Be. 70. § (7) bekezdése alapján való jogerőre emelkedését; akkor azonban már tévedett, amikor az ilyen esetre a Be. 548. § (5) bekezdésében előírt egyértelmű rendelkezés ellenére, tárgyalás kitűzése helyett, a végzés ismételt kiadásáról rendelkezett. Az ezúttal (már a saját kézbe való kézbesítést sem biztosító, A/3. mintájú tértivevénnyel) kiadott – tárgyalás mellőzésével hozott – végzést pedig a postai kézbesítő annak megfelelően átadta a terhelt vele azonos címhelyre bejelentett, 14. életévét betöltött hozzátartozójának. A kézbesítés azonban ekként nem szabályszerű (BH 1984.484.).
[23] Ezért tévedett az elsőfokú bíróság, amikor határozatát – erre tekintettel – a végzésnek a terhelt hozzátartozója általi átvételétől számított 8 nap elteltével, tárgyalás tartására irányuló kérelem előterjesztésének hiányában jogerősítette, mert annak a Be. 589. § (2) bekezdése szerinti feltétele nem következett be. Valójában – mivel a végzésnek a terhelt részére való szabályszerű kézbesítésére mindmáig nem került sor – a terhelt részére a tárgyalás tartására irányuló kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő még el sem kezdődött. A határozat jogerejét megállapító téves záradékot azonban a bíróság hatályon kívül helyezheti (BH 2015.151.); ekként nincs akadálya annak, hogy az eljárást a Be. 548. § (5) bekezdésében előírt kötelező rendelkezés alkalmazásával – tárgyalás kitűzésével – folytassa. A hivatkozott törvényi rendelkezések értelme épp azt célozza, hogy ez esetben a közlés közvetlenségét a kézbesítési vélelem nem válthatja fel.
[24] Megjegyzi a Kúria, hogy a Be. 548. § (5) bekezdésében írtak betartása esetén felismerhető lett volna az is, hogy a terhelt fogvatartásban van, ezért vele szemben a Be. XXVII. Fejezete szerinti eljárás nem folytatható. Az ügyészi indítványban foglaltakkal kapcsolatban pedig arra utal, hogy 2016. június 30-án a jogorvoslat lehetőségét biztosító végzés (és a vád) nem a terhelt édesanyja, hanem – ahogy azt a Kúria a korábbiakban rögzítette – a sógornője részére került átadásra (a szülő 2016. július 14. napján, a már jogerősítő záradékkal ellátott határozatot vette át); ez azonban az ügy érdemében közömbös.
[25] A jogerő hiánya a Be. 416. § (1) bekezdésére tekintettel a bíróság ügydöntő határozata felülvizsgálatának gátja, így a megyei főügyészég erre irányuló indítványa törvényben kizárt; és ezért azt a Kúria – a Be. 424. § (1) bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen eljárva – a Be. 421. § (2) bekezdés első fordulata alapján elutasította.
[26] Ugyanakkor a Kúria felhívta az elsőfokú bíróságot végzése jogerősítő záradékának hatályon kívül helyezésére, és a Be. 548. § (5) bekezdése alapján tárgyalás kitűzésére.
[27] Megjegyzi a Kúria, hogy jogerő hiányában – értelemszerűen – végrehajtásnak sincs helye.
(Kúria Bfv. III. 1.602/2016.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás