BÜ BH 2017/210
BÜ BH 2017/210
2017.07.01.
A próbára bocsátás a feltételes elítélés egyik formája. Ennek alkalmazásakor a bíróság úgy foglal állást, hogy az elkövető újabb bűncselekménytől visszatartása érdekében nem szükséges büntetést kiszabni, ezért a büntetés kiszabását próbaidőre elhalasztja. Ezért a próbára bocsátás intézkedést alkalmazó határozatban egyidejűleg járművezetéstől eltiltás kiszabása törvénysértő.
Próbára bocsátás esetén ugyanis a bíróság elhalasztja, nem pedig alkalmazza a büntetést. Amennyiben a próbára bocsátás próbaideje eredményesen eltelik, az elkövető büntethetősége megszűnik, míg ellenkező esetben a büntetést a bíróság kiszabja. A jogkövetkezmény csak akkor fenyegeti az elkövetőt, ha a próbaidő nem telik el eredményesen. A próbára bocsátás tehát nem kizárja, csupán elhalasztja a büntetés kiszabását, a büntetés kiszabása viszont kizárja a próbára bocsátás alkalmazását [Btk. 63. § (1) bek., b) pont, (2) bek., 65. § (1) bek.; Be. 416.§ (1) bek. b) pont].
[1] A járásbíróság a 2016. július 12. napján – tárgyalás mellőzésével – végzésével a terheltet bódult állapotban elkövetett járművezetés vétsége [Btk. 237. § (1) bek.] miatt 3 évre próbára bocsátotta, és 10 hónap közúti járművezetéstől eltiltást szabott ki. A bíróság a járművezetéstől eltiltás időtartamába beszámítani rendelte a 2015. december 17. napjától eltelt időt, valamint rendelkezett a büntetőeljárás során lefoglalt tárgyak sorsáról és a bűnügyi költség viseléséről.
[2] Az elsőfokú bíróság végzése jogorvoslat hiányában 2016. augusztus 15. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált.
[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terhére a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból, a Be. 417. § (1) bekezdés I. pontja alapján. A felülvizsgálati indítvány 2016. október 5. napján érkezett a járásbíróságra.
[4] Az indítvány szerint a Btk. 33. § (1) bekezdés f) pontjában megjelölt járművezetéstől eltiltás büntetés, míg a Btk. 63. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a próbára bocsátás intézkedés, melynek alkalmazására büntetés kiszabása helyett kerülhet sor. A Btk. 65. § (1) bekezdése szerinti intézkedés a büntetés kiszabásának próbaidőre történő elhalasztását jelenti, amelynek alkalmazása esetén büntetés kiszabására nincs mód. Mivel a járásbíróság járművezetéstől eltiltás büntetést szabott ki, a próbára bocsátás intézkedés alkalmazása törvénysértő.
[5] A megyei főügyészség ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a Be. 427. § (1) bekezdés b) pontja alapján a járásbíróság határozatát változtassa meg; a terhelttel szemben alkalmazott próbára bocsátást kimondó rendelkezés mellőzésével hozzon a törvénynek megfelelő határozatot.
[6] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt – indokaival egyetértve – fenntartotta. Indítványozta, hogy a Kúria a Be. 424. § (1) és 425. § (1) bekezdése szerinti nyilvános ülésen, a Be. 427. § (1) bekezdés b) pontja alapján a megtámadott jogerős határozatot akként változtassa meg, hogy a próbára bocsátás intézkedés mellőzésével hozzon a törvényi rendelkezéseknek megfelelő határozatot.
[7] A Kúria a Be. 424. § (1) bekezdés II. fordulata alapján nyilvános ülést tartott.
[8] A Legfőbb Ügyészség képviselője a felülvizsgálati indítványt az átiratban foglaltakkal egyezően változatlan tartalommal fenntartotta.
[9] A védő felszólalásában a Legfőbb Ügyészség indítványában foglaltak megalapozottságát nem vitatta.
[10] A felülvizsgálati indítvány alapos.
[11] A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelttel szemben a bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak.
[12] A járásbíróság a járművezetéstől eltiltás büntetés és a próbára bocsátás intézkedés egymás mellett történő alkalmazásával megsértette a büntető anyagi jog rendelkezéseit.
[13] A Btk. 36. § (1) bekezdés f) pontja büntetésként jelöli meg a járművezetéstől eltiltást, amely e § (3)–(5) bekezdéseiben írtak alapján – meghatározott feltételek mellett – önállóan és más büntetés mellett is kiszabható.
[14] A Btk. 55. § (2) bekezdése szerint a járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el.
[15] A járművezetéstől eltiltás büntetés kötelező alkalmazása kizárólag különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető [Btk. 55. § (2) bek. 2. fordulat].
[16] A Btk. 63. § (1) bekezdés b) pontja alapján a próbára bocsátás intézkedés, amely a (2) bekezdés értelmében önállóan, büntetés helyett alkalmazható.
[17] A Btk. 65. § (1) bekezdése értelmében a bíróság vétség, valamint a 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalasztja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja intézkedés alkalmazásával is elérhető.
[18] Jelen ügyben a jogerős határozat rendelkezése kétféle, ekként kétértelmű.
[19] Ha egy határozat rendelkezése kétértelmű, az jelentheti az indokolási kötelezettség megsértését; ekkor az indokolás a rendelkező résszel teljesen ellentétes, miáltal a döntés nem egyértelmű [Be. 373. § (1) bek. III. pont b) alpont]. Az ilyen indokolás nem rendeltetésszerű, ezért a határozat további – érdemi – vizsgálatának sincs helye.
[20] Jelen esetben azonban valójában az indokolás és a rendelkező rész egyaránt kétértelmű, vagyis a kétféle rendelkezés mindegyikéhez – a büntetés kiszabásához és az intézkedés alkalmazásához – tartozik indokolás, ami az alkalmazott jogszabályhelyek megjelöléséből áll.
[21] Ez esetben tehát nem arról van szó, hogy a bíró szándéka kiismerhetetlen – amely a határozat érvényességét érintő kérdés –, hanem arról, hogy jogalkalmazása helytelen, amely a felülvizsgálati eljárás során orvosolandó, mivel a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálati okot valósít meg.
[22] A büntetések és intézkedések együttes alkalmazása során vizsgálandó, hogy melyik zárja ki, avagy melyik tűri meg a másikat. Büntetés alkalmazása esetén – ami nyilvánvalóan gondolatban megelőzi az intézkedés alkalmazását – fogalmilag kizárt a próbára bocsátás lehetősége.
[23] A próbára bocsátás a feltételes elítélés egyik formája. Próbára bocsátás esetén a bíróság megállapítja ugyan a bűncselekmény elkövetését és az elkövető büntetőjogi felelősségét, azonban úgy foglal állást, hogy az elkövető újabb bűncselekmény elkövetésétől való visszatartása érdekében nem szükséges büntetést kiszabni, ezért a büntetés kiszabását próbaidőre elhalasztja.
[24] Amennyiben a próbaidő eredményesen eltelik, az elkövető büntethetősége megszűnik, míg ellenkező esetben a bíróság a büntetést kiszabja. A jogkövetkezmény csak akkor fenyegeti az elkövetőt, ha a próbaidő nem telik el eredményesen. Tehát a próbára bocsátás nem kizárja, csupán elhalasztja a büntetés kiszabását, a büntetés kiszabása viszont eleve kizárja a próbára bocsátás alkalmazását.
[25] A felülvizsgálati eljárás során a Kúria számára a terhelt javára szóló döntés meghozatalának lehetősége is fennáll, jelen esetben azonban ennek – a próbára bocsátás alkalmazásához és a járművezetéstől eltiltás mellőzéséhez szükséges – törvényben megkívánt indoka nincs.
[26] A Btk. 55. § (2) bekezdés 2. mondata szerinti különös méltánylást érdemlő körülmények ugyanis jelen ügyben nem lelhetők fel.
[27] A Kúria ezért a Be. 427. § (1) bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálattal támadott határozatot megváltoztatta, és a törvénynek megfelelő határozatot hozott akkor, amikor az anyagi jogi törvénysértést a próbára bocsátás intézkedés mellőzésével küszöbölte ki, a járművezetéstől eltiltás büntetés érintetlenül hagyásával.
(Kúria Bfv. III. 1.626/2016.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás