2017. évi XX. törvény
a határőrizeti területen lefolytatott eljárás szigorításával kapcsolatos egyes törvények módosításáról1
2017.03.28.
(A törvény hatálya kiterjed)
„c) a menedékjogról szóló törvény szerint, arra a tizennyolcadik életévét be nem töltött menedékjogi kérelmet benyújtó külföldi gyermekre – kivéve a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején a tizennegyedik életévét betöltött és tizennyolcadik életévét be nem töltött elismerését kérő kísérő nélküli kiskorúra –, aki jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett Magyarország területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül, mindaddig amíg ilyen személy felügyelete alá kerül – feltéve, hogy az illető gyermek kiskorúságát a menekültügyi hatóság megállapította.
2. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása „(3a) Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben kötelező tartózkodási helyet tranzitzónában is ki lehet jelölni.”
„(4) A közösségi szálláson, a befogadó állomáson, vagy a tranzitzónában történő tartózkodással összefüggésben felmerülő költségeket – a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkező, illetve a menekültügyi hatóság vagy bíróság által nemzetközi vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár kivételével – a harmadik országbeli állampolgár viseli.”
„(20) E törvénynek a határőrizeti területen lefolytatott eljárás szigorításával kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi XX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
TÖMEGES BEVÁNDORLÁS OKOZTA VÁLSÁGHELYZET”
(Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet rendelhető el, ha)
„c) az a) és b) pontban meghatározott eseteken kívül bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki, amely
ca) a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti magyarországi határvonal védelmét közvetlenül veszélyezteti,
cb) Magyarország területének a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított 60 méteres sávja, illetve valamely magyarországi település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti, különösen, ha e területen, illetve az adott településen vagy annak külterületén található befogadó állomáson vagy a külföldiek elhelyezését biztosító egyéb létesítményben zavargás tör ki, vagy erőszakos cselekményeket követnek el.
„Eljárási szabályok tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén
80/J. § (1) Menedékjog iránti kérelmet a menekültügyi hatóság előtt személyesen, kizárólag a tranzitzónában lehet benyújtani, kivéve, ha az elismerését kérő a) személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés, hatálya alatt áll,
b) a menekültügyi hatóság által elrendelt menekültügyi őrizet hatálya alatt áll, vagy
c) jogszerűen tartózkodik Magyarország területén és nem kéri befogadó állomáson történő elhelyezését.
(2) Az elismerést kérő menekültügyi eljárás hatálya alatt áll a nemzetközi védelem iránti kérelme menekültügyi hatóság előtt történő előterjesztésétől az eljárásban hozott, további jogorvoslattal nem támadható döntés közléséig.
(3) A rendőr a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó, menedékjog iránti kérelem előterjesztése iránti szándéknyilatkozatot tevő külföldit az államhatárról szóló törvényben meghatározott államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény kapuján átvezeti. A külföldi a menedékjog iránti kérelmét az (1) bekezdésben meghatározottak szerint nyújthatja be. (5) A menekültügyi hatóság az elismerését kérő részére a jogorvoslattal tovább nem támadható döntés vagy a dublini átadásáról hozott végzés végrehajthatóvá válásáig tartózkodási helyként a tranzitzóna területét jelöli ki. Az elismerését kérő a tranzitzóna területét a kiléptető kapun keresztül hagyhatja el.
(6) Ha az elismerését kérő 14 év alatti kísérő nélküli kiskorú, akkor az országba való beléptetést követően a menekültügyi hatóság az eljárást az általános szabályok szerint folytatja le. A menekültügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről és egyidejűleg megkeresi a gyámhatóságot a kiskorú képviseletét ellátó gyermekvédelmi gyám kirendelése iránt. A gyermekvédelmi gyámot a menekültügyi hatóság megkeresésének megérkezését követő nyolc napon belül kell kirendelni. A kirendelt gyermekvédelmi gyám személyéről a gyámhatóság haladéktalanul tájékoztatja a kísérő nélküli kiskorút és a menekültügyi hatóságot.
80/K. § (1) A kérelmet elfogadhatatlanság miatt elutasító döntéssel szemben vagy a gyorsított eljárásban hozott elutasító döntéssel szemben felülvizsgálati kérelmet a döntés közlésétől számított három napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a felülvizsgálati kérelmet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt három napon belül megküldi a bíróságnak. (2) A menekültügyi hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti, ha az elismerését kérő
a) kérelmét írásban visszavonja,
b) a nyilatkozattételt megtagadja és ezzel a kérelem elbírálását megakadályozza,
c) ujjnyomatának vagy arcképmásának rögzítését megakadályozza vagy lehetetlenné teszi, vagy
d) a tranzitzónát elhagyja.
(3) A menekültügyi hatóság a döntés közléséről annak meghozatalát követő három napon belül gondoskodik.
(4) Az eljárást a (2) bekezdés alapján megszüntető végzéssel szemben bírósági felülvizsgálatnak nincs helye. (5) A személyes meghallgatást az eljáró bíróság a tranzitzónában tartja meg. A személyes meghallgatás távközlő hálózat útján is megtartható, ha az eljáró bíró – bírósági titkár – a személyes meghallgatást a bíróság székhelyéről vagy más, a tranzitzónán kívüli helyről folytatja. Ebben az esetben az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító készülék biztosítja. A felülvizsgálati eljárásban az érdemi határozat meghozatalára is kiterjedően bírósági titkár is eljárhat.
(6) A bíróság az általa hozott határozatokat az elismerését kérővel az anyanyelvén, vagy az általa értett más nyelven közli.
(7) A tranzitzónát elhagyó elismerését kérő részére a bíróság eljárást befejező döntését hirdetmény útján kell közölni. A hirdetményt – a Pp. hirdetmény kifüggesztésére és közzétételére vonatkozó szabályaitól eltérően – úgy kell közzétenni, hogy tizenöt napra ki kell függeszteni annak a tranzitzónának a hirdetőtáblájára, amelyben a felülvizsgálati kérelmet előterjesztették. A hirdetményt az elismerését kérő anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven kell közzétenni. (8) A bíróság eljárást befejező döntésének hirdetményi kézbesítése esetén az iratot a hirdetménynek a tranzitzóna hirdetőtábláján való kifüggesztése napján kézbesítettnek kell tekinteni.
(9) A hirdetmény a Pp.-ben meghatározott figyelemfelhívástól eltérően a (8) bekezdés szerinti jogkövetkezményre vonatkozó figyelemfelhívást tartalmaz, valamint arról ad tájékoztatást, hogy a címzett a kézbesítendő iratot a tranzitzónában hol veheti át. (10) Az elismerését kérő a további jogorvoslattal nem támadható döntés közlését követően a tranzitzónát elhagyja.
(11) Ha az elismerését kérő ismételt kérelmét azt követően nyújtja be, hogy korábbi kérelme tárgyában jogerős megszüntető vagy elutasító döntés született, az elismerését kérőt nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt jogosultságok.” „(3) A menekültügyi hatóság az (1)–(2) bekezdésnek megfelelő szabályok szerint kezeli a tranzitzónában elhelyezett személyek (1) bekezdés szerinti és az ellátásukhoz szükséges adatait. (4) A befogadó állomás által az (1) bekezdés szerint kezelt adatokat – az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott ellátások és támogatások biztosítása céljából – a menekültügyi hatóság kezelheti, azokat a menekültügyi hatóság részére a befogadó állomás továbbítja.” „92/C. § E törvénynek a határőrizeti területen lefolytatott eljárás szigorításával kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi XX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv. 3.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. 3. hatálybalépésekor folyamatban lévő menedékjog iránti kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell, azzal, hogy az elismerését kérő a tranzitzónát a jogerős döntésig elhagyhatja.” 10. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 71/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexének létrehozásáról szóló 2016/399 EU rendelet” szövegrész helyébe a „személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex)” szöveg lép.
„(1b) Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején a rendőr Magyarország területén feltartóztathatja a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldit, és az (1) bekezdés szerinti létesítmény legközelebbi kapuján átkísérheti, kivéve, ha bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel.” „(2) A tranzitzónában tartózkodó, elismerést kérő személy Magyarországra történő beléptetésére akkor kerülhet sor,
a) ha menekültügyi hatóság nemzetközi védelmet biztosító döntést hoz,
b) ha a menekültügyi eljárás általános szabályok szerinti lefolytatásának feltételei fennállnak vagy
„(2a) Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a tranzitzónában tartózkodó, elismerést kérő személy Magyarországra történő beléptetésére a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben kerülhet sor.” „(4) Az (1) bekezdésben foglaltakkal ellentétben tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben tranzitzóna céljára az 5. § (1) bekezdésében megjelölt helytől eltérő helyen található létesítmény is kijelölhető.” 5. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
13. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény a következő 123/A. alcímmel egészül ki:
„123/A. Kötelező tartózkodás szabályainak megszegése
168/A. § Aki a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet időtartama alatt nem a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben, vagy a menedékjogról szóló törvényben meghatározott kötelező tartózkodási hely kijelölésére vonatkozó hatósági döntésben számára meghatározott helyen tartózkodik, szabálysértést követ el.” 14. § Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
