• Tartalom
Oldalmenü

19/2017. (IX. 18.) EMMI rendelet

egyes miniszteri rendeleteknek a gyermekek napközbeni ellátásával, valamint az örökbefogadásra való felkészítéssel kapcsolatos módosításáról1

2018.01.01.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 5. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 2. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés d) pont df) és dh) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 3. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 3. alcím tekintetében a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4a) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 3. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben –,

a 4. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

az 5. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés e) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 5. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 6. alcím tekintetében az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 64/B. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 15. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 7. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés a) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 8. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 9. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. alcím 19. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben –,

a 10. alcím tekintetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 90. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 5. és 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 16. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben –

a következőket rendelem el:

1. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosítása

1–7. §2

2. A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosítása

8. §3

3. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet módosítása

9–10. §4

4. A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló
8/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet módosítása

11. §5

5. A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet módosítása

12. §6

13. § Az R3. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

13. § (1) Az örökbe fogadni szándékozó személy az örökbefogadói tanfolyamot megelőzően örökbefogadás előtti tanácsadáson vesz részt, melyet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 38. § (2)–(2b) bekezdése szerint illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálat pszichológusa (a továbbiakban: szakértő) a 6. számú mellékletben meghatározott szakmai irányelvek alapján végez. A tanácsadás célja, hogy az örökbe fogadni szándékozó személy – a személyisége és családstruktúrája alapján – a szakértővel együtt megalapozott döntést tudjon hozni arról, alkalmas-e örökbefogadónak.
(2) Ha az örökbe fogadni szándékozó személy házasságban vagy élettársi kapcsolatban él, házastársa, illetve élettársa is részt vesz a tanácsadáson. Ha a szakértő indokoltnak tartja, a tanácsadáson jelen lehet az örökbe fogadni szándékozó személy saját gyermeke, valamint házastárs, rokon által történő örökbefogadás esetén az örökbe fogadandó gyermek.”

14. § Az R3. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

14. § (1) Az örökbefogadói tanfolyam során a résztvevők megismerkednek az örökbefogadás társadalmi és jogi hátterével, az örökbe fogadható gyermekek speciális helyzetével és az örökbefogadással együtt járó konfliktusok kezelésének módjaival.
(2) Az örökbefogadói tanfolyam időtartama 40 óra, amely a tanfolyamot lezáró, a tanfolyam elvégzését minősítő összegző beszélgetés 1 órás időtartamát is magába foglalja. Nem vehet részt az összegző beszélgetésen az, aki a tanfolyam során több, mint 4 óráról hiányzott.
(3) A tanfolyamot vezető képzőkre az 5. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(4) Az örökbefogadói tanfolyam célját, tematikáját és az ismeretek ellenőrzési rendszerét a 7. számú melléklet tartalmazza. A tematikához tartozó óraszámok az Egységes Képzési Programban (a továbbiakban: EKP) kerülnek meghatározásra.
(5) Az örökbefogadói tanfolyamon részt vevők a tanfolyam sikeres elvégzéséről a tanfolyamot szervező által kiállított tanúsítványt kapnak.”

15. § Az R3. Örökbefogadói tanfolyam alcíme a következő 14/A–14/D. §-sal egészül ki:

14/A. § (1) Az örökbefogadói tanfolyamot a miniszter szervezi pályázat keretében bevont tanfolyamszervezőn keresztül. A tanfolyamszervező egyedi azonosító számot kap.
(2) A képzésbe bevont tanfolyamszervező az lehet,
a) akinek a képzési program kidolgozásában közreműködő munkatársa vagy megbízottja részt vesz az EKP képzésen, és azt eredményesen elsajátítja,
b) aki a tanfolyam helyét és annak képzési programjában meghatározott tárgyi feltételeit biztosítani képes,
c) akinek az e rendeletben és az EKP-ban rögzítetteknek megfelelően elkészített képzési programját, szakmai anyagait és oktatási segédanyagait a miniszter jóváhagyja,
d) aki a tanfolyamon oktatók képzési programban meghatározott képesítése és a felhasználni kívánt képzési program, szakmai anyagok és oktatási segédanyagok minősége alapján a tanfolyam megfelelő színvonalát képes biztosítani, és
e) aki biztosítja a tanfolyamon oktatók részvételét a miniszter által évente szervezett szakmai konzultáción.
(3) A tanfolyamszervező a tanfolyam megvalósítása során kizárólag a miniszter által jóváhagyott képzési program alapján képezhet.
(4) A tanfolyamszervező köteles a tanfolyam indítását írásban bejelenteni a miniszternek a tanfolyam indítását megelőzően legalább 30 nappal.
(5) A (4) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a tanfolyamszervező egyedi azonosító számát,
b) a tanfolyam típusát, helyét és tárgyi feltételeit,
c) a tanfolyamon várhatóan részt vevők számát,
d) a tanfolyam szakmai felelőseit,
e) az oktatók nevét, a végzettséget igazoló okirat másolatát,
f) az oktatók nyilatkozatát arról, hogy az e) pont szerinti, valamint az elérhetőségükre vonatkozó (levelezési cím, telefonszám, elektronikus levelezési cím) személyes adataiknak a tanfolyamszervező és a miniszter által a képzés szervezése, lebonyolítása, ellenőrzése céljából történő kezeléséhez hozzájárulnak, valamint
g) a felhasználni kívánt képzési programot, szakmai anyagokat és oktatási segédanyagokat.
(6) Amennyiben az (5) bekezdésben foglaltak tekintetében változás következik be, a tanfolyamszervező köteles azt a változást követő 15 munkanapon belül bejelenteni a miniszternek.
14/B. § A pályázaton nyertes tanfolyamszervező köteles a tanfolyam indítása előtt legalább 60 nappal a saját honlapján közzétenni a meghirdetett tanfolyam jelentkezési feltételeit.
14/C. § A tanfolyamon való részvételről kiadott tanúsítvány másolatát a tanfolyamot szervező a tanfolyam befejezését követő 30 napon belül megküldi a miniszternek.
14/D. § (1) A tanfolyamokat a miniszter folyamatosan ellenőrzi annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a képzési programban, illetve az e rendeletben foglaltaknak.
(2) Ha a tanfolyam megvalósítása eltér a jóváhagyott képzési programtól, vagy az ellenőrzés során szabálytalanság merül fel, a miniszter – határidő kitűzése mellett – felhívja a tanfolyamszervezőt a képzési programban foglaltaknak megfelelő képzési tevékenység folytatására és a felmerült szabálytalanság megszüntetésére.
(3) Amennyiben a tanfolyamszervező a (2) bekezdésben foglalt felhívásnak határidőben nem tesz eleget, és a képzés nem a jóváhagyott képzési programban meghatározott
a) tananyag felhasználásával,
b) óraszámban,
c) tematika oktatásával vagy
d) képesítésű oktató részvételével
történik, a miniszter a folyamatban lévő képzést azonnali hatállyal felfüggeszti, új tanfolyam megkezdését nem hagyja jóvá, és a tanfolyamszervezési egyedi azonosító számot visszavonja.”

16. §7

17. § Az R3. 7. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

18. § (1)8

(2) Az R3.

a) 1. §-ában a „magyar állampolgárra” szövegrész helyébe a „ , Magyarország területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személyre” szöveg,

b) 6. számú melléklet I. pont a) alpontjában és b) alpont bb) pontjában, valamint II. pontjában a „szülő” szövegrész helyébe a „személy” szöveg,

c) 6. számú melléklet II. pontjában a „szülővel” szövegrész helyébe a „személlyel” szöveg

lép.

19. §9

6. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló
2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet módosítása

20. §10

7. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosítása

21. §11

8. A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet módosítása

22. §12

9. A fejezeti kezelésű előirányzatok és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 58/2015. (XII. 30.) EMMI rendelet módosítása

23. §13

10. Az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet módosítása

24–25. §14

11. Záró rendelkezések

26. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 13–15. §, a 17. §, a 18. § (2) bekezdése és a 2. melléklet 2018. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 19/2017. (IX. 18.) EMMI rendelethez15

2. melléklet a 19/2017. (IX. 18.) EMMI rendelethez

Az örökbefogadói tanfolyam célja, tematikája és az ismeretek ellenőrzési rendszere
I. A tanfolyam célja
A tanfolyam célja, hogy a résztvevők
1. felkészüljenek az örökbefogadásra, információszerzéssel és saját élményű tapasztalatokon keresztül támpontokat kapjanak döntésükhöz, vállalják-e és milyen feltételek mellett az örökbefogadást;
2. megismerjék az örökbefogadás jogi és társadalmi hátterét;
3. szembesüljenek azokkal a tipikus nehézségekkel, amelyek az örökbefogadási eljárás és az örökbefogadott gyermek nevelése során felmerülhetnek;
4. elsajátítsák a konfliktusok kezelésének és az örökbefogadással együtt járó feszültségek, nevelési kihívások kezelésének módjait;
5. érzékenyebbek, elfogadóbbak legyenek nagyobb életkorú, különböző származású és egészségi állapotú gyermekek örökbefogadására.
II. A tanfolyam módszere: Tematikusan irányított interaktív csoportos tanácsadás saját élményű elemekkel
III. A tanfolyam tematikája
1. Az örökbefogadás és a gyermekvédelem rendszere Magyarországon
1.1. A magyar gyermekvédelmi rendszer felépítése, működése.
1.2. Az örökbefogadás mint gyermekvédelmi sorsrendezés – a gyermeki jogok érvényesülésének és érvényesítésének színtere.
1.3. Az örökbefogadás jogi szabályozása, az örökbefogadási eljárás folyamata.
1.4. Titkos és nyílt örökbefogadás.
1.5. Megyén belüli, más megyéből történő örökbefogadás.
1.6. Külföldre, külföldről történő örökbefogadás.
1.7. Az örökbefogadhatóság, örökbefogadhatóvá nyilvánítás feltételei.
1.8. Az örökbefogadás jogkövetkezményei.
1.9. Az örökbefogadóknak járó juttatások, ellátások, szolgáltatások.
1.10. Az utánkövetés jogi szabályozása.
2. A sikeres örökbefogadás feltételei, az örökbefogadás nehézségei
2.1. Az örökbefogadásra való alkalmasság összetevői.
2.2. Az örökbefogadásra alkalmatlan élethelyzetek meghatározása.
2.3. Az örökbefogadás sikerességét elősegítő, illetve hátráltató tényezők.
3. Az örökbe fogadható gyermekek nevelésének speciális nehézségei
3.1. Az örökbe fogadható gyermekek életközösségének feltárása.
3.2. A gyermekvédelmi gondoskodásban történő nevelkedés hatása a gyermekre.
3.3. A gyermek örökbefogadásig átélt negatív élményeinek kezelése.
3.4. Az örökbefogadás vállalásának nehézségei.
3.5. Együttélés a „mássággal”.
3.6. Örökbefogadott gyermekek a különböző közösségekben.
4. A gyermek magával hozott tulajdonságai és a környezet szerepe a gyermek fejlődésében
4.1. Örökletes és hozott adottságok, képességek.
4.2. Környezeti ártalmak a magzati életben, a gyermek születése és a fejlődése során.
4.3. A szocializáció és a nevelés lehetőségei, szerepe és hatása.
5. A veszteség szerepe az örökbefogadásban
5.1. A gyermek veszteségei: a vér szerinti családjában nem nevelkedhető gyermekek által átélt veszteségek típusai. A korábbi gondozóktól való elválás veszteségei. Az örökbefogadó szülőhöz kerülés hatása a veszteségélményre.
5.2. Az örökbefogadó szülők veszteségei: a meg nem született vérszerinti gyermekkel kapcsolatos érzések feldolgozása; korábbi vetélések, elhúzódó gyász; a meddőségi kezelések hatásának, kudarcainak feldolgozása. Az örökbefogadó szülő saját veszteségélményének feldolgozása a gyermek szempontjából. A meddőségi kezelések folytatásának problémái.
5.3. A vérszerinti szülők veszteségei, a vérszerinti szülők elfogadásának szerepe a gyermek életében.
5.4. Érzékenyítés a gyermek és a vérszerinti szülők veszteségeinek megértésére.
5.5. A veszteség feldolgozásának módjai, az örökbefogadó szülő szerepe az örökbefogadott gyermek veszteségeinek feldolgozásában.
6. A kötődés szerepe a gyermek életében
6.1. A gyermek fejlődésének alapfeltételei.
6.2. A mély és tartós kötődés fogalma, jelentősége.
6.3. A korai biztonságos kötődés sérülése és korrigálásának lehetőségei.
6.4. A gyermek fejlődésére ható tényezők meghatározása az örökbefogadó szülőhöz kerülés után.
6.5. Az örökbefogadó szülő feladatai a kötődés kialakításában.
7. Egymásra találás
7.1. Szempontok a gyermek számára legmegfelelőbb örökbefogadó szülők kiválasztásához.
7.2. Nyílt örökbefogadásnál a vér szerinti anyával való találkozás.
7.3. Nevelőszülőtől történő örökbefogadás.
7.4. Gyermekotthonból történő örökbefogadás.
7.5. A gyermekkel való első találkozás élménye.
7.6. Az örökbe fogadni szándékozó családban élő gyermek felkészítése az örökbefogadásra.
7.7. Újszülött gyermek örökbefogadása esetén a szülői hozzájárulás visszavonásának kockázata a gyermek hathetes koráig, az erre az időszakra történő felkészülés.
7.8. Az örökbe fogadni szándékozó döntését befolyásoló tényezők.
7.9. A gyermek visszautasításának hatásai.
7.10. A barátkozás jelentősége, folyamata.
7.11. Sikeres és sikertelen „barátkozások”.
7.12. A gyermek beilleszkedésének segítése, a kötelező gondozási idő célja.
8. Konfliktus és konfliktuskezelés
8.1. Az örökbe fogadni szándékozókat érő negatív hatások (gyermekvállalási próbálkozások, sikertelen kezelések, erőfeszítések az örökbefogadásra, családi, társadalmi elvárások, önbizalomvesztés, elbizonytalanodás, szorongás, feszültségek).
8.2. Az örökbefogadással együtt járó nehézségek okozta feszültség.
8.3. A „másságból” adódó lehetséges konfliktusok.
8.4. Tipikus konfliktushelyzetek az örökbefogadott gyermek nevelése során.
8.5. Hatékony konfliktuskezelés, feszültségoldás.
8.6. Segítség a családban, illetve a szűkebb-tágabb környezetben felmerülő problémák esetén.
9. A családi kapcsolatok jelentősége a gyermek életében
9.1. A gyermek azonosságtudata, kultúrája, önbecsülése és a család.
9.2. Az állandóság jelentősége a gyermek életében.
9.3. Az állandóságérzet biztosításának eszközei.
9.4. A múlt emlékeinek ápolása.
9.5. Életre szóló kapcsolatok kialakítása.
10. Az örökbefogadással kapcsolatos speciális szülői feladatok
10.1. Az örökbefogadás utáni első napok, hetek történései, sajátosságai.
10.2. Testvérkérdés (vérszerinti gyermek mellé örökbefogadás; örökbefogadott gyermek mellé örökbefogadás).
10.3. Normatív krízisek az örökbefogadásban.
10.4. A titok szerepe az örökbefogadásban.
10.5. A gyermekkel az örökbefogadottságának közlése.
10.6. A környezet bevonása örökbefogadás esetén.
10.7. A szűkebb-tágabb környezet viszonyulása az örökbefogadáshoz.
10.8. A közösségbe kerülés problémái. Az örökbefogadás kommunikációja a közösségben.
10.9. Az örökbefogadott gyermek tipikus kérdései különböző életkorokban.
10.10. A kamaszkor és az identitás jellegzetességei örökbefogadott gyermekeknél.
10.11. A gyermek vérségi származás megismeréséhez fűződő jogának támogatása.
11. Érzékenyítés a speciális adottságú örökbefogadható gyermekek örökbefogadására
11.1. A gyermek származásának kérdései – érzékenyítés különböző származású gyermekek elfogadására
11.1.1. A gyermek származásának ismerete.
11.1.2. Előítéletek kezelése a családban és a tágabb környezetben.
11.1.3. Különböző származású gyermekek elfogadásának elősegítése.
11.1.4. Érzékenyítés a másságra, együttélés a mássággal.
11.1.5. Különböző származású gyermekek identitása örökbefogadó családokban.
11.1.6. A származás kérdései, elfogadtatása a tágabb családban és a környezetben.
11.2. Nagyobb életkorú gyermekek örökbefogadása
11.2.1. Fejlődési sajátosságok nagyobb életkorban örökbefogadott gyermekeknél.
11.2.2. A gyermek testi, értelmi és mozgásfejlődése, ezek esetleges eltérései.
11.2.3. Érzelemszabályozási problémák kezelése.
11.2.4. Az örökbefogadott gyermek múltja.
11.2.5. A gyermek örökbefogadás előtti élményeinek, emlékeinek megőrzése.
11.2.6. Az elvárások és a realitás közelítése.
11.3. Egészségi problémával küzdő gyermekek örökbefogadása
11.3.1. Különböző egészségügyi állapotok, betegségek és lehetséges következményeik, kezelhetőségük, korrigálhatóságuk ismertetése.
11.3.2. A vér szerinti családban előforduló betegségek lehetséges hatásai a gyermekre.
11.3.3. Az egységes örökbefogadási nyilvántartás „A gyermek egészségi állapotára vonatkozó elvárások” adatlapjának megbeszélése.
11.3.4. Egészségügyi kockázattal kapcsolatos kérdések, félelmek, tapasztalatok.
11.4. Testvérek örökbefogadása
11.4.1. Testvérek örökbefogadásának sajátosságai.
11.4.2. Különböző gondozási helyen nevelkedő testvérek örökbefogadása.
11.4.3. Örökbefogadás után örökbefogadhatóvá vált vérszerinti testvérek örökbefogadása.
12. Az örökbefogadás utánkövetése, az utánkövetésbe nem tartozó szolgáltatások
12.1. Az utánkövetés célja, haszna az örökbefogadó család számára.
12.2. A kötelező utánkövetés.
12.3. Az önkéntes utánkövetés lehetőségei.
12.4. Közösségi, alapítványi, egyesületi programok.
12.5. Más örökbefogadott gyermekekkel, örökbefogadó családokkal való találkozás jelentősége.
IV. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Ismereteket összegző beszélgetés.”
1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2018. január 2. napjával.

2

Az 1–7. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

3

A 8. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

4

A 9–10. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

5

A 11. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

6

A 12. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

7

A 16. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

8

A 18. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

9

A 19. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

10

A 20. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

11

A 21. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

12

A 22. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

13

A 23. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

14

A 24–25. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

15

Az 1. melléklet a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.