BÜ BH 2017/215
BÜ BH 2017/215
2017.07.01.
A csalás befejezett akkor, ha a megtévesztett sértett a pénzt nem a jogosult, hanem az elkövető által közölt bankszámlára utalja át, további magatartás, így az összeg felvétele, vagy annak továbbutalása ehhez már nem szükséges [Btk. 373. §].
[1] A járásbíróság ítéletével három terhelt ügyét bírálta el. Közülük a felülvizsgálattal érintett I. r. terheltet társtettesként elkövetett csalás bűntette [Btk. 373. § (1) bek., (4) bek. a) pont] miatt 1 év 10 hónap szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtön fokozatban rendelte végrehajtani, rendelkezett az I. r. terhelt feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontjáról, a lefoglalt bűnjelekről és az eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről.
[2] Az I. r. terhelt tekintetében az általa és védője által elsődlegesen felmentés, másodlagosan hatályon kívül helyezés végett bejelentett fellebbezés folytán eljáró törvényszék végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
[3] Az irányadó tényállás lényege szerint az I. r. terhelt kérésére a II. r. terhelt bankszámlát nyitott – tudva, hogy ez bűncselekmény elkövetéséhez szükséges –, majd a számlaszámot átadta az I. r. terheltnek. Ezt követően a III. r. terhelt több alkalommal felhívta a T. Kft. sértett főkönyvelőjét, és őt megtévesztette azzal, hogy magát a B. Job Kft. ügyvezetőjének adta ki. Jogtalan haszonszerzés végett a telefonban azt közölte vele, hogy a B. Job Kft. bankszámlaszáma megváltozott, a 2013. április havi munkabért e megváltozott bankszámlaszámra kéri teljesíteni. Az I. r. terhelt jogtalan haszonszerzés végett az általa létrehozott e-mail-címről egy e-mailt is küldött, melyben magát B. Z.-ként feltüntetve közölte: a B. Job Kft. bankszámlaszáma megváltozott, és megadta a II. r. vádlott által létrehozott bankszámla számát. A főkönyvelő 2013. május 27-én 12:22 órakor átutalt 101 227,9 eurót a fenti bankszámlaszámra abban a téves feltevésben, hogy a fenti összeget munkabér címén a B. Job Kft.-nek fizeti ki.
[4] Az I. r. és a III. r. terhelt a bankfiókhoz szállította a II. r. terheltet, akit az ügyintéző 14:39 és 14:40 között tájékoztatott, hogy milyen összegű átutalás érkezett. A II. r. terhelt a 101 227,9 eurót nem vette fel, továbbutalása iránt nem intézkedett, de jelezte az I. r. terheltnek, hogy a várt összeg megérkezett. Amikor a főkönyvelő észlelte, hogy az átutalás nem a B. Job Kft. számlaszámára történt, a tranzakciót leállítani már nem tudta, a célszámlán azonnal jóváírták az összeget. Ezután az OTP-fiók vezetőjét kérte meg, hogy annak zárolása iránt intézkedjenek.
[5] A II. r. terhelt által nyitott számlát 16 óra 20 perckor zárolták. 16 óra 40 perckor az OTP fiókjában egy ismeretlen személy a II. r. terhelt által aláírt átutalási megbízással a jóváírt összeg nemzetközi átutalását kívánta kezdeményezni, azonban a zárolás miatt ez nem történt meg.
[6] A II. r. terhelt 2013. május 29-én 13 óra 20 perckor az OTP fiókjában téves utalásra hivatkozással kérte az átutalt összeg visszautalását, melyet a zárlatra figyelemmel teljesíteni nem lehetett, de a szándékát rögzítő írásbeli nyilatkozatot a bank átvette.
[7] A terheltek 29 265 998,169 forint kárt okoztak a T. Kft. sértettnek, mely a számla zárolása és a pénzösszeg lefoglalása, majd a sértett részére történő kiadása útján megtérült.
[8] A tényállás részének tekintendő továbbá a járásbíróság ítéletében leírt ténybeli következtetés, hogy a III. r. terhelt közreműködött az átutalási megbízás aláíratásában, ő bízott meg egy hajléktalan személyt az átutalás (2013. május 27-én 16 óra 40 perckor történt) kezdeményezésével.
[9] A jogerős ügydöntő határozat ellen az I. r. terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.
[10] Elsődlegesen a jogerős határozat hatályon kívül helyezését kérte a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján, arra hivatkozással, hogy a Be. 373. § (1) bekezdés III. a) pontjában írt eljárási szabálysértés történt: az eljáró bíróságok nem indokolták, mi alapján vetették el az I. r. és a II. r. terhelt egyebekben elfogadott vallomásának azt a részét, hogy cselekményüket megbánva szerették volna a sértettnek a pénzt visszautaltatni, nem állt szándékukban azt a bankszámláról (másnak) továbbutalni vagy készpénzben felvenni.
[11] Másodlagosan a büntetés enyhítését kérte a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja alapján, érdemben azzal az indokolással, hogy a jogerős határozat a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével, tévesen mondta ki az I. r. terhelt bűnösségét befejezett bűncselekményben.
[12] Álláspontja szerint a tényállás alapján a bíróság helytelenül vonta le azt a következtetést, hogy az átutalt összeg kikerült a sértett rendelkezési joga alól, így a bűncselekmény befejezett. Hivatkozott rá, hogy a BH 1982. évi 323. számon közzétett eseti döntésben írtakat a jelen ügyre analóg módon értelmezve megállapítható: a sértettnek nemcsak reális lehetősége volt rá, hogy a pénzt birtokba vehesse, hanem ténylegesen hozzá is jutott – a tettesek azok, akiknek nem volt reális esélye hozzájutni a pénzhez, mely az átutalást követően szinte azonnal zárolásra került. Ezt figyelembe véve nincs helye a befejezett bűncselekmény megállapításának, nem is kell mérlegelni egyebekben sem cáfolható védekezésüket, hogy nem állt szándékukban hozzájutni a pénzhez.
[13] A BH 2007. évi 77. számon közzétett eseti döntésre hivatkozva kifejtette, hogy ha a tettes megvalósítja a „saját hatáskörébe tartozó” tényállási elemeket, majd várja az eredmény bekövetkeztét, mindaddig csak kísérleti szakról beszélhetünk, amíg az eredmény be nem következik. A védő álláspontja szerint a jelen esetben a pénznek a tettesek részére történő kifizetése vagy másik bankszámlára történő átutalása lett volna az eredmény, olyan tranzakció, ami után a sértett véglegesen elvesztette volna rendelkezési jogát a pénz felett.
[14] A Legfőbb Ügyészség indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot az I. r. terheltre vonatkozó részében a Be. 426. §-a alapján hatályában tartsa fenn.
[15] Kifejtette, hogy az indítvány állításával szemben a járásbíróság indokolási kötelezettségét hiánytalanul teljesítette.
[16] Alaptalannak tartotta a téves jogi minősítésre történő hivatkozást is, e körben hivatkozott rá, hogy a sértett a pénzösszeg átutalását leállítani már nem tudta, mert az az OTP Bank számláján azonnal jóváírásra került – ezzel a terheltek rendelkezési joga megnyílt, a sértettnek a rendelkezési jog gyakorlására már nem volt lehetősége, csak annyit tudott elérni, hogy a pénzintézet a (cél)számlát zárolta.
[17] A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati indítvány az I. r. terhelt védője által megjelölt egyik okból sem alapos.
[18] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelyre külön eljárási szabályok vonatkoznak: a Be. 423. § (1) bekezdése kimondja, hogy felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó. A Be. 423. § (4) és (5) bekezdése kimondja továbbá, hogy a Kúria a megtámadott határozatot főszabályszerűen csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül, ez alól kizárólag a 416. § (1) bekezdés c) pontjában írt ok jelent kivételt.
[19] Az indítvány hivatkozásainak logikai sorrendjét tekintve elsőként azt szükséges megállapítani, hogy a jogerős határozat a megállapított tényállás alapján helyesen minősítette befejezett bűncselekménynek.
[20] A csalást a Btk. 373. § (1) bekezdése szerint az követi el, aki ki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz. A kár a Btk. 459. § (1) bekezdés 16. pontja szerint e törvény eltérő rendelkezése hiányában a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés.
[21] A bűncselekmény elkövetési alakzatát illetően a védői álláspont annyiban helyes, hogy a másik bankszámlára történő átutalás után a sértett véglegesen elvesztette rendelkezési jogát a pénz felett – téves azonban az az okfejtés, hogy a jelen ügyben mindez nem történt meg. A II. r. terhelt által létrehozott bankszámla, melyre a megtévesztés hatására a sértett a pénzt átutalta, számára idegen volt. Így vagyonában az értékcsökkenés, vagyis a büntetőjogi eredmény már ezzel a tranzakcióval bekövetkezett.
[22] A jelen ügyben a védői hivatkozással ellentétben nem volt jelentősége az átutalás jóváírása, vagyis az eredmény bekövetkezése utáni terhelti tudattartalomnak. A sértett kérésére eljáró, de tőle független (adott esetben a kérés megtagadására is jogosult) harmadik személy, az OTP Bank Nyrt. már csak abban működhetett közre, hogy a terheltek a célzott hasznot ne tudják realizálni – a haszon tényleges megszerzése azonban a tényállásnak nem eleme, a befejezett bűncselekmény megállapításának nem feltétele. A terhelteknek önkéntes eredményelhárításra már nem volt lehetősége (és ilyen okra a felülvizsgálati indítvány sem hivatkozott), azonban már 2013. május 27-én 14 óra 40 perc és 16 óra 20 perc között módjukban állt volna intézkedni a kár megtérítése, a jóváírt összeg visszautalása iránt. Ezzel ellentétben a III. r. vádlott által megbízott hajléktalan személy aznap még külföldi átutalást kezdeményezett – ez már egy harmadik bankszámla lett volna, a tranzakciót azonban elutasították. A II. r. terhelt csak mindezeket követően adott megbízást a zárlat miatt tudottan nem teljesíthető visszautalásra. Így az eljáró bíróságoknak valóban nem kellett szükségszerűen mérlegelniük azt a védekezést, hogy a terhelteknek nem állt szándékukban hozzájutni a pénzhez – a védő hivatkozásával ellentétben azért nem, mert a kártérítés szándéka már a fentiek alapján kizárható, a bűncselekmény befejezését követő egyéb tudattartamuk pedig irreleváns.
[23] Mindazonáltal a járásbíróság ítéletében pontról pontra számot adott arról, hogy miért fogadta el hitelt érdemlőnek az I. r. terhelt folytatólagos gyanúsítotti vallomásnak egyes tényállításait, azokat az egyéb bizonyítékok miként támasztották alá. Az indokolási kötelezettség megsértésére alapított felülvizsgálati indítvány másodlagosan ez okból sem alapos.
[24] A Be. 423. § (5) bekezdése alapján hivatalból vizsgálandó eljárási szabálysértés az ügyben nem történt, ezért a Kúria a Be. 424. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot az I. r. terhelt tekintetében a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. II. 1.693/2016.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás