24/2017. (XII. 20.) LÜ utasítás
24/2017. (XII. 20.) LÜ utasítás
az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló 3/2012. (I. 6.) LÜ utasítás módosításáról1
2018.01.01.
Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki:
1. § Az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló 3/2012. (I. 6.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Ut.) 1. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ügyész közérdekvédelmi tevékenysége keretében törvényben meghatározott esetekben és módon)
„b) a tudomására jutott jogsértés vagy jogsértő mulasztás esetén ellenőrzi a hatósági jogkört gyakorló, illetve a bíróságon kívüli más jogalkalmazó szervek által felül nem vizsgált jogerős, végleges vagy végrehajtható egyedi döntéseinek, valamint hatósági intézkedéseinek és eljárásának törvényességét,”
2. § Az Ut. 2. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az olyan hatósági intézkedés törvényességét, amelyet a hatóság nem foglalt írásba, az ügyész az intézkedésről készült vagy azzal összefüggő más iratok és a rendelkezésre álló egyéb bizonyítási eszközök alapján vizsgálja.”
3. § Az Ut. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fellebbviteli főügyészség a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott rendes perorvoslati eljárásokkal, illetve egyes rendkívüli perorvoslati eljárásokkal kapcsolatos tevékenységet lát el. A Legfőbb Ügyészség a fellebbviteli főügyészséget más közérdekvédelmi feladatra is kijelölheti.”
4. § (1) Az Ut. 5. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A közérdekvédelmi feladat ellátására a szabálysértési eljárást érintő, továbbá a jogi személy működésével kapcsolatos eljáráskezdeményezési ügyben – jelen utasítás, illetve a 4. § (4) bekezdése szerinti esetben a legfőbb ügyész, illetve a főügyész eltérő rendelkezésének hiányában – annak a főügyészségnek az ügyésze illetékes, aki az ügyben történő fellépés [Ütv. 26. § (1) bekezdés] esetén az adott eljárásra irányadó szabályok szerint a peres és nemperes eljárás kezdeményezése, valamint a jogorvoslat benyújtása során eljár. Hatósági eljárás kezdeményezésére annak a főügyészségnek az ügyésze illetékes, amelynek eljárása során a hatósági eljárás kezdeményezésének szükségessége felmerült.
(1a) A közigazgatási hatósági eljárást érintő közérdekvédelmi feladat ellátására az elsőfokon eljárt (mulasztás esetén az eljárásra köteles) közigazgatási szerv székhelye szerinti főügyészség ügyésze illetékes.
(1b) Az (1) és (1a) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a közérdekvédelmi feladat ellátására jogosult járási ügyészség ügyészének illetékességére is.
(1c) Ha a közigazgatási hatósági ügyben a végleges döntést miniszter hozta, az eljárásra a Fővárosi Főügyészség ügyésze illetékes.”
(2) Az Ut. 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a közérdekvédelmi tevékenység során illetékességi területen kívüli személyes ügyészi eljárás szükségessége merül fel, elsősorban az illetékes ügyészséget kell megkeresni. Az illetékes ügyészség a megkeresést a megkereső ügyészség által megadott határidőben teljesíti. Halaszthatatlan vagy indokolt esetben az ügyészség illetékességi területén kívül is eljárhat, erről az eljárás szerint illetékes ügyészséget tájékoztatni kell.”
5. § Az Ut. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § Ha az ügyész más ügyészség hatáskörébe vagy illetékességébe tartozó közérdekvédelmi intézkedés szükségességéről szerez tudomást, hatásköre és illetékessége keretei között az intézkedés megalapozásához szükséges adatokat, iratokat beszerzi, vagy azokba elektronikus úton betekint, és azokat álláspontjának kifejtésével – a szolgálati út betartásával – az intézkedésre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészséghez továbbítja.”
6. § Az Ut. 8. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Hatósági eljárást érintő közérdekvédelmi ügy intézésében nem vehet részt ügyészként az, aki a döntést hozó közigazgatási szerv dolgozója volt, a közszolgálati, kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati jogviszonya megszűnését követő két évig, vagy aki az ügyben mint bíró vagy hatósági közvetítő járt el.
(4) Az egyéb közérdekvédelmi ügy intézésében nem járhat el az sem, aki az ügyben mint bíró, bírósági titkár vagy közvetítő, bírósági ügyintéző vagy jogvitát intéző szerv tagja eljárt.”
7. § Az Ut. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § Hivatalos feljegyzést vagy elektronikus másolatot kell készíteni azokról az ügyészi házi irat részét nem képező papíralapú idegen iratban fellelhető adatokról, amelyek fénymásolása az észszerű takarékosságra figyelemmel vagy más okból nem indokolt, és amelyeken az érdemi döntés alapszik, vagy amelyekre az ügyésznek eljárása során szüksége lehet, feltéve, hogy ezeket az iratokat az ügyész által indított eljárás során bizonyítékként csatolni nem kell.”
8. § Az Ut. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § Az ügyész – törvény eltérő rendelkezése hiányában – intézkedésének megalapozása érdekében egyedi ügyben hivatalból vizsgálatot folytat, ha a tudomására jutott adat vagy más körülmény megalapozottan súlyos törvénysértésre utal. A vizsgálat lefolytatását megalapozhatja a jogszabályi kötelezettség alapján közzétett hatósági, bírósági döntés, egyéb adat vagy nyilvántartás adata, illetve irata is.”
9. § Az Ut. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyész a közérdekvédelmi feladat- és hatásköreinek ellátása során a bíróságok és bíróságon kívüli más jogalkalmazó szervek eljárásaiban keletkezett iratokba, az általuk vezetett nyilvántartásokba korlátozás nélkül betekinthet, az iratokból másolatot, a nyilvántartásokból adatszolgáltatást kérhet, illetve az elektronikus formában rendelkezésre álló iratokat letöltheti vagy azokhoz hozzáférhet. Adatok és iratok szolgáltatása érdekében az ügyész más közhatalmat gyakorló szerveket, gazdálkodó és más szervezeteket megkereshet. Amennyiben a szerv (szervezet) megkeresése nem vezet eredményre, az ismételt megkeresést – határidő megjelölésével – a szerv (szervezet) vezetőjének kell címezni.”
10. § Az Ut. 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az előterjesztést, valamint a döntést és annak indokait tartalmazó feljegyzést az ügyészségi házi iratok között el kell helyezni.”
11. § Az Ut. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kérelmet beérkezését követően haladéktalanul meg kell vizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy szükség van-e azonnali ügyészi intézkedésre. Amennyiben a kérelem vagy ahhoz kapcsolódó más adatok alapján azonnali ügyészi intézkedés szükségessége merül fel, az ügyész köteles az iratok beszerzése, illetve az azokba való betekintés és a kérelem elbírálása iránt haladéktalanul intézkedni.”
12. § Az Ut. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az áttételről és a megküldésről a kérelmezőt tájékoztatni kell, amelyben – áttétel esetén – az Ütv. 5. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva ki kell oktatni a felülvizsgálat lehetőségéről. Az áttett és a megküldött (felterjesztett) kérelemről a házi iratok között rövid feljegyzést kell készíteni, vagy a kérelem fénymásolt vagy elektronikus példányát kell az iratok között elhelyezni.”
13. § Az Ut. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kérelem érdemi elbírálásához – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – be kell szerezni az ügyre vonatkozó adatokat és iratokat. Ezek beszerzése iránt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell intézkedni. A felettes ügyészség az iratokat (adatokat) vagy közvetlenül vagy a kérelem egyidejű megküldése mellett az illetékes ügyészség útján szerzi be, illetve – ha az elektronikus úton közvetlenül is elérhető – azokba betekint.”
14. § Az Ut. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § Ha az iratok (adatok) beszerzésén, illetve az iratokba történő betekintésen túl a kérelem vagy a tényállás további tisztázása válik szükségessé, az ügyész ennek érdekében a kérelmezőt, az érintett másik felet, továbbá azt, akiről feltehető, hogy az üggyel kapcsolatban érdemleges felvilágosítást tud adni – a megjelenésével kapcsolatos tájékoztatás megadása mellett – meghallgathatja. A kérelmezőt a meghallgatásról szóló értesítésben figyelmeztetni kell arra, hogy megjelenése nem kötelező, távolmaradása esetén az ügyészség a kérelmet a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján bírálja el, illetve – ha a meghallgatás a kérelem tartalmának tisztázására irányult – az ügyet lezártnak tekinti. A meghallgatáson megjelent személyt tájékoztatni kell arról, hogy nem köteles nyilatkozni és figyelmeztetni kell a hamis vád, valamint a hatóság félrevezetése jogkövetkezményére. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni.”
15. § Az Ut. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kérelmet az iratok hiánytalan beérkezésétől – ha iratbekérés nem szükséges, vagy az iratok közvetlenül, elektronikus úton megtekinthetők, a kérelem beérkezésétől – számított 30 napon belül kell elbírálni.”
16. § Az Ut. 23. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha az ügyész a kérelmet alaptalannak minősíti, erről a kérelmezőt állásfoglalásában – az indokok közlése mellett – tájékoztatja. A kérelmet elutasító ügyészi állásfoglalásban tájékoztatni kell a kérelmezőt arról is, hogy)
„b) a felülvizsgálati kérelmet a sérelmezett állásfoglalást hozó ügyészségen – elektronikus úton benyújtott kérelem esetén ahhoz címzetten – kell előterjeszteni.”
17. § Az Ut. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § Az ügyész azokat az adatokat és iratokat, amelyeket közvetlenül is megtekinthet, illetve megismerhet, teljes terjedelmében tanulmányozhatja az eljárás megindítására való tudomásszerzés céljából is.”
18. § Az Ut. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Keresetindítás előtt az ügyész összegyűjti, és ellenőrzi a bizonyítékokat. Ennek során meghallgathatja az anyagi jogosultat, a jogosult képviselőjét, az alperesként perbevonandó személyt, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli egyéb szervezet képviselőjét, illetve jogi képviselőjét, betekinthet iratokba és nyilvántartásokba, megtekintheti a helyszínt, okiratot, szakértői véleményt szerezhet be, és tájékozódhat arról, hogy a tanúvallomásokkal milyen tényeket lehet bizonyítani. Ez az előkészítő eljárás azonban nem jelenthet bizonyítási eljárást a bíróság eljárása helyett. Az eljárás előkészítése során – ha törvény másként nem rendelkezik – személyes megjelenésre kötelezésnek nincs helye. A keresetindítás célszerű előkészítésével kapcsolatos költséget az ügyész a keresetében érvényesíti.”
19. § Az Ut. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Más személy javára akkor indokolt a keresetindítás, ha személyi körülményei vagy más ok miatt az alapvető jogait érintő pert maga nem tudja megindítani, vagy igényének érvényesítése nagyobb nehézségbe ütközik. Az ügyész az eset összes körülményét és a helyi viszonyokat is mérlegelve bírálja el, hogy a keresetindítás törvényi feltételei fennállnak-e. A keresetindítás keresetlevélben nem szereplő okait, illetve a keresetindítás mellőzésének okát tartalmazó feljegyzést – feltéve, hogy ez az iratból nem derül ki – az ügyészségi házi iratok között el kell helyezni.”
20. § Az Ut. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Szerződés semmisségének megállapítása vagy a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt az ügyész a semmis szerződéssel a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében indíthat keresetet, melynek alapjául a társadalom egészének vagy csoportjának sérelme szolgálhat. E körben értékelni kell a jogsértés súlyát, jellegét, vagyoni és nem vagyoni következményeit.”
21. § Az Ut. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § Uzsorás szerződés esetén a szerződés semmisségének megállapítása vagy a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt az ügyész keresetet indíthat. Az ügyész a büntetőeljárás megindításától, illetve annak eredményétől függetlenül élhet keresetindítási jogával.”
22. § Az Ut. 43. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ha a fellépés törvényes feltételeinek fennállásáról a bíróság értesíti az ügyészt, az ügyész a fellépést csak kivételesen és kellően indokolt esetben mellőzze. Az ügyész fellépése kötelező a büntetőeljárásról szóló törvény szerint a bíróságnak megküldött polgári jogi igény alapján indult polgári perben.
(3) Az ügyész a más által indított polgári perben – amennyiben a per megindítására önállóan is jogosult lett volna – a felperes pertársaként a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig perbe léphet. Ennek lehetőségéről az ügyész elsősorban a fél kérelme, illetve a bíróság értesítése alapján szerez tudomást.
(4) Az ügyész a mások között folyamatban lévő polgári perbe a fél pernyertességének előmozdítása érdekében a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig önállóan beavatkozhat, vagy perbe hívottként, beavatkozóként csatlakozhat, ha annak jogszabályi feltételei fennállnak.”
23. § Az Ut. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § Ha a keresetet a polgári perrendtartásról szóló vagy külön törvény alapján az ügyész ellen indítják meg, a mulasztás következményeinek elhárítása érdekében az írásbeli ellenkérelem előterjesztése kötelező a bíróság által kitűzött határidőben, de legkésőbb a perfelvételre alkalmas keresetlevél kézbesítésétől számított negyvenöt napon belül. Nem ellenezheti az ügyész a kereseti kérelem teljesítését, ha annak jogosságáról – jogalapjáról és összegszerűségéről – meggyőződött.”
24. § Az Ut. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„45. § (1) Az ügyészt abban a perben, amelynek megindítására törvény önállóan jogosítja fel vagy amelyet ellene lehet indítani, a féllel azonos jogok illetik meg.
(2) Egyéb esetben indított perben (általános perindítási jog), valamint a perbeli fellépés nyomán az ügyészt megilletik mindazok a jogok, amelyek a felet megilletik, azonban egyezséget nem köthet, jogról lemondó, illetve jogot elismerő nyilatkozatot nem tehet.”
25. § Az Ut. a 46. §-t követően a következő alcím címmel egészül ki:
„A polgári nemperes eljárásokban való ügyészi részvétel”
26. § Az Ut. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. § Az ügyész nemperes eljárásban akkor vehet részt, illetve egyéb bírósági eljárás megindítását akkor kezdeményezheti, ha
a) arra külön jogszabály feljogosítja, vagy
b) valamely jog a jogszabály értelmében nemcsak személyesen érvényesíthető, és fennállnak a 38. § (2) bekezdésében megjelölt körülmények.”
27. § Az Ut. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. § Az ügyész nemperes eljárásbeli részvételére egyebekben – a nemperes eljárásokra vonatkozó eltérő jogszabályi rendelkezésekre is figyelemmel – ezen utasításnak a polgári peres eljárásra vonatkozó rendelkezései értelemszerűen irányadók.”
28. § (1) Az Ut. 51. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha a fellebbezés az ügyész megítélése szerint tárgyaláson kívül nem bírálható el, akkor az ügyésznek a fellebbezésben vagy a fellebbezési ellenkérelemben a tárgyalás tartására irányuló kérelmét is elő kell terjesztenie.
(2) A másodfokú bíróság előtt eljáró ügyész írásban vagy a tárgyaláson szóban nyilatkozik arról, hogy a fellebbezést visszavonja, fenntartja, kiegészíti vagy módosítja.
(3) Az ügyészi fellebbezést, valamint a végzés elleni, az ellenérdekű fél által előterjesztett fellebbezésre vonatkozó észrevételt a bejelentésével egyidejűleg az ügyészségi iratokkal együtt a fellebbezési bíróság előtt eljáró ügyészséghez (főügyészséghez, fellebbviteli főügyészséghez, illetve Legfőbb Ügyészséghez) is fel kell terjeszteni. Ha az ügyész a fellebbezési határidő eltelte után észleli, hogy csatlakozó fellebbezés benyújtása indokolt, a fellebbezési bíróság előtt eljáró ügyészséghez haladéktalanul előterjesztést tesz.”
(2) Az Ut. 51. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ellenérdekű fél által benyújtott, de nem a nyilatkozattételre jogosult ügyészségnek kézbesített jogorvoslati kérelmet és a másodfokú bíróság által nyilatkozattételre felhívó végzést haladéktalanul továbbítani kell az eljárásra illetékes ügyészséghez. Az iratokat egyidejűleg kell felterjeszteni.”
29. § Az Ut. 53. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A fellebbviteli főügyészség, illetve a főügyészség a felülvizsgálati kérelemnek az illetékes bírósághoz való benyújtásával egyidejűleg a felülvizsgálati kérelmet és az ügyészi házi iratokat felterjeszti a Legfőbb Ügyészségre.
(2) A felülvizsgálati kérelem fenntartásáról vagy visszavonásáról a Legfőbb Ügyészség nyilatkozik.
(3) Az ellenérdekű fél által előterjesztett, de nem a nyilatkozattételre jogosult ügyészségnek kézbesített felülvizsgálati kérelmet és a Kúria által nyilatkozattételre felhívó végzést haladéktalanul – az iratok egyidejű felterjesztésével – továbbítani kell a Legfőbb Ügyészségre.”
30. § Az Ut. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. § Az ügyész által a bírósághoz benyújtott keresetlevél, írásbeli ellenkérelem, válaszirat, viszontválasz, viszontkeresetlevél és más beadványok előterjesztésére, alaki és tartalmi kellékeire, a perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra, az azokban való részvételre, a rendes és rendkívüli perorvoslatokra egyebekben a tárgykört szabályozó jogszabályi rendelkezések irányadók.”
31. § Az Ut. az 54. §-t követően a következő IV/A. Fejezettel egészül ki:
A közigazgatási perekben való ügyészi részvétel
Általános szabályok
54/A. § Az ügyészség a közigazgatási perben a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényben meghatározott jogosítványokat gyakorolja, és az abban szabályozott eljárási rend szerint jár el.
54/B. § (1) A bírósághoz intézett beadványokban felperesként vagy perbe lépő félként az „ügyészség” szót kell alkalmazni. Emellett zárójelben fel kell tüntetni az adott eljárási szakaszban eljáró ügyészi szervet, annak székhelyét, telefon és faxszámát, valamint e-mail-címét. A beadványban hivatkozni kell az Ütv. 8. §-ának (3) bekezdésére.
(2) A közigazgatási perben az ügyészség egyezséget nem köthet, bírósági közvetítés elrendeléséhez nem járulhat hozzá. A felek rendelkezési jogára az ügyészségnek nem kell tekintettel lennie.
(3) A más által indított közigazgatási perbe az ügyészség csak akkor léphet be, ha a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényben meghatározott esetben a bíróság erre felhívja. A bíróság felhívását – a szükséges házi iratokkal – a perbe lépésre megállapított határidő lejárta előtt legalább 5 nappal a felettes ügyészségre véleményes jelentéssel fel kell terjeszteni.
Perorvoslatok
54/C. § (1) Az eljáró ügyészség a benyújtással egyidejűleg – a szükséges házi iratokkal – a felettes ügyészséghez köteles felterjeszteni a fellebbezést, a csatlakozó fellebbezést és a fellebbezési ellenkérelmet. A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény szerinti ugró fellebbezés esetén a felterjesztést a Legfőbb Ügyészségre is meg kell küldeni.
(2) A felülvizsgálati kérelem fenntartásáról, megváltoztatásáról vagy visszavonásáról a Legfőbb Ügyészség nyilatkozik. A Kúriának a felülvizsgálati kérelmet elbíráló tárgyalásán vagy meghallgatásán a Legfőbb Ügyészség ügyésze jár el.
54/D. § A közigazgatási perekkel kapcsolatos ügyészi tevékenység során a 34. § (2) és (3) bekezdését, továbbá a 35. §-t megfelelően alkalmazni kell.”
32. § Az Ut. az 54/D. §-t követően a következő fejezetcímmel egészül ki:
A legfőbb ügyész Ütv. szerinti közérdekvédelmi tevékenységgel kapcsolatos hatásköre.”
33. § Az Ut. 57. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 46/A. §-a hatálya alá nem tartozó jogi személy, valamint a vallási tevékenységet végző szervezet és a polgárőr szervezet elleni eljárásokra, továbbá az egyesület feloszlatása iránti keresetre az (1) bekezdés szabályait a vonatkozó speciális törvényi rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni.”
34. § Az Ut. 58. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ügyész a jogi személy működésének ellenőrzését hivatalból, a hivatalosan tudomására jutott tények, adatok alapján elrendelt vizsgálat keretében végzi. A hivatalos tudomásszerzés alapja lehet különösen állampolgári bejelentés, kérelem, hatóságok és egyéb szervezetek megkeresése, más ügyészségi eljárásokban felmerült információ, az érintett jogi személy nyilvántartási iratai és adatai.”
35. § Az Ut. 59/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az ügyész az eredménytelen felhívás miatt a bírósághoz benyújtott indítványát – a szükséges házi iratokkal – haladéktalanul felterjeszti a felettes ügyészséghez. A felterjesztett iratok tartalma alapján a felettes ügyészség 8 napon belül utasíthatja az ügyészt az indítvány visszavonására vagy módosítására.”
36. § Az Ut. 61. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az ügyész a szabálysértési hatóság által rendelkezésre bocsátott iratok alapján a kényszerintézkedés miatt benyújtott panaszt három, az egyéb panaszt nyolc napon belül elbírálja. A határidőt a szabálysértési iratok rendelkezésre bocsátásától kell számítani.
(2) Az ügyész a megalapozatlan vagy elkésett panasz elutasításáról a panaszost és a szabálysértési hatóságot tájékoztatja. A határozat hatályon kívül helyezéséről hozott döntését indokolással ellátott határozatba foglalja, amelyet a szabálysértési hatóságnak megküld, valamint arról mindazokat értesíti, akikkel a panasz alapjául szolgáló határozatot korábban közölték. Az ügyész panasz elbírálásáról hozott döntése ellen nincs helye további jogorvoslatnak, az ilyen kérelmet erre hivatkozással érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Az ügyész azonban indokolt esetben megalapozott kérelem esetén élhet a törvényességi ellenőrzés általános eszközeivel.
(3) Ha a panaszt közvetlenül az ügyésznél terjesztik elő, azt haladéktalanul meg kell küldeni a szabálysértési hatóságnak abból a célból, hogy élhessen a panasz saját hatáskörben való orvoslása jogával. Egyidejűleg fel kell hívni a szabálysértési hatóságot, hogy ha a panasznak nem kíván helyt adni, azt az ügyre vonatkozó iratok rendelkezésre bocsátása mellett és esetleges észrevételeivel együtt 3 napon belül az ügyésznek kell továbbítania.”
37. § Az Ut. 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az ügyész olyan adatot észlel, amelyből arra lehet következtetni, hogy az eljárást megszüntető határozat jogszabálysértő, intézkedik a szabálysértési ügy iratainak megismerése iránt. Súlyos jogszabálysértés esetén felhívással, egyéb esetben az Ütv. 26. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint jelzéssel él a szabálysértési hatósághoz. Ha felhívás vagy jelzés benyújtása nem indokolt, erről átirattal értesíti a szabálysértési hatóságot.”
38. § Az Ut. 63. § (5)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A perújítás kezdeményezéséről a felettes ügyészséget a kérelem eldöntése szempontjából lényeges szabálysértési iratok felterjesztésével egyidejűleg értesíteni kell. A felettes ügyészség a felterjesztett iratok tartalma alapján nyolc napon belül utasíthatja az ügyészt a perújítási kérelem módosítására vagy – szükség esetén a felettes ügyészség büntető szakágától beszerzett vélemény alapján – annak visszavonására.
(6) A perújítás elutasítása ellen az ügyész nyolc napon belül fellebbezést nyújt be, amelyet egyidejűleg a jogorvoslati kérelem szempontjából lényeges szabálysértési iratokkal együtt a felettes ügyészhez fel kell terjeszteni. Amennyiben az ügyész nem él fellebbezéssel, úgy azt részletes indokolással jelentenie kell a felettes ügyésznek.”
39. § Az Ut. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 72/B. és 72/C. §-sal egészül ki:
„72/B. § Ezen utasításnak az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló 3/2012. (I. 6.) LÜ utasítás módosításáról szóló 24/2017. (XII. 20.) LÜ utasítással (a továbbiakban: Mód2.Ut.) megállapított rendelkezéseit a Mód2.Ut. hatálybalépését követően indult közérdekvédelmi ügyekben kell alkalmazni.
72/C. § Az 5. § (1c) bekezdésében a végleges hatósági döntés alatt a jogerős hatósági döntést is érteni kell.”
40. § Az Ut. IV. Fejezetének címében az „A peres” szövegrész helyébe az „A polgári peres” szöveg lép.
41. § Ez az utasítás 2018. január 1. napján lép hatályba.
42. § Hatályát veszti az Ut.
a) 37. §-a,
1
Az utasítás a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2018. január 2. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás