BÜ BH 2017/209
BÜ BH 2017/209
2017.07.01.
Amennyiben a feltételes szabadságra bocsátás olyan szabadságvesztésből történik, amelynek hátralévő része egy évnél rövidebb, a feltételes szabadság tartama ugyan egy év, azonban a visszaesést (különös, többszörös visszaesést) megalapozó időtartamot a szabadságvesztés hátralévő részének utolsó napjától kell számítani, ha a feltételes szabadság megszüntetésére nem került sor [1978. évi IV. tv. 48. § (2) bek., 137. § 14. pont].
[1] A terheltet a városi bíróság a 2010. január 29-én kihirdetett és 2010. február 3. napján jogerős ítéletével bűnösnek mondta ki 2 rendbeli testi sértés bűntettének kísérletében [1978. évi IV. tv. 170. § (1) és (2) bek.], ezért mint különös visszaesőt halmazati büntetésül két év börtönbüntetésre és a közügyektől két év eltiltásra ítélte. Kötelezte továbbá a felmerült bűnügyi költség megfizetésére.
[2] A jogerős ügydöntő határozat ellen – miután az más jogorvoslattal nem támadható – a legfőbb ügyész a Be. 431. §-a alapján a törvényesség érdekében jogorvoslati indítványt terjesztett elő.
[3] Álláspontja szerint a terhelt a B. Megyei Bíróság ítéletével kiszabott két év négy hónap börtönbüntetésből feltételes kedvezménnyel 2005. július 29-én szabadult, a szabadságvesztést kitöltve 2006. február 27. napján szabadult volna; a feltételes szabadság így 2006. július 28. napján eredményesen letelt, és mivel a feltételes szabadság megszüntetésére nem került sor, a büntetés végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig több mint három év eltelt, ezért a terhelt különös visszaesői minőségének megállapítása törvénysértő.
[4] Erre tekintettel azt indítványozta, hogy a Kúria állapítsa meg: a jogerős ítélet azon rendelkezése, amellyel a terhelt különös visszaesői minőségét megállapította, törvénysértő.
[5] A Kúria a Be. 434. § (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, amelyen a legfőbb ügyész képviselője az indítványban foglaltakat fenntartotta.
[6] A terhelt és védője csatlakozott a legfőbb ügyész képviselőjének indítványához.
[7] A Kúria a törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslati indítványt alaposnak találta.
[8] A B. Megyei Bíróság ítéletével – amely az ítélőtábla határozatával 2004. május 6-án emelkedett jogerőre – a terhelttel szemben testi sértés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt halmazati büntetésül két év négy hónap börtönbüntetést és három év közügyektől eltiltást szabott ki.
[9] A fenti adatokat rögzíti a jogerős ítélet tényállása is.
[10] A városi bíróság határozata azonban a terhelt korábbi elítéléseivel kapcsolatos releváns büntetés-végrehajtási adatokat nem tartalmazza hiánytalanul, csupán azt rögzíti, hogy a terhelt a szabadságvesztésből 2005. július 29-én kedvezménnyel szabadult.
[11] Az eljáró bíróságnak azonban a terhelt visszaeső, különös vagy többszörös visszaesői minőségének megállapításához a döntést megelőző korábbi bírósági iratokat, illetőleg a bűnügyi nyilvántartási rendszerek közhiteles hatósági nyilvántartásaiból megszerezhető adatokat is be kell szereznie, és ezen releváns adatokat – a büntetés kitöltésére vonatkozó adatokkal együtt – rögzítenie is kell. Erre a rövidített indokolással készült jogerős ítéletben hiányosan került sor.
[12] A nyomozati iratok 58-59. oldalán található priuszból, valamint az 57. oldalon elfekvő szabadulási igazolásból azonban megállapítható, hogy a szabadságvesztés kezdő napja 2004. július 10-e, utolsó napja 2006. február 27-e, a feltételes szabadság kezdete 2005. július 29. napja volt, a feltételes szabadság pedig 2006. július 28-án járt le.
[13] Ezekre az adatokra figyelemmel a városi bíróság tévesen állapította meg a terhelt különös visszaesői minőségét, és ebben a körben indokolási kötelezettségének sem teljes mértékben tett eleget, mivel csak az 1978. évi IV. törvény 137. § 15. pontját hívta fel.
[14] Az elbíráláskor hatályban volt 1978. évi IV. törvény 137. § 14. pontja szerint visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték vagy annak végrehajtását részben felfüggesztették és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el.
[15] A felhívott törvényhely 15. pontja szerint különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el.
[16] Az elsőfokú bíróság ugyan feltüntette a tényállásban, hogy a terhelt a korábbi ítéletével kiszabott szabadságvesztésből kedvezménnyel 2005. július 29-én szabadult, azonban elkerülte a figyelmét, hogy az 1978. évi IV. törvény 48. § (2) bekezdése szerint akkor, ha a szabadságvesztés hátralévő része egy évnél rövidebb és a végrehajtását nem rendelték el, a büntetést – a feltételes szabadság letelte után – a hátralévő rész utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni.
[17] Mindez azt jelenti, hogy amennyiben a feltételes szabadságra bocsátás olyan szabadságvesztésből történik, amelynek hátralévő része egy évnél rövidebb, a feltételes szabadság tartama ugyan egy év, azonban a visszaesés (különös, többszörös visszaesés) megállapításához szükséges időtartam a szabadságvesztés hátralévő részének utolsó napján kezdődik, ha a feltételes szabadság megszüntetésére nem került sor.
[18] A B. Megyei Bíróság ítéletével kiszabott szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadság eredményesen eltelt, ezért a különös visszaesés megállapításához szükséges hároméves időtartamot a büntetés kitöltésének napjától, vagyis 2006. február 27. napjától kell számítani.
[19] A rendkívüli jogorvoslattal támadott ítéletben elbírált bűncselekmény elkövetési ideje 2009. április 28., ami a büntetés kitöltésétől számított hároméves időtartamon túlra esik. Ezért a városi bíróság ítéletével a büntetést törvénysértően szabta ki a terhelttel, mint különös visszaesővel szemben, mivel a terhelt még visszaesőnek sem minősül.
[20] A Kúria a törvénysértés megállapítása esetén felmentheti a terheltet, kényszergyógykezelését mellőzheti, az eljárást megszüntetheti, enyhébb büntetést szabhat ki vagy enyhébb intézkedést alkalmazhat, illetőleg ilyen határozat meghozatala érdekében a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezheti, és szükség esetén az eljárt bíróságot új eljárásra utasíthatja; egyéb esetekben a Kúria határozata csupán a törvénysértés megállapítására szorítkozhat (Be. 437. §).
[21] A különös visszaesői minőség törvénysértő megállapítása különleges eljárás keretében nem orvosolható.
[22] A terhelttel szemben ugyanakkor törvényes tartamú büntetés kiszabására került sor, ily módon az anyagi jogszabálysértés nem indokolja sem a terhelt felmentését, sem az eljárás megszüntetését, sem pedig enyhébb büntetés kiszabását.
[23] A Kúria mindezekre figyelemmel a Be. 436. §-a szerint megállapította, hogy a városi bíróság ítéletének a terhelt különös visszaesői minőségét megállapító rendelkezése törvénysértő.
(Kúria Bfv. I. 1.818/2016.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás