BÜ BH 2017/2
BÜ BH 2017/2
2017.01.01.
Annak eldöntése, hogy a nem magyar állampolgár elkövetővel szemben indokolt-e kiutasítás alkalmazása, a bírói mérlegelés körébe tartozik. E körbe tartozik az abban való állásfoglalás is, hogy a kiutasítás alkalmazásával nem sérül-e a terhelt családi élet tiszteletben tartásához való joga, ezért erre nézve nincs helye felülvizsgálatnak [1978. évi IV. tv. 61. §; Be. 416. § (1) bek. a) pont].
[1] A kerületi bíróság a 2014. április 25. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki erőszakos közösülés bűntettében [1978. évi IV. tv. (korábbi Btk.) 197. § (1) bek.]. Ezért őt 5 év 6 hónap börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és 5 év kiutasításra ítélte. Rendelkezett továbbá járulékos kérdésekről.
[2] A védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljárt törvényszék a 2014. szeptember 19. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet a II. r. terhelt tekintetében megváltoztatta: cselekményét szexuális erőszak bűntettének [2012. évi C. tv. (hatályos Btk.) 197. § (1) bek. b) pont] minősítette, egyebekben járulékos korrekció mellett helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
[3] Az elsőfokú bíróság a II. r. terhelt személyi körülményei között rögzítette, hogy „elvált, egy kiskorú gyermeke van”, továbbá a kiutasítás indokolása körében még azt, hogy „gyermekével személyes kapcsolatot lényegében nem tart”, s ezért a családi életének tiszteletben tartásához fűződő joga nem állapítható meg. A másodfokú bíróság is úgy látta, hogy a kiutasítás alkalmazásának a hatályos Btk. 59. § (1) bekezdésében foglalt feltételei fennállnak, míg a (2)–(4) bekezdésben foglaltak nem vonatkoztathatóak rá.
[4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a II. r. terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontját megjelölve: a kiutasítás alkalmazása miatt; annak mellőzése, másodlagosan a büntetéskiszabás kérdésében hatályon kívül helyezés, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében.
[5] A védő álláspontja szerint a kiutasítás tekintetében az alapítélet tényállása hiányos, megalapozatlan és jogellenes, mert az eljárt bíróságok kimerítően nem tárták fel a II. r. terhelt családi kapcsolatának releváns körülményeit. Nem helytálló annak a feltételezése, hogy a magyar feleségétől kétségtelenül elvált kenyai állampolgárságú II. r. terhelt nem tartott fenn kapcsolatot a közös kiskorú gyermekükkel. Ennek az ellenkezője az igaz, és csatolta a II. r. terhelt volt feleségének a nyilatkozatát. A II. r. terhelt bensőséges kapcsolatot ápol mind a volt feleségével, mind az életvitelszerűen Magyarországon élő unokatestvérével.
[6] A védő a – nyilvánvalóan a korábbi – Btk. 61. § (7) bekezdés c) pontjának alkalmazásával indítványozta a kiutasítás mellőzését, miután ha a terheltnek a családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne, csak tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása és az országban való tartózkodásának a közbiztonság jelentős veszélyeztetése esetén van helye kiutasításnak.
[7] A terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa a törvényben kizárt.
[8] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelynek csak a Be. 416. § (1) bekezdésében tételesen felsorolt okokból van helye. Felülvizsgálati eljárásban a felülbírálat a jogerős határozatban megállapított, és nem támadható tényálláshoz [Be. 423. § (1) bek.] kötött. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak sincs helye [Be. 419. § (1) bek., 388. § (2) bek.]. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.
[9] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a – minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül – kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására.
[10] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a Btk. 86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel.
[11] A védő fel sem vetette a bűncselekmény törvénysértő minősítésének kérdését, és a kiszabott szabadságvesztés-büntetés végrehajtása nem került felfüggesztésre. Ekként csak az merülhet föl, hogy a kiszabott büntetés a büntetőjog más szabályának megsértésével került kiszabásra.
[12] A büntetéskiszabás viszont önmagában a felülvizsgálat tárgyát nem képezheti (BH 2005.337.III.). A büntetés kiszabásának felülvizsgálatára csak a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve a büntetőjog más szabályainak megsértése esetén van lehetőség (BH 2006.390.). A büntetés önmagában akkor eshetne felülvizsgálat alá, ha az a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközve volna a nemében és/vagy mértékében törvénysértő (BH 2012.239.).
[13] A hatályos Btk. 59. § (1) bekezdés 1. mondata szerint azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani.
[14] A kiutasítás ezen főszabálya büntetési nemhez és/vagy mértékhez nem kötött, vagyis kifejezett bírói mérlegelés alá esik annak az eldöntése, hogy a bíróság alkalmaz-e kiutasítást a valamely bűncselekményt elkövető nem magyar állampolgárral szemben.
[15] A Btk. 59. § (4) bekezdés – jogerős elbíráláskor (2014. szeptember 19.) – hatályos b) pontja alapján azzal szemben, akinek a családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne, csak tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye kiutasításnak, feltéve, hogy az elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné.
[16] A bíróságok nem tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztést szabtak ki, és nem mondták ki, hogy a II. r. terheltnek az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. Azt azonban megállapították, hogy a II. r. terhelt családi élet tiszteletben tartásához való joga nem sérül a kiutasítás alkalmazásával. E megállapítás újfent kifejezett bírói mérlegelés tárgya, s mint ilyen, felülvizsgálatban nem támadható kérdés.
[17] A kifejtettek értelmében a Kúria – a Be. 424. § (1) bekezdésének 1. fordulata alapján tanácsülésen, a Be. 420. § (1) bekezdés 1. mondatának 1. fordulata szerinti összetételben – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és azt mint törvényben kizártat a Be. 421. § (2) bekezdés 1. mondatának 1. fordulata alapján elutasította.
(Kúria Bfv. II. 1.037/2016.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás