GÜ BH 2017/196
GÜ BH 2017/196
2017.06.01.
Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében a jogerős határozatot több önálló jogszabálysértésre hivatkozással is támadja, valamennyi hivatkozásának külön-külön rendelkeznie kell a Pp. 272. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmi kellékekkel [1959. évi IV. tv. (rPtk.) 237. § (2) bek.; 1952. évi III. tv. (Pp.) 272. § (1), (2) bek., 272. § (3) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A II. rendű felperes 2006. december 21-től kezdődően az I. rendű felperes minősített többségű befolyással rendelkező tagja volt.
[2] 2007. november 30-án a II. rendű felperes összesen 101 675 406 Ft értékben 4 db 2007-ben gyártott fűrészipari gépet apportált az I. rendű felperesi gazdasági társaságba. A gépeket az I. rendű felperes 2009. december 11-én további 8 db használt, ugyancsak 2007-ben gyártott fűrészipari géppel együtt 224 393 870 Ft vételár ellenében értékesítette az alperes részére. Az alperes a 12 db munkagép tulajdonát a közte és a II. rendű felperes között 2009. december 15-én létrejött adásvételi szerződés alapján a II. rendű felperesre ruházta át. A szerződésben kikötött vételár 236 893 870 Ft volt.
[3] A II. rendű felperes az alperestől vásárolt gépek vételárának kiegyenlítéséhez 94 758 770 Ft kölcsönt vett fel a perben nem álló Sz.-i Takarékszövetkezettől. A vételár további részét a II. rendű felperes uniós támogatásból kívánta megfizetni. A pályázat elbírálásáig, illetve az igényelt finanszírozási összeg kifizetéséig az adott vételárrészt az Sz.-i Takarékszövetkezet megelőlegezte. A takarékszövetkezet és a II. rendű felperes között létrejött kölcsönszerződés biztosítására az alperes készfizető kezességet vállalt.
[4] Az uniós támogatás iránti pályázat nem vezetett eredményre. A Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ugyanis szabálytalansági vizsgálat lefolytatását követően megállapította, hogy a II. rendű felperes tulajdonszerzése érdekében létrejött szerződési láncolatban az alperest csupán a pályázati előírások kijátszása érdekében vonták be, a 2009. december 15-én kelt adásvételi szerződés tárgyát képező fűrészipari gépek vételárát pedig túlárazták.
[5] A II. rendű felperes az Sz.-i Takarékszövetkezettől felvett kölcsönt nem fizette vissza, helyette a készfizető kezes alperes összesen 142 135 000 Ft-ot teljesített.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[6] A II. rendű felperes a felülvizsgálati eljárás tárgyát képező kereseti kérelmében a közte és az alperes között 2009. december 15-én létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítását és – az eredeti állapot helyreállítása keretében – az alperes 94 758 870 Ft és járulékai megfizetésére való kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a szerződés a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 201. § (2) bekezdésébe, illetve nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik. A szerződő feleknek ugyanis nem volt valós szerződéskötési szándéka, az adásvételi szerződésük célja kizárólag a vissza nem térítendő pályázati támogatás elnyerése volt. Ennek érdekében a szerződésben valótlan vételárat rögzítettek.
[7] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Állította, hogy az adásvételi szerződés nem érvénytelen. A kereseti követelés erejéig – arra alapítottan, hogy készfizető kezesként megfizette a II. rendű felperes 142 135 000 Ft kölcsöntartozását az Sz.-i Takarékszövetkezet részére – beszámítási kifogást is előterjesztett.
[8] A per folyamán a II. rendű felperes a keresettel érvényesített követelését a III. rendű felperesre engedményezte.
Az első- és a másodfokú határozat
[9] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította és nagyobb részében helyt adott az alperes I. rendű felperessel szembeni viszontkeresetének. A felülvizsgálattal érintett körben határozata indokolásában megállapította, hogy a 2009. december 15-én kelt adásvételi szerződés nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik. Az ügyletkötés kizárólagos célja ugyanis az uniós támogatásnak a pályázati előírások megkerülésével, üzleti érdekből történő megszerzése volt. Az engedményes III. rendű felperes részére a szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményeként, az eredeti állapot helyreállítása keretében visszajáró vételár összegét azonban az alperes beszámítási kifogás útján érvényesített ellenkövetelése meghaladja. A 94 758 870 Ft vételár és járulékai megfizetése iránti kereseti kérelem teljesítésére ezért – a beszámítási kifogás megalapozottsága miatt – nem kerülhetett sor.
[10] A peres felek fellebbezései folytán eljárt másodfokú bíróság részítéletében az elsőfokú ítéletnek az I. rendű és a II. rendű felperest érintő rendelkezéseit részben hatályon kívül helyezte, részben pedig megváltoztatta. Egyebekben – így többek között a III. rendű felperesnek a 2009. december 15-én létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítására és az eredeti állapot helyreállítására irányuló kereseti kérelme körében is – az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Határozata indokolásában a felülvizsgálattal érintett körben rámutatott, hogy az adásvételi szerződés nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző voltának megállapítására akkor kerülhetett volna sor, ha az alperes az ügyletkötéskor tudott volna arról, hogy a szerződés túlárazott, az uniós támogatás feltételeinek kijátszására irányul. A II. rendű, illetve a III. rendű felperes azonban a per során felhívás ellenére sem bizonyították, hogy az alperes ismerte a pályázati kiírást, a benyújtott pályázatot és a támogatás kifizetését meghiúsító körülményeket. A szerződés nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző volta így a rendelkezésre álló hiányos bizonyítékok alapján nem volt megállapítható.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[11] A III. rendű felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős részítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen – tartalmilag – az elsőfokú ítélet megváltoztatását, keresetének helyt adó döntés meghozatalát, másodlagosan pedig az ügyben eljárt bíróságok új eljárásra és határozat hozatalára utasítását kérte.
[12] A szerinte megsértett konkrét jogszabályhelyek megjelölése nélkül kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság olyan tények bizonyítását várta el tőle, amelyeknek nem volt jogi jelentőségük a szerződés nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző voltának megítélése során. Megjegyezte, hogy e vonatkozásban nem is kapott a bizonyítási kötelezettségére vonatkozóan tájékoztatást. Sérelmezte a bizonyítékok szerinte nem megfelelő értékelését is.
[13] Az rPtk. 237. § (2) bekezdésére hivatkozással hangsúlyozta, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeként kizárólag az eredeti állapot helyreállítására kerülhet sor, amelynek keretében az alperest a vételár visszafizetésére kell kötelezni.
[14] Felülvizsgálati kérelmét a III. rendű felperes a felülvizsgálati határidő elteltét követően kiegészítette azzal, hogy megsértett jogszabályhelyként a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 3. § (3) bekezdését és 206. § (1) bekezdését, valamint az rPtk. 200. § (2) bekezdését kívánja megjelölni.
[15] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A Kúria döntése és jogi indokai
[16] A Kúria az iratok között fellelhető, a másodfokú bíróság határozatának kihirdetéséről 2016. május 12-én felvett jegyzőkönyvből megállapította, a felülvizsgálati kérelmet benyújtó III. rendű felperes jogi képviselője a jogerős részítéletet ebben az időpontban vette kézhez. Ebből következően a Pp. 272. § (1) bekezdésében meghatározott, a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére nyitva álló 60 napos határidőt e naptól kezdődően kellett számítani, s az 2016. július 11-én, hétfőn járt le.
[17] A Kúria ezért kizárólag a 2016. június 14-én kelt, személyesen 2016. július 6-án benyújtott felülvizsgálati kérelmet bírálhatta el. A határidőn túl, 2016. július 13-án kelt és aznap postára adott, a felülvizsgálati kérelem pontosításának nevezett, valójában annak kiegészítését tartalmazó, a korábbi beadványtól eltérően a megsértettnek állított jogszabályhelyeket is feltüntető beadvánnyal érdemben nem foglalkozhatott. A felülvizsgálati kérelmet ugyanis a felülvizsgálati határidő elteltét követően a Pp. 273. § (5) bekezdése értelmében nem lehet megváltoztatni vagy kiegészíteni, és – amint arra a Kúria Polgári Kollégiuma a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/2016. (II. 15.) PK véleménye 7. pontjában rámutatott – a beadvány tartalmi hiányainak pótlására sem kerülhet sor.
[18] A határidőben előterjesztett felülvizsgálati kérelemnek is azonban csak az a része képezhette a felülvizsgálati eljárás tárgyát, amely a Pp. 272. § (2) bekezdésében írt tartalmi követelményeknek maradéktalanul megfelelt, azaz nemcsak a jogszabálysértést megalapozó okokat, hanem a megsértett konkrét jogszabályhely megjelölését is tartalmazta. A felülvizsgálati eljárás tárgya ugyanis a jogerős határozatnak a felülvizsgálati kérelem keretei között történő felülbírálata. Ha a fél felülvizsgálati kérelmében a jogerős határozatot több önálló jogszabálysértésre hivatkozással támadja, valamennyi felülvizsgálati támadásnak külön-külön is meg kell felelnie a Pp. 272. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmi követelményeknek. A hivatkozott jogszabálysértésekhez kapcsolódóan külön-külön meg kell jelölni a megsértettnek állított jogszabályhelyet és körül kell írni a jogszabálysértés indokait. Érdemben csak azok a hivatkozások vizsgálhatók, amelyek esetében a törvény említett rendelkezése által előírt tartalmi követelmények maradéktalanul teljesültek. Az egyéb hivatkozásokat a Kúria figyelmen kívül hagyja [1/2016. (II. 15.) PK vélemény 3. és 4. pont].
[19] A III. rendű felperes a határidőben előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a jogerős részítéletben rögzített, a nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközés bizonyítatlanságára vonatkozó megállapítást vitató, az ezzel összefüggő tájékoztatás hiányát sérelmező, valamint a bizonyítékok iratellenes és okszerűtlen mérlegelését kifogásoló hivatkozásai esetében nem jelölte meg a szerinte megsértett konkrét jogszabályhelyeket. Ezeket a hivatkozásokat ezért a Kúria érdemben nem bírálhatta el.
[20] A felülvizsgálati eljárás során mindezekre figyelemmel kizárólag annak vizsgálatára kerülhetett sor, hogy a jogerős részítélet sérti-e a Ptk. 237. § (2) bekezdését amiatt, mert a perbeli szerződés nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző voltának megállapítása esetén a III. rendű felperes véleménye szerint csak a szerződéskötést megelőző helyzet helyreállításának lehet helye, a hatályossá, illetve az érvényessé nyilvánítás feltételei nem állnak fenn.
[21] A Kúria e vonatkozásban megállapította, hogy a hivatkozott jogszabály megsértésére nem került, nem kerülhetett sor, mivel annak alkalmazása a másodfokú eljárás során fel sem merült. A másodfokú bíróság ugyanis a III. rendű felperes által támadott adásvételi szerződés nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző voltát nem találta megállapíthatónak. Így a semmisség jogkövetkezményéről sem kellett rendelkeznie.
[22] A határidőben érkezett felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályt tehát a jogerős részítélet nem sérti. Azt pedig a Kúria – a korábban kifejtetteknek megfelelően – érdemben nem vizsgálhatta, hogy a másodfokú bíróság a szerződés semmisségének kérdésében helytállóan foglalt-e állást.
[23] A Kúria mindezekre tekintettel a jogerős részítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.577/2016.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás