BÜ BH 2017/218
BÜ BH 2017/218
2017.07.01.
Amennyiben a tárgyaláson védő van jelen, nem abszolút, hanem csak relatív eljárási szabálysértés az, ha ez a védő a védelem ellátására olyan ügyvédtől kapott helyettesítési meghatalmazást, akit az ügyvédi kamara már kizárt soraiból, ezért felülvizsgálati ok nem valósul meg [Be. 46. § a) pont, 373. § (1) bek. d) pont, 416. § (1) bek. c) pont].
[1] A törvényszék a 2013. június 24. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki más hatósági eljárásban jogtalan előny elfogadásával elkövetett vesztegetés bűntettében [1978. évi IV. tv. – korábbi Btk. – 255. § (2) bek.] és büntetőügyben folytatólagosan elkövetett hamis tanúzás bűntettében [korábbi Btk. 238. § (1) és (4) bek.], amiért őt halmazati büntetésül 10 hónapi börtönbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte.
[2] A törvényszék ítélete 2013. június 28. napján jogerőre emelkedett.
[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a fellebbviteli főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a jogerős határozat hatályon kívül helyezése és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság új eljárás lefolytatására utasítása érdekében.
[4] A felülvizsgálati indítványt a Legfőbb Ügyészség változatlan tartalommal fenntartotta.
[5] Az ügyész által benyújtott felülvizsgálati indítvány alapján eljárva a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot a Be. 420. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be. 423. § (4) és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a felülvizsgálati indítványban megjelölt okból, valamint a hivatalból vizsgálandó, a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában felsorolt további feltétlen eljárási szabálysértések szempontjából bírálta felül.
[6] A felülbírálat során a Kúria az utóbb említett körbe eső eljárási szabálysértést nem észlelt, a felülvizsgálati indítványt pedig alaptalannak találta.
[7] A felülvizsgálati indítványban foglaltak lényege szerint a terhelt ellen folytatott büntetőeljárásban a védelem a tárgyaláson kötelező volt. Az ügyben az elsőfokú bíróság 2012. október 19-én, 2013. február 21-én és 2013. június 24-én tartott tárgyalást. Az előbbi két tárgyalási napon a vádlott védelmében kirendelt védőként dr. K. Z. F. ügyvéd járt el, míg a harmadik tárgyaláson az általa adott meghatalmazás alapján dr. Sz. F. ügyvéd.
[8] Dr. K. Z. F. ügyvéd kamarai tagságát a megyei ügyvédi kamara 2011. április 27-én jogerős határozatával törölte.
[9] A 2012. október 19. és 2013. február 25. napján megtartott tárgyalás időpontjában, valamint 2013. június 18-án, a dr. Sz. F. ügyvédnek adott meghatalmazás időpontjában dr. K. Z. F. már nem volt ügyvéd, és védőként nem járhatott el, ekként dr. Sz. F. ugyan ügyvédként eljárhatott az adott ügyben, azonban a védelemre meghatalmazását olyan személytől szerezte, aki ennek a meghatalmazásnak a kiállítására joghatályosan nem volt jogosult.
[10] E körülményekre figyelemmel a főügyészség a Be. 373. § (1) bekezdés II/d) pontja alatti hatályon kívül helyezési és a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felülvizsgálati okot látta megvalósultnak, a Be. 46. § a) pontjában meghatározottak megsértésére figyelemmel.
[11] A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja értelmében felülvizsgálati ok, ha a bíróság határozatának meghozatalára – egyebek mellett – a Be. 373. § (1) bekezdés II/d) pontjában meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.
[12] A Be. 373. § (1) bekezdés II/d) pontja értelmében hatályon kívül helyezési ok, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező.
[13] A terhelt ügyében a Be. 46. § a) pontja értelmében a védelem kötelező volt.
[14] E törvényi szabályozás tükrében a főügyészség felülvizsgálati indítványában törvényes felülvizsgálati okra hivatkozott, mely megállapíthatósága esetén a Be. 428. § (2) bekezdése értelmében a támadott határozat hatályon kívül helyezéséhez vezetne.
[15] A Kúria azonban megállapította, hogy az ügyben a jogerős határozat hatályon kívül helyezését megkövetelő eljárási szabálysértés nem történt.
[16] A törvényszék ítélete bevezető részében az ítélet alapjaként kizárólag a 2013. június 24. napján megtartott tárgyalást jelöli meg.
[17] Az ügy irataiból megállapítható, hogy a felülvizsgálati indítványban hivatkozott 2012. október 19-i és 2013. február 21-i tárgyalási napra kitűzés történt, azonban e napokon érdemi tárgyalásra nem került sor. Mindkét tárgyalási jegyzőkönyv azonosan rögzíti, hogy az eljáró tanács elnöke a tárgyalást megnyitotta, megállapította, hogy a terhelt szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, amiért a tárgyalás megtartásának törvényi akadálya van. A terhelt azonnali elővezetése érdekében tett intézkedés nem vezetett eredményre, érdemi tárgyalás megtartására nem került sor.
[18] Mivel az említett tárgyalási napokon érdemi tárgyalás megtartására nem került sor, az ott történtek a meghozott ítélet alapját nem képezték, a hivatkozott felülvizsgálati ok szempontjából nincs jelentősége annak, hogy e napokon védőként a tárgyaláson ki jelent meg.
[19] Az ítélet alapját képező 2013. június 24-i tárgyalás tekintetében viszont az állapítható meg, hogy a tárgyaláson a terhelt védelmében jelen volt védő. Az ekkor kirendelt védőként eljárt dr. Sz. F. ügyvéd ugyanis a terhelt védelmét ellátta, indítványt tett, perbeszédet tartott és a jogorvoslat tárgyában a tárgyaláson jelen lévő terhelttel azonos tartalmú nyilatkozatot tett és kérelmet terjesztett elő.
[20] Ha a felülvizsgálati indítvány megfogalmazásából következően felülvizsgálati oknak lenne tekintendő, úgy dr. Sz. F. olyan ügyvédként járt el, aki az eljárásra meghatalmazását arra joghatályosan nem jogosulttól szerezte.
[21] A Kúria e körben kialakított gyakorlata szerint azonban a kötelező védelem megsértése mint felülvizsgálati ok az adott esetben csak akkor lenne megállapítható, ha a terhelt érdekében a védelem ellátására a törvény által erre feljogosított személy nem járt volna el. E kizáró ok viszont kizárólag dr. K. Z. F. esetében lenne megállapítható, aki viszont az ügyben érdemi tevékenységet nem fejtett ki. Dr. Sz. F. bejegyzett ügyvéd, kirendelt védőkénti eljárásának törvényi akadálya nem volt, kirendelt védőként őt a törvényszék akár a tárgyalás megkezdésekor is kirendelhette volna.
[22] A védő meghatalmazásával, kirendelésével kapcsolatos szabályok esetleges megsértése a védelem tényét nem kérdőjelezi meg, az azzal kapcsolatos esetleges hiányosságok legfeljebb relatív eljárási szabálysértésként lennének értékelhetők, amelyek azonban felülvizsgálati okot nem képezhetnek.
[23] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria az ügyészi felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a támadott határozatot a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. II. 1.611/2016.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás